Hogyan kell adóznod a bérbe adott ingatlanod után?

Az előző cikkem (Megtartsam a régi lakásomat is?) hozzászólásaiban kialakult egy beszélgetés arról, hogy nem lehet kirakni a nemfizető bérlőt a lakásból, akinek az esetek 95%-ában egy igen komoly zsarolási potenciál van a kezében: a lakástulajdonosok erős kilenctizede “elfelejti” befizetni az adót a lakáskiadás utáni bevételből.

(Megjegyzés: megszóltak, hogy a cikkekben úgy szúrom be a linkeket, hogy írtam róla itt és a vakok és gyengénlátók felolvasó szoftvere nem tud mit kezdeni az ilyen linkkel, illetve nem derül ki a link mögötti téma. Ezért majd igyekszem ezentúl kiírni a belinkelt cikk címét is. Elnézést az érintettektől, örülök, hogy már erre is kell figyelnem.)

Ennek a zsarolásnak gyorsan ki tudod húzni a méregfogát: egyrészt befizeted az adót, másrészt ha elfelejtetted volna, kérsz egy önellenőrzést és utólag megfizeted azt a megfelelő év(ek)re. Ha nem az adóhivatal jön rá a hiányra, hanem te megelőződ őket, megúszod a dolgot egy kis késedelmi kamattal.

Egyébként elég nagy butaság nem fizetni adót a bérleti díj után. Az csak az akarat és az emberanyag hiánya az adóhivatal részéről, hogy nem szűri ki az adócsalókat a bérleti piacról, hiszen pofonegyszerű dolguk lenne.

Náluk van a teljes lakásállomány adata (hiszen ők kezelik a vagyonszerzési illetékeket is), könnyen megnézhetnék, kinek van több lakása. Ha abban a több lakásban van rezsifogyasztás (áram, víz, kábeltévé), akkor ott biztos lakik is valaki. Márpedig ha adót nem fizetnek utána, akkor ott gond lehet. Vagy elhiszik, vagy nem, hogy az összes ingatlanodban az unokaöcséid laknak szívességből. Egy helyszíni szemle során lehet, hogy a bérlő nem lesz hajlandó hazudni az adóellenőröknek.

Az külön okos dolog, amikor a bérlők átutalással fizetnek minden hónapban és látszik a számládon a havi 60 ezer bejövő pénz Kovács Józseftől minden hónap ötödikén.

Az adóhivatal újabban ha valakit valamiért elkapott, akkor le is zavar egy teljes vagyonosodási vizsgálatot, kiindulva abból, hogy úgyis talál még mást is. Erre is gondoljál, amikor nem fizeted be a bérbeadás után az adót.

Sokat dobna az adóelkerülés visszaszorításán, ha a személyi jövedelemadódból levonhatnád a lakásbérlés költségét, mint több nyugati országban. Így az állam szempontjából nulla lenne a végeredmény, mert a bérlő azt kapná vissza a saját adójából, amit a tulajdonos befizet adóba, a piac azonban szinte teljesen kifehéredne és nem egy vadkeleti dzsumbuj lenne a bérleti piac Magyarországon. Az árak az adóval emelkednének, de azt a legtöbben úgy is visszakapnák, így senkit nem érdekelne a dolog.

Addig is, amíg ez nem történik meg, nézzük meg, hogyan kell adóznod a lakáskiadás után.

Ha nem vagy egyéni vállalkozó, akkor a lakáskiadásodat magánemberként is végezheted, akár külön adószám kiváltása nélkül is. Ha számlát is akarsz adni (mert a bérlő egy vállalkozás és szüksége van rá), akkor sajnos nem úszod meg az adószám kiváltását. (Ha egyéni vállalkozó vagy, független attól, hogy más miatt, rád már más szabályok vonatkoznak, ahogy akkor is, ha üzletszerűen adsz ki ingatlant, például panziód van. Beszélj egy adótanácsadóval.)

Az ingatlan kiadása alapesetben áfamentes, ha valamiért szeretnél áfakörbe tartozni, azt külön kell kérned.

Fontos, hogy a garázs, autóbeálló bérbeadása mindig áfaköteles! (“nem alkalmazható az áfamentesség a közlekedési eszköz elhelyezésének, parkolásának biztosítását szolgáló bérbeadásra” ÁFA törvény 86. §) Ez a tény, valamint a teremgarázsok közös költsége, amit a tulajdonos fizet, erősen árnyalja a garázsok bérbeadásából származó megtérülést.

További feltétele az áfamentességnek, hogy nem lépsz üzleti kapcsolatba más EU-s tagország adóalanyával, ideértve a szolgáltatás nyújtását vagy igénybevételét is. Ebbe az értelmezésemben az itt tanuló/dolgozó személyek részére való ingatlan bérbeadás is beletartozik, vagyis azt csak áfakötelesen tudod megtenni. Persze itt is a fő kérdés, hogy az itt tanuló vagy dolgozó külföldi rezidensnek számít-e Magyarországon. (Ha rosszul értelmezem, valaki javítson ki.)

Mennyi az adókulcs?

Alapesetben 16%-os adó terheli az ingatlan bérbeadásából származó jövedelmet, de csak egymillió forintos éves határig. Felette már további 14%-os egészségügyi hozzájárulás is terhel, méghozzá a teljes összegre, évi 450 ezer forintos felső határral, amibe az egyéb EHO befizetésed is beletartozik. Vagyis bő 3 milliós éves bevétel felett újra csak 16% adót fizetsz. (Ha másik tagországban élsz( például Angliában dolgozol) és ott fizetsz egészségügyi hozzájárulást, akkor idehaza nem kell megfizetned a 14%-ot, de igazolást kell bemutatnod, hogy máshol vagy biztosított.)

A költségeidet kétféleképpen tudod elszámolni: általányadózással, ekkor 10%-ot az adóhivatal igazolás nélkül is elhisz neked, vagy tételes elszámolással, ekkor számlákkal kell igazolnod a kiadásaidat.

Über fontos! A bérlő által megfizetett rezsi is bevétel, ha a te neveden vannak az órák! Vagyis ha 60 ezer a lakbér és további 40 ezer a rezsi, amit a bérlő neked fizet, te pedig továbbadod, akkor neked havi 100 ezer bevételed van, amiből 40% rezsiköltség. Ezért sem érdemes az általányadózást választani.

Költség lehet a mindenféle felújítás, karbantartás költsége, vagy a bérlemény értékcsökkenési leírása, azaz amortizációja is, ami általában 2% évente. Ennek mértékéről faggasd a könyvelődet, vagy adótanácsadódat, hogy mit, hogyan és milyen mértékben tudsz elszámolni.

Negyedévente adóelőleget kell fizetned a bérleti díjból befolyt összeg után.

Sokan nem tudják azt sem, hogy szembeállíthatják a bérbe adott ingatlan utáni bevételüket az általuk fizetett bérleti díjjal, ha az másik településen fizetik és legalább 90 napig, úgy, hogy senki (például munkáltató) nem téríti azt meg nekik utólag, illetve nem számolják el máshol, például a vállalkozásukban.

Na, remélem sikerült minden fontosat összeszednem és érthetően leírnom. Ha mégsem, olvass utána a NAV erről szóló tájékotató füzetében (Ingatlan-bérbeadás szabályai), írd meg a hozzászólásokban, vagy kérdezd az adótanácsadódat.

 Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en: kiszamolo.hu/feed

Share

241 hozzászólás

  • attesz

    Nemetorszagban sem mindig lehet visszaigenyelni a berleti dijat, jo is lenne visszakapni par millio forintot csak ugy. Csak azok tudjak visszakapni, akik kettos haztartast vezetnek, vagyis M.o.-ban van lakasuk, es a kintit csak a munka miatt tartjak fenn. Ekkor viszont a rezsit es a kiutazasi koltseget is le lehet irni. Namost ez siman kiteheti a teljes eves szja-t, de mondom, csak akkor, ha ezt a kettos haztartasvezetest elismerik.

  • expect

    Szia! Ez az írás több helyütt hibás.
    1) Az egymilliós határ az ingatlan bérbeadásból származó jövedelemre vonatkozik és nem az abból származó bevételre.
    2) Akár a teljes bevételt le lehet költségelni amennyiben nem vállalkozásnak adod ki a lakást, az 50%-os limit csak kifizetők esetében létezik.
    3) A bérleményben található eszközök értékcsökkenése nem számolható el, écsként kizárólag a lakás törvényileg meghatározott écsje számolható el (a legtöbb lakás esetében 2%)

  • Dr. Németh Levente

    A garázs kiadásnál az építményadóval is számolni kell,amit a magánszemélyeknek is be kell(ene) fizetni minden évben.A munkatársam 3 évig nem fizette,nem tudta,hogy kellene és 700,000 Ft-ra büntették.
    Tárolónál szintén fizetni kellene Óbudán.

  • DIEGO

    Nem sok olyan albérletessel találkozni, akik hajlandóak a nevükre venni az órákat. Én sem tettem meg soha.
    Persze egyik albérletünkben sem adóztak utánunk. A legjobb a mostani hely, ahol a tulaj azt kérte, hogy utalásnál ne irjak már kiadásra utaló közleményt 😀 Végül is nem feltűnő minden hónapban már 2 éve fix összeg, de ezt irtad is.

  • Gábor

    Garázs bérbeadása esetén minden esetben szükséges kiváltani adószámot magányszemélyként (7-es adószám ha jól tudom)?

    Attól, hogy a bérbeadás áfaköteles kérhetem az alanyi áfamentességet és ebben az esetben is csak a 16%-os SZJA-t kell befizetnem?

  • cabala

    @kiszamolo: “Sokan nem tudják azt sem, hogy szembeállíthatják a bérbe adott ingatlan utáni bevételüket az általuk fizetett bérleti díjjal, ha az másik településen fizetik és legalább 90 napig, úgy, hogy senki (például munkáltató) nem téríti azt meg nekik utólag, illetve nem számolják el máshol, például a vállalkozásukban.”

    Ezt légyszíves fejtsd ki bővebben… jól értem, ha mondjuk én drágább bérleti díjat fizetek, mint amennyi bérleti díjat beszedek a saját lakásomért, akkor nem kell adót fizetnem a kiadás után?

  • Kiszamolo

    Köszi, javítottam.

  • Kiszamolo

    @cabala
    “2012. január 1-jétől csökkentheti lakás bérbeadásából származó bevételét a bérbeadó magánszemély úgy, hogy a más településen bérbevett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját levonhatja a bérbeadásból származó bevételéből az Szja tv. 17. § (5) bekezdése szerint. Ennek feltétele, hogy a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja és a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével (például önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozói tevékenység bevételével) szemben nem számol el költséget, vagy az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.”

  • Benőke

    Az azért mekkora szemétség már, hogy a rezsi költség is adóköteles, amin ugye eleve van áfa. Át lehet íratni a szolgáltatást a bérlőre ami csilliárd idő, és nem kevés bosszúság, nem mellesleg onnantól követhetetlen ha a bérlő nem fizeti és a lakásra terhelik, akkor a tulaj eheti a kefét, vagy jófejségből onnantól a tulaj fizeti a bérlő rezsijét… Ezt is alaposan átgondolták… Ha befizeted megszívod, ha nem akkor is. Mondhatnánk azt is, hogy a cél a büntetés kiszabása. 🙁 Ahogy a NAV korábban APEH konzekvensen nem vette figyelembe az új ingatlan illetékébe, az előző eladott ingatlan értékét, és mindig a teljes ingatlanrészre szabták ki az adót jófejségből. Majd még fenyegetőztek is, majd mivel látták, hogy nem vagyunk komplett hülyék, kiszabták 3,5 év után a rendes díjat.

  • debora

    “Így az állam szempontjából nulla lenne a végeredmény, mert a bérlő azt kapná vissza a saját adójából, amit a tulajdonos befizet adóba, a piac azonban szinte teljesen kifehéredne és nem egy vadkeleti dzsumbuj lenne a bérleti piac Magyarországon” – Ez szép is lenne, ha a bérlőnek lenne annyi hivatalosan befizetendő adója, amiből le tudja vonni. Rendszerint ő is szürkén-feketén kapja a jövedelme egy részét, és ezt vissza lehetne bontani a kezdetekig.
    Egyébként külföldön is adótanácsadót kell igénybe venni egy bérbeadásnál?
    Hihetetlenül túlszabályozott ez az egész, talán ezért is próbálják sokan kikerülni.

  • Zsoca

    Miklós, számodra kötelező olvasmány:

    static.googleusercontent.com/media/www.google.hu/hu/hu/intl/hu/webmasters/docs/search-engine-optimization-starter-guide-hu.pdf

    Amikor saját korábbi bejegyzéseidre hivatkozol az lenne a minimum hogy a link neve (magyarul horgonyszöveg) a korábbi bejegyzés címe lenne, vagy ahhoz hasonló. 😉

  • Géza

    @expect “2) Akár a teljes bevételt le lehet költségelni amennyiben nem vállalkozásnak adod ki a lakást, az 50%-os limit csak kifizetők esetében létezik.” ugyan nem látom, hogy erről írt volna @kiszamolo de még tovább pontosítanék. Kifizető esetében is csak az adóelőleg megállapításánál van az 50%-os határ, tehát ha ennél több a költséged, akkor azt majd az adóbevalláskor tudod érvényesíteni, így vissza tudsz igényelni. Ha magánszemélynek adsz ki ingatlant, és magad állapítod meg az adóelőleget, akkor valóban lehet 100% is a költséged.

  • Géza

    @benoke “Az azért mekkora szemétség már, hogy a rezsi költség is adóköteles, amin ugye eleve van áfa.”

    Egyrészt nem adóköteles. Ha a bérlő nevén van az óra, akkor nálad meg sem jelenik, se bevételként, se költségként. Ő fizeti, a saját nevében. Ha a Te neveden van, és neked fizeti a bérlő, akkor nálad megjelenik bevételként is, meg költségként is, hiszen a számlával igazolni tudod a költséget. A végredmény (adó-kötelezettség) ugyan az.

    És ennek semmi köze ahhoz, hogy ÁFA van a közműveken. Ha ÁFA mentesen adod ki az ingatlant, akkor a költségeid ÁFÁ-ját sem tudod levonni. Ez természetes, egy vállalkozás is akkor kérhet vissza ÁFÁ-t, ha maga is felszámol, és befizet ÁFÁ-t. Ha pl. egy cégnek van ÁFA köteles, és ÁFA mentes üzleti tevékenysége, akkor csak az ÁFA kötelessel kapcsolatban felmerült költségei után igényelhet vissza ÁFÁ-t.

  • jurta

    @debora “Egyébként külföldön is adótanácsadót kell igénybe venni egy bérbeadásnál?”

    Egy speciális esetre írta ezt, amikor egyéni vállalkozó is vagy.

    Egyébként nem feltétlenül kell tanácsadót finanszíroznod, azt is lehet csinálni, hogy elolvasod a linkelt füzetet, és ami a te helyzetedre még abból sem világos, azzal a kérdéssel bemész a NAV-hoz. Fél délelőtt mondjuk rámegy, de ingyen van, és elég felkészültek az ügyfélszolgálatosok (én többek között osztott tulajdonról kérdeztem: nem azonos tulajdoni arányok, egyik tulajnak van adószáma, másiknak nincs, harmadiknak cége van, mi van, ha ilyenkor számlával igazolnánk a költségeinket… ezeket is tudta kapásból).

  • Dörnyei József

    Adót csalni ebben csak annak lehet, akinek alacsony a bevétel belőle és KP-t kap.

    Akinek van extra családtagja, az bejelentheti őt a lakásba, amit kiad és máris megmagyarázódott a rezsi költség.

    Persze semmi sem ment meg attól, ha az albérlő feljelenti a tulajt.

    Amennyiben vagyonosodási vizsgálat van, nekem volt, ott minden egyes banki tételt ellenőriz a NAV. Ha havonta érkezik x összeg, akkor azt 100% eséllyel szúrják ki. Ennél sokkal kisebb dolgokat is kiszúr az ellenőr, megint, gyakorlati tapasztalat.

    A büntetés mértéke kb. a teljes bérleti díj 5 évre visszamenőleg. Na, ezt képzelje el valaki, hogy eddig kapott havi 60K bérletidíjat + 40K rezsit, jön a NAV és kiszab 6M adót és büntetést.

    Aki csal, az jobban teszi, ha azt gyorsan befejezi, de tényleg.

    Az órákat meg át kell íratni. Ha az albérlő ezt nem szeretné, akkor keríteni kell másikat, mert a rezsire rakódó dupla adót sok…

  • jurta

    “Vagyis ha 60 ezer a lakbér és további 40 ezer a rezsi, amit a bérlő neked fizet, te pedig továbbadod, akkor neked havi 100 ezer bevételed van, amiből 40% rezsiköltség.”

    Ezt tudtam, de most először gondoltam csak a kérdésre, hogy a társasházi közös költség is ebbe a kalapba tartozik?

  • Benőke

    @geza ŐŐ azért örülnék ha az egész hsz-t elolvasnád mielőtt válaszolsz. Mert az első mondatra válaszoltál, de a másodikban már pont ott folytatódik a lényeg. Nincs az a pénz amiért a bérlő nevére íratnám a szolgáltatásokat. Egy nap alatt ez egyébként is elintézhetetlen, hetek de akár hónapokig is eltarthat. Ezek után ne is várják, hogy bárki is bejelenti az ingatlan bérbeadását. Ha a bérlő nem fizeti akkor a lakásra terhelik, ami viszont nem a bérlőé. De ez abban a hsz -ben is le van írva amire válaszoltál… Csak nem olvastad el. Az AFA -nak annyiban van köze, hogy megadóztatják a szolgáltatást, illetve a bérlő jobb esetben fehér jövedelméből ami szintén meg van adóztatva, még megadóztatják újra. Kvázi 3x vetnek ki rá adót. Ezek után ki fogja bejelenteni a lakását? Na ki? Senki 🙂 Egy halom pénzt kell befizetni miatta és rengeteg utána járást kap az ember.

  • Géza

    @kiszamolo “További feltétele az áfamentességnek, hogy nem lépsz üzleti kapcsolatba más EU-s tagország adóalanyával”

    az általad belinkelt jájékoztatóban ez a kitétel a “1.2.1. Bejelentési kötelezettség” fejezetben van, nem úgy, mint a garázs ÁFÁ-ja, az “1.4. Ingatlan bérbeadásának áfa kötelezettsége”-ben. Tehát a garázs valóban mindig ÁFA köteles, ha pedig más EU tagállam adóalanyával üzletelsz, azt nem teheted meg bejelentés (gyak. adószám igénylése) nélkül, de ÁFA szempontból nem változtat semmit.

    Hogy egy itt élő, és dolgozó személy itt adóalany-e vagy otthon, az sok esetben vitás lehet. Ha alapvetően egy időre ide költözött, itt dolgozik, itt fizet adót, akkor itt adóalany. Ha mondjuk hétvégente hazautazik, netán még a munkanapjait is csak részben tölti itt, kérdéses.

    De mint fent írtam, az adó nem lesz több, csak esetleg tényleg adószám kell hozzá.

  • Lui

    Szia,

    Nem lehetne kiegészíteni a cikket a legáltalánosabb esettel? Azaz van egy magánszemély, amely egy másik magánszemélynek adja ki az ingatlant.
    A verzió: átírják az órákat, B verzió: nem.

    Hogy kell ilyenkor adózni? Hogy kell bevallani? Esetleg melyik részben kell feltüntetni az adóbevallásnál, stb.

    Köszi

  • Géza

    további érdekes kérdés, hogy mikor üzletszerű az ingatlan bérbeadás. Valahol egy jogi szakértő ott húzta meg a határt, hogy ha egy lakás a családban véletlenül üressé válik (örökség, vagy összeköltöztök a pároddal, és a másik lakást kiadjátok), az nem üzletszerű, ha kifejezetten kiadásra veszel lakást, az igen.

    De ezen igazából csak az múlik, hogy ki kell-e váltani az adószámot, maga az adó ugyan annyi.

  • expect

    @dornyei-jozsef A rezsire semmiféle dupla adó nincs, elszámolod ktgként.

    @jurta Egyszerűbb felhívni őket, 10 perc alatt megvan az egész, ha előre leírod a kérdéseidet.

  • kázmér

    Hogyan lehet önellenőrzést kérni a NAV-tól, ennek mi a pontos menete?

  • Kalv

    Úgy látszik Kiszámoló nem fogalmazott elég egyértelműen: a rezsire nem rakódik dupla adó csak akkor, ha nem számolod el költségként. Mivel a rezsi általában meghaladja a teljes bevétel 10%-át, ezért érdemes a tételes elszámolást választani, így el tudod számolni a szolgáltatótól kapott számlával a rezsit, és nem kell adóznod utána.

  • Majomparádé

    Azt honnan tudja meg a NAV, hogy mennyi volt a rezsi? Ez az óraátíratás a bérlőre nem nagyon életszerű, mert onnantól kezdve a tulajnak halvány gőze sincs, hogy mennyi rezsi elmaradást halmozott fel a bérlő. Ha onnan értesül róla, hogy a lakásra terhelték, az már régen rossz.

    Ha meg tételesen nyilván kell tartani a tulajnak hónapról hónapra a rezsit és majd bevallani, azt elég macerás adminisztrálni.

  • Géza

    @benoke de, elolvastam a teljes hozzászólásodat. Az első mondatban azt írod, hogy szemétség megadóztatni a rezsit. A másodikban valóban tovább ragozod a kérdést, hogy persze elvben átírathatod az órákat. Mindezzel arra utalsz, hogy csak ez esetben nem lenne megadóztatva. Tehát azt feltételezted, hogy ha a bérbeadó nevén maradna az óra, akkor a rezsire átvett, de a szolgáltatónak befizetett összeg is adóköteles lenne. Erre írtam le, hogy nem, nincs így. Neked kellene figyelmesen végigolvasnod az én hozzászólásomat.

    Egyébként az átíratás sem különösebben bonyolult, és nem is időigényes. Az tény, hogy ekkor nem látod a számlákat, de nincs is közöd hozzá. A lakásra nem terhelnek semmit. Ha netán kikapcsolásig fajulna a dolog, akkor persze a visszakapcsolási díjat ki kell fizetned, de az elmaradt díjakat a bérlőtől követelik, hiszen ő volt a szerződő.

  • Géza

    @majomparade mit értesz az alatt, hogy a lakásra terhelik? Jelzálogot jegyeznek be? Ilyen nincs. Ha átiratod az órákat, az azt jelenti, hogy a bérlő lesz a szerződő. Tehát rajtad semmit nem követelhet a szolgáltató, a te tulajdonodra nem jegyeztethet be jelzálogot, hiszen semmilyen jogviszony nincs köztetek. Ha utána újra Te szeretnél szerződni a szolgáltatóval, akkor azt sem tagadhatják meg, hiszen tulajdonosként ezt megteheted. De hogy azon a címen előtted valakinek volt tartozása, ahhoz neked semmi közöd. Persze ha fizikális kikapcsolás történt, akkor felmerülhet extra díj a visszakapcsolásért.

    Egyedül a közös költséget nem írathatod át, annak befizetéséért tulajdonosként mindenképpen te felelsz.

    Egy ismerősöm azután tért át az átíratásra, hogy egy bérlő megmachinálta a gázórát. Mert a folyamatos fogyasztást és fizetést még kontroll alatt tudod tartani, de ezt nem.

  • Konkav

    @majomparade dehogy macerás. havi 15 perc összeírni a rezsitételeket, amit egyébként is elküldesz a bérlőnek. plusz adóbevallásnál max. egy óra. több éve csinálom, és tényleg ennyi.

  • Jelentéktelen Hangya

    “De hogy azon a címen előtted valakinek volt tartozása, ahhoz neked semmi közöd. Persze ha fizikális kikapcsolás történt, akkor felmerülhet extra díj a visszakapcsolásért.”

    @geza: Ebben te teljesen biztos vagy? Kommunikáció szinten persze így van, de nézd pl. ezt:

    http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/kozuzemi_tartozasok_ki_fizet_ha_lelep_a_berlo/2272127/

    “A GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. közölte: a földgázellátásról szóló törvény értelmében a tulajdonos és a bérlő között csak akkor van lehetőség a névátírást elvégezni, amennyiben nincs tartozás. A szabályozás arra az esetre is vonatkozik, ha a bérlő és a tulajdonos közötti visszaíratásról van szó.”

    Magyarul: bérlő lelép, nem fizet, óra marad a nevén a tartozással. Remek.

  • Géza

    @kazmer az önellenőrzést nem kéred, azért ÖNellenőrzés, mert Te magad csinálod. Ez úgy működik, hogy egyszerűen újra kitöltessz egy adóbevallást a korábbi évről (a NAV honlapon online eléred, de gondolom, az ügyfélszolgálatokon adnak papír alapon is), és azon bejelölöd, hogy ezt most önellenőrzésként adod be.

  • szocske

    látom nagy itt a vita arról, hogy ha a rezsi is bérleti díjnak számít az után is kell-e adózni, vagy nem kell, ha költségként elszámolod.
    Szerintem a rezsivel nem az SZJA a probléma, hanem az, hogy az EHO-t attól függően kell fizetni, hogy a teljes bevétel eléri-e az 1M Ft-ot.
    Ha a rezsi is bevétel (hiába jelentkezik költségként is), akkor szinte minden esetben eléred az 1M határt. Nélküle pedig sok esetben nem, ezért nagyon nem mindegy, hogy át van-e íratva a bérlőre vagy sem.

  • emb

    @kiszamolo
    A csütörtöki utolsó előadással kapcsolatban érdeklődtem, illetve tanácsadással kapcsolatban, de választ nem kaptam, pedig több levelet írtam már neked.
    Lehet, hogy az én emailemmel van a baj (bár más leveleket megkapok), ezért beírom ide is hátha így eljut hozzád, de egy telefonszám azért kölcsönözne némi komolyságot a dolognak..

  • Kiszamolo

    Írtam, de visszajött mailer daemonnal, pedig csak választ nyomtam. Tele lehet a postaládád?

  • Kiszamolo

    Jövedelmet ír a tájékoztató, nem bevételt az egymilliós határra.

  • Majomparádé

    @geza Lehet, hogy nem terhelik a lakásra mint jelzálogot, ha át van írva a bérlő nevére az óra, de vissza nem kapcsolják, csak ha rendezi a tulaj a tartozást. Így előfordulhat, hogy a bérlő felhalmoz egy pár havi tartozást plusz a visszakapcsolási díj, ami több százezer forint is lehet.

  • Balazs

    Olyankor mi a helyzet, ha minden rezsivel kapcsolatos szerzodes a berbeado neven marad, viszont a berlo kozvetlenul a szolgaltatoknak fizeti azt? Elvileg a berbeadonak nem keletkezik bevetele belole…?

  • Ptur

    Addig rendben van, hogy ha valaki adózik a bérbe adott ingatlanja után, akkor a bérlő a NAV-val már nem tudja zsarolni.

    Ettől függetlenül még mindig megteheti a bérlő, hogy nem fizet és nem hajlandó kiköltözni sem. Egyáltalán mivel lehet ilyenkor védekezni. A vonatkozó jogszabályok gyakorlatilag a bérlőt védik, a bérbeadó pedig futhat a pénze után és pereskedhet évekig.

  • Stiel

    @ptur Szerződést kell írni, és abban kikötni, hogy nemfizetés esetén kiteheted. (Ha nem hajlandó aláírni, keress másik bérlőt, és fogd fel úgy, hogy egy jó adag fejfájástól kímélted meg magad.) Neten “lakásbérleti szerződés”-re keress rá.

  • tip

    @stiel Jó ez a “kiteheted” megfogalmazás, mégis konkrétan mire gondolsz, meg kell fogni a fülénél fogva, kivinni az utcára, és majd ott is marad?

    Egyébként nem, nem “teheted ki”, bármi is van a szerződésben.

  • Lui

    Mi az hogy nem teheted ki? Mi alapján nem?

  • tip

    @lui először tisztázzuk, mi az, hogy “kitenni”.

    Nyilván, ha a tulaj azt akarja, hogy a lakó kimenjen, a lakó meg fütyül erre, ott összetűzésre kerül sor. Egy embert fizikailag nem lehet úgy “kitenni” egy lakásból, mint egy virágládát az erkélyre, az ember ugyanis ellenáll. Tehát, mi is az, hogy “kitenni”?

    Szerződést felmondani, bérlőt szép vagy kevésbé szép szóval távozásra felkérni szabad. Nagyjából minden más vagy hiábavaló, vagy büntethetővé tesz.

  • Kiszamolo

    Nagyon szépek ezek a dolgok így elméletben, azért kívánom, soha ne kerülj olyan helyzetbe, amikor egy bűnöző, vagy csaló visszaél veled szemben a törvény teljes impotenciájával.

    Gondolom majd lágy hangon azt mondod neki, semmi gond, költségeket nem kímélve járkálok miattad három évig bíróságra, hogy aztán szemberöhöghess, amikor a béna bíróság szerint is fizetned kellene, csak éppen nem lehet behajtani rajtad az elmúlt három év kárát plusz hogy lelaktad a lakásomat.

    Utána menjél békével tovább és csináld meg ezt a következő lakástulajdonossal is.

    Mert lényeg, hogy mindent liberálisan, szeretetben, az ostoba és elcsinált törvény betűje szerint tegyünk.

  • tip

    @kiszamolo ha valaki erőből oldja meg a problémáit, az ő dolga, csak nem árt előre tudnia, hogy milyen lehetséges következményekkel néz szembe. Hihetetlen tudatlanság és naivitás uralkodik a bérbeadók között (emlékeztek még a karatemesterre a retekklubon, aki másfél éve belefutott egy sumák bérlőbe?) erre aztán még ráerősítenek ezek a “foglald szerződésbe, hogy kiteheted” és hasonló jogi képtelenségek. Persze ilyenkor rendszerint megkapom, hogy én a csaló bérlőt védem – erre azt tudom mondani, hogy ugorjunk neki még egyszer a szövegnek.

    Aki a törvényt szidja, az legalább legyen tisztában azzal, hogy mit szid (azt már nem is merem kérni, hogy adjon alternatívát). A liberálist keverni a jogállamival és szitokszónak használni pedig szerintem a színvonalat minősíti.

  • Kiszamolo

    Én nem azt mondtam, hogy erőszakkal kell megoldani a szó “összeverem” értelmében. De baleknak sem kéne lenni. Az a bérlő, aki fizet. Aki szándékosan betelepszik más lakásába, rosszhiszeműen, visszaélve egy törvényi hiányossággal, az illetéktelen behatoló, akármit is mond róla egy idióta törvény.

    De tényleg, majd egyszer meghallgatnálak, miután kerültél ilyen helyzetbe. Egész addig könnyű érvelni a jog szépsége mellett.

    Ez ugyanaz, amikor a szegény éjszakai betörőt úgy megverte a megrémült öreg tulaj egy piszkavassal, hogy szegény bűnelkövető átmenetileg “elvesztette a munkaképességét” (mintha valaha is dolgozni akart volna) ezért beperelte a tulajt. Az, hogy ilyen megtörténhet, a jog szégyene, akármit mondasz erről.

    Örülök neki, hogy végre legalább ezen enyhítettek, bár szerintem nem eleget. Aki éjszaka betör a házamba, az viselje minden következményét.

  • Stiel

    @tip elvileg rendőrt lehet rá hívni, és nem kell végigvárni a hosszú bírósági eljárást. (Hozzáteszem, tapasztalatom nincs, neten olvastam.)

  • Kiszamolo

    Ezt a vitát az előző bejegyzésben 50 hozzászóláson át kitárgyaltuk, itt már felesleges újra kezdeni.

  • tip

    @kiszamolo jó, hát ha nem összevered, akkor mit csinálsz? Melyik az a törvényi hiányosság, amelyikkel a rosszhiszemű lakó visszaél?

    Ha már személyes élményekre terelődött a szó: általában az érvel így, aki önmaga vagy ismerőse károsultként jött ki egy ilyen helyzetből. Teljesen megértem a felháborodást, de ez kontraproduktív. A világ boldogabbik felén a vitás és büntető ügyek megítélését nem a sértett félre, hanem független bíróságra bízzák, jó okkal.

    A betörő elleni jogos önvédelem kiterjesztése meg kétélű fegyver ám. Ha mondjuk egy tulajdonos éjszaka megy be a kiadott lakásba, a bérlő az új szabályok szerint feltételezheti, hogy a támadás az élet kioltását célozza, és akár meg is ölheti a behatolót, büntetlenül.

    Olvasnivaló, egy hozzáértő tollából: ingatlanmagazin.com/penz-es-jog/hogyan-ne-tegyuk-ki-a-berlot-a-lakasbol-jogos-onhatalom-zalogjog/

  • Ptur

    Ok, még annyit had tegyek hozzá, hogy hiába foglal az ember a bérleti szerződésbe bizonyos feltételeket (ha nem fizet a bérlő akkor ez meg az lesz), önmagában ez jogilag egy magánokiratnak számít, ezért a feltételek nem teljesülése esetén a bérbeadónak kell bizonyítani az igazát a bíróság előtt.

    Ellenben egyesek szerint a közjegyző előtt hitelesített szerződés már közokirat, így nem kell érvényes bírósági végzés a végrehajtásához.

    Van ebben valakinek tapasztalata? Mennyibe kerülhet egy ilyen közjegyzői hitelesítés?

  • Kiszamolo

    Az a hülye tulajdonos, aki hajnal kettőkor megy csöngetés nélkül, meg is érdemli.

    De szerintem hagyjuk abba, mert már nagyon túlragoztuk.

  • Nedit

    Nagyon hasznos cikk, pont jókor jöttek ezek az infok, az adóbevallás előtt!!
    Jól értem, hogy le lehet írni értékcsökkenést, évente a lakás értékének 2%-át?

  • szocske

    úgy látom jogászok is vannak a hozzászólók között, ezért felvetnék egy ötletet, amit a közelmúltban hallottam.
    Ha ki akarom adni a lakásom, akkor a bérleti szerződést úgy kell megfogalmazni, hogy nem a teljes lakást adom ki, egy kamrát, egy szobát, vagy akármelyik helyiséget saját használatban tartom.
    Persze a gyakorlatban nem akarok én ott semmit csinálni, sem bejárni, de ezzel jogilag biztosítottam magamnak a lehetőséget, hogy bemehessek az ingatlanba anélkül, hogy magánlaksértést követnék el.
    Ettől még persze probléma, hogy hogyan teszem ki a nemfizető bérlőt (ezt mindenkinek a saját fantáziájára bízom), de legalább egyel kevesebb a támadási felület.
    Ez így járható út lenne, használható valamire?

    Persze felmerül a kérdés, hogy a bérlő aláír-e egy ilyen szerződést. Erre a rövid válaszom: akkora a kereslet manapság a sok bedőlt hitel után albérletre, hogy ha nem szeretné, keresek mást