Megjelent néhány újságcikk, miszerint a gazdagok hitelből vesznek állampapírt, ami miatt ez most a közbeszéd tárgya lett, ezért kértétek ti is, írjam le, mi is ez a trükk.
A dolog nem új keletű, a bankok már régóta csinálják ezt a prémium állampapírral, össze is rúgták a port az állammal emiatt.
(Ugyanúgy, ahogy már lassan tíz éve létezik prémium magyar állampapír, azonban az emberek 95%-a most jött rá arra, hogy jó kamatot lehet kapni az Államkincstárban is. Csak mert megjelent egy új állampapír és elkezdtek róla beszélni az emberek. Aki akart, közel ilyen kamat mellett eddig is be tudott fektetni pénzt hasonló kamattal ugyanott.)
A lombardhitel lényege, hogy a bank valamilyen értékpapír fedezete mellett ad kölcsön pénzt. Ez lehet részvény, kötvény, bármi. Így állampapír is. Tehát ez egy fedezett hitel, csak itt nem ingatlant ajánlok fel fedezetnek a banknak, mint a lakáshitelnél, hanem bármikor pénzzé tehető állampapírokat, vagy egyéb értékpapírokat.
A bank kölcsön ad valakinek lombardhitelként pénzt mondjuk 2%-os kamatra, aki ebből állampapírt vesz 4,95%-os kamatra és ez lesz mindjárt a fedezete is a hitelnek.
A bank nyer azon, hogy kockázat nélkül (ott van a fedezet nála) kölcsönadott olyan pénzt 2% kamat mellett, amit egyébként állampapírban csak 0-1%-ra tudna tartani, az ügyfél pedig ingyen kapott közel 3% kamatot a semmire. A banknak az is jó, ha az ügyfél nem fizet, mert akkor lesz a hiteléért cserébe rengeteg jól kamatozó állampapírja, amit ő egyébként nem vehetne meg, mert ezeket csak a lakossági ügyfelek vehetik.
Ennyi az egész.
A lombardhitelnél a lejárat és a kamatperiódus számít, mert 5 év alatt sok minden történhet a kamatokkal. Ettől eltekintve egyik félnek sincs túl sok kockázata a dologban.
Szóval akkor érdemes belevágni ? 🙂
Szerintem ez egyszerű rablás, olyan mint az áramlopás. Mondhatja az elkövető, hogy nincs áldozat, de attól még igenis van.
Itt a bank által a semmiből teremtett hitelpénzből csinálnak igazi pénzt, amivel közben az államot (és így az adófizetőket megkárosítják), miközben semmi érték nem keletkezik. Az LTP-t persze megszüntették, mert annak volt valami haszna, de ebbe nem nyúlnak bele, mert nyilván a saját zsebüket is így tömik.
Ha olyan legális lenne, a bankok mindenki számára elérhetővé tennék ezt a lehetőséget, hiszen nincs kockázat, de persze nem teszik.
Mondjuk én is évek óta tudok róla és nem értem, hogy miért nem kapja fel a sztorit senki, még az ellenzék sem lovagolja meg.
Nem az, hogy most jött rá, hanem eddig jobb volt ingatlanba, részvénybe fektetni. Most meg már mindenki attól parázik, hogy ezek a bubi tetején vannak. Persze amikor mindenki egy irányba parázik valamitől, akkor mindig kiderül, hogy az ellenkezője igaz. De ezt is tudják már sokan. Így most lehet, hogy összeomlik a mátrix algoritmusa amiben élünk, mert nem tudja eldönteni, hogy legyen-e összeomlás vagy nőjenek tovább a bubik. Vagy kiizzad magából egy olyan megoldást, ami még sose volt. Pl. hiperinflációs összeomlás az összes fiat pénzben. Amit az ilyen rekurzív, hitelből vegyünk befektetést algoritmusok jól tudnának katalizálni.
kh.hu/documents/20184/490428/K%26H+lombard+hitel+hirdetm%C3%A9ny/80d7e442-f576-4fd3-bb46-95a0274fb9f2?version=1.50 ez itt 13,99 százalék kamat
Akkor mi az oka annak, hogy nincs mindenkinek 10+ millió forintnyi lombardhitele?
A cikkekben az is olvasható, hogy privát ügyfelek csinálják ezt.
Valóban csak nekik van ilyen lehetőségük, vagy bárki bemehet és alkudozhat a bankjával erről?
Elméletben ez jól hangzik, de a gyakorlatban sajna én egy olyan bankot sem találtam, ahol ésszerű kamatra valóban adtak volna lombard hitelt. Pedig meglehetősen nagy összegű és kockázatmentesnek mondott fedezetet (állampapír) ajánlottam fel. Esetleg valakinek van konkrét ötlete/információja, hol állnak szóba az emberrel 2-3 százalékos költségszint mellett? Előre is köszi!
Nem foglalkoztatott a dolog, mert rákerestem, de nem találtam 2% alatti lombardhitelt. A Sberbank volt a legolcsóbb a neten elérhető anyagok szerint. Az adózás része viszont elgondolkodtatott, hiszen ha fedezetként odaadom a nem TBSZ-en lévő állományomat a banknak, akkor arra a része elvileg mentesülök az pakkot érintő adóktól. Ha ez így van, akkor éven belül egy ideiglenesen nagyobb mobilis készpénzállománnyal simán megérheti megcsinálni. Tényleg van aki minden egybevéve 2%-ért vagy az alatt folyósít lombardot?
"Akinek van, annak adatik, akinek pedig nincs, attól az is elvétetik, amiről azt hiszi, hogy van" + "e világ fiai eszesebbek a maguk nemében..." szóval ilyesmik jutnak erről eszembe - most ne kezdjetek el lécci arról vitatkozni, hogy az eredeti sztorik nem pont erről szóltak.
Illetve ismét felmerül a kérdés, hogy mennyi HITELT kell ehhez felvenni, hogy megérje vele játszani.
Hol lehet ilyet venni?
Pont 3 nappal ezelőtt gondolkodtam el ezen, vajon hány %-on kapnék lombardhitelt az állampapírjaimra 🙂
Viszont az nem gond, hogy MÁK-nál vannak?
Nekem az tűnt a dolog buktatójának, hogy esetleg csak akkor adnának, ha az adott baknnál lévő értékpapírszámlán tartanám ezeket...
Biztos én vagyok béna, de 2%-os Lombard hitelt egyik banknál sem találtam. Melyiknél találtatok ilyen olcsó ajánlatot?
Ugye jól érzem, hogyha én, csak úgy simán besétálok az OTP-hez, hogy kérnék 2%-ra lombard hitelt, akkor körberöhögnének?
So-so kapcsolódik ide, de X egyetemen tanulok, ahol a Bankjogot tartó tanárunk tavasszal többször elmondta, hogy ő a helyünkben felvenné a diákhitelt 2%-os kamaton, maximális, félévente 350 000 ft összegen és tenné be prémium állampapírba (vagy az azóta kijött új állampapírba), a kamatkülönbséget pedig félretenné. Pénzügy-számvitelre járok, de egyrészt szomorú, hogy a pénzügyes szaktársaim többsége nem is értette mire gondol a tanár. Másrészt a tanár sem beszélt a kockázatokról (nem nagyok, de vannak), vagy hogy számszerűsítve hány forint nyereségért tudnánk bűvészkedni a félévente 350 000 forinttal. (Az első években nem sokért és ki tudja mikor mennek vissza a kamatok.) Persze úgy mondta, hogy ő ezt nem ajánlja, de ezt tenné a helyünkben, ha most diák lenne. Illetve amúgy a tanár nem tűnt butának vagy rossz szándékúnak, tehát ezt nem hangulatkeltésből, inkább mint érdekesség írom le.
Az OTP-nél pl. 5,19 és 7,47% közötti a felvehető Lombard hitel kamata. Miért is éri meg ezt befektetni olyanba, aminek ennél kevesebb?!
Nekem az nem világos, hogy a fedezet egy meglévő papír, vagy az amit a hitelből veszek? Mert a leírásod alapján ez utóbbi: "aki ebből állampapírt vesz 4,95%-os kamatra és ez lesz mindjárt a fedezete is a hitelnek."
De az alapján bárki kaphatna végtelen hitelt.. Az esetben mi lenne a gát és miért csak a gazdagok kiváltsága lenne?
Tehát akkor az állam a vesztes? És miért nem szünteti meg a lombardhitel lehetőségét egy jogszabállyal?
Ez kockázatos? Mert én még nem látom a buktatókat....
Azért ha jól sejtem ezt nem lehet korlátlan mértékben megtenni.
Veszek mondjuk 1M-ért államkötvényt, felveszek rá 1M lombardhitelt, amiből veszek állampapírt, amire szintén felveszek 1M lombardhitelt, és így ismétlem a végtelenségig?
Gondolom ha nem lenne valami korlát, akkor nem csak a gazdagok csinálnák.
Mellesleg akkor hol is lehet ilyen lombardhitelt igényelni? 🙂
TT-vel értek egyet.
Ez egyszerű lopás.
Azert ez eleg korlatozott korben lehet elérhető,gyors vizsgálat a saját bankomon: normal lombard hitel kamat 15.99%, THM 18.49%, ebből lejönne mondjuk 30-40% kiemelet ügyfél kedvezmény, legyen 11-12%, nagyon optimistán. Még úgy sem megérős.
Ahhoz, hogy az eredetileg 17-19%-os csodára kapjál 15-16%-nyi kedvezményt, az szerintem az 500+ M-es ügyfélkör lehet....
Ahogy többek is írták, én sem látok 2% környéki kamatokat a hirdetményekben.
Arra tippelek,h ezt a privát banki kontaktommal tudnám megkérdeztetni és személye szabott ajánlatot kérni.
Vagy...?Ötlet?
Egyéni alkuval, több százmilliós vagy több milliárdos tökével elérhető ezek a hitelek. Van olyan trükk is, hogy forgóeszközhitelt veszel fel 1% kamattal mint vállalkozás, ez továbbmegy a magánszemély tulajdonosnak 1,5% kamaton mint kölcsön, a végén pedig a magánszemély megveheti az állampapírt. Nem kerültek be a papírok a banki könyvelésebe, a bank nem lombardhitelt adott, a valós szándék nem látszik. Kockázat nulla, a bank megkapja a jutalékot, a vállalkozás és azt tulajdonló magánszemély pedig leszedi a hasznot.
Nem kishalas történetek ezek...
Ezeket az ajánlatokat szerintem nem fogja senki megtalálni online, de szemelyesen sem a bankba.
Szerintem ezeket a lehetosegeket a tenyleg nagy vagyonnal rendelkezo ugyfelek kapják meg bankjuktol. (200millio+)
Pont ezért nem kínálták mindenkinek, mert ha mindenki csinálja, kiborul a bili és bezárják a kiskaput. Ha erről cikkeznek, akkor most kiborult, így nemsokára valószínű megszűnik ez a lehetőség.
Szomorú, hogy ilyenek vannak.
Nekem nem mondta a bankárom, bár sose beszélünk, úgyis tudja, hogy a saját fejem után megyek és nekem nem tud eladni semmi befektetési terméket, amin a bank sokat keresne 🙂
Ez már működött egy ideje.. Tudtommal erre szállt rá a PSZÁF és szólt a bankoknak, hogy nem kellene ezt így. Most nehezen tudom elképzelni, hogy ezt így meg mernék játszani már a bankok.
index.hu/gazdasag/2018/08/21/allam_kontra_bankok_trukkos_penzgyar_a_lakossagi_allampapirokkal/
Egy közgazdásztől/hozzáértőtől kérdezném, hogy jó-e a sejtésem. hogy minél több magas kamatozású (lakossági) állampapír van a piacon annál gyengébb lesz a forint?
Én sehol nem találok fix kamatozású lombard hitelt. Valakinek sikerült találnia?
ERSTE lombard hitel: 1 havi BUBOR + 3.5
Sberbank lombard hitel: 1 havi BUBOR + 0.25
Ez így egyáltalán nem kockázatmentes. Ha a BUBOR-hoz képest havonta változik a hitel kamata!!!
Egyéni vállalkozóként és privátbanki ügyfélként kapsz 1,5-3%-os lombard hitelt.
Másik megoldás: 2-en vagytok tulajdonosok (nem házasok) egy ingatlanban, nincs rajta hitel. Köttök 2 külön szerződést egymás tulajdonrészének a megvásárlására, felvesztek 2%-os ingatlanhitelt rá (rövid futamidővel), majd vesztek belőle állampapírt (máp+). Ha para van, visszaváltod az állampapírt és törleszted a hitelt, és minden marad a régiben.
CIB banknál rákérdeztem: Nem lehet.
Sok millióm van náluk befektetve, de nem vagyok privát Ügyfél.
Mezei ugyfelkent ilyen ajanlatot biztos nem kapsz. Privatbanki ugyfeleknek ajanlhatnak ilyesmiket egyedi kondiciokkal. Ahhoz illik 60+ milliot parkoltatni a bankban, van ahol tobbet.
Ez miért maradt ki a cikkből?
https://kiszamolo.hu/a-lombardhitel-jelentese/ 🙂
Ahogy már többen is írták, ez csak egy nagyon szűk, nagyon tehetős csókos körnek játszik. Csak olyanoknak akiket régóta ismernek. Forgóeszköz hitelt sem kap végtelenül akármelyik cég, hogy azzal lehessen játszani. Egyébként ez szerintem is a többi adófizető meglopása.
Én a Raiffeisen privát bankban kérdeztem meg egy ismerőst és azt mondta, h ők nem hitelezik ezt.
@gaborr
És az ingatlan vásárláskor felmerülő illeték ? Az eléggé lefaragja a hasznot, nem ?
Az esetek többségében azért ez nem egészen így működik a gyakorlatban. Kisebb osztrák és svájci bankok tényleg ráharaptak a magyar ügyfélkörnél, de általában nem a lombard hitelből vett állampapír a hitel fedezete, hanem a már a bank által kezelt portfolio eszközei - ami többnyire nem forint denominált.
Így valóban adnak 2% körüli kamatra forint hitelt kellő fedezet mellett, de új ügyfélként illetve nem a hitelező banknál kezelt portfolio esetén nem nagyon működik.
Óvatosan a kockázatmentes kifejezéssel ! 🙂
@akk kapizsgálja a lényeget: bizony van 1 erős kamatlábkock. a történetben, de ezen felül egy kincstári árfolyam kock. is , plusz ne felejtsük el a likviditási kockázatot sem !
Mindegyik a banknál és az ügyfélnél is jelentkezik, ezért a bank nyilván nem fog 100 értékpapírvásárláshoz 100 hitelt nyújtani, hanem mondjuk csak 90-et. Azt a 10 egység önerőt amit beletettél, pedig egy emelkedő kamatkörnyezet simán megeheti, a bank gáz esetén emelni fogja a kamatokat mint a legtöbb tette 2009ben. Likviditási kock.: mi van ha bármi miatt hozzá akarsz idő előtt nyúlni a befektetésedhez? A bank valószínűleg vastag előtörlesztési díjat fog szedni, s ha azonnal kell a pénz, akkor a Kincstári árfolyamon is bukhatsz, ha nem tudod futamidő végéig / kamatfordulóig kiülni a pozidat +megpendítettétek már korábbi cikkekben hogy mi van ha a Kincstár épp nem vesz?
Amiről a cikkben szó van, az valójában egyfajta CARRY TRADE ügylet, ennek komoly szakirodalma van, kockázatok kiemelésével együtt.
A recesszióban elég nagy vagyonokat láttam elégni CHF carry trade ügyleteken, ezért szerintem csak óvatosan minden ilyesmi befektetéssel, ami hitelből finanszírozott.
@gaborr ha veszel ingatlant a bank pénzen azt le kell igazolnod h arra költötted. Nem? Ergo nem vehetsz belőle állampapírt. Mit nem veszek észre?
Most jól értem, hogy a nagypénzű emberkéknek van egy lehetőség, hogy mégtöbb pénzt csináljanak a semmiből?
Ebben a buliban az állam vegülis jól jár, mert forintosítja az adóságát, amit aztán kedvére inflálhat, a "befektető" alapvetően jól jár, bár az inflációból ő is kap, a bank megintcsak jól jár alanyi jogon, akik meg ráb@sznak, azok az adófizetők akik e két utóbbinak fizetik a kamatot, és még a pénzecskéjük is elértéktelenedik. Laikusként kb jól látom? Ez csak engem emlékeztet a közlegelők tragédiájára távolról?
A banknak nem érdeke 5 évig fix 2% THM-en kiszorni a hiteleit, ez totál ráfizetés. Ezt csak akkor teszik, amikor alacsony a hitelfelvételi kedv, és csak egy meghatározott keret erejéig. Itt a bankok trükköztek inkabb azzal, hogy hozzájuk kerüljenek azok a lakossági papírok, de ezt csak privátbanki azaz általuk ismert ügyfelekkel tudták biztonságosan megcsinálni némi továbbadott jutalék fejében.
"Köttök 2 külön szerződést egymás tulajdonrészének a megvásárlására, felvesztek 2%-os ingatlanhitelt rá (rövid futamidővel), majd vesztek belőle állampapírt (máp+). Ha para van, visszaváltod az állampapírt és törleszted a hitelt, és minden marad a régiben."
nagy ötlet: felveszel 10 millát állampapírba, rögtön fizetsz 4 %-t illetékre, + kell még egy ügyvéd is, az legyen mondjuk jó esetben 0 Ft. Szerintem kell már energetikai tanúsítvány is, az is 20-30k HUF-ba biztos fáj.
@gery családtagok közt nincs illeték. (most olvasom, hogy házastársak közt is illetékmentes, tehát az is játszik)
@marton nem értem, 2 adásvételi kell, és egymásnak adtok kölcsönt. (illetve egész pontosan a bank adja)
@tt Nincs olyan, hogy hitelpénz. Ez kb. olyan, mint a laposföld elmélet.
Update:
az MKB Bank-os kontaktom azt válaszolta, hogy ők foglalkoznak ezzel, de jelenleg limiten vannak. Az állomány 10%-át lehet csak kihelyezni hitelre.
Akinek van másik bankról információja vagy szívesen tapasztalatot cserélne a témában, kérem írjon az emailemre: itorokk ((kukac)) gmail pont com
A lombardhitel is elvezet ahhoz az erkölcsi dilemmához, ami mostanában foglalkoztat. Érdemes ilyen pénzügyi dolgokba belemenni?
A: Nem, mert az adófizetők pénzét vesszük el a saját gazdagodásunk érdekében, tehát ez erkölcstelen.
B: Mindenki ezt csinálja, amazok még többet lopnak, én csak befizessek a közösbe? Ha nem használom ki az ilyen kiskapukat (amelyek törvényesek egyébként), balek vagyok, aki a saját családjától veszi el a pénzt csak azért, hogy erkölcsileg rendben legyen.
Ez a kérdés ugyanúgy feltehető az egészségpénztáraknál, lakáskasszánál, stb, ha egyébként lenne pénz amúgy is az orvosra, lakásra, stb.
index.hu/gazdasag/2019/09/04/a_gazdagoknak_hitelre_is_megeri_szuperallampapirt_venni/
index.hu/gazdasag/2018/08/21/allam_kontra_bankok_trukkos_penzgyar_a_lakossagi_allampapirokkal/
A kételkedőknek... A második cikkben a kettes saámú trükkről van szó.
Nekem kétszer ajánlottak privát banki státuszt, egyszer az OTP-nél, a CIB-nél szerintem pedig csak tájékoztattak hogy az lettem. Ez kb 2011-2012-ben volt, az OTP-nél akkor ajánlották mielőtt átvittem a megtakarításomat a CIB-hez. Kérdeztem hogy mi az előnye annak hogy többet fizetek és privát banki Ügyfél leszek? Nem kell sorban állnom, időpontra érkezhetek, stb.... de mikor kérdeztem, hogy milyen olyan kedvezményt kaphatok ami normál Ügyfélként nem járna, akkor csak néztek hogy miről beszélek? 🙂
Akkor kb 20M elég volt ehhez, de azon kívül hogy elmondhattam, vagy elmondhattam volna hogy az vagyok és többet fizetek, semmit nem kaptam érte cserébe. Annyira semmit, hogy amikor a CIB-től eljöttem 2016 körül, kb 40-50 eFt-ért akarták átutalni a pénzemet.
@hufeisen
Van euró alapú állampapír is, úgyhogy talán mèg a forintosítás sincs meg