Osztalékfizető részvények és ETF-ek
Miután már a csapból is az folyik, hogy milyen fantasztikus bölcsek köve az osztalékfizető részvényekbe való befektetés, ideje, hogy én is írjak róla egy keveset.
Aki részvényt vásárol, tulajdonosa lesz a részvényei arányában az adott cégnek. Így, mint tulajdonos, részesedik is a cég által megtermelt eredményből, vagy egyszerűbben haszonból.
Ezt hívják osztaléknak.
Sok cég nem fizeti ki ezt a pénzt, hanem inkább újra befekteti. Azonban vannak olyan cégek, akik megbízhatóan kifizetik az osztalékot. Ilyen cégek például a közmű cégek, mert mondjuk egy áramszolgáltató mit kezdene a megtermelt haszonnal? Húzzon ki még egy vezetékrendszert a 30 éve meglévő állandó fogyasztóihoz? Mivel nincs vagy kevés értelmes beruházási lehetősége van, jó eséllyel minden évben kifizeti a megtermelt profitot osztalék formájában.
Az ilyen cégeket gyűjtő ETF-ek nevében benne szokott lenni a “dividend” vagyis osztalék szó. Előfordulhat még a “high dividend” (magas osztalék) vagy a “growth dividend” vagyis növekvő osztalék, amikor is a cégek az átlaghoz képest magas osztalékot, vagy egyre növekvő mértékű osztalékot fizetnek.
Nagyon felkapott lett az utóbbi időben az osztalékfizető részvényekbe való befektetés, egyre többen propagálják mindenfelé ezt a biztos fejős tehenet, mint bombabiztos módszert.
Hiszen ha ma megveszem ezeket a papírokat, biztos 2,5-3%-os éves osztalék mellett (dollárban), még mindig jobban járok, mintha bankban tartom a pénzem évi fél százalékért. Ha pedig le is esik a részvény ára, mit érdekel, ha nekem továbbra is kijön a befektetésemre ez a 2,5-3%-os hozam. Vagyis ezzel kiküszöböltem az árfolyam-kockázatot. Ha le is esik a részvény ára, nekem még mindig megmarad a 2,5-3%-os éves hozam.
Sajnos a túl egyszerű igazságokkal lehet a legnagyobbat bukni és sok előnye mellett azért sok kockázatot is rejt magában az osztalékfizető részvény, érdemes átnézni, mit is várhatunk egy ilyen befektetéstől.
Osztalékot általában régi, érett vagy gyakran már túlérett cégek fizetnek, mint a Coca-Cola, Jonhson&Jonhson és hasonló mamutok, így az osztalékfizető alapok általában ilyenekkel vannak tele.
Ez egyrészt jó, mert ezeknek a cégeknek kisebb a kockázatuk, mint egy ifjú titánnak.
Másrészt azonban az osztalékfizetésre kihegyezett alapok nagyon egyoldalúak ugyanezen okok miatt, a teljes piac egy elég szűk szegmensébe fektetnek csak, ami a diverzifikáció szempontjából nem feltétlen szerencsés.
Mivel nagyon sok cég és terület, mint technikai cégek, kis cégek és hasonlóak nem szerepelnek az osztalékfizető alapokban, ezért gyakran a teljesítményük elmarad a tőzsdeindexétől, mivel a nagyobb emelkedést produkáló cégek nincsenek az ilyen alapokban.
Azt gondolhatjuk, hogy akkor legalább esés idején jobban teljesítenek, de sajnos ez sem egyértelmű, 2007 csúcspontja és 2009 tavasza között az amerikai tőzsdeindex (DJIA) 49%-ot esett, az Ishares Select Dividend ETF viszont 58%-ot.
Az, hogy egy részvény ma sok osztalékot fizet, sajnos semmilyen garanciát nem ad arra, hogy ez így is marad. A kétezres évek elején a bankok hatalmas osztalékokat fizettek ki, ezért gyakori szereplői voltak ezeknek az alapoknak, utána nem csak osztalékot nem, vagy alig fizettek, de még az árfolyamuk is hatalmasat esett. De gondolhatunk a pár éve még jól menő olajipari cégekre, ott is gyorsan elapadt a gavallér mértékű osztalékfizetés az elmúlt években.
De bármilyen egyéb piaci ok miatt is egyik napról a másikra abbahagyhatja az osztalék fizetését egy eddig jól tejelő cég. Például a túl erős dollár olyan multicégek profitját is erősen kikezdte, amelyek gyakori szereplői az ilyen alapoknak.
Az osztalékfizető cégek gyakran félnek visszavágni az osztalék mértékét, mert tartanak ennek negatív üzenetétől, inkább választják az eladósodás árán is az osztalék fenntartását. Az AT&T tavaly is több osztalékot fizetett, mint amennyi eredményt valójában elért.
Az belátható könnyen, hogy ez a mutatvány sok éven át nem fenntartható, így könnyen lehet, hogy túl drágán vásárolunk be egy-egy részvényből és amikor eljön az igazság pillanata, csúnyán ráfizetünk.
A 2,5-3%-os osztalék nagyszerűnek tűnik akkor, amikor az amerikai jegybanki alapkamat 0,1%. De ha ezt az alapkamatot visszaemelik 3-4%-ra, (a válság előtt közvetlen 5,25% volt 2007-ben), két dolog fog történni:
– Hirtelen már nagyon nem lesz vonzó a 2,5%-os osztalék, hiszen a bankban ennek a dupláját kapnánk bankbetétre, ezért nagyot fognak zuhanni a részvényárak, főleg azok, amiket csak a magas osztalék miatt tartottak. (Ilyen áron senkinek nem fognak kelleni a részvények, ha csak 2,5% osztalékot tudnak fizetni.)
– A vállalatok által felvett hitelek kamatai is emelkedni fognak rövid úton, így az osztalékfizetés helyett jó eséllyel inkább azok visszafizetésére fogják fordítani a cég által megtermelt nyereséget. Jó ötletnek tűnt felvenni 3% kamat mellett a sok hitelt, dupla ennyi kamat mellett már könnyen fojtogató is lehet a kamatteher. (Erről itt írtam bővebben: Ingyenpénz: kockázatok és mellékhatások.)
Amikor egy-egy osztalékfizető részvényeket gyűjtő ETF teljesítményét nézzük, ne felejtsük el azt sem, hogy az amerikai tőzsdeindex, a S&P500 szimpla tartása esetén is jelenleg 2,28% osztalékot kapunk. Vagyis amikor egy átlagos dividend ETF évi 2,4-2,8, ritkán 3%-os osztalékfizetését olvassuk, ne felejtsük el, hogy maximum 0,7% többlet osztalékról van csak szó az átlaghoz képest. Az meg nem egy olyan nagy döbbenet.
Újabb rossz hír, hogy az osztalékfizető részvényeket gyűjtő ETF-ek gyakran magasabb éves költséggel dolgoznak, mint a sima tőzsdeindexbe fektető ETF-ek. Jellemzően 0,3-0,4%-kal, ami lényegesen több, mint a S&P 500-as ETF-ek 0,1-0,2%-os éves díja. (A plusz költség el is viszi a plusz osztalékok nagyját.)
Az egyik legismertebb osztalékfizető ETF, a Vanguard High Dividend Yield ETF hozamait összehasonlítva az egyszerűen csak az amerikai tőzsdeindexbe, a S&P500-ba fektető párjával, nem látunk érdemleges plusz hozamot:
Ugyanezt megcsodálhatjuk grafikonon is:
A kék vonal a Vanguard High Dividend Yield ETF, a piros a S&P 500 amerikai tőzsdeindex teljesítménye. Kicsit csalóka a kép, mert sem az egyik, sem a másik nem tartalmazza a kifizetett osztalékokat. Ha azokat is beleszámítanánk, megint csak azt kapnánk, hogy semmi plusz hozama nem volt a nagy osztalékot fizető cégeket tartalmazó alapnak és még a piaci kockázata, árfolyam-változása sem volt lényegesen kisebb, mint az átlagos tőzsdének.
De nézzünk meg egy másik összehasonlítást, ahol már nem csak amerikai részvények vannak:
Itt egyedül 20 évnél hozott jobban az osztalékfizető alap, minden más időtávban csúnyán kikapott a normál tőzsdeindextől.
Amikor osztalékfizető ETF-et keresünk, akkor is igaz az aranyszabály: ne csak az elmúlt év hozama alapján döntsünk és a hozam mögötti plusz kockázattal is legyünk tisztába. A kiugróan nagy eredményt elérő (jellemzően egyébként igen kicsi) alapok már középtávon is sokszor igen gyászosan szerepelnek.
Persze mindig lehet olyan okosakat mondani, hogy ha 1985-ben megvettük volna az XY Bank részvényeit, azóta már egy talicska osztalékot kaptunk volna és még a részvény ára is felment volna a 15-szeresére.
Ha a templomtornyon meg gatya lenne, ő lenne a legmagasabb legény a faluban. Nem az a nagy kunszt, hogy megmondjuk, mit kellett volna 30 éve csinálni, vagy hogy 1999-ben kellett volna Apple részvényt venni vagy 2004-ben Google-t. Ilyen fene nagy bölcsességet bárki tud gyártani.
Ki lehet ragadni most is egy-egy értékpapírt, ami a jelenben nagy osztalékot fizet (mint a fentebb említett AT&T), de mint láttuk, picit sem biztos, hogy ez valóságosan is fenntartható akárcsak középtávon is.
Például most nagy sláger első ránézésre az ingatlanfejlesztő Annaly Capital Managment.
13,5% éves osztalékhozam. Wow. Picit jobban megpiszkálva kiderül, hogy az előző negyedévben a most 0,3 dolláros osztalék csak 0,21 dollár volt, 2009 év végén pedig még 0,7 dolláros osztalékot fizetett. Jelenleg pedig az EPS (egy részvényre jutó eredmény) negatív.
Az árfolyama pedig?
Nos, hanyatt esünk attól, hogy az elmúlt negyedévben a lezuhanó árfolyam miatt milyen magas lett az osztalék mértéke?
S miért is zuhant le az árfolyam (és így arra vetítve lett hatalmas az osztalék)?
A tőzsde mindig a jövőbe néz, az osztalék pedig a múlt alapján kerül kifizetésre. A tőzsde szerint a cégnek már rosszul megy, ez már látszik a részvény árán, de még nem látszik az osztalék mértékén. Ezért nagyon csalóka a pillanatnyi magas osztalék.
Több ilyen példát lehetne még találni. A magas osztalék nem biztos, hogy mindig olyan jó hír.
Még az sem jelent semmit, hogy egy cég osztaléka növekvő-e. Az alábbi cégek nagyon vonzóak voltak néhány éve és úgy látszott, stabilan növekvő osztalékot fizetnek.
Ha megvetted a Home Depot papírjait hét éve, lélegzetelállító 12% osztalékot fizettek. Most 2,1%-ot, ami még az átlagnál is kevesebb.
A Disney öt éve 3,3%-ot fizetett, most ennek kevesebb, mint a felét, 1,4%-ot.
Az Altria 13 éve 24%-ot fizetett, most 3,6%-ot.
Röviden összefoglalva: nem akarom azt mondani, hogy rosszul teszed, ha osztalékfizető részvényeket is veszel. Annak is van helye a portfóliódban.
De a mostanában túlpörgetett csodavárástól azért szeretnélek lebeszélni. Az osztalékfizető alapok nem a bölcsek köve, ugyanannyira kockázatos, mint bármilyen másik tőzsdei befektetés, a hozama ugyanúgy csak addig vonzó, amíg a bankban semmi kamatot nem kapsz és érdemes feltenned magadban a kérdést, hogy ez vagy az a cég miért fizet ilyen magas osztalékot? Vajon fenntartható ez? Vagy éppen összeomlás előtt áll a cég, csak ez még nem látszik az elmúlt félév osztalékán?
Kezeld a helyén a dolgot és akkor se szállj el, ha ma minden harmadik weboldal azt harsogja, hogy ez a tuti tipp a biztos befektetésbe és a kockázat elkerülésére.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Befejezésként a “750k HUF után garantált 20%” félrevezető. Befizetés utáni támogatás és évesített hozam két különböző fogalom. Nem szabad a csalóka elsőn elvakulva dönteni a második rovására.
Költségek valóban magasak.
Köszi! De akkor hosszú távon (10 év ?) mégiscsak a hozamfizető nagyokat választanám (tudod, lusta portfólió), és remélem, hogy elég egyszer nyilatkoznom az amcsiknak, hogy itthon is fizetek utána adót .
Bocs, tök igazad van, nem pontosan fogalmaztam az ÖNYP-vel kapcsolatban. De 21 év után (függetlenül a korhatárról ) szabadon felhasználhatod.
Valóban nem tökéletes, de egyfajta befektetésnek mindenképpen hasznos.Ezért lett volna fontos a MNYP, de ez már tényleg másik topik.
Próbáltam valami értelmezhető módon bemásolni az én ÖNYP hozamaimat, nem tudom, hogy fog megjelenni.
Hozamok alakulása
Tárgyévi nettó hozamráta (2014) 10 naptári év átlagos nettó hozamrátája (2005-Vagyonnövekedési mutató (2005-2014)
Kiszámítható portfólió 2,63% 5,54% 5,47%
Klasszikus portfólió 4,74% 5,82% 5,94%
Kiegyensúlyozott portfólió 10,34% 7,08% 7,35%
Növekedési portfólió 10,02% 6,74% 6,85%
Infláció -0,20% 4,16% –
Ne parázz! Olyan pénzt fektess be, ami nem a létszükségleted, de elvársz tőle valamit.
OK?
Én sírtam, amikor nem volt pénzem megvenni az OTP-t 1995 Ft-ért.
Rövidtávú befektetésre a magas kockázatú ETF teljesen alkalmatlan, ahogy Miklós irta, a daytrade szerencsejáték. Ezzel el is vesztette az olvasói tizedét:))
“Jah és ez az etf mánia sem biztos, hogy nyerő lesz, tavaly augusztusi eséskor amit egyik másik művelt, az alapján én a következő válságban mindenhol lennék csak etf-ben nem.”
WUT?
Te érted egyáltalán, hogy mi az az ETF?
osztalekportfolio.com/blog/2016/02/01/meger_egy_ujraszamolast_valasz_a_kiszamolohu_cikkere
Kár hogy egy kicsit egyoldalúan közelíti meg a dolgot, és csak az osztalékrészvényekre koncentrál, mintha az lenne a szent Grál.
Egy értelmes embernek már ott gyanús a dolog, amikor olyan dolgokat sorol fel negatívumként, amik valójában nem is azok, így valójában azt sugallja hogy nincsenek is negatívumok:
“- Nem nyújtja a gyors meggazdagodás ígéretét.
– Mellőzi a részvénypiaci spekulációval járó izgalmakat.
– Induláskor még nem termel kimagasló hozamokat.
”
Persze még mindig jobb, mint ha UL-t árulna, bár azért az is veszélyes, ha az embereket a saját valós vagy kitalált sikertörténetével a részvénypiacra csábítja.
Egyebkent a baratommal meg tavaly nyaron mi is a CSPX-et neztuk ki mint S&P500 koveto ETF es visszaforgatja az osztalekot, hogy ne kelljen az adozassal szivni.
Inkább hatásvadász marhaság, mint tények.
Mert ezt írja a hozamokra a fact sheet-ben: globalxfunds.com/DIV/FS
Ez köszönő viszonyban sincs a fent megénekelt hozamokkal. De ez utóbbi a valóság.
Vagy erre gondolt? globalxfunds.com/SDIV/FS
Ez is elég katasztrofális.
Csak mert más usa dividend részvénye nincs: globalxfunds.com/investormaterials.php?t=3
A mesében szépen hoztak, a valóságban meg úgy, ahogy le vannak írva a fact sheet-ekben. A részvénypiac átlaga alatt.
Tehát kiválogatták minden idők legjobb osztalékfizető részvényeit visszamenőleg, a felső 10%-ot és azok túlteljesítették a piaci átlagot.
Na ne már. Ez nem nevetséges, ez gyalázat, hogy valaki ilyet kiad a kezéből.
Akkor ennyi erővel én kiválogatom a legnagyobb növekedést elérő részvények felső 10%-át visszamenőleg 50 évre és bebizonyítom, hogy ez a legjobb stratégia.
Vagy megmondom, mibe kellett volna fektetni az elmúlt 40 évben.
Ékes példája a dividend stockokkal történő parasztvakításnak, köszönjük a példát, szóval így működik a nagy rejtett igazság.
Attól még jól el lehet adni az embereknek.
Mondjuk az azért megdöbbentő, hogy ezért az emberek képesek kiadni 100 ezer forintot. Beírja a google-be, hogy dividend stock, aztán olvas ingyen.
Én itt valami komoly félreértés-szagot érzek 🙂 Nem a legjobb eredményű (hig return) high yield részvényeket válogatták ki, hiszen az önigazolás lenne. (A legjobban teljesítő részvények teljesítenek a legjobban, hehe.) Hanem azt nézték, hogy mi van, ha a legmagasabb osztalékhozamú részvények vannak a portfólióban. Az meg miért ne teljesíthetne felül, legalább hosszú távon?
A high yield is lehet a value mérőszáma, akár a low P/E vagy P/BV. Múltkor még kedvező véleményed volt a value-ról, vagy irányváltás történt volna?
A hivatkozott ETF-eket meg felesleges belekeverni, mert azok nem (teljesen) ezt a módszert követik.
A fenti stratégia ugyanaz, mint a Dogs of the Dow, csak nem a Dowra, hanem az egész piacra kiterjesztve.
Nem, nem az átlagot vagy a mediánt, nem is a felső 33%-ot, csak és kizárólag a felső 10%-ot. A többi kilencven százalékot miért hagyjuk figyelmen kívül????
Ez akkora vetítés, hogy még beszélni is kár róla.
Majd ha azt írják, hogy összeállítottuk ezt a portfóliót 50 éve és nézd meg, hogy teljesített.
De nem, utólag csináltak egy ilyen hülyeséget. Ha tudtuk volna, hogy mit kell megvenni időben és mikor eladni, akkor tudtunk volna ilyen hozamot, látod?
Ez a parasztvakítás magasiskolája. Példának jó, hogy szédítik a szerencsétlen embereket.
msci.com/resources/factsheets/index_fact_sheet/msci-world-high-dividend-yield-index.pdf
Miért nem mindjárt a vietnami piacot hasonlítjuk az amerikaihoz? Vagy a kambodzsait?
“MSCI WORLD 140 ország 2000 részvénye, 90%-uk fejlődő ország, vagy még az sem.”
Te nem az All-Country-ra gondoltál (ACWI)? Bár még abban sincs 90% emerging. A sima “World Indexben” csak 23 fejlett ország van.
msci.com/resources/factsheets/index_fact_sheet/msci-world-index.pdf
A Russell 2000 is nagyobb hozamot ért el, mint a S&P 500.
És?
Az átlagos high dividend alap mennyivel hozott többet, mint az átlagos index alap? 0%-kal?
Persze, ha utólag keresem meg azt, amelyik többet hozott, meg csak a felső 10%-ot nézem, akkor fantasztikus dolog.
Ha normálisan nézem, akkor meg tök átlagos.
De legalább jó hangzik, lehet benne hinni, meg el lehet adni a balekoknak, hogy ez a bölcsek köve.
Marhára jobb. Mondd csak, te elolvastad, vagy csak belinkelted? 🙂
10 évnél jobb a normál.
5 évnél jobb a normál.
3 évnél sokkal jobb a normál.
1 évnél sokkal jobb a normál.
Te nagyon jó fej vagy, hogy folyamatosan hozod a bizonyítékokat, hogy rosszabb a high dividend, mint a normál.
Köszönjük. 🙂
“Ezért mondom mindig, hogy csak top minőségű vállalatok részvényeit vesszük, és csak akkor, amikor azok alulértékeltek.”
Azaz ez valami érték alapú megközelítés akar lenni, amit leegyszerűsítünk az osztalékfizetés mértékének figyelésére? Ennél azért vaskosabb könyveket láttam… 🙂
Ha már VI, meg ETF, akkor pl ez?
ishares.com/us/products/239728/ishares-sp-500-value-etf
Kíváncsi lennék, melyik az a normális cég?
Én FIO-n és SAXO Bank-on keresztül vettem részvényeket, egy évig 30%-ot vontak, utána csak 15%-ot. A Randomnál 30%-ot láttam, aztán már nem követtem.
Ha nem ilyen a szolgáltató, akkor lerántja a legnagyobb kulcsot, a 30%-ot.
Ezért nem mindegy, kinél van számlád.
Egyébiránt az emberek nagy része azért tőzsdézik, mert a lehető legmagasabb hozamot akarja a lehető legnagyobb kockázatot elviselve.
Ha ezt a kambodzsai, vietnami v atlantiszi-mordori részvényektől lehet remélni, akkor erről is kéne irni!
Sokakat nem rázna meg, ha részvényekben lévő megtakaritásuk 3/4-ét elvesztenék.
Mi ennek a hátránya? Magasabb költség? Bennfentes kereskedelem? Nagyobb volatilitás..de megéri?
Erre az Apple a legjobb pelda:)
Lehet, hogy hallottál már olyasmiről, hogy egy stratégia hol alulteljesítő, hol meg felül. Az egyik írásodban megállapítottad, hogy volt olyan 10-20 év, amikor a kötvény jobb volt, mint a részvény. Mégse vontál le olyan tanulságot, hogy a részvény en bloc köcsögség. (Én is tudtam volna jobban gúnyolódni, amikor csípőből válaszolva elkezdtél vietnámozni.)
Egyébként a rövidtávú alulteljesítés abból is adódhat, hogy nem a stratégia mondott csődöt, hanem a High Yield verzióban kevesebb USA van, és a dollárerősödés vitte le az USD-ben számolt hozamot.
A másik módszer: osztaléknövekedési stratégia 10 évre: SP500 Dividend Aristocrats: 9,86%, SP500: 6,46% (“Compare an index” menüben kell beállítani)
us.spindices.com/indices/strategy/sp-500-dividend-aristocrats
Én továbbra is annyit mondok, hogy semmi bizonyíték nincs arra, hogy a High Dividend stratégia akárcsak egy hangyabokányival túlteljesítené az egyszerű tőzsdeindexet.
Ha véletlenül mégis egy kicsit néha, az is olyan karcsú, hogy semmi nem indokolja azt a hatalmas hype-ot, ami körülötte van.
Erről szól a cikk és semmi másról.
Kedves Mindenki!
KBC Equitas-nál szeretnék ETF-el TBSZ-re kereskedni
Gyakorlati tapasztalatokra lenne szükségem, ezért aki ilyenekkel rendelkezik és segítőkész, az írjon legyen szíves a teremyfkukacfreemailponthu – ra.
Köszönöm előre is.
* egy nyugdijas szamara egy osztalekfizeto indexre (plusz persze kotvenyek) epitet portofolio _lehet_ hogy jobb. Kulonosen ha a rendszeres penzfelvetele utan nem kell megfizese a spreadet es a broker dijat.
* egy fiatal szamara viszont szinte biztos hogy a teljes piac indexe jobb (plusz persze a kotvenyek), mert a halmozo fazisban a nagyobb osztalek ujrabefektetese amugy is tobb koltseggel jar.
Ezenkivul hogy melyiknek milyen a hosszutavu teljesitmenye a koltsegektol eltekintve az egy kulon tema amit a cikk elege jol magyarazot.
Most elmélet jön 🙂
A részvények értéke (racionális megközelítés):
Azzal egyenértékű, hogy a jövőben mekkora összeget fog visszajutattni a részvény tulajdonosainak, ezt két féle módon teheti meg: osztalék és saját részvényvásárlás.
Ha nem fizet osztalékot, akkor a jövőbeni osztalék árazódik.
Tehát ha tudunk egy cégről, akik soha nem fog saját részvényt vásárolni és soha nem fog osztalékot fizetni, az nem ér semmit.
Azzal egyétértek, hogy növekedési periódusban nem kell osztalékot fizetni, de ha elérte a növekedési plafonját, akkor vissza kell adni a befektetőknek a pénzét osztalék vagy sajátrészvény vásárlás formájában.
portfolio.hu/finanszirozas/alapkezelok/ez_okozhatja_a_kovetkezo_penzugyi_valsagot.3.226662.html
osztalekportfolio.com/blog/2016/02/01/meger_egy_ujraszamolast_valasz_a_kiszamolohu_cikkere
Várjuk a Kiszámoló válaszát.
Én nem olvastam, de nem is érdekel.
Ha én is abból élnék, hogy 100 ezer forintért titkos tudnivalót árulnék az osztalékfizető részvényekről, tuti találnék pár adatot, ami azt hozza ki, hogy ez a legjobb és busásan megéri a százezret.
Nincs nekem időm mindenkivel vitatkozni, akinek az érdekeit sérti az, amit írtam, legyen az unit linked, kairos, befektetési alap, vagy bármi.
Amit le akartam írni, leírtam, sok adattal és ténnyel.
Ha valakinek van kedve vitatkozni vele, ott megteheti.
igen, mostmar fizet, de sokaig nem fizetett, meg akkor se, amikor tele volt penzzel.
:
Csak egy peldat hoztam, egy olyan ceget, amelyik pont akkor emelkedett nagyonsokat, amikor esze agaban se volt osztalekot fizetni:)
Nem ugy van ez, hogy a ceg akkor fizet osztalekot, amikor mar amugy se tudna jol elkolteni a penzet, es tul sok van belole? Ha ez igaz, akkor egy kutatas-fejlesztessel foglalkozo cegnel kimondottan rosszul hangzik ha osztalekot fizet, hiszen abbol a penzbol tokeletesithetne a termeket
A növekedési részvényekre teljesen igazad van, csak itt mindig felmerül a kérdés, hogy maga a cég tud e valóban növekedni, képes e hatékonyan befektetni a pénzedet vagy nem?
Egyébként tudtommal a Berkshire Hathaway se fizet osztalékot, valószínűleg nekik nem is kell, mert jobban kezelik a vagyont mint pl. én. 🙂
Kerestem egy doksit:
am.jpmorgan.com/blobcontent/1378404661562/83456/11_295_Dividends%20for%20the%20long%20term.pdf
Kb. az az üzenete, hogy a “High dividend yield, Low payout ratio” esetén a legnagyobb a hozamod: tehát vissza is kapsz pénz, de marad annyi a cégben amiből tud növekedni, ezzel a szemlélettel szerintem mind a ketten ki tudunk egyezni 🙂