A jövőre bevezetendő tranzakciós adó nagymértékben át fogja alakítani a pénzügyi életünk. A nagyobb cégek külföldre viszik a számlaforgalmukat, a költségtudatos nyugdíjasok újra készpénzben kérik majd a nyugdíjukat, ha lehet, bankkártya helyett majd készpénzzel fizetünk, sokan új számlavezető bankot kell, hogy keressenek és még sok hasonló lépésre lesz szükségünk jövőre, ha csökkenteni akarjuk az új adó költségét az életünkön.
Ami szintén gyökeresen át fog alakulni jövőre, az az akciós bankbetétek utáni kamatvadászat.
Gyakran már most sem éri meg kisebb összegeket átutalni a magasabb, két-három hónapos akciós kamat kedvéért másik bankba, de ez még fájdalmasabb lesz jövőre a tranzakciós adó miatt.
Ha a mostani bankunkban mondjuk 6%-on tudjuk lekötni a pénzünk, egy másik bankba pedig találunk 8%-os akciós kamatot, ezért odautaljuk a pénzünket, majd 3 hónap múlva vissza, akkor mennyit nyertünk a dolgon?
Nos, a teljes nyereségünk a 2% éves kamatkülönbség negyede (3 hónap) mínusz kamatadó, azaz 0,42%. A tranzakciós adó oda-vissza 0,2-0,2%, vagyis ha egyéb költségünk nem lenne, a nyereségünk 0,02%.
Ha még levonjuk az utalás miatt elvesztett egy napos kamatot, az új számla havi díját, az utánajárás költségét és az utalás esetleges díját, máris súlyos mínuszban vagyunk.
Jövőre az sem lesz mindegy, hogy az Axa és az Erste között, vagy az MKB és a Budapest Bank között utalgatjuk a pénzt, mert a bankok egy része nem hárította át a tranzakciós adót, vagy csak részben tette meg. (Erről itt és itt is írtam.)
Láthatjuk, hogy jövőre egyszerűen nem lesz értelme a fél éves futamidejű betéteknél rövidebb időre megmozgatni a pénzünk még 2% kamatkülönbség miatt sem. Előtérbe kerülnek majd a hosszú futamidejű, illetve a nem új forrásra, hanem banki aktivitásra kihegyezett bankbetétek.
Ha ehhez hozzávesszük, hogy a bankok még az akciós kamataikat is nagymértékben csökkentették (alig találni bruttó 7% feletti akciós kamatot egy évre), miközben az infláció 6%-os és a rengeteg megszorítás miatt nem valószínű, hogy jövőre is jelentősen csökken, akkor azt kell mondanunk, hogy nagyon észen kell lenni jövőre, ha reálértéken nem szeretnénk bukni a megtakarításainkon. (A bruttó 7%-os kamat a kamatadó miatt mindössze 5,88% valójában.)
A néha megcsíphető 4%-os eurós lekötések már nem is tűnnek annyira rossz ajánlatnak az egyre alacsonyabb forintos kamatok mellett.
Csináltam nektek egy kalkulátort, ahová beírva a paramétereket, kiszámolhatjátok, hogy megéri-e mozgatni a megtakarításotokat egy-egy akciós betét kedvéért. Itt találjátok ezt a kalkulátort. Ígérem, sokan meg fognak lepődni az eredményen. 🙂
(A kalkulátor számol a tranzakciós illeték maximumával, azaz maximum 6 ezer forintot von le ilyen címen.)
Ha hasznosnak tartod a kalkulátort, küldd el az ismerőseidnek is.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. . vagy RSS-en
"ha lehet, bankkártya helyett majd készpénzzel fizetünk"
Miért? Valamit rosszul tudok? Nem a készpénzfelvétel lesz épphogy drágább? (3 ezrelék vs 2 ezrelék) Mert én úgy gondolom, hogy az emberek jó része bankszámlára kapja a fizetését...
Azokra gondoltam, akik megtehetik, hogy készpénzben kérik a fizetésüket, vagy van készpénzes bevételük is, így nem nyúlnak a bankszámlán lévő pénzhez, ameddig tehetik.
Az én bankom nem hárítja át a tranzakciós illetéket, és betéti kamatok terén is a top 3-ban van, tehát nem kell utalgatni a pénzt. Azaz ha jó bankot választ az ember, akkor nincs utalgatás.
Nekünk minden bevételünk folyószámlára érkezik. Ezen nem tudunk és nem is akarunk változtatni.
Egy biztos: ezentúl még jobban lecsökkentjük a kp. felvételt, és még jobban előnybe helyezzük azokat az üzleteket, ahol kártyával fizethetünk (kis összegeket is, pl. sarki közértben). Hitelkártyát használunk, így mi kapunk visszatérítést, és nem mi fizetünk tr. adót! Csoportos beszedések szintén hitelkártyáról, erre is érvényes a visszatérítés. (A visszatérítés nekünk az elmúlt 1 évben minden költség leszámítása után 57 ezer Ft volt.)
Az eddig teljesen ingyenes bankszámlánk (Citi Top) sajnos jövőre az előzetes számításaim szerint kb. 7 ezer forintba fog kerülni éves szinten, de ennyiért egyenlőre nem váltunk, megvárjuk, hogy ténylegesen mi lesz a helyzet jövőre.
Nekem eddig bevált az AXA Kamathozó + AXA Betét lekötés akciósan + Citi Life hitelkártya. Úgy tűnik, hogy a jövőben is ez a megoldás a legkifizetődőbb, minimális készpénzhasználattal...bár sajnos kevesebb hozam és nagyobb költségek mellett.
Erre a témára jó megoldás nem lesz jövőre, csak kevésbé rossz.
A kalkulátorban a "Tájékoztató mező, ne írj bele! Utalás miatt elvesztett kamat értéke:" mezőnél az összeget még be lehetne szorozni 0,84-gyel, mert a kamatadót úgysem kapjuk meg, tehát az ténylegesen nem számunkra elveszett kamat.
Még egy észrevétel, a B9-es utalás költsége mező nincs levonva a B21-es teljes nyereség a kamatadó után című mezőből.
Igazából a malacperselynél jelenleg 230 Ft (+20 FT tranz adó jövőre) átutalni OTP-ből CIB-be. 10 000 Ft pedig havonta kamatadóval kb 60 Ft-ot kamatozik. Ez röviden annyit tesz, hogy a malacpersely csak azoknak érte meg, akik CIB-ből utalnak (ingyenes átvezetés), vagy a havi betéti hozamuk 300 Ft felett van.
A malacot nem is azért tömöm, hogy abból gazdagodjak meg, hanem mert az ingyenes vezetése miatt + nincs kártya, tehát macerás pénzt kivenni, ami nem is látok a folyószámlámon, tehát nincs kísértés...
Ez a visszatérítés, hogy működik pontosan? Mert erről már régebben mintha olvastam volna.
Mi a különbség a hitelkártya és a bankkártya között? Nem ugyan az a 2?
Meg hitelkártyára hogy-hogy nem kell tranzakciós adót fizetni?
bankkártya, vagy betéti (debit) kártya: a saját számládon lévő pénz erejéig tudsz pénzt költeni.
Hitelkártya: nem a saját pénzed költöd, hanem a bankét, amit aztán vagy visszafizetsz határidőre, vagy iszonyatos kamatot rádvernek.
Kell a hitelkártyára is tranzakciós adót fizetni, csak benyeli a bank (43%-os éves kamat mellett megteheti)
//kiszamolo.hu/hitelkartya-neked-meg-nincs-3/
Kezdem nem érteni ezt az új adót.
Van egy K&H zéró számlacsomagom.
Ide kapom a fizetésemet. Ekkor ugye még a cég fizeti az adót.
Utána innen utalgatva fizetem a számláimat. Az utalást ingyenesnek írják.
A boltban bankkártyával fizetek. Ezt szintén ingyenesnek mondják.
Saját automatából veszek fel pénzt. Ezért sem kell fizetni a leírás szerint.
Most akkor én megúsztam a Matolcsy adókat?
igen, olvasd el a belinkelt cikkeket.
Nem is olyan rossz ez a hitelkártya a visszatérítésekkel, ha mindent azzal fizet az ember és tudja mik a korlátai. Komolyan, ezzel még spórolni is lehetne. Mondjuk csak annak rossz, aki nem tudja tartóztatni magát, vagy annak aki nem gyakran használná.
Tehát nem nekem való, aki alig költ valamire 🙂 De ettől még nem rossz lehetőség.
akkor ezzel az adoval a bankok jarnak jol, nem?
nem ok fizetik meg (kiveteles esetben ok).
az emberek kevesebbet fogjak mozgatni a penzuket, tehat kisebb lesz a kamatverseny, tehat olcsobban tud a bank "kolcsonozni" penzt az emberektol...
szomoru.
Ingyen netbanki utalások korában? Milyen 0.2% ? Ne vicceljünk, máskor meg propagálod a zéró számlákat...
(És ez sok helyen megmarad, mert inkább a bankok is behozzák az értéktelenebb, papírozós-kápézős ügyfeleiken a diffit, mint hogy a kis költségű, de értékesebb ügyfeleket terheljék...)
"A bruttó 7%-os kamat a kamatadó miatt mindössze 5,88% valójában"
Nem 16% a kamatadó?
Nettó kamatláb = Br. Kamatláb x (1-adókulcs)
De. Miért, a te számológépeden mennyi az eredmény, ha 7%-ot megszorzol 0,84-gyel? 🙂
de, csak nekem a másik számítási mód volt meg!