Ingatlan, részvények, tőzsde- olvasói kérdések
Huszonévesek vagyunk, jónak mondható, havi 800 ezres összfizetéssel. Jelenleg egy olcsó albérletben lakunk, de nyilván gyakran felvetődik a saját lakás kérdése. Mostani megtakarításunk tizenpár millió forint, semmiképp sem használnám fel az egészet önerőként. Ilyen összeggel, ésszerű hitelt felvállalva igazából nem találunk olyan lakást, ami minden szempontból megfelelne, cserébe sok-sok évre eladósodtunk.
Azonban észrevettem, hogy a legjobb budapesti kerületekben is találunk olyan kiadó lakásokat, amit megvenni nagyon sokáig nem tudnánk. Béreljünk inkább egy ilyen lakást? Vajon butaság ez az ötlet, felesleges pénzszórás, vagy van létjogosultsága?
A magyar embernek ha nincs pénze, vesz egy lakást.
Ha van 10 milliója, vesz egy sorházi lakást 25 millióért.
Ha van 25 milliója, budai házat keres 60 millióért.
Nagyon bölcs gondolat, hogy nem akartok lakást venni és eladósodni 20 évre. Ráértek ezzel akkor, amikor már van rá pénzetek. Ha a meglévő pénzetekért kapható lakások nem elég jók a számotokra, akkor egész egyszerűen még túl korai vásárolni.
Bérelhettek-e drágán lakást? A kérdés kicsit összetett, de szerencsére nem bonyolult.
A ti korotokban körülbelül havi kétszázezret el kell tenni a hosszútávú céljaitokra (nyugdíj, leendő gyerekek, stb.). Ebben még nincs benne a saját lakás megvásárlása.
Ha ezt sikerül eltenni, utána már csak a ti döntésetek, hogy a maradék pénzt mire költitek. Ha drága lakás bérlésére költitek, akkor valószínűleg le kell mondani valamiről. Például ennyivel később lesz saját lakásotok, vagy nem tudtok olyan autót venni, amit szeretnétek. Esetleg a nyaralást kell kevesebb pénzből kihozni.
Ha úgy gondoljátok, hogy inkább laktok egész évben jobb helyen és cserébe lemondotok a drágább nyaralásról, esetleg nem bánjátok, hogy további két év, mire telik saját lakásra, akkor semmi akadálya, érezzétek jól magatokat az új bérleményben. De ez semmiképpen ne menjen a megtakarításra szánt összeg kárára, ha csak abból telne a drágább bérleményre, akkor még az is túl korai nektek. (Bár ilyen fizetésből azért illene tudni kifizetni egy kétszázezres bérleményt is a megélhetés és a megtakarítás mellett.)
Persze választhatjátok azt az utat is, hogy most takarékosan éltek még tíz évig, hogy aztán ne kelljen többet pénzért dolgozni, vagy csak részmunkaidőben: Pénzes úr tanácsai
A döntés a tiétek.
(Szeptember végén lesz Akadémia, ott átnézzük, mennyit kell eltenni havonta és hogyan kell tervezni a kiadásokat.)
Ha összeomlik a tőzsde, leesik mondjuk a felére, attól miért omlik össze a gazdaság is? Oké, a részvényesek elvesztik a virtuális vagyonuk felét, de attól még ugyanannyi autó, túró rudi és ruha kell az embereknek. Ez miért érinti a gazdaságot?
Sokan összekeverik az okot az okozattal. Egyrészt a tőzsdei korrekciók (10-20%-os esés) nem szoktak kihatással lenni a gazdaságra, de még a tartós eső piac sem.
Másrészt viszont nem a tőzsde rántja magával a gazdaságot, hanem a gazdaság összeomlása miatt zuhan a tőzsde. Csak ebből az átlagember annyit lát, hogy zuhant a tőzsde, aztán egy-két hét vagy hónap múlva egyre több a munkanélküli és csökkennek a fizetések.
A részvény árát az adott vállalat jövőbeni pénztermelő képessége határozza meg. Ha gazdasági válság van, akkor a cégek várhatóan kevesebb profitot tudnak csak termelni a jövőben, ezért most esik a részvényeik ára.
A részvényár mindig a jövőbeni várakozást fejezi ki. Ezért van az is, hogy bár még tart a gazdasági válság, de a részvényárak már elindultak felfelé.
Tehát nem azért vagy beteg, mert lázas vagy, hanem azért vagy lázas, mert beteg vagy. Nem a részvényárak befolyásolják a gazdaságot, hanem a gazdaság állapota a részvényárakat.
Olvasom Kiyosakitól a Gazdag papa próféciája című könyvet. Gazdag papa a 2010-2020-as időszakra egy totális tőzsdekrachot jósol a demográfiából, és a törvényekből kiindulva. Azt mondja, hogy a baby boom generáció (1946-1964 között születettek) ekörül fogja elérni a nyugdíj korhatárt és elkezdik pénzre váltani a részvényekben lévő megtakarításaikat, ami eszméletlen eladói nyomást generál. Ehhez meg hozzájön, ha a többi leendő nyugdíjas is elkezdi menekíteni a megtakarításaikat a tőzsdéről, még inkább felpörgetve az esést, agyonverve a tőzsdét. Te hogyan látod ezt?
Nos, nem akarom bántani Kiyosaki urat, de finoman szólva sem a közgazdaságtan fenegyereke. (Itt már írtam róla)
– A baby boomerek generációjában mindössze a háztartások 60%-a rendelkezett “valamennyi részvénnyel” 2007-ben, a nagy összeomlás előtt. Azóta ez az arány még kevesebb. Akinek van is részvénye, mostanra már csak a portfóliójának a kisebb részét teszi ki, a többi egyébként is kötvényekben van. Vagyis az általuk kezdeményezett eladások nagy része már meg is valósult.
– Ha el is kezdik felhasználni a még megmaradt részvényeiket, nem egyszerre fogják eladni az egészet, hanem 15-25 év alatt folyamatosan. Ehhez még vegyük hozzá, hogy ez a generáció 2012 és 2029 között folyamatosan fog elmenni nyugdíjba, nem egyszerre. Tehát ha befolyásolni is fogja az eladásaik a részvénypiacot, az 25-40 év alatt fog megtörténni.
– A következő generáció éppen úgy takarít meg részvényekben, ahogy tették ezt a baby boomer-ek. Tehát szó sincs arról, hogy előttük senki, utánuk senki nem fog soha részvényt venni.
– Az amerikai vagyon egyharmada a lakosság 1%-ának a kezében van. Tehát ebből a szempontból édes mindegy, hogy hány gyári munkás megy el nyugdíjba és mennyi részvényt fog eladni. Arról nem is beszélve, hogy az amerikai tőzsdén megtalálható teljes pénzügyi vagyon mekkora része van egyáltalán az (amerikai) lakosság kezében.
A sort folytathatnám, de ez az elmélet is csak egy a divatos, jól eladható, de szinte minden alapot nélkülöző elméletekből. Ha bestsellereket akarnék írni, én is ilyenekkel dobálóznék.
(Egyébként a baby-boomerek valószínűleg befolyásolni fogják a részvényárakat, csak nem így. Hanem a megnövekvő egészségügyi kiadások és a csökkenő fogyasztáson keresztül fognak áttételesen hatni (negatívan) a cégek profitjára, így a részvényárakra is. Ezen érdemes gondolkodni, de a fenti pánikkeltés egy marhaság, már elnézést.)
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
“… jónak mondható, havi 800 ezres fizetéssel.”
Jónak mondható? Hááát… végül is… fogjuk rá… 😀 😀 😀
Miért akartok ilyet bérelni? Ha a mostani albérlet olcsó, és jól is érzitek ott magatokat, mi a okotok a a költözésre? Ha semmi, csak “mert megtehetjük” akkor felejtsétek el.
szerintem lakást venni saját célra akkor kell, mikor az ember már megállapodott, olyan munkahelye van, ahol hosszabb távon képes megmaradni, és a lakhatási igényei is kialakultak. pl. amíg nincs gyerek, felesleges fenntartani egy négyszobás családi házat, mert “majd 3 gyereke szeretnénk.” Venni egy 1,5 szobás lakást, mert most az elég, szintén hülyeség, mert lehet hogy három év múlva lesznek gyerek, és az kicsi lesz. Pláne, ha közben kivándoroltok valahova, és inkább a pénz kéne.
Attól, hogy valakinek 35 éves korára lesz saját lakása, egyáltalán nem alacsonyabbrendű.
Szerencsére nem mindenki gyári munkás.
Inkább csak átlag feletti, mint sok egy ilyen fizetés.
Örülni kell annak, hogy sokan képesek ennyit keresni már a húszas éveikben is.
De bruttó vagy nettó? Mert nettónak huszonévesen ez kiemelkedő fizetés, bruttónak viszont tényleg csak átlagon feletti.
Nem idetartozik a téma, picit off.Arra lennék kiváncsi,hogy a prémium állalmpapirok esetében: mondjuk vettem anno 2018I ami 5 éven keresztül évente fizet,és nem akarom kivenni a kamatot az adófizetés elkerülése miatt 5 évig.Tehát vissza kell forgatnom(újabb papirok,újabb kamatfizetés és így tovább),na most 5 év alatt teljesen szétaprozódik,kupac féle papirban van a pénzem, a végén már 10-20 ezreket kötögetek,állandóan lejár valamelyik….hogy lehet ezt okosan csinálni?Lehet viccesen hangzik,de nekem ez probléma, hogy lehet minimanizálni az utánajárást?Jól követhetővé tenni a folyamatokat?
Írtam volna át, hogy mennyit keres, csakhogy ne frusztráljak némelyeket?
Nem csak neked, nekem is probléma ez. Ahogy az is, hogy már most van olyanom, ahol valamelyik állampapír pár hónappal a TBSZ lejárta után fog lejárni. Fogalmam sincs, hogy mi az okos lépés ilyenkor, mert a TBSZ-t biztosan nem szeretném újabb 5 évre meghosszabbítani, főleg, hogy ez nem is oldaná meg a problémát, hiszen 5 év múlva ugyanez lenne a helyzet.
1. Meghosszabbítani a TBSZ-t, majd pár hónappal később feltörni és adóbevallásnál fizetni a kamatadót?
2. TBSZ lejáratkor visszaváltani a még nem lejárt állampapírokat?
3. Valami egyéb?
?
Hasonló helyzetben vagyok. Sajnos nem úszod meg, mert a Kincstár képtelen a TBSZ-hez igazítani a lejáratokat, pedig csak józan parasztész kellene hozzá. Tehát alkalmazkodni kell, nincs mese.
Szerencsére mindig küldenek negyedéves értesítőt papíron (röhej, de alszámlánként külön borítékolják, 2014-ben!, lennék a papír beszállítójuk :)), ez alapján felírom a naptárba azt a néhány dátumot, amikor kamatfizetés van.
Aznap belépek, és veszek max 3 éves lejáratú PMÁK-ot vagy éves kincstárjegyet, szerencsére a felület már egészen jó, ez néhány perces meló csupán. Aztán a következő negyedéves papírból megint felírom a naptáramba 🙂
Én magamnak is kiszámoltam, és vettünk is – igaz már 35+ évesen, gyereket tervezve. Az azonnali bukó (felújítás, NAV illeték, bútorok) kb 1.5 millió volt, ez mostanra (13 hónap alatt) kb. megtérült.
És szerintem igenis nyújt pluszt érzésre a ‘saját’ lakás egy albérlethez képest.
Viszont 800 ezerből szerintem nem lehet ‘simán’ 500 ezret elrakni havonta, az már egy olyan erős spórolás, amit nagyon megérzel.
Nincs baj azzal, hogy valaki takarító vagy gyári munkás, nem támadásnak szántam az is munka, de vannak, akik olyat tudnak, amit mi nem és ők annyit keresnek mi meg ennyit….
Nyilván relatív, normál esetben nettó jövedelem 10-20 %-a (vagy igény szerint növelhető), miután új mosógépre, angoltanárra és Kiszámolós-akadémiára:) van félrerakott cash.
“Viszont 800 ezerből szerintem nem lehet ‘simán’ 500 ezret elrakni havonta, az már egy olyan erős spórolás, amit nagyon megérzel.”
Ketten vannak, és olcsó albérletben élnek. Véleményem szerint megoldható, de ha “csak” 400 ezret tesznek félre, akkor is rendben vannak (évente “csak” 5 M-val nő a megtakarításuk), és a maradék 400-ból már tisztességesen meg lehet élni. A kérdés csak az, hogy milyen gyorsan akarnak haladni?
Azért ezeknek a sokgenerációs egyszakmás értelmiségi családoknak vannak hátulütői is. Kezdve azzal, hogy mi van ha a gyerek nem akarja folytatni a hagyományt, a szülő meg erősködik, vagy mikor a gyerek tehetségtelen vagy motiválatlan, de a szülő beülteti az állásba/vállalkozásba, hogy folytassa a hagyományt. Na meg nagyon be tudnak gyöpösödni az ilyen családok pont amiatt mert minden családtag, rokon, ismerős, barát szakmabeli, így nem nagyon látnak kívülre. Halmozott esete, mikor valamely állami szférás szakmában megy ez.
Amúgy meg sokan vannak, akik úgy keresnek sokat, hogy a szülők még nem is voltak diplomások.
Nagyon sok cikk szuletett mar a kispenzueknek. Bar naluk elsosorban arrol szol, hogy hogyan keressenek tobbet, illetve hogyan lehet sporolni.
Persze vannak megtakaritasi javaslatos cikkek azoknak is, akik havi 10-20e ftot tudnak felretenni. De valoszinuleg neha azok is szeretnenk valamit olvasni, akiknek az onsegelyezo penztar lehetosegei tul szukek, mert annal tobbet keresnek…
Egy fontos dologgal egyetértek. Az, hogy ki mennyit keres, az azt is tükrözi, hogy kb 7! (ismétlem 7!) éves kora óta mennyit dolgozott ezért.
Van ismerős család, ahol 18 évesen már a második felsőfokú nyelvvizsgáért dolgozik a gyerek, aki elit gimibe jár. Igen, komolyan dolgozik érte, már évek óta, ő valószínűleg így kezdi majd az egyetemet, 2 felsőfokúval (pedig végig idehaza éltek). Az, hogy valaki elit egyetemi szakra jár, az általában egy évtizedes komoly munka eredménye (már). Ha valaki az egyetem alatt nem a söralátétet emelgette, hanem gyakornokoskodott, akkor az a nettó 400/fő nem lehetetlen a 20-as évek végére, feltéve, hogy nem 28 évesen fejezi be az egyetemet.
Ennek megfelelően a példabeli párnak is azt mondanám, hogy ha nagyjából látják, hogy hol, milyen, mekkora ingatlanra lesz szükségük hosszabb távon, akkor nyugodtan vegyenek, akár hitellel is. A mai alacsony ingatlanárak, és kamatok mellett nem érdemes várni, ha tudják, hogy mire van szükségük.
Ugyanakkor célszerű lenne olyan hitelt választaniuk, ami könnyen és olcsón előtörleszthető, mivel jelenleg többet tudnak megtakarítani, mint a szokásos törlesztőrészlet.
Lehet, hogy egyszerűen a pénzesebb réteg az, akinek a szerző időnként fizetős tanácsadást is tart, ezért nyilván üzleti szempontból az ő igényeik kiszolgálása fontos.
Tényleges szerződésben rögzített hosszútávra nehéz albérletet találni. Normál felmondási idő mellett meg tök mindegy mit állít a tulaj, holnap megszorul és eladja a lakást, lehet költözni.
Egy átlagos család lakásának költöztetési költsége sok tízezer forint meg egy hét szabadság, és még végig is lehet gürizni a hetet reggeltől estig. (Felejtsük most el a nagy ötleteket, hogy Józsinak van furgonja, a haverok meg jönnek vetésforgóban segíteni). Az értelmes albérletet megkeresni sem feltétlenül olyan egyértelmű, mert ami jó az vagy drága vagy már nem is létezik mire megnéznéd vagy ezek kombinációja. Nem fúrhatsz, nem cserélhetsz bútort ha úgy tetszik, több dolgot csak a tulajjal egyeztetve csinálhatsz…
nekem sincs rossz fizetesem (nyugaton), de vagyunk ra hatan (feleseg, ket gyerek, rokkantnyugdijas szulo, es testver), ugy mar mindjart nem olyan rozsas a helyzet.
Pontosan ezért én a helyükben most vennék egy kis lakást a 10+ millióból, majd ha gyereket vállalnak, akkor meg egy nagyobbat. Legalábbis Magyarországon.
Persze gondolom nem ugyanazok fanyalognak, javaslom ezentúl más színnel írd a legszegényebbnek, a közepes anyagi helyzetűeknek és a jómódúaknak szánt cikkeket, az első sorban feltüntetve, hogy kinek szól, mások inkább ne kommenteljenek 🙂
mivel most elég gyérek a banki kamatok a meglévő megtakarításra, én a jelenlegi albérlet helyett vennék egy olyan lakást, ami kb. megfelel a mostani albérletnek.
Persze csak akkor, ha várhatóan a köv. 5 évben megfelel nekik itt élni. Ezután havonta az albérleti díjjal többet tudnak félretenni.
Ha később nagyobb lakásra lesz szükség, akkor opcionálisan
– eladni a kis lakást (ha többet ér akkor, mint most és/vagy a kamatok emelkedtek),
– megtartani és kiadni albérletbe, ha összejött a pénz a nagyobbra vagy ha a hitelkamatok kedvezők maradtak és a hiteltörlesztő alacsonyabb mint amiért a kicsit kiadják.
Akárhogy is, ha lakást terveznek vásárolni előbb vagy utóbb, most mindenképp indítanék néhány lakástakarékot is.
“@beszamolo Azért ezeknek a sokgenerációs egyszakmás értelmiségi családoknak vannak hátulütői is.”
Ne úgy értsd, hogy ügyvéd gyerekéből ügyvéd, ne is úgy, hogy ügyvédnek van pénze támogatni a gyerekét. Hanem a munkaerőpiachoz és a pénzhez való hozzáállásban a gyerek kap egy alapot, és csak erről indulhat.
Ahogy beszamolo, én is látom:
nagyszüleim “tisztességes polgárok” szerény lehetőségeikhez képest dicséretesen megtakarítva
->
apám már aktívan használ folyószámlát, bankkártyát, értékpapírszámlát, 15 évesen engem is elvisz a bankba számlát nyitni
->
én már a Kiszámolón okulok, tortadiagramokat rajzolgatok, hogy lássam, elég diverzifikált-e a portfólióm és időtávok szerint jól osztottam-e szét a befektetések között.
Akinek meg segélyből éheztek a szülei,annak a diploma és állás lesz az, amiért elismerést érdemel,mert kihozta magából 1 nemzedék alatt a legtöbbet.
“Viszont 800 ezerből szerintem nem lehet ‘simán’ 500 ezret elrakni havonta, az már egy olyan erős spórolás, amit nagyon megérzel.”
Hát, ha az az alap, hogy amit keresel (legyen az bármennyi), el KELL költeni, és ebből vágsz vissza, akkor természetesen…
50e bérleti díj feketén, az 60e, ha hivatalos. vagyis havi +10e-ért vannak a jogok, így mindenki eldöntheti, hogy kér-e belőle.
természetesen nem -nek szól csak ez a komment, de majd’ minden cikknél valaki felhozza ezt a “nincs rendes albérlet magyarországon” dolgot, és gondoltam megemlítem 🙂
Köszi
Plusz gondolj bele hogy neked nem erne e meg 5 evig mondjuk egyszeruen elni, hogy utana KP-re vegyel egy normalis lakast amilyet szeretnel.
Nekem sima dontes lenne.
A “vagyonhatáson” keresztül a tőzsde is visszahathat reálgazdaságra, hiszen ha esik a tőzsde, akkor csökken a vagyon értéke, és emiatt lehet, hogy visszafogják a fogyasztást az emberek. Legalábbis Helikopter Ben ezzel is magyarázta, miért jó mindenkinek a QE.
De a gorcsos megtakaritast se mindig ertem. Szerintem borzalmas a birtoklasi vagy, en inkabb elni akarok, mint birtokolni. Szorom a penzt? Hat, lehet – iden kb. havi szinten utazom kulfoldre, felejthetetlen elmenyekkel, lakas/kocsi meg raer majd 35+.
Foleg, hogy 400k-s fizetesnel az embernek valoszinuleg jo szakmaja/referenciai/kepessegei vannak, felni nem kell, hogy arokparton kot ki. En legalabbis mindig azzal kalkulalok, hogy (atlagban) jovoben csak jobb lesz, mint most. Szoval a 800-bol 500-at felrerakas nalam mar a filerb* tema
Ezen az albérlet kontra saját lakás kérdéssel én gyakran szembemegyek a józan ésszel. Szerencsére nekünk nem kellett hitelt felvenni, de ha úgy adódott volna, én inkább azt vettem volna fel, minthogy albérletet fizessek. Hangsúlyozom, nem azt mondom, hogy minimálbérből 0 ft-ra vegyek fel 30M ft hitelt, hanem ha van pár millió, akkor kipótolni hitelből. Mindig olvasom, hogy nyugaton kevés a saját tulajdon, inkább az albérlet dívik. Hát azért nem mindegy, hogy Magyarországon a 140 ezres fizetésből 70ezer, vagy Németországban a 600-700 ezres fizetésből 100 ezer megy el albérletre.
A döntés teljesen attól függ, hogy mennyi időre akarják a lakást.
A lakásvétel és eladás drága és nagyon sok időbe kerül. Ha nem tudjuk eladni, akkor púp a hátunkon és még több pénzbe kerül.
800K-ból reálisan havi 300K-t lehet félretenni (lakásra). Ennél többet is igény szerint, de az extra 200K-ra nincsen szükség, mert a lakás megtakarítás egyben tartalékalap is.
Ez 5 év múlva 18M. A mostani 10+M-val 30M.
30M elég egy nem túl nagy lakásra – esetleg akkor majd hitellel megdobva elég egy nagyobb lakásra is.
A javaslatom egy albérlet és saját lakás csak akkor és ott, amikor már tudják, hogy hol akarnak élni és mekkora lakás kell.
Ha az ingatlanpiac feltámad, akkor változhat a kép.
Az a baj, sok pénzért is kifoghatsz rosszat, és mindenről nem tudsz előre meggyőződni. 90%-ban amúgy sincsenek bejelentve, szóval amiről te beszélsz, az ritkaság.
Amúgy a törvény itthon és nyugaton is inkább a bérlőt védi, a különbség, hogy mivel itthon többnyire magánszemélyek adnak ki 1-1 lakást, ott meg vállalkozások adnak ki sokat (vagy ezzel foglalkozó magánszemélyek sokat), ezért ott erősebb az érdekérvényesítési képessége a bérbeadónak, így nem azzal próbálja bevédeni magát, hogy a bérlővel inkorrekt zsebszerződést vagy semmit sem köt, és a nyakára próbál járni meg a szomszédokkal ellenőrizteti a bérlőt, vagy gondolj itt bármilyen más módszerre.
A tanács helyesen így szól: Magyarországon csak akkor bérelj, ha nem okoz gondot bármikor egy hónapos határidővel kiköltözni, vagy ha nincs pénzed sajátra. Egyéb esetben vásárolj.
Nyugaton a tulajdonos indok nélkül nem mondhat fel: vagy felmutat egy szerződésszegést a bérlő részéről, vagy bebizonyítja (!), hogy neki vagy egyenesági rokonának (gyerek, szülő) szüksége van a lakásra, másképp nem rúghatja ki a bérlőt. Innentől kezdve van értelme arról beszélni, hogy kinek mihez van joga.