Írtam arról, hogy a katások jobban járnak, ha az 50 ezres díjat fizetik a magasabb 75 ezer forint helyett és a zsebükben maradó 25 ezret félreteszik maguknak nyugdíjra.
Kíváncsi voltam, mi lenne, ha lehetőséged lenne arra, hogy magadnak tegyél félre nyugdíjra. Ugye a magánnyugdíj-pénztári rendszer erről szólt volna: először csak a fizetésed negyede után, később a terv szerint a 100%-a után magadnak tetted volna félre a pénzt. Így nem függenél attól, hogy hány aktív munkavállaló jut a nyugdíjasokra, hiszen a saját pénzedből élnél nyugdíjasként.
Csak sajnos az egyik kormánynak megtetszett az a 3 ezer milliárd forint ami összegyűlt és a GDP 1,5%-át kitevő éves összeg is, amit ide fizettek be az adófizetők, ahelyett, hogy a feneketlen kútba dobálták volna be a pénzt.
De ahogy az angol mondja, a kiömlött tej felett már felesleges sopánkodni. Azért érdemes megnézni, mi lenne, ha mindenki magának tehetné félre ezt az összeget és az állam kivonulna erről a területről.
Ezt már meglépték Chilében és Szingapúrban is van egy szimpatikus rendszer, ahol mindenki a saját pénzéből kap nyugdíjat, munkanélküli segélyt és minden hasonlót.
Erről már írtam itt:
Ezeknek a rendszereknek az a nagy előnye, hogy nem lehet a nyugdíjasok kényeztetésével politikai szavazatokat vásárolni. Hiszen ha az állam kivonul a nyugdíjpiacról, nem lehet minden harmadik szavazatot megvenni egy kis nyugdíjemeléssel.
(Ha egyszer rajtam múlna, hoznék néhány rendelkezést. Az egyik, hogy nem lehet több az aktuális nyugdíjkifizetés annál, amennyi aktuálisan be is folyt a nyugdíjalapba. A második, hogy egyetlen kormány se adhatna olyan juttatásokat a nyugdíjasoknak, amit nem biztosít másoknak is. Legyen az ingyenes utazás, Erzsébet utalvány karácsonyra, vagy akármi. De mivel soha nem fog rajtam múlni, ezt csak így zárójelbe említem meg.)
A mai szabályok szerint 25 év munka után a nettó átlagbéred 63%-át kapod nyugdíjként, 35 év után 73%-át, 45 év után 90%-át. (Várhatóan sokáig ez már nem marad így, de most csak a jelenből tudunk kiindulni.)
Egy 200 ezres nettó bérből (ami jelenleg majdnem a nettó országos átlagbér) eddig fizetett 24%-ot nyugdíjalapba a munkáltató (ő a teljes bérköltsége után) és további 10%-ot a munkavállaló az ő bruttó bére után.
2012-ben az addigi nyugdíjjárulékot és a további 3% egészségügyi hozzájárulást összevonták és elnevezték adónak. Ez nem egyszerű nyelvészkedés, hanem hatalmas különbség: a járulék fizetéséért cserébe elvárhatsz valamit, az adóért semmit. Plusz belekerült a törvénybe, hogy egyrészt a gyerek köteles eltartani a szülőt szükség esetén és az állam nem biztosítja a nyugdíjat, csak törekszik rá.
Mivel most csökkentették ezt az adót, számoljunk úgy, hogy 18%-ot fizet a munkáltató a nyugdíjkasszába az eddigi 24% helyett.
A munkáltató és a munkavállaló együtt így némileg kerekítve 90 ezer forintot fizet be a nyugdíjalapba.
Azt kellene még tudni, meddig kap egy átlagos nyugdíjas nyugdíjat. A nyugdíjfolyósító szerencséjére sokan meg sem élik a 65 éves kort, így nem is kell nekik nyugdíjat fizetni, noha egész életükben fizették a nyugdíj-járulékot is. (Bár az özvegyi nyugdíj kicsit bekavar.)
De nézzük a lehető legrosszabbat a nyugdíjfolyósító szempontjából, mindenki érje meg a 65 éves kort. Ekkor a férfiak még 14,5 évig, a nők 18,5 évig kapnak ellátást átlagosan. (Hogy te meddig leszel a statisztikák szerint nyugdíjas, arról már itt írtam.) Számoljunk 16,5 évvel.
A 25 évig dolgozó munkavállalónk magának félrerakva a 90 ezer forintot 2%-os reálhozam mellett 208 ezer forinttal tudna gazdálkodni a megtakarításaiból az állami 126 ezer forint helyett. Ha nulla százalék lenne a reálhozama, akkor 160 ezer forint lenne a nyugdíja. Ha 18 évig élne és nulla százalék lenne a reálhozama, akkor lenne annyi a nyugdíja, mint most. (vagy 2% reálhozam mellett 31 évig kellene élnie ahhoz, hogy egyenlő legyen a nyugdíja az állami nyugdíjjal.)
(Megjegyzés: az önkéntes nyugdíjpénztárak átlagos infláció feletti hozama kb. 3,5% volt évente az infláció felett az elmúlt 15 évben. De mi inkább a sokkal konzervatívabb 2%-kal számolunk.)
35 évig dolgozó munkavállaló állami nyugdíja 146 ezer forint lesz. Ő a saját megtakarításaiból 2% reálhozam mellett 324 ezer forintos havi ellátást kaphatna. Nulla százalékos reálhozam mellett 191 ezer forint lenne a havi ellátás mértéke. Az állami nyugdíjat akkor érné el reálhozam nélkül, ha 21 és fél évig lenne nyugdíjas, 2%-os reálhozam mellett közel ötven évig lehetne nyugdíjas hasonló kifizetés mellett.
45 év munkaviszony után az állami nyugdíj 180 ezer forint lenne a jelenlegi szabályok szerint. Saját megtakarításból 2% reálhozam mellett 466 ezer forint lenne a nyugdíja, 0% mellett 245 ezer forint lenne a nyugdíja. 0% hozam mellett szűk 23 évig lehetne nyugdíjas az állami nyugdíjnak megfelelő havi összeget felhasználva, 2% mellett további 65 évig lehetne nyugdíjas. (Csak az érdekesség kedvéért az önkéntes pénztárak 3,5%-os reálhozama mellett a havi nyugdíja 774 ezer forint lenne, természetesen mai forintban számolva. Ó, az a kamatos kamat.)
Amint látszik, ha te várhatóan jóval tovább élsz, mint az átlagosan várható és semmi reálhozamot nem tudnál elérni a megtakarításaidon, akkor a mai szabályok szerint alig járnál jobban a magánnyugdíjjal. (Már eltekintve attól, hogy a tiéd lenne, örökölhető lenne, diverzifikálhatnád különféle devizákban és országok között és nem lennél kitéve a bizonytalan jövőbeni változásoknak, amik aligha lesznek pozitívak ebben a témában.)
Azonban már 2-3%-os reálhozam esetén is kétszer-háromszor akkora nyugdíjat kapnál a saját megtakarításaidból, mint a jelenlegi rendszer jelenlegi állapotában.
(Persze a politika felül tudja írni a számokat. Régebben a GDP növekedéséhez is igazították a nyugdíjak emelését, illetve most az elmúlt nyolc évben az infláció szándékos túlbecslésével visszacsempészték a 13. havi nyugdíjat, csak elosztva egész évre.)
Talán egyszer majd újra lesz lehetőség dönteni, hogy állami vagy magán rendszerben gyűjtöd a nyugdíjadat. Addig viszont ha megteheted (mondjuk mint vállalkozó), inkább magadnak tedd félre a nyugdíjadra szánt pénzt. Csak figyelj oda, milyen költség mellett, mert például egy nyugdíjbiztosítás költsége csúnyán megtépázza a megtakarításaidat, az adójóváírás ellenére is. Erről már írtam pár cikket, amit itt találsz meg.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Nagyon jó írás. Tudom, csak példa, de mindenki legyen nagyon óvatos, amikor azt próbálja megbecsülni, hogy hány évig fog még élni nyugdíjasként. Ne felejtsük el, hogy egyre tovább élünk, még Magyarországon is.
Az miért nem hangzik el soha a szoci féle magányugdíjrendszer soha nem volt fentartható?
A kiróvó újraelosztó rendszerben keletkező űrt IMF hitellel töltötték fel.
Közös hitelből egyéni nyugdíjszámlákat tölteni elég kétes üzlet.
Főleg, hogy a szoci éra a bankárok kormánya volt. Nem véletlenül pörgették meg közösen a lakosságot a devizaalapú hitelekkel...
Baltzr, parancsolj: https://kiszamolo.hu/a-nyugdijrendszer-multja-es-jovoje/
Mennyi lenne kb. a várható élettartam túlélését fedező biztosítás költsége?
Tip, ilyen sajnos itthon nincs, sok országban igen. Úgy hívják, hogy halasztott kezdetű életjáradék.
Befizetsz 60 évesen X millió forintot, ezért cserébe a biztosító fizet neked havonta X ezer forintot, de csak mondjuk 80 éves korodtól halálodig. Ez egy remek termék, pont az ellen véd, ha túl sokáig élnél.
A fő ok, amiért nem mer senki hozzányúlni a nyugdíjrendszerhez (egyelőre), hogy biztos szavazóbázist jelentenek a nyugdíjasok.
Mo-n en nem hiszek semmilyen evtizedeken ativelo megtakaritasi formaban. Ez nem az a hely 🙂
Reszemrol allami nyugdij (lesz amennyi lesz), es ingatlan. Allamositasnak kisebb az eselye mint annak hogy megint elolvad egy magannyugdij portfolio.
ipl, nem is mondta senki, hogy valami nyugdíj-jal kezdődő remek formába gyűjtsd a pénzed. Gyűjtsd magadnak, ahol csak te férhetsz hozzá.
Hogy miért, arról ennek a cikknek a végén írtam: https://kiszamolo.hu/a-nyugdijbiztositasrol-meg-egyszer/
Azt biztosan tudjuk, hogy a "nyugdíjadóból" beszedett pénzt az állam forintra pontosan a nyugdíjakra fordítja? Nem többet vagy kevesebbet?
A fidesznek sok esélye nem volt. Az EU éppen eljárást indított a költésgvetési hiány miatt. Ha nem nyúlnak a nyugdíjvagyonhoz, nem kérik meg az embereket, hogy jöjjenek vissza az államiba, és az emberek mem jöttek volna vissza saját döntésükkel, akkor a túlzottdeficiteljárás végén lehet megvonnak mindenféle EU-s támogatásokat,.és szopolunk évekig mindenféle megszorításokkal, mint a torkosborz.
Az orbánkormány próbálkozott vele, hogy az EU a manyupba folyó pénzeket ne számolja hozzá a deficithez, de ezt Brüsszel nem figadta el.
Egyébként meg a magyar manyupok olyan hihetetlen pofátlan költségszerkezettel működtek, mint a unit linked biztosítások, szóval az is okozhatott volna még meglepetést...
Meister, picikét pontosítsuk: Matolcsy úr nagy ötlete az volt (akkor még gazd. miniszterként), hogy pörgessék fel az állami költekezést és hagyják elszállni a költségvetési hiányt, így jöjjön ki az ország a recesszióból.
Erre intett be az EU.
Ezután kérték, hogy akkor legalább a magánnyugdíjpénztárba befolyó pénzt ne kelljen beszámolni a 3%-os költségvetési hiányba.
Költségszerkezet: egy egyszerű törvénnyel lehetett volna változtatni rajta. Utána, amikor a maradék pénzt is meg akarták szerezni a kasszából, egyből tudtak olyan törvényt hozni, hogy kb. 0% költséget engedtek meg a pénztáraknak.
"a 2011-es Matolcsy-féle költségvetési ámokfutás (többek közt a magánnyugdíjpénztárak államosítása) idején a hathavi hiány 1034,6 milliárd forint lett - akkor az éves deficit 1700 milliárd forint felett állt meg."
Baltzr,
Ez a felosztó-kiróvó rendszer akkor született, amikor kevesen és rövid ideig voltak az emberek nyugdíjasok. Akkor nem is volt hülyeség. A felosztó-kirovó nyugdíjrendszert Bismarck 19. századi porosz kancellár nevéhez szokták kötni.
" A bismarcki típusú nyugdíjrendszerként ismertté vált elképzelés a gyakorlatban jól is működött, egészen a múlt század második feléig. A fiatalok nagy számban, és viszonylag korán, 18-20 éves korukban elkezdtek dolgozni, az átlagéletkor a mostaninál jóval alacsonyabb volt, így a nyugdíjalap tényleg fenntartható módon működött. fokusz.info/index.php?cid=1862959364&aid=1731161015
A kockázat szétterítése a társadalom tagjai közt valamennyire azért nem ördögtől való. Ezt tanúsíthatja mindazon szerencsétlenek sora, akiket mondjuk 32 évesen egy részeg autós elgázolt, és nagyjából munkaképtelen állapotban vegetálnak még vagy 15-20 éven át (nem éri meg az ilyenek többsége a valódi időskort, de nem is patkolnak el két éven belül). Hasonlóan a súlyos daganatos betegséget túlélő, de iszonyatos életminőség-romlással szembenézők is (csak néhány ilyesmi: sztóma, amputáció, agydaganat utáni kognitívfunkció-kiesések és más nyalánkságok)
Namármost, az átlag jancsinak vagy juliskának általában nem érnek a plafonig ilyen korban a megtakarításai, nagy összegű járadékot fizető biztosítása sincs, nem róható fel neki hogy baja lett, és azért elegáns nem lenne közölni vele, hogy na akkor dögölj meg vagy tartson el valaki a családból húszévekre.
Viszont: nem kéne valóban ennyire kivenni mindenki kezéből a saját sorsát, egyrészről felelőtlenségre biztatni, másrészt tanult tehetetlenségbe lökni, hogy úgyis elveszik a pénzét és átadják valaki másnak - sajnos mosatanában nem a fent említetteknek, hanem stadionra, mészároslőrincre meg hülyeségekre.
De ehhez kéne felnőtt, fejlett agyú és felelős polgári társadalom (aki a négy alapművelettel is tisztában van, lásd Kiszámoló levezetése), ami nemhogy nincsen, de még igény sincs rá újabban :(((
Kicsit offtopic kérdés.
Néhány tízezer embert érint az országban akik nemzetközi kamionsofőrként dolgozunk.
A magyar cégek 99%-ánál úgy áll össze a fizetés hogy alapbér ami általában minimálbér vagy jobb esetben szakmunkás minimálbér plusz külföldi napidíj és üzemanyagmegtakarítás. Ez utóbbi kettő adó és járulékmentes, tehát a nyugdíjba, táppénzbe stb. sem számít bele, viszont ebből jön a havi jövedelem kb. 3/4-e.
Milyen lehetőség a legjobb nyugdíjcélra, egészségbiztosításra (beleértve a táppénz), esetleg munkanélküliségi biztosításra?
@Kiszamolo
Erdekes. Ezek szerint az EU szabaly miatt kellett kinyirni a nyugdjpenztarakat? Nem ellentmondas ez?
Ágoston, nem azért kellett kinyírni.
Azért kellett kinyírni, mert Matolcsy 12%-ra akarta tolni az államháztartási hiányt, de az EU ezt nem engedte.
Ezért kinyírták a pénztárakat, egyrészt találtak 3000 milliárd forintot másrészt nyertek évi 1,5% hiányt, ami eddig a pénztárakba ment pénz.
Elnézést az off-ért: tud valaki olyan expense manager féle appot amit egyszerre pc-re és smartphonera is le lehet tölteni és együtt/megosztva használni?
(nagyon nem értek hozzá, de remélem érthető mit szeretnék 🙂 Előre is köszönöm a tippeket!
Márpedig a várható élettartam túlélésének lefedezése nélkül nem lehet saját megtakarítás felélésére alapozni a nyugdíjas éveket. Mi lesz, ha mégse halok meg 80 éves koromig?
Alternatíva lehetne, hogy tudatosan sokkal kevesebbet költök időskorban, mint a felélhető vagyonom hátralévő várható élettartamra elosztott része, csakhogy: ezzel ugyanúgy nyomorognék, mint állami nyugdíjasként, és még akár így is elfogyhat a tőkém. Ha ellenben időben meghalnék, az örököseim örülnének, mint egyfajta lottónyereménynek, csakhogy a nyugdíjmegtakarításnak nem ez a célja.
tip, ha lenne igény ilyenre, lenne rá termék is. Ha lenne egy százezres tömeg, könnyen ki lehetne számolni, meddig fognak élni átlagban.
yael: koin.hu/
András: Önkéntes önsegélyező pénztár, ami már egészségpénztári funkciót is magába foglal. Nyugdíjnak jelenleg a NYESZ a legjobb. Lényegében kimaxolhatod az adókedvezményt, hacsak nincs családod. De akkor sem rossz választás. Plusz a Kiszámoló egyesület egészségbiztosítása, kedvező áron jó ellátást biztosít.
@Meister:
Na ezek azok az érvelések amiket sose értettem. Túl sok esélye nem volt? Hát talán nem kellett volna baromságokra elszórni a pénzt és lám, máris hip-hop találtak volna néhány 100 ne adj isten néhány 1000 milliárdocskát.... Vagy a már régóta ígért államizgatást kéne végre lecsökkenteni. Vicc, hogy Mo-n kb nagyobb bürokráciát tartanak fent kevésbé hatékonyan mint pl. a briteknél.
Nyugdíj: jó ideig itt újra senki nem fog megpróbálkozni a magánnyugdíjjal. A fityisz tuti nem, ellenzék meg nem fog nyerni. De ha nyerne, nem fognak újra belevágni - szerintem. Az állam a legrosszabb, legátláthatatlanabbul működő gazda. Még egy kicsit drágábban de legalább stabilan és átláthatóan működő magánnyugdíj rendszer is 100* jobb mint az állami. A MANYUP-nak érdeke hogy minél jobban forgassa a pénzed hiszen ők is abból keresnek.
"Reszemrol allami nyugdij (lesz amennyi lesz), es ingatlan. "
Az ingatlanban nem bíznék annyira, főleg nem egy kiürülő országban.
Volt egy mondás, hogy Magyarországon nem tudsz eladni egy épített házat annyiért, mint amennyibe az anyag került benne.
Szerintem ez kb még most is így van.
A nyugdíjasok mint legnagyobb szavazóbázis baromi nagy gond. És a propaganda, hogy de ők építették fel az országot (kevés 2. vh. és '56 között felnőtt van, aki még él. És ledolgoztak egy életet.
Nemrég volt egy rövid szóváltásom, hogy jajj, milyen igazságtalan, hogy a minimálbérek nőnek, bezzeg a nyugdíjak. Megkérdeztem hány év szolgálati idővel ment nyugdíjba. Mondtam, hogy annyi már nekem is megvan, de alapesetben MÉG min. 20 évig dolgozok... Persze ezzel nem lehet eltántorítani attól, hogy de ez JÁRNA.
Ijesztő az egész, mert alapvetően azt gondolom, hogy csak a félretett pénzt kenhetem a hajamra, ha addigra gallyra megy az itthoni gazdaság. És lassan a 2% is álom folyamatosan növelt megtakarítás esetében :/ Ami tuti: minél egészségesebbnek lenni, akkor legalább dolgozhatok 😀
Én nem úgy emlékszem, hogy "megkértek" volna szépen, hogy lépjek vissza az állami rendszerbe, de ezt már kiveséztük itt pár hete.
Egyébként katás vállalkozók számára nem opció az adójóváírással támogatott megtakarítás, mert katából nem tudnak visszaigényelni, anélkül meg nem igazán éri meg a magas költségek miatt (önyp legalábbis nem).
@Tamás
Szerintem fordítva számoljunk: veszek 1 lakást 15 millióért, aztán kiadom havi 60-ért. Erre sokkal biztosabban számíthatok, mint bármelyik "magán nem állami" szolgáltatóra. A végén meg megmarad, lehet, hogy értékvesztéssel, de nem tűnik el.
@-nb-
Mondod ezt 30-40-50 évesen.
Aztán mikor 70 vagy, még működik, de legkésőbb 80 körül már nem. Hacsak nincs a közeledben a gyereked, aki tud segíteni a lakáskiadásban, akkor már nem fog menni. 75-80 felett céltáblává válsz, bejönnek a csalók, és nem leszel éber. Most persze ezt nem hiszed, de akkor már nem fogod jól értékelni a cselekvőképességedet, kissé leépültebb és sokkal hiszékenyebb leszel.
@yael
"tud valaki olyan expense manager féle appot amit egyszerre pc-re és smartphonera is le lehet tölteni és együtt/megosztva használni"
Épp most vagyok keserves tesztelésben, hónapok óta. Ha konkrét igényeid vannak, eltart egy darabig.
* AceMoney: használtam 5 évig, nem tetszik, hogy fizetős, zárt forráskódú, magyar karaktereket nem tudott ábécébe rakni, Linuxon nem volt szép és funkcionális sem (billentyűzet-kezelés pl).
* Money Manager EX: egy hónapig minden jónak tűnt, de amikor megnéztem az első kimutatásokat, kiderült, hogy az összegzett sorokról nem lehet a tételekre ugrani, én itt befejeztem.
GnuCash: egyelőre nagyon jónak tűnik (minden platformra van, ingyenes, profi), de meg kellene érteni hozzá a kettős könyvelést, itt félretettem, azóta halomban állnak a nyugták. 🙂 Átlag személyes pénzügyekhez nem biztos, hogy megéri.
"Együtt/megosztva" úgy érted, több felhasználóval?
@yael
Aztán javasolták még a hozzászólótársak ezeket:
* Homebank (csak Linux?)
* Financisto - úgy tunik, csak telefonapp
* AnMoney (android, 3300 Ft)
* you need a budget (fizetos)
* CashBook
* Expense Manager (Kiszámoló saját maga használja)
* koin (magyar) - egyetlen számlát kezel, kezdőknek való 🙂
* Personal Finance (PC-re)
* Money Tab ("Nagyon jól átgondolt, és letisztult program" - 250 Ft) - Valamiért jelöltem, hogy nem tetszik, de már nem tudom, miért
* Mint.com ("nálunk használhatatlan sajnos")
* inexfinance.com (ingyenes)
* ClearCheckbook (android + webes felület)
Keresőkérdésként a nevüket + "review"-t használva talán találsz hasznos tapasztalatokat angolul.
@yael
Első hozzászólásban elfelejtettem hozzátenni: AceMoney-nak nincs telefonalkalmazása a mai napig. Amíg nem volt okostelefonom, sem mobilinternetem, és hajlandó voltam inkább utólag nagyon sokat dolgozni az összegyűlő adatokkal, addig volt jó számomra.
Nincs olyan törvény, hogy aki a jelenlegi rendszerben amit befizet azt kellene visszakapnia kamatostul! Jó ez? Nem. És? Ez van, ennek tudatában kell élni az életünket, iilletve abban hogy mi már ennyit sem fogunk kapni... Igazságos? Nem. Az adó igazságos? Illetékek? Ilyen-olyan levonások?
Teljesen felesleges ezen pörögni, hogy "mi lenne ha", csak a nép hergelését szolgálja. Az állami nyugdíj mint olyan nincs meg 100 éve! Az akkori demográfiai tendenciákkal talán fenntartható lenne jóval tovább a rendszer, de tudomásul kell venni, hogy a mostanival nagyon nem!! Ez olyan mint Kínában büntették a sok gyereket, nálunk meg hozzád vágnak 10+ milliókat... most akkor melyik az igazságos???
Egyféleképpen lehetne rendet vágni: megszüntetni azonnal a rendszert holnaptól! Nincs nyugdíjjárulék levonás, DE nyugdíj sincs SENKINEK!
Mindjárt megugrana a LED tévékre a kereslet a megmaradt pénzből 😀
@yael: spendee.com/
Ezekkel szemezek egy ideje. Még csak kipróbáltam, nem élesben, sajnos. De most eljön az ideje ennek is.
Azért vegyük észre, hogy a "nyugdíjjárulék helyett magánnyugdíj" koncepciója azt jelenti, hogy az aktívak egy nyugdíjas generációtól megtagadják a gondoskodást.
Ha teljes mértékű, akkor teljesen, ha részleges, akkor részben. Ezek a nyugdíjasok gondoskodtak az előttük levő generációról, de Nekünk van egy jobb ötletünk!
Vagy ha valaki vállalja a kötelezettségeit a mai nyugdíjasok felé, de emellett szeretne és tud is a saját öregkoráról gondoskodni, arra most is megvan a lehetőség. Az állam (és ezzel az emberek gazdasági közössége) még támogatja is, adóvisszatérítéssel.
@L70
igen, mindenképpen készülni kell: 65 körül mindenképpen legalább "haszonélvezet" a gyerekeknek. Vagy még jobb, ha a tulajdon nagyrésze a nevükre kerül. A bizalom megvan, és addig talán nem hülyülök el.
A stressz gyakorlatilag ismeretlen volt. Akit kirúgtak az egyik gyárból az az utca másik oldalán lévő másik gyárban délután már kezdhetett. A mai elektroszmog közel sem akkora volt mint ami ma ér minket. Egy 10 emeletes házban van kb minimum 50db wifi router. Régen a tej tej volt, az egyik legközelebbi tehenészetből, nem valami hígított fehér tej ízű valami. A hús az egyik legközelebbi vágóhídról. Ma azt sem tudhatjuk, hogy a hús amit megveszek itt a boltban, az melyik földrészről érkezett, mennyi antibiotikum, vegyszermaradvány meg egyéb szemét stb van benne. Naívság azt hinni, hogy ezeknek nincs hatása az élettartamra. A meddőségi klinikák tömve vannak 20-as 30-as éveikben járó nőkkel. A fiataloknál már most tömeges a gerincsérv a sok gép előtt ülés miatt, és ebben a szakértők 10 éven belül robbanást várnak. Lehetne még sorolni, de eleve sokkal kisebb az esélyünk a korhatárt megélni.
"Ezek a nyugdíjasok gondoskodtak az előttük levő generációról,"
khm...
Sziasztok! Megtetszett a katás cikk es pont munkahelyváltás előtt állok. Szívesen lennék katás, hogy a nyugdíjam felett én rendelkezzek, azonban továbbra is beosztottként tudnám a munkámat végezni. Hogyan tudnám a bujtatott munkavállalást elkerülni, ha minden hóban egy nagyobb összeget beszámlázok a cég felé? Kikerülni nem lehet, de megúszható a Nav viszgálódás?
@yael:
Sok ilyen appot használtam/próbáltam az elmúlt 10 évben.
Amit most a legjobbnak tartok: MoneyWiz.
Van kliens az összes fontos platformra(win,mac,android,iphone,ipad), és tud közöttük szinkonizálni tranzakció szinten (bár ez már fizetős).
Van online bankszámla integráció(pár magyar bank is elérhető, ez is fizetős), de tudsz bankszámlakivonatot is importálni.
Meg még egy csomó más nagyon hasznos funkció:
wiz.money/features/
Tegyük fel, hogy január 1-től lehetne a cikkben vázolt magánnyugdíjrendszert választani. Hogyan működne az átmenet úgy, hogy minden nem pályakezdő korosztály (30-asok, 40-esek, 50-esek, mai nyugdíjasok) korrektül legyen kezelve?
Én támogatnám az egyéni gyűjtést, személy szerint sokkal jobban is járnék - de kíváncsi lennék a fenti kérdés válaszára.
@jurta én saját magam eszkábált excel file-t használok, cloud tárhelyen van, így mobilról is használható, bár mobilról nem túl kényelmes. Anno én is nézegettem pár alkalamazást, de mindegyiket kompromisszumosnak éreztem a saját igényeimhez.
"A fő ok, amiért nem mer senki hozzányúlni a nyugdíjrendszerhez (egyelőre), hogy biztos szavazóbázist jelentenek a nyugdíjasok."
Igen, és ez agy annyira rohadt dolog; manapság mindenről lehet beszélni, a menstruációról, köröm-, és hüvelygombáról (ld. a TV-reklámokat), de ha egy nyugdíjasnak szóba hozom, hogy szerintem nem "jár" a 13. havi nyugdíj, akkor elborul a tekintetük; végigdolgozták az életüket, ez a hála, stb.
Egyrészt: Kiszámoló for president! 🙂
Másrészt: nyugdíj mindenképpen lesz mindenkinek, már csak a robotizálás miatt és a szavazóbázis miatt is. Megszüntetni sem érdemes, mert a nyugdíjas költ is, tehát a gazdaságot is élénkíti. A nagyobb gond, ha én mint dolgozó kevesebbet kapok mint egy nyugdíjas. No ez az, ami nem mehet tovább. Kell plafon - és tényleg csak annyit kellene elosztani, ami bejön a kasszába és erről minden nyugdíjas kimutatást kap hónapról hónapra. A mostani nyugdíjas generáció szépen felépített magának egy világot, miközben nem harcoltak (aki még igen az is a vesztes oldalon), nem dolgoztak (szocializmus), csalnak és ezért zsarolhatóak vagyunk (minimálbér bejelentés), de tartják a markukat és minket gúzsba kötnek az elvonásokkal, nem csoda, hogy menekül innen minden fiatal. A demokráciával most ez a baj: a többség akarata érvényesül még akkor is, ha az fenntarthatatlan.
Jami
Szerintem éppen ezért kellene kis hazánkban csak annak szavazati jogának lennie aki itt él és adózik.
/* ezért biztos sokan megköveznének... */
@headset
És hogyan van ez a kötelezettség meghatározva, mekkora helyettesítési rátát köteles az aktív réteg biztosítani a nyugdíjasoknak? Mert ameddig ezt nem vésed kőbe, addig nem beszélhetünk megtagadásról, ha a negyede a járulékoknak magánba menne. Mert be lehet vezetni a manyupot járulék emeléssel, be lehet vezetni nyugdíj csökkentéssel is. Ugyanakkor szigorűan a te logikadból kiindulva a járulékcsökkentés is a kötelezettségünk megtagadása. Amíg nem határozzuk meg, hogy pomtosan mit értünk a nyugdíjas generációról való gondoskodás alatt, addig viszont azt sem tudjuk meghatározni, hol van ennek a megtagadása.
Mellesleg volt egy generació, amikor meg ugyanezt bevezették, lesz egy generáció, amikor ez fenntarthatatlanná valik, azzal hogy az 1/4-es "megtagadást" visszacsináltuk, el lesz érve, hogy 1 generáció szívja majd meg nagyon, nem pedig 3 generáción szóródik szét.
@-nb-
A haszonélvezetet kell megtartani, a tulajdont akár teljes egészében érdemes a gyerek(ek)re iratni.
@Meister:
Azért durva, hogy már nem csak a régmúlt történelmet hamisítjátok, hanem a közelmúltat is.
A manyup államosítás azért nem volt olyan régen, hogy ne emlékezzünk rá, hogy az emberek nem önként mentek vissza, hanem mert be lettek fenyítve és nem az EU tehetett róla.
Én még arra is emlékszem, hogy egyéni nyugdíjszámlát ígértek, és még azóta is várok rá.
Persze mit is várhatnék egy olyan országban, ahol jó pénzért visszahívjuk az oroszokat (újra megnyitjuk nekik a kalocsai laktanyát is), sőt még a kínaiakat is behívjuk (bár ők legalább korábban még nem szálltak meg minket).
Az átlátszó felrakta az SZJA kiszámolóját, meg tudhatod mennyire keresel jól, és talán következtetéseket is le lehet vonni, mennyire igazságos a nyugdíjjárulék.
atlatszo.hu/2017/12/18/mennyivel-keresek-kevesebbet-mint-a-tobbi-adozo-kattints-ide-es-kiszamoljuk/
lehetnek meglepő eredmények, én csak 1%-ot tévedtem a valósághoz képest. (2015-ös adatok)
"A fidesznek sok esélye nem volt. Az EU éppen eljárást indított a költésgvetési hiány miatt. "
Mondjuk lehet nem kellett volna egy huszárvágással kivezetni a többkulcsos szja-t, bevezetni a családi adókedvezményt, belekezdeni a stadionépítésekbe és a profi sport állami feltőkésítésébe, esetleg nem kellett volna felduzzasztani a közmédiát, netalántán oligarchákat, pardon "nemzeti nagytőkéseset" felemelni...stb
@headset: szerintem az a baj, hogy pont az a generáció, akik most lesznek nyugdíjasok (vagy már azok) tehetnek arról, hogy
1. Cseszettül nem értenek a pénzügyekhez (igen, ez az ő hibájuk, nem lehet fogni az állami oktatásra, lett volna rá 40-50 évük, hogy tanuljanak róla)
2. Mikor volt a magánnyugdíj bekebelezés, akkor mégis mi a búbánatos élet miatt léptek vissza az állami nyugdíjba? Anyám is panaszkodott, hogy jajj ennyi pénze volt és elvették. Hát én meg nem hagytam.
3. Ezek a nyugdíjasok gondoskodtak??? Miről? Építették a kommunizmust, baromi nagy gondoskodás. Nekik kényelmes volt, hogy megtanultak egy szakmát, aztán abban leéltek egy életet.
4. 1988-ig nem fizettek SZJA-t! Fantasztikus, egy most átlagot kereső (200E nettó) után 170E megy az államkasszába.
5. Nagymamám 1980-ban ment nyugdíjba, 55 évesen. Őt 35 éven át tartotta el a társadalom (35 évet sem dolgott, lehet számolni)
@Kiszamolo
De nézzük a lehető legrosszabbat a nyugdíjfolyósító szempontjából, mindenki érje meg a 65 éves kort. Ekkor a férfiak még 14,5 évig, a nők 18,5 évig kapnak ellátást átlagosan. (Hogy te meddig leszel a statisztikák szerint nyugdíjas, arról már itt írtam.) Számoljunk 16,5 évvel.
Tudom, ezek valami KSH számok, nem Te találtad ki, de tudtommal a magyar nők átlagéletkora 79, a férfiaké meg 72 év.
Az élethossz teljesen kiszámíthatatlan. Egyesek szerint simán el lehetne élni 120 évig is (persze különféle életvitelbeli "megszorításokkal"), mások szerint pár száz év múlva alig lesz még itt valaki, mert túl sok a környezeti ártalom és a műkaja. Nekem sok ismerősöm halt már meg a 40-es éveiben rákban. De van sok idős ember, akit mindenfélével műtöttek és fel is épült. Több nővér ismerősöm mondta, hogy régebben hamarabb meghaltak az emberek, ma viszont a sok gyógyszerrel kitolják az emberek életkorát, csak ez nem jelent mindig minőségibb életet. A nyugdíjfolyósítónak se akkora öröm.
Egy beszélgetést hallgattam egyszer erről, aminek az volt a végkövetkeztetése, hogy ahhoz, hogy ezt rendbe lehessen hozni, kénytelenek leszünk hagyni egy generációt éhenhalni. Ahogy most állnak a dolgok, ez a mostani 30-40-es korosztállyal kezdődik. 33 vagyok és spórolok :).
@Cs
Azért megjegyzem, a Kádár rendszert nem választotta a lakosság, volt ott előtte egy oroszok által levert forradalom, ezelőtt meg Rákosiék csalással történő hatalomra jutása. Szóval egyáltalan nem jogos a langyos szocializmust egész generációk szemére vetni.
Emellett már sokszor leírtak mások is, a manyup zsarolást elég súlyos fenyegetéssel tették, ha nem lennénk EU tagok, nem is vonták volna vissza, a maradók 0 állami nyugdíjat kapnának. Akik közel voltak a nyugdíjhoz, nem kockáztathatták a jogfosztottságot. A felelősség inkabb ott van, hogy az úgynevezett "jobboldali-konzervatívok" nem mentek tömegesen utcára ezen nyíltan kommunista lépés hatására...
Az SZJA-t meg ne hasonlítsd a szocializmusbeli viszonyokkal, akkor máshogy járult hozzá a lakosság az állam működéséhez, de akkor is a lakossag tartotta fenn az iskolakat, kórházakat, utakat, stb., stb.
@Rissa: "de tudtommal a magyar nők átlagéletkora 79, a férfiaké meg 72 év". Ha ennyi lenne, akkor 150 éves emberek is köztünk járnának. Biztos a várható élettartamra gondolsz. De abban benne vannak a fiatalon meghaltak is. Azoknak a várható élettartama, akik már megélték a nyugdíjkorhatárt, lényegesen magasabb.
Rissa, te a születéskor várható átlagos élettartamra gondolsz. Ez most tényleg kb ennyi, tehát a most születőkre ez vonatkozik, de pl 30 éve még 5-7 évvel kevesebb volt.