Már sokszor foglalkoztam a unit linked biztosításokkal, bemutatva azok magas költségeit és komoly buktatóit. (Ha van kedved, itt el tudsz olvasni párat az erről szóló írásaim közül: unit linked biztosítások)

A véleményem továbbra is az, hogy a unit linked biztosítás csak az ügynöknek és a biztosítónak nagy üzlet, az ügyfél ezer másik, számára sokkal kedvezőbb termék közül választhatna a piacon.

Mostanában több írás is megjelent biztosítási ügynökök tollából, amelyek azt állítják, hogy éppen ellenkezőleg, a unit linked biztosításnál nincs is jobb a világon, főleg ha a bónuszokat és az adójóváírásokat is figyelembe vesszük és hogy mennyire csalóka a TKM értékkel való számolás.

Ezen kívül táblázatokkal támasztják alá, mennyire megéri a unit linked biztosítás egy sima TBSZ-hez képest 25-30 év távlatában. Van, ahol egyenesen dupla annyit hoz, mint egy TBSZ számla.

Többen elküldtétek ezeket az írásokat, hogy akkor most mi az igazság.

Azért, hogy segítsek eligazodni a témában, összeszedtem a leggyakoribb állításokat és válaszolok is azokra.

Első állítás: "Megtévesztő dolog kiragadni pár drága termék költségmutatóját és azt állítani, hogy általában drágák a unit linked biztosítások."

Soha nem ragadtam ki ilyen példákat. Nézzük meg a legautentikusabb helyen, a Magyar Biztosítók Szövetségének oldalán, milyen költségmutatóval rendelkeznek a biztosítások. Kattintsunk erre a linkre és válasszuk ki a "Biztosítótársaságok TKM Mutatói" táblázatot. Itt szinte az összes unit linked biztosítás költségmutatóját látjuk 5-10-20 év távlatában. A tól-ig értéknél a magasabb érték a magasabb alapkezelői díjjal járó részvényalapokhoz tartozik, az alacsonyabb a semmit nem hozó pénzpiaci alapok és esetleg a kötvényalapok költségeivel számol.

Azt láthatjuk, hogy még a hosszú 20 éves futamidő mellett is részvényalapoknál 5% felett lehet az átlagos költségmutató, úgy hogy ebben már a bónuszok miatti adatferdítés-kozmetikázás is benne van.

Vagyis évente ennyi a garantált bukásunk egy unit linked biztosítással, ennyit visznek el a költségek. Ha egy másik hasonló befektetési alapban csak 1% a költségünk, az évi 4% különbség miatt 20 év után jóval több mint dupla annyi pénzünk lesz hasonló hozamok mellett pusztán csak az alacsonyabb költségek mellett.

Ha kivesszük az Allianz termékeit (ezekről itt írtam: Egy korrekt unit linked biztosítás), akkor még súlyosabb az átlagérték.

Úgyhogy egyáltalán nem szándékos torzítás 5%-os éves átlagköltségről beszélni, főleg, hogy ennél sokkal rosszabb termékekkel van tele a piac. A drága termékek attól drágák, hogy többet fizetnek az ügynöknek jutalékot. Így nyilvánvaló, hogy sokkal inkább azokat árulja mindenki, mint az Allianz Életprogramot, hatodannyi jutalékért. Tehát a piaci átlagköltség sokkal magasabb lehet annál is, mint amit a táblázatban talált értékek kiátlagolása mutat, mert amelyik ügynök csak teheti, a számára előnyösebb, de az ügyfél számára drágább terméket adja el mindenkinek.

Második állítás: A TKM értéket használni a költségek bemutatására súlyos tévedés. A TKM érték egy szabványosított érték, nem használható a pontos költségekre. Ha te nem átlagot fizetsz be, sokkal olcsóbb a biztosítás.

A Teljes Költség Mutató valóban egy átlagügyfelet mutat be, egy 35 éves férfit, éves 250 ezres befizetéssel. Neki annyi a költsége, mint amit a mutató közöl.

De miután az adminisztrációs költségen kívül, ami havi átlag 5-600 forint, a biztosítások összes költsége százalékos elvonás (3-5% vételi jutalék a befizetésekre, évi 1,75-2% alapkezelői díj a bennlévő pénzre, kezdeti költségek az ügynök fizetésére az első x év y%-a, stb.), ezért nem sokat számít, hogy mennyit fizetsz be havonta. Némi eltérés lehet a szabvány TKM-hez képest, de ez elenyésző, mivel a költségeid zöme szintén százalékosan van meghatározva. Ha nem 5,95% a te TKM-ed, hanem "csak" 5,79%, attól még nem lett az évszázad üzlete a unit linked biztosítás.

Harmadik állítás: "A TKM értéke tartalmazza a kockázati (biztosítás) díjrészt is, ezért olyan magas az értéke."

Ez igaz, de csak a kötelezően megkötendő kockázati biztosítás értékét. Ez egy unit linked biztosításnál egyenlő a nullával, csak azért van benne, hogy azt lehessen hazudni, hogy ez egy biztosítás. Ilyenek vannak benne, ha az első két évben meghalnál és az addig befizetett pénz nem éri el azt, amit 24 hónap alatt befizetnél, akkor azt a biztosító kipótolja. Vagy: ha közlekedési (csak közlekedési!) balesetben meghalnál, fizetnek egymillió forintot.

Ezeknek az értéke és így a költsége is elenyésző, maximum tized százalékban mérhető.

Negyedik állítás: "Figyelembe kell venni a sok bónuszt, ami egyenesen kitermeli az összes költséget."

Mióta a biztosítók kényszerből bevezették a TKM (Teljes Költség Mutató) közlését, hogy-hogy nem az szinte az összes biztosítás elkezdett bónuszokkal operálni.

Elöljáróban azt érdemes szem előtt tartani, hogy az összes bónusz csak arról szól, hogy tőled elvonnak a normálnál több pénzt, amit aztán nagylelkűen visszaadnak 20 év alatt, ha kitartasz. (Erről már írtam például itt is: Ami a reklámok mögött van)

Ahogy a mondás tartja: kijózanodásnak hívjuk az adóvisszatérítés feletti eufóriát követő állapotot, amikor rájössz, hogy csak a saját pénzedből kaptál vissza egy keveset. Itt is erről van szó.

Nézd meg például az Allianz normál és bónusz Életprogramot: a bónusz biztosítás úgy kezdődik, hogy az első éves díj 50%-ával többet vonnak el, majd ebből adják vissza a pénzt évről-évre növekvő mértékben. Így a 14. évig egyértelműen a normál verzió éri meg jobban.

Egy másik terméknél, aminek a TKM értéke szintén a legjobbak között van, szintén nagyon húzós összeget vonnak el hűségbónuszra.

Az első éves díj 235%-át vonják el hűségbónusznak az első öt év alatt, majd nagylelkűen visszaadják 15 év alatt. Addig is, amíg vigyáznak a pénzünkre, úriemberként 2% kamatot fizetnek rá, de ezzel szintén kilógnak a sorból, mert a legtöbben semmit nem adnak a hűségre elvont pénzre.

Ez a második legnagyobb trükk a dologban.

Ha például visszaadják az első éves díj 25%-át 10 év után, 25%-át 15 év után és 50%-át húsz év után, akkor ha az inflációt sem felejtjük el, akkor az első évben befizetett pénzünk felét sem kapjuk vissza, ha 4,5%-os inflációval korrigáljuk a kifizetett pénzt. De erre már kevesen szoktak rájönni.

Ráadásul a bónuszoknak nagyon komoly követelményei vannak: ha csökkented a díjat, ha szünetelteted, de néhány biztosításnál akkor is, ha nem növeled évente a befizetést az indexálással, már nem is jár a bónusz. Ha idő előtt felmondod (így jár a biztosítások zöme), akkor végképp nem kapsz pénzt.

Csodák nincsenek a pénzügyekben. Amíg a biztosító kifizeti akár az első éves díj 140-150%-át is az üzletszerzésért (ezt nem feltétlen az ügynök kapja, hanem a cége. Sok ügynök, különösen az MLM rendszerben dolgozók, gyakran az ötödét kapják meg ennek a pénzét. Meg nagylelkűen egy utat két évente Peruba.), fenntartási jutalékként 3-5%-ot a befizetésekre, a biztosítónak is vannak költségei az alapkezeléssel és még ő is akar keresni rajta, addig ne reméld, hogy valami hókuszpókusz csoda folytán nem te fogod megfizetni ezeket a költségeket. Ezért az egy nettó butaság, hogy "majd a bónuszok kitermelik a költséget". Minden költséget tőled fognak mindig levonni, maximum szépen felöltöztetik, hogy ne tűnjön fel a nagysága. Kit érdekel a sok elvonás, amikor olyan sok bónuszt kapok?

Hogy mi az értelme a bónuszoknak?

- Mókusvakítás: tele a net olyan ajánlatokkal, ahol gyönyörűen kiemelik az összes előnyét a unit linked biztosításoknak (anélkül, hogy elárulnák, hogy arról van szó): kamatadómentes (pont, mint a TBSZ számla), 3 év után a befizetés mértéke változtatható (miért máshol nem, már az első hónaptól?), többféle alap közül választhat (miért, máshol nem?) és a bónuszok. Évente ennyi meg annyi bónusz. Adjuk össze, mennyivel több ez, mint mondjuk a babakötvény évi hatezres állami támogatása. Arról az apróságról, hogy mindez mögött milyen brutál költségek vannak az ingyenes start számlával (babakötvénnyel) szemben, meg hogy a bónusz azt jelenti, hogy a saját pénzünkből visszaadnak egy keveset, már mélyen hallgatnak.

Meg aztán: évi 500 ezres befizetés esetén 3% bónuszt hozzátesz a biztosító a befizetéshez. Na persze, hogy aztán ebből az összegből vonja le az 5%-ot. Meg 10 év után a bennlévő pénzt is évi 1%-kal növelik. Ja, hogy aztán ebből vonják le a 2% alapkezelői költséget.

- A TKM szépítése. Ha a futamidő elején elvonok egy nagy összeget, de azt visszaadom a futamidő alatt, akkor a TKM értékben ez nem lesz költség. De mivel az infláció miatt értékben jóval kevesebbet adnak vissza 10-15-20 év alatt, ez tiszta nyereség. Ahogy az is, hogy az idő előtt megszűnt biztosítások bónuszai a biztosítót illetik. Márpedig ha 7 év a unit linked biztosítások átlagos élettartama, akkor bátran lehet ajánlani, hogy milyen sokat adunk vissza 15 meg 20 év után. A sok megszűnt biztosítás beragadt bónuszai mind a biztosító nyeresége.

- Az ügyfelek megtartása. Mivel mindenki szeme előtt a visszafizetések lebegnek, nem merik felmondani a szerződést, még akkor sem, ha bónuszokkal együtt is jobban járna egy másik befizetés választásával.

Fontos tudnod, hogy a TKM már tartalmazza a bónusz miatti "nyereséget" is. Azzal együtt is ilyen magas az értéke.

Ötödik állítás: "A nyugdíjbiztosítás mindennél jobban megéri az állami támogatás miatt."

Egyrészt ezt már egyszer kiveséztük, hogy mennyire nem így van. A nagy költségeket nem képes az a 20%-os állami adóvisszatérítés kompenzálni. Egy éves 500 ezres befizetésnél a 100 ezer forint állami támogatás szinte már semmit nem jelent mondjuk a 15. évben. Addigra benn van 7,5 millió, a 100 ezres támogatás értéke 1,3%-ot jelent csak. Vagyis ha ennél több a költsége a unit linked biztosításnak az alternatívákkal szemben, akkor még támogatással együtt is rosszabbul járunk a unit linked biztosítással. Márpedig sokkal több a költsége. Erről a cikket itt találod: Nyugdíjbiztosítás: van-e jobb megoldás?

Ezen kívül felvállalni egy ilyen költséges és nagy kötöttségekkel járó kötelezettséget 30 évre csak azért, mert már fél éve van rá állami adóvisszatérítés, nem biztos, hogy bölcs dolog. Csak emlékeztetésül: nemrég szüntették meg a unit linked biztosítások állami támogatását, bármikor megint megtörténhet. S ha még azzal együtt sem éri meg, akkor anélkül garantált súlyos ráfizetés lesz.

Hatodik állítás: "Ha évente kétszer átrendezed a portfóliódat, sokkal jobban megéri a unit linked biztosítás"

Ezt azért hozzák fel mindig az ügynökök, mert a törvény miatt két átrendezés ingyenes évente a biztosításokban.

Miért is rendezném át évente kétszer a portfóliómat? Csak azért, hogy csináljak valamit?

Mikor rendezzem át? Amikor már bezuhant mondjuk a kínai tőzsde és tegyem zsebre a buktát, vagy az ügynökök előre tudják, amit senki a világon, hogy mikor fog bezuhanni valami és előtte még átrakatják velem a pénzem? Ahogy azt is tudják, hogy egy 5% esés csak a szokásos, év közben többször előforduló kis korrekció volt, vagy egy hatalmas esés kezdete.

Mire rendezzem át? Válasszak abból a 10-15 csoffadt alapból valamit, amit lehet kérni a biztosítások mellé? És ha nem akarom se idejétmúlt BRIC alapba tenni a pénzem, se magyar kötvényalapba, akkor mit csináljak?

Miért pont kétszer? Mert annyi ingyenes a biztosításoknál? Miért nem hatszor mondjuk?

Az ügynökök az átrendezést a nem unit linked termékeknél valami brutális költségnek mutatják be. Ezzel szemben például a CIB Banknál a saját alapok közötti váltás (a biztosítónál is csak abból választhatok ugye) vagy teljesen díjmentes, vagy 100 forint, de a legdrágábbnál sincs több, mint 1.000 forint. (Kondiciós lista). De mondjuk az Erste alapjait is megvehetem és eladhatom maximum 500-1.200 forintos összköltség mellett. (Kondiciós lista)

Ha pedig nem elég a saját alap, a legrosszabb esetben a KBC-nél bármilyen ETF-et megvehetünk és eladhatunk 0,3%-os költséggel. De ezt már ne vegyük ide, mert a biztosításnál csak saját alapokat vehetünk. Almát az almával.

Akkor meg miről beszélünk?! Fogalmam sincs, honnan veszik az ügynökök a 5-10%-os átváltási költségeket, amivel számolnak. Leginkább hasraütésszerűen találhatják ki, a legtöbb alapkezelőnél nulla forint közeli költséggel lehet váltogatni a saját alapok között.

Van olyan ügynök, aki becsülettel kiszámolja, ha nem akarjuk évente kétszer váltogatni az alapokat (miért is tennénk?) és ha x% lenne a váltási költség (a valóságban mint láttuk az x=0%), akkor a TBSZ még 35 év után is nyerő nála is, úgy, hogy egy nagyon alacsony költséggel számol a unit linkednél (talán 3%-kal sem évente.)

Hetedik állítás: "Azért jó unit linked biztosítást kötni, mert a szakértelmünkkel mindig segítünk megfelelő döntést hozni és gondozzuk a portfólióját."

Ez kétszeresen is hamis állítás, bár vannak, akik mindig elmondják. Az egyik, ahogy már említettem, nincs olyan ember a világon, aki tudná előre, mikor kell kiszállni egy befektetésből. A legnagyobb portfóliókezelők sem tudják, de majd a biztosítási ügynököm jól megmondja, mikor mit kell csinálnom.

A másik, hogy két fajta ügynök van: a sikeres és a sikertelen. A sikertelen havonta köt egy, maximum két szerződést, az ilyen maximum egy-másfél év után már nem lesz a cégnél. A sikeres hetente köt kettőt. Neki két év után már lesz 200 szerződése, arra sem lesz ideje, hogy félévente mindenkit végighívjon egy jópofizás miatt. Maximum akkor, ha valamit még el akar adni, vagy telefonszámokat akar kicsikarni a volt ügyfeleiből.

Úgyhogy ne nagyon higgyük el, hogy a befektetésünk majd milyen nagyon lesz gondozva.

Mielőtt kötsz egy ilyen szerződést, gondold végig, mit is nyersz vele?

- A befektetéseid számára nagyon kevés lehetőség közül választhatsz egy biztosításnál. Hasonló befektetési alapot bármelyik bankban kapsz, sokkal nagyobb választékban és olcsóbban.

- A költségek elviszik a hasznodat, de erről már sok szó esett. Miért akarsz amerikai részvényekben fektetni 6%-os éves költség mellett, ha ezt megteheted egy ETF-ben 0,2% mellett is? Az a 5,8% különbség azt jelenti, hogy 20 év alatt háromszor annyi pénzed lesz az olcsóbb költség mellett.

- Biztos kell-e neked a kockázatos befektetés? Amíg nincs pénzed, nem kellene azt a kínai tőzsdén gyűjteni. Inkább válassz egy költségmentes és kiszámítható állampapírt.

(Update: született több mint 300 hozzászólás. Ha elolvasod, próbáld meg kitalálni, ki az ügynök és ki az, aki már egyszer ráfizetett a termékre. 🙂 )

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. vagy RSS-en