Új pénz egy új világnak: egy könyv a pénzről
A Bankráció sok millió forintért megvett egy amerikai könyv kiadói jogait, ami a pénzről, a pénz történetéről és a jövőről szól.
Lefordították és kiadták magyarul is.
Aztán ingyen elérhetővé tették elektronikusan mindenki számára.
Ha érdekel a pénz története, kattints ide, töltsd le és olvasd el a könyvet.
De hogy az egyik szerző weboldaláról linkelt site-on miért egy síterepet reklámoznak, az érdekes kérdés.
0-499.999: 1,75%
500.000-2.499.999: 1,85%
2,5 misitől 2%.
Van egy kérdésem: Mi a vélemény a Crypto valutákról, mint Bitcoin, Onecoin stb…?
Mivel ezt is Új pénz egy új világnak hírdetik, ami a bankoktól függtelen alakulnak ki és fejlődnek.
Köszönöm ha majd erre is egy cikket szánna mert szerintem sok embert érdekelne.
2017-03-30 at 22:20
Itt egy cikk a Onecoint-ról:
portfolio.hu/vallalatok/it/a_vilag_egyik_legnagyobb_piramisjateka_szedi_aldozatait_magyarorszagon.1.246340.html
Ha valaki nem akarja végigolvasni a kb. 300 oldalt, én röviden ezt láttam benne:
A mai, bankhitellel teremtett pénzek súlyosbítják a válságokat, mert a hitelmegszorítások akkor erősítik a pénzhiányt, amikor romlani kezd a gazdasági helyzet. Emellett a kamatok a szegényektől vonnak el pénzt a gazdagok javára.
Ezzel szemben az alternatív helyi pénzek a legnagyobb válságokban is megszüntették a lokális munkanélküliséget. A közösség együttműködését és a helyi gazdaságok virágzását hozták.
Ha kamat helyett ún. álláspénzt vezettek be (pl. évente a kp. 10%-át elvették a tulajdonosoktól), akkor a pénz forgása felgyorsult a gazdasággal együtt.
A szerző szerint ez virágoztatta fel az ókori Egyiptomot, a középkor egyrészében Európát és Balit.
Modern, huszadikszázadi példák is vannak Ausztriából, Németországból, Svájcból, Braziliából, stb.
Sajnos a könyvben erre nincs válasz. Még azt sem elemzi, hogy a lokális pénz milyen mechanizmusokon keresztül hasznos a helyi közösségnek. Pl. hogy a világban nem versenyképes, eladhatatlan termékeket eladhatóvá tesz.
De ha nem vagyunk pl. falusi polgármesterek, úgysem tudunk mit kezdeni a könyvben leírtakkal.
Jobb híján a bankhitellel teremtett nemzeti valutákat kell gyüjtögetnünk. 🙂
Az eredeti forrásból tájékozódjatok: Silvio Gesell A természetes gazdasági rend.
Pl. a 10% nagyon magas, ő heti 1‰-t javasolt, ami évi 5.2%. (Jellemző, mennyire nem értik Gesellt, Keynes könyvének fordításában is elírták: 1 per mil. per week-et heti 1%-nak fordították, ami évi 52%-ot adna – lehetetlenség!). De a legfőbb különbség, hogy nem helyi pénznek javasolja, hanem ez egyetlen csereeszköznek.
Köszi az összefoglalást!
A történelem folyamán sokan érveltek amellett, hogy a kamat eredendően gonosz.
theobjectivestandard.com/issues/2007-fall/morality-of-moneylending/
A fenti cikk egy nagyon érdekes áttekintést ad, bár kicsit hosszú. Különösen tetszik, ahogy próbálják kijátszani a kamatkivetést tilalmát (lásd ma az iszlám bankok).
A helyi pénzekről csak annyit, hogy van Soproni frank, Balatoni korona, … Senki sem használja az ég világon. Jó hogy nem akar minden város és falu saját pénzt bevezetni!
Én a könyv példái alapján, úgy látom hogy ezek a helyi pénzek
– zárt közösségekben működtek jól
– amikor olyanoknak adtak belőle, akik nem volt igazi vásárlóerejük
– és olyan terméket vettek belőle, ami nem volt igazán eladható.
Pl. a brazil város szemétszedést vásárolt belőle.
A brazil tanulók lépcsőzetesen egymástól vásároltak korrepetálást.
Világválságban senkinek nem volt jövedelme, de voltak eladhatatlan termékek.
Pl. el tudom képzelni, hogy egy falu így szervezi meg a közmunkát:
– az idősek, rászorulók helyi pénzt kapnak
– akinek nincs munkája helyi pénzért a kertben, a ház körül, ápolásban segít
– a helyi pénzért olyan élemiszert lehet venni, amit az önkormányzat jutányosan felvásárol a helyi gazdáktól, akik nem tudták eladni.
Sopron és a Balaton nyitott és sikeres gazdaság. Ott jobban működik a Ft.
Nekem ez a 300 oldal is elég volt.
Különösen az archetipusokról és a női egyenjogúságról szóló részeket nem éreztem a témához kapcsolódónak. (És számomra unalmasnak.)
Az egyik példában szerepelt a 10%-os állásdíj. A gondolata az érdekes, nem a mértéke.
Szerintem a globális bevezetés reménytelen. A könyvben is benne van, hogy a Római Birodalom, Nagybritannia, az USA és Kína, mint nagyhatalmak voltak/lesznek esélyesek, hogy saját pénzüket világpénzzé tegyék. Egy gazdasági ötlet erre kevés.
Egy egyszerű példa:
Egy ember létrehoz valamit, mondjuk felnevel egy lovat. Eladja és pénzt kap.
A pénzt kölcsönadja, mondjuk egy szántóvetőnek, aki megveszi a lovat.
A lóval szánt és sokkal több búzát tud termelni.
A ló felnevelője igényt tart a többlet egy részére.
Én ebben semmi igazságtalanságot nem látok.
masik gondolat, az alternativ penz szukseget a konyv azzal magyarazza hogy a jelenlegi penzrendszer nem “allhat egy labon”. Az alternativ valuta – 20. szazadi peldak alapjan mint pl a svajci WIR rendszer – elvileg pont a valsagokban elofordulo elsodleges penz szukosseget hivatott javitani. Nem tudom mikor fogalmazodtak ezek a gondolatok a szerzoben de a mai vilagbsn akar egy cryptocurrency is felvehetne ezt a szerepet…
Szerintem válságban a cryptovaluták inkább egy másik állam valutájához hasonlítanak. Akinek van pénze tud belőlük vásárolni. De aki azért nem fogyaszt, mert nincs pénze, annak nem megoldás. A hatékony bányászat még egy átlagembernek sem jöhet szóba, nemhogy egy munkanélkülinek. 🙁
És nem eléggé elfogadottak ahhoz, hogy átvegyék a világpénz szerepét.
Lefogadom, hogy másnál semmi gond nincs. Mindig én szívok ezekkel az IT-s sz@rokkal. De útálommár’…:-#
Mindenesetre köszi az infót!
Próbáld meg kitörölni a browser cache-t.
Vagy én ilyenkor másik browserrel (Mozilla Firefox, Chrome) is szoktam próbálkozni.