A céldátum vagy target date alapok

Az Egyesült Államokban egyre népszerűbbek a több néven is ismert target-date, age-based vagy life-cycle befektetési alapok. Csak az Egyesült Államokban mintegy 700 milliárd dollárt tartanak ilyen alapokban a befektetők, zömében a nyugdíj-megtakarításaikat.

Az alapok célja igen egyszerű és vonzó: egy megadott dátumot megcélozva, folyamatosan és automatikusan változtatják az alap összetételét, a nagyobb kockázattal bíró részvényalapokból átsúlyozva az alapot a kötvények felé.

A befektetőknek nincs más dolga, mint kiválasztani, hogy milyen időpontra legyen alacsony kockázatú az alap. Ha mondjuk 2045-ben megyek nyugdíjba, akkor a megtakarításaimat a “Target date retirement 2045” alapba fektetem és semmi dolgom, mert az alapkezelő évről-évre folyamatosan csökkenti az alap részvénykitettségét, a kezdeti 90%-ról akár nullára. Így nekem csak a befizetéssel kell törődnöm, minden mást elintéz az alapkezelő.

Azonban sajnos nem ilyen egyszerű a dolog.

Egyrészt a target-date elnevezés is ugyanolyan hívószó lett, mint az abszolút hozamú alapok, amelyekben jóformán semmi közös nincs a nevükön kívül, homlokegyenest más alapokat veszünk ugyanazon gyűjtőnév alatt. (Az abszolút hozamú alapokról.)

Ugyanígy járunk gyakran a target-date alapokkal is, nagyon komoly eltérések vannak az összetételükben, de még az összetétel változásának az ütemében is.

Másrészt ezek az alapok a “one size fits for all” alapok, egyáltalán nem biztos, hogy az összetétele megfelel a mi kockázattűrő képességünknek, vagy hozamelvárásunknak.

Az sem biztos, hogy igazán boldogok leszünk, ha pont egy tőzsdei összeomlás után, a lehető legrosszabb áron szabadul meg éppen az alapkezelő a részvényektől az ütemezés miatt, vagy ellenkezőleg, egy nagy tőzsdei emelkedés közben már túl kevés pénzünk van részvényekben.

Ezek az alapok legnagyobb vonzereje, hogy leveszik az emberek válláról a felelősséget a döntéseik miatt, mert más dönt helyettük, így ha hibáznak, nem magukat kell okolni. Azonban nem biztos, hogy ezzel egy tudatos befektető jól jár.

A megtakarításunk legnagyobb ellensége a költség. Ezért ha ilyen céldátum alapot (vagy bármilyen másik alapot) választunk is, az alap pontos összetételén túl nagyon alaposan utána kell nézni a költségeknek is. Ilyen alapoknál gyakran van kezdeti költség, vagyis már befizetésnél levonnak 1-3%-ot minden befizetésünkből.

Ennél sokkal nagyobb érvágás az évente levont alapkezelői díj, ami az idehaza kapható céldátum alapoknál gyakran a lélegzetelállító 2,6-3,15% is lehet. Ezt az alap leírásában a “TER mutató”-nál, vagyis a Total Expense Ratio mutatónál találjuk meg. Hasonló célt szolgál az “Ongoing charges” és a “Managment fee”  költségmutató is. (Sajnos ezek a mutatók nem teljesen ugyanazt takarják és egyik sem tartalmazza az összes költséget, de erről majd máskor.)

Ez bizony azt jelenti, hogy minden évben 3%-kal szegényebbek leszünk csak a költség miatt. A felületes szemlélő ezt nem is veszi észre, mert ezt a költséget már eleve levonják a közzétett hozamokból, így csak akkor tűnne fel neki, ha összehasonlítaná az alap teljesítményét a hasonló összetételű úgynevezett benchmark teljesítményével.

Tudod, mennyit jelent évi 3% költség 20 év távlatában? Valószínűleg el sem hinnéd. Ha még nem tetted, olvasd el ezt a cikket ebben a témában: Nincs mese, tanulnod kell.

(De ha csak abba gondolsz bele, hogy egy részvény-kötvény vegyes alapnál a 7%-os hozam már jónak mondható évente, akkor a teljes hozamod közel felét elviszik alapkezelői díj költsége miatt. Egy ilyen mértékű elvonást pedig nagyon nehéz kigazdálkodni.)

Az ilyen alapoknál (is) gyakori trükk, hogy úgynevezett alapok alapját csinálnak, vagyis más, meglévő alapokból rakják össze a target-date alapokat. Ilyenkor a költség nem ebben az alapban fog jelentkezni, hanem azokban az alapokban, amiből összevásárolták ezt az alapot. Ezért egyáltalán nem biztos, hogy tényleg olyan alacsony a költség, mint azt első ránézésre látnád. Győződj meg róla, hogy a mögöttes alapok költségeit is figyelembe vetted a költségeknél.

A költségek csökkentésére megfelelő lenne a céldátum ETF-ek. Azonban nem meglepő módon ezek az alapok egyáltalán nem sikeresek. Az Ishare éppen tavaly jelentette be, hogy érdektelenség miatt megszünteti a Target Date ETF-eit. Ugyanis az ETF-ek vásárlói pont abból a tudatos rétegből kerülnek ki, akik maguknak összeállítják a portfóliójukat, nem tartanak rá igényt, hogy valaki más variálja azok arányát helyettük.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, ahol megtanulsz mindent, amit a pénzről tudni kell 6 alkalom alatt, 25 ezer forintért, vagy kérj valódi pénzügyi tanácsadást.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló cikket is a blogon. Csatlakozz hozzánk a Facebookon: http://www.facebook.com/kiszamolo

Share

13 hozzászólás

  • Ez jobb mint az UL. 🙂 Tehát ha jól értem, akkor a delikvens kirakja a legnemesebb testrészét, az alapkezelők kezébe adja a csalánt és azt mondja : “Gyerünk!” ?? Valamint ezért még fizetnek is nekik kb. 21 milliárd dollárt??

  • Uff

    Valóban. És a tanulság ? a jövő eseményei minden ember számára megismerhetetlenek, már ami a bizonyosságot illeti. Beleértve azokat az embereket is, akik bármely vállalkozást, intézményt vezetnek, működtetnek, így pl. a bef alap kezelőket is.

    Mindenki kizárólag hipotézieket állíthat fel magának, egyéni várakozásai szerint, ami aztán utólag visszanézve vagy valósnak bizonyul, vagy tévesnek.
    De csak utólag. és hangsúlyozottan bármely emberi lény számára.

    Egy tipikus befektető sa legtöbb, amit tehet magáért az, hogy meghallgat/elolvas több, független véleményt, és aztán ő maga ítéli meg, hogy a befektetése eredményét milyen irányban és mértékben fogják potenciálisan befolyásolni azok az események, amelyek
    – eddig is hatással voltak, és milyen események lehetséges bekövetkezésének ad esélyt azok közül, amelyek
    – eddig még nem következtek be, így nem voltak hatással sem rá.

  • Uff

    Miért csodálkoztál el ezen ? A kisbefektetők zöme gyakorlatilag ezt teszi ősidők óta, és így fog eljárni a jövőben is. Ezen mi volt új ?

    Emberlieg még akár érthető is az ilyen hozzáállás, hiszen egy magyar tanár, szobafestő, orvos, kőműves, …. jellemzően nem fog ez után sem időt szakítani arra, hogy rendszeresen foglalkozzon a gazdasági folyamatok természetével, azok mozgásainak megértésével.
    Ők így joggal is mondhatják, hogy sem egy közgazdász professzor, sem egy broker, sem egy képzett gazdasági elemző, sem a Parlament gazdasági bizottsága nem látja előre mi, és hogyan fogja a jövőben mozgatni a befektetések értékét.

  • walterwhite

    Nem értem ezt az okoskodást…

    Ezek a céldátum alapok pontosan azoknak szólnak, akik NEM AKARJÁK saját maguk kezelni a befektetéseiket, nem kíváncsiak arra hogy mi az az ETF, és megtanulni sem akarják, mivel az erre szükséges időt inkább mással töltik el.

    Így ezen alapok “felárán” ők időt vásárolnak maguknak. Nincs ezzel semmi gond, ha tudatosan teszik így.

  • Kiszamolo

    Ha 10 millió forint befektetése esetén szerény 17 milliót buknak a 3%-os költség miatt 20 év távlatában, akkor jobb ötletnek tűnik inkább “okoskodni” és akár egy év fizetetlen szabadságot kivenni (ezen bukik max. 4 milliót, ami aprópénz a 17 millióhoz képest) és rászánni egy kis időt, hogy megtudja, mégis mi a retek az az ETF, amivel a költségei 90%-át meg tudja takarítani.

    Persze szerencsére balekok mindig lesznek, akiket le lehet húzni a szolgáltatóknak, így biztos nem fognak éhenhalni a befektetési alapkezelők sem, 3,4%-os éves költség ide vagy oda.

  • walterwhite

    Teljesen életszerűtlen (még ha matematikailag igaz is) amit írsz.

    Tanítónéni és buszsofőr bácsi nem fog elmenni egy év fizetetlen szabira hogy megtanulja a pénzügyek alapjait. Ráadásul lehet hogy képtelen is lenne rá.

    Egy céldátum alapban még mindig jóval nagyobb biztonságban van a pénze mintha ész nélkül pakolná mindenféle távol-keleti részvényalapokba (láttunk ilyesmit, ugye).

  • antenna

    Épp tegnap küldött a önyp-m egy levelet, hogy átnevezték az eddigi portfóliókat és gyorsan automatikusan át is tettek. Prémium, Arany középút-2025. Vajon érdemes maradni vagy keressek másik önyp-t? Még kb. 30 év nyugdíjig (ha csak nem emelik 80-ra), de amint mindig írod is, elvesztegetett pár 100.000 Ft hosszú távon jelentős különbség. És amúgy sem örülök, ha egy bank vagy egy biztosító nem kiszámítható, hanem ugrál az ötletei között.

  • Grza

    @antenna Azért arra is kíváncsi lennék, hogy 2020-ban is az Arany középút 2025-öt fogják ajánlani vagy évente csinálnak egy újat? Vagy ezt hogy gondolják nem is értem.

    Másrészt 33 évesen lehet korai még a 2025-ös céldátum, de még a 2035 is necces…
    Én is az átváltást fontolgatom, de kíváncsi lennék Kiszámoló véleményére is…

  • antenna

    @grza Na igen, nem mehet mindenki 10 és 20 év múlva nyugdíjba.

  • hungaroborg

    @walterwhite

    Életszerűtlennek hat elsőre, pár éve én is pont ugyanezt mondtam volna, de egyáltalán nem az. Nem kell közgazdaság tudományi egyetemre eljárni ahhoz a munka mellett, hogy valaki megtanulja a pénzügyek alapjait. Ehhez az is elég, hogy a tévé előtt a kormánypropaganda, a reklámok nézegetésével, meg a facebookozással töltött idő helyett inkább valami hasznosat olvasson. Indulásnak az is elég, ha pár posztot elolvas itt a blogon. Ehhez nem kell phd végzettség, az nem lehet kifogás.

    Saját példámból tudom, hogy lehetséges. Persze csak ha megvan a belső motiváció. Interneten mindent meg lehet találni. A legnagyobb veszély az “csak”, hogy az első google találatra rákattint valaki, aztán valami UL huszár oldalán köt ki, vagy valami hasonló. De ezeket könnyen ki lehet szűrni, ha valaki tényleg nekiáll.

  • István

    Kiszámoló

    Ha 10 millió forint befektetése esetén szerény 17 milliót buknak a 3%-os költség miatt 20 év távlatában, akkor jobb ötletnek tűnik inkább “okoskodni” és akár egy év fizetetlen szabadságot kivenni (ezen bukik max. 4 milliót, ami aprópénz a 17 millióhoz képest) és rászánni egy kis időt, hogy megtudja, mégis mi a retek az az ETF, amivel a költségei 90%-át meg tudja takarítani.
    Persze szerencsére balekok mindig lesznek, akiket le lehet húzni a szolgáltatóknak, így biztos nem fognak éhenhalni a befektetési alapkezelők sem, 3,4%-os éves költség ide vagy oda.”

    Ez nagyon megfogott!
    Arra lennék kiváncsi hogy honnantól éri meg?
    Hisz egy átlag ember nem rendelkezik 10.000.000 Ft-tal, ha meg igen, akkor 1 év (persze az 1 év az több is mint kell) kiesés nem 4 millió Ft veszteség! Arról nem is beszélve, hogy nehezen kivitelezhető!

    De mindenképpen elgondolkodtató!

  • Janos82

    @istvan :

    miert nem kivitelezheto az, hogy 1 evig ne dolgozzal? Szerintem ezt sokkal konnyebb megcsinalni mint azt, hogy 1 evig dolgozzal. A modszer a kovetkezo:

    1, odamesz a fonokodhoz, hogy szeretnel 1 evet kivenni. Megkerdezed tole, hogy mikor kezdheted. Ha sikerul megegyeznetek egy kb jo idopontban ( mondjuk feleven belul, vagy valami olyanban, ami logikus, mondjuk projekt vege vagy holtszezon kezdete), akkor elkezded. Ha normalis a fonokod, akkor ebbe belemegy, ha meg nem, akkor amugy se erdemes neki dolgozni.

    2, Fel ev utan beszelsz vele, ha normalis volt, es megbeszelitek, hogy mikor vegyen vissza. Lehet, hogy nem pont egy ev lesz, hanem 2-3 honappal tobb vagy kevesebb, de ez talan nem nagy gond. Ha eros a szezonalitas a munkaban, akkor 2 reszletben kell kivenni a szabadsagot. Ha nem volt normalis, akkor elkezdesz munkat keresni.
    *nyilvan nem zsakfaluban ahol 1 munkaltato van

  • Dawid

    Udv,

    engem is erdekelne masok velemenye a Premium ONYP valtasarol. Nem vagyok benne biztos, hogy nekem az egesz P ONYP tetszik, de ez a mostani huzas csak ront a helyzeten…

    Elore is koszonom!