A tőzsdék szabadesés-üzemmódba kapcsoltak és sokan nem értik az okát. Most az emberek nem vásárolgatnak néhány hónapig, aztán majd az év második felében mindent bepótolnak, amit addig nem vettek meg. Most néhány hónapig kicsit rossz lesz, de nemsokára jön a tőzsdei felpattanás, úgy vélik.
Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű. A gond az, hogy ez a járvány nagyon rossz állapotban kapta telibe a világgazdaságot, hála az elmúlt évtized történéseinek.
A világ hitelállománya hatalmasra hízott, a világ GDP-jének közel 230%-át éri el az összege. Ebből a nem pénzügyi cégek hitelállománya a 2009-es 84%-os GDP arányos összegről 92%-ra hízott. Ha ez kevés lenne, a hitelek kétharmada junk, vagyis bóvli (rossz minőségű) besorolású az Egyesült Államokban, azon kívül is 39% ez az arány.
A 12 éve tartó pénzügyi stimulus (jegybanki pénzöntés) miatt a rossz hitelek kamatfelára az akkori 7%-ról 1,2%-ra olvadt. Vagyis a befektetők most rengeteg rossz hitelen ülnek, nevetséges kamatfelárért cserébe. Mivel a cégek szinte ingyen kapnak hitelt, azt teszik, ami az ő szempontjukból racionális: nem csak fejlesztésre, de például indokolatlan cégfelvásárlásokra vagy a befektetőik kifizetésére is hitelt vesznek fel. Miért ne tennék, ha szinte ingyen van a hitel?
Eddig is mindenki tudta, hogy egy időzített bomba a gazdaság ilyen ijesztő méretű és rossz minőségű eladósodása, de senkit nem érdekelt. A gazdaság dübörgött, a fizetések nőttek, a munkanélküliség nem is létezett.
Ebbe az idilli kép közepébe rondított bele egy nem várt pofon a világméretű járvány képében.
A hitelek 15%-a a jelenlegi vírus által leginkább veszélyeztetett iparágakba lett kihelyezve. (Légi közlekedés, turizmus, olajipar)
Egy stressz-teszt alapján, ha a cégek termékkibocsátása a harmadára esik vissza, a hitelek 16%-áért felelős cégek három hónap alatt teljesen kifutnak a pénzállományból, fél év alatt a negyedüknek fogy el teljesen a pénze.
Ha ez kevés lenne, nagyon sok a rövid lejáratú vállalati hitel, 2020-ban kétbillió (kétezer-milliárd) dollárnyi hitelt kellene megújítani a cégeknek, ami kérdésessé válik, ha a befektetők kockázatkerülővé válnak félelmükben.
Ha elkerülhetetlenné válnak a vállalati csődök, nem csak a magánbefektetők kerülnek bajba, rengeteg bank is sok ilyen hitelen ül, csak a Goldman Sachs egyedül 180 milliárd dollárnyi bóvlikötvény (vagyis rossz minőségű vállalati kötvény) boldog tulajdonosa.
Emlékszünk még a bankcsődöktől való félelemtől 2008-2009-ben? A gazdasági nehézségek csődbe vagy csődközeli helyzetbe sodorhatják a bankrendszert a rossz hitelek miatt, ami aztán visszaüt a gazdaság még ép szektoraira is.
Az IMF tavaly őszi felmérése még borúlátóbb. Egy kedvezőtlen gazdasági fordulat esetén a vizsgált országokban a hitelek 40%-a a debt-at-risk kategóriába kerülhet, ha nőnek a kamatlábak és csökken a cégek profitabilitása.
Ha nem esne le valakinek, ugyanaz a színpad, mint 2007-ben, csak most nem a rossz minőségű jelzálog-hitelek miatt vannak frászban a befektetők, hanem a rossz minőségű céges hitelek miatt, ami valószínűleg nagyobb baj, mint a nemfizető jelzálog-hitelek.
Ha az IMF aggódott a céges hitelek miatt egy kisebb(!) recesszióban, akkor most joggal ideges a világ, amikor egyszerre állt meg a termelés, a fogyasztás és akadt el a termelési lánc, valamint senki nem látja, egyáltalán mikor lesz vége a cégek kivéreztetésének.
(S akkor még nem beszéltünk arról, hogy kiderült, hogy az ipar is milyen sebezhető lett a világszintű kereskedelmi beszállítói láncolatok és a "just-in-time" beszerzési módok miatt. Elég egy elakadás egy távol-keleti ország harmadszintű beszállítójánál, hogy leálljon az egész termelés Európában. De ez már csak egy újabb probléma a vihar közepén.)
Az ár, amit Kína eddig fizetett a vírus miatti leállás miatt, jelentős.
S ki tudja, visszetér-e a vírus, ha az emberek újra elkezdenek egymással érintkezni, utazni és dolgozni. Ha máskor nem, esetleg ősszel. (Hongkongban és Szingapúrban újra kezdődik a fertőzés a külföldről visszahurcolt vírus miatt.)
S hab a tortán, hogy a kínai cégek adósságállománya 4 billió dollár volt 2008-ban, most 20,3 billió dollár. A kínai állam adósságállománya is megnégyszereződött 2008 óta, GDP arányosan is több, mint a duplája most, mint 2008-ban.
Most az a kérdés, hogy világszerte a cégek hány százaléka fog elvérezni a leállásban és az eddig korlátlan ingyenhitelek elapadása miatt.
Az amerikai jegybank ugyanazt lépte, mint 2008-ban, levitte nullára a kamatlábat és kötvényeket kezd el felvásárolni. Csak a gond az, hogy akkor 5,25%-ról vitte le a kamatlábat, most 1%-ról. (A jelenlegi európai mínusz 0,5%-os alapkamatról már nem is beszélve.) A másik gond, hogy a termelés és a fogyasztás eltűnése és a karanténok miatti alapanyag-hiány ellen semmit nem ér az ilyesféle próbálkozás.
A világok kormányai is növelték az eladósodottságukat az elmúlt 12 évben, megrészegedve attól, hogy az alacsony kamatok miatt harmadannyit sem költöttek a hiteleik kamataira az éves költségvetésükből, mint eddig. Most ebből a pozícióból kellene kezelniük az elbocsátásokat, a kieső adóbevételeket és a cégek megmentését.
A példa kedvéért az Egyesült Államok adósságállományának növekedése a fellendülés éveiben:
A spanyol kormány most jelentett be egy, a spanyol GDP 20%-át kitevő mentőcsomagot az ország gazdasági megmentése érdekében. A spanyol állam államadóssága már most is a GDP 98%-án áll.
Tehát a pánik ezért van és nem azért, mert ebben a negyedévben kevesebb Iphone és Túró Rudi fog fogyni átmenetileg. Ha igaz az analógia, akkor most a világ pont ott áll, mint 2008 nyarán-kora őszén és akkor az események java még előttünk áll.
De mindezt nem azért írtam, hogy elkezdj pánikolni, mert annál rosszabb dolgot nem tehetsz. Csak készülj fel arra, hogy ahogy régebben írtam, van esélye annak, hogy most lett vége a tíz évig tartó karácsonynak. Kapaszkodj meg és ne most akarj hitelből lakást venni, mert ki tudja, hány embernek lesz munkája a családodban néhány hónap múlva. A munkahely-váltás is ráér most, ahogy a karácsonyi kanári-szigeteki nyaralást is korai még befizetned.
Remélem, nem lesz igazam, de ahogy most kinéz minden, könnyen lehet, hogy az fog történni, amit írtam. Drukkoljunk a döntéshozóknak, hogy egyrészt ne féljenek meghozni a fájdalmas lépéseket (amiket tizenéve nem akarnak meghozni, azért állunk úgy, ahogy most állunk), másrészt viszont legyen bölcsességük, hogy kivédjék a várható vihar hullámait. Talán megússzuk nagyobb gond nélkül a mostani helyzetet.
S az is lehet, hogy csak én látom túl borúsan a helyzetet. De ha felkészülsz a helyzet rosszabbodására, abból nagy baj nem lehet.
Update: nem, nem lesz vége az országnak, nem lesz hiperinfláció, az euró sem lesz 550 Ft és nem fogunk farkasokra vadászni a belváros romjain. Ha lesz vihar, meg fogja tépni az országot, ahogy az előző is megtépte, de túl fogjuk élni, ahogy az eddigi összeset is túléltük. A visszaesés után újra lesz növekedés is. El ne kezdjetek pánikolni, mert leveszem a cikket. Nem rettegni kell, hanem bölcsnek és megfontoltnak lenni. Kivenni minden pénzed a bankból, hatalmas buktával átváltani euróra vagy dollárra és otthon őrizni a kredencben a legbutább dolog, amit csinálhatsz.
