Költekezz!

Közeledik a karácsony, a vásárlási láz és a fogyasztói társadalom ünnepe.

Ezért időszerű egy kicsit áttekinteni, hogyan akarnak rávenni bennünket, hogy a lehető legtöbbet költsük el egy adott üzletben. A vásárlás ugyanis sokkal inkább érzelmi, mint racionális döntés és ezt tudják jól az áruházak tulajdonosai, akik az érzelmedre akarnak hatni, hogy nehogy azon gondolkodj, megér-e egy nyakkendő 15 ezret, még akkor is, ha selyemből van, vagy egy arckrém tízezret, amiben csak remény van, nem az örök fiatalság széruma.

Komoly kutatásokat végeznek, hogy megtudják, miért és hogyan lehet befolyásolni a vásárlók érzelmeit, hogy több időt töltsenek egy-egy boltban és több (meggondolatlan) vásárlást vigyenek végbe. Követik, hová néznek a vásárlók és mennyi ideig, mérik a kutatásban részt vevők pulzusát, sőt az egyes agyi területek aktivitását is(!!!) Úgyhogy nem kispályás módon igyekeznek kideríteni, hogyan lehet az embereket arra rávenni, hogy minél többet költsenek. (A tudományág neve neuromarketing, tervezek írni a témáról egy cikket később.)

A Kiplinger’s olyan példákat hozott, mint hogy a kirakati babák soha nem előre néznek, hanem jobbra, vagy balra, a megálló nézelődőkre, így teremtve velük “szemkontaktust”. Sokkal inkább megszólítva érzed magad, mintha a semmibe merednének a bábuk.

Abban a boltban, ahol virág, vagy citrus illat van a levegőben, sokkal tovább nézelődnek a vásárlók, mert biztonságban érzik magukat, a  levendulától és a vaníliától pedig elengedi magát az ember. De ha babahintőpor illatát érezzük, akkor is mindaz a kellemes érzés elönt bennünket, amit egy baba közelében szoktunk érezni.

A zene a célközönség alapján van kiválasztva, általában hasonló zene szól, ami a célcsoport 18-20 éves korában volt sláger, ez a régi szép időket idézi a vásárlókban, így még könnyebben adják át magukat a vásárlásnak. Fontos, hogy a zene kellően halk legyen és megnyugtató, vagyis az átlagos szívverésnél lassabb ütemű.

(Olvastam egyszer, hogy az iskola után pénz nélkül a plázákban lődörgő fiatalokat komolyzenével űzték el egy-egy bevásárlóközpontból. A 40-es, 50-es éveikben járó vásárlókat nem zavarta, de a fiatalok inkább máshol vertek tanyát. Ennyire tud befolyásolni a háttérzene.)

A ruhaosztályon a világításnak meleg és lágy fényűnek kell lenni. Piszkos trükk, hogy gyakran a ruhák szándékosan nagyobbak, mint a ráírt számozás. Ki ne örülne annak, ha rájön az eggyel kisebb blúz vagy nadrág, amiről már azt hitte, végleg kihízta?

A hatezer forintos blúz egyből olcsónak fog tűnni, ha egy tizenötezres mellé teszik ki. A leárazás is egy mindent vivő fegyver. Eszünkbe se lenne megvenni hatezerért, de ha tízezerről van leértékelve, egyből felpróbáljuk.

A leárazás tényét jó, ha pirossal írjuk, mert a pirossal írt áthúzott számok sokkal drámaibb leértékelést sugall, mint ha például ugyanezt zölddel írnánk.

Azt is megfigyelték, hogy a párjukkal vásárlók 17%-kal, a barátjukkal vásárlók 9%-kal költenek többet, mint ha valaki egyedül megy vásárolni. Ezért is fontos, hogy legyen program lehetőleg az egész családnak egy plázában, hogy jöjjön mindenki, hiszen úgy több pénzt hagynak ott, mintha külön-külön jönnének.

Észrevetted már, hogy sehol nem látsz egy órát sem bevásárlóközpontokban? Nehogy eszedbe jusson, hogy te nem is érsz rá igazán.

A hipermarketekben azok a termékek, amiket biztos megveszel, általában leghátul vannak, hogy lehetőleg minél több polc között menjél el. A padló pedig magasfényű, mert a fényes padlót csúszósnak gondoljuk és automatikusan lassabban megyünk. A drágább termékeket kínáló osztályokon gyakran kisebb járólapokra cserélik az addigiakat, így úgy érezzük, gyorsabban megyünk, mint eddig, ezért tovább lassítunk.

A mindenféle termékbemutató és kóstoló lelassítja azokat is, akik csak berohantak egy kiló kenyérért. Egy ingyenes kóstolás után már sokkal ráérősebben siet mindenki.

Egy kísérlet során lényegesen nagyobbra cserélték a bevásárlókocsikat egy áruházban. Nem kellett csalódni, az átlagos vásárlások értéke 19%-kal nőtt, mert a megszokotthoz képest még semmi nem volt a bevásárlókocsinkban a látvány alapján.

Az átlagbevásárló négy termék árára emlékszik, ebből három a kenyér, a tej és a tojás. Ezért fogalma sincs, tényleg sokkal olcsóbb-e egy termék akcióban, mint eddig volt. Sok hipermarketben feláraznak egy terméket két hétig, hogy aztán jól leakciózhassák. Ez ellen jó trükk, ha megőrzöd a régi blokkokat, hiszen az emberek 80%-ban mindig ugyanazokat veszik. A blokkokra ránézve egyből látod, a szokásos kamuakcióba futottál-e bele.

De szintén hatásos a hatalmas akciós táblák. Menj be a Lidl-be, nézd meg, az akciók negyede mennyi engedményt jelent? 399 Ft helyett most 395 Ft. És az emberek csak pakolják a kosarukba az árut. Meg minden mást is, ami egyáltalán nem akciós, csak megjelent az akciós újságban.

Az Egyesült Államokban a vásárlók 60%-a rak(na) ki terméket a pénztárnál, amit mégsem akar megvenni. Ezért úgy van kialakítva a hely, hogy sehová ne tudja lerakni azt. A pénztárfolyosó szűk és minden centi tele van pakolva áruval. Ezért jobb híján inkább mégis megveszi azt.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

85 hozzászólás

  • Schmidi

    Az alábbi két könyv elég részletesen (és érdekesen) fejti ki a témát, akit érdekel több hasonló megoldás és azoknak a hatásmechanizmusa, annak ajánlom:

    Robert B. Cialdini: Hatás – A befolyásolás pszichológiája
    A. K. Pradeep: The Buying Brain: Secrets for Selling to the Subconscious Mind

  • cs_dy

    Remek összefoglaló!

    Nekem az IKEA-val van tapasztalatom, érzelmileg olyannyira felkavaró volt az ottani vásárlásom, hogy már ott eldöntöttem soha többet oda nem megyek. Labirintus elrendezés, térképpel és végig kellett mennem. Minden terméket láttam.
    Ha nincs elég időm a vásárlásra én biztos nem megyek oda többet. 😀

  • LSV

    Nagyon hasznos, még olvastam volna! Mint ha idő előtt rányomtál volna a küldés gombra, tényleg ez a vége?

  • Stiel

    “Az átlagbevásárló négy termék árára emlékszik, ebből három a kenyér, a tej és a tojás.”

    Na ez nem én vagyok, kb. 5 éve folyamatosan követem az árát azon termékeknek, amit gyakran veszünk. Emiatt vicces dolgokba is belefutottam, pl. a tipikusan 4000 körüli pelenka a Tesco-ban ‘Tartósan Alacsony Áron’ cimke alatt első héten 3200, második héten 3800, harmadik héten 4800 forintért ment. 😀

    Mindenesetre így az ‘akciókat’ helyén tudom kezelni, sőt, azt is, hogy ha valami akció nélkül is jó áron van.

    A bevásárlókocsi és a padlós trükközések jók, azokról még nem hallottam. 🙂

    @cs_dy : Ikeában lehet azért védekezni, pl. neten kinézed és helyből odamész a raktárban (pénztárak felől, kiállítóteret elkerülve), illetve a kiállítótérben is vannak kis átjárók, ahol lehet rövidíteni. De tényleg céltudatosnak kell lenni.

  • cs_dy

    @stiel

    Én erről nem is tudtam, itt is látszik mennyire tudatosan mentem oda 🙂 Az árut viszont kiválasztottam még otthon.

  • Stanlee

    A bevasarlokocsi azert lejt a vasarlo fele, hogy a termekek kikeruljenek a latoterbol, igy nem erzekeljuk, hogy mar mennyi mindent vettunk. Ugyanigy a kocsi melysegenek is nagy szerepe van, a termekek elvesznek benne, tehat kevesebbnek erzekeljuk azt. Ha a kocsi kosara magasara van helyezve (regebben voltak ilyenek) akkor azokba kevesebb mindent rak bele a delikvens. Egy jo boltban a friss aruk helye a penztartol a leheto legtavolabb van, azert, hogy oda-vissza menet tobb mindenre rakapjunk. A normal menetirany kialakitasa oramutato jarasaval ellentetes, ez a jobbkezesekre van jotekony hatassal, es igy tobb mindent vesznek. Ahogy irta Kiszamolo, a vasarlas pszichologiajaval kulon cegek foglalkoznak, van egy nemet ceg aki mar 3. generacio ota boltbelso kialakitasabol el. Tovabbi jo vasarlast! 🙂

  • jinjang

    Rendszeresen át is pakolják a különböző áruféleségeket, hogy ne találd meg rutinból a megszokott helyén, amit keresel, hanem nézd újra át az egész választékot.
    Az akciós árut egy drága mellé teszik úgy, hogy a címkézés ne legyen egyértelmű, és azt hidd a drága árura, hogy az az akciós. Mikor a pénztárnál rájössz (már ha egyáltalán észreveszed), akkor sokan inkább drágán is megveszik, már nem viszik vissza.

  • Benőke

    Egy kettő tényleg érdekes mert valóban így van. Meg egyben szomorú is hogy manipulálni próbálnak. Mondjuk pont ezért is érdemes inkább piacolni 🙂 A ruha átszámozás azért nagy szemétség… A pénztárnál kirakás valóban nálunk is nehéz, de ahogy látom nem sokan teketóriáznak, és kipakolják a csirkét a csoki és a borotva tetejére is.

  • Ordas

    Ez a plázákban lévő komolyzene konkrétan pár éve a Miskolc Plázában (is) történt a lézengő bidámbidámok ellen. Állításuk szerint bejött.

  • Lazybones

    Jó cikk megint. A fenti trükkök kábé felét ismertem eddig.

    Mondjuk mi elég védettek vagyun mindezek ellen, rendszeres heti bevásárlásokon vesszük szinte mindig ugyanazt, listával, nem nézve se jobbra, se balra – bár hitvesem néha leragad egy-egy akciónál, de általában sikerül elráncigálni 🙂

    Érdemes még megemlíteni a legelterjedtebb alaptrükköt, a pszichológiai árazást, mikor minden xx99 forintba kerül, mert azt kevesebbnek érzed. Az ember nem gondolná, de tényleg működik: mikor megkérdezed ismerősödet, hogy mennyiért vette azt a bigyót, azt mondja, hogy ezervalamennyié. Aztán kiderül, hogy 1999 Ft volt…

  • Gejza

    Azt hittem nem nagyon lehet meglepni új trükkökkel a vásárlást illetően, de tévedtem :-). Nagyja részét ismertem, de a padló nekem is új volt. Kétségtelen hogy az emberek jó részére hatnak ezek a dolgok, engem szerencsére hidegen hagynak. Szerintem én vagyok az “egyetlen vásárló” aki ha bement a Tescoba X áruért és nem azt vagy nem annyiért kapta kisétál a bejárat mellett, mert nem az én “szégyenem” hogy nem vettem semmit, hanem az áruházé hogy nem tudott eladni nekem semmit. Nem véletlen ez a megoldás sem, a Tesco meg szándékos volt részemről: Évi 1-2x megyek mikor vagy valami jó akció van, vagy pedig vásárolni szeretnék egy szerintem ott olcsó dolgot. Általában üres kézzel távozom … Ma pl. a Gyöngyitől vettem hagymát, zöldséget, a Gábortól húst, közben elbeszélgetünk, nem akartak átverni, stb … Ja ez a Kossuth téri piacon volt, nem egy multinál.

  • LSV

    Melletünk a 18.-ba spar van. Ott rendszeresen úgy jártam vásárolni, hogy termék bepakol, pultos cimke lefényképez, pénz kiszámol (általában 4-5 tételt vettem), pénztáros mondja az összeget, meghallás nélkül pénz kezébead, átszámol nemjó. De jó! Nem, kevesebbet adott. Nem, többet számolt. És jéé tényleg valahogy _minden egyes_ vásárlásnál volt min. 1 tétel ami drágább volt mint ami a kiíráson szerepelt. Ha sokat rugózott a pénztáros akkor a boltvezető jött igazat adni, mert “a vevőnek annyiért kell odaadni az árut amennyi ki van rá írva”. És nem a 40-50Ft-os végösszegbeli különbség miatt csináltam, hanem mert nem csak egyszeri véletlen alkalom volt. A másik napi többezer vásárlónál eljátsszva ezt simán megvan az alkalmazottak fizetése…

    Pelenka: mi pamperst veszünk, de a GIANT pack az hol 72, hol 76, hol 82, vagy 96db pelenkát tartalmaz _ugyanabban_ a méretben, ugyanannyi összegért..

  • Janos

    en ritkan tudom elore, hogy pontosan mit akarok venni, tobbnyire csak a termekcsoportok vannak meg ( peldaul sajtot, hust, zoldseget vagy nasit), es mindig csak azokbol a csoportokbol vasarolok. Ha megis kivanok valamilyen nassolnivalot, akkor se veszem meg max ha mar elore eldontottem, hogy kelleni fog.

    Amugy ezek a trukkok mar nem fognak sokaig mukodni, ha raszokunk a netes rendelesre, oda uj trukkok kellenek majd, mert ott se kosar nincsen, se padlo:)

    Raadasul ha valamit akciosan olcsonak latunk, akkor gyorsan osszehasonlithatjuk a konkurencia araval!:)

  • r1tch

    Nem értek egyet azzal, hogy a piacon nem akarnak átverni:
    – nem a két szép szemedért kedves veled az eladó, hanem tudja, hogy ha érzelmi kapcsolatot alakítasz ki vele, szívesebben vásárolsz tőle (támogatod a Gizi nénit). Az utcán ugyanúgy átgázol rajtad.
    – “termelői” piacnál nyitás előtt láttuk a Tescos címkéket a kikészítendő árukon. Termelői, persze… de legalább emelt termelői áron.
    – zöldségesnél málnás/epres dobozban felül a szép, alul a rohadt darabok…

    Én se nem rájuk, sem a multikra nem haragszom, mindketten kapitalisták, a pénzért csinálják, nem jótékonyságból. Vannak tudatos vásárlók (akik olvasnak kiszamolo.hu-t, ill megnézik a doboz alján is a málnát) és vannak bambák. Aki ügyes, az mindkettőnek kínál terméket: ha kérek a nénitől szebbet, lehet, hogy pult alól előhúz egy dobozzal csupa friss málnával; ha odafigyelek a pszicho-trükkökre, akkor esélyesen nem hatnak rám.

  • hitel

    Nagyon érdekes cikk. Több újdonság is volt és igen elgondolkodtató.
    Az IKEA-t nagyon szeretjük. “Hóvégén” járunk pénz nélkül mert bizony nem bútorra is el lehet csapni kemény 10ezreket mint ahogy tettük is már sajnos, el kell ismernem!
    🙂
    Sokszor “lefeküdtem” főleg a nehéz kollégista idők után mikor elkezdtem dolgozni, hirtelen lett pénz bármit megvehettem amit csak megkívántam (nyilván hétköznapi szinten) Na ezt ki kellett nőni, nehéz volt de pl ez a blog is segített.

  • Gábor

    Az összefoglalóból kimaradt, hogy úgy az “igazi” a karácsonyi költekezés ha lehetőleg minnél nagyobb arányban drága hitelből történik, hogy teljes legyen a lehúzás 😀

  • Horváth Patrik

    Charles Duhigg A szokás hatalma (The power of habit) című könyvében (amely egyébként zseniális olvasmány, mindenkinek csak ajánlani tudom) külön egy fejezetet szentel az amerikai Target áruházlánc fogyasztói szokásokat vizsgáló részlegének és az általuk megálmodott folyamatoknak, hogyan vesznek rá vásárlókat, hogy még többet költsenek (még több típusú árut vegyenek meg náluk konkrétan).

  • Oscee

    Rajtam ezek egy resze azert sem mukodik, mert altalaban meg kosarat se viszek, annyit veszek, ami kezben elfer – a szukseges par termeknek eleg 🙂 Es akciok, husegkartyak se erdekelnek, csak befolyasoljak a vasarlasi szokasokat.
    Nagyobb bevasarlasra meg ott a telefonon a checklist, azokat a termekeket veszem, amik kellenek, aztan huzok haza. De nadragvasarlast is kepes vagyok 5 perc alatt elintezni, meg jobb, ha online megy 🙂
    Fejszamolas meg szerencsere megy annyira, hogy menet kozben osszeadom az osszeszedett termekek arat, figyelve, hogy a raszant kereten belul maradjak.

  • L70

    Párom szinte hetente jár úgy a Spar-ban, hogy a cimkénél többe kerül a pénztárban. Az a szokás, hogy fizesse ki, majd menjen vissza reklamálni. Ügyes, hátha feladja a vevő. Nos, ő nem adja fel, hanem hátramegy, reklamál, majd visszakapja a néhány forintot. Ilyenkor egyébként elképesztően nyugodt, hiszen csak a korrekt megoldást kéri, szégyenkezzen a kereskedő. Nem egyedi eset, szinte minden héten visszakap úgy egy 100-ast, ami évente 5 ezer Ft. És ez csak a napi bevásárlás.

  • kh

    Regen a madaras szupermarket egykori konkurenciajanal, ahol egy mosollyal tobb volt, rendszeresen eljatszottak hogy kitettek valamire az akcios feliratot es felvittek az arat, azaz tobbe kerult mint az elozo es a rakovetkezo heten ugyanaz nem akciosan. Azota mindig leellenorzom a kiirt egysegarakat es az akcioknal az engedmeny merteket.

  • Gejza

    2 dolog: Ha a Sparban mindig átvernek miért jártok oda? Tévedni lehet, de ha rendszeres az már átverés -> nem megyek oda többet. Shellnél van az hogy rendszeresen 1-2 ezres lemarad kp -s fizetésnél a visszaadásnál. Még csak nem is érint mert kártyával fizetek, de nem megyek oda, más eszközöm nincs ellenük.
    Piac: Kereskedőt és őstermelőt különböztessük meg. Ez a Gyöngyi talán a piac legdrágábbja, viszont mindig friss, minőségi áruja van. Van aminél mindegy, de pl. nem fogok kiadni 800 forintot (esetleg) rossz eperért, hanem 1k -t a biztos jóért. A hentesek sem a már lassan 25 éve náluk vásárló, tegeződő vásárlóra fogják rásózni a mócsingot, hanem egy ismeretlenre. Amíg meg nem ismernek addig persze figyelni kell, de ez csak pár alkalom és egy multinál kit ismerhetsz meg egyáltalán?

  • sokasebi

    Ezzel szemben a valosag, hogy az uzletekben bombolo zene miatt a vevok nem tudnak nezelodni es az unott vagy az ajtoban cigarettazo eladok miatt nem tud fizetni. Az alulfizetett eladok sikeresen riasztjak el a vevoket a “segithetek” kerdessel is ha az megfog valamit. A Tescobol kijovok vasarlas nelkul, mert par cucc miatt nem fogok fel orat varni a penztarnal, a Profibol meg azert, mert budosek voltak az ott elottem fizetesre varo csovesek. Kisboltba nem megyek mert nem ferek el a polcok kozott, piacra nem megyek, mert terdig er a kosz. Szoval en azt szeretnem, ha meg profibban manipulalnanak.

  • Topfly

    Egyszer a Tesco-ban kinéztem egy jó sör akciót és mivel az ár tényleg jó volt, vettem egy kartonnal. Fizetés után a kasszánál észrevettem, hogy nem akciós árat fizettem. Azonnal reklamáltam, mire a pénztáros azt mondta, hogy az akciós ár nem a kartonra vonatkozik 🙂 24 sör egyben drágább, mint 24 sör külön-külön 🙂
    Reklamáltam a vevőszolgálatnál, de ott is ragaszkodtak, hogy a kartonra nem vonatkozik az akció. Mondom jól van, de akkor mutassák meg hol van kiírva. Bejöttek velem a boltba, de mivel nem volt jelzés, hogy a kartonra nem vonatkozik az akció visszaadták a pénzemet 🙂
    Az akciós ár kb. 70 forinttal volt alacsonyabb, mint a rendes ár, azaz 1680 forinttal akartak becsapni egy vásárlásnál!

  • mtoma73

    Még egy fontos dolog, amire figyelni kell, az pedig az egységár. Ugyanannak a terméknek többféle csomagolásánál nem mindig a legnagyobb a legolcsóbb.

  • Emese

    Mi szinte mindig listával megyünk boltba, és állandó időhiány, vagy a túl kicsi gyerekek miatt mindig sietünk.

    Emile Zola: Hölgyek örömében még van néhány jó trükk.

  • jurta

    A legősibb, legócskább trükk a nem önkiszolgáló üzletekben az elmaradhatatlan:
    – Még valamit?
    (Tőlem pedig ma már a szigorú és néha kissé felháborodott azonnali “Nnemkérekmást.” is elmaradhatatlan.)

    Amúgy a cikkben leírt trükkök meglepően nagy része kivédhető a csodafegyverrel, ami könnyen elérhető a népesség döntő része számára. Bevásárlólista a neve.

  • jurta

    IKEA: náluk legalább rendesen előkészítettek az akciók, világosak ezek szabályai, és MINDEN alkalmazott ismeri őket.

  • Fehér András

    Írta valaki, hogy direkt átpakolnak… hát nem, változik a kínálat és a kereslet is, van amire ráunnak a vevők, és ott a szezonalitás is, például a pezsgő kihelyezési felülete megnő decemberben, nyáron a vízé és a söré, úgyhogy a termékek költözése a hiperben (kivételesen) nem a vásárló átverése.

    De ügyes dolog például, hogy a pékség a bejárattal átellenes sarkában van mondjuk a Tesco-knak…

    Vásárlásnál tényleg nagy a kihívás, akciós cimke, kiárusítás, akciós polcvégek.
    Tessék rendelni webáruházban, ott a lényegre szorítkozik az ember, és ha az utazási/vásárlási időt és az utazási költséget is számoljuk, bőven olcsóbb a házhozszállítás!

  • mutyilufi

    Spartól én is akkor pártoltam el amikor sokadjára került többe a pénztárnál valami. Jó sokan írták még ezt, úgy tűnik bevett stratégia náluk…

    Egyébként árazás elleni trükk ha már megvannak a bejáratott dolgok. Azoknak jobban emlékszel az árára mert sokszor veszel.

  • bm613

    “sehol nem látsz egy órát sem bevásárlóközpontokban? Nehogy eszedbe jusson, hogy te nem is érsz rá igazán.”
    Most, hogy mondod… tényleg nem jellemző. De a Mammutban van.

    Írják páran, hogy (a boltokkal szemben) milyen jók a piacok. Én egyszer, miután itthon észrevettem, hogy átvert egy kereskedő, kb. egy hónapig mérleggel jártam a piacokra. E rövid idő alatt 3 piacon 4 csalót fogtam. Nem összeadásnál “tévedőkről” van szó, azt megszámolni is nehéz, hogy hányszor találtam már… ezeknél a mérleg szisztematikusan csalt. Ez havonta sok százezer Ft-ot jelenthet nekik.
    És ha ehhez még hozzátesszük, hogy a piacon általában nem lehet válogatni, és amíg nem ismerős a kereskedő, addig jó eséllyel a szart fogja odaadni, akkor még rosszabb.
    Nem akarom védeni a boltokat, épp a múltkor kellett egy Sparban balhéznom, és még a központnak is írtam utána, amire ma kaptam egy semmitmondó választ.

  • Janos

    Velem is volt olyan, hogy a Sparbol romlott volt a tej amit elhoztam. Ez kb 2-3 alkalommal tortent meg… utana honapokig nem vasaroltam naluk.

    Ha egy boltban atvernek, vagy rossz minosegu arut kapok, akkor oda egy darabig nem megyek. Mondjuk olyan szorakozohely is akadt, akik leroviditettek ( nagyon ) az akcios idoszakot… ugyhogy ott se voltam mar evek ota:) Sajnalom, de ha nincs mas valasztasom… akkor inkabb kihagyom a helyet.

  • balap

    A Spar a multkor nekem is egy akciós tételen 400 al többet számolt. A pénztáros mondta menjek az információhoz ott vissza adják a pénzt ha igazam van. Ott a hölgynek mikor elmondtam a problémát azonnal el kellett mennie valahova szóval ott álltem kb. 8-10 percet az üres ablaknál (őszerintem bentről nézte kamerán mikor húzok el a pcsába) mivel épp volt időm kivártam míg visszajött akkor közölte hogy hívni kell egy műszakis eladót akki kb 5 perc után oda is ért. Megnéztük a terméket – igazam volt – visszakaptam a pénzt csupán 20 percembe telt.
    De ha siettem volna biztosan már 5 perc után ot hagyom inkább.
    Fontos: az akciós termékek árát mindíg megpróbálom megjegyezni és a kasszánál leellenőrizni ha probléma van és nincs időm otthagyom a pénztárosnak az árut ha van időm visszakérem a pénzt.

  • Topfly

    A bevásárló lista sem csodafegyver, mert amikor tényleg olcsó valami, akkor érdemes akár fél évre előre is bevásárolni. Egyszer volt hogy fél évre elegendő pelenkát vettem, mert 30%-al olcsóbb volt a szokásosnál, máskor meg 2-3 hónapnyi sör vagy tartós tejet vettem.
    A valódi akciókra érdemes figyelni, mert azokkal nagy összegeket tudunk spórolni és olyankor a nagyobb kiadást befektetésként kell nézni.
    A mai alacsony kamatkörnyezetben fél év alatt 50%-os hozamot elérni nem elhanyagolható eredmény!

  • jurta

    @bm613
    “sehol nem látsz egy órát sem bevásárlóközpontokban”
    “Most, hogy mondod… tényleg nem jellemző. De a Mammutban van.”

    Ezt majdnem leírtam én is. De elgondolkodtam: figyeld meg, az az egy darab óra nem ám számlapos (legalábbis én a számjegyek hatására kevésbé eszmélek, mennyi telt el a napból), és leginkább csak akkor látod, amikor *kifelé* mész.

  • Trochosa

    Trükkökre nem vagyok fogékony (szerintem). Ikeában 1x voltam, a végén bégettem a tereléstől, sűrű szitkok mormolása közben végigmentem a nyomorult labirintuson, aztán soha többé be nem tettem a lábam.
    Én is körülnézek, és ha jó lehetőség kínálkozik, akár fél évre is bepakolok. Volt, hogy 240 l tejet vettem 89 HUF-ért, amikor már 200 körül járt az ára 🙂 Nálunk sok fogy.
    Ha bizonytalan vagyok az árban, jól jön, ha van kódleolvasó az üzletben, ami a vásárlók rendelkezésére áll. CBA-ban sokszor előfordult, hogy a jó áron kínált termék mellől hiányzott az árcédula.
    Interspár – jók most az akcióik, és a kiírt feltételeknél is jobban érvényesíthető volt több alkalommal.
    Hosszabb távú tapasztalatom, hogy időszakonként változik minden nagyobb lánc minősége. Ilyenkor érdemes váltani jobbra. Már annak, aki megteheti, mert útba esik több is. Nem elhanyagolható az útiköltség, ha autóval járok.
    Karácsonyra 14 éve nem veszünk semmi komoly ajándékot. Amikor megvettük a házunkat, nem tellett rá, utána ez lett a gyakorlat. Inkább eszünk, iszunk, mulatunk 🙂

  • mtoma73

    A sok SPAR-os többetszámolásra egy ellenpélda. Két napja éppen én következtem a pénztárnál, amikor a szomszéd pénztárból a péztáros megkérdezte az én pénztárosomat, hogy mennyi a jégsaláta kódja. Az mondta, hogy 98.
    Közben az én pénztárosom is tette a dolgát, mire fél perc múlva a kérdező pénztáros teljes sokkban hívta a biztonsági őrt, hogy a fiatalember csak 200 ft-ot adott a 2 db jégsalátáért, pedig 650 Ft lenne. A fickót végül nem érte utol a biztonsági őr, és a pénztáros is ki volt készülve, hogy most mi lesz.
    Gondolom a fickó a 98-ra azt hittet, hogy 1 db saláta, és mivel ő kettőt vett, azért adott 200 Ft-ot, nem csalásból.

  • F1

    Lehet nektek ez új, de van vonalkód leolvasó a Tescoban. Ha nem csak egy zsemléért ugrasz be, szépen megkeresed (nálunk 2db van) és megnézed, hogy stimmel-e az ár, akkor nem a kasszánál bosszankodsz, és nem kell utólag pénzt visszakérned. Ha nem tetszik az ár visszarakod. Én mindig odamegyek, ott nincs sor… az emberek lusták alkalmazni, pedig gyorsan megy.
    Vannak mobilkasszák is, a vevő csippant és fizet, nem kell sorba állni. Tudom sokan inkább hazamennek ha nagy a sor a kasszánál és nem vesznek semmit, ahelyett, hogy a mobilkasszához fáradnának.
    Spárban engem még nem ért atrocitás szerencsére.
    Az akció nem mindig akció, ez régi trükk.
    A piacokról meg annyit, hogy van normális kereskedő meg van olyan aki csak viszonteladó és Te megveszed magyar termék címen a (nagybanis) termékeket meg a hipereset is (ami kitudja melyik országból jött) csak drágábban. Ő majd azt mondja a sajátja.

  • F1

    @mtoma73 A másik pénztáros azért volt ideges, mert ha hiány van a kasszájában neki kell kifizetni, az ő béréből vonják le. De nem értem miért futott a biztonsági őr a vevő után, nem ő hibázott, annyit fizetett amennyi a blokkon állt gondolom, ha a pénztáros béna és rosszat üt be, az nem a vevő hibája.
    “Gondolom a fickó a 98-ra azt hittet, hogy 1 db saláta, és mivel ő kettőt vett, azért adott 200 Ft-ot, nem csalásból.” Ilyen nem lehet, mert van végösszeg a vásárlás végén és ha az 650Ft akkor hiába ad 200Ft-ot, azt csak észreveszi a pénztáros abban a pillanatban /meg vissza is kell adnia neki, mert nincs borravaló a hiperekben/, amikor odaadja neki a pénzt és nem rá percekre (mikor már megy ki a boltból), hogy jé ez jóval kevesebb.

  • Körtefa

    Érdekes, hogy sokan írják, hogy (rendszeresen) átverik őket, de azt senki nem írta, hogy (rendszeresen) be is írna a vásárlók könyvébe. Pedig azt nagyon szeretik! 😀

  • gunnerwatter

    Mi általában okóber közepére minden karácsonyi ajándékot megveszünk. A nyár végi kiárúsítások elég jók szoktak lenni, pláne a könyvek esetében. Nem ritkán 70-80%-os leárazások vannak. December 22-én csak az élelmiszer bevásárlás van soron.

  • Kiszamolo

    F1: jaja, milyen sok magyar eper előtte nap még az Auchanban volt spanyol vagy marokkói eper címen. Felvásárolják, kicsomagolják, aztán eladják.

    Sokan meg azért veszik, mert a magyar mennyivel finomabb, még ha a duplájába is kerül.

  • N.

    Nézegettem ezeket a spáros kommenteket, és jót mosolyogtam. Nem szoktam ott vásárolni, de amikor nemrég voltam, én is észrevettem pár forint eltérést a várt és számított végösszeg között. Nem reklamáltam, mert még így is jól jártam. A spár ugyanis tud olyat, amit tudtommal más senki: lehet fizetni euróval és nincs különbség a papír és fémpénz váltási árfolyama között. Konkrétan volt 1-2 ezer forintnyi apróm euróban, amit itt tudtam a legjobban hasznosítani (aznap az MNB szerint 310,58 volt a középárfolyam, a spár meg “megvette” a marék aprót 306,17-en, és mivel vásárlásról van szó, nincs tranzakciós illeték sem a váltáson).

  • Kálmánka

    Most mondta a feleségem, hogy az egyik ruhaboltban karcsúsító tükrök vannak a próbafülkében 🙂

  • Garbo

    Ismerem az összes trükköt, tanultam, olvastam, nem érdekelnek,talán “túl tudatos” is vagyok. Felnőtt embernek van hentese, mézese, zöldségese, én meg felnőtt vagyok, annyira, hogy tejesem is van. Olyan helyen többé nem vásárolok, ahol megpróbálna átverni, olyan zöldségesnél sem, ahol én nem válogathatok. Korrekt viszonyban állok az eladókkal, nekik is jó ez, nekem is. Egyebet az Aldiban veszek, mert könnyen átlátható, állandó termékpalettájának ára, s így az akciók-árak könnyen átláthatók.
    Unalmas vásárló vagyok: kizárólag feldolgozatlan alapanyagokat veszek, így megvezetni sem nagyon lehet.

    Egyebek tekintetében azt vallom, hogy nem vagyok olyan gazdag, hogy olcsó dolgokat vegyek, azonban teljes áron szinte soha nem teszem.

    Karácsonyi ajándékok becsomagolva a szekrényben, menü összerakva fejben: marketinges legyen a talpán, aki rámsóz valamit a sült gesztenyén kívül 🙂

  • -nb-

    Azoknak, akik nem szeretik a “más ár van kiírva” átverést: árat megjegyzed, pénztárnál figyeled. Ha a pénztáros túl gyorsan üti, megkéred hogy mutassa meg (a végösszeg előtt). Ha nem stimmel: köszönöm ezt az árut nem kérem. Ha nem végződik az ügy 2 percen belül: köszönöm, semmit sem kérek. Hosszútávon rengeted időt megspórolsz a reklamációhoz képest 🙂
    További védekezés jobb napokra: legyenszíveskezitcsókolom úgy olvassa le az árukat, hogy én is lássam, ha nem láttad: törölje ki, olvassa újra. Második-harmadik törlés után látni fogod 🙂

  • Terez Atya

    @cs_dy
    Az a rohadt IKEA! Ott konkretan ramjott a klausztrofobia, se elotte se utana szerencsere ilyet nem ereztem. En konkretan kirontottam a bejaraton embert, biztonsagi ort nem figyelve.
    Azota sem voltam es talan soha nem is leszek.

  • Ez vagyok

    Vannak, akik általában szeretnek vásárolni, másokat pedig ki lehet üldözni vele a világból.
    Én örülök annak, hogy nem szeretek, így minimál módban adom elő. Ráadásul útálom, ha otthon sok a kacat. A napi szükségletű élelmiszerekből is jobbára egy-kettőt tartok. Egyáltalán nem érdekelnek az akciók, akkor veszek, ha kifogyott. Nehogymá azért tartsak és kerülgessek tíz kiló cukrot, mert 20 Ft-tal olcsóbb. Mélyhűtőm sincs, hisz egyenlőre még vasárnap is friss árut tudok venni. Minek tartogassam, rendszerezzem a bennelévőket és fizessem a villanyszámláját? Tévedés ne essen, naponta, kétnaponta főzök.
    Karácsony előtt semmiképp nem veszek használati tárgyakat még ajándéknak sem, mert utánna jóval olcsóbban megvehetem. Igaz ilyenkor Bécsbe ruccanok ki, de a boltozásnál is már a belvárosi sétán jár az eszem.
    Évközben, amikor szükség van bármire, szétnézek a neten és ez alapján vásárolok.

  • Stiel

    A ‘Spar-ban rendszeresen félre vannak árazva a dolgok’ témához: Spar-ban nekem nincs ilyen rossz tapasztalatom (persze ez lehet véletlenül is).

    Nálam a Lehel tér alatti CBA érte el rekordidő alatt, hogy bojkottáljam: három egymást követő alkalommal mindig rossz volt a tej ára, és nem javították ki egyszer sem, pedig szóltam, ráadásul a harmadik alkalommal azt állította az üzletvezető, hogy aznap került ki először a (rossz) ár, biztos amiatt rossz véletlenül. Ezt fenntartotta a korábbi blokkokkal szembesítve is. Aha.

  • jurta

    @garbo
    “Felnőtt embernek van hentese, mézese, zöldségese”

    Helyesen: Felnőtt embernek, aki már legalább 5-10 éve ugyanott lakik. 🙁

    Persze, hogy én is törekszem erre, de a feltétel nem mindenkinek adatik meg, különösen felnőttsége elején. Vagy ha a munka kedvéért mobil, és elmegy Nyugat-Európáig is – ami elvben kívánatos dolog.

  • jurta

    @ez-vagyok
    “Mélyhűtőm sincs, hisz egyenlőre még vasárnap is friss árut tudok venni. Minek tartogassam, rendszerezzem a bennelévőket és fizessem a villanyszámláját?”

    Fagylaltot nem akartál még adni vendégeknek? Például.