A cost averaging mitosza

Ügynökök visszatérő, mindenre jó fegyvere a (dollar) cost averaging, vagyis hogy úgy tudod csökkenteni a részvénypiac, aranypiac, vagy bármi egyéb kockázatát, hogy nem egyszerre vásárolsz be, hanem több hónapra elosztva veszel kisebb összegekért az adott értékpapírból/nyersanyagból.

A mítosz szerint így csökkented a kockázatodat, hiszen minden hónapban más áron veszel az adott papírból, ezzel az év végén, vagy az évtized végén egy átlagos áron fogod megvenni az értékpapírt. Ezzel kiküszöbölted az árfolyam-kilengések kockázatát, nem tudtál túl rosszkor belevásárolni a papírba.

Ez nagyon logikusan hangzik, csak éppen butaság. Arra viszont remek, hogy a félénkeket elhitesse, hogy bármit is nyernek ezzel a technikával.

1950-ig visszamenőleg megvizsgáltak több piacot (USA, Ausztrália és UK) és azt találták, hogy mind a 12 havi cost averaging, mind a 6-36 hónapos periódusok csúnyán kikaptak az esetek kétharmadában az egyösszegű befizetésekkel szemben. (A 12 havi DCA kontra egyösszegű befektetésről a S&P 500-as index alapján itt találsz egy kalkulátort.)

Ennek magyarázata teljesen logikus: a részvényárfolyamok az esetek nagyobb részében mennek felfelé, mint lefelé, így jobban jársz, ha egy összegben fektetsz be, mintha havonta apránként teszed ugyanezt.

Mindezek ellenére ez a mítosz rendkívül népszerű, igen előkelő helyet foglal el a Google keresések között. Hogy miért ilyen népszerű? Az álbiztonság miatt. Ugyanis ha eső piacra kezdesz el vásárolni, örülsz neki, hogy csak ennyit vesztesz. Ha emelkedő trendbe kezdesz el belevenni, akkor ezzel a technikával is hasznot fogsz elérni és ilyenkor nem törődsz azzal, hogy mennyivel többet érhettél volna el egy egyösszegű befizetéssel már az elején. Ahogy Kenneth Fama mondta: a DCA csak jobb befektetői élményt tud adni, de ezzel egyidőben rosszabb befektetői teljesítményt is.

Amennyiben a részvénypiacok árfolyam-kilengései miatt nem mersz részvényeket venni, akkor nem a DCA a (z ál)megoldás, hanem a diverzifikáció. Azon kell elgondolkodnod, hogy több eszközosztály között kellene megosztani a pénzedet, esetleg kisebb részét kellene kockázatosabb eszközökbe fektetni, ha ennyire nem bírod a kockázatot. Vagyis ne az időben akarj diverzifikálni, hanem az eszközök között.

Van ugyanis egy nagyon rossz hírem: miután már a teljes összeget belefektetted az adott részvény(ek)be, onnantól kezdve is lesz naponta árfolyam-változás és ki leszel téve nap mint nap újabb esetleges zuhanásoknak. Ha ezt már akkor sem bírtad, amikor be kellett fektetned a pénzed, miért fogod jobban bírni, amikor már a teljes pénzed az adott eszközökben lesz? Akkor te leszel az a tipikus kisbefektető, aki zuhanásban eladja mindenét és akkor fog megint venni, amikor már egy jó ideje emelkedik az ár. Vagyis zsebre rakod a veszteséget és garantáltan kimaradsz a legnagyobb emelkedésekből.

Úgyhogy ne ülj fel az ügynökök beszédének, a DCA csak egy eladási technika, amivel el lehet altatni a félős szívűek aggodalmait, de a kockázatodat még középtávon sem csökkenti, ezzel szemben a profitodat általában igen.

Érdekelnek a pénzügyek? Olvasd el a többi írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

19 hozzászólás

  • user

    Van rá egy másik magyarázat is. Az emberek nagy része nem rendelkezik tíz- és százmilliókkal, hogy azokat tilitolizgassa az eszközosztályok között, hanem a havi fizetéséből tesz félre. Miért gyűjtögetne valaki 5-10 évig havonta pénzpiaci vagy kötvényalapban csak azért, hogy majd a távoli jövőben egyösszegben be tudja fektetni a tőzsdére? (Természetesen csak azután, hogy megvan a megfelelő 12 havi tartaléka.)

  • Kiszamolo

    Az más. Az nem befektetés, hanem havi megtakarítás, amit történetesen részvényekbe fektetnek.

  • Zabalint

    Van ennek egy rokon műfaja, az átlagolás, aminek az a lényege, hogy ugyan a részvény árfolyamának az emelkedésére számítasz, pl. azért mert osztalékot fognak fizetni, de nem mered ezt 100%-ban bevállalni, ezért mondjuk csak a pénzed ötödéből veszel. Aztán ha mégis esik, akkor X ponttal lejjebb is veszel a következő ötöddel, ha tovább esik, ismét (nyilván ez automatizálható).

    A probléma ezzel a fajta kereskedéssel, hogy ha tévedsz, nagy a bukta. Nyilván nem ahhoz képest, hogy ha aktuális árfolyamon vetted volna meg mindet, hanem ahhoz képest, hogy aktuális árfolyamon vettél, de hagysz benne stop losst, hogy ha tévednél, nem túl nagy veszteséggel kiszállj.

  • Zabalint

    Most végiggondolva mindkettőt átlagolásnak nevezik, a különbség a 2 között, hogy amiről én írtam, ott csak esés esetén veszünk további pakkokat.

  • Félkifli

    Bocs, megint jöttem kekeckedni :), de Benjamin Graham: Az intelligens befektető c. könyvében szinte külön fejezetet szentelt a cost averaging-nak, amiben épp egy olyan összehasonlítást tesz, melyben adott, főleg csökkenő S&P500-as időszakban az egy összegű és az átlagolásos befektetést veti össze, és ha jól emlékszem, ugyanabban az időszakban, amikor az egy összegű 10000$-os befektetés ~8500$-ra olvadt, a havi 100$-os befektetés ~12000$ lett.
    Remélem erre nem mondod azt, hogy “nem a csúcson kell venni”, mert ez a “vegyél olcsón, add el drágán” dolog, valahogy több nemzedéknek sem sikerült, azaz nagyrészt még a guruk sem tudták belőni, hogy ez most épp az alja, vagy még esik tovább..

    Ezt nem értem: “Az más. Az nem befektetés, hanem havi megtakarítás, amit történetesen részvényekbe fektetnek.” –> vagyis olyan nem befektetés, ami befektetés?
    Havi megtakarításom jelenti a befektetésemet.

  • Kiszamolo

    Vannak a megtakarítók, akik még csak gyűjtögetik a pénzüket, nekik ez nem választás, hanem egyetlen lehetőség.

    Vannak a befektetők, akiknek már van pénzük, nekik döntés kérdése.

    Akkor az úriember tévedett. Azóta találtam adatokat 1914 óta, sőt 325 évre visszamenőleg, mind ugyanezt mondja. Majd beleírom a cikkbe.

  • Kiszamolo

    Ja, ha ezt szándékosan eső árfolyamok mellett nézi, akkor persze.

    És mondd csak, a következő tíz évben mikor lesz eső és mikor emelkedő periódus? Mert ha nem tudod, akkor mégiscsak az esetek kétharmadában ráfizetsz a dca-ra, ugye.

    Na, erről szól a cikk. 🙂

  • user

    en.wikipedia.org/wiki/Cost_average_effect

    Itt is legalább háromféle stratégia van:
    – Mondjuk 6-12 részre osztva vásárolni, akár esik, akár fúj (alapeset, véges számú lépésből álló DCA, amíg el nem fogy az egyösszegű befektetés)
    – Több részletben vásárolni, de csak akkor, ha esik az árfolyam (leátlagolás)
    – Az első munkahelytől a nyugdíjba menetelig vásárolni, amit a wikipedia “continuous, automatic investing”-nek nevez (végtelen lépéses DCA). Ezt hívta Kiszámoló megtakarításnak.

  • Zabalint

    Egyébként nem biztos, hogy hülyeség a cost averaging. Ugyanis amit írtál, az alapján az jön le, hogy mivel a potenciális veszteséget és a nyereséget is csökkenti, ezért csökken a szórás is a veszteséggel együtt. A kérdés, hogy mennyire csökken egyik és mennyire a másik, vagyis neked ahhoz, hogy objektív legyen az összevetésed, Sharp mutatót kellene számolnod a különféle időszakok alapján mindkét stratégiára, és amelyiknek ez magasabb, az volt a jobb befektetési stratégia a múltban.

  • pdw

    En nagyon sok helyen hallottam mar hogyha neked van egy nagyobb osszeged akkor azt egyben kell befektetni. Ha viszont havonta tudsz csak felretenni, arra nincs nagyon mas megoldas mint a cost averaging.

  • Szilvia

    Sziasztok ! Mi a véleményetek a CIB bank Indexált betétjéről ?

  • Kiszamolo

    Ha átlag kétszer annyiszor csökkenti a nyereséget, mint a veszteséget, akkor Sharpe nélkül is gyorsan kijön, hogy nem éri meg.

    Egyébként a legnagyobb baj vele, hogy ez egy sales trükk, olyanokat rángatnak be mondjuk részvényekbe, vagy aranyba, aki egyébként nem akarna kockáztatni, de ezzel elaltatják, hogy csökkenti a kockázatot, ha nem egyszerre száll be.

    Pedig a kockázata ugyanúgy megmarad középtávon, egyébként meg általában csak bukik a havonta történő befizetéssel.

  • Kiszamolo

    Egy opciót írsz ki, hogy nem mozdul ki az adott sávból az euró 3 hónap alatt.

    Ha bejön, magasabb kamatot kapsz, ha nem, akkor a kamatot buktad a dolgon.

    A sok hasonló között itt kisebb a rizikó, mert nem váltják át automatikusan a pénzed.

    De jelezném, jelenleg nem elérhető a honlap szerint, 21.-én lesz egy lejárat, talán utána írnak ki újat.

  • mutyilufi

    “És mondd csak, a következő tíz évben mikor lesz eső és mikor emelkedő periódus? Mert ha nem tudod, akkor mégiscsak az esetek kétharmadában ráfizetsz a dca-ra, ugye.”

    Zabalint írta is a kommentjében hogy ez a stratégia akkor lehet jó ha hiszel az emelkedésben (pl. fundamentális okok miatt, jó negyedéves jelentés stb.), ekkor a ha esik a részvény (pl. vmi negatív országhír miatt) akkor ez kiváló alkalom további részvények vásárlására és az átlagár csökkentésére (mivel továbbra is HISZEL a későbbi emelkedésben).

    És azt is leírta hogy ha mégsem jön be az emelkedés, akkor van jó nagy bukta.

  • simifx

    “Kereskedési hibáid kilencvenöt százaléka hitedből ered, abból hogy mit jelent számodra hibázni, pénzt veszíteni, kihagyni egy kereskedési lehetőséget és a pénzt benne hagyni egy lehetőségben. Ezt hívom a négy fő kereskedési félelemnek.” Mark Dougles, Trading in The Zone ”
    Ezek közül az utolsó kettőre hajaz az ügynököd, brókered, akárki, ha azt mondja, hogy szakaszokban vásárolj be (vagy éppen adj el) egy instrumentumból. Mivel a tőzsdén egy biztos dolog van, és az a bizonytalanság, így meg kell tanulni valószínűségekben gondolkodni. (Senki sem tudja, hogy hol van az alja, vagy a teteje, de ettől még lehet rajta keresni.) Szerintem az árfolyamgörbén minden szükséges info rajta van, viszont meg kell tanulni azt elolvasni. Ez persze nem egyszerű, de ha sok pénzed van, és nem akarod, hogy ügynököd elbukja, akkor nincs más út. Hátrány, hogy így csak magadat hibáztathatod.

  • Darkosia

    Előre bocsájtom, hogy szerintem is a diverzifikációnak több értelme van, mint az időbeni átlagolásnak. De Zabalinttal egyetértve ennek kapcsán:
    “1950-ig visszamenőleg megvizsgáltak több piacot (USA, Ausztrália és UK) és azt találták, hogy mind a 12 havi cost averaging, mind a 6-36 hónapos periódusok csúnyán kikaptak az esetek kétharmadában az egyösszegű befizetésekkel szemben.”
    nekem is az első gondolatom az volt, hogy ez így nem korrekt kritika. Mert eleve darabra hasonlítja össze hányszor volt jobb/rosszabb, azt nem is figyelve akkor mennyire (ugye 2-szer 0,5% rosszabbnak meg egyszer 1%-kal jobbnak lenni még ugyanannyi, hiába 1/3-2/3).

  • Darkosia

    folyt.
    Másrészt meg elvileg (már ha működik) ez egy kockázatcsökkentő stratégia. Az pedig aranyszabály, hogy kisebb kockázathoz kisebb várható hozam társul. Akkor pedig (bár ez nem törvényszerű, de azért gyakrabban van így mint nem így) általában a medián is kisebb lesz, azaz gyakrabban lesz jobb az egybevásárlós stratégia a fokozatos helyett.

  • Szilvia

    Köszönöm az indexalt betéttel kapcsolatos infót ! Több a kamata, mint a Malacpersely 4,5%-ka, lehet a következő fordulóra benevezek :- )

  • V

    tobb a kamata.. mert tobb a kockazata is. Merlegeld ezt is