Nagyon sokan megkerestetek mostanában, hogy mondjak véleményt egy cég által kínált kötvényekről, ami 10% feletti kamatot fizet.
A konkrét kötvényről nem akarok véleményt mondani, de általánosságban leírom, mire figyelj és mire számíts, ha ilyen befektetést választasz.
Az első, amit tisztáznod kell magadban, mit is csinálsz, amikor kötvényt veszel. Nagyon fontos, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy egyéves betétet helyezel el egy pénzintézetnél, vagy egyéves kötvényét veszed meg ugyanannak a cégnek.
A betétet bármikor feltörheted és visszakapod a pénzed. Ha a cég gondba kerül, fizet helyette a Betétvédelmi Alap, így visszakapod a pénzed. (A Betétvédelmi alapról itt írtam)
Ezzel szemben a kötvénynél egy adott cégnek adsz kölcsönt, ami a ti kettőtök magánügye. Ha az adós nem tud fizetni, akkor senki nem kárpótol érte. Nem, még a BEVA sem, az másra való.
Ezen túl a pénzed sem kérheted vissza a kötvény futamideje alatt. A kibocsátónak nem kötelessége idő előtt visszafizetni a tőkédet, hiszen abban állapodtatok meg, hogy mondjuk öt év múlva adja vissza a pénzed.
Ha előtte kell a pénz, általában találnod kell egy harmadik felet, aki a te helyedbe lép, mint hitelező. Olyan árfolyamon, amit ő hajlandó adni ezért a tartozásért. Ez általában kevesebb, vagy sokkal kevesebb, mint amennyi pénzt te befektettél. A kötvényekről itt írtam már, kérlek olvasd el bővebb információért.
Ezért nagyon nézd meg, kinek adsz kölcsönt.
Ha én kérnéd tőled, adnál szó nélkül? Ha van eszed, nem. Megkérdeznéd, mennyi pénzem van, mennyi tartozásom, milyen biztosítékot tudok felajánlani, ha nem tudok fizetni, miből gondolom, hogy ki tudom termelni a kamatokat és a tőkét is. Kérnél tőlem adóbevallást és bankszámla-kivonatot.
Ha nekem nem adnál, egy számodra ugyanannyira ismeretlen cégnek miért adsz? Mit tudsz arról a cégről, amire a nehezen összegyűjtött pénzed bízod?
Erről a témáról itt már írtam, kérlek olvasd el, hogy ne kelljen újra leírnom.
Amikor prémiumbankár voltam, szinte az összes kollégám nyomta a magyar E-Star nevű cég kötvényeit az ügyfeleknek. Akkor 12%-ot fizetett, amikor az akciós bankbetét csak 9%-ot. Mind a kollégák, mind az ügyfelek csak annyit láttak, hogy a 12% több, mint a 9%. Hogy miért fizet többet a cég kötvénye, senkit nem érdekelt.
Nos, a kockázat miatt fizetett többet. Akkoriban az E-Star még egy jó cégnek tűnt, azóta már csődbe is ment. Utoljára a névérték 27%-án forogtak a papírok. Hogy igazán megértsd: a befektetett 10 milliódból, amit 3% plusz kamat reményéért kockáztattál, visszakaptál 2,7 milliót és még örülhettél annak, hogy egyáltalán azt visszakapod.
Ennek ismeretében jó döntés volt? Utána persze már könnyen vagyunk okosak. (A magyar kötvényekről pedig itt írtam.)
Mire figyelj egy céggel kapcsolatban?
Mindenképpen nézd meg a mérlegét, eredménykimutatását és üzleti tervét, mennyi a saját tőkéje és az adóssága? Mennyi adósság jár le a következő években? Mennyi a bevétele és mennyi ebből a haszon? Mennyire pozitív a cég kilátása az adott piacon?
Miért fizet ilyen magas kamatot? Van-e fedezet a kötvény mögött? Általában nincs, pedig nagyon nem mindegy, van-e valamiből kárpótolni téged, ha nem tud fizetni a cég.
Rossz hír, hogy a számodra elérhető nyilvános adatok már idejét múltak. Mivel a tavalyi jelentést a cégek májusban adják le, jelenleg csak azt tudod, hogy a cég 2011-ben milyen állapotban volt. Lássuk be, az édeskevés annak eldöntésére, hogy a következő öt évre adj-e kölcsönt egy cégnek.
Az már csak hab a tortán, hogy a számviteli adatok szinte szabadon manipulálhatóak. Az elhatárolások és értékvesztések megfelelő tologatásával, a hitelek vagy éppen a vagyontárgyak másik cégbe való kivitelével kreatív könyvelők olyan jövedelmezőséget és vagyoni helyzetet tudnak kimutatni, amit a megrendelő óhajt. Persze sokan nem csalnak ezekkel, de sajnos nehéz megbízni a számokban. Gondoljunk csak a leghíresebb ilyen csődre, az Enron csődjére.
Akkor most vegyek, vagy ne?
Ha idáig eljutottál az olvasásban, arra gondolsz, hogy le akarlak beszélni, pedig nem. Csak fel akarom hívni a figyelmed, hogy ne olyan bután dönts, mint az emberek 95%-a.
A magasabb kamatnak mindig komoly ára van. Úgy hívják, hogy kockázat. Jelen esetben az adott cég kockázata. De megfordítva a dolgot: ha magasabb kamatot akarsz, mindenképpen valamiféle kockázatot kell, hogy vállaljál. Nincs ingyenebéd. Maximum annyi történik, hogy nem érted meg, mi a kockázat az adott termékben. A kockázatról itt írtam, ezt is olvasd el. (Igazán megdolgoztatlak az olvasással. 🙂 )
Mennyi pénzt tegyek ilyen termékekbe?
A héten volt egy tanácsadásom, ahol az ügyfél pénzének a harmada a fent nem megnevezett termékben volt. Függetlenül attól, hogy az adott cég mennyire megbízható, azt javasoltam neki, hogy csökkentse a kitettségét. Nagyon nem okos dolog, ha a teljes pénzed nagy részét egy cég hitelezésére fordítod, főleg úgy, hogy mellesleg fogalmad sincs magáról a cégről.
Ezért azt gondolom, nem az ördögtől való vállalati kötvényeket venni, de csak akkor, ha tudod mit csinálsz és akkor is csak a pénzed egy kisebb részéből. Mert a 10,5% nem biztos, hogy több, mint a prémium állampapír 8%-a, csak akkor, a fogalmad nincs a kockázatokról.
Ha szeretnél többet tudni a személyes pénzügyeidről, gyere el az Akadémiára, három hét múlva indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene, többek között a kötvényekről is.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon.
Kedves Miklós!
Kiegészíteném az írást röviden a banki kötvényekkel, bár látom, hogy a post leginkább vállalati kötvényekről szól. Az információkat saját tapasztalatból írom, nem vagyok pénzügyi szakember.
Banki kötvények esetében találkozhatunk OBA garantált kötvénnyel. Amikor rendelkeztem banki kötvényekkel akkor ha jól olvastam csak néhány éve kerültek OBA védelmébe, tehát elképzelhető, hogy régen vásárolt banki kötvényekre ez nem áll.
Banki kötvények esetében jellemzően van lehetőség lejárati határidőn belül visszaváltani, hiszen a bank napi árfolyamot jegyez a kötvényeire. Igaz, hogy a vásárlás és visszaváltás között kamatmarzsot számít fel a bank. Fontos információ, hogy ez is függ a banktól és a bankon belüli kötvénytől, nem minden banki kötvényre igaz. Továbbá az is nagyon fontos információ, hogy ezen a bank bármikor változtathat. Kértem a banktól állásfoglalást, hogy garantálja-e hogy bármikor vissza tudom váltani eladási árfolyamon a kötvényemet és bizony a válasz az volt, hogy addig amíg ezen a bank nem változtat 🙂 Hiába a banki kötvények is kötvények 🙂
Egyébként két évig fektettem banki kötvénybe a pénzem egy részét (a kombinált betéti lehetőség miatt) és utána számolva a kombinált kamatfelárral együtt nullszaldós lett a betéttel szemben. Tehát nem igazán érte meg, nyilván hosszabb távon magasabb hozamot lehetett volna realizálni. Viszont az is igaz, hogy likvidebb befektetés volt hiszen bármikor visszaválthattam (az ominózus bank azóta is visszaváltja lejárat előtt a kötvényeit).
Üdv.:
Zoli
Tisztelt Kiszamolo!
Pozitívumnak tartanám, ha vmikor a számviteli eljárásokról is írna egy cikket, jó lenne, ha említene pár dolgot, hogy a vállalatok és társaságok hogyan kozmetikáznak a számviteli műveletek során, milyen a kreatív számvitel, vagy másnéven rózsaszín számvitel. Ez sztem rendkívül fontos, hiszen a számviteli információkból tudjuk meg az adott vállalat pénzügyi számszaki adatait, ez alapján tudjuk objektív módon értékelni tevékenységét, amely fontos a stakeholderek, érdekhordozók számára. Érdemes lenne megemlíteni továbbá, hogy van-e jelentősége annak, ha egy nagyobb közép-európai vállalatcsoport egy kevésbé ismert könyvvizsgálót választ, tehát nem BIG4-t, vagy nagyobb hazai könyvvizsgálócéget, az jelent-e problémát, gyanús lehet-e.
Egy érdekes adalék.
A MOL a kötvényeire az államkötvényekkel megegyező hozamot fizet.
Vajon miért?
A vállalati kötvényekre is vonatkozik mindaz, ami minden kockázatosabb befektetésre: diverzifikáció, legyen likvid (tőzsdén bármikor el tudjam adni), legyenek elérhető adatok a kibocsátó pü-i adatairól, és minősítve legyen a 3 nagy hitelminősítőből min. 2-nél.(és lehetőleg ne D kategóriáss legyen)
Na, ilyen kötvény Magyarországon nincs, ezért nem is itthon kell ilyeneket venni.