Osztalékfizető részvények és ETF-ek

Miután már a csapból is az folyik, hogy milyen fantasztikus bölcsek köve az osztalékfizető részvényekbe való befektetés, ideje, hogy én is írjak róla egy keveset.

Aki részvényt vásárol, tulajdonosa lesz a részvényei arányában az adott cégnek. Így, mint tulajdonos, részesedik is a cég által megtermelt eredményből, vagy egyszerűbben haszonból.

Ezt hívják osztaléknak.

Sok cég nem fizeti ki ezt a pénzt, hanem inkább újra befekteti. Azonban vannak olyan cégek, akik megbízhatóan kifizetik az osztalékot. Ilyen cégek például a közmű cégek, mert mondjuk egy áramszolgáltató mit kezdene a megtermelt haszonnal? Húzzon ki még egy vezetékrendszert a 30 éve meglévő állandó fogyasztóihoz? Mivel nincs vagy kevés értelmes beruházási lehetősége van, jó eséllyel minden évben kifizeti a megtermelt profitot osztalék formájában.

Az ilyen cégeket gyűjtő ETF-ek nevében benne szokott lenni a “dividend” vagyis osztalék szó. Előfordulhat még a “high dividend” (magas osztalék) vagy a “growth dividend” vagyis növekvő osztalék, amikor is a cégek az átlaghoz képest magas osztalékot, vagy egyre növekvő mértékű osztalékot fizetnek.

Nagyon felkapott lett az utóbbi időben az osztalékfizető részvényekbe való befektetés, egyre többen propagálják mindenfelé ezt a biztos fejős tehenet, mint bombabiztos módszert.

Hiszen ha ma megveszem ezeket a papírokat, biztos 2,5-3%-os éves osztalék mellett (dollárban), még mindig jobban járok, mintha bankban tartom a pénzem évi fél százalékért. Ha pedig le is esik a részvény ára, mit érdekel, ha nekem továbbra is kijön a befektetésemre ez a 2,5-3%-os hozam. Vagyis ezzel kiküszöböltem az árfolyam-kockázatot. Ha le is esik a részvény ára, nekem még mindig megmarad a 2,5-3%-os éves hozam.

Sajnos a túl egyszerű igazságokkal lehet a legnagyobbat bukni és sok előnye mellett azért sok kockázatot is rejt magában az osztalékfizető részvény, érdemes átnézni, mit is várhatunk egy ilyen befektetéstől.

Osztalékot általában régi, érett vagy gyakran már túlérett cégek fizetnek, mint a Coca-Cola, Jonhson&Jonhson és hasonló mamutok, így az osztalékfizető alapok általában ilyenekkel vannak tele.

Ez egyrészt jó, mert ezeknek a cégeknek kisebb a kockázatuk, mint egy ifjú titánnak.

Másrészt azonban az osztalékfizetésre kihegyezett alapok nagyon egyoldalúak ugyanezen okok miatt, a teljes piac egy elég szűk szegmensébe fektetnek csak, ami a diverzifikáció szempontjából nem feltétlen szerencsés.

Mivel nagyon sok cég és terület, mint technikai cégek, kis cégek és hasonlóak nem szerepelnek az osztalékfizető alapokban, ezért gyakran a teljesítményük elmarad a tőzsdeindexétől, mivel a nagyobb emelkedést produkáló cégek nincsenek az ilyen alapokban.

Azt gondolhatjuk, hogy akkor legalább esés idején jobban teljesítenek, de sajnos ez sem egyértelmű, 2007 csúcspontja és 2009 tavasza között az amerikai tőzsdeindex (DJIA) 49%-ot esett, az Ishares Select Dividend ETF viszont 58%-ot.

Az, hogy egy részvény ma sok osztalékot fizet, sajnos semmilyen garanciát nem ad arra, hogy ez így is marad. A kétezres évek elején a bankok hatalmas osztalékokat fizettek ki, ezért gyakori szereplői voltak ezeknek az alapoknak, utána nem csak osztalékot nem, vagy alig fizettek, de még az árfolyamuk is hatalmasat esett. De gondolhatunk a pár éve még jól menő olajipari cégekre, ott is gyorsan elapadt a gavallér mértékű osztalékfizetés az elmúlt években.

De bármilyen egyéb piaci ok miatt is egyik napról a másikra abbahagyhatja az osztalék fizetését egy eddig jól tejelő cég. Például a túl erős dollár olyan multicégek profitját is erősen kikezdte, amelyek gyakori szereplői az ilyen alapoknak.

Az osztalékfizető cégek gyakran félnek visszavágni az osztalék mértékét, mert tartanak ennek negatív üzenetétől, inkább választják az eladósodás árán is az osztalék fenntartását. Az AT&T tavaly is több osztalékot fizetett, mint amennyi eredményt valójában elért.

Az belátható könnyen, hogy ez a mutatvány sok éven át nem fenntartható, így könnyen lehet, hogy túl drágán vásárolunk be egy-egy részvényből és amikor eljön az igazság pillanata, csúnyán ráfizetünk.

A 2,5-3%-os osztalék nagyszerűnek tűnik akkor, amikor az amerikai jegybanki alapkamat 0,1%. De ha ezt az alapkamatot visszaemelik 3-4%-ra, (a válság előtt közvetlen 5,25% volt 2007-ben), két dolog fog történni:

– Hirtelen már nagyon nem lesz vonzó a 2,5%-os osztalék, hiszen a bankban ennek a dupláját kapnánk bankbetétre, ezért nagyot fognak zuhanni a részvényárak, főleg azok, amiket csak a magas osztalék miatt tartottak. (Ilyen áron senkinek nem fognak kelleni a részvények, ha csak 2,5% osztalékot tudnak fizetni.)

– A vállalatok által felvett hitelek kamatai is emelkedni fognak rövid úton, így az osztalékfizetés helyett jó eséllyel inkább azok visszafizetésére fogják fordítani a cég által megtermelt nyereséget. Jó ötletnek tűnt felvenni 3% kamat mellett a sok hitelt, dupla ennyi kamat mellett már könnyen fojtogató is lehet a kamatteher. (Erről itt írtam bővebben: Ingyenpénz: kockázatok és mellékhatások.)

Amikor egy-egy osztalékfizető részvényeket gyűjtő ETF teljesítményét nézzük, ne felejtsük el azt sem, hogy az amerikai tőzsdeindex, a S&P500 szimpla tartása esetén is jelenleg 2,28% osztalékot kapunk. Vagyis amikor egy átlagos dividend ETF évi 2,4-2,8, ritkán 3%-os osztalékfizetését olvassuk, ne felejtsük el, hogy maximum 0,7% többlet osztalékról van csak szó az átlaghoz képest. Az meg nem egy olyan nagy döbbenet.

Újabb rossz hír, hogy az osztalékfizető részvényeket gyűjtő ETF-ek gyakran magasabb éves költséggel dolgoznak, mint a sima tőzsdeindexbe fektető ETF-ek. Jellemzően 0,3-0,4%-kal, ami lényegesen több, mint a S&P 500-as ETF-ek 0,1-0,2%-os éves díja. (A plusz költség el is viszi a plusz osztalékok nagyját.)

Az egyik legismertebb osztalékfizető ETF, a Vanguard High Dividend Yield ETF hozamait összehasonlítva az egyszerűen csak az amerikai tőzsdeindexbe, a S&P500-ba fektető párjával, nem látunk érdemleges plusz hozamot:

vanguard

Ugyanezt megcsodálhatjuk grafikonon is:

vang2

A kék vonal a Vanguard High Dividend Yield ETF, a piros a S&P 500 amerikai tőzsdeindex teljesítménye. Kicsit csalóka a kép, mert sem az egyik, sem a másik nem tartalmazza a kifizetett osztalékokat. Ha azokat is beleszámítanánk, megint csak azt kapnánk, hogy semmi plusz hozama nem volt a nagy osztalékot fizető cégeket tartalmazó alapnak és még a piaci kockázata, árfolyam-változása sem volt lényegesen kisebb, mint az átlagos tőzsdének.

De nézzünk meg egy másik összehasonlítást, ahol már nem csak amerikai részvények vannak:

msci

Itt egyedül 20 évnél hozott jobban az osztalékfizető alap, minden más időtávban csúnyán kikapott a normál tőzsdeindextől.

Amikor osztalékfizető ETF-et keresünk, akkor is igaz az aranyszabály: ne csak az elmúlt év hozama alapján döntsünk és a hozam mögötti plusz kockázattal is legyünk tisztába. A kiugróan nagy eredményt elérő (jellemzően egyébként igen kicsi) alapok már középtávon is sokszor igen gyászosan szerepelnek.

Persze mindig lehet olyan okosakat mondani, hogy ha 1985-ben megvettük volna az XY Bank részvényeit, azóta már egy talicska osztalékot kaptunk volna és még a részvény ára is felment volna a 15-szeresére.

Ha a templomtornyon meg gatya lenne, ő lenne a legmagasabb legény a faluban. Nem az a nagy kunszt, hogy megmondjuk, mit kellett volna 30 éve csinálni, vagy hogy 1999-ben kellett volna Apple részvényt venni vagy 2004-ben Google-t. Ilyen fene nagy bölcsességet bárki tud gyártani.

Ki lehet ragadni most is egy-egy értékpapírt, ami a jelenben nagy osztalékot fizet (mint a fentebb említett AT&T), de mint láttuk, picit sem biztos, hogy ez valóságosan is fenntartható akárcsak középtávon is.

Például most nagy sláger első ránézésre az ingatlanfejlesztő Annaly Capital Managment.

13,5% éves osztalékhozam. Wow. Picit jobban megpiszkálva kiderül, hogy az előző negyedévben a most 0,3 dolláros osztalék csak 0,21 dollár volt, 2009 év végén pedig még 0,7 dolláros osztalékot fizetett. Jelenleg pedig az EPS (egy részvényre jutó eredmény) negatív.

Az árfolyama pedig?

annaly

Nos, hanyatt esünk attól, hogy az elmúlt negyedévben a lezuhanó árfolyam miatt milyen magas lett az osztalék mértéke?

S miért is zuhant le az árfolyam (és így arra vetítve lett hatalmas az osztalék)?

A tőzsde mindig a jövőbe néz, az osztalék pedig a múlt alapján kerül kifizetésre. A tőzsde szerint a cégnek már rosszul megy, ez már látszik a részvény árán, de még nem látszik az osztalék mértékén. Ezért nagyon csalóka a pillanatnyi magas osztalék.

Több ilyen példát lehetne még találni. A magas osztalék nem biztos, hogy mindig olyan jó hír.

Még az sem jelent semmit, hogy egy cég osztaléka növekvő-e. Az alábbi cégek nagyon vonzóak voltak néhány éve és úgy látszott, stabilan növekvő osztalékot fizetnek.

Ha megvetted a Home Depot papírjait hét éve, lélegzetelállító 12% osztalékot fizettek. Most 2,1%-ot, ami még az átlagnál is kevesebb.

A Disney öt éve 3,3%-ot fizetett, most ennek kevesebb, mint a felét, 1,4%-ot.

Az Altria 13 éve 24%-ot fizetett, most 3,6%-ot.

Röviden összefoglalva: nem akarom azt mondani, hogy rosszul teszed, ha osztalékfizető részvényeket is veszel. Annak is van helye a portfóliódban.

De a mostanában túlpörgetett csodavárástól azért szeretnélek lebeszélni. Az osztalékfizető alapok nem a bölcsek köve, ugyanannyira kockázatos, mint bármilyen másik tőzsdei befektetés, a hozama ugyanúgy csak addig vonzó, amíg a bankban semmi kamatot nem kapsz és érdemes feltenned magadban a kérdést, hogy ez vagy az a cég miért fizet ilyen magas osztalékot? Vajon fenntartható ez? Vagy éppen összeomlás előtt áll a cég, csak ez még nem látszik az elmúlt félév osztalékán?

Kezeld a helyén a dolgot és akkor se szállj el, ha ma minden harmadik weboldal azt harsogja, hogy ez a tuti tipp a biztos befektetésbe és a kockázat elkerülésére.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

103 hozzászólás

  • shylock
    Rejtet költségek is elégé jelentősek, hisz a pénztár lényegében egy alapok alapjához hasonlóan működik. Az általa használt befektetési alapok minden költsége a piaci index hozam rovására megy. Ez nem szerepel a prospektusban, de ha megnézed a hozamokat és összeveted a hasonló szerkezetű index termékekből felépíttet portfólióval akkor a mínusz 2 illetve 3% ott van. Az ETF terméknek pont ez az előnye: ismert és alacsony költségek.

    Befejezésként a “750k HUF után garantált 20%” félrevezető. Befizetés utáni támogatás és évesített hozam két különböző fogalom. Nem szabad a csalóka elsőn elvakulva dönteni a második rovására.

  • hemond
    Teljesen igazad van, keresgéltem páromnak önkéntes pénztárat de alig volt olyan aminek normális portfoliója volt. Végül az allianz nyert talán nekik volt a legtöbb portfóliójuk, komolyan elgondolkodtam, hogy az enyémet is átviszem oda (Erste), de végül maradtam legalább így is divezifikálva vagyunk.

    Költségek valóban magasak.

  • Volto

    Köszi! De akkor hosszú távon (10 év ?) mégiscsak a hozamfizető nagyokat választanám (tudod, lusta portfólió), és remélem, hogy elég egyszer nyilatkoznom az amcsiknak, hogy itthon is fizetek utána adót .

  • Volto

    Bocs, tök igazad van, nem pontosan fogalmaztam az ÖNYP-vel kapcsolatban. De 21 év után (függetlenül a korhatárról ) szabadon felhasználhatod.
    Valóban nem tökéletes, de egyfajta befektetésnek mindenképpen hasznos.Ezért lett volna fontos a MNYP, de ez már tényleg másik topik.
    Próbáltam valami értelmezhető módon bemásolni az én ÖNYP hozamaimat, nem tudom, hogy fog megjelenni.

    Hozamok alakulása
    Tárgyévi nettó hozamráta (2014) 10 naptári év átlagos nettó hozamrátája (2005-Vagyonnövekedési mutató (2005-2014)
    Kiszámítható portfólió 2,63% 5,54% 5,47%
    Klasszikus portfólió 4,74% 5,82% 5,94%
    Kiegyensúlyozott portfólió 10,34% 7,08% 7,35%
    Növekedési portfólió 10,02% 6,74% 6,85%
    Infláció -0,20% 4,16% –

  • Petike12
    A Lehman Brothers mennyi osztalékot fizetett? Tökmindegy milyen részvényt veszel, amíg nem ölnek meg a költségekkel, veszi el a pénzed a kamubróker, vagy a félkamu lehúzós kis cég. A fő kérdés inkább az, hogy részvényekbe érdemes-e most fektetni, dehát erre se tud senki választ adni, max a jósnőd.
  • Petike12
    Jah és ez az etf mánia sem biztos, hogy nyerő lesz, tavaly augusztusi eséskor amit egyik másik művelt, az alapján én a következő válságban mindenhol lennék csak etf-ben nem.
  • Volto

    Ne parázz! Olyan pénzt fektess be, ami nem a létszükségleted, de elvársz tőle valamit.
    OK?
    Én sírtam, amikor nem volt pénzem megvenni az OTP-t 1995 Ft-ért.

  • Usespanner

    Rövidtávú befektetésre a magas kockázatú ETF teljesen alkalmatlan, ahogy Miklós irta, a daytrade szerencsejáték. Ezzel el is vesztette az olvasói tizedét:))
  • Zedder

    “Jah és ez az etf mánia sem biztos, hogy nyerő lesz, tavaly augusztusi eséskor amit egyik másik művelt, az alapján én a következő válságban mindenhol lennék csak etf-ben nem.”

    WUT?

    Te érted egyáltalán, hogy mi az az ETF?

  • Sólyomi Dávid
    Támadt néhány gondolatom a cikk kapcsán, összefoglaltam őket:
    osztalekportfolio.com/blog/2016/02/01/meger_egy_ujraszamolast_valasz_a_kiszamolohu_cikkere
  • szárnyas freivadász
    content.globalxfunds.com/hubfs/High_Div_Stocks_in_a_Rising_Rate_Envrn.pdf
  • TT
    Na megnéztem ezt a híres oldalt, most már értem mit árul az úriember. Csupán 100e Ft-ért megtanít bárkit arra, hogyan kell meggazdagodni.
    Kár hogy egy kicsit egyoldalúan közelíti meg a dolgot, és csak az osztalékrészvényekre koncentrál, mintha az lenne a szent Grál.
    Egy értelmes embernek már ott gyanús a dolog, amikor olyan dolgokat sorol fel negatívumként, amik valójában nem is azok, így valójában azt sugallja hogy nincsenek is negatívumok:
    “- Nem nyújtja a gyors meggazdagodás ígéretét.
    – Mellőzi a részvénypiaci spekulációval járó izgalmakat.
    – Induláskor még nem termel kimagasló hozamokat.

    Persze még mindig jobb, mint ha UL-t árulna, bár azért az is veszélyes, ha az embereket a saját valós vagy kitalált sikertörténetével a részvénypiacra csábítja.
  • Greg
    Honnan lehet beszerezni egy tablazatot, hogy melyik orszag reszvenyei/ETFjei utan mennyi az osztalek ado? Meg melyik adohivatal mennyire szivat? (pl.: fennt emlitett, hogy irek csakazertis levonjak, mig a nemetek ossze vissza vonogatnak) A KBC Equitast megkerdeztem tobbszor is (ugyfelszolgalat es BO) elhajtottak, hogy nem adotanacsado iroda, forduljak a konyvelomhoz (!) Nem tudjak, hogy mennyi osztalekadot kell vonniuk. Szoval se nem voltak segitokeszek, se nem jutottam beljebb.

    Egyebkent a baratommal meg tavaly nyaron mi is a CSPX-et neztuk ki mint S&P500 koveto ETF es visszaforgatja az osztalekot, hogy ne kelljen az adozassal szivni.

  • Kiszamolo
    Ez egy nagyon vicces link. Csak azt felejti el kifejteni, hogy akkor mit is ért high dividend stocks alatt, ami ennyire marha jól hoz.

    Inkább hatásvadász marhaság, mint tények.

    Mert ezt írja a hozamokra a fact sheet-ben: globalxfunds.com/DIV/FS

    Ez köszönő viszonyban sincs a fent megénekelt hozamokkal. De ez utóbbi a valóság.

    Vagy erre gondolt? globalxfunds.com/SDIV/FS

    Ez is elég katasztrofális.

    Csak mert más usa dividend részvénye nincs: globalxfunds.com/investormaterials.php?t=3

    A mesében szépen hoztak, a valóságban meg úgy, ahogy le vannak írva a fact sheet-ekben. A részvénypiac átlaga alatt.

  • Kiszamolo
    Most olvasom, hogy készült ez a fantasztikus “tanulmány”: The following analysis is based on the performance and behavior of the highest decile1 of dividend paying stocks (“high dividend stocks”) from 1960 to 2014.

    Tehát kiválogatták minden idők legjobb osztalékfizető részvényeit visszamenőleg, a felső 10%-ot és azok túlteljesítették a piaci átlagot.

    Na ne már. Ez nem nevetséges, ez gyalázat, hogy valaki ilyet kiad a kezéből.

    Akkor ennyi erővel én kiválogatom a legnagyobb növekedést elérő részvények felső 10%-át visszamenőleg 50 évre és bebizonyítom, hogy ez a legjobb stratégia.

    Vagy megmondom, mibe kellett volna fektetni az elmúlt 40 évben.

    Ékes példája a dividend stockokkal történő parasztvakításnak, köszönjük a példát, szóval így működik a nagy rejtett igazság.

  • Kiszamolo
    TT, ha létezne a Szent Grál, már más is felfedezte volna. Akkor meg máris nem működne, mert mindenki ezt csinálná.

    Attól még jól el lehet adni az embereknek.

    Mondjuk az azért megdöbbentő, hogy ezért az emberek képesek kiadni 100 ezer forintot. Beírja a google-be, hogy dividend stock, aztán olvas ingyen.

  • Attila
    Nem tudom miért szívtok indexkövető etf – ekkel, én indexet közvetlenül cfd – ben kereskedek, eddig semmi hátrányát nem tudtam felfedezni…. Osztalékkal nem kell szívni, a nyereség után meg 16% szja és ennyi…
  • Panasonic
    Attilának: A CFD elsősorban rövidtávú spekulációra éri meg. Hosszútávú tartása költséges (napi kamat a hitelre) illetve veszélyes amennyiben a tőkeáttétel kifeszítésével nagyobb kockázatot vállal fel valaki, mint amit megengedhetne magának. Példa: SP500 követés 19000 USD tőkével: 100 db SPY etf ktg 2*15 usd+spread 19000 USD fedezetigénnyel. 100 db SPY CFD ktg 2*20USd+spread ÉS napi -2,07USD kamat (egy évre -756 USD), fedezetigény 1900 usd. (10% fedezetigény)
  • szárnyas freivadász
    Kiszámoló: “Tehát kiválogatták minden idők legjobb osztalékfizető részvényeit visszamenőleg, a felső 10%-ot és azok túlteljesítették a piaci átlagot.”

    Én itt valami komoly félreértés-szagot érzek 🙂 Nem a legjobb eredményű (hig return) high yield részvényeket válogatták ki, hiszen az önigazolás lenne. (A legjobban teljesítő részvények teljesítenek a legjobban, hehe.) Hanem azt nézték, hogy mi van, ha a legmagasabb osztalékhozamú részvények vannak a portfólióban. Az meg miért ne teljesíthetne felül, legalább hosszú távon?
    A high yield is lehet a value mérőszáma, akár a low P/E vagy P/BV. Múltkor még kedvező véleményed volt a value-ról, vagy irányváltás történt volna?
    A hivatkozott ETF-eket meg felesleges belekeverni, mert azok nem (teljesen) ezt a módszert követik.

    A fenti stratégia ugyanaz, mint a Dogs of the Dow, csak nem a Dowra, hanem az egész piacra kiterjesztve.

  • Kiszamolo
    Szárnyas, kiválogatták az osztalékfizető részvények felső 10%-át, UTÓLAG, ami a magasabb osztalék miatt felülteljesítette a piaci átlagok. Nahát, milyen megdöbbentő, hogy a legtöbb osztalékot fizető részvények (amiknek nyilván az árfolyama is átlag felett nőtt) az átlag felett teljesítettek.

    Nem, nem az átlagot vagy a mediánt, nem is a felső 33%-ot, csak és kizárólag a felső 10%-ot. A többi kilencven százalékot miért hagyjuk figyelmen kívül????

    Ez akkora vetítés, hogy még beszélni is kár róla.

    Majd ha azt írják, hogy összeállítottuk ezt a portfóliót 50 éve és nézd meg, hogy teljesített.

    De nem, utólag csináltak egy ilyen hülyeséget. Ha tudtuk volna, hogy mit kell megvenni időben és mikor eladni, akkor tudtunk volna ilyen hozamot, látod?

    Ez a parasztvakítás magasiskolája. Példának jó, hogy szédítik a szerencsétlen embereket.

  • szárnyas freivadász
    És ez?
    msci.com/resources/factsheets/index_fact_sheet/msci-world-high-dividend-yield-index.pdf
  • Kiszamolo
    Ez most hogy jön ide? MSCI WORLD 140 ország 2000 részvénye, 90%-uk fejlődő ország, vagy még az sem.

    Miért nem mindjárt a vietnami piacot hasonlítjuk az amerikaihoz? Vagy a kambodzsait?

  • szárnyas freivadász
    Annyiban igazad van, hogy ez is játék a számokkal (de hát manapság mi nem az :-), de a lényeg itt nem a kelet-kambodzsai cipőipari index vs. SP500, hanem az lenne, hogy az MSCI Word High Yield 1995 óta jobb eredményt ért volna el, mint az alapindex, azaz a sima MSCI World (igaz, nagyobb szórás és nagyobb DD mellett).
  • szárnyas freivadász
    A pdf szerint: MSCI World High Yield összetétele (kerekítve): USA: 49%, UK: 12%, Svájc: 10%, Franciao.: 5%, Németo: 5%. Egyéb: 19%. Ebben nem is lehet se Vietnam, se Kambodzsa, mert ez is csak a szülőindex 23 fejlett országából válogathat.

    “MSCI WORLD 140 ország 2000 részvénye, 90%-uk fejlődő ország, vagy még az sem.”
    Te nem az All-Country-ra gondoltál (ACWI)? Bár még abban sincs 90% emerging. A sima “World Indexben” csak 23 fejlett ország van.
    msci.com/resources/factsheets/index_fact_sheet/msci-world-index.pdf

  • Kiszamolo
    Tehát sokkal nagyobb kockázat mellett nagyobb lett a hozam? Nahát.

    A Russell 2000 is nagyobb hozamot ért el, mint a S&P 500.

    És?

  • szárnyas freivadász
    Tanulság? Csak annyi, hogy a high yieldben azért van némi ráció.
  • Kiszamolo
    Van hát, 0,1% plusz. Annyival meg többet is kérnek a kezelésért.

    Az átlagos high dividend alap mennyivel hozott többet, mint az átlagos index alap? 0%-kal?

    Persze, ha utólag keresem meg azt, amelyik többet hozott, meg csak a felső 10%-ot nézem, akkor fantasztikus dolog.

    Ha normálisan nézem, akkor meg tök átlagos.

    De legalább jó hangzik, lehet benne hinni, meg el lehet adni a balekoknak, hogy ez a bölcsek köve.

  • Kiszamolo
    Ja, megnéztem az MSCI world kontra MSCI WOrld High dividend.

    Marhára jobb. Mondd csak, te elolvastad, vagy csak belinkelted? 🙂

    10 évnél jobb a normál.

    5 évnél jobb a normál.

    3 évnél sokkal jobb a normál.

    1 évnél sokkal jobb a normál.

    Te nagyon jó fej vagy, hogy folyamatosan hozod a bizonyítékokat, hogy rosszabb a high dividend, mint a normál.

    Köszönjük. 🙂

  • BitMoney
    A hivatkozott linken ezt írja:
    “Ezért mondom mindig, hogy csak top minőségű vállalatok részvényeit vesszük, és csak akkor, amikor azok alulértékeltek.”
    Azaz ez valami érték alapú megközelítés akar lenni, amit leegyszerűsítünk az osztalékfizetés mértékének figyelésére? Ennél azért vaskosabb könyveket láttam… 🙂

    Ha már VI, meg ETF, akkor pl ez?
    ishares.com/us/products/239728/ishares-sp-500-value-etf

  • Attila
    Nem tudom ezt honnan veszed, tőlem egy fillér kamatot sem vonnak de még annyit sem…. A tőkeáttétet nem kötelező használni….
  • Attila
    Amúgy huf longokra is adnak hitelt meg kamatot is fizetnek… Mindent arra használj amire való! 😉
  • Tamás
    “Egyébként 15% az adó, ha normális cégen keresztül veszed.”
    Kíváncsi lennék, melyik az a normális cég?
    Én FIO-n és SAXO Bank-on keresztül vettem részvényeket, egy évig 30%-ot vontak, utána csak 15%-ot. A Randomnál 30%-ot láttam, aztán már nem követtem.
  • Kiszamolo
    Van olyan, hogy minősített (értékpapír) szolgáltató. Ha valaki ilyen brókercég, akkor neki elhiszi az amerikai adóhivatal, hogy az ügyfele tényleg nem amerikai állampolgár és akkor csak 15% adót von le.

    Ha nem ilyen a szolgáltató, akkor lerántja a legnagyobb kulcsot, a 30%-ot.

    Ezért nem mindegy, kinél van számlád.

  • Usespanner
    Szerintem Szárnyas 20éves hozamot nézett.

    Egyébiránt az emberek nagy része azért tőzsdézik, mert a lehető legmagasabb hozamot akarja a lehető legnagyobb kockázatot elviselve.
    Ha ezt a kambodzsai, vietnami v atlantiszi-mordori részvényektől lehet remélni, akkor erről is kéne irni!
    Sokakat nem rázna meg, ha részvényekben lévő megtakaritásuk 3/4-ét elvesztenék.
    Mi ennek a hátránya? Magasabb költség? Bennfentes kereskedelem? Nagyobb volatilitás..de megéri?

  • Panasonic
    Attilának: A huf long esetében a devizapár két lába közötti kamatkülönbözet egy részét kapod meg roll over kamatként. Pl. CHF kamat -0,75%, HUF 1,35. A forint long ez esetben CHFHUF shortot jelent, azaz CHF hitelt veszel fel (-0,75%) melyet HUF betétben (+1,35%) helyezel el. A kamat különbség számodra pozitív, ennek egy napra jutó részének egy bizonyos hányadát írják neked jóvá brókercégtől függő, hogy mennyit. (HUF short ügylet esetén viszont értelem szerűen nem jóváírás, hanem levonás van. Az összeg csak relatíve magas, hisz amikor 1 lot CHFHUF short ügyletet nyitsz, akkor valójában 100000 frank hitelt veszel fel és 31 millió forint betétet kötsz le. ebből adódik az a napi pár száz forint nyereség, amiért viszont a számodra kedvezőtlen irányú elmozdulás az ár. 1 ft elmozdulás= 100e forint nyereség vagy veszteség.
  • Panasonic
    Attilának: a CFD esetén egy különbözeti ügyletről van szó (Contract for differents). Itt a brókercég veszi meg/adja el helyetted az alapterméket, aminek nyilván van költsége. Szerintem kérdezz rá a szolgáltatódnál, mert lehet, hogy havonta összesítve könyvelik rá a számládra a költséget, melyet kis összeg esetén észre sem veszel. Hogyan működik? Veszel pl 10 OTP CFD-t 6000-n. Ez részvényként 60e ft-be kerülne + a tőzsdedíj. Mivel CFD ezért csak 6e ft fedezetet kell letenned. Viszont a CFD másik oldalán a brókercég áll. Ő nyílván nem futja azt a kockázatot, hogy az ár rossz irányba megy. Tehát vesz a nevedben 10 db otp-t, hogy lefedezze magát. Ennek az ügyletnek a költségéből a tőzsde díjat még el tudom képzelni, hogy a spread-ben letudja feléd, de a 60e ft hitel napon túli tartásából adódó finanszírozási költségét valahol be kell szednie. Ha nem így, akkor okosba 🙁
  • Janos82
    Szerintem azok a cegek a legjobbak, akik nem fizetnek semmilyen osztalekot.:)

    Erre az Apple a legjobb pelda:)

  • szárnyas freivadász
    “Te nagyon jó fej vagy, hogy folyamatosan hozod a bizonyítékokat, hogy rosszabb a high dividend, mint a normál.”

    Lehet, hogy hallottál már olyasmiről, hogy egy stratégia hol alulteljesítő, hol meg felül. Az egyik írásodban megállapítottad, hogy volt olyan 10-20 év, amikor a kötvény jobb volt, mint a részvény. Mégse vontál le olyan tanulságot, hogy a részvény en bloc köcsögség. (Én is tudtam volna jobban gúnyolódni, amikor csípőből válaszolva elkezdtél vietnámozni.)
    Egyébként a rövidtávú alulteljesítés abból is adódhat, hogy nem a stratégia mondott csődöt, hanem a High Yield verzióban kevesebb USA van, és a dollárerősödés vitte le az USD-ben számolt hozamot.

    A másik módszer: osztaléknövekedési stratégia 10 évre: SP500 Dividend Aristocrats: 9,86%, SP500: 6,46% (“Compare an index” menüben kell beállítani)
    us.spindices.com/indices/strategy/sp-500-dividend-aristocrats

  • Kiszamolo
    A dollárerősödés ugyanúgy érintette volna az MSCI Worldot, mint az MSCI World High Dividendet, vagyis a különbség állandó maradt volna.

    Én továbbra is annyit mondok, hogy semmi bizonyíték nincs arra, hogy a High Dividend stratégia akárcsak egy hangyabokányival túlteljesítené az egyszerű tőzsdeindexet.

    Ha véletlenül mégis egy kicsit néha, az is olyan karcsú, hogy semmi nem indokolja azt a hatalmas hype-ot, ami körülötte van.

    Erről szól a cikk és semmi másról.

  • fe

    Kedves Mindenki!
    KBC Equitas-nál szeretnék ETF-el TBSZ-re kereskedni
    Gyakorlati tapasztalatokra lenne szükségem, ezért aki ilyenekkel rendelkezik és segítőkész, az írjon legyen szíves a teremyfkukacfreemailponthu – ra.
    Köszönöm előre is.
  • kridli
    az apple már fizet osztalékot.
  • shylock
    Ha a ket befektetes hozama egyforma lenne akkor:

    * egy nyugdijas szamara egy osztalekfizeto indexre (plusz persze kotvenyek) epitet portofolio _lehet_ hogy jobb. Kulonosen ha a rendszeres penzfelvetele utan nem kell megfizese a spreadet es a broker dijat.

    * egy fiatal szamara viszont szinte biztos hogy a teljes piac indexe jobb (plusz persze a kotvenyek), mert a halmozo fazisban a nagyobb osztalek ujrabefektetese amugy is tobb koltseggel jar.

    Ezenkivul hogy melyiknek milyen a hosszutavu teljesitmenye a koltsegektol eltekintve az egy kulon tema amit a cikk elege jol magyarazot.

  • hemond

    Most elmélet jön 🙂

    A részvények értéke (racionális megközelítés):

    Azzal egyenértékű, hogy a jövőben mekkora összeget fog visszajutattni a részvény tulajdonosainak, ezt két féle módon teheti meg: osztalék és saját részvényvásárlás.

    Ha nem fizet osztalékot, akkor a jövőbeni osztalék árazódik.

    Tehát ha tudunk egy cégről, akik soha nem fog saját részvényt vásárolni és soha nem fog osztalékot fizetni, az nem ér semmit.

    Azzal egyétértek, hogy növekedési periódusban nem kell osztalékot fizetni, de ha elérte a növekedési plafonját, akkor vissza kell adni a befektetőknek a pénzét osztalék vagy sajátrészvény vásárlás formájában.

  • fe
    Na mi lesz így a befektetési alapokkal?

    portfolio.hu/finanszirozas/alapkezelok/ez_okozhatja_a_kovetkezo_penzugyi_valsagot.3.226662.html

  • egy olvasó
    Itt egy válasz a cikkre.

    osztalekportfolio.com/blog/2016/02/01/meger_egy_ujraszamolast_valasz_a_kiszamolohu_cikkere

    Várjuk a Kiszámoló válaszát.

  • Kiszamolo
    Már régen be lett linkelve a cikk, olvasd a hozzászólásokat hozzászólás előtt.

    Én nem olvastam, de nem is érdekel.

    Ha én is abból élnék, hogy 100 ezer forintért titkos tudnivalót árulnék az osztalékfizető részvényekről, tuti találnék pár adatot, ami azt hozza ki, hogy ez a legjobb és busásan megéri a százezret.

    Nincs nekem időm mindenkivel vitatkozni, akinek az érdekeit sérti az, amit írtam, legyen az unit linked, kairos, befektetési alap, vagy bármi.

    Amit le akartam írni, leírtam, sok adattal és ténnyel.

    Ha valakinek van kedve vitatkozni vele, ott megteheti.

  • Attila
    Teljesen tisztában vagyok a fogalmakkal amiket leírtál. A tőkeáttét nagyon jó dolog tud lenni ha pontosan tudod hogy milyen szabályokat kell betartani és pontosan milyen esetekben szabad igénybevenni…..
  • Janos82
    :

    igen, mostmar fizet, de sokaig nem fizetett, meg akkor se, amikor tele volt penzzel.

    :

    Csak egy peldat hoztam, egy olyan ceget, amelyik pont akkor emelkedett nagyonsokat, amikor esze agaban se volt osztalekot fizetni:)

    Nem ugy van ez, hogy a ceg akkor fizet osztalekot, amikor mar amugy se tudna jol elkolteni a penzet, es tul sok van belole? Ha ez igaz, akkor egy kutatas-fejlesztessel foglalkozo cegnel kimondottan rosszul hangzik ha osztalekot fizet, hiszen abbol a penzbol tokeletesithetne a termeket

  • Egy olvasó
    Kedves Olvasó, ez a cikk már számtalanszor be lett linkelve, már többször válaszoltam is a felvetésre.
  • hemond
    Értem mire gondolsz és abszolult logikus is a gondolkodásod.

    A növekedési részvényekre teljesen igazad van, csak itt mindig felmerül a kérdés, hogy maga a cég tud e valóban növekedni, képes e hatékonyan befektetni a pénzedet vagy nem?

    Egyébként tudtommal a Berkshire Hathaway se fizet osztalékot, valószínűleg nekik nem is kell, mert jobban kezelik a vagyont mint pl. én. 🙂

    Kerestem egy doksit:

    am.jpmorgan.com/blobcontent/1378404661562/83456/11_295_Dividends%20for%20the%20long%20term.pdf

    Kb. az az üzenete, hogy a “High dividend yield, Low payout ratio” esetén a legnagyobb a hozamod: tehát vissza is kapsz pénz, de marad annyi a cégben amiből tud növekedni, ezzel a szemlélettel szerintem mind a ketten ki tudunk egyezni 🙂