Hozamok

2016-09-29
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Régi bölcsesség, hogy nem szabad nézegetni az értékpapírjaid hozamait, mert csak feleslegesen rossz döntéseket hozol hirtelen felindulásból. Erről már írtam itt: A legsikeresebb befektetők és Hagyd békén a befektetéseidet.

Én is tartom magam ehhez az aranyszabályhoz, most azonban kénytelen voltam ránézni az értékpapírjaim állapotára más okból kifolyólag.

Gondoltam, néhány adat nektek is érdekes lehet, főleg hogy írtam is például a brazil helyzetről.

Miután írtam róla, be is fektettem brazil részvényindexbe, mivel egyszerre esett össze a real árfolyama és a brazil tőzsde, jó időpontnak tűnt a befektetésre. Ha valaha is érdemes ilyen volatilis piacra befektetni, akkor egy ekkora zuhanás után érdemes azt megtenni.

Utána kezdődött a korrupciós botrány, az nem volt annyira jó hír, nyilván tovább tépázta az árfolyamot, de már nem követtem a piac alakulását, mert minek.

Most néztem rá a vásárlás óta először a brazil tőzsdeindex ETF-emre, tavaly október 29 óta +51,8%-ot hozott. Eddig jó. 🙂

2014 végén egyszerre gyengült az olaj, a rubel és az orosz gazdaság is. Úgy gondoltam, akkor ez most jó időpont lehet beszállni orosz részvényekbe. Bár utána még tovább estek az árak, 2014 decembere vége óta +30,27% az eredmény eddig, miközben se az olajárak nem nőttek, se a szankciókat nem oldották fel Oroszországgal szemben.

Ezekkel a részvényekbe jókor sikerült beszállni, kihasználva az egyszerre gyenge helyi devizát és ettől nem függetlenül rosszul teljesítő gazdaság miatti árfolyamesés kettős hatását. (Természetesen mivel nem adtam még el ezeket a részvényeket, ezek egyelőre csak virtuális hozamok, csak egy pillanatnyi állapot a jelenlegi helyzet.)

Sajnos ezek a részvények a kisebb része a hasonló befektetéseknek (nem véletlenül), az ausztrál részvények például 2014 decembere óta -6,9%-kal járultak hozzá az összhozamhoz, az amerikai részvények csak oldalaznak bő egy éve (+4%), de azt legalább hatalmas volatilitás (árfolyam-kilengések) mellett, az eurós high yield bondok is mínusz 2,1%-ot hoztak például 2015 januárja óta.

Úgyhogy a tökéletes timing (időzítés) továbbra sem működik, de ezt eddig is tudtuk.

Ha hasonlóan kockázatos befektetésekben gondolkodsz, mint egy orosz, vagy brazil piac, csak olyan összeggel tedd meg, aminek a felét is nyugodt szívvel el mered veszíteni.

Previous Post
Egy jó hír mára

Hozzászólások:

Komment szekció frissítés alatt!

Kedves Kommentelők!
Éppen egy új kommentmotorra állunk át, azonban a Kiszámoló blog régi kommentjei mind elérhetők, és az elmúlt 1 év Disqus hozzászólásait hamarosan, a következő napokban importáljuk az új rendszerbe. Ha van fontos észrevételed, kérjük, oszd meg velünk! Köszönjük a türelmeteket és megértéseteket.
91 hozzászólás
Legrégebbi
Legújabb Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments

Az össz megtakarításodra vetítve ez a +51,8%, +30,27% hány %-ot jelent?

Másoknak ajánlom a lustaport-ot és András György könyveit.

Érdekes hogy emltetted az időzítést. Gondolom nem csak hasraütés szerűen szálltál be ezekbe a piacokba, hanem jól cégiggondoltad, és kiszámoltad hogy alulértékelt egy terület. Egy-egy vállalatnál ezt könnyebben meg lehet tenni mint egy ország, kontintinens / iparg esetén, érdekes lenne egy post hogy milyen tényezőket érdemes szerinted ilyenkor megvizsgálni.
Anno a brexit-el én is jól jártam, de nyilván csak kevés pénzzel 'fogadtam" arra hogy túlreagálták az emberek a dolgot. Meg is lepett hogy milyen rövid ideig tartott a visszaesés....

Érdekes. Nem gondoltam volna Rólad, hogy aktív befektetéssel is foglalkozol. Ez se nem rossz, se nem jó, csak érdekes. És mi alapján akarsz majd eladni? Honnan fogod tudni, hogy nem érdemes már tartani őket? Ez dupla (vétel-eladás) időzítés lesz így.

Én viszont törököt fogtam 4 éve. Egyelőre még nem eresztem, de nagyon rosszul áll.

Melyik szolgáltatónál vagy? Én is vennék külföldi ETF-eket, de KBC-nél olyan magas a minimumdíj (7 euro) , hogy egyszerre 2000 eurónyit kéne venni hogy megérje. Én pedig inkább folyamatosan, havonta szállnék be kisebb összegekkel.

Az én eszközeim egy éves visszatekintő hozama 4-10 % között van, az idei extra megtakarításokkal azt hiszem tudom tartani az "elvárt" 15% körüli éves növekedést, de majd január lesz a számvetés ideje, addig még bármi lehet.

Most Deutsche Bankot kell venni...

Oroszokból melyik ETF-et vetted?

Hasonló témák:
lustaport.wordpress.com/2014/12/24/feltorekvo-hozam-puzzle-15-evre/

lustaport.wordpress.com/2015/11/14/etf-portfoliok-orszagrotacio-deviza-leertekelodes-alapjan/

Az ilyen országokra vagy szektora lebontott úgynevezett Slice and Dice portofoliban mindig lesz valami kimagasló elem, és persze olyan is ami nem az. Nagy átlagban viszont a teljes piaci hozamot kapjuk, az esetleges nagyobb / kisebb rizikóval szorozva. Pontosabban egy kicsit rosszabbat mert a specifikus termékek költsége magasabb.

Persze nehéz lemondani arról a gondolattól hogy a nagyobb költséget a szakmai tudásunkkal pótolni tudjuk. Merthogy nem távolról sem vagyunk átlagosak.

Ebből a csapdából én úgy másztam ki hogy az átlagnak nem a közembert vettem ki amúgy sincs a piacon lényegében jelen. Hanem az Oxfordon végzett, PhD munkatársakkal körülvett, számítógépek, elemzők, ipari szakemberekkel támogatott alapkezelőt ki amugy a forgalom 9x% képviseli. Nos ezek kollektív intelligenciája mellett az enyém már nem csodálatos. És ezért vagyok a teljes piac indexelője, időzítés nélkül.

Az írásaid miatt is gondolkodom az etf vásárláson, de két dolog visszatart. Az egyik, hogy 0,3%, de minium 7eur a vételi jutalék. Így nem tudom kisebb egységekben venni, hogy tényleg 0,3% legyen a költség, a másik az árfolyamkockázat. Utóbbira van valami ötlet?
Ezek miatt inkább a befektetési alapok környékén nézelődök mégha drágább is sajnos.

Az árfolyam kockázat egy érdekes fogalom. A @Kiszamolo többször is említette hogy pl az amerikai indexben levő befektetésed lényegében USD be rakott pénz.

Persze nézhetsz úgy is a dologra hogy lényegében termelő eszközökbe, kreatív emberekbe, profitéhes valamint szorgos vállalkozókba fektetél. Hogy ezek értéket milyen pénznemben méréd hosszú távon (azaz 20 - 30 év) nem számít. Ha termelnek, és márpedig ebben bízol, akkor értékesebbek lesznek.

A rövid távú árfolyam ingadozás kiszámíthatatlan. Hosszabb távon viszont ellenszél kiegyensúlyoz. Például a gyenge GBP ugyanazon angol exportőrök profitjának fog kedvezni kik részvényeit a nemrég megtépázta. Ezért van az hogy a árfolyamhedge évtizedes szisztematikus előnyét évtizedek óta semmi sem bizonyítja. Magyarul vállald be a rizikót és spórold meg a hedge költségét. Persze ez csak akkor működik ha hosszu távú befektető vagy.

Timi:
Ez pl ingyen van, vagyis nincs vételi díja, a két éves hozama ÉVI 10,56%

maximax.hu/HU0000706684-Pioneer+USA+Devizar%C3%A9szv%C3%A9ny+Alapok+Alapja+I+sorozat/2014-09-30

az egy éves pedig 7,69%....

maximax.hu/HU0000706684-Pioneer+USA+Devizar%C3%A9szv%C3%A9ny+Alapok+Alapja+I+sorozat/2015-09-30

( Az öt éves hozama: ÉVI!!!! 25,29% !)

Kiszámoló ETF je ha jól értem NÉGY %-t hozott...

"az amerikai részvények csak oldalaznak bő egy éve (+4%),"

NEM NEM NEM ÉS NEM ÉRTEM EZT AZ ETF MÁNIÁT !!!!!!!!!!!!!

@Timi: Veheted kisebb egységekben, csak nem lesz optimális. Ha bízol a befektetési döntésedben, be lehet vállalni azt a 7 dolcsit / eurot, a befektetés ki fogja termelni. Tény, hogy nehezebben, mint optimális esetben, de azért az ember nem is 10-20e forintokkal száll be kötésenként, úgy tényleg nem éri meg. Mondjuk pár 100e HUF fölött már nem akkora érvágás a jutalék. Ehhez persze tényleg egy jól diverzifikált etf kell, mert 1 db vállalatba beletolni, ráadásul folyamatosan többször... az árfolyamkockázatot ugyan minimalizálja, de a cégkockázat óriási marad, az nem buli. Max akkor az, ha brutálisan magas tőkéd van, hogy az a részvény többször megvásárolva is csak töredékét teszi ki. Akkor viszont nem jelenthet gondot a jutalék sem.
Persze én is örülnék, ha kevesebb lenne, talán a kbc kitalál valamit, ami nekik sem nagy érvágás, és mi is csinálhatunk lépcsős vásárlásokat kis jutalékért. 🙂

@Shylock Nagyon jó amit írtál, gondolom Timi kérdésére válaszoltál.
Timi kérdésének másik felére tud valaki válaszolni? "Az egyik, hogy 0,3%, de minium 7eur a vételi jutalék. Így nem tudom kisebb egységekben venni, hogy tényleg 0,3% legyen a költség"

1. Most tényleg azon kell vitázni, hogy a 7.69% az most valós-e (ott vannak az eszközértékek, utána számolhatsz, hogy nem 4,38, hanem 7,69!) és az több-e mint a 4???

2. Kit érdekel, hogy a 7,69 az "valójában" 7,69+2,5 lenne??????????????

Nehogy már meggyőzzél, hogy a számlán amit látok mint rendelkezésemre álló forintösszeget a mai napi eszközérték alapján, az nem is annyi ???????????????????????

a "jó" időzítés is jobb annál mintha nincs időzítés

hisz már Voltaire is megmondta:

" a tökéletes a jó ellensége "

(és ez egy pillanatig nem jelenti azt, hogy könnyű jól időzíteni)

@tnt

anno az aranybánya részvényekkel voltak így sokan 2013 derekán...

oszt még bő 2 évig szívtak...

Nem az "én maximaxom" csak szerintem sokkal egyszerűbb mint a BAMOSZ oldala, és rajta van, hogy a BAMOSZ oldaláról szedi az adatokat: "Weboldalunk a Bamosz (www.bamosz.hu) által szolgáltatott adatokat tartalmazza."

Persze ezek pont a mai napi értékek, nem mondtam, hogy holnap is ennyi lesz.
Mondtam: OTT VANNAK AZ ESZKÖZÉRTÉKEK: Ma: 1,859558
Pont egy éve: 1,710614. OSSZUNK: 1,087!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Vagyis itt 8,7 % ÉVES HOZAM ADÓDIK, Vétel: NULLA % KÖLTSÉG..
(Adatok a weboldalról, a számológép a win10 programja)

SZÁMOLJATOK UTÁNA....

Már egyszer linkeltem, mert innen szedtem az adatokat: 2015. szeptember 28.-i, és a tegnapi vagyis a 2016. szeptember 28.-i eszközértékekkel számoltam.

maximax.hu/HU0000706684-Pioneer+USA+Devizar%C3%A9szv%C3%A9ny+Alapok+Alapja+I+sorozat/2014-09-30

A magam részéről ennyi, nem érdekel sem a pioneer, sem más oldala, amíg a saját számlámon is mindig pontosan ugyanazok a napi eszközértékek vannak, mint a maximaxon....

Pioneer US alapot én is figyelem 10 éve az Excelben, illetve referenciaként fel van véve az iShares S&P 500, egyelőre az alap vezet. 10 év persze még nem releváns.

Kiszámoló:

Akkor most: "az amerikai részvények csak oldalaznak bő egy éve (+4%)," Lásd fenn!

Vagy: "Na és mennyit hozott a S&P 500 az elmúlt évben a mai nappal?

11,82%-ot!"

Tényleg nem akarnék kötözködőnek látszani, nem is írok tovább ebben a topikban..
Timi kérdezett valamit, aminek nincs "bekerülési költsége" én meg próbáltam egy tippet adni neki...

ennyike

Vakaki akinek van KBC-nél számlája, tudna nekem idekommentelni aktuális euró vételi eladási árfolyamot? Még nincs ott számlám, csak tervezem, hogy valamikor nyitok, és arra lennék kíváncsi mennyire lehúzósak devizaváltásban ahhoz képest ha felveszem a forintomat, olcsó pénzváltónál átváltom, majd az eurót cash-ben fizetem be náluk. Feltételezem, hogy drágább, csak nem mindegy mennyivel, vállaljam-e a kp-val járó kockázatot.
Köszi

@Kiszamolo köszi, az 1% nem olyan vészes. Én mondjuk ingyen tudok felvenni pénzt (tranzakciós adó sincs), úgyhogy a pénzváltóval jobban jönnék ki, de akkor annyiért valószínűleg nem kockáztatok.

Nem ugyanarra az alapra hivatkoztok.

Pioneer USA Devizarészvény Alapok Alapja
Van egy A sorozat (HU0000701883) és egy I sorozat is (HU0000706684).

Ügyvéd az I-ről beszél. De nincs igaza.
A bamosz.hu/alapoldal?isin=HU0000706684 linken ki kell választani az 5 éves időtávot és az 1 éves hozam gombot. Látszik, hogy bár régebben a hozam mindíg 10% felett volt.
De 2016 eleje óta legalább annyit van a negatív tartományban, mint a pozitívban. Nagyon függ attól, hogy milyen kezdő időpontot választunk.

Ha most kell dönteni, hogy mibe fektessünk be, akkor a közelmúlt alapján, ez sem egyértelműen nyerő. És ha rosszul mennek a dolgok, az a 2.5% költség hiányozni fog, pl. egy ETF-hez képest.

Csak a biztonság kedvéért, hogy ne legyen félreérthető:
a KBC-nél az 1% nem a vételi és eladási árfolyam különbsége, hanem a középárfolyamhoz viszonyított eltérés.

Ezért a vételi és eladási ár között 2 % van.

@Timi
"Így nem tudom kisebb egységekben venni, hogy tényleg 0,3% legyen a költség..."

Azt nem tudom, hogy kisebb egységeket hogy lehet 0,3% költséggel venni, de azt tudom, hogy hogyan lehet ingyen. 🙂

A NYESZ számlán a befizetés első befektetése után nem számolnak költséget!
És ha a NYESZ után nem igényelsz vissza adót, akkor a jelenlegi törvények szerint átalakíthatod TBSZ. Adómentesen átviheted az összes nyereségedet és értékpapírjaidat. És másnap megszüntetheted a TBSZ-t.

@kridli

Ha transferwise-on keresztül váltasz, akkor a középárfolyamon felül 0.7% a költség HUF -> EUR váltásnál. Konkrétan a KBC-nél vezetett EUR számlára is működik így a befizetés.

A KBC csapdáija pont az átváltási költségek. Az a mitikus 1% 15:30 és 17:00 közt mikor mindkét tőzsde nyitv van enyhén szólva nem igaz. Mindig rosszabbul váltok sajnos. No de ez csak egyszeri beszállási költség. Mármint ha jól teszed, ugyanis a negyedévente érkező osztalékot defaultbol azonnal átváltják neked forintra ahhoz, hogy te újból vissza keljen váltanod majd újrabefektetéskor. Szerencsére kérheted az ügyfélszolgálatot, hogy ezt ne tegye mert fölösleges és ez már nem egyszeri hanem folyamatos hozamrontó költség.

@ugyved te jól választottál. Gratulálok, megverted a piacot költségek után. Ha azt hiszed hogy a te érdemed volt akkor folytasd tovább így. Ha azt hiszed hogy puszta véletlen volt, és nem vagy biztos benne hogy hosszú távon is mindig kihúzod az ötös lottót, akkor fektes alacsony költségű passzív ETFbe illetve indexalappba. A legtöbb ember ki ezt a stratégiát követi, piaci győzelmedet példáját szerencsének nézi. Vagy aritmetikai hibának illetve kreatív grafikonbabrálásnak, de ezt hagyjuk most.

NYESZ számlán csak magyar értékpapírokat lehet tartani. Legalább is valamikor így volt a törvény, szerencsés kombináció ha időközben megváltozott volna.

Köszönöm mindenkinek az észrevételeket, átgondolom még ezt a témát, addig is gyűjtöm a tőkét és az infókat, hogyha lesz a februárihoz hasonló jó beszálló, ne nézzem végig tétlenül megint...Etf-ek közül az MSCI World szimpatikus.
Befektetési alapok közül néztem a Pioneer USA és Európa részvény alapok alapját, de kiderült, Ersténél netbrokeren nem elérhetők a Pioneer Alapok (egyébként tényleg 2% feletti költséggel dolgoznak, és 1% vételi jutalékkal, ami alacsonyabb, mint a legtöbb részvény alapé).
Néztem két NN alapot is (NN (L) GLOBAL HIGH DIVIDEND X CAP HUF és NN (L) GLOBAL HIGH YIELD X CAP HUF), ezek csak 5-6 éves alapok, drágábbak és hasonló költséggel dolgoznak mint a Pioneer alapok, viszont a részvény alap pl. kisebb szórással. A globális kötvény alapot azért néztem, hogy kötvény oldalon ne csak magyar államkötvényem legyen. Írta valaki a TBSZ-t és a NYESZ-t.folyt.

TBSZ és NYESZ is kötöttség nekem, a NYESZ-hez fiatal is vagyok még (nem egészen 28), így ezekben nem gondolkodom igazán, ha gondolkodnék akkor inkább a TBSZ felé hajlanék.
Valaki említette, hogy nem érdemes a hedgelésen gondolkodni. Igazából én MO.-n élek itt fogok költeni, jó eséllyel még sokáig forintban és ettől nem tudok elvonatkoztatni (lehet érdemes lenne). Veszek mondjuk MSCI World ETF-t euróért és elkezd erősödni a forint. Simán bukhatom az árfolyamon, amit hozna az etf. Azzal viszont nem szívesen szórakoznék, hogy nyitok mondjuk egy Euro short pozíciót az etf fedezésére. A kedvező költség miatt viszont mégis húzok az etf felé, szóval nem egyszerű. 🙂
Egyébként valami ilyesmi felosztásban gondolkom:
25% Magyar Államkötvény
20% Globális Vállalati Kötvény
45% Globális Részvény
10% kp esetleg ebből lecsippenve valamennyi nyersanyag

Van valakinek jó tapasztalata / tippje nyersolaj árát (pl. WTI) lekövető, accumulating USD ETF-fel? Ilyet keresek most.

Én azért nem adtam volna Putyinnak pénzt kölcsön, mert esélyes, hogy azt az EU (és így Magyarország) ellen használja fel.
Volt egy háború Franciaország és Olaszország között (a középkorban), ahol az Olasz bankok adtak kölcsönt a Francia királynak, amiből jól el is foglalta őket.
Semmit nem ér a hozamod, ha a végén majd kiveszik a kezedből. 🙂

Hol lehet/érdemes egy kisbefektetőnek közvetlenül vásárolni tőzsdeindexet követő alapokat? (pl. S&P, DOW)

Devizás eszközt nem lehet NYESZ-re venni, de ettől még lehet olyan alapod, ami külföldi eszközt vesz és forintban denominált (az Ersténél elég sok ilyen van). Az ETF nyilván kiesik, abból nincs ilyen.

Kiszamolo, akkor titok, hogy melyik ez az orosz ETF?

@Timi: A TBSZ nem kötöttség hanem lehetőség. Ha mégis kell a pénz, akkor max felmondod, viszont az adó megspórolása nagy nyereség. Ha viszont nem akarsz TBSZ-t akkor érdemes megnézni a külföldi szolgáltatókat pl. interactivebroker, szerintem jobbak a kondiciók mint itthon bárhol.

@Timi en azert nem vennek mondjuk egy xyz alapot forintban, hogy a HUF erosodesebol szarmazo vesztesegeidet ne Te, hanem az alapkezelo szamitsa at. Barmelyik ETF-et veszed, a HUF arfolyamvaltozasabol adodo novekedest-csokkenest be kell kalkulalnia az embernek. Nemreg volt blogbejegyzes errol itt, erdemes atgondolni a dolgot.

Amugy sokan nem irnak rola, de a degiro-nal lehet a legolcsobban ETF-et venni (ingyen havonta egyet az adott ISIN-nel). En csak azert nem nyitottam meg naluk szamlat, mert a nemet bankom megtakaritasi szamlajan vannak ingyenes ETF-ek (banki jutalek nelkuli), szoval azokbol valogatom ossze a dolgaim, ha valami penzesse valik, akkor kidobom es valasztok helyette masikat.

@Kiszamolo

"Fizetsz 0,6% tranzakciós adót a pénzfelvételre"
Akkor az a kártyára veszek államkincstárnál pár nap múlva lejáró állampapírt trükk már nem működik?

Tudnátok mondani pár céget, ahol ilyen etf-eket tudok - lehet venni? köszi (nyeszt akarom megszüntetni s elkezdenék aktívabb irányba mozdulni. köszi

@Kiszamolo

Kiváló a memóriád (még ebben a korban is 🙂 ), köszönöm.

Nem nagyon találok kedvemre valót, magát az olajárat követő long etf nincs, csak határidős olajra szóló papírokat vevő stb. Certifikátokat hanyagolnám.

@timi részvény ETF-nél mi is az árfolyamkockázat? A kibocsátó nem pénzbeni kötelezettséget vállal. Hogy az értékét átszámolod egy másik pénzre, az csak játék a számokkal. A 7 eur nem sok (bár van olcsóbb, említették már), ellenben a 0,3% igen (gondolj arra, hogy eladni valószínűleg nagy tételben fogsz).

@headset köszi a pontosítást, így már kicsit máshogy hangzik...

Shylock

Egy szóval sem mondtam, hogy lenne nekem ebből az alapból 😀 (NINCS IS!!!), csak mikor elolvastam Kiszámoló 4%-t amerikai hozamügyben kíváncsiságból megnéztem a MAXIMAXON 😀 melyik volt a legjobb amerikai eszközbe fektető magyar befektetési alap, és ezt dobta a gép!

Ha jól értem, többek között azért sem érdemes rövid távon ETF-be fektetni, mert az 1%-os deviza átváltás, valamint az árfolyamkockázat sem túlságosan előnyös pl. ha éven belül történik az adás-vétel?

@Shylock:
"Például a gyenge GBP ugyanazon angol exportőrök profitjának fog kedvezni kik részvényeit a nemrég megtépázta."
És biztos, hogy azok az angliai exportőrök olyan jól fognak muzsikálni a Brexit után, amikor az EU államaiba már rosszabb feltételekkel tudnak bármit exportálni?
Ezzel csak arra szeretnék rávilágítani, hogy nehéz megjósolni bármilyen jövőbeli változást.

@Shylock:

Én párszor váltottam forintról devizát (EUR/USD) a KBC-nél, de amikor odafigyeltem mindig 1%-ba került. Persze bele lehet futni, hogy az adott nap Mo-n tőzsdei nap, kint pedig nem.

Az automatikus osztalék átváltás pedig szerintem alapban nincs (vagy csak nem volt ?), nekem minden (USD) osztalék maradt a saját formájában.

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram