Az adakozásról

Mintegy fél éve szeretnék már írni az adakozásról, de mindig halogattam, mert elég kényes téma, a magyar társadalomban – finoman szólva is – nincs az adakozásnak kultúrája.

Ennek oka a négy évtizedes szocializmusban keresendő, ahol az emberek hozzászoktak a gondoskodó állam képéhez. Legyen szó az éhezőkről, az egyházakról, a bélyeggyüjtő klubokról, színházakról, bármiről, az emberek fejében még mindig az a kép él, hogy azért van az állam, hogy eltartsa és megsegítse az arra igényt tartókat.

Számomra az angolszász állam a példa, ahol az állam nem avatkozik bele ezekbe az ügyekbe. Az az alap elgondolás, hogy tartsák el az egyháztagok az egyházukat, a filatélisták a bélyeggyüjtő klubot és a színházrajongók a színházakat, a rászorulókról pedig társadalmi szervezetek gondoskodjanak. Ennek eredménye az alacsony adókulcsok és a szociálisan érzékeny társadalom.

Sokaknak a mai napig nem világos, hogy az állam azt a pénzt osztja el újra, amit adó formájában mástól elvesz. Miért fizet valaki évi sokezer forintot egyházak támogatására, ha egyetlen közösségnek sem tagja? (2011-ben mintegy 28 milliárd forintot költöttek egyházak támogatására.) Miért fizet valaki azért, hogy a szinházjegyeket a valódi költségük töredékéért lehessen megvenni, ha történetesen nem szeret színházba járni?

A gond az, hogy akár egy egyházat, akár egy színházat drága dolog fenntartani. Ha nem az adófizetők állják a számlát, akkor valaki másnak kell kifizetni a fűtés, világítás, fizetések és hasonló költségeket.

Viszont ha például egy egyház a tagjait adakozásra, vagy tizedfizetésre buzdítja a költségek fedezése céljából, ez egyből kiveri a magyar társadalomban a biztosítékot. “Bizniszegyház”, “csak az emberek pénzét akarják”, “ezen akarnak meggazdagodni”.

Ismerősek ezek az ostoba beszédek? Nos, itt tart a magyar társadalom. Gyanakodva néz mindenre, ahol egy cél érdekében gyűjteni mernek, legyen az a havasi gyopár megmentése, vagy egy kórház új mütőjének a felszerelése. Közben meg sopánkodik, hogy milyen magasak az adók, de az állam azért fizessen minden számlát.

A fejekben még évtizedes favágásra lesz szükség, mire a magyar társadalom kinővi a szocializmus átkát és az adakozásra nem mint valami piszkos pénzszerzési trükkre néz, hanem mint társadalmi felelősségvállalásra.

Addig is egy ilyen hosszú bevezető után nézzük meg, hogyan lenne érdemes adakozni.

Milyen célból adjunk?

Támogathatunk egy szervezetet, vagy egy konkrét célt is. Az első esetben egy munkát támogatunk, például az ingyenes szoftverek elterjesztését segítő szervezet munkáját, az adományunkkal az ő erőfeszítéseiket jutalmazzuk, a hálánkat fejezzük ki ezzel. Ilyenkor nem tőrödünk azzal, hogy mi lett a pénzünkkel.

A második esetben például a szegény gyerekek étkezéséhez akarunk hozzájárulni, itt viszont számít, hogy a befizetett 20-30 ezer forintunkból mennyi ment valóban étkeztetésre és mennyi ment el az alapítvány költségeire.

Egy alapítvány fenntartása is pénzbe kerül, az ott dolgozóknak is van villanyszámlája és lakástörlesztése, ezért megint csak butaság azt elvárni, hogy teljesen ingyen dolgozzanak és a levegőből éljenek. Ahogy te is pénzből tudsz csak megélni, nincs ez másként egy alapítványi dolgozónál sem.

Viszont sok helyen többe kerül a leves, mint a hús, van, hogy csak a támogatás 10-15%-át fordítják az eredeti célra, vagy mert kicsi az alapítvány, így nagy a fajlagos költsége, vagy mert nem feltétlen tisztességesen játszanak.

Ezért nem könnyű a döntés, érdemes alaposan körüljárni a támogatandó alapítványt, esetleg lekérni a mérlegét és megnézni a működési költségeit, bevételeit és kiadásait.

Személy szerint én két egyházi alapítványt szoktam rendszeresen támogatni, az egyik a Baptista Szeretetszolgálat, a másik a Hites Adakozók Hálózata.

Mindkettő kellően nagyméretű és mivel vallási okokból is fontosnak tartják a szegények támogatását és a tisztességet, ezért bennük megbízok. A Baptista Szeretetszolgálat külföldön is nagyon aktív, amikor a pakisztáni árvíz károsultjainak akartunk pénzt küldeni, akkor is hozzájuk tudtunk fordulni. A Hites Adakozók Hálozata inkább az országban és a környező országokban segíti a szegényeket.

(A példa kedvéért a Baptista Szeretszolgálat mérlegét itt találjátok. Ebből kiderül, hogy személyi jellegű ráfordításokra a bevételeik 5%-át fordították, anyagjellegű ráfordításokra pedig még ennél is kevesebbet. Ez szerintem teljesen korrekt arány.)

Természetesen adhatsz egy célra közvetlenül is, nem kell szervezeten keresztül adnod. Volt, hogy egy négygyerekes özvegyasszonynak adtunk pénzt, akinek a férje rákban halt meg, a legkisebb gyereke akkor született.

Mennyit adjunk?

Először is ne borravalót adjál, mert az otromba dolog. Az adakozásnak akkor van értelme, ha az nagylelkű gesztus és valódi támogatást jelent a rászorulók részére.

Azt, hogy mennyit adj, az a te saját anyagi helyzeted függvénye. Van, akinek tízezer forint már komoly áldozat, van akinek egymillió sem az.

Saját magunkat én egy átlagos családnak tartom, egy kicsivel jobb anyagi körülmények között élünk, mint a nagyátlag. Mi általában 10 és 100 ezer forint között szoktunk adni jó célokra, viszonylag rendszeresen, évente több alkalommal.

Arra is van lehetőség, hogy havonta egy kisebb összeget adj, de azt rendszeresen, például havonta 2-4 ezer forinttal támogasd egy kisiskolás étkezését. Ennyi pénzt talán még egy szűkös költségvetésből is ki lehet gazdálkodni.

Ha nincs pénzed, segíthetsz munkával is, például beállsz ételt osztani társadalmi munkában.

Ha veszel egy új hűtőt, számítógépet, akármit, akkor ne eladd a régit, hanem add oda egy rászorulónak. A használd dolgaidat hosszú szenvedés után örülhetsz, ha el tudod adni 30 ezer forintért. Takarítsd meg a fáradságot és inkább tegyél jót valakivel.

Ha van egy felesleges mikród, vasalód, akármid, azt is ajándékozd el.

Azok a ruhák, amik nem voltak rajtad már egy-két éve, mind add tovább.

Szintén fontos dolog, hogy ne a lomot és a rongyot add oda a segélyszervezeteknek (vagy az ismerősednek), mert azok a kukába valók. Csak olyan dolgokat adj, amit te is használnál,  vagy felvennél, csak éppen vettél már egy jobbat, vagy újabbat.

Adjunk-e a hajléktalanoknak, akik koldulnak?

Ez egy kényes kérdés, mert nem tudod eldönteni, hogy azért lett hajléktalan, mert alkoholista volt és nem akart dolgozni, vagy azért lett alkoholista, mert hajléktalanná vált.

Aki nem akar dolgozni, azt nem szabad támogatni, aki viszont nem tud, azt pedig támogatni kell.

Én ritkán adok nekik, akkor is olyan alkalommal, amikor nem kér, csak mondjuk turkál a kukában, vagy alszik a szabad ég alatt. Ilyenkor viszont nem száz forintot adok, hanem egy-két ezret, mert megint csak nem borravalót akarok adni.

Ha segíteni akarsz nekik, szerintem adj pénzt például a Menhely alapítványnak.

Beszélhetnénk még a koldusmaffiáról, a metrónál képeslapokkal manipuláló álalapítványokról, a házaló csalókról és nagyon sok mindenről még, de most itt abbahagyom.

A kommentekben folytathatjuk a téma kitárgyalását.

Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)

Olvassa el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

64 hozzászólás

  • themanwho

    Nagyon jó a témafelvetés. Esetleg az 1% 1%-ot is belevehetted volna, az nem kerül semmibe az adózónak, és mégis sokan nem töltik ki. Régebben volt egy cikk a HVG-ben, ahol a legnagyobb jótékonysági alapítványok pénzügyeit vették át, és kiderült, hogy a legnagyobbak közül jópárnak a vezetője jár luxukocsival, és elképesztő arányban költenek “fenntartásra”, olyan 90%-ban… Pl. a szomorú szemű gyerekkel kampányolók…

    Én személy szerint olyan alapítványnak adok pénzt és az 1%-ot, ami engem is segített, és látom a hasznát hosszabb távon. (oktatással kapcsolatos, alumni-rendszerről van szó) Alapvetően nem szeretek egy nagy kalapba pénzt adni, mert a tetején lévők tuti aránytalanul nagy részt lopnak el (ezért nem szeretek adózni sem 🙂 ) akkor inkább a konkrét dologgal segítek, pl. a számítógép az jó példa.

  • Kiszmol

    Ez egy hatalmas téma és nagyon sokat kell(ene) róla beszélni, hogy sokaknak felderengjen, miről is van szó.

    Úgyhogy sok minden kimaradt, de legalább elkezdtük.

  • Benke

    A téma jó és örök aktualitás. A probléma hogy sokan akarnak ezen is élősködni. Emiatt nagy fokú immunitásra is szükség van pont a csalók miatt. Mert nem tudhatja senki, hogy az most igaz vagy nem. A Kedvenceim a házalók. Most azért házal mert valóban az a helyzet hogy nem kapnak adományt, és a tiltás ellenére próbálkoznak, vagy hogy szimplán csalók… A másik hogy a magyar átlagfizuból, megélni is nehéz nem hogy adakozni. és még félre is tenni. Szóval igen nem mindegy kinek, hogyan és mennyit. Egy százalékra mindig ügyelek hogy jó helyre menjen, meg van fix ahova küldözgetek némi pénzt. Szerintem mindenkinek úgy is más a preferenciája, de aki megteheti az tegyen valamit csak nézze meg hogy hova ez ami a fontos…

  • Kiszmol

    Pont ezért adok én vallási hátterű alapítványoknak. Azokban van istenfélelem, reményeim szerint már csak ezért sem mernek csalni a pénzzel.

    De persze ez csak az én véleményem.

  • Gilera

    Helló! Tudnál ajánlani állatmenhelye(ke)t, ami(k) megbízhatóan a nemes célra fordítja az adományokat? Gondolom nem mindenkinek sokatmondóak a mérlegben álló összegek. Van-e az első 1%-os listában egyházon kívül bármilyen más intézmény?
    Kösz szépen!

  • Kiszmol

    Az egyik ismerősöm rájuk “esküszik”: http://noeallatotthon.hu/index.php?pid=2&cid=5

    Szerintem is jók, de utána még nem néztem.

    A kétszer egy százalékból az első egy százalék egyházaknak ment, a második bármilyen más civil szervezetnek, bár mintha lett volna valami változás ezen a téren.

    Mivel úgyis időszerű, megpróbálok utánanézni és még a héten írni róla.

  • Gilera

    Az első 1%-ban is volt tudomásom szerint nem egyházi intézmény, például a parlagfűmentesítést támogató intézmény. 2012-re ezt kivették volna a listából?
    A Noé-t ismerem, ha esetleg hallasz más, megbízható, állatvédelemmel kapcsolatos intézményről, megköszönném, ha megosztanád.

  • Kiszmol

    Megpróbálok utánanézni. Ez az ismerősöm rendszeresen jár a Noéba és társadalmi munkában sétáltatja az ebeket. Ez is egy adakozási lehetőség például.

  • Kiszmol

    Megpróbálok utánanézni. Ez az ismerősöm rendszeresen jár a Noéba és társadalmi munkában sétáltatja az ebeket. Ez is egy adakozási lehetőség például.

  • szanns

    Nem feltétlenül kell vallási háttérrel működő alapítványt támogatni, ha valaki nem vallásos. az UNICEF vagy a Vöröskereszt hazai szervezete is szívesen fogad támogatásokat.

  • Kiszmol

    Persze, hogy nem. Én csak azért így teszek, mert hozzájuk van nagyobb bizalmam, de mindenki támogassa azt, amit jónak lát.

  • Gilera

    Így igaz. Csak sajnos az első 1%-ban például elvétve akad olyan intézmény, ami nem egyház. A második 1% világos, hiszen ezer és egy lehetőség van, ahova elkel a segítség.

  • Kiszmol

    Most írom a cikket az egyszázalékról, holnap reggel fog megjelenni. Az első 1% egyház, vagy egy államilag kijelölt kiemelt költségvetési előirányzat lehet, jelenleg a nemzeti tehetségprogram.

  • Gilera

    Egy kérdés: mi garantálja, hogy a kiemelt költségvetési irányzathoz befizetett 1% eléri a célját? Főleg az elmúlt pár hónap eseményei kapcsán van bennem kétely a költségvetéssel kapcsolatosan. Az első 1%-ot feltétlen ki kell választani, vagy lehet csak a második 1%-kal rendelkezni?

  • jurta

    _”Ezért nem könnyű a döntés, érdemes alaposan körüljárni a támogatandó alapítványt, esetleg lekérni a mérlegét”_

    Én most pont ezt szeretném tenni. Lehet ezt úgy, hogy ne közvetlenül tőlük, hanem mint ahogy a cégekét a cégbíróságon meg lehet nézni?

    _”Adjunk-e a hajléktalanoknak, akik koldulnak?”_

    Beszélgessetek el bármelyik hajléktalan-ellátó vagy -szálló vezetőjével: rettenetes, hogy mi lesz az esetek 99%-ában abból a pénzből, amit nekik kézbe adtok (egy részét el sem tudjuk képzelni). Az ellátót támogatva nagyobb a remény, hogy ki is tudják húzni a szerencsétlent a bajból (bár megjegyzem, sajnos már ez is egy nagy biznisz – mint minden, amire az állam nagy pénzeket ad).

    Ételre kéregetővel általában inkább megfelezem a kajámat, vagy (ha ráérek) veszek neki valamit, és azt többnyire el is fogyasztják (bár egyszer előfordult, hogy mikor azt hitte, már nem látom, kidobta(!), hát dühömben majdnem elsírtam magam – visszamentem jól elbeszélgetni vele, aztán hazavittem és megettem én). Útiköltségre kéregetőnek felajánlom, de még soha egy sem fogadta el, hogy megvegyem neki a jegyet.

    A legnagyobb bajom a kéregetők segítésével, hogy tünetkezelés. Enyhíti a fájdalmat, de pont tartósítjuk vele a problémát.

    _”Azok a ruhák, amik nem voltak rajtad már egy-két éve, mind add tovább.”_

    Egy nagyon fontos megjegyzés: ha három zsák ruhát adsz le, amiben vegyesen van fél pár zokni, különböző méretek, női, férfi és gyerekruha, téli és nyári ruha, abból _teljesen érthetően_ nagy valószínűséggel technológiai textil lesz, nem a fázó emberek segítése. Erről, meg arról, hogy aki megteheti, a legtanulságosabb valahol személyesen is segíteni, itt írtam a 2010-es árvizek után (hosszú! a bevezető után lapozz rögtön az önkénteskedésről szóló részhez): http://www.tamashegyenvolgyon.blogspot.com/2010/08/biciklitura-es-segitseg-arvizben.html

  • Benke

    Már 2011 ben sem volt szabad parlagfű mentesítésre adni, mert megszüntették.

  • radorado

    Ajánlom figyelmedbe a nonprofit.hu-t vagy az adhat.hu-t. Ott egész komoly adatbázis van a civil szervezetekről.
    Itt név szerint kereshetsz:
    http://nonprofit.hu/?q=niok/organization-oith-search
    A NAV honlapján megtalálod az 1%-ot kapó szervezetek listáját.

  • radorado

    Kedves Kiszámoló!
    “(A példa kedvéért a Baptista Szeretszolgálat mérlegét itt találjátok. Ebből kiderül, hogy személyi jellegű ráfordításokra a bevételeik 5%-át fordították, anyagjellegű ráfordításokra pedig még ennél is kevesebbet. Ez szerintem teljesen korrekt arány.)”

    A 5% teljesen irreális arány, pontosan azok miatt, amit – részben – te magad említesz. A működésnek sajnos vannak költségei, és az nagyon függ a tevékenység jellegétől. Nem csak a bér és közterhei, meg anyagjellegű, hanem a telefon, net, az irodabérlet, az utazás/utaztatás, stb. Ha 50%-ot írnál még az is tevékenységfüggő, de az már reáliabb célérték.
    De nyilván nem egy többszáz milliós 1%-os bevétellel rendelkező szervezetnél, ahol ennek a kamataiból lehet szervezetet működtetni és reklámozni…

    Szerintem az lényeges, hogy mennyire mutatja be a szervezet a tevékenységét, a megvalósult eredményeit ÉS a gazdálkodását.

  • timetowakeup

    Kényes téma az egyszer biztos, sajnos nekem sok jó tapasztalatom nincs ezzel kapcsolatban, hajléktalan nem pénzt adtam, hanem meleg italt, amire a válasz az volt, mit akarsz ezzel, máskor bort hozz. Máskor meg a Máltai szeretetszolgálathoz vittem be a ruhákat, és még szinte ki se mentünk a portás már borította is ki, és nézte át mi van benne használható. Így nekem az 1 %-is kényes, meg mindenféle alapítvány, így én csak ott adakozom, ahol vagy én közvetlenül vagyok érintve, vagy általam valaki a baráti, ismeretségi körből, és bízom a szavában, hogy az adomány jó helyre kerül.

  • Benke

    Köszi ismerem. Bár nem tudom mennyire friss az adatbázis. Már tavaly is voltak benne olyanok amik már megszűntek, de az oldalon fent volt. Amikor keresgéltem akkor legalábbis még igen :o)
    A NAV weboldalát meg hagyjuk mert egy örökkévalóság ameddig megtalál az ember valamit. 😀

  • Modal

    Hát azért ezt most ne csak a szocializmusra kenjük! Én már a rendszerváltozáskor születtem, és adakozás terén nekem is vannak fenntartásaim. Egy csomó ember nem azért nem ad mert “ott az állam”, hanem azért mert hó elején meglátja a fizetéséről a kimutatást és 40 % levonás esetén eléggé megjelenik a fejében az, hogy itt bizony keményen működik papíron az “elvon és szétoszt” elv.

    A Noé-n pedig vannak ismerőseim és ott tényleg arra megy a pénz jórészt amire kell.
    Jó módszer az, ha felmentek az adott szervezet honlapjára és keresgéltek, hogy mire költötték el az előző évben, illetve mire szánják a mostanit.

    1 1% én is úgy tudom, hogy egyház egyéb szervezet volt a felosztás. (Bár mintha ezt megszüntették volna)

  • nethuszr

    Hát, ha mindent beleszámolok az általad megtermelt pénz (tágabban vett fizetésed) min 60-65% megy az állami kalapba. Nem tudom az angolszász országokban mennyi ez az arány, de feltételezem ott kisebb hányad megy az állam feneketlen zsebébe.

  • Illye

    Alapvetően szerintem az egész dolog ott bukik meg itthon, hogy nagyon sokan bár szeretnének, egyszerűen nem tudnak miből adni. Én sem tudok addig adni (és nem borravalóra gondolok, azt adok… a bevásárlókocsit is visszatolhatja bárki, azon a száz forinton nekem nem, neki lehet sok múlik) amíg nem érzem magam egy kicsit is anyagi biztonságban. Szívesen adnék rákos gyerekeket támogató alapítványnak, önhibájukon kívül, rossz helyzetben lévő embereknek, azonban sajnos nekem még bizony megterhelő havi 5000 Ft-os is erre áldozni, mert akkor évi 60.000 Ft-al csökkenne a diszkracionális jövedelmem, ami nekem sok. Azért írom ezt, mert úgy tapasztalom, hogy ha nagy a baj (pl. vörösiszap katasztrófa), akkor azért elég sokan nyomtak egy/vagy több sms-t, hogy gyűljön a pénz (az ismerőseim között még olyanok is, akik 20 Ft-ért a kecskét is…). Szóval az emberekben alapvetően benne van a segíteni akarás, de amíg a legtöbbnek mindennapi megélhetési gondja van, addig nem tud ezzel foglalkozni.

  • Kiszmol

    A két dolog összefügg: ha mindent az államnak kell fizetni, akkor sok adót kénytelen beszedni, így kevés pénz marad nálad.

    Mivel az állam a legrosszabb gazda, ezért jobban járnánk, ha mi dönthetnénk el mit és mennyivel támogatunk.

  • Kiszmol

    Természetesen minél kisebb egy alapítvány, annál drágább a fajlagos működési költsége. Én nem állítottam, hogy ahol 50% körül van a működési költség, ott rossz az alapítvány, vagy lopnak, vagy bármi.

    De mint adakozót azért érdekel, hogy a befizetett pénzemből mennyi megy a támogatott célra. Ezért igyekszek nagy és tisztességes alapítványokat támogatni.

  • Kiszmol

    Magyarországon a második legtöbb a béreket terhelő elvonások egész Európában. Ennek oka a magas állami újraelosztás mértéke. Ezen kellene változtatni, erről is akar ez a cikk szólni.

  • jurta

    A törzsszövegben is benne volt: ha te inkább tudsz természetbeni adománnyal vagy önkéntességgel segíteni, mint pénzzel, az teljesen oké.

    (Amellett, ha összegszerűen akármilyen keveset is, de arányosan adsz a pénzedből, akkor máris nem érzed úgy, hogy az utolsó fillérig ki vagy számolva. És az nagyon jó érzés. Ha megszokod, már szinte észrevétlen lesz az a kis különbség.)

  • jurta

    Nem hiszem, hogy a kultúra, a sport és a helyi egyesületek támogatására megy el az újraelosztás nagy része. Sokkal többet költünk a közvetlen pénzkifizetésekre (nyugdíj, segély, álláskeresők), az állami közszolgáltatásokra (tömegközlekedés, egészségügy) és a közigazgatás alkalmazottainak bérére. A magas elvonásokon nem sokat segítene az “adakozás magánkézbe adása”.

  • jurta

    Bocs, mellényomtam a válasz gombot: a 08:58-as válasz Illyének (05:19), a 09:05-ös Kiszámolónak (07:38) ment.

  • nnk

    nem igazán értem, hogy miért az újraelosztásról szól a cikk. attól, hogy ha az emberek elkezdenénel többet adakozni, nem fognak csökkenni az adók és járulékok…

    “Az állam rossz gazda” régi szdsz-es doktrína teljes igazságtartalmáról nem vagyok meggyőződve. Nem az állam a rossz gazda, hanem a politikusok lopnak többet, mint egészséges.

  • nnk

    …hülyébbek és gazemberebbek is, mint egészséges.

  • Kiszmol

    Ha az állam kivonulna a nem állami feladatok finanszírozásából és jelentősen csökkennének a szociális és egyéb feladatok is, akkor lehetne adót csökkenteni.

    Ha tudsz egy példát, ahol az állam jobb gazda, mint a magánszektor (lenne), akkor oszd meg.

  • nnk

    Bp-en van 3 erőmű. Mind a 3-at privatizálták. Most mind a 3 francia állami tulajdonban van. (nem mondom, mert nem tudom, hogy a fr. állam milyen gazda, hogy a francia állam húdemilyenjó gazda, de mindenesetre szerintem érdekes a dolog). Csak annyit mondok: érdekes…
    és ha jobban szétnézünk, lehet, hogy találnánk még hasonló érdekes dolgokat

    szerintem nem magával az elvvel van a baj, hanem a politika mindenekfelett (szakma, logika, józan ész)
    mindig lehet hallani, hogy az mvm-mel is van valami katyvasz. én úgy tudom (lehet,h tévesen), hogy az mvm nagyon nem veszteséges. A szerencsejáték zrt, és a paksi atomerőmű sem. (teszi ezt paks annak ellenére, hogy nagyon az is egyre inkább politikai játékszer – ami végzetes hiba)

  • Illye

    A hozzászólásommal csak arra szerettem volna többek között rávilágítani, hogy manapság az embereknek filléres gondjai vannak és egész egyszerűen nem jut el az agyukig az, hogy jótékonykodjanak.

  • hanga

    Itt meg tudod nézni, hogy mire mennyi megy: http://kozoskassza.hu/ Sőt, a saját kasszában azt is, hogy konkrétan a te adódból. A cikkelyekre is lehet kattintani, ha részletesebben akarod látni.

  • jurta

    Ez nagyon jó. Köszi.
    (Ha pontos, amit írnak, akkor tök jól eltaláltam az arányokat. :-))

  • AlterE

    Tudtok olyan szervezetet javasolni, aki szegény családokat támogat? A hajléktalanok problémája mellett tartok tőle nagyon sokan lehetnek, akik a meglévő otthonukat nem tudják megfelelően fűteni és nem nagyon látom megjelenni ezt a problémát a sajtóban. És – engedtessék meg – én most nem a nyugdíjasokra gondolok elsősorban, hanem a gyerekesekre.
    Beszélgettünk már arról is másokkal, hogy vagyunk néhányan, akik kedvezményezettjei vagyunk az új adórendszernek., de rossz érzéssel tölt el, hogy sokkal többen vannak a károsultak és nekik az a havi 5-10 ezer forint (nálunk pluszban, náluk mínuszban) sokkal többet jelent.
    Szóval valamennyit szeretnék és tudnék is adni, de nehéz azért megtalálni a megfelelő szervezetet. A mi házunkban is van egy alapítvány, a garázsban luxusautókkal. :-/ A Máltaiaknak meg szoktam venni a kártyáját a boltban. (ez is egy jó ötlet.) Az Adhat.hu adatbázisa szerintem nagyon rosszul kereshető, pl. az egész szociális szféra egy kalap. Szívesen támogatnék pl. egyedülálló szülőket.

  • AlterE

    Tudtok olyan szervezetet javasolni, aki szegény családokat támogat? A hajléktalanok problémája mellett tartok tőle nagyon sokan lehetnek, akik a meglévő otthonukat nem tudják megfelelően fűteni és nem nagyon látom megjelenni ezt a problémát a sajtóban. És – engedtessék meg – én most nem a nyugdíjasokra gondolok elsősorban, hanem a gyerekesekre.
    Beszélgettünk már arról is másokkal, hogy vagyunk néhányan, akik kedvezményezettjei vagyunk az új adórendszernek., de rossz érzéssel tölt el, hogy sokkal többen vannak a károsultak és nekik az a havi 5-10 ezer forint (nálunk pluszban, náluk mínuszban) sokkal többet jelent.
    Szóval valamennyit szeretnék és tudnék is adni, de nehéz azért megtalálni a megfelelő szervezetet. A mi házunkban is van egy alapítvány, a garázsban luxusautókkal. :-/ A Máltaiaknak meg szoktam venni a kártyáját a boltban. (ez is egy jó ötlet.) Az Adhat.hu adatbázisa szerintem nagyon rosszul kereshető, pl. az egész szociális szféra egy kalap. Szívesen támogatnék pl. egyedülálló szülőket.

  • jurta

    Bennük az fogott meg, hogy önkénteseket is toboroznak, nem csak pénzt gyűjtenek. De sajnos nem tudok sokat a belső életükről, ha “ajánlást” is szeretnél róluk, akkor tovább kell kutatnod.
    http://www.otthonsegitunk.hu/
    Továbbra sem találtam lehetőséget, hogy egy társadalmi szervezet vagy alapítvány beszámolóját, mérlegét úgy kapjam meg (pl. a bejegyző bíróságtól), hogy ne tőlük kelljen elkérnem, így ha erre vagy kíváncsi, neked is hozzájuk kell fordulnod. (Én e bejegyzés óta már elkértem egy egyesülettől, hamarosan átnézem, és ha nincs benne semmi vad, támogatni is fogom is őket!)

  • Kiszmol

    Kötelező az alapítványoknak közzé tenniük a mérlegüket, ezért szerintem még guglival is megtalálod. Egyébként miért ciki elkérni ezt? Ha nem simlisek, úgyis odaadják, ha meg azok, akkor felejtősek.

  • Kiszmol

    Kötelező az alapítványoknak közzé tenniük a mérlegüket, ezért szerintem még guglival is megtalálod. Egyébként miért ciki elkérni ezt? Ha nem simlisek, úgyis odaadják, ha meg azok, akkor felejtősek.

  • Kiszmol

    Kötelező az alapítványoknak közzé tenniük a mérlegüket, ezért szerintem még guglival is megtalálod. Egyébként miért ciki elkérni ezt? Ha nem simlisek, úgyis odaadják, ha meg azok, akkor felejtősek.

  • Kiszmol

    Kötelező az alapítványoknak közzé tenniük a mérlegüket, ezért szerintem még guglival is megtalálod. Egyébként miért ciki elkérni ezt? Ha nem simlisek, úgyis odaadják, ha meg azok, akkor felejtősek.

  • Kiszmol

    Kötelező az alapítványoknak közzé tenniük a mérlegüket, ezért szerintem még guglival is megtalálod. Egyébként miért ciki elkérni ezt? Ha nem simlisek, úgyis odaadják, ha meg azok, akkor felejtősek.

  • Kiszmol

    Kötelező az alapítványoknak közzé tenniük a mérlegüket, ezért szerintem még guglival is megtalálod. Egyébként miért ciki elkérni ezt? Ha nem simlisek, úgyis odaadják, ha meg azok, akkor felejtősek.

  • Kiszmol

    Kötelező az alapítványoknak közzé tenniük a mérlegüket, ezért szerintem még guglival is megtalálod. Egyébként miért ciki elkérni ezt? Ha nem simlisek, úgyis odaadják, ha meg azok, akkor felejtősek.

  • Kiszmol

    Kötelező az alapítványoknak közzé tenniük a mérlegüket, ezért szerintem még guglival is megtalálod. Egyébként miért ciki elkérni ezt? Ha nem simlisek, úgyis odaadják, ha meg azok, akkor felejtősek.

  • Kiszmol

    Kötelező az alapítványoknak közzé tenniük a mérlegüket, ezért szerintem még guglival is megtalálod. Egyébként miért ciki elkérni ezt? Ha nem simlisek, úgyis odaadják, ha meg azok, akkor felejtősek.

  • Duncsi

    Én Non-profit és Adó1% témában őket ajánlom: Futrinka Egyesület ( http://www.futrinkautca.hu ) . Kutyamentéssel foglalkoznak, már 6 éve: 4 fő tevékenységi csoportjuk van: árva, kidobott, szomorú sorsból mentett magyar vizslákat, tacskókat, dogokat mentenek (fajtamentés), emellett kiemelten foglalkoznak az “esélytelen” (idős, beteg, előnytelen külsejű, stb) keverék kutyusok mentésével is. Nekik is az Adó1% az egyetlen esélyük arra, hogy a mentési munkát finanszírozhassák. Nem költenek (nem is tudnának) milliókat TV reklámokra és óriásplakátokra, ehelyett inkább minden pénzüket a mentett kutyák ellátására fordítják. Elkötelezett csapat, ahol mindenki a kutyákra szánja a szabadideje nagy részét. A facebook-on is aktívan jelen vannak, a megkeresésekre mindig gyorsan válaszolnak, segítőkészek, és imádják a kutyákat. (Keressétek őket a Facebook-on így: Magyar Vizsla SOS Hungary ; Tacskó fajtamentés ; Német Dog Fajtamentés, Futrinka utca Kutyavédő Egyesület (Adószámuk: 18258473-1-43) Letölthető, kinyomtatható rendelkező nyilatkozat: http://futrinkautca.hu/ado1.html

  • jurta

    Tavaly a munkahelyem nagyon jó évet zárt, év legvégén kaptam egy számomra váratlan összegű jutalmat. Részben e bejegyzés hatására (miután jó alaposan utánuk néztem) a napokban végre döntöttem, és támogattam 3 non-profit szervezetet akkora összeggel, mint még eddig életemben nem. Csak bátorítani tudok mindenkit, próbáljátok ki, páratlan élmény, elmondani nem is nagyon lehet – hát még nekik. Az egyiknek az elnökétől kaptam egy e-mailt, hogy úgy látszik, a világ mégiscsak jó. (Na persze nem ezért csináltam :-)).