Mennyi az új négy százalék?

A legtöbben ismerik a 4%-os szabályt, vagy hivatalosabb nevén a Trinity Study megállapítását. A Trinity Egyetem három professzora írt egy tanulmányt, ahol 1925 és 1995 között vizsgálták, hogy egy meglévő kötvény-részvény portfólióból mennyit lehet kivonni évente biztonságosan, hogy biztos kitartson a befektető élete végéig.

A vizsgált időszak alapján azt találták, hogy 4%-ot lehet biztonságosan felélni ebből a vagyonból, mert nem volt olyan időszak a vizsgált hetven év alatt, amikor ez azt okozta volna, hogy a megtakarító idő előtt kifut a vagyonából.

Ez a 4%-os szabály lett a korai nyugdíj mozgalom mantrája is: az éves költésed huszonötszörösét tedd félre és soha többé nem kell dolgoznod.

Ez igaz is. Volt 1995-ig. Csak közben elröppent 25 év és történt egy s más.

A 10 éves amerikai állampapír kamata a kilencvenes évek előtt 6-10% volt, soha nem esett a kamata 5,7% alá a hatvanas évek vége után. De előtte is nagyon rövid időszak volt, amikor 4% alatt volt ez az érték.

Ma kemény 0,65% ez az érték. Nulla egész hatvanöt százalék.

A cégek nem bolondok, ha kölcsön akarnak kérni. Megnézik, mennyi a biztonságos hozama egy állampapírnak és ahhoz képest kínálnak egy kis felárat. Ha az állampapír hozama leesett, a céges kötvények hozama is követte azt. Hogy még jobban fájjon a dolog, még a különbség az állampapír és a vállalati kötvények között is elolvadt, jobban, mint valaha.

Ma a kötvények 60%-a 2% alatti kamatot fizet (közel negyedük egyenesen negatív kamatot kínál), a maradékot meg jobb bottal sem piszkálni, lévén az amerikai tőzsdei cégek közel ötöde úgynevezett zombi cég, amelyik nem képes kifizetni a tőketartozását, csak azért van még életben, mert az alacsony kamatokat még képes fizetni.

A kötvénypiac tragédiája

De majd akkor megélünk az osztalékból. Sajnos itt is sok minden változott. Míg az S&P 500-as indexben 1960-ig ritkán csökkent az átlagos osztalék 5% alá és 3% alatt soha nem volt ennek mértéke, 1960 és 1990 között csak öt évben volt ez az átlag 3% alatt, egyébként 1970 és 1990 között 4% felett volt az osztalék éves átlaga, a kilencvenes évek közepén valami elromlott. Azóta fokozatosan csökken az osztalék mértéke, mára 1,93%-ra csökkent ez az átlag.

Ennyivel rosszabbul teljesítenek a cégek? Nem feltétlen. Azonban meg kell ismerkedni egy kifejezéssel, ez pedig az osztalékfizetési ráta: a részvényest megilleti a cég által megtermelt haszonból ráeső rész, mint tulajdonost. Azonban a többségi tulajdonosok hozhatnak olyan döntést, hogy ezt az osztalékot nem fizetik ki, hanem visszaforgatják. Hogy mekkora részét fizetik ki, mutatja meg az osztalékfizetési ráta, ami nullától százig terjedhet.

S itt jön a probléma. Míg a hatvanas évekig a megtermelt haszon (eredmény) közel kétharmadát kifizették a cégek a befektetőknek, ez mostanra közel egyharmadra csökkent, ezért lett 1,93% az osztalékból származó bevétel a kilencvenes évek előtt még általános 4% helyett.

Egy újabb késszúrás a négyszázalékos szabály hátába.

Éljünk meg a tőzsdei árfolyam-emelkedésből? Háááát. A részvények annyira túlértékeltek, hogy némi túlzással ehhez képest már a dotkom lufi csúcsának árazása is kívánatos beszállási pontnak tűnik. (Jó, nem, de 1998 már nem is tűnik olyan rossz évnek.)

1990 előtt az amerikai tőzsde átlagos P/E indexe kb. 12-15 volt, vagyis ha ma vettél egy részvényt, a cég 12 év alatt termelt annyi hozamot, mint amennyit fizettél a részvényéért. (Persze nem biztos, hogy ezt ki is fizették, lásd fentebb osztalékfizetési ráta. De legalább megtermelte a cég.)

Ma az S&P 500 amerikai tőzsdeindex P/E értéke a válság miatt 32,9 (becsült érték, pontosat akkor lehet majd mondani, ha a cégek közzé teszik a negyedév végén az eredményeiket.), de tavaly év végén is már 22 felett volt ez az érték.

Elég egy pillantást vetni a tőzsdei árakra, hogy lássuk, a tőzsdén az erőteljes növekedés időszaka váltakozik a 10-13 éves esés-stagnálás időszakával: a hatvanas évek végéig erőteljes növekedés, majd 12 év szenvedés, újabb 18 év erőteljes emelkedés, majd 13 év kellett ahhoz, hogy nullára kerüljünk 2000 és 2013 között. Most 2009 óta tart az erőteljes növekedés.

Nem biztos, hogy rá merném tenni a megélhetésemet arra, hogy nem most fog jönni az újabb 12-13 éves esés-stagnálás időszaka.

Röviden összefoglalva a 4%-os szabály nagyon vonzó, de sajnos már a múlt századé, mostanában nem érdemes erre alapozni az életedet. S amiről még egy szót sem beszéltünk eddig, az az infláció. Hogy a forint inflációs szempontból veszélyes deviza, azt mindenki tudja a saját bőrén megtapasztalva. (Most éppen megint majdnem négy százalék a pénzromlás üteme, a legrosszabb érték egész Európában. Megint.)

De azt már kevesebben tudják, hogy a dollár is csúnyán megcsuklott az infláció terhe alatt többször is az elmúlt évtizedekben. Bizony itt is volt többször is 10% feletti éves inflációs ráta. (Olyan képet találtam, amin az olajár is rajta van, de az csak bónusz. 🙂 )

Kifogsz egy 1972-1982 közötti inflációs időszakot és a pénzed zöme semmivé lesz az infláció miatt. Mindez kombinálva egy mesterségesen lenyomott kamatokkal és recessziós gazdaság miatt csökkenő részvényárakkal halálos elegy még akkor is, ha van munkád mellette. Ha nincs, mert hátradőltél 35 évesen, mert úgymond a 4%-os szabály szerint nyugdíjba vonultál, akkor nem szívesen lennék a helyedben.

S akkor most mennyi az új 4%? Mennyi vagyon kell, hogy biztos elég legyen életed végéig?

Nem tudom megmondani. Azt tudom, ha a befektetéseid hozamai elérik az infláció szintjét (ami ma már nem egyértelmű sajnos), akkor 350 millió forintból havi 648 ezer forintot tudsz kivonni, de akkor 45 év alatt el is fogyott a pénzed az utolsó fillérig. Ha ennyi pénzed van, már elmúltál ötvenéves és elég a havi 648 ezer forint, szerintem nyugodtan lazíts egyet. (Ha az inflációnál nagyobb hozamot érsz el, akkor arányosan kevesebb tőke is elég vagy többet ki tudsz venni ugyanannyi tőkéből.)

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Share

167 hozzászólás

  • csizkek
    “Na ebben az utópiában nem látom a részvények bármi nemű hasznosításának lehetőségét.”
    Az a naivsag az ingatlanban, hogy ha mar Mad MAx vilagra keszulsz, akkor azt hiszed te fogod hasznositani a most tulajdonodban levo ingatlant:) Ha borul a vilag, akkor ami befer a zsebbe es mesz..
    CSaladunknak komoly ingatlanvagyona volt az elmult 150 evben. Es vagy elvettek, vagy lebombaztak, vagy kisajatitottak vagy..
  • csizkek
    “Nálunk a teljes ingatlan portfolió (Bp.) bérleti díjbevétele emelkedett 2020. január óta, bár tény, hogy nem jelentősen (5,4%).” Gondolom mert a covid elott volt berlocsred vagy emelesed. Egyik ismerosomnel is hasonlo tortent. Egy berlo ment, vmikor januarban jott azuj 50%-al tobbert:) Es nem ment el azota. Es meg nem problemazik egyelore hogy sokat fizet.
  • csizkek
    “Én még eddig nem tudtam olyan ingatlant venni, amelynek az értéke ne növekedne folyamatosan.” megfelelo idoablak kivalasztas ez bizonyithato es ennek ellenkezoje is.
  • ezazsír
    kicsit olyan ez az ERE/FIRE mint a paleo/keto. sokan félreértik utóbbit is, ami pedig sokkal komplexebb a “hús hússal=gyors fogyás” egyenletnél.
    saját, működőképes rendszer fölépítése és fönntartása a cél.
    melyhez adott az elméleti háttér, adottak lehetnek pro és kontra tapasztalatok, de csak ha belevágsz.
    ‘saját’ és a ‘rendszer’ szavakat még1x aláhúznám.
    2020-08-25 at 14:57 kommented még tovább gondolva: leendő korai nyugdíjashoz méltó módon a fizud jóó 50%-át félrerakni befektetni: költségcsökkentő beruházásokba, egészségmegőrzésbe, (pénzhozó) ‘hobbikba’, és csak részben papírokba? ez az igazi diverzifikáció! vajon milyen a hozam és mennyi idő kell így az átálláshoz?
    bevallom én a gyakorlatba belekezdtem de kiszámolni még nem volt időm (ha egyáltalán lehetséges…)
    a ‘mozgalom’ népszerűségének oka pedig az hogy nálunk is elterjedtek a lélekölő multis munkakörök…
  • Csaba
    Joy

    Ez szép volt, gratulálok! Én is akarok kommentelni “kollégánk” nem az első egyébként, aki összevissza kamuzik az oldalon. Egyébként ezeket is ő írta:

    “Plusz van egy kötetlen munkaidejű, otthonról végezhető munkám, ami egyben a hobbim is, havi 600 ezer nettóért. A párom keresetét hagyjuk is.”
    Majd egy másik téma alatt:
    “a fizetésem 150%-a megy megtakarításba havonta (én keresek kevesebbet),”

    Ezek szerint a párja nettó 600-nál több fizetése a “hagyjuk is” kategória. 😀 😀
    Régebben nekem is volt egy gyűjtésem, hogy melyik felhasználónéven vannak kamugépek, de már nincs meg sajnos. Az viszont vicces, hogy még hazudni sem tudnak következetesen. 😀 😀

  • naa
    1. Elolvasol pár könyvet – az alapok ami a befektetéseket kiegészítő faék jellegű stratégiákhoz kellenek, elég egyszerűek.
    Pl. egy régi, rövid könyv, direkt ezt írom a címe miatt: Lee Lowell: Get Rich with Options: Four Winning Strategies Straight from the Exchange Floor

    2. optionalpha.com rengeteg ingyenes anyag, a trade-követő stb. prémium szolgáltatásra nem is kell előfizetni.

    3. Van magyar srác is, aki oktatja és némi zsetonért videós-online tanfolyamok – de az említett balta stratégiák talán még az ő oldalán is elérhetők, ingyen cikkekben

    Az is jó kérdés, hogy érdemes -e fizetni egy jó tanfolyamért. Valószínűleg mindenképp megfizeted a tanulópénzt a piacon, és lehet, hogy a tanfolyam ára a kevesebb, bár ha egyengetik az utadat, akkor is lesz másfajta tanulópénz is… 🙂

    @L70: Nem baj, ha kicsiben csinálja az ember. A tőke 20%-án kicsit többet keresni is jó érzés.

  • sceptic
    “…0,65% ez az érték. Nulla egész hatvanöt százalék.”
    Nem, hanem ‘nulla egész hatvanöt század százalék’.
  • naa
    ‘nulla egész hatvanöt század százalék’
    Köszönjük a hozzászólást. Szerintem mindenki értette, miről van szó, és nem nyelvtan érettségin vagyunk.
    De ha már, akkor tegyük hozzá, hogy a nyelv az egy olyan dolog, amely változik és él. Ha művelt emberek, mint Miklós. vagy Te vagy én valamit máshogy kezdünk mondani, mint ahogy 50 éve tanítják az iskolában, akkor az bizony, fájdalom, de NEM hibás.
    Ebben az esetben az én nyelvérzékem is odakívánja még azt, hogy “század”, de egyszer pl. valaki felolvasott rengeteg tört százalékot egymás után, és borzasztóan idegesítő volt. Nem is fogtam a konkrét számokat, mert csak azt hallottam egymás után egyfolytában, hogy “század százalék”. Értelmesebb lett volna felsorolni a számokat, aztán a végén hozzátenni egyszer – jobban lehet követni.
    Az angol sokkal egyszerűbb: “point sixty-five percent”. De még a merev német is: Null Komma XX Prozent”
  • 1nick

    volt emelés a covid előtt, alatt, és most is. Egy ismerősöm most adott ki egy átlagos házat 200 felett Pest külső kerületben, elmondása szerint 500 feletti érdeklődés volt. Lehet, hogy alulárazta? Nem is a bérleti díj az érdekes, hanem az érdeklődő-szám. Ez 2020. augusztusban volt. Na mindegy, mostanában elég sok nyilvánvalóan manipulatív cikket látok véleményvezérektől (ingatlanosok, ingatlanban érdekelt cégek, stb.). Érdemes józanul átgondolni, nem bedőlni a trükköknek.
    Most indult egy kezdeményezés az ingatlan.com-KSH összefogásában. Kinálati ár alapú lakbér index. Kiváncsi leszek, hogy figyelembe veszik-e azt a tényt, hogy a piacra kerülő rbnb-s lakásokat sokszor úgy hirdetik meg hosszúra, hogy 3 hónapra, azt’ meglátjuk. Ez leviszi az átlagot, de családos ember számára nem alternatíva… Ők maradnak a valódi bérlakásoknál, aminek az ára alig változott, az irány meg 🙂
  • videkiFIRE
    Hát nem tudom.
    Rákeresve, hátha az emberiség újraszámolta már azt a múlt századi trinity dolgot….
    – thepoorswiss.com/updated-trinity-study/
    – forbes.com/sites/wadepfau/2018/01/16/the-trinity-study-and-portfolio-success-rates-updated-to-2018/#1e74a5368606
    – fourpillarfreedom.com/the-trinity-study-updated-for-2018/
    de van egy rakat, ki miben hisz.
    Nekem olybá tűnik, ha valaki tovább folytatja a gondolkodás nélküli, havi megtakarításának world-US indexbe fektetését, működik a dolog. Az egész lusta elméletnek az alapja pont az, hogy hosszú távon; nem nézve a napi ábrákat; stb, stb. A cikk pedig pont a MAI állapotot írja le. Az én megtakarítási horizontomon ez egy pillanat, nem a valós kép.
    Szóval akkor a fentiek (és még tonnaszám elérhető update-ek) hazudnak?
  • sceptic

    Természetesen nem kívántam off-topic vitát nyitni erről. Én is egyetértek a nyelvi változások későbbi szabályként történő megjelenésével, de nyilván vannak határok (amiről viszont tudjuk, hogy mindenkinél más). Az említett példád jelen esetben kicsit félrevisz, mivel itt nem több szám felsorolásáról volt szó (amit egyébként én is ismertem már, s nem újdonság), csak mivel nekem ezt még így oktatták, s láthatóan már nem oktatják (tanárok és tv bemondók is pongyolán kezelik esetenként), mindig zavarja a fülemet. Az ebből adódó félreértés iskolapéldája (ahol a kérdés feltevője már a kérdésben is még jobban belezavarodott amikor ezt írta ‘… a század 0,4 tized része ..’ ) : logout.hu/bejegyzes/creation/egy_kis_matek_nulla_egesz_negy_szazad.html
    “törmészeteszen azs sem relövans, hoty möndenki ertettöe a mondotot” 🙂
    S egyben ilyen alapon semmi sem hibás, csak terjesszük el.
  • lackó
    Szerintem nagyon el vagyunk szállva azzal a “havi 648 ezer forint alatt” amit a példa említ. Magyar viszonyokat nézve sok családnak nincs ennyi nettó jövedelme…! Szerintem a feléből (vagy kevesebből!) is jól el lehet lenni a körülmények és igények függvényében persze, ami még mindíg átlag bér felett van..! Nyilván nem mindegy : pl. fizetünk e albit vagy már adott a saját tehermentes ingatlan, 1 millás autóval járunk vagy 5 évente cseréljük új autónk, meg elégszünk a balcsival vagy alap a maldív szigetek, 3 évet használjuk okos telónk vagy minden évben meg vesszük az új iPhone. t. stb.
  • Kiszamolo
    Lackó, nyilván, de aki összekapált 200-300-500 millió forintot az nem fog akarni minimálbéren tengődni. Ha csak nem fanatikus.
  • négyszázalék
    Sziasztok,
    Megosztom az én történetemet a témában. 40-éves koromra elértem az 1m USD ~ 300m HUF nettó megtakarítást. Hogy néz ki a portfolióm:
    50% 3db újépítésű lakás BP-en kiadva.
    20% Kincstár MÁP és PMÁK
    30% Részvények, főleg US osztalékfizető részvények, amiket alapvetően már nem tervezek eladni. Sokat olvasok elemzéseket, így próbálok válogatni. Szeretek olyan részvényekben ülni, amiekben hiszek Mekik tele, VW (Audi, Porsche, Skoda, Seat), pár dohány cég, chip gyártók (Broadcom, Texas Instruments) arany bányák, stb.
    A megtakarításba nyilván nem számít bele a családi ház, amiben lakunk, az autók és a balatoni nyaraló sem.
    folyt..
  • négyszázalék
    A 4% képlet alapján nem kéne többet dolgoznom, de ez nem ilyen egyszerű. Pl vezető lettél egy cégben, emberke számítanak rád, networköt, ügyfélkapcsolatokat építettél fel. Inkább próbálok tényleg „csak” 8 órát dolgozni, kiérni a fiam foci meccsére és hétvégén a balaton parton nem laptop mellett ülni.
    Ha segít, megírom röviden, hogy raktam mindezt össze. Egyetem után örököltem egy 9m-s vidéki lakást, ezzel indultam el. Ez 18 éve volt. Egyetem után első 2 évet egy ablak nélküli bérelt szobában töltöttem, így tudtam még 2-3m Ft-ot megtakarítani és venni egy 45nm-es lakást. Ez ma az egyik eleme a megtakarításomnak. Rengeteget dolgoztam (informatikai terület) itthon és külföldi projekteken is, utaztam sokat, volt sérv, magas vérnyomás minden. A CHF krízis alján tudtam házam megvenni hitel nélkül 2008-ban egy bedőlt hitelestől. Utána volt pár jobb év a melóban. Közben 3 gyermek apukája lettem
  • négyszázalék
    Minden évben utazunk, amire szükség van megvesszük. Viszont vannak szabályok, amiket mindig betartok: hitelem sosem volt, nem is lesz. Minden folyamatos költséget írtok, az életemből Nincs TV előfizetés, nincs saját mobil, nincs semmi felesleges havidíjas előfizetés, ha bárhol előjön, hogy csak 3000 FT/hó, mindig kiszámolom mennyi is az 5 év alatt. Ettől függetlenül, ha valamire szükségem van megveszem, legyen egy menő étteremben vacsora vagy egy milliós hifi.
    A befektetések bevételeivel a havi jövedelmünk bőven több 7 számjegyű. A 4% elv alapján visszavonulhatnék, de ez nem ilyen egyszerű ha azt is beveszed a képletbe, hogy mit szánsz (iskola, örökség, folyamatos költségek) a gyermekeid számára. Azt mondanám a saját időm „pénz értéke” drágult meg, ezért próbálom tudatosan eldönteni mire szánok időt. Az elmúlt 20 éveben nem sok fórumon hozzászólásom volt. Most már erre is szánok időt.
  • szégyenteljes_dumák
    Vonalakban, újabban nicknévvel kommentelsz?