Informatikus gyorstalpalók: érnek valamit?

Kicsit offtopik, de mivel az olvasók zöme informatikus, felvetem a témát, mert sok olvasónak segítség lehet. Sokan az olvasók közül is szeretnének informatikussá, elsősorban programozóvá válni, mert állítólag hatalmas a hiány belőlük.

A kérdés, mit érnek az egyre inkább terjedő gyorsképzések, ahol intenzív 3-6 hónap alatt állítólag tudást szerzel. Vannak, akik szerint a 3-5 éves iskolákban csak az elavult ismereteket tanítják, kicsit sem gyakorlati módon. Mások szerint fontos a mély alapásás, mert magas épületet rossz alapra lehetetlen építeni, hamar eljut oda a gyorstalpalós informatikus, hogy a lyukakkal terhelt tudása már nem lesz elég a továbblépésre.

Két hozzászólás a témában, mindkettő tegnapról:

“Csatlakozom, JAVA a te nyelved. A cég ahol vagyok, már évek óta átállt a karrier váltók felvételére, akik csak egy pár hónapos tanfolyamot végeztek el (greenfox, codecool, stb) és utána a saját belső oktatónk nevel ki mindenkit. Van közöttünk fiatal biológus lány, fitnesz személyi edző, bolti eladó, stb. de már mind komoly rendszereket fejlesztenek…. És többségüket idén vettük fel. Ezen is látszik annyira hiányszakma a fejlesztő, kis cégként csak teljesen kezdőket tudunk felvenni… Szólj, ha itt tartasz, azt jöhetsz hozzánk interjúra 🙂”

“Itt is felvetődött, körbejárhatnád az IT-s munkaerőhiány témáját valahogy, csinálhatnál egy posztot róla, esetleg vendégszerzőkkel, az olvasóid között úgy is van rengeteg programozó, megkérdezhetnéd őket, elmondhatnák, hogy mi a valós helyzet ezzel a felhajtással kapcsolatban, hogy “több ezer infós hiányzik ma MO-ról”. A bootcampek (Green Fox, Progmasters, Codecool, Reaktorlabs, Braining Hub stb.) már futószalagon gyártják az új programozó palántákat.
Szakmát akarok váltani, valszeg ilyen irányba mennék, jó lenne megtudni, hogyan látják azok, akik benne vannak, megéri-e kifizetni a miliós tandíjat a néhány hónapos képzésért, cserébe vállalni az elhelyezkedési feltételeket stb.”

Szóval, kedves közösség, akinek van tapasztalata, amivel segíthetné a karrierváltásban gondolkodókat, ne tartsa vissza magát, írja le a véleményét, de ha lehet, még inkább a konkrét tapasztalatait.

Share

234 hozzászólás

  • Imre

    Sziasztok!
    En dolgoztam ilyen “akademikussal”, meg autodidakta programozoval. Az egyetemen sok szemetet tanultunk, de igenis eros matematikai alapot adott: Ha ranezek egy feladatra, tudom kotni valamilyen matematikai strukturahoz(graf/fa/automata/matroid stb), amikhez letezo megoldasok vannak, es kisebb valtoztatassal az aktualis problemara is alkalmazhatoak. A “kivulrol” erkezett szakiknak hiaba magyaraztam ezeket, nem ertettek, ahogyan azt sem, hogy miert nem kell feltalalni ujra a kereket.
    1) ha matematikus vagy muszaki ember vagy, akkor atkepzesnek jo lehet. (A szakma hajnalan is matekosok, mernokok kezdtek)
    2) Akinek muszaki hattere nincs, karriert nem fog epiteni ennyi kepzessel.
    3) Vannak egyeb skillek a szakmaban, amit sem a gyorstalpalo, sem az egyetem nem ad meg.
    4) A szakma neve programozo MATEMATIKUS.

    A hianyrol pedig: igen, hiany van, de akarkit nem vesznek fel jo helyre.

  • bg

    Létezik olyan hogy kódoló? Szerintem ha egy sornál több kódot kell írni önállóan az már tervezői döntést igényel, hogy ki is nézzen valahogy. Ha másol akkor nem kódol. Ha más mondja meg mit gépeljen, akkor meg ő dolgozik helyette. Szóval valaki mondjon egy példát hogyan működik a kódoló, aki nem programozó?

  • bg

    Volt bme-s diákként: A jelenlegi szakterületemen nem azt csinálom, amit tanultam sok-sok évvel ezelőtt. Viszont hazudnék ha azt mondanám nem használom amit tanultam. Vagy egy más kontextusban jön elő, vagy olyan háttérismeretként, ami kell a munkámhoz. Persze nem mindent használok fel, viszont ha másik szakterületen mozognék, akkor másik részét használnám.
    Emellett anno a kollégiumi diákközösség is sokat hozzátett a szakmai fejlődésemhez.
    Totál megérte.

  • bg

    BME villanykaros oktatóként: Én úgy látom, hogy az egyetemen is rengeteg aktuális, gyakorlati szakmai ismeretet lehet tanulni. Vannak alapozó tárgyak amiket értelem szerint nem lehet azonnal készpénzre váltani. Viszont a szakirányos képzések, vagy a szakmai választható tárgyak általában már gyakorlati ismereteket adnak. Persze ott is a cél a mélyebb megértés és nem kész receptek átadása.
    Az aktualitásra meg garancia az, hogy a vicc kategóriájába sorolható oktatói fizetés mellett az oktatók nagy része valós ipari projekteken dolgozik. És nem fog duplán dolgozni azzal, hogy valami elavult technológiát oktasson mellette.
    (Mellékesen ezért is kellene kicsit jobban odafigyelnie az államnak erre az oktatásra is, mert az oktatók nagy része egy pillanat alatt talál magának jól fizető állást az iparban.)

  • Szerintem

    En az ELTE progmatot vegeztem el regebben. Arra volt jo hogy egy akkoriban meg jol mutato papirat adott, ot elvesztegetett evert cserebe. Aki ugy ment oda hogy mar tudott programozni az azutan is tudott, aki meg nem az nem ott tanult meg, ha egyaltalan. A matek reszenek egyetlen ismerosom sem vette hasznat a valo eletben.
    A gyakorlati dolgokat a sok ven tata kerulte mint a tuzet (tisztelet a kivetelnek, a nehany fiatalabbnak). Gepet az elso evben nem is lattunk. Senki altal nem hasznalt, vagy soha le nem implementalt programnyelveken programoztunk (papiron…). Keresre sem probaltak parhuzamot vonni a Fourier trafo es az MP3 formatum kozott. Stb.
    Nagyon irigyeltem az ELTE fizikusokat (szegeny ember szuperszamitogepe, valaki?) vagy epp a muszakisokat.
    Innen tekintve egy, egy ceg eszkozeire (celproblemara) betanitott “programozo szakmunkas” siman bevalhat.

  • cabala

    Sziasztok!

    Ezúton érdeklődök, hogy bár 40 éves elmúltam, középiskolában programozásból szereztem érettségit, de utána nem mentem fősulira, se egyetemre, mert beszívott a nyomda szaga. Azóta is gépközelben vagyok, néha .Net-ezek, Java-zok teljesen önszorgalomból kisebb programokat is meg tudok írni és régebben nagyon szerettem a programozást (C64 korszakban nőttem fel, Pascal tudással, pici OOP-vel). Érdemes nekiállnom egy ilyen tanfolyamnak? Fel fognak venni ilyen “vén” fejjel?

  • V.A.Laki

    A codecool es a greenfox modellje, hogy tesztekkel es interjukkal kivalogatjak azokat az embereket (stressztures, szemelyiseg, iq), akik eladhatoak cegeknek, aztan a tanfolyam vegen el is adjak oket. Tkp. a jeloltek fizetik a toborzast. Kezdokent megszerezni eleted elso IT munkahelyet nem kis dolog. Amennyire en tudom, ilyen 10-20-as csoportokat “kepeznek”, a munkaerohianyt nem ez fogja megoldani, csak jo anyagbol “dolgoznak”.

    Volt az a cikk itt, hogy a harvardi diploma megeri-e, azt is meg lehet kerdezni, hogy egy pozitiv szemelyisegu, magas stresszturesu es intelligenciaju, erdeklodo fiatalnak megeri-e kicsengetni 1 millio + afat. Megtanulni a szakmat nem toluk fogja, de megerheti, hogy “beviszik az iparba”. (Vagy nem, ez kutatasi tema.)

    Amitol en felek, hogy ha van egy mukodo modell, mindig megjelennek a csalok. A jaszkarajenoi CodeKiraly bt OKJs kepzese nyilvan lehuzas lesz majd.

  • Szász Péter

    A Green Foxról van konkrét tapasztalatom munkáltatói oldalról, dolgozik nálunk egy junior aki tőlük jött ki, előtte teljesen más területen volt. Minden várakozásomat felülmúlták, nagyon ügyes a srác, gyorsan tanul, jó hozzáállása van, és feldobja a többiek morálját is, hogy van kit mentorálni.

  • headset

    Olvassa ezt még egyáltalán valaki, aki azon gondolkodik, hogy belépjen az IT szakmába?

    Leírná, hogy mit vont le a hozzászólásokból?

  • Zabalint

    Én soha nem használtam olyat, amit programtervező informatikus szakon tanultam. Persze ha szigorúan vesszük, akad ilyen, hiszen tanítottak pl. gráfelméletet, kereső, rendező algoritmusokat, a numerikus matekból is sok dolog előjön, meg hát valami nagyon gagyi programozás is volt, aminek szerintem egy gyorstalpalón is 5-szörösét is meg lehetne tanulni 2 hónap alatt. Csak a probléma pontosan a szemlélettel és az oktatasi módszerekkel van, olyan formában sosem használtam, ahogy elvárták, semmilyen előnyben nem vagyok azokkal szemben, akik autodidakta módon járnak utána az alapoknak, mert ugyanezt nekem is meg kellett tennem. Az egyetemen a vágd be (mondjuk én nem tettem, de az más kérdés) -> böfögd vissza elv van, senkit nem érdekel érted-e, tudod-e alkalmazni. Programozásból meg primitív feladatok, de minél gyorsabban gányold össze. Tervezési elvek nuki. Igazi droidképző…

  • Zabalint

    Ezzel együtt is megérte, de csak két okból:
    1. Sajnos alkalmazkodni kell a papír fétishez, sok cégnél elvárjak, hogy legyen papír.
    2. Legegyszerűbb elindulni, ha az ember elmegy gyakornoknak egyetem alatt. Autodidaktáknak nehezebb megszerezni az első allást.

  • gcs85

    @Szerintem
    Pontosan ezért hagytam én ott az ELTE IK mestert pár éve. Ugyan ezt tapasztaltam amit te korábban, és úgy döntöttem ez nem ér 4 félévet az életemből. 🙂

  • Expat

    Sajnos szerintem a cegvezetok elvannak tevedve a szoftverfejlesztoi tudas ertekevel kapcsolatban.
    Volt aki a hazepitesben resztvevo szakikhoz hasonlitotta a programozok csoportjait, de szerintem egy jo fejleszto karrier utja inkabb hasonlit egy jo sebesz kepzesere.
    Gondolom senki nem fekudne szivesen olyan ember kese ala, aki 6 honap alatt szerzett piackepes tudast arcfelvarrasbol 🙂
    Szoval szerintem ilyen komolyak ezek a kepzesek.
    Aki szerint meg nem olyan fontos, hogy minosegi szoftverek legyenek eloallitva, gondoljon a BKK hibaira, vagy a nemsokara tomegesen elterjedo onvezeto autokra.

    Jo pelda meg hogy kemiat es fizikat is tanitanak altalanos iskolatol kezdve, megsem lesz mindenki jol fizetett vegyesz vagy csillagasz.

  • Mike

    Kicsit átfogalmaznám a fő kérdést: egy agysebész gyorstalpaló szerintetek mennyit ér? 🙂

    Nyilván szándékos sarkítás,de azt hiszem a lényeget kiemeli. Nem lehet mindenkiből programtervező matematikust faragni, akkor sem, ha lenne rá piaci igény.

    Egy stabil indai színvonalat lehet hozni, viszont én ilyen emberrel nem szívesen dolgoznék. Ami még rosszabb, ha egy ilyen emberek által tákolt rendszert kell átvenni.

    Viszont szívesen nyitnék egy ilyen gyorstalpaló tanfolyamot, úgy tűnik kereslet van rá és pénz is van benne… 🙂

    Amúgy szakmabeli…

  • standhard90

    És mi a véleményetek a 2 éves, ESTI, formális OKJ-s szoftverfejlesztő képzésekről ami középiskolában történik, mik az esélyek? Olvastam tanmenetet, tanulnak hálózati ismereteket (cisco), IT alapokat (bináris szánrendszerek, gépek elemei, alap rendszergazdai feladatok) és e mellett a meghirdetett programozási nyelv(ek) (C#,Javascript,PHP stb) nagy mennyiségben?

  • nemtom

    @Mike
    “Egy stabil indai színvonalat lehet hozni, viszont én ilyen emberrel nem szívesen dolgoznék.”
    Hát nemtom, szerintem választhatsz, hogy magyar “indiaival” dolgozol együtt, vagy igazi indiaiakkal. Én akkor már inkább magyarokkal dolgoznék. De ízlések és pofonok.

  • headset

    @standhard90
    “És mi a véleményetek a 2 éves, ESTI, formális OKJ-s szoftverfejlesztő képzésekről ami középiskolában történik, mik az esélyek?”

    Nekem úgy hangzik, mintha egyesítené a gyorstalpalók és az egyetem hátrányait.
    Presztizs nélküli diploma és elavult, időhúzó képzés alulfizetett tanárokkal. 🙂

    De mégsem 5 év, munka mellett végezhető és nem kerül 1.5 millióba. 🙂

    Ha mellette sokat programozol, tudsz angolul, divatos könyveket olvasol és leütve a biztonsági őrt bejutsz egy interjúra, akkor működhet. 🙂

  • headset

    Az első 🙂 inkább 🙁 akart lenni.

  • Hacktiv

    Én nyelvészetet és matematikát hallgattam az egyetemen, majd az IT világába cseppenve többszöri munkahely váltás után most mesteréges intelligenciát fejlesztek egy multinál. Ezt csak azért irom hogy lássátok hogy ugyan volt egy minimális alapom programozásból de a nagy részét magam szedtem fel, tehát meg lehet csinálni. nem értek egyet azzal hogy 5 évet el kell tölts egy egyetem programozói szakán ahhoz hogy érts hozzá, de nyilván látható a tudáskülönbség egy MSC progmat-ot és egy fél éves kurzust elvégzett jelentkező között az 1.(!) munkavállaláskor… De a nagy cégek mind rááltak arra hogy belsős képzéseket tartanak, és senki ne gondolja hogy az egyetemek programozói szakjairól büszkén kilépő fiataloknak nincs szükségük továbbképzésekre. Az IT piac éppen azért olyan nyitott mert annyira gyorsan változik, hogy legértékesebb skill a tanulási hajlandóság, és ez pedig nem egyetem- vagy

  • Zabalint

    Volt már róla szó, de az online képzések is jó alternatívák. Nem csak egyes kurzusok, hanem vannak specialization-ök (coursera), nanodegree (udacity) programok (edx-n nem tudom hogy hívják), ahol egymásra épülő kurzuscsoportok vannak. Ezek az online kurzusos oldalak nem csak a gyorstalpalóknak alternatívái, hanem akár az egyetemi képzéseknek is, hiszen nem csak programozás, hanem pl. matematikai, számításelméleti kurzusok is vannak. Sőt, az udacity-n még akkreditált online MSc képzése is van egy amerikai egyetemnek, ha nem kell a diploma, a teljes tananyag ingyen is elérhető. Igazából az is saját döntés kérdése, hogy az elméleti tudásunkat mélyítsük el, vagy a gyakorlati ismereteinket bővítsük, durva leegyszerűsítés ma már, hogy az elméleti alapokat csak (offline) egyetemen lehetne megszerezni.

  • kihaennem

    Számomra beigazolódott kb. az eddigi hozzászólásokból a hipotézisem:
    – valóban kell kb 1,5- 2 év, hogy közepes programozó legyen valaki
    (így: másoknak is érthető kódokat, vállalható már-már mélyebb megoldásokat tartalmazó forrást írni, nem csak a működésre , hanem a több szempontú használhatóságra is figyelve: karbantartás, későbbi fejlesztés, kik-milyen vason futtatják stb.)
    – kifejezetten nagy érdeklődés és elhivatottság, valaki említette. ne tudd letenni az adott feladatot kattogj, amíg meg nem oldod
    – némi hardware és hálózati ismerettel
    – folyamatos tanulás már az egész “érába” való belépés után is, sőt ez az elhivatottság lényege
    – nyüzsgés szakértők között (szakmai fórumok, mentorok, ismerősök)
    – éééssss ennek az összefűzésére jó egy-egy ilyen tanfolyam, mint pl. a greenfox vagy codecool
    Mint említettem nekem pl nem játszik az újra padba ülés (2 dipl. után) család és munka mellet.

  • Hacktiv

    (folyt.)…és ez pedig nem egyetem- vagy szakfüggő. Ha hajlandó vagy folyton képezni magad, akkor nem szakirányú végzettséggel is csak az 1. munkahelyedet nehéz megszerezni, utána megy tovább magától.
    Java, .NET, Web, DB Admin stb. témákban rengeteg elismert certifikáció van, ezeket egy multi sokszor többre értékeli mint egy diplomát, mert a certit egy speckó szakterületről szerzed meg.
    Én a pluralsight.com-ról rengeteget tanultam, most 29$/hó, de hidd el megéri. Alapszinttől a Senior fejlesztőkig mindenki tanulhat ott újat.
    Tehát ha ‘kivülről érkezel’ az IT munkaerőpiacra,
    1. tanulj meg angolul
    2. szedj fel egy használható IT tudást (iskola vagy internet, ismerős vagy ahogy neked fekszik)
    3. regisztrálj linkedin-en
    4. vetesd fel magad L2, SysAdmin, junior dev. vagy hasonló poziba és ott menj el az összes belsős tréningre, vagy érd el hogy külsőst fizessenek neked.

  • Mike

    @nemtom

    Én úgy választottam, hogy nem lapátolok mások után és próbálok afelé tendálni, hogy profi csapattal vigyünk komplett (nyilván nem hazai 🙂 ) projekteket.

    Aki csak azt nézi, hogy 1 profi áráért kap 10 indiait, tegye, az ő döntése. Egy kis gondolkodás és tapasztalat csodákat tud tenni, itt nem a leírt kódsorok száma a mérce, sőt…

    10 átlagos sakkozó hiába ül le együtt Kaszparov ellen, nem ők fognak győzni…

  • Mike

    @Hacktiv

    Egyetértek, pontosan: “legértékesebb skill a tanulási hajlandóság” + strukturált gondolkodás.

    A tanulmányaid alapján neked mindkettő megvan. Az ilyen emberek tipikusan nem az utcáról esnek be ilyen gyorstalpalókra nulla előismerettel. Mi (több 10.000-es fejlesztőcég) is vettünk fel fizikus hallgatót, mert habár a technikai tudása minimális volt, de nagyon tisztán és logikusan gondolkodott és képes volt IQ-ból válaszolni olyan kérdésekre, amikkel korábban még nem találkozott.

    Ha valakinek a második legnagyobb elem keresése egy tömbben nemhogy gyorstalpaló, de több éves szakmai tapasztalat után is gondot okoz, az szerintem reménytelen eset…

  • Dani2

    Sokan írták, hogy az egyetemi képzésben azért jó részt venni, mert nagyon jó elméleti alapot ad. Ezzel nem is vitatkozom, de azért az alábbi problémák felmerülnek:

    1. Attól, hogy vannak ilyen tárgyak, nem biztos, hogy a diák érti is vagy meg is tanulja ezeket 🙂 Aki járt egyetemre, tudja, hogy vizsga után 2 perccel már a megtanult anyag 80%-a elfelejtődik 🙂
    2. Lehet matekot, computer science-t, algoritmusokat tanulni formális oktatáson kívül is, vannak jó könyvek, ingyenes és fizetős tanfolyamok.
    3. Lehet, hogy egy front-end fejlesztőnek nem is kell annyira mélyen ismernie ezeket a területeket, hogy hasznos tagja legyen a csapatának. Igaz, akkor nem nagyon tud előrelépni, vagy végtelen pénzt keresni a Facebooknál, de pl. pár év munka és sok tanulás után már tovább tud lépni, el tud menni freelancernek vagy bedolgozónak egy külföldi honlap/appácsoló céghez.

  • Szak1

    Egy kicsit vedenem az “elavult” egyetemek munderjat. Villanykaron mar elsoskent tagja lehetsz a kolid halozati szakkorenek, ahol eloszor a netdijat szeded be, masodik felevben a szobakba jarkalsz hibaelharitani, harmadikban routert konfiguralsz, negyedikben a szervert, otodikben pedig egy cegnel csinalod mindezt fantasztikus gyakornoki fizeteskent. Vagy lehetsz az elektronikai/robotszakkor tagja (peldaul villanykaron a SEM), es peldaul az ablakba vetitett matrixot forraszthatod vagy sajat 3D nyomtatot/dront epithetsz. Ha ezt megteszed, bele fogsz futni a gyakorlati buktatokba (aramkor tervezes, maratas, stabilitas es onszabalyzo rendszerek). Azt akarom mondani, hogy ha meg netalantan tenyleg elavult lenne a tudas, akkor is a kozossegi elmenybol kifolyolag a harmadik evedtol kezdve “megtalal a munka”, es amire diplomazol, mar reg var a ceg ahol a diplomamunkadat irtad.

  • Szak1

    Amugy foleg MsC szinttol gyakorlatilag azzal foglalkozol, amivel szeretnel (elegendo szamu kreditet kell felvenned, de ezt lehet teljesiteni optikai szalas tavkozlestol kezdve automatizalason at a szoftverbiztonsagig), plusz a diplomamunka BME-n ugy nez ki, hogy megkeresed azt az oktatot, esetleg PhD hallgatot, akinek erdekes a projektje, es csatlakozol a csapatahoz. Ezek jellemzoen ipari egyuttmukodessel vagy tamogatassal mukodnek, epp azert, mert olyan specialis problemakra kell megoldast talalni, amire egy atlagos cegnel nem eri meg matematikust/fizikust tartani. Teszem azt T-Systems optikai gerinchalozatanak tervezese. Aki elvegzi az MsC-t (sajnos a golyak legfeljebb negyede), az osszehasonlithatatlanul magasabb szintet fog kepviselni, mint egy front-end developer, aki a CodeCoolrol jott, es nem tudja, mi mondjuk egy lin-log hisztogram.

  • Zabalint

    @Szak1
    Nem az extrákkal van a gond, hanem magával a képzés módszertanával. Vágd be, vizsgázz le belőle, és soha senkit nem érdekel, hogy érted-e, nagyobb léptékű tárgyaknál még hátranyos is, ha érteni akarod. Aztán a legtöbb ember Magyarországon azt tekinti színvonalas képzésnek, ahol nagy a szórás, azt pedig alacsony színvonalúnak, ahol kicsi, még véletlenül sem az alapján mérlegel, hogy melyiknek van több hozzáadott értéke, mert az nem számít, a szórással úgyis jók lesznek a statisztikák.

  • Iróni A.

    Codecoolos tanoncról van személyes tapasztalatom. Nem ajánlom őket senkinek. Minél rosszabb a hírük, annál jobb feltételekkel tudunk majd mi szerződni a további évfolyamokról kikerülőkkel. Kerüljétek el őket messziről!

  • bg

    @Zabalint
    Nem tudom máshol mi a módi, de nálunk a képzés egyáltalán nem arról szól, hogy vágd be és vizsgázz le. Kimondottan utáljuk. Azonban mondj egy képzési módszert, ami a hallgatókat az akaratuk ellenére rávenné, hogy megérteni próbálják az anyagot és ne csak a vizsga előtti napon memorizálni. És egy olyan visszaellenőrzési módszert, amivel félévente tárgyanként 100+ hallgatót ellenőrzöl, hogy megértette-e az anyagot úgy, hogy közben nem őrülsz bele se te, se a hallgató.
    Természetesen projektekkel, házifeladatokkal egy szintig lehet ezt csinálni, de nagyon erőforrás igényes és a hallgatók szempontjából időigényes így csak a tárgyak egy részére működik.

    Ha nincs meg a belső igény a tanulásra és a kihívások leküzdésére, akkor egyik képzés sem ér semmit. Ezek csak mind lehetőséget nyújtanak annak aki akarja.

  • bg

    És képzések nélkül is lehet valaki jó szakember, ha megvan benne a tudásvágy és a logikus gondolkodás. Ismerek is olyat, aki mindenféle diploma vagy képzés nélküli is kiváló szakember és jelenleg is egy cég fejlesztési részlegét vezeti.

  • Farkas

    Kiváló téma! Én az egyetemen szerettem bele a fejlesztésbe, és friss diplomásként is ilyen területen helyezkedtem el. 12 éve fejlesztek, full stack porgramozóként.
    Amit az egyetem adott, problémamegoldó készséget, és kitartást. Amit az elmúlt 12 év munkahelyi tapasztalat: ha megakadok, tudom hol nézzek utána, tudok tervezni, átlátni, előre gondolkodni.
    Volt alkalmam gyorstalpalót végzett programozókhoz. Nem szeretném minősíteni őket, de abszolút nem mérnökök, kevésbé tudnak rendszerben gondolkodni, és megoldásaik sem mindig átgondoltak, nincs meg a sokrétű ismeret, vagy ahogy többen írták, az “alap”.
    Ez az irány inkább az ad-hoc megoldás a hiány kezelésére, mintsem minőségi utánpótlás. Elnézést akit ezzel megbántok, de nem lehet gyorstalpalón megtanulni azt, amit 3-5 éven át vesznek a sulikban. Attól hogy megtanulok egy falat bepucolni, még nem vagyok kőműves.

  • Aomame

    Mi a velemenyetek arrol, h tesztelove mennyi esellyel valhat az ember autodidakta modon? En ezt a tippet kaptam egy programozo baratomtol. Konyv, meg segedanyag van a neten, van vizsga is, az vmi papirt is ad az ember kezebe.
    Van arrol tapasztalatotok, h ez mennyire jarhato ut?

  • komiszkolok

    Amikor a nyelvtudas kezdett sokat erni, voltak ezek a tanfolyamok, hogy nullarol közepfokra harom honap alatt. Most a programozas a divat…

    Masreszt volt ez a hullam, hogy majd az olcso indiai kollegak mindent megoldanak. Sokan vannak, van allitolag mindenfele vegzettsegük, biztos jo lesz. Jo lett. Irhatjuk ujra a sok rendszert amit összeganyoltak, hogy a vegen müködjenek is.

    Azt kell latni, hogy egy programban az a minimum, hogy müködjön. Erre talan egy tapasztalatlan programozo is kepes, es sok garazs BT-nek eleg is. Hogy a kod karbantarthato legyen, biztonsagos, tesztelhetö, stb, na ezek azutan jönnek, es sajna sok sok ev szivasa kell, amig ilyet ir valaki. Hogy milyen összegekbe kerül a rossz minösegü kod, a következö evekben, amig eletben kell tartani, az jelenti az igazi költseget. Nem az, hogy egy profi programozo egyszer megirja.

  • Tinaturner

    Csaborg: Érdeklődj annyira a programozás iránt, hogy hajlandó legyél több ezer óra tanulást “beletenni”

    Ilyen hozzaallassal kb barmit megtanulhatsz.. lenyeg h erdekeljen.

  • Zabalint

    @bg
    Érzek némi ellentmondást, előbb azt írod, hogy nálatok nem, aztán azt mondod, hogy mondjak olyan módszert, amivel el tudnátok ezt kerülni, hiszen rengeteg hallgató tudását kell számonkérni.

    Bár én a felsőoktatást (de a közoktatást is) alapjairól változtatnám meg, elsősorban angolszász modell mintájára, de olyan apróságok is sokat számítanának, hogy pl. mit lehet használni egy ZH-n, vizsgán, és a legtöbb oktató ugyan hangsúlyozza elvileg, hogy nála az a fontos, hogy értsék, és ne bemagolják, aztán ha az a kérdés, hogy mit lehet használni, akkor semmit.

    Egyébként szóbeli vizsgán meg néhány keresztkérdéssel eldönthető lenne, hogy az illető bemagolta-e, ehhez képest inkább a magolni képteleneket szívatja a legtöbb oktató, bizonyos információk szó szerinti számonkéréssel. ZH-n meg az idő a szűk keresztmetszet. (Nem BME-re jártam, de sokkal jobbakat onnan sem hallottam…)

  • bg

    @Aomame
    Gondolom termék tesztelőről lenne szó. Nem tudom a HR-esek mire mennek, de az én munkatapasztalatom az, hogy azok a legjobb tesztelők, akikben van némi bütykölő, programozó vér: hobbyból csinálja, vagy inkább pl. hardveres, de nem hard-core programozó. Emellett alapos és kitartó.
    A szoftver fejlesztővel az a baj, hogy reflexből jól használja a szoftvert. A mezei userrel az a baj, hogy nem segít a probléma reprodukálásában, illetve nem szisztematikusan tesztel. A fent említett típus viszont szísztematikusan tesztel, többnyire átlátja a kulcs momentumokat a probléma reprodukálásához és képes ledokumentálni azt, hogy a fejlesztőt segítse.
    Ez szerintem autodidakta módon elérhető. A nagy megugrandó akadály szerintem, hogy felvegyenek valahova úgy hogy nincs ilyen referenciád.

  • headset

    Többen írták, hogy nem szívesen tartanának karban olyan kódot, amit gyorstalpalós újonc írt.

    Igényes helyeken csak code review után csatlakozhat a kód a projekt-hez. Negyed óra alatt meg lehet review-zni egy kezdő egy napi munkáját és rámutatni, hogy mit hogyan írjon át.
    Folyamatosan megtanulja, hogy mik a helyi standard-ek.
    De többnyire van a kódolási stilusra vonatkozó dokumentum is, amit előzetesen elolvashat.

    És kell hogy legyen bevezető információs csomag.
    Egy kezdőtől amúgy sem lehet elvárni, hogy rögtön eligazodjon a projektben. Egy félórás indítással el lehet érni, hogy ne csináljon használhatatlan hülyeségeket egész nap.

    De ha magára hagyják, mert senki nem díjazza a tapasztaltabb programozó bevezető erőfeszítéseit, akkor persze csak a baj van vele.

    Ha segítenek neki, akkor nem az a lényeg, hogy hol tanult, hanem az, hogy mennyire értelmes vagy igyekvő.

  • bg

    @Zabalint
    Átfogalmazom: Az oktatók (legalábbis az én környezetemben) nem akarják a magolást, a hallgatók egy jelentős része viszont inkább azt akarja. A számonkérések egy jelentős része teljesíthető így is és úgy is. Nem buktathatod meg azt aki csak bemagolta mert nem mondhatod, hogy nem tud semmit.

    Persze az írásbeli feladatok között is tudnak szerepelni olyan feladatok, amiket csak értéssel lehet megoldani (ne tudd meg milyen megoldási aránya van), de az egész nem tud ilyen lenni. A szóbeli vizsgák arányának növeléséhez több oktatóra lenne szükség. Ahogy utaltam rá a nagy létszámú tárgyak számonkérésénél sajnos kompromisszumokat kell kötni.
    Én személy szerint a nagy házifeladatként készített mini projekteket preferálom, mert abból külön tanul a hallgató és nem csak pillanatnyi tudást mér, de ezt csak néhány tárggyal tudjuk eljátszani.

  • bg

    @Zabalint
    Azért nincsenek illúzióim. Amikor én hallgató voltam, akkor is volt olyan számonkérés, amikor az idő volt a szűk keresztmetszet (ezért nálam sosem az), illetve csak a lexikai tudás számított. Gondolom most is akadnak ilyen tárgyak a villanykaros képzésben is.

    (A lexikai tudásból egyébként valamennyire tényleg szükség van, mert különben iszonyat lassan találja meg az ember a többit.)

  • Zabalint

    @bg
    A hallgatók többsége két okból magol: egyrészt mert előtte 12 évig előtte ezt tette, mert ezt várták el, másrészt azért, mert ahogy te is mondod, azzal nem buktatják meg. Ha viszont nem tudja a szó szerinti képletet, definíciót, esetleg a bizonyítást csinálja sajat kútfőből, és hibázik, akkor igen. Mindenki a legkisebb ellenállás felé halad egy olyan remdszerben, ahol az egyetlen motiváció az osztályzás.

    Szükség van a lexikális tudásra, csak nem úgy, ahogy most várja el a közoktatás és a felsőoktatás. A lexikális tudásnak kellene lennie a felszedett mellékhatásnak, most meg épp fordítva van, jó esetben van aki meg is érti az anyagot.

  • Pedro

    Sziasztok!

    A segítségeteket szeretném kérni. 27 éves vagyok, gazd. főiskola, mérlegkép. könyv., adótanácsadó végzettség; 5 éve ezen a területen is dolgozom (társaságok teljes körű könyvelése). Az aktuális szakmai továbbképzéseken ülve azt vettem észre, hogy nem köt le a dolog, kicsit belefásultam. Eddigi terv az volt, hogy tovább tanulok és könyvvizsgáló leszek de az elmúlt időszakban arra jutottam, hogy nem kell nekem ezt annyira erőltetni.

    Szerintetek van értelme levelező munkarendben egy gazd.info bsc-t elvégezni? (Annak tudatában, hogy mondjuk soha egy percet nem programoztam, átlag számítógép felhasználó vagyok.)
    A gazdaságtól sem szeretnék nagyon eltávolodni, a terület érdekel, csak annyira töményen nem szeretnék vele foglalkozni. Létezik a kettőnek valamilyen kombinációja? A gazd.info-ról is minden félét hallani… (Esetleg más indulási javaslat?)

  • gnorb

    ugyan leginkább programozással kapcsolatos a cikk és a kommentek, de mivel IT, nagyon érdekelne van e bárki, akinek mainframe területre van rálátása/tapasztalata/bármi megosztandója akár hazai, akár nemzetközi viszonylatban.
    ez egy nagyon kis szelet, de az én meglátásomban képzés nem túl sok van, szakemberből pedig (aki valóban érti is mit csinál, és nem biodroid, betanult munkalépéseket ismételgetve) még kevesebb, a mostani nagykoponyák folyamatosan kiöregednek és mennek nyugdíjba (akár cost cut miatt, ráhatással), így a fiatalabb generáció egyre értékesebbé válik a piacon

  • tgwh

    Akinek van érzéke hozzá, pár hónap alatt is többre jut, mint mások évek alatt.
    Nem olyan bonyolult, ha érted a logikát és az alapokat. Ha normálisan oktatják, és a sok szabadidőt beleöl az ember, biztos sokat fog tanulni.
    Egyetemisták szerint iszonyat sok felesleges anyagot kérnek számon úgy általában mindenhol, így ha ezeket elhagyják a gyorstalpalón, nem változik a képzés színvonala elméletileg… kérdés még miket hagynak el.
    Persze egy gyorstalpaló sosem lesz egyenlő egy diplomával, ez egyértelmű. De ahhoz hogy bekerülj a rendszerbe, bőven elég szerintem.
    Amúgy meg ott a net, nekem is sokat kell még tanulnom a szakmámom belül, hogy jobb körülmények közt, jobb fizetésért dolgozhassak. Csak hát igazság szerint lusta is vagyok, meg hát egyedül nehéz… de ha váltanék, onnantól már gyorsabban és többet tanulnék, hiszen azt csinálnám amit most elméletben tanulok, és hozzáértők oktatnának.

  • dinnyesbacsi

    gnorb lehet én vagyok a gyökér, de mostanra mainframe helyett felhőt szokás használni 🙂

    az eredeti témához hozzászólva, érdekes egy dolog ez a 3-6 hónap alatt csináljunk juniort téma. szerintem annak jó, akinek alapvetően van érzéke a témához, de valahogy mégis másfele kanyarodott korábban. nyilván nem lehet elvárni, hogy ennyi idő alatt olyan tudáshoz jusson az illető, mint egy 3-5 éves képzésen.

    az aranyszabály itt is érvényes lesz, hogy folyamatosan képeznie kell magát, ami viszont ezesetben az elméleti dolgokra is kiterjed (ami azért is nagyon nehéz, mert nem tudod mire épül az egész sokszor). azt mondanám, hogy a jó szakemberré váláshoz mindenképp fontos egy jó szakmai közeg ill. hogy legyenek akik tudnak foglalkozni a juniorabbakkal, nos ez a pár hónapos képzéseknél sokkal fokozottabban érvényes. egy átlag 7-8 fős team viszont max 1 ilyen embert bír el.

  • IDSx

    IT/ICT/telco lufiprojektekben a munkát elvégző személy mindig is kevés volt. kkv méret felett tetszőleges projekten a résztvevők 60%-a bármely másik szektorban megállná a helyét – üzletkötő, projektkoordinátor, szolgáltatásmenedzser, xy kismenedzser, stb., semmi köze az informatikai szakmához, hozzáadott értéke minimális, de a cég erőforrásait rendesen feléli.

    A cégek ezzel óriási öngólt lőnek, mert a klasszikus, elsősorban szakmai kompetenciával és problémamegoldó képességgel rendelkező munkavállalókra (képzett informatikusok, mérnökök) már nem jut bérköltség-keret. Lenne 15ezer betöltendő informatikai állásunk, de tőke csak 14ezer gyakornokra meg ezer pályakezdőre való van…csak egyszerűbb hátradőlve várni, hogy alacsony bérért valaki elvégezze a munkát, amiből a szektor vízfejei profitálnak. 🙂

  • IDSx

    Másrészt egy “informatikus” szakembert is legalább 4 skill-set határoz meg:
    – elméleti, tanult tudás, folyamatosan bővítve
    – gyakorlati, szakmai tapasztalat
    – soft skillek
    – absztrakciós készség

    A nagy “informatikus” hiány alatt leginkább a mezei kódolót értik – gyakorlati tapasztalat legyen, a többi mindegy. Jók ezek a bootcampek ilyen célra, ha valaki karriert akar váltani vagy kicsit előrébb lépni valamilyen support munkakörből és van “készsége” a programozáshoz. De csodát ne várjunk: a piac is pontosan eszerint árazza be ezeket a munkaköröket.

    Infrastruktúra területen a nagy gyártóknak is színvonalas oktatóanyagaik, e-learning kurzusaik (akár 365 napig on-demand elérhető, virtuális laborkörnyezettel, stb.) vannak, különféle certificate-k tehetőek. Akit a programozó bootcamp nem vonz, de pl. mindenes rendszergazdai munkakörből szeretne előre lépni annak tudom ezeket is ajánlani.

  • IDSx

    @Pedro közeli rokonom gazdinfo bsc-t végzett a Corvinuson, nappalin. színvonalas, sokrétű oktatás – a gazdasági alapoktól kezdve webfejlesztés, különféle VBA és más gazdasági szoftverek is voltak. A nekem elmondottak alapján egy olyan képzés, amiből akár menedzsment, akár informatikai fejlesztői, akár gazdasági szakember is ki tud kerülni, ha beleteszi az energiát az őt érdeklő témakörökbe. Szerintem az előéleteddel és némi nyitottsággal az IT-ra/fejlesztésre el tudnál helyezkedni tanácsadó cégeknél vagy informatikai multiknál jó üzleti elemzőként, de merned kell nyitottnak lenni a változásra. 🙂

    @gnorb itthon az IBM keresett a közelmúltban ilyen érdeklődésű szakembereket, képzéssel, stb. Mivel ők a legnagyobb mainframe vendor így a munkakörök piaci értékét is ők határozzák meg – ha jó ajánlatot sikerült kiharcolni stabil munkahely az IBM, amúgy csak átlag multis bérezésről hallottam

  • Hacktiv

    @Pedro
    1. a posztodból az derül ki hogy nem tudod igazán mit szeretnél majd csinálni, én a helyedben ezen gondolkoznék először. (Menj el fejvadász céghez, ingyen mesélnek neked a pozikról).
    2.megnéztem az első tantervet (tárgyakra lebontva) amit kidobott a g..gle gazdinfo szakra. A koncepció tisztán látszik: közgazdász irányultságú informatikust képeznek. Na most ami az IT-t illeti, tele van hangzatos nevu tárgyakkal, de ezekből nagyon alap dolgokat szedsz csak fel és ez igy magában nem versenyképes (ennél durvább jelzőt nem akarok leirni). Ami a gazdasági részét illeti, a szakmád alapján egy jó részét már ismered úgyis, de itt is alapozó tárgyak garmadáját láttam. Olyan Superman-eket képeznek tehát, akik közgazdászok és informatikusok egyszerre, de valójában egyikhez sem értenek. Ennél egy tucat rövidebb IT kurzust ismerek ami többet ad, de a lényeg hogy magadtól kezdj el programozni.

  • gnorb

    dinnyesbacsi, nem vagy gyökér, csak tájékozatlan 🙂 a cloud nem zárja ki a mainframet, sőt: ibm.com/us-en/marketplace/managed-cloud-environment-for-z-systems

    IDSx, jót sikerült, de mindig van jobb 😉 nyitott szemmel akarok a piacon lenni, hogy tudjam a következő lépésemre milyen lehetőségeim vannak

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

 karakter még felhasználható

* 3+5=?