Adóvisszatérítés az életbiztosításokra januártól: nyugdíjbiztosítás

Új cikk a témában: Megéri-e a nyugdíjbíztosítás? (Nem)

Még újabb cikk a témában: A nyugdíjbiztosításokról még egyszer

A jövő évi SZJA törvény egyik fontos változása, hogy újra van adóvisszatérítés a unit linked biztosításokra, 20%, maximum évi 130 ezer forint. Ha önkéntes pénztárakat és NYESZ számlát is igénybe veszünk, akkor maximum évi 280 ezer forint igényelhető vissza.

Azonban fontos változások vannak a 2009 előtti állapotokhoz képest:

– Az adóvisszatérítést nem fizeti ki az adóhivatal, hanem elutalja a biztosítónak, amely befekteti azt. (Hasonlóan az önkéntes pénztárakhoz.)

– Nem mindenféle unit linked biztosításra igaz a kedvezmény, hanem csak a január elseje után kötöttekre (a már élő szerződésedet a hajadra kenheted), azok közül is csak azokra, amelyekből pénzt az alábbi esetekben lehet felvenni: nyugdíjba vonulás, nyugdíj-korhatár elérése, legalább 40%-os egészségkárosodás, halál. Vagyis csak egy szűk körben, az úgynevezett nyugdíjbiztosítások esetén. Egyéb okok esetén (például megszüntetés) az adójóváírást vissza kell fizetni a szokásos 20%-os büntetéssel. Azt nem tudom, hogy maradt-e az a kitétel, hogy csak az utolsó három évben igénybe vett adójóváírásokra vonatkozik ez.

Jó-e ez nekünk?

Azért azt látni kell, hogy egy méregdrága biztosítás attól még nem lesz jó, hogy adójóváírást kapok rá, maximum nem akkora bukás lesz.

Ha például az éves befizetésemre kapok 20% visszatérítést, de a biztosító minden befizetésre levon 5%-ot szokás szerint (vételi-eladási árfolyamkülönbségnek hívják általában ezt a költséget), akkor mindjárt csak 15%-os előnyről beszélünk. Ha a NAV által utalt adóvisszatérítésből is levonja ezt (miért ne tenné), még annyiról sem.

Azt már tudjátok, hogy az évi 20% 15% csak addig nagy cucc, amíg nincs benn pénzünk. Az első évben a mondjuk 6% hozamra rájön még 15%, ez igen impozáns.

Azonban ha 20 év múlva már benn van 15 millió forintunk, az éves adóvisszatérítés már szinte csak csepp a tengerben, jelen példa esetében mindössze  0,65% évente.

Ehhez vegyük hozzá a unit linked biztosítások khmm szerény költségeit, (TKM 3-10%, vagyis évente 3-10% a költségek miatti levonás) és rájövünk, hogy adójóváírás ide vagy oda, még mindig súlyos bukóban leszünk, egy átlagos unit linked biztosításon a költségek bőven megeszik az adóelőnyöket.

Természetesen ha azok a pár ritka cég, amelyek már most is korrekt költséggel dolgoznak (pl. Allianz Életprogram), kijönnek hasonlóan jó termékkel, akkor érdemes elgondolkodni azon, hogy esetleg nyugdíjcélra akár egy ilyen termékben is lehet takarékoskodni. Persze a pallos ott lebeg még évtizedeken át, hogy bármikor visszavonják ezt az adókedvezményt, ahogy megtették már 2009-ben is, ezért ha 25 éves vagy, szerintem ne kapkodj a megkötésével.

Share

112 hozzászólás

  • Mugerin

    Kíváncsi vagyok mikor kapod meg a sok UL ügynöktől, hogy “Kiszámoló! Te még mindig nem érted!” 🙂

    Sz**ból nem lehet várat építeni. Viszont azért próbálkoznak vele rendesen és sokakkal elhitetik, hogy lehet.
    Járainak meg úgy tűnik ennyi lobbiereje maradt odafent.

  • Zabalint

    Ha lesz olyan UL januártól, amely kis kockázattal és alacsony költségekkel dolgozik, akkor azért lehet, hogy megérné, hiszen a 20% adó visszatérítés lehet hogy egyik oldalról azt jelenti, hogy ha már 15 milliód van, akkor már minimális a hozamhoz képest, másik oldalról viszont ha a költségek átlagosak lennének, nem magasabbak más megtakarításnál, és a hozamok is hasonlók, akkor a végén éppen 20%-al több pénzünk lesz.

    Persze mindez borul, ha nincs olyan kis költségű UL, amellyel igénybe lehet venni.

  • J

    Kiszámolót kérdeztem mailben, akkor itt, hátha:

    1.
    Van egy elég régi díjnemfizetés miatt megszűnt unit linkedem, a
    kerdés, ismersz módszert, vagy valakit, aki akár sikerdíj ellenében
    segítene felszabadítani a pénzt?

    Nem nagy összeg, de mégis, jobb lenne az optikája, ha nem náluk lenne.
    Gondoltam, már van pénzügyi békéltető, pártunk és kormányunk is
    mindent megtesz, szóval csak van már valami megoldás. Részletek
    magánban, ha érdekesek.

    Egyébként mindig engednék feléleszteni, ha befizetek még egy csomó pénzt, ami másik befektetésben van, onnan meg macera lenne kivenni, nem is érné meg.

    2.
    Nincsenek ezek a unit-linked termékek betiltva Nyugat-Európában és
    egyéb jogállamokban? Mindenesetre ott talán kevésbé népszerűek(?)

    Vagy ott egyáltalán mibe teszik a pénzüket, akik nincsenek megelégedve
    az 1-2%-os eurókamatokkal?

    Nemzetközi kitekintés?

    Köszi!

  • Wnprt

    A kormánynak pedig tennie kellene vmit annak érdekében, hogy a unit-linked visszaszoruljon, elvégre az államnak is konkurencia a biztosítási szektor, hiszen az emberek azt a pénzt inkább államkötvénybe fektessék, mint életbiztosításba.

  • Én

    kedves cikkíró! A számokban teljes mértékben igazad van, de ne feledkezz meg legközelebb a hozamokról se, ne csak a költségekről, levonásokról írj.

  • mesterséges unintelligencia

    Az egyösszegű UL-ek általában jóval olcsóbbak. És ha minden évben köt valaki egyösszegű UL-t? 🙂

    Sőt, csak az első évben kell egyösszegű UL-t kötni, hiszen a többi évben is lehet pótlólag befizetni. Az adóvisszatérítés ezekre is jár?

  • Kiszamolo

    Miért, máshol nincs hozam, csak a unit linkben?

    Ha berakom egy befektetési alapba, nem hoz semmit?

  • Gábor

    “Ha önkéntes pénztárakat és NYESZ számlát is igénybe veszünk, akkor maximum évi 280 ezer forint igényelhető vissza.”

    segítsetek légyszives, nem találom a fentiek értelmezését a neten.
    Én kötöttem egészségpénztárat és önsegélyező pénztárat is. Akkor én a jövő évi adómból 2015-ben visszaigényelhetek a fenti két pénztárba fizetett pénzemből 280.000.-Ft.-ot? azaz befizethetek 1.400.000.-Ft.-ot 2014-ben, ha lesz elég adóm visszakapok 280.000.-Ft-ot?
    Vagy úgy kell érteni, hogyha nyitok egy NYESZ-t és teszek rá 3.000.-ft.-ot akkor fizethetem be a két pénztáramba az 1.397.000.-Ft.-t és kapom az összesen 280.000.-térítést a három pénztáramba?

  • Gábor

    megtaláltam a választ.
    Ha min. kettő pénztárban vagy tag, max. 150.000.-Ft. jövőre (pozitív változás a mostani 120.000.-hoz képest), ha biztosításra is kérsz max 130.000.-at, megvan a 280.000.-Ft.

    Önsegélyező és ep esetén 750.000.-Ft.-ot lehet betenni jövőre a max kifizetéshez. A párommal gyermeket tervezünk, ezért gondoltuk idén és jövőre a megtakarításunkat becsatornázni önsegélyezőbe, ott max. 1.000.000.-Ft-ot fizetnek ki gyermekre, tehát kettőnknek 2 misi, a türelmi idő 6 hónap. Ehhez 1.650.000.-Ft-ot kell befizetnünk, idén és jövőre így meg is lesz.

  • Stiletto

    @J
    1. Tudtommal ezeknek van egy visszavásárlási értéke,
    és ezt az összeget vissza kéne kapnod, amikor megszűnik.
    Feléleszteni biztos nem érdemes

    2. Nyugaton is van sajna…, saját tapasztalat
    és semmivel sem jobb, sőt…

  • Ádám

    Nem ehhez a hírhez tartozik (hanem az akadémiás témákhoz), de ez van felül, úgyhogy bocs:

    origo.hu/itthon/20131202-a-fizetesnapi-penzkoltseg-es-a-takarekossag-pszichologiaja.html

  • Homeropata

    Offtopik
    Egy érdekes cikk az emberek pénzügyi szokásaikról: origo.hu/itthon/20131202-a-fizetesnapi-penzkoltseg-es-a-takarekossag-pszichologiaja.html?sec-top

  • Akárki

    Mert az Allianz Életprogramon nincs költség? Érdekes meglátás…pláne, hogy van rajta nem is kevés…

  • Agent

    Azt nem tudom, hogy maradt-e az a kitétel, hogy csak az utolsó három évben igénybe vett adójóváírásokra vonatkozik ez.

    Nem csak az elmúlt három évre az összesre.

  • Agent

    Nincsenek ezek a unit-linked termékek betiltva Nyugat-Európában és
    egyéb jogállamokban? Mindenesetre ott talán kevésbé népszerűek(?)

    Sokkal népszerübbek mint idehaza…
    Nézd a biztosítási piac hatalmas, rengeteg termékkel, itt is van jó és rossz és nagyon rossz. A választásban kell okosnak lenni, akárcsak egy banki terméknél, különben ott is és itt is ráfaragás van.

  • Agent

    A kormánynak pedig tennie kellene vmit annak érdekében, hogy a unit-linked visszaszoruljon, elvégre az államnak is konkurencia a biztosítási szektor, hiszen az emberek azt a pénzt inkább államkötvénybe fektessék, mint életbiztosításba.

    Meglepődnél mekkora százaléka van államkötvényben a UL életbiztosítások mögött álló befektetéseknek…

  • Agent

    Azonban ha 20 év múlva már benn van 15 millió forintunk, az éves adóvisszatérítés már szinte csak csepp a tengerben, jelen példa esetében mindössze 0,65% évente.

    Ez így igaz. Viszont a valóság ettől nagyon messze áll. Egy 15 éves biztosításon az esetek nagyon kis százalékában van 25 millió…nem ez a gyakorlat. Ez a példa Svájcban sem állná meg nagyon a helyét.

  • Tisztelt Levelezők!
    Van némi közöm a Unit-linkedekhez, ezért mindég fáj, amikor igaztalanul bántják őket, ÁLTALÁNOSSÁGBAN.
    (a gyors autókkal több a halálos baleset, de még nem tiltották be őket, illetve a lassú járművekbe is könnyebben belerohannak mások hátulról, de ettől még létezhetnek)
    A unit-linkedek ÁLTALÁBAN hosszú távra jók, rövid távra majd mindegyik veszteséges az ügyfélnek, tekintve hogy (a szerzési jutalék miatt) “fejnehéz” a költségszerkezetük.
    Az 5%-os “levonás” (helyesen :vételi-eladási árkülönbség)nagyon régen visszaszorulóban van. Anno elsőként a Wibnterthur (Credit-Suisse) lépte meg, hogy “csak” 3% volt. Ma már sok-sok 3%-os van, sőt azAllianz melett az AXA-nál is 0% ez a költség, azaz nem rongálja az adókedvezményt.
    A modernebb termékeknél különféle bónuszok vannak (melyek fedezete persze a kezdeti nagyobb levonás), így ösztönöznek a biztosítók a hosszabb távű megmar

  • …adásra.
    A közhiedelemmel ellentétben a korai megszűnés NEM érdeke a biztosítónak, és az ügynöknek SEM. Azaz egy időnap előtti megszűnés klasszikus loose-loose-loose szituáció, ahol mindenki csak veszít. Win-win-win -né 5-7 év múlva tud válni,(termékfüggően van persze, ahol 15 év ez…) Az adókedvezmény a win-win-winné válást hozza előre, de még a nyugdíj elé. Azaz reális alternatívává vál(hat) a unit-linked (ismét).

  • Integrál-jelű fórumozó “pénzfelszabadítása” sokban függ, hogy hány év díját fizette meg. Ha csak 1-2-(3) évnyi van befizetve, akkor esélytelen, ha 4-5-6 akkor gond nélküli a pénzvisszaszezés.

  • Hombre

    Nincs semmi baj az ulekkel a kiszámoló.hu lehúzza őket mert le kell húznia én 10éve nyomom alkusznál és az ulek amiket eladtam jók csak menedzselni kell őket legalább évente kétszer.ha tíz évre köt valaki szerződést akkor ne akarjon 3-4év múlva nagyot szakítani. én nem a jutalékot nézem hanem az ügyfél igényét ha ő 10évre akar gyűjteni nem kötök neki ulet 20éves visszavásárlási táblával. ha nem így lenne nem lennék benne már ennyi ideje.

  • Kiszamolo

    @agent 20 év múlva 6% hozamot és az évi 650 ezres befizetést feltételezve 27,5 milliónak kellene benne lennie.

    Én 15 millióval számoltam.

    Igazad van, akkor csak 0,4%-ot jelent 20 év múlva az állami támogatás. 🙂

  • Kiszamolo

    @kis-balint Mindig minden ügynök adós marad azzal a válasszal, miért lenne nekem jobb UL-be fektetni, mintha ugyanazt a pénzt ugyanolyan befektetési alapba tenném, csak az UL brutál költségei és kötöttségei nélkül.

    Mind rövid távon, mind hosszú távon egyaránt szívás, amikor a hozamomból évente akár 10%-ot bukok a költségek miatt.

  • Polgár Róbert

    Kedves Tudatos Megtakarítók! Olvasom már régóta ezt a remek oldalt és nagyon sok hasznos információt találtam már itt, melyet tovább tudtam adni kevésbé tudatosan gondolkodó egyéneknek. Mindig bántjátok azt a fránya UL biztosítást, melyet muszáj védenem. Jelzem, ebből élek 15 éve, még nem csuktak le. Tehát a termék nem csalás, nem ördögtől való. Ugyanis van több fontos tulajdonsága egyéb pénzügyi megtakarításokkal szemben.
    1, Rendszerességre, szoktat. Tudjátok sok-sok megtakarítónak nem lenne, még oly kevéske pénze sem félretéve, ha egy hozzám hasonló ügynök nem piszkálná mindig hogy ugyan már, tessék félretenni havonta-évente mert nem „teccik lenni” nyugdíja 20 év múlva.
    Mert ugyebár mire is költődik a pénz legtöbbször? Arra ami sürgős. Nem pedig arra, ami fontos.
    Láthattuk ezt a végtörlesztéseknél. Sokaknak nem lett volna mihez nyúlni, ha nincs az a fránya UL.

  • Polgár Róbert

    Kedves Róbert,

    Nem azért van limitálva a hozzászólás hossza, hogy 5 hozzászólásban mondd el, amit egyben nem tudtál.

    Azt cikkírásnak hívják, az nem a hozzászólások közé való, hanem a blog.hu-ra.

  • janukovics

    Hol maradnak mostanában az urkán betéteket reklámozó posztok?

    Hogy tudsz majd a tükörbe nézni, ha sokan miattad bukják majd be a megtakarításaikat?

  • Stanlee

    Miert van meg mindig Mo-n UL ertekesites? Mert egy bizonyos fejlodesi vonalon kell keresztulmennie a magyar megtakaritoknak. Egyik penzugyi szolgaltato sem hulye, hogy egyik naprol a masikra azt mondja: nezd, en minimalis dij fejeben – 0,2-1%/ev – adok a plebsnek ETF alapu megtakaritasi lehetoseget, akar 20 e Ft/ho alapon is. Azert mert minimalis dijat tudna bezsebelni. A lenyeg a profitmaximalizalas. A nemet bankom a pofamba nyomja, hogy vegyek tole ETF-et (kb. 800 kulonbozobol valogathatok, tobbek kozott a db vagy comstage ETF-ek kozul). Otthon is lesz majd ETF ertekesites szeles korben. De a kozvetito ugynokok ki fognak maradni belole, mert nem eri meg nekik (mondjuk a befektetett osszeg 0,5%-ert senki nem tori kezet labat). Peace.

  • Deák Ferenc István

    Sziasztok!

    Mint “Ügynök” jelentkeznék a válasszal, hogy ne maradjunk adósak:
    Amennyiben azt feltételezzük, hogy 20 éven keresztül ugyanabban a befektetési alapban tartjuk a pénzt akkor valóban jobban jár az ember ha TBSZ-en/ép számlán veszi meg az alapot.

    Ha viszont akár csak évi 2 váltással számolunk, (ami valljuk be 20 év alatt igencsak reális), akkor egy nem drága, azaz 2-3% alatti TKM-mel dolgozó UL csúnyán megveri a banki számlákat.

    A váltási költség, amelyről a legtöbb cikk megfeledkezik, mi viszont csináltunk erre egy számolást:

    eletbiztositas.com/5-millio-forint-ennyit-sporolhatsz-unit-linked-eletbiztositassal

    Kíváncsi lennék a véleményetekre ezzel kapcsolatban!

  • Kiszamolo

    @janukovics Miért, mi történt Ukrajnában? Tönkrementek a bankok, vagy mi?

    Tüntetnek Kijevben és akkor mi van?

    Szoktál te híreket olvasni néha?

  • Kiszamolo

    Évi két váltás? 2%-os TKM?

    Nem túl életszerű egyik sem.

  • Hombre

    falra hányt borsó gyertek le és megmutatom hogy állnak a 5 6 éves ulek

  • L70

    Volt 10 éves UL-em de soha nem kötök még egyszer. Ha megtisztítottam a költségektől és az adókedvezménytől, akkor combos 1,6% éves kamatot hozott, annyira profin kezelték a pénzem. Szerencsére nem váltottam, mert akkor talán még mínuszba is ment volna ez a fantasztikus hozam.

    Ha pl. 6 év után kellett volna a pénz bármire, akkor oltári szívás lett volna.

    A kötésnél épp 30% volt az adókedvezmény, aztán lett 20%, aztán a növekményre nem tudom mennyi, aztán semmi.

    Elég nagy bátorság akár 20 évre is ajánlani akármit az adókedvezmény miatt ilyen lobbifüggő politikai környezetben.

    És még valami, én egy fegyelmezett ember vagyok, nekem nem éri meg fizetni azért, hogy rugdossanak. Tényleg, miért is nem lehet online kötni ezeket a csoda UL-eket, megspórolva a közvetítői jutalékot?

  • Mi az ügyfeleinknek évi 2-5 alkalommal szoktuk váltani az eszközalap összetételt. Igaz mindössze 2 éve csináljuk csak, de a 2012-es és a 2013-as évre eddig 11% fölött jár az átlaghozam ezekre az UL-ekre.

    10 évre soha semmilyen körülmények között nem kötünk UL-t és nem is vizsgáljuk 4-5-6-7 éves időszakon a megtakarításos életbiztosítást, hiszen ez egy 20 éves termék.

    Sajnos jelenleg úgy áll a helyzet, hogy a unit-linked egy nagy mértékben lejáratott termék és ebben sajnos a nagy MLM cégek a hibásak. 5-10%-os TKM-mel rendelkező Biztosításokat 0 szaktudással, 0 portfóliókezeléssel 10 évre rásózni az ügyfelekre, a legkevésbé sem korrekt dolog.

    Mint ahogyan magát az UL-t sem érdemes csak azért leírni, mert a legtöbb életbiztosítás drága. Valóban, ha végignézzük a MABISZ TKM tájékoztatóját, akkor a 80% rögtön mehet a kukába. A maradék 20%-ot is tovább szelektálva, viszont már akad 6-10 jó.

  • Agent

    L70!

    Azért mert senki nem venné meg, mert még így tanácsadóval is nehezen értik az emberek mit vásárolnak. Te vagy rá az ékes példa:
    “annyira profin kezelték a pénzem”

    Ha valaki ígéretet tett arra, hogy kezelik a pénzed akkor az becsapott, és rajta kérjed számon a pénzedet!A befektetéseidért egy UL mögött is te vállalod a kockázatot és a felelősséget, úgy ahogy egy TBSZ-en a sima befektetési alapoknál.

  • Agent

    20 év múlva 6% hozamot és az évi 650 ezres befizetést feltételezve 27,5 milliónak kellene benne lennie.

    Nézd az évi 650 ezres díj 3x-a a piaci átlagnak! De nem a számokon kell lovagolni szerintem itt sem. Meg kell keresni azt a szegmenst akinél, ahol ez az állami támogatás működhet szerintem. Úgy ahogy fundamenta terméke sem jó minden időtávra, úgy valószínűleg ez sem egy tökéletes termék ami mindenkinek megfelel.

  • Janos

    @deak-ferenc-istvan

    Jo cikk ( targyilagosnak tunik ) , de azert vannak benne butasagok…

    Pl: kizartnak tartom, hogy egy atlagembernek erdemes legyen befektetesi alapok kozott valtania. Egyszeruen nincs meg hozza a tudasa. Igy az evi 2szeri valtas feleslegesnek tunik.

    Valtas nelkul viszont nincs olyan ev ( 35 eves idotartam alatt ) amikor az egyik !!legolcsobb!! unitlinked jobb lenne mint egy TBSz.

    Amit meg hianyolok, az a konkret osszehasonlithatosag. Linket kapunk, ahol vannak 3%os TKM alatti biztositasok… de az embernek nincs sok kedve mindet vegignezni.

    Nem lenne megoldas, hogy ajanlasz 1et, ami jobb, es azt megvizsgaljuk?

  • Kiszamolo

    Te, ha kevesebbet fizetsz be, arányosan kisebb is az állami támogatás. Nem mindegy akkor, hogy mennyi az éves díj?

  • Kiszamolo

    Nem bántásból mondom, de az elmúlt két évben nagyjából bármiben csináltál 15-20%-ot, akkor is, ha hozzá sem nyúltál.

  • Deák Ferenc István

    Kiszámoló:

    Látod, itt már képbe is jön a váltás, mert ahhoz, hogy ezt a 15-20%-os nyereséget realizáld, megfontolandó pl.: likviditásiba vagy pénzpiaciba váltani. Majd keresni az újabb vásárlási pontot. (újabb váltás).

  • mesterséges unintellingencia

    @Deák Ferenc István
    “de a 2012-es és a 2013-as évre eddig 11% fölött jár az átlaghozam ezekre az UL-ekre”

    Ha ezt tartósan el tudnátok érni (tehát medvés időszakban is), akkor miért nem csináltok rá abszolút hozamú alapot? Pár százmilliós állomány is összejöhetne, az alapkezelési és sikerdíj biztos több lenne, mint a mostani jutalék 🙂

  • Géza

    @kiszamolo “Mindig minden ügynök adós marad azzal a válasszal, miért lenne nekem jobb UL-be fektetni, mintha ugyanazt a pénzt ugyanolyan befektetési alapba tenném, csak az UL brutál költségei és kötöttségei nélkül”

    egy általad UL lovagnak nevezett ügynök (bocs, tanácsadó) oldalán megvan a válasz, de azt – mint tudjuk – nem olvasod.

    Szóval ő valahol azt írta, hogy sok a csapnivalóan teljesítő befektetési alap, sőt alig van jó, de az a pár, amit érdemes venni, az mind kizárólag UL-ként kerül értékesítésre.

    Szóval mindenre van válaszuk. Azért nyugodj meg, én sem hiszem el 🙂

  • Géza

    @j “Nincsenek ezek a unit-linked termékek betiltva Nyugat-Európában és
    egyéb jogállamokban? Mindenesetre ott talán kevésbé népszerűek(?)”

    nem hallottad még ügynöktől, hogy a német nyugdíjasok azért nyaralnak annyit, mert UL-ben spóroltak egész életükben?

    De félretéve a viccet. Német TV-ben is láttam olyan műsort, ami arról szólt, hogy mekkora átverés az egész, és a szerződések több, mint fele idő előtt szűnik meg ott is, ami pedig egyenlő a biztos buktával.

  • Mugerin

    Bírom, ahogy az értékesítők itt tobzódnak.
    Azt mondja meg nekem valaki, hogy egy értékesítő honnan a fenéből tudja, hogy mibe csoportosítsa az általa “kezelt” befektetéseket?

    Egy befektetési alap úgy gondolom sokkal jobban a tőke kezelésére koncentrál. Egy UL ügynök, vagy biztosítótársaság ezzel szemben az értékesítésre fókuszál.
    Mindegy, hogy MLM, vagy sima ügynök. Honnan a fenéből fogja tudni, hogy mibe fektessen?

  • L70

    @agent

    “Ha valaki ígéretet tett arra, hogy kezelik a pénzed akkor az becsapott, és rajta kérjed számon a pénzedet!A befektetéseidért egy UL mögött is te vállalod a kockázatot és a felelősséget, úgy ahogy egy TBSZ-en a sima befektetési alapoknál.”

    Nem erről van szó. A költségeket és az adókedvezményt is nézve kijött úgy kb 6-7% éves hozam, ami pontosan annyi volt, mintha totál likvid banki alapot vettem volna, adókedvezmény és brutál költségek nélkül. Ez a hozam azért érdekes, mert az ügynökök kedvenc dumája, hogy ők aztán jobbak, mint a bankok. Hát nem azok. Az egész arra ment ki, hogy az adókedvezmény nagy részét jól lenyúlják körmönfont költségek formájában, mert úgysem számol majd utána a honpolgár. Aztán át is nevezték az alapokat, persze pont akkor, amikor nem teljesítettek jól. Utána lehet verni a mellet, hogy jé, az új alap, na az mennyire hasít.

  • Miért unit-linked, és miért nem a befalapok közvetlenül?
    Nagyjából ugyanazért, amiért sokan, (a többség? majd’ mindenki?) a péknél vagy a tescoban veszi meg a kenyeret, amit nem is értek. Liszt, víz, élesztő kapható. Sütője is van sokaknak. Miért is nem mindenki maga süti a kenyerét, ami így ki tud jönni 90-110 Ft-ért kilónként…
    Mert nem ért hozzá?
    Mert nincs ideje rá?
    Mert ért ugyan hozzá, ideje is van, de kedve nincs?
    vagy mert olyanra bízza, akinek ez a szakmája. És attól persze lehet még príma, vagy csapnivaló a végeredmény…

  • L70

    Szerintem még a jelenlegi alacsony kamatkörnyezetben is a TBSZ-re vett PMÁK a nyerő. Biztos 3% éves reálhozammal, nulla költséggel, havaria esetén lejárat előtt 2%-os visszaváltási díjjal.

    Az adókedvezmény ugyanis 20-30 év távlatában tutira bizonytalan, és anélkül a biztosítás biztos bukta.

  • Deák Ferenc István

    mesterséges unintellingencia:

    Azért évi 3-5 váltáshoz nem kell egy vagyonkezelői szaktudás, így nem is hasonlítanám azt egy alapkezelői tevékenységhez. Mindössze arról van szó, hogy bizonyos trendeket lehet előre látni, ha valaki kicsit több időt és fáradságot fordít elemzések tanulmányozására.

    Abszolút hozamú (és másmilyen) befektetési alap létrehozása ennél azért durvább folyamat. Én viszont még vagyok olyan régimódi és szentimentális barom, hogy hiszem azt, hogy sem az UL-nek sem pedig a tanácsadásnak nem a jutalék a lényege, hanem az hogy jót tegyünk ez emberekkel és kicsit abba az irányba tereljük őket, hogy ne hitelből, hanem saját pénzből éljék le az életüket 🙂

  • Kiszamolo

    Mert mennyivel több szakértelem kell bemenni a bankba a bankárhoz, mint találkozni egy ügynökkel.

    És tökre megéri az ügynök tanácsa, hogy az első másfél év teljes befizetését elbukja valaki csak a kezdeti költségek miatt.

    Arról nem is beszélve, hogy egy ügynök mennyivel képzetlenebb, mint egy banki alkalmazott, pedig az se egy nagy tudós.

  • mesterséges unintellingencia

    @Kis Bálint
    “Miért unit-linked, és miért nem a befalapok közvetlenül?”

    Amit te mondasz, az nem a Tescós kenyérre, hanem az IKEA bútorokra vonatkozik, amit neked kell összeraknod. Ha befektetési alapot vásárolsz, akkor miért kellene még az adott alapon belül is portfoliót összeállítanod és diverzifikálnod? Már kaptál egy kész terméket.

  • mesterséges unintellingencia

    Szegény befektetési alapozók! Kénytelenek kétfrontos harcot vívni: egyik oldalról az UL-ezőkkel, a másik oldalról az ETF-esekkel 🙂