Kalandjaim az elektromos autóval
A múltkor írtam egy cikket, hogy megéri-e használt elektromos autót venni, hátha a kezdeti nagy áresés után már anyagilag is megtérül az elektromos autóval való közlekedés. A cikk konklúziója az volt, hogy nekem biztos nem éri meg még használtan sem venni jelenleg ilyen autót. (De kihangsúlyoztam, hogy van, akinek megérheti.)
A cikk hatására megkeresett a Nissan magyarországi képviselete, hogy szívesen adnak egy hétre egy elektromos Nissan Leafet, hogy használjam. Mivel régóta ki akartam próbálni egy ilyen autót, örömmel éltem a lehetőséggel.
A kapcsolatunk eleinte jól indult a Leaffel, annyira, hogy pár nap után már azon gondolkodtam, megkérdezem, eladják-e jó áron a tesztautót. (Ezeket a márkaképviseleti tesztautókat gyakran nagyon olcsón eladják pár ezer kilométerrel.) Aztán hétvégére teljesen megromlott a közösségünk, a miértre a cikk végén fény fog derülni.
Magáról az autóról nem írnék túl hosszan, lévén egy hétéves modellről van szó, sokan sokat írtak már róla.
Röviden mégis néhány szó: ami tetszett, az a vezetési élmény. A kvázi automata váltós vezetés és a halk trolibusz-hang. A gyorsulása átlagos (11,6 másodperc száz kilométer/órás sebességre), de hát nem is versenyautónak vesz ilyen autót az ember. Nagyon jó belőle a kilátás körbe, nem a most divatos lőrés méretű ablakokkal és túl alacsony tetővel van megverve a Leaf. Tetszett még az osztott digitális műszerfal is.
A mostanában árult és hasznos biztonsági extrákat, mint vészfékező rendszer, adaptív tempomat, sávtartó automatika és hasonlóakat ne keressük, ehhez az autóhoz még nem lehet ilyeneket rendelni. Ezeket meghagyták a már bemutatott utódjának, ami ráadásul 33%-kal nagyobb akkumulátorral is fog rendelkezni. A kiszivárgott amerikai árlisták alapján nem is lesz drágább, mint a mostani modell (legalábbis a tengerentúlon), ezért érdemes lehet várni a megjelenésére.
Ami nem tetszett, hogy elől nincs elég hely, a vezetőülést nem lehet eléggé hátratolni egy 180 centi feletti sofőr igényeihez mérten. (Noha hely lenne rá, de rövid az ülés síne.) A visszapillantó tükröknek nagy a holttere, ebből kifolyólag a legelső nap sikerült is majdnem összetörni az autót az autópályán. A hátsó biztonsági öveket nem csak a gyerekek nem tudták bekapcsolni, de egy felnőttnek is kétkezes mutatvány, mert ha gyerekülést használunk, nagyon rossz helyen van a csat, ráadásul nyomás hatására bele is süllyednek az ülésbe. A sebességmutatója nagyon csal, 50-es tempónál 57-et, 70-es tempónál már 80 kilométer/órát ír.
Az autó mérete nagyon csalóka, sokkal kisebbnek mutatja magát, mint amekkora valójában. Jelenleg egy hétüléses Ford C-maxunk van, amit már régóta le akarok cserélni egy kisebb autóra. A Leaf megfelelőnek tűnt, pont egy fél számmal kisebb autó. Még kényelmesen el lehet férni benne, de nincsenek felesleges terek sem az utastérben, sem a csomagtartóban. Viszont nem is olyan kicsi, mint a Renault Zoé, a Peugeot Ion-ról és társairól már nem is beszélve. Pipa, éppen jó a mérete.
Akkor lepődtem meg, amikor beálltam a garázsba, hogy töltsem az autót. Szinte ugyanakkora volt, mint a hétszemélyes C-max Grand, ami öt üléssel is sokkal tágasabb minden irányban és ilyenkor még egy szinte fél pingpongasztal méretű hatalmas csomagtartója is van.
Utánanéztem: a két autó hossza 4519 mm vs. 4445 mm, vagyis csak hét centivel rövidebb a Leaf, szélessége is csak 5,8 centivel kevesebb, de ezt eltakarja a vállban erősen keskenyedő és hátul lecsapott karosszéria.
Ennyit az autóról.
Mivel csak egy hetem volt, igyekeztem minél jobban elmerülni a villanyautózás mindennapjaiban.
Hogy átéljem mindazt, amit egy villanyautós, töltöttem az autót otthon, áruház parkolójában gyorstöltővel, villámtöltővel, mindenhová autóval mentem, még a belvárosba is és végül hétvégére egy túlélőtúrára fogtam az autót: egész Szegedig elmerészkedtem vele a családdal együtt.
Egy rövid magyarázat a töltéshez: az autót tölthetjük otthon, illetve jelenleg még ingyenes nyilvános gyorstöltőről és villámtöltőről is.
A gyorstöltő típusától függően 5-10 óra alatt képes feltölteni egy Leaf akkumulátorát. A villámtöltő csak 80%-ra tölti fel az akkumulátort, azt azonban 30 perc alatt megteszi. Ezután normál gyorstöltőként üzemel tovább, hogy védje az akkumulátort.
Arra gyorsan rájöttem, hogy otthon csak éjszaka tudom tölteni az autót, mert ha még egy nagyobb fogyasztó elindul, mint például a mosógép, annak áramszünet a vége. (Szerencsétlen módon a mélyhűtő-szekrény, a mosógép, a szárítógép, a kazán, a napkollektor és még sok más ugyanazon a körön van, mint a garázsban található konnektor.) Mivel otthoni hálózatról 16-17 óra feltölteni a 30 kWh-ás akkumulátort, ez sürgős esetben komoly szervezést igényel.
Egyik reggel elmentem a budaörsi Auchan parkolójába tölteni, hogy azt is kipróbáljam. Reggel nyolckor csak egy magára hagyott hibrid (vagyis benzinnel és árammal is működő) Opel Ampera lógott az egyik konnektoron, beálltam mellé. Egy óra alatt félig lemerült aksinál a gyorstöltő nagyon szerény 22 kilométert adott a hatótávhoz.
Mivel este ugyanitt volt dolgom és már nagyon untam a várakozást, úgy döntöttem, majd este töltöm tovább az autót, úgyis egy háromórás megbeszélésem lesz itt. Az ezek szerint 66 kilométerre elég töltést fog eredményezni. (Az Auchannál a gyengébb kapacitású gyorstöltők vannak.)
Délután négykor már egy hely sem volt szabad a három működőképes töltőnél.
Egyrészt még mindig ott állt a reggeli Opel Ampera, az csak este hat után tűnt el onnan, miután a tulajdonosa valószínűleg visszaért a munkahelyéről.
Az opelesünk reggel felkelhetett fél órával korábban, elautózott az ötmilliós autójával az Auchan parkolójába, hogy amíg ő dolgozik, ingyen feltölthesse a hatalmas 7,2 kWh-s akkumulátort. Ezt az akkumulátort otthon a legdrágább nappali árammal, a töltési veszteséget is figyelembe véve igen kemény 337 forintért tudta volna teljesen feltölteni. Már ha teljesen üres volt, amikor beállt.
Volt még ott egy Nissan Leaf, ami három óra múlva is ott állt. A tulajdonosa vagy csúnyán ráfaragott és nem tudott hazamenni vidékre az üres akkumulátor miatt, ezért a töltés ideje alatt három órát kellett bolyongania a bevásárlóközpontban, vagy egy környéken lakó tulajdonos, aki képes volt hazasétálni és visszajönni, hogy 422 forintnyi áramot ingyen tölthessen a kilencmillióért vásárolt autójába. (Gondolom senki nem vesz elektromos autót, akinek nincs lehetősége, hogy otthon töltse. Ha mégis létezik ilyen, nem irigylem, mindennapi programja lehet, hogy szabad töltőt találjon.)
A harmadik konnektoron egy új hibrid BMW lógott, amit azóta már többször láttam ugyanitt. Az autó vételára az extráktól függően 16,4 és 25 millió forint között van, az éves értékvesztése legalább 2,5 millió forint, a cascoja félmillió forint évente, az autóban álló pénz éves elvesztett kamata a másik félmillió forint.
Ha hetente sikerül háromszor ingyen tölteni egy-egy órát az autót, egy év alatt közel húszezer forintot is megspórol ezen a gazdája. Meg kell becsülni minden fillért, ha már ennyibe kerül az autózás.
Mivel nem sikerült tölteni az autót, a garázsból pedig nem akartam megint kiállni a saját autómmal, másnap korán reggel a Nissan Gablininál kezdtem a napot, ahol a környék egyetlen villámtöltője van.
Nagy szerencsém volt, mert éppen nem volt ott senki. Három perccel később befutott egy jól szituált úr, egy perccel később egy Leaf taxi is. Úgy látszik, van forgalma a töltőnek.
Mivel nagyon ráértünk, kicsit beszélgettem a jól öltözött úrral. A környéken lakik egy magánházban és már sokadjára tölti itt az autóját.
Egy órát várt arra, hogy feltöltse az autóját. Engem meg kellett várnia és utána jött csak az ő autója. Ha 30%-on volt az autója és 80%-ra töltötte a villámtöltő, a nagyobb akkumulátor esetén is igen kemény 702 forintnyi ingyenáramot nyert egy óra várakozással.
Aki egy legalább 50 milliós házban lakik Budaörs környékén és egy közel tízmilliós Nissan Leaf-fel jár, annak az órabére legalább 3-4 ezer forint óránként. Ebből pazarolt el egy órát munkaidőben egy ingyentöltésre.(Kapcsolódó cikk: Hogyan ne spórolj?)
Megpróbáltam a belvárosi kiruccanást is. Budaörsről Budapestre dolgozni mindig kerékpárral, rossz idő esetén busszal megyek. Most a villanyautóval mentem, egyrészt hogy használjam, másrészt mert “úgyis ingyen van a parkolás”. Miután este ötkor Budaörstől egész a Petőfi hídig egy összefüggő dugó volt a város, rájöttem, hogy én továbbra is úgy maradok zöld, hogy ebben az őrületben nem veszek részt autóval. Ennél többet nem tehet se magamért, se a városért.
Mivel városban rohangálni egy elektromos autóval még a dugók ellenére sem nagy kihívás, hétvégére egy szegedi utat terveztem. A kisebb akkumulátoros Leaf-fel meg sem próbáltam volna, de a nálam lévő 30 kWh-s modell a komputere szerint használat függvényében akár 210-215 kilométert tud.
Találja ki a kedves Olvasó, hány villámtöltő található a Dunától keletre a négyes út és a szerb határ között?
A helyes megoldás a nulla. (Töltőpont-kereső alkalmazás)
(Update: állítólag hamarosan nyílik egy villámtöltő Kecskeméten.)
S vajon hány gyorstöltő vár ránk ugyanitt, az ország negyedét kitevő területen? (Amivel 5-10 óra feltölteni egy autót.)
A helyes megoldás az öt: egy Felsőlajoson, kettő Kecskeméten és kettő Szegeden. Az ötös úttól keletre és nyugatra pedig egy töltő sincs. Arra ne akarj menni.
Mivel az autó hatótávja 210-215 kilométer (papíron 270 km) és nekünk 170 kilométerre kellett menni, nem mondom, hogy nem volt görcs a gyomromban.
Mi lesz, ha a körülbelül 1400 hazai villanyautó közül csak másik három szintén délre indul a hosszú hétvégén? A kis hatótáv miatt ők is Felsőlajoson vagy Kecskeméten akarnak majd tölteni öt órán át. Akkor soha nem érünk le Szegedre még a nagyobb hatótávú Leaf-fel sem.
Gondoltam arra, hogy gyáva nyúl leszek és mégis benzines autóval megyünk, esetleg a feleségem lemegy a gyerekekkel külön autóval, én pedig egyedül kísérletezgetek a Leaf-fel, nem két nyűgös kisgyerekkel a hátam mögött.
Végül győzött a kalandvágy. A régi ötösön mozgó úttorlaszként 70-80-nal levitorláztunk Felsőlajosra (a sebesség növekedése ugrásszerűen növeli az autó fogyasztását). Szerencsénkre nem volt a töltőnél senki.
A gyerekek háromnegyed óráig bírták a kényszerpihenőt, de ennyi idő alatt nyertünk annyi plusz kilométert, amivel már bátran nekivágtunk a maradék távnak.
Szerencsésen megérkeztünk, még az autópályán sem rohant belénk senki, amikor kilencvennel mentünk. Elég félelmetes volt azért a 140-150-nel menő autók előtt kilencvennel vánszorogni a külső sávban. Gyakran néztem a visszapillantó tükröt, vajon időben sávot tud-e váltani a mögöttünk rohanó autó meg a száztízzel dübörgő román meg bolgár kamionok. (Ha én is 130-cal mentem volna, maximum hatvan-hetven kilométerre lett volna elég az akkumulátor töltöttsége.)
Megérkezéskor még maradt is több tartalék, mint amit Felsőlajoson beletöltöttünk az akkumulátorba.
Itt csapott a legmagasabbra a szerelem hőfoka köztem és a Leaf között. Úgy tűnt, megállás nélkül tudnánk használni az évi háromszori Budapest-Szeged távra is, városban pedig ideális.
Egész hétvégén Leaf hirdetéseket bújtam, annyira megtetszett az autó. Még a magas árát is elnéztem volna neki. Erre mondják, hogy a szerelem vak.
Aztán eljött a visszaút napja. Hipp-hopp, alig másfél nap alatt konnektorról csurig töltöttük az akkumulátort. (Amikor a villanysütő, mosógép vagy a locsolószivattyú ment, akkor nem lehetett tölteni az autót.) Mivel lefelé sem volt szükség a tartalékra, amit Felsőlajoson töltöttünk az autóba, az volt a terv, visszafelé megállás nélkül megyünk. Ha 210 kilométert írt az autó és ebből 170 kilométerre van szükségünk, meg sem kell állnunk hazáig.
Nem is volt semmi gond Kiskunfélegyházáig, a negyven kilométer plusz végig megmaradt. Ott beleszaladtunk az esőbe, hidegbe valamint a viharos szélbe és a még megtehető kilométerek száma elkezdett villámgyorsan elolvadni. Kecskemét után az addigi 40 kilométer plusz eltűnt, az utolsó pillanatban tudtunk letérni az autópályáról a már ismert felsőlajosi töltőhöz.
Ott újabb egy óra kényszerpihenő várt ránk. A szükségesnél 30 kilométerrel többet töltöttünk bele, majd a régi ötösön újra vánszorogni kezdtünk Budapest felé.
A gyerekek már nagyon éhesek voltak és kegyetlenül unták a sok órás utat.
Azonban a kilométerek a klímától (párásodott az ablak az eső miatt), a szerény fűtéstől (pedig nagykabátban ültünk az autóban) újra fogyni kezdtek, az M0-s budai emelkedői tettek be végleg az autónak.
Le kellett térnünk az M0-ról, hogy kevesebbet fogyasszon az autó és összeszorult gyomorral néztük, ahogy már húsz alatt járt a hátralévő kilométerek száma.
A legközelebbi töltő a Nissan Gablini, elmentünk odáig. Addig is minden lejtőn “B” állásba tettük a váltót és kikapcsoltunk minden fogyasztót, amit csak lehetett.
Október 23 miatt zárva.
Elindultunk hazafelé, úgy voltam vele, hogy ha lerohad az autó, kitolom az út szélére és másnap mondom a Nissannak, hogy ott az autója az út szélén, vigye ahová akarja. Innen már taxival is hazamegyünk.
Mentségére legyen mondva, az utolsó hegymenetet is még kibírta, sikerült beállni a garázsba.
Ebben a pillanatban eldöntöttem, hogy nem veszek ilyen autót, amíg nem megy el legalább 250 kilométert a valóságban is, autópályán normál tempóban, fűtéssel és nem találok 20 kilométeres körön belül bárhol az országban egy villámtöltőt, ahol biztos nem kell egy órát várnom, amíg az előttem lévő két autó nem végez.
Nekem még egy ilyen gyomorgörcsös út nem hiányzik, nincs az a megtakarítás vagy az a villanyautózós élmény, ami ezt bármikor is megéri.
A szerencsém az volt, hogy visszafelé történt az, hogy drasztikusan és hirtelen leesett az időjárás miatt a hatótáv, hiszen Budapest környékén találok töltőt, vagy legalább autómentőt. Ha odafelé az Alföld közepén rohadok le a legközelebbi töltőtől 50 kilométerre, de még a legközelebbi falutól is 15 kilométerre, mit csinálok két kisgyerekkel a semmi közepén? Persze, a Nissan majd küld értem valakit, de hány óra, mire az autószállító odaér, miközben plusz hét fok van az autóban? S ha éppen mínusz 10?
Azóta már hálás vagyok azért, hogy a benzines autóm 600 kilométert elmegy egy töltéssel, de ha tankolnom kell, 10 kilométeren belül bárhol tankolok két perc alatt. Ezt nem tudod kellően értékelni, amíg nem utaztál vidékre egy villanyautóval és nem öt óráig vagy egy egész napig tankoltál kétszáz kilométerre elegendő üzemanyagot. Nem tudod, milyen az, amikor minden gondolatod a töltés körül forog, hogy hol és mikor kell töltened, amikor egy rövid út miatt már kezdhetsz gondolkodni, mikor lesz szabad másfél-két órád, hogy feltöltsd az autód.
A benzines autómnál nem kell néznem a fogyasztást sem, mert maximum a pénztárcám bánja, ha túl sokat fogyaszt az autóm. Nem kell nagykabátban sem ülnie a családnak egy 11 milliós autóban, csak hogy elérjen A-ból B-be. Nem kell játszadozni a fűtéssel, ventilátorral, ki-be kapcsolgatni, hogy csak annyit fogyasszon, amennyit muszáj. Nem kell életveszélyesen lassú 80-90 kilométeres tempóban vánszorogni az autópályán.
Félreértés ne legyen: ha majd használható lesz az elektromos autó és a szükséges infrastruktúra is kiépül, valószínűleg fogok venni egyet. (Főleg, ha addig az ára is esni fog.) Ez lehet, hogy két-három év múlva már megvalósul. De addig meghagyom másnak ezt a kalandot, nem családos embernek való ez. Országjárásra az elektromos autók egyelőre nem valóak. Csak városi második autónak pedig túl drágák még.
Update: állítólag holnaptól lesz villámtöltő Kecskeméten. Pár nappal korábban is átadhatták volna, másképp alakult volna a történet vége.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Azt tudtad, hogy nem értesz hozzá mégis belevágtál. Aki a más kárán tud tanulni, annak hasznos a cikked.
Aki villanyautót vesz az nem azért veszi, mert a suzukinál olcsóbban jön ki, hanem mert megteheti. Nem csak anyagilag, hanem a kihívás érdekes számára.
Szeret tervezni és gondolkozni. A felkészületlen anyagilag tehetősek második autónak veszik. Az anyagilag szerényebbek pedig használják ki a próba lehetőségket, de ne menjenek ki a városból. Az nem lesz jó nekik.
Valószínűleg egy 16A kismegszakítóval vezet egy szál vezeték oda, így már a mosógép és a szárítógép sem nagyon mehet egyszerre (a kazán nem számít, hacsaknem villanykazán.)
Annyi kellene csupán, hogy legyen egy külön kábel a lakáselosztótól/villanyórától külön kismegszakítóval csak az autó töltésére.
Ez persze háztól függ, ha nincs szerencséd, akkor ehhez szét kellene fúrni/vésni a fél házat, máshol viszont 2 méter kábelezéssel megoldható.
Otthon felteszi az ember töltőre(miután gondoskodott róla, hogy tudja otthon tölteni), másnap használja. Ennyi. Ettől többet elvárni irreális.
Lassan elérik azt a kort, hogy az értékvesztés / szerviz / üzemanyag / “adók” aránya miatt racionális lehet MÁSODIK autónak a családban.
Ha fél év kell, hogy kiismerem a lelkének minden apró rezdülését, akkor a fene megette az egészet.
Mit jelent az, hogy nem értek hozzá? Egy átlagembernél sokkal nagyobb felkészüléssel indultam neki, ha nem így teszek, akkor önfeledten nyomom 130-cal az autópályán és még Lajosmizséig sem jutok el az állítólag 270 kilométeres akkumulátorral.
A kiismerés minden autónál hasznos egyébként, a priussal 10ezer km után legalább fél literrel csökkent az átlagfogyasztásom. Nyilván azzal nem volt gond, hogy odaérek-e, de a pénztárcának nem mindegy, hogy 3,9 vagy 4,4 átlaggal nyomom le az éves 20ezret 🙂
“Egyébként abban igazuk van, hogy egyelőre szervezés kell egy hosszabb úthoz, de ez nem az autó, hanem a hiányos töltőhálózat hibája.”
De az autó hibája. Mert ha el tudna menni 600-700 km-ert autópályán, klímával/fűtéssel (ahogy a normál autók), akkor senkit nem érdekel hogy 50 vagy 100 kilométerenként van egy töltőállomás.
A sűrű töltőállomás csak egy “workaround” (kerülő megoldás) annak elfedésére hogy a hatótáv milyen borzasztóan kicsi.
Sokkal inkább KÖRNYEZETTUDATOSSÁGRÓL, mármint amennyire ez a technológia környezet-tudatossabb a többinél (értsd: máshol, másmilyen formában szennyez: akku + elektromos áram termelés). Nagyobb városokban biztosan hozzá fog járulni az élhetőbb környezetért.
mindenki jön azzal, hogy elektromos autót venni mennyire jó, főleg mert nem környezetszennyező. Nem?! Tényleg nem?! Akkumlátort gyártani bárki szerint is környezetbarát? Jah, hogy nem lélegzed be, igen végülis a földből visszanyert nehézfémek által szépen megiszod vagy megeszed az évek alatt. Mennyivel jobb, nem?! a lovóháton, kerékpáron vagy gyalogos közlekedésnél nincs környezetbarátabb. Sajnos ez örök tény marad.
Robogó, igazi terepjáról nem való autópályára, lovaskocsi a városba, elektormos autó országjárásra.
Az ingyentöltés az a jó ha sikerül kategória, de arra támaszkodni kockázatos.
Kertesházhoz otthoni töltővel városba rohangálni tökéletes az elektromos autó.
Az évi 4 szegedi útra lehet kölcsönözni benzines/dízel autót esetleg felülni az IC re.
Meg azért Németország nem kicsit, még ott is vannak olyan területek, ahol nincs töltő és ha elmegy vidékre 200km-re, akkor már lutri, hogy töltés nélkül biztosan haza is ér-e. Amerikában ebből a szempontból fényévekkel jobb a helyzet.
amit irsz azok alapjan inkabb az elobbi jelenseg van, es maradok a bkv ill dizelezes a varosok kozt verzional a kovetkezo evekig:-))))
Fura, hogy mindent kifillérezel, de a bővítésre meg azt mondod x százezer. Hasraütve. Pedig egyrészt nem annyi, másrészt meg X millió mellett egy drót behúzása, vagy egy kismegszakító ne vágja már földhöz a dolgozó népet. Egy nyomorult darab drót végett csak nem járnék hipermarketek parkolóiba fillérezni.
Az meg hogy mások mért gyorstöltőznek… az ő dolguk, más meg kocsmába jár, az se éri meg.
Csak Te lepődtél meg.
Bármelyik Nissan tulajdonos kiségített volna, hogy hogyan jutsz el A-Ból B-be.
Szerinted a benzines autók az 1900 évek elején hol és hogyan tankoltak? Minek köszönhetik, hogy volt üzemanyag? Már ahol volt. Hányat telepített a Ford a T modell gyártója?
Bocs de a kiszámoló inkább most ec-pec-kimehetszre sikerült.
hvg.hu/cegauto/20170616_akkumulator_elektromos_auto
Szóval csak türelemmel kell várni, 10-15 év múlva érdemes lesz elektromos autót venni.
Aki azon kívül kísérletezik vele, az nem a rendeltetés szerint használja.
Ezt el kellene fogadni.
Ettől függetlenül az elektromos autók már nem csak városban tudnak helyt állni.
De a helytálláshoz hozzáértés is kell…
A portál tele van “oktatás”, “tanácsadás” linkekkel.
Kedves kiszámoló, neked kellett volna egy EV oktatásra, vagy tanácsadásra beiratkozni. Fújolhatod a fórumokat, de látszik, hogy -hiába hiszed másként- nem értesz hozzá, és így saját magaddal szúrtál ki. RTFM, vagy ha derogál, akkor kérdezz…
Itt az ellenpélda, a gyakorlatból: Párizsból hazajöttem egy 30kWh-s Leaffel, 9 töltéssel.
Az első töltés francia autópályán, tempomat=98km/h (GPS=90km/h), 177km után történt meg, úgy hogy még 40-et írt ki megtehetőnek. Klíma ment, és nem vitorláztunk kamion mögött, mert ezzel a tempóval már nem voltunk útban senkinek.
Lejtőn értelmetlen a visszatöltést erőltetni, nem nyersz vele annyit, mint amennyit akkor nyersz, ha kigurulsz vele, vagy még inkább rá is gyorsítasz, de kis energiával. Ennek is megvan a technikája, ha nem ismered, az nem az autó bűne.
Ez a túra olyan volt, mintha a szeretett Fordoddal 3-asban mentél volna végig, mert neked nem szólt senki, hogy van benne még pár fokozat.
Az biztos, hogy neked nem való még a 40kWh Leaf se, azzal sem leszel elégedett.
De ez nem is baj, nem kell mindenkinek elektromos autó.
“elég durva, ha 30 nem elég a ház fogyasztóira”
30-10=20A
20*230=4.6 kW
Egy villanysütő+rezsó simán zabál ennyit.
Találtam erről egy érdekes cikket (angolul), pont az ingyenesség túlzott kihasználásáról szól és miért nem jó, ha valami ingyen van.
wired.com/2016/11/tesla-grows-gives-free-charging/
Tipikus kismagyar mentalitás, ingyenáramot ide! Rokkantkártya és tsai….
Aztán meg vidd el Somogybabodra, és utána szarozd le itt, hogy nem megy fel a siratófalon, meg hogy mennyit eszik szügyig a sárban.
Mosolyogsz ezen a hülye hasonlaton? Amit saját magaddal megtapasztaltattál a Leaffel kapcsolatban, az pont ilyen nevetséges.
“Ha fél év kell, hogy kiismerem a lelkének minden apró rezdülését, akkor a fene megette az egészet.”
Ha arra használod, amire kitalálták, akkor nem kell érteni hozzá. Ha másra is használni akarod, akkor vedd a fáradságot, hogy megtudd, miként juthatsz legközelebb a célodhoz.
Vagy ne sírj premier plánban, hogy de szar ez, mert tényleg nem az autó a hibás.
Veszel egy mikrót, amiben van grill is. Az akkor is egy mikró. Ha a dobostorta nem sül meg benne, az nem az ő hibája.
Azzal sincs baj, csak akkor ne hívjuk autónak.
Mondjuk ki, hogy Magyarországon jelenleg alkalmatlan autóként üzemelni.
Itt némelyek úgy osztják az észt, mintha terepre mentem volna vele, vagy Szibériába. Nem, naivan lementem a főúton 170 kilométerre. Azt is úgy, hogy előtte rengeteget olvastam fórumokon, mit hogy kell csinálni.
Ha nem így tettem volna, Kecskemétig sem jutottunk volna.
Az a termék, amihez több heti oktatás kell használat előtt és még úgy sem tudja, amire való, az a termék még félkész.
Ettől még lehet szeretni, de ne a felhasználó legyen már hülye.
Kiszámoló sok helyzetben kipróbálta a Leaf-et és objektíven megírta a tapasztalatait.
Érdekes cikk lett, élvezetes volt olvasni.
Tartalmazta a szerző szubjektív benyomásait, érzéseit de ez egyáltalán nem baj.
És igaza van, hogy a töltőhelyek egésznapos lefoglalása nem korrekt. Vagy ha valaki csak azért tölt a bevásárlóközpontban, mert ingyen van, az pitiáner dolog. Ezek az emberek elveszik a lehetőséget az átutazóktól, akiknak tényleg szükségük lenne a Coulombokra. Vagy a félórára megálló vásárlóktól.
Az szerző következtetése teljesen rendben van: “eldöntöttem, hogy nem veszek ilyen autót, amíg…”.
Aki más helyzetben van, két autót tart, stb. a cikk alapján is tud jó döntést hozni.
Írja meg, hogy neki miért lenne jó az autó, ne a cikket pocskondiázza. Pláne ne személyes támadásokkal.
Egy használati eszköz akkor jó, ha használat közben észre sem veszed, hogy van. Erős túlzásnak érzem, hogy egy autónak hívott tárgyat ami nem képes átlagos körülmények között autópályán megtenni 200km-t ,azzal védik sokan, hogy nem arra használja amire való. Ha nem erre való, akkor ne hívjuk már autónak. Ez olyan, mint ha valamelyik gyártó kiadna egy olyan okostelefont, amivel nem lehet telefonálni, maximum erős korlátokkal.
Ki kell mondani, akkor is ha sokan nem értenek vele egyet, ma egy elektromos autó maximum második autónak való, de még annak is erős ráfizetéssel egy kis benzineshez képest. Ha második autót akarok, veszek egy 1éves suzuki baleno-t, ami 3millióba kerül és télen nyáron 5literrel elmegy, a megmaradt pénzt meg elköltöm a fűtéskorszerűsítésre, vagy szigetelésre és már többet tettem a környezetemért és a pénztárcámért.
Annyira persze nem, hogy felszálljak a metróra, mert a vécére is autóval kell mennem. De lényeg, hogy lássák?
Vagy mire való akkor?
Ami a Ford T modelles hasonlatot illeti, az nem stimmel, hogy ott nem voltak ugyanazok az utazási igények, ma reális elvárás belátható időn belül sok száz vagy több ezer km-t autózni, és adott is hozzá a megfelelő jármű.
Azzal sincs baj, csak akkor ne hívjuk autónak.”
Ha veszek egy óriási veterán amerikai cirkálót, és azzal megyek a belvárosba dolgozni, és sehol sem tudok megállni vele, mert akkora nagy, akkor a kocsi a szar, vagy én vettem nem megfelelő autót.
Egy matizba sem fér bele egy betonkeverő, és a 4-es úton sem lehet vele előzni a kamionokat, mégis autó, csak nem alkalmas mindenre.
Valami NEM azért lesz ZÖLD, mert annak hirdetik, meg terjesztik róla! Manapság a gyártók akarják megmondani és lenyomni a fogyasztók torkán, mi környezetbarát és mi nem.
Pl. egy autó NEM attól lesz környezetbarát, hogy HELYBEN nem bocsát ki károsanyagot, hanem, ha az erőmű, ami termeli számára az áramot, nem szénnel megy, hanem pl. akár atommal. (a szénnél minden jobb)
/Németország villanyának harmada (az egyébként filléres) szénből van./
A büdös gyárak többségét inkább távol keletre exportálták. Így a nyugati országok verhetik a mellüket az alacsony emisszió miatt, a kínaiaknak meg úgy kell..
Kicsit ilyen számomra a villanyautózás is. Dicsekehetek, hogy milyen zöld német/magyar állampolgár vagyok, amíg az X éves villamosenergia igényem statisztikailag X*Y embernek szilikózist okoz.
Szoval, ha Tibi nekivag Szegednek a varosi e-autojaval es rator a majre, hat feluton berel egyet. Onnantol ugyan 110-zzel megy… de odaer.
És ha beleszámítjuk az externáliákat, azt, hogy nem többtízezer ember orra alá füstöt, akkor mi a jó döntés?
Ford Focus mondták, meg a Honda Jazz-t is ajánlják, az egyik legolcsóbban fenntartható (és nagyobb távokra is használható) autó 5-6 liter körüli fogyasztással.
Teljesen átlagos helyzet, jópár órás dolgod van egy városban, leteszed egy külvárosi parkolóhazba vagy plázába. Benzinessel ugye nincs kérdés, bemetrózol, nap végén vissza, aztan mész. Elektromossal viszont mondjuk kiszámolod, az általad a városban töltött idő fele alatt töltődik fel. Vagy pofátlan vagy és ott hagyod 2X időre, vagy félbehagyod a felénél a programodat, kimetrózol, leszeded a töltőről, átállsz, majd visszametrózol. Esetleg nem teszed töltőre, mikor visszaérsz, akkor teszed rá, majd X időt még pluszban eltöltesz a közelben…
Nem azt mondtam, hogy egy Peugeot Ionba nem fért be a család, vagy a leafbe a konyhaszekrény. Mert te erről beszélsz.
teljesen off-topic. Van kb 4 millió forintom, amit 3 évre és kb 3 millióm amit akár 5 évre is tudnék nélkülözni, némi kamat fejében. Webkincstáram van (TBSZ), gondoltam ott veszek valamit, node de mit? 2021/J és a 2023/I prémium magyar állampapír lenne az első gondolatom, a többit nem ismerem. Ezek jó választások? (Bár nem értek hozzá, azért arra gondolok, hogy hosszabb távon csak nőni fognak a kamatok ezért lehet, akár rövid távú 1 éves papírok is szóba jöhetnek). Az átutalás helyett bankkártyával fizetek ezért legalább a tranzakciós adót megúszom (a befelé utalásnál). Ugyanígy van Euróm is, abból 15e van most TBSZ számlán. Biztonságos hazautalni külföldről még többet vagy inkább nem javasoljátok. (Németroszágban kerek 0% kamatot kapok rá, a PMEAK fizet legalább 1%+inflációt)
Előre is köszönöm konstruktív válaszokat! (légyszi kíméletesen. Tudom hogy hülye vagyok.)
Az hogy valahol HTO-val, vagy éppen hulladékkal fütenek, miben változtatja meg azt a tényt, hogy a városi autóhasználat levegőszennyezést okoz? ÉS ha az elektromos autó áramfelhasználását olajerőműben állítják elő, az is sokkal kevesebb embert érint.
Kiszámoló
“Nem azt mondtam, hogy egy Peugeot Ionba nem fért be a család, vagy a leafbe a konyhaszekrény. Mert te erről beszélsz.”
Azt írtad, hogy nem autó, mert nem lehet vele nagyobb távokat közlekedni. Ugyanúgy ahogy sokak szerint egy matiz nem autó, mert szűkös, kényelmetlen stb. Pedig mindkettő autó, csak éppen korlátozottan használhatóak, pl. egyikkel sem lehet normálisan elmenni pl. a görög tengerpartra. Ahova pl. egy kombi dízel a jó választás, ami viszont városba nem alkalmas.
Elektromos autót akkor vennék, ha Budapestről kitiltanának minden másik autót. Erre majd lehet, hogy egyszer sor kerül, de szvsz. nem a közeljövőben.
2. Nem arra használtad, amire való.
És akkor az én példám.
Az 50 milliós A8 Langból ültem át egy 11 milliós i3 REx-be. (Bemutató autó volt, kb 12 ezer kilométerrel) Vagyis az elektromos autó olcsó.
Továbbra is van állófűtés-hűtésem, ülésfűtés, tolatókamera, adaptív tempomat, stb.
Az autót 90%-ban a városban használom. A cégemhez és a házamba is szereltettem gyorstöltőt (3*32A) ennek költsége 2*300 eFt volt. (Ez 2 óra alatt 80%-ra tölt) Vettem téli gumit felnivel 250 ezerért, ha nem lett volna kéz alól akkor ez kb. 600 ezer.
Ha néha Bp-re megyek akkor sem ülők át másik autóba. 130-as tempóval közlekedem, nyáron 19 fokra állított klímával.
Kompromisszum, hogy Bpesten érkezéskor 20-30 percre meg kell állnom az útba eső villámtöltőnél és ugyanezt meg kell tennem távozáskor is.
Nekünk nagyon bejött az e-autó, rendeltünk egy Model 3-at. Annak a hatótávja kb. 300 kilométer 60kWh akkumulátorral. Ez mind a városban, mind üzleti partnerekhez és a nyaralóba utazáshoz elegendő. Az elmúlt két évben háromszor mentünk ennél messzebbre autóval, ez ezután is lehetséges lesz némi töltési kompromisszummal, vagy autó bérléssel.
Valóban ne vegyél ilyen autót, ha az otthoni töltést nem tudod megoldani, ha utazó ügynök vagy. De ha második autónak veszed, tökéletes.
Főleg, ha nő a számuk és üzleti lehetőséget fognak látni a töltőpontok létesítésében. Mert az tisztán világos, a korrupt és balfék állam nem fog töltőpontokat létesíteni. Eddig nulla számút telepített. Nem érdekli őket az emberek egészsége.
ha 50kmenként lenne az autópályán, akkor már a mai 100-200 km (valós) kapacitású autók is viszonylag kis kompromisszummal használhatók lennének: 1-2 óránként meg kellene állni 20 percre tölteni.
De amíg egy töltőnél 2-3 órát kell várni (gyorstöltő) és a töltők csak városközpontokban vannak, így fél órát kell pluszban autózni ahhoz, hogy egyáltalán a töltőt elérd, addig az elektromos autók igazi otthona csak Bp/tulajdonos lakóhelye és 50 km-es körzete 🙁
Én a villanyautózást hóbortnak látom csupán, menő kütyü, mint mondjuk az iPhone (mondjuk, azzal azért legalább lehet telefonálni).
Szerintem maximum a felhasználók között van olyan, aki komolyan azt gondolja, hogy ez megoldás lenne bármire is. Ahogy fentebb is írták már, egyáltalán nem környezetbarát (Németországban például szenet égetnek el, ami minimum megmosolyogtató, hogy egyebekről ne is beszéljünk), mint ahogy azt is (vicces módon a villanyautót védeni akarók 🙂 is azt mondják, hogy: ), „az nem arra való”. Tehát se nem környezetbarát, se nem autó.
folyt…