Több információ, pontosabb találat?
A befektetések világában sokan szeretnék kitalálni, melyik lesz a következő nyerő értékpapír. Aki igazán pontosan szeretné megcsinálni a házi feladatát a befektetési döntés előtt, az igyekszik minél több információt összegyűjteni és ebből a lehető legjobb döntést hozni.
Találtam egy érdekes tanulmányt, ami egy nagyon hasonló világban vizsgálta az információk értékét a helyes döntés meghozatalában.
Ez a világ a lóversenyek világa volt. Felkértek egy tucat lófogadásból élő profit, hogy tippeljék meg előre a futamok kimenetelét. Ehhez 88 féle különböző adatot bocsátottak a rendelkezésükre.
Azonban a csavar annyi volt, hogy ebből az adathalmazból először csak 5 adatot választhattak ki és ismerhettek meg, ez alapján kellett döntést hozniuk.
Majd 10, 20 és 40 adatot használhattak fel a többi futamnál.
Az adatok számának növelésével statisztikailag nőnie kellett a találati esélynek. De nem csak az nőtt, hanem a játékosok magabiztossága az előrejelzésük pontosságát illetően.
Ezzel szemben a tapasztalat az volt, hogy a profik előrejelzése egy fikarcnyit sem javult a több adat és a nagyobb adatelemzés ellenére. Nem volt kimutatható előnye a több adatnak a találati pontosság esetében.
Vagyis a több adat és a több elemzés sem hozott nagyobb találati arányt. Egyedül a magabiztosság nőtt, nem az eredmény. A túlzott magabiztosság azonban a legrosszabb tanácsadó. Azt gondolom, hogy tévedhetetlen vagyok, legalábbis kevésbé tévedhetek, mint azok, akik csak fele-negyed-huszadannyi adattal dolgoztak, mint én. Hiszen én rendesen elvégeztem a házi feladatot. Miközben pont annyi eredményt értem el, mint aki a fej vagy írás döntési módszert vagy annál alig komplikáltabb módon döntötte el, mi lesz egy verseny végkimenetele.
A befektetések világa is ezt támasztja alá, az aktívan kereskedők jellemzően nem tudják legyőzni a passzív befektetőket, hiába próbálják minél több mutató alapján kideríteni, milyen cégekre kellene fogadást tenni a tőzsdén.
“nem sok pénzt tartok forintban, inkább usd alapú részvényekben”
Az előző hozzászólásodban nem erről volt szó. Akkor megegyezhetünk, hogy az nem volt túl okos?
Másrészt a részvényeket nem a kockázatmentes hozammal kell összehasonlítani. Mennyit lett volna a forintra átszámolt hozam USA vagy uniós állampapírokban? És nem egy év, hanem mondjuk 5 év alatt?
Vagy legyen részvény, de akkor BUX, OTP, MOL, Nyomda. És szintén több év távlatában.
Nem mondom, hogy a forint alapú befektetés jobb volt, mert nem számoltam utána. De gondolom, így már nem olyan egyértelmű a kép. Csak, hogy ne csapd be magad és ne tekintsd egyértelműen ostobának, aki maradt a forint alapú, alacsony kockázatú befektetésnél.
Inkabb Bernie Sandersre figyeljunk, az szolna igazan nagyot.
Téged tévesen informáltak. A 70-es szám Trailing PE. A WTRG Forward PE-je 36, a Peoples Gas cég friss felvásárlását beszámítva.
A WTRG és Tesla összehasonlítása pedig komolytalan. Az egyik egy pénzverde, a másik egy pénzégető kemence.
“Másrészt a részvényeket nem a kockázatmentes hozammal kell összehasonlítani.”
Ez, hogy kockázatmentes, tényleg csak egy “szuper államkötvényt vásárló hazafi” gondolja!
Nincs ennél nagyobb kockázat!
Igazad van, a “kockázatmentes” nem jó kifejezés. Vannak kockázati különbségek, fokozatok.
A magyar állampapírok ezen a skálán alacsony kockázatúak. (Mint, ahogy a hozzászólásom utolsó mondatában írtam is.)
A részvények az állampapírokhoz viszonyítva közepes vagy magas kockázatúak.
Nem mennék bele a részletekbe, hogy miért, de annyi bizonyos, hogy ennek semmi köze az általad megnevezett csoport érzelmeihez.