Bár volt már róla szó, újra és újra előkerül a hozzászólásokban, hogy akkor is megéri megkötni az új, államilag nem támogatott lakástakarékpénztári szerződéseket, mert milyen jó lesz majd hitelt kapni 5-10 év múlva, 3-4%-ra, amikor a hitelkamatok 15-20%-ok lesznek. Ezért inkább bevállalom a 0,5%-os betéti kamatot 10 évre az állampapír 4,95%-os kamata helyett.
Akik erre számítanak, azoknak ajánlom figyelmébe a lakástakarékpénztári törvényt.
A lakástakarékpénztárak biztonságát a zárt rendszerük adja. Onnan lehetek biztos, hogy visszakapom a pénzt, mert a lakástakarék nem tudja eltapsolni azt.
A lakástakarékpénztár hitelt nem ad, hanem adhat. De csak akkor, ha ezzel nem veszélyezteti a lejáró szerződések kifizetését.
Idézetek a törvényből:
A lakástakarékpénztár áthidaló kölcsönt akkor nyújthat, ha a szerződésekből származó kötelezettségeit szerződésszerűen folyamatosan teljesíti.
Az így megállapított kiutalási összeget kizárólag a fióktelep által kötött szerződések alapján teljesítendő kifizetésekre és e szerződések teljesítése érdekében a lakáskölcsönök nyújtására szükség esetén általa felvett kölcsön tőketörlesztésére és e kölcsönnek a kollektív kamat mértékével meghatározott számított hozamának kifizetésére használhatja fel a 15. § alapján.
A lakás-takarékpénztár az MNB-nek haladéktalanul jelentést tesz, ha az adott kiutalási időpontban a kiutalási összegből nem tudja azoknak a lakás-előtakarékoskodóknak a szerződéses összeg kiutalására vonatkozó igényét sem kielégíteni, akik az adott módozat szerinti szerződésben meghatározott minimális megtakarítási hányad 110%-át már megtakarították, elérték a minimális értékszámot és a módozat szerinti minimális megtakarítási időt. Ebben az esetben a lakás-takarékpénztár a folyósítandó lakáskölcsön fedezetére az Felügyelet engedélyével kölcsönt is felvehet. Amennyiben az MNB a továbbiakban nem látja biztosítottnak a szerződések teljesíthetőségét, a Hpt. szerinti intézkedéseket tesz, és bírságot szabhat ki.
A lakástakarékpénztár által felvett kölcsönök, illetve az általa kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (a továbbiakban együtt: felvett kölcsönök) állománya a 10. § (2) bekezdésében foglalt eset kivételével nem haladhatja meg a folyósított áthidaló kölcsöneinek állományát.
A felvett kölcsönök állománya - beleértve a 10. § (2) bekezdésben foglalt esetet is - a kölcsönfelvételkor, illetve a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásakor nem haladhatja meg a betétállomány 40%-át.
A lakás-takarékpénztár az általános szerződési feltételekben meghatározott módszer szerint a szerződési feltételeket teljesített lakás-előtakarékoskodók között az adott kiutalási időszakhoz tartozó értékelési fordulónapon sorrendet határoz meg. A sorrend meghatározása az értékszám alapján történik. A lakás-takarékpénztár e sorrend alapján határozza meg, hogy az adott kiutalási időpontban mely szerződések esetében kerülhet a szerződéses összeg kiutalásra.
Tehát egy lakástakarék vagy a saját forrásából fedezi a kihelyezett hiteleket, vagy maximum a betétek 40%-a, de nem több, mint az áthidaló hitelek (ez nem ugyanaz, mint a végén adott hitel!!!) állománya mértékében hitelt vehet fel, ha ezzel nem veszélyezteti a betétek kifizetését.
Ehhez az kell, hogy többen akarjanak befizetni a rendszerbe (az ő pénzüket tudja kölcsönadni a lakástakarék), mint ahányan onnan a betéteiket illetve további hitelt szeretnének felvenni.
Vagyis több ember akarjon 0,5%-os betéti kamatot kapni, mint 3-4%-os hitelt.
Ha 15% lesz a hitelkamat 5-10 év múlva, akkor a betéti kamat is 10% felett lesz.
Sokan szeretnének 10%-os betéti kamat mellett 0,5%-os kamatot kapni a lakástakaréktól? Ha igen, akkor te is kapsz hitelt 3-4% mellett. Ha nem? Hát akkor azért ebben annyira biztos ne legyél.
Ha pedig 5-10 év múlva is 4% lesz a hitelkamat, akkor inkább te is takarékoskodj addig is állampapírban 5%-os kamat mellett és arra használod fel a pénzed 5-10 év múlva, amire csak akarod.
Ezzel a cikkel azt akarod mondani, hogy ha nem lesz elég új ügyfele a Fundamentának, akkor előbb-utóbb vége a dalnak? Visszakapják a betéteiket az ügyfelek és viszlát?
Kedves Kiszámoló!
A Fundamenta estén jár a számlához +5% kamatbónusz + a 2,9%-s kamatozású hitel. Ebben az estben is úgy gondolod, hogy ha valaki lakáscélt valósít meg 5-10 éven belül akkor ez nem megfelelő konstrukció az előre gondolkodásra?
Válaszod előre is köszönöm
Gergő, egyszeri 5% jár, az is a végén. Az évi 0.5% némileg egyszerűsítve.
Ezzel áll szemben az évi 4.95% állampapír. Te döntesz. 🙂
Tök látszik hogy a meglévő szerződések lejártával összedől az egész, nincs mit matekolni. Kikerül a pénz a rendszerből, nem lesz miből hitelt adni.
Változás akkor lehetne ha visszacsinálják az LTP törvényt.
De inkább ne, legalább kevesebb államilag kikövezett úton áramlik majd a pénz a szegényektől a gazdagok felé...
(mondom ezt gazdagként, életemben/a családban eddig 8 megkötött LTP szerződéssel a hátam mögött...)
offtopic:
Sziasztok,
Lakástakarékkal kapcsolatban van egy kérdésem:
A helyzet röviden:
Van két lejárt lakástakarékom: egy a saját, egy pedig egyik szülőm nevén. Nem sikerült tavaly meghosszabbítani a törvényváltozáskor, viszont a jelenlegi árak mellett nem tudok/akarok lakás venni.
A következő ötletet mondta egy ismerős: a szülő nevén lévő háznak egy részét vegyem meg a lakástakarékból és így ki tudom venni a pénzt az LTP-ből.
Leginkább az hangzik furán, hogy a szülő megjelöl engem kedvezményezettként és lényegében tőle veszem meg a háza egy részét a saját és az ő LTP-jéből.
Ezt meg lehet oldani legálisan? Megéri egyáltalán az illetékekkel, ügyvédi költségekkel számolva? Van valakinek hasonló ügyben tapasztalata?
Miklos: egy cikk erejeig erdekes lehetne a mostanaban lejaro lakastakarekok kerdese is. Engem erdekelne, pont erintett vagyok benne, jovo ev elejen jarna le 2db, 2 ev mulva pedig meg 1 db funda. Foleg a 2db tavaszinal kerdes, hogy mivel jarok jobban
A, bent hagyni a penzt a lakascel megvalosulasaig
B, felmondani most a szerzodeseket es realizalni az elvesztett alltamot, es atrakni allampaporba pl
C, varni esetleg arra hogy a kivereztetessel esetleg atterelik masik csatornaba, pl MAP+ ba allambacsiek a bentragadt penzeket
Erre van valamilyen otlet, tanacs?
Ajaj, mindjárt jönnek a piramisos rókások és megmagyarázzák még a törvényeket is (ballagási öltönyben, érettségivel..)
Köszi a cikket, levontam a következtetést! 🙂
Már egy ideje azon gondolkozom, hogy kiutaltassam e a 2.5 éves LTP-ket, és berakjam e őket MÁP+ ba vagy sem.. (ingyen nyitottam az egyiket, csupán 20 000ft (2. nyitási díja) és az elmulasztott kamatok bánnák.. (ráér a 3 hónapos ingyenes kiutalás is, nem kell azonnali..)
Nyílván amikor nyitottam még nem voltak ennyire megbízható és jó kamatozású állampapírok.
Több LTP módozat kínált 0,5-3% kamatot saját erőből, az állami támogatáson felül. Ha a pénz csak kifelé áramlik, azaz a lejáró szerződések kifizetése történik, akkor ezt miből tudják kitermelni? Kölcsönt vesz fel a pénztár, vagy a szerződéskötési/módosítási díjak ezt fedezik, és csak azt csorgatja vissza? (Vagy nem, mert az az ügynöki jutalék volt.)
Az akciósan, díjmentesen nyitott számlák esetében még nyitási díjat sem szedtek, mégis többen adnak kamatot valamiből. (Talán a 150Ft számlavezetésből?)
Azért érdekes a kérdés, mert nem látszik, ha (ezentúl) senki nem kér hitelt, miért éri meg az LTP-knek évekig tartani az állományt, és gyűjteni a betéteket. Ebből következően nem látszik, miért fogadták be oly lelkesen a szerződéshosszabbítási kérelmeket anno a tv.módosítást megelőző 1-2 napban.
(Ráadásul a jelenleg elérhető hitelkamatok is ellenük dolgoznak.)
@bela nem vagyok nagy szakértője a témának, de a helyedben azt a pénzt megpróbálnám felújításra elkölteni akár a saját akár a szüleid ingatlanján. Ha más nem szükséges szerintem az energiahatékonyság növelésére mindig lehet költeni: szigetelés, nyílászárók, jobb kazán, napelem, hőszivattyú... Ezekkel hosszú távon sokat meg tudtok spórolni.
@Béla Én 6 szerződéssel csináltam pontosan ezt, simán működött és ott meg is érte, mert szülőnél nincs adó vonzata(4%), csak az ügyvéd, meg a földhivatal. 2 szerződésnél nem vagyok benne biztos, h megéri......
@peter Köszi a választ! Kellett hozzá valami extra? Kiszámolom, hogy megéri-e és ha igen belevágok.
Kicsit megtiszteltetésnek érzem, hogy a kommentemből cikk született. 🙂 Mindenki abból az alapfeltevésből indul ki, hogy az állami támogatás megszűnése óta gyakorlatilag nem kötött senki új szerződést. Biztosan állíthatom, hogy ez nem így van. Sőt, mivel már nincs adószámhoz kötve a szerződés, így egy személy akár több szerződést is köthet. Visszatérve: Ha mégsem kapok hitelt akkor mi van? A betéti összeg nem veszik el, persze nem lesz rajt 3-4% kamatom.
Ha félrerakok fundival havi 240.000-et, akkor arra felvehetek papíron 42.000.000 Ft hitelt 5 év 11 hónap múlva, 16.556.100 Ft összes befizetés 17 040 000 Ft, 17.461.548 Ft a végén (levonva a nyitási és havi számlavezetési díjat). Kamat ~421.548 Ft.
Állampapírral (4.5% - az egyszerűség kedvéért) 6 év alatt 17.280.000 Ft befizetés, végén 19.344.648 Ft Kamat 2.064.648 Ft.
Tehát állampapírral nyertem másfél milliót. Na de nézzük a hitelt:
Tehát állampapírral nyertem másfél milliót. Na de nézzük a hitelt:
22.500.000 Ft hitelt szeretnék felvenni 6 évre:
3.3% THM: 2.600.000 Ft összes kamat
5.5% THM: 3.800.000 Ft összes kamat (+1.200.000) - már itt majdnem elvesztettem az állampapír előnyét
7.5% THM: 5.420.000 Ft összes kamat (+2 820 000 FT!!) mondanom sem kell…
És ezek már a most meglévő hitelkamatok. Mi lesz évek múlva ha emelkedik az alapkamat?
Az sem kifogás hogy ha majd 10% a betéti kamat akkor nem kell a 0.5%-os fundi. Abban a környezetben
a fundi is annyit fog kínálni….
@bela Az, hogy a saját ltp-dbol megveszel a szülői házból egy részt az ok. Ügyvédi koltsege van csak, plusz minimális földhivatali, a tulajdoni lap. De a szulod ltp-jebol nem tudod megvenni a szulod saját tulajdonát mert az úgy nem megy. Akkor gyakorlatilag a szulod venné meg a saját tulajdonát meg egyszer. Én úgy tudom, hogy itt nem játszik, hogy te vagy a szulod ltp-jenek a kedvezményezetje. A szulod nem vásárolhat kvázi saját magától. A megoldás az lehet, hogy egy bizonyos idő elteltével a szülő visszavásárolja tőled az általad megvásárolt részét. Ha ezek egyszerre járnának le akkor a szülői rész kiutalását egy kicsit jegelni kell! Az ügyvéd szerint kb. fél évet kell várni. Meggondoltatok, visszaveszik, ugyanez visszafelé. A végén a pénz kiveve -ugyvedi költség és tul.lap ketszer. Vagy a te reszedet kiveszed a leírt módon és a többit felújításra koltitek.
Péter
2019-10-22 at 17:19
Melyik LTP-nál voltál mert nekem 5 szerződésem van, de rohadtul nem értik az ügyintézők hogy mit akarok.
Szerintetek van valós veszélye, h az egy évvel ezelőtt, utolsó pillanatban kötött ltp-t 3 év múlva nem utalják ki? Csak a szerződéses összeget, hitel nélkül.
Jól gondolom h ezek kifutásáig az állam fizeti az évi max 72 e támogatást, így elvileg nem lesz gond?
Mary
nincs. A kockázat nem 0, de a működés nincs veszélyben. Divat nagy szavakat használni (vége van, összeomlik, bedől, stb.), de ez csak hangulatkeltés. A cash-flow elég jól tervezhető, tehát az LTP már most tudja, hogy 3 év múlva mennyi szerződés jár le, és mennyi pénzt kell majd kifizetnie. Az eddig kihelyezett hiteleket fizetik az ügyfelek, mert az ingatlan áremelkedés miatt jobban megéri fizetni a hitelt, mint bedönteni. Az OTP és az Erste LTP-nél alig van hitel (lásd beszámolóik). A fundánál már számottevő az ügyfélhitel, de szerintem ők is vissza fogják vágni a hitelkihelyezést. Persze nem hivatalosan, csak nem fog átmenni az ügyfél a hitelbírálaton. Bár a mai hitelkamatok mellett ez nem kérdés. Végül ott vannak az anyavállalatok, mindegyik stabil bank: az LTP pedig vehet fel tőlük hitelt, mivel az LTP törvény erre lehetőséget ad, ha amatőr módon mégis eltolnák a cash-flow tervet
Marcell, welcome! Már vártunk egy vaslogikával vértezett funda ügynököt. Kár, hogy rozsdás az a vas.
Hozzászoktunk hogy adott a hitel. Sokáig ment, a marketing szerves része volt. De Kiszamolo meglátása jogos, ezt bármikor "elvehetik", azaz megszűnhet. Én nem terveznék 3-4 évre előre.
Haragudni fogtok, de leírom: 4 Fundamenta alatt (aka. 80-100e Ft/hó) nem éri meg félretenni, pláne nem a rarakódó 3-5%-okkal számolni. Inkább tarts egy angol órát és megvan ugyanaz a pénz. Vagy minden héten vallalj 3 tulorat.
A cikkben Miklós sajnos összemosott két fogalmat. Az egyik fogalom az áthidaló kölcsön, ami azt jelenti, hogy a megtakarítási időszak lejárta előtt adjon hitelt a lakástakarék. Ez az áthidaló kölcsön rész teljesen máshogy működik, mint a lakáskölcsön rész. Először is, ahogy Miklós írta, semmi nem kötelezi lakástakarékot, hogy ilyet adjon, sem azt hogy milyen kamatot adjon. Jelenleg például akció van és azt hiszem 3,9% a kamata, de pár hónapja még 5,2% volt, egy éve 5,9%, és a jövőben bármi lehet. Nyilván ha 15% lesz más hitelek kamata, akkor ez is akörül lesz, már ha elérhető lesz egyáltalán ez a forma.
TKO, senki nem mos össze semmit, csak te olvasol figyelmetlenül.
Idézném a cikket:
Tehát egy lakástakarék vagy a saját forrásából fedezi a kihelyezett hiteleket, vagy maximum a betétek 40%-a, de nem több, mint az áthidaló hitelek (ez nem ugyanaz, mint a végén adott hitel!!!) állománya mértékében hitelt vehet fel, ha ezzel nem veszélyezteti a betétek kifizetését.
Hitelt nem vehet fel a Funda csak maximum annyit, amennyi az áthidaló hitel állománya vagy a betétállomány 40%-a (a kettő közül a kisebb.)
Vagyis nem vehet fel azért hitelt, hogy normál hitelt nyújtson.
Ez a lényege annak, hogy zártkörűen működik.
Hidd el, pontosan tudom, mi a különbség az áthidaló hitel és a normál lakástakarékpénztári hitel között.
OTP Mobilbankárként annak idején mást sem árultam, mint lakástakarékpénztárt és lakáshitelt.
Nem tudom, hogy hány előadást kellett végighallgatnom a termékekről, már a könyökömön jött ki.
A másik fogalom a lakáskölcsön rész, amit idézek a 7. § (1)-ből "a lakástakarékpénztár pedig kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése és a lakás-előtakarékoskodó, illetve a kedvezményezett hitelképessége esetén az üzletszabályzatban rögzített módszer szerint a szerződésben meghatározott módon kiszámított összegű lakáscélú kölcsönt (a továbbiakban: lakáskölcsön) nyújt a lakás-előtakarékoskodó, illetve a cselekvőképes kedvezményezett kérésére.” Szóval, hacsak nem megy csődbe a lakástakarék pénztár, amit egyébként az MNB ellenőriz, hogy ne menjen, akkor igen is kötelezően teljesítenie kell a szerződésben vállalt és meghatározott feltételek mentén a lakáskölcsön kifizetését. Egészen pontosan hitelt kell nyújtania 2,9% vagy 3,9% vagy egyéb módozattól függő kamaton.
A fentiekből következik, hogy ha van lakástakarékod, akkor a megtakarítási időszakban semmi nem garantálja, hogy hitelt fogsz kapni jó feltételekkel, de amint elérkezik a kiutalás időpont, onnantól „garantáltan” kapsz kölcsönt.
Ezen kívül a szerződések teljesítéséhez nem csak a megtakarítást, hanem a lakáskölcsön törlesztő részét is felhasználja a lakástakarékpénztár, azaz ha már senki nem takarít meg, akkor a hitelt felvettek törlesztéséből folyósítja a szerződéses összeget: 10. § * (1) A lakástakarékpénztár a szerződéses összeget és annak részeként a lakáskölcsönt a kiutalási összegből folyósítja. A kiutalási összeg a következő részekből áll: a lakás-előtakarékoskodók által befizetett betétek, a betétekre jóváírt kamatok, a jóváírt állami támogatás és annak kamatai, valamint a már lakáskölcsönt kapott lakás-előtakarékoskodók, illetve kedvezményezettek tőketörlesztései.
TKO, a gond, hogy azokat a hiteleket is a betétekből adta annak idején.
Ha a betét kifut mögüle, azok is semmivé lesznek.
Nem, a semmiből nem lesz pénz.
Lehet próbálkozni, de egyszerű a képlet: ha lesz elég pénze (=többen akarnak befizetni, mint hitelt kérni), akkor ad hitelt, ha nem, akkor nem tud.
@bela Abban az esetben, ha a vásárláshoz fel akarod használni azt az LTP-t is, amin a szülőd van megjelölve, akkor mivel kedvezményezett őt kötelezően be kell vonni adóstársnak a hitelügyletben. Ebben az esetben biztosíthatlak affelől, hogy a bírálaton el fogják kaszálni az ügyletet, mivel úgy nem veheted meg családon belül az ingtaltant, hogy közben adóstársként bevonod az egyik tulajdonost.
@Kiszamolo köszönöm a választ, de @marcell levezette azt a gondolatot, ami valójában a kérdésem akart lenni. Másik dolog, hogy a fundival mondjuk 5-6 év alatt teszed össze a pénzt, mire szükséged lesz, állampapírba pedig egy összegbe kellene betteni azt az összeget, hogy kijöjjön az a matek. Ha pedig havi szinten kötnéd le a állampapírba 6 évig, megvan a kockázata, hogy az idő alatt változik a feltétel és máris borulnak a dolgok.
Számomra az jön le, hogy ha valakinek lakáscélja van és azért tesz félre még a 0,5% kamat mellett is jobban jár a Fundamenta saját befizetés+hitel kombóval mint állampapír és majd akkor valamilyen hitel.
És, ahogy Marcell mondja az az alapfelvetés, hogy nem kötött senki tavaly október 16 óta új számlát, ami nem fedi a valóságot.
Gergő, az alapfelvetés, hogy több embernek kell majd akarni új számlát kötni 5-10 év múlva, mint amennyi olcsó hitelhez akar jutni.....
@marcell Rókabőrbe bújt szakértő..
Bocsi de mi csak Miklós számításainak hiszünk, ezért is olvassuk ezt a blogot a sok másik kuruzsló bloggal szemben. 🙂 (nem egyszer hoztunk már kiváló döntést a blognak köszönhetően)
Ősz van. Elszáradt a borsmenta , sárgul már a fodormenta, Isten veled Fundamenta!
@mary
A tőkére van OBA védelem, az védve van. A hozamot pedig az állam a pénztárnak fizeti ki évente amikor az lehívja. Ha az elúszik valami miatt (pl. a te állami támogatásodból befolyt pénzt már másnak utalták ki a lukak tömködése miatt), akkor bukta van, mert arra nincs OBA ("az elhelyezett betét OBA által biztosított"), ugyanígy a kamatok esetében.
Szóval még a hitel nélküli szerződéses összeg sincs teljes mértékben védve, csak a befizetéseid. De az OTP lakáskassza az mint @Kiszamolo is írta azért még kifuttatja a dolgait (azért ott van mögötte egy nagyobbacska bank ugye), de a Fundát hiába élteti itt egy-két kommentelő, ott azért rezeghet a léc, mert ott azért egész magas havi költségek vannak (nagy székház, klientúra, céges autók stb. nem mindenki ügynök ám ott se). Volt egész sok fundás ügynök ismerősöm, azóta mindenki elmenekült onnan, így friss és pontos infóim nincsenek.
Kiszamolo, ismét ránéztem a törvényre, és szerintem a 10. § * (2) pontja miatt vehet fel: "Ebben az esetben a lakás-takarékpénztár a folyósítandó lakáskölcsön fedezetére az Felügyelet engedélyével kölcsönt is felvehet."
Lehet nem értem a te logikádat. Amit megértettem belőle, az alapján a lakástakarékpénztár a nyitás után 4 évvel beleállt volna a földbe, amikor is a kezdéskor beszállt megtakarítók fel akarták volna venni az első hiteleket. Persze erre lehet azt mondani, hogy az elején biztos nem volt elég megtakarító és a később beszállók pénzét vették fel az első hitelesek. Viszont ez eléggé szerencse alapúnak hangzik nem? Mert mi van ha az első beszállók sokan voltak? Akkor csak a szerencsének köszönhette a rendszer a létezését? És kvázi azt mondod, hogy a rendszer nem lett felkészítve a lecsengésre, azaz a biztos bukásra tervezték a rendszert? Ennek nem látom értelmét.
Tko, amíg volt állami támogatás, az emberek negyede ha igényelt hitelt.
Plusz folyamatosan felszálló ágban volt az egész, egyre többen léptek be évről évre.
Ennek ellenére, ha nem így lett volna, akkor egyszerűen csak nem adott volna hitelt a lakástakarék.
A gond az, hogy most harmada alá esett az új belépők száma és állami támogatás hiánya miatt mindenki kizárólag azért lép be, hogy majd hitelt vegyen fel.
@bela : ott szúrtad el (ne vedd szó szerint), hogy nincs lakáshiteled.
Az elmúlt 10 évben jó módszer volt as much as possible LTP szerződés, és annyi lakáshitel a családban, amennyi elviszi az LTP-ket (be lehet törleszteni lejárat időpontjában).
LTP-t arra felvenni, hogy majd lakást veszel irtózatos lutri, mert:
- mi van ha nem akkor akarsz vagy tudsz venni, amikor lejár,
- mi van ha szar a piac és nem éri meg akkor venni.
Ezért kell a hitel, mert azt megfelelő lakáscélra, megfelelő időpontban felveszed és ezzel megszünteted az LTP időkockázatát, a hitelbe mindig be lehet törleszteni.
Felívelő lakáspiacon, csökkenő kamatoknál ez kötelező eljárás volt.
Tudom utólag ezzel nem segítek, illetve ha nem volt pénzed ingatlant venni, akkor sem jó a fenti okoskodás.
De hitelt még mindig fel lehet venni és az új szabályozás szerint fogyasztóbarát hitelbe 0% az LTP-s előtörlesztési díj.
Kiszamolo, én is pontosan azt gondolom, hogy csak a hitel miatt szálltak be pl. a Funda új termékébe az emberek. De szerintem ez egyértelmű azoknak is, akik ezt kitalálták. Pontosabban erre fejlesztették le ezt az új terméküket. Ahogy írtad, nagyjából zárt rendszerről van szó, kevés meglepetéssel a szerződési idő folyamán, az LTP oldalon ezért jó előre ki lehet számolni egy új belépő mire számíthat. És ne feledjük, ezt a terméket engedélyeztetniük kellett az MNB-vel is kötelező jelleggel. Ezt az engedélyeztetési eljárást azért nem egészen tudom elképzelni úgy, hogy az MNB-s auditorral a Boutiq bárban egy Space Zombie koktél felett röhögcsélve paskolják egymás vállát, hogy haha, ezek az új belépők hogy megszívják majd, amikor várják a lakáskölcsönük megérkezését. Inkább tudom elképzelni Second Wave által írt verziót, amikor túlszigorítják az adósminősítésüket.
TKO, nagyon egyszerű a matek: a Funda azt tudja odaadni átmenetileg hitelbe, ami nála van betétgyűjtés alatt. Többet nem, mert akkor nem lakástakarék lenne és nem zárt rendszerű.
Ha nincs elég betét, nincs hitel sem.
Hogy ezt hogyan fogják kommunikálni, nem tudom, de majd meglátjuk.
Nem vagyok fundi ügynök 🙂 De vannak fundis ismerőseim és én is ellenérzésekkel voltam előszőr, mikor próbálták eladni és az állampapírral példálóztam. Aztán picit átgondoltam, számolgattam és az jött ki hogy beáldozom a kamatot annak reményében hogy előre kiszámíthatóan tudok felvenni hitelt 5-6 év múlva. Nem is csak a visszafizetendő kamat ami lényeges, hanem az JTM! Mert minél nagyobb a THM, annál nagyobb a havi törlesztő és ez elég erősen behatárolja a felvehető hitel méretét. Mert lehet, hogy a mostani fizetésem és THM mellett fel tudok venni pl. 40 milliót. De magasabb THM és változatlan fizetés mellett lehet pár év múlva már csak 30-at tudnék. És igen, lehetséges, hogy nem kapok hitelt, vagy nem adnak, vagy bedől a fundi, vagy bármi. De ez is egy ugyan olyan kockázati döntés, hogy állampapír helyett részvényt veszel a magasabb hozam reményében. De itt a tőkét nem bukhatom el 🙂
Az elég valószínű, hogy legtöbben (vagy akár mindenki) ugyan úgy ahogy én a hitel miatt kezd el befizetni. De ez nem jelenti azt, hogy az összes betétes hitelt fog felvenni, vagy egyáltalán kapni fog annyi hitelt mint amire szerződött! Ez nagyon lényeges. Abból indulsz ki hogy egyszer majd minden betétes hitelt fog felvenni amint lejár, emellett pedig nem lesz aki befizet. Ez mind csak feltételezés. Azzal pedig, hogy ez az egyetlen ellenérved a fundi ellen, kvázi elismered hogy matematikailag megállja a helyét a dolog és inkább csak elvből nem ajánlod. Ami szerintem nem pénzügyi szakemberhez méltó. Igen is meg kell adni az embereknek az információt és a lehetőséget hogy döntsenek. Az én döntésem, hogy vállalom a kockázatát annak hogy nem kapok hitelt vagy bedől az egész, OBA garancia mellett, azért hogy kiszámíthatóan tudjak hitelt felvenni X év múlva, mert tudom hogy kelleni fog.
Korai talán egy olyan Ltp halálát jósolgatni, mint Alfa is teszi, amely nemzetközi porondon majdnem 90 éve tolja a szekeret. Sem a Fundi, sem az OTP nem szívem csücske, de ott legalább annyi a hozzáértő, mint az itt kommentelők között. Kevesen veszik észre, hogy pénzügyi szempontból kevés abszolút kategória létezik az ügyfelek szempontjait, jellemzőit, céljait illetően. Inkább egyedi, vagy legalábbis más, szinte mindenki. Ezt is figyelembe kellene venni azoknak, akik általános érvényű kijelentéseket tesznek.
Magyarul a Ltp is csak egy eszköz, azaz nem jó és nem rossz önmagában. Egyedi mérlegelés szükséges és célra vezető, hogy ki és milyen mértékben, mire veszi igénybe.
@TKO:
Ha tulszigoritjak az adosminositest, akkor lesz hitel? Velhetoen csak keveseknek.
Mivel az elkovetkezo 3-9 evben csokkenni fog a befizetok szama ( kifutnak az allami tamogatasos befizetesek), ezert valoszinusithetoen lesz egy idoszak, amiko az LTP nem fog tudni hitelt nyujtani mindenkinek. Persze amig alacsonyabbak a banki kamatok, mint az LTP-sek, addig ebbol nem latszik semmi. Ha meg 10 evig igy maradnak a kamatok, akkor nem erdekes. Viszont ha megemelekdednek, akkor mar megeri majd felvenni, de nem tudnak majd adni., de ettol fuggetlenul a hitelbiralati dijjat megerheti majd elkerni:)
@marcell "Az elég valószínű, hogy legtöbben (vagy akár mindenki) ugyan úgy ahogy én a hitel miatt kezd el befizetni. De ez nem jelenti azt, hogy az összes betétes hitelt fog felvenni, vagy egyáltalán kapni fog annyi hitelt mint amire szerződött!"
Van értelme a jelenlegi konstrukcióval úgy szerződni, ha a hitel nem érdekel? Kalkuláltam egyet a Fundánál, és havi 50000-es befizetéssel, 6 év 9 hónapra az jött ki, hogy 3 961 850 Ft-ra kapok a végén 4 315 090 Ft-ot.
Ha a kezdő 100000-et (nyitási díj) és a havi 50150-et sima látra szóló Cetelembe teszem, a nem túl vaskos 1% kamat mellett is 4200000-nél vagyok a 6 év 7 hónap megtakarítással, és bármikor a pénzemhez juthatok ha korábban szükség lenne rá. Ez alapján szerintem nem sokan lehetnek, akik hitel nélküli konstrukcióban gondolkodnak.
@marcell
"Az én döntésem, hogy vállalom a kockázatát annak hogy nem kapok hitelt vagy bedől az egész, OBA garancia mellett, azért hogy kiszámíthatóan tudjak hitelt felvenni X év múlva, mert tudom hogy kelleni fog."
Csak nekem tűnik úgy, hogy itt van egy logikai bukfenc?
"vállalom a kockázatát annak hogy nem kapok hitelt ... azért hogy kiszámíthatóan tudjak hitelt felvenni "
Sajnálva olvastam, hogy kiragadott részinformációk alapján folyt a vita egy ilyen érdekes témáról. Közgazdászok és döntéshozók úgy elemeznék a Fundamenta jövőjét, hogy megvizsgálnák más országok működési modelljeit, a jelenlegi (egyébként nagyon részletes beszámoló adatait), meglévő szerződésszámot, betétet, hiteleket (egyébként áthidaló hitelt már a betétek több, mint a cikkben említett százalékig nyújthat és nyújt is a Fudnamenta) a kifutási pályákat, az új szerződőkre, azok átlagidejére, és hitelfelvételi szokásira pedig lehet különböző jövőképeket vázolni, ahogy a kamatkörnyezetre is. Ezek alapján meg lehet mondani, hogy mi történik akkor, ha... érzékenységvizsgálatokat lehet készíteni. Egy használt vs. új autó befektetést excel táblákban elemezgetünk itt, ilyen kérdésről pedig hasonló elemzésen nem alapuló hitvitákat olvasni. Remélem e méltán olvasott blogban olvashatok hasonlót.
Ugyan nem hitel, de LTP... Most jött értesítés a rókáéktól, hogy tavaly okt 17 előtt 5000Ft-ra szerződtem, de 20,000Ft-ot fizetek, ellenben a különbözetre nem jár állami támogatás, az új törvény szerint.
Kérdés, hogy van alternatíva ahová fizethetek havonta 30,000Ft-ot (15,000ft többlet/szerződés), és az LTP-be csak az alap 5-5000Ft-ot fizessem tovább, vagy legyek átlagember és várjam meg a negyedik év végét, és vegyem fel a 2*(12*20,000+33*5000Ft+4*18,000Ft+aprópénz mint kamat) összeget ( 954,000Ft + kamat + az alternatív befizetés és haszna vs. 1,944,000Ft+kamat).
Állampapír foglalkozós (A beváltásnál), és úgy tudom nem lehet fix lejáratra venni (mármint hogy egyszerre járjon le mind).
Tudtok kifizetődőbb alternatívát? Esetleg babakötvény (oda jelenleg már csak 4*5000Ft-ot tudok utalni a gyerekeknek). Köszönöm.