Így működnek az iszlám bankok

Kértetek egy írást az iszlám bankok működéséről, amit kicsit furcsállok, mert az európai bankok működéséről sem tudtok túl sokat, ám legyen. Kívánságotok számomra parancs óhaj. 🙂

Az iszlám bankok megértéséhez vissza kell menni az iszlám előtti időkhöz, a zsidó és keresztény gyökerekhez. (Az iszlám nagyon sokat átvett főleg a zsidó hitből, szerintük ők Ábrahám, a zsidó ősatya igazi leszármazottai Ismaelen keresztül és nem a zsidók Izsákon keresztül. Mindkét fiú Ábrahám fia volt, de ennél mélyebben most nem mennék bele.)

A Biblia tiltotta a kamat szedését már az Ószövetségben is. Egy kiskapu volt a rendszerben: csak az atyafiaktól (testvérektől) volt tilos kamatot szedni, a zsidó a nem zsidótól és a keresztény a nem kereszténytől kérhetett kamatot. (Két példa a Bibliából ittés itt.)

A kamatszedés tilalmát nagyon fontos történelmi környezetbe helyezni, ugyanis az aranypénz korában nem volt mai értelemben vett infláció, így a kamat nem a pénzromlást ellensúlyozta, mint most, hanem csak tisztán haszon volt.

Már a kora középkorban a kamatszedés tilalma a gazdaságot erősen gátolta, hiszen kamat nélkül senki nem akart pénzt kölcsönözni, így nem tudott kialakulni a pénzpiac. Ekkor jöttek kapóra a zsidók a fenti kiskapu miatt, ők adhattak pénzt keresztényeknek kamatra. Ezért ők lettek a pénzvilág kialakítói és így lettek az olaszországi gettók a pénzpiac megalakulásának helyszíne. Mivel az adósok mindig utálják a hitelezőket (igen, ma is így van), nem volt nehéz a közvéleményt újra és újra a zsidók ellen heccelni, ezzel az akkori uralkodók sűrűn éltek is, ha éppen nem akarták visszafizetni a tartozásaikat.

A középkor derekán a katolikus egyház finomított a kamatszedés tilalmán, azzal korrigálva a tanítást a kamatról, hogy a kamat tulajdonképpen a kockázat díja, amit azért kap valaki, mert a kölcsönadással kockáztatja, hogy azt a pénzt soha nem kapja vissza. Így már elhárult az akadály a kamatszedés elől, az nem haszonszerzés lett, csak a kockázat ára.

Nem sokkal ezután léptek fel a Mediciek Olaszországban és alakult ki a pénzpiac szerte Európában. De ez egy másik történet, most nem erről akarok írni. (Csak még egy utolsó megjegyzés: a bank szó az olasz „pad” szóból származik, ahol a pénzváltók fogadták az ügyfeleiket. Nem véletlen, hogy több nyelvben a bank egyszerre jelent padot és bankot is.)

Ha a fentieket feldolgoztuk, azt is megértjük, milyen ideológiai problémákkal kell szembenézni az iszlám bankoknak a kamatszedés és kamatfizetés máig érvényes tilalma miatt. (Az iszlám bankrendszer a hetvenes évektől terjedt el.)

Kamatot vagy nem fizet az iszlám bank (mint nálunk a látraszóló betétszámla), vagy pedig a pénzt befekteti egy vállalkozásba és a vállalkozással közösen elért haszonból (vagy veszteségből) részesül a pénz biztosítója. Így nem kamatot kap, hanem kereskedelmi nyereséget, amit engedélyez a Korán. A betétesek választhatnak, mennyire kockázatos vállalkozásba akarnak beszállni a pénzükkel.

A másik oldalon, az iszlám bank nem pénzt ad kölcsön kamatra a vállalkozásoknak, hanem közösen vállalkozik velük, az elért haszonból, vagy veszteségből meghatározott részben részesülnek. Lehetséges, hogy a pénzt teljesen a bank adja, lehet a futamidő előre meghatározott, vagy végtelen, finanszírozhatja csak az alapanyag megvásárlását, de ezeket nem fejteném ki most bővebben, szerintem úgysem fogtok iszlám banktól vállalkozói hitelt felvenni. Magánhitelezés esetén pedig nem kamatot, csak a költségeit fedező jutalékot kérhet a bank, ami fix összeg, a futamidőtől független.

Tehát az iszlám bank sokkal inkább együtt vállalkozik a kölcsönt kérőkkel (legalábbis papíron), mintsem nyugati mintára kölcsönt vagy hitelt nyújtana előre meghatározott kamatért.

Na, remélem, most már az iszlám bankokról is tudtok mindent, amit érdemes. 🙂

(Aki nagyon el akar mélyedni az iszlám bankok működésében és a különböző hitelfajták arab nevében, az itt megteheti:  http://en.wikipedia.org/wiki/Islamic_bank)

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

13 hozzászólás

  • Venator

    “Kértetek egy írást az iszlám bankok működéséről, amit kicsit furcsállok, mert az európai bankok működéséről sem tudtok túl sokat, ám legyen.”

    No, így kell igazán elegánsan lehülyézni az olvasót…;)

    Jó írás volt, köszi.

  • Kiszamolo

    Öööö arra gondoltam, hogy azzal az írással is még adós vagyok. 🙂

  • AAA

    Szép mentés.:DDD

  • name

    Igazból lett volna keresztény bankrendszer is, csak Szép Fülöp francia király volt szíves megszüntetni.
    “King Philip was already deeply in debt to the Templars from his war with the English and decided to seize upon the rumors for his own purposes. He began pressuring the Church to take action against the Order, as a way of freeing himself from his debts”
    http://en.wikipedia.org/wiki/Templar_order

    Másrészt Európában is van kamat nélkül működő bank.
    “JAK Members Bank does not charge or pay interest on its loans, a principle it shares with Islamic banking.”
    JAK Members Bank does not charge or pay interest on its loans, a principle it shares with Islamic banking.

  • Kibitzer

    Well. Volt azért infláció is mindig. Ez független a pénz alapanyagától önmagában. És a hitelkamat sem ezt ellentételezi, hanem a pénz idő értékét fizetjük meg benne inkább. Ezen túl a középkorban ugye eleve szűkebb volt a pénzgazdaság, mérföldeken át tkp. nem is létezett az embereknél pénz akár, csak önellátás és árucsere, de ez részlegesen igaz még a magyar vidékre akár az 50-es években is. Ellenben a középkor előtt lényegében pl. a rómaiaknál már megvolt minden pénzügyi szolgáltatás, termék, ami nekünk ma talán az ATM-automatán és a derivatívákon kívül – ez utóbbi nem biztos.

    Az iszlám bankolás pedig nem csak azt az egyszerű tényt jelenti, hogy a “bank” – lényegében befeketési alap vagy kockázati tőketársaság – beszáll az üzletbe és részesedik a haszonból, hanem MEGHATÁROZOTT célokat finanszírozhat csak, csak ami az iszlám elveivel összhangban van. Ez egyfajta ethic banking is tehát. De szerintem ne írj róla egy ugyanilyen rövidített ismertetést, mert, akit érdekel egyszerűen felüti a már idézett Wikipedia-t http://en.wikipedia.org/wiki/Ethical_banking. (Amúgy olvasmányos a blog, de szerintem jobbak a valódi saját tartalmaid.)

    A leírtak alapján az iszlám bank nem egyéb egy befeketési alapnál – de mint mondám ez féligazság – egyrészt a megkötések miatt, másrészt nem tudom, hogy az utóbbiakhoz hasonlóan ugyanúgy általában szoros ellenőrzésre törekszik-e a bank mint az alap a finanszírozott vállalkozás felett. Ezen felül a részesedésen túl létezik lakossági iszlám bankolás is: pl. lakáshitel. Itt egész egyszerűen bérleti díjat fizetünk a hiteltörlesztés idején a bank felé.

    Mi ebből az egészből a tanulság (hiszen sokán tekinthetnek a kamat nélküli bankolásra mint megváltó csodára)? Kamat márpedig van, lennie kell, mindig, akár tetszik, akár nem, mindenütt és mindenhol. Az a nem mindegy, hogy ez mennyi. Pl. a magyar kamatszint megöli a gazdaságot. Ne is folytassuk talán.

  • name

    Formailag nincs kamat, hiszen ha jól értettem egy példát, akkor az iszlám bank ahelyett, hogy autókölcsönt nyújtana, pl. 100 pénzért megveszi az autót az eladótól és eladja nekem 120 pénzért, de nagylelkűen megengedi, hogy 12 hónapon keresztül havi 10 pénzt törlesszek.
    Tehát nem kamat van, hanem árrés. Ezt persze át lehet számolni kamatra is, időarányosan.

    Hiszen a banknak nem a kamat a lényeg, hanem a nyereség. És hogy ez a nyereség a kamatmarzsból vagy az árrésből adódik, végeredményében mindegy. Legalábbis szvsz.

  • vladimir964

    Annyit azért hozzátennék a keresztény nem kölcsönadósdira, hogy nem kellett ott nagy vaszisztdasz a kamattal kapcsolatban a középkorban (sem). Napjaink lepapírozott uzsorázását már akkoriban kitalálták. Vagyis: a szerződés (vagy nevezzük aminek akarjuk a papírt) nem szólt kamatról, hanem egy konkrét összegről, amit X kölcsönadott Y-nak, és az illető Z időben teljes egészében visszafizeti X-nek. Csakhogy! A valóságban 80 aranyat adott kölcsön neki, a papírra meg 100-at írtak, mintha annyit adott volna kölcsön az illető. Vagyis nem lehetett (és ma sem lehet) az ilyen uzsoraszerződésekbe belekötni, hiszen “nem követelt” kamatot!
    Még egy érdekesség az iszlám bankrendszerről: az iszlám világban működik (a rendes nevét elfelejtettem) egy bizonyos “jótállási” privát bankrendszer is. Vagyis: mondjuk egy USA-ban élő muszlim jótáll egy rokonáért/ismerőséért akinek mondjuk Egyiptomban pénzre van szüksége. Felhívja az illető bankrendszer ottani képviselőjét (vagy jobb esetben ismerősét/barátját), hogy adjanak a megszorultnak/kérelmezőnek lóvét, és majd ő rendezi helyette a tartozást, végeredményben pedig a rokonok egymást közt rendezik a számlát. A vicc az, hogy működik a dolog, gyakorlatilag egy telefonhívás elég hozzá, mindenféle papír nélkül folyik. Persze gondolom a jótálláshoz is kell valami háttér, de elgondolkodtató…

  • bubu

    Idézlek:,,A Biblia tiltotta a kamat szedését már az Ószövetségben is. Egy kiskapu volt a rendszerben: csak az atyafiaktól (testvérektől) volt tilos kamatot szedni, a zsidó a nem zsidótól és a keresztény a nem kereszténytől kérhetett kamatot.”
    Maradjunk a zsidó a nem zsidó-tolnál 😀 Azért elég nagy műveletlenségre vall a kereszténységet belekeverni Mózes könyve kapcsán… Az idézeted az Ószövetségből származik, melynek idején még azt sem tudták eszik vagy isszák-é a kereszténységet. Mózes parancsolatai KIZÁRÓLAG a zsidókhoz szóltak.

  • Kiszamolo

    Köszönöm, teológiából szereztem az első diplomámat, hidd el, volt már a kezemben Biblia.

  • SzA

    Az utolsó Kiszámolós bejegyzés mihez tartozik? (2012-10-08 13:21)

  • Kiszamolo

    nem tudom, azt se, hová lett az előzménye.

  • vespa

    @name

    Az autokereskedes 60 penzert szerzi be a kocsikat, 100 penzert arulja a kp vevonek, az iszlam bank aszongya neki, hogy elore kapsz 7000 penzt vallalod hogy 100 autot hitelre eladsz x idon belul, ha nem, viszem a kocsijaidat, vagy a maradekot, amit nem sikerult. Azutan minden eladott hiteles kocsi utan meg kapsz 10 penzt utolag. A hiteles vevo meg az eredeti 100 penzt fizeti reszletekben.

    Az iszlam bankba valo befektetes pedig olyan mint a takarekbetetkonyv, viszont ha x penzt halmozol fel, akkor valami draga dolgot kapsz olcsobban pl. a nem eladott kocsit a kereskedotol 90 penzert. Vagy mondjuk a Tabung Haji ahol arra gyujtesz, hogy a mekkai zarandoklatot elvegezd. Olcsobb igy mint egyenileg a hotellel meg a kajaval szarakodni.