Megtakarítások Angliában

Egyes vélemények szerint London a második legnagyobb magyar város, már ha az ott dolgozó magyarok létszámát tekintjük. Egyre több honfitársunk próbál szerencsét Angliában és tartózkodik ott rövidebb-hosszabb ideig.

Ádám az ő kedvükért összefoglalta a kinti TBSZ-szerű megtakarításról fontos tudnivalókat és egyéb információkat, a cikk további része az ő írása.

(Ha további információd, vagy éppen kérdésed van a témával kapcsolatban, a hozzászólásokban oszd meg a közzel.)

“Mivel egyre több magyar próbál szerencsét az Egyesült Királyságban (évente mintegy 15-20 ezer magyar állampolgár igényel adószámot a UK-ben), ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen alapvető befektetési lehetőségek vannak, és az állam milyen módon támogatja és adóztatja ezeket. Ebben az írásban csak a leggyakoribb lakossági megtakarításokról fogok írni, illetve megemlítem a tavaly elfogadott kötelező magánnyugdíj-pénztári modellt is.

Tehát, az angoloknál a TBSZ-hez hasonló konstrukció működik immár 15 éve, melynek neve az ISA (Individual Savings Account). Ennek lényege, hogy évente fix összeget lehet rajta elhelyezni adómentesen. Ez az adómentes korlát 2013-14-es adóévben (az adóév április 6-től április 5-ig fut) £11520 (közel £1000 / hó), és általában évente növekszik 2-3%-kal. Az ISA számlákon elhelyezett pénz adómentesen kamatozik (egyébként az éves összjövedelem függvényében 20-45% közötti adó terhelné a megtakarítást). Ezért érdemes minden esetben ezt a limitet kihasználni, és csak utána más típusú megtakarításokat keresni.

Fontos az is, hogy a £11520-nak csak 50%-át lehet hagyományos betétként elhelyezni, melynek jelenlegi kamata jellemzően maximum 2-3%, a fennmaradó összeget vagy befektetési alapokba, vagy konkrét részvényekbe kell fektetni. Ahogy eddig tapasztaltam, a csak részvényeket kezelő befektetési ISA viszonylag kevés banknál érhető el, népszerűbbek a befektetési alap ISA-k („stocks and shares ISA”). Utóbbiak esetében a szolgáltatótól függően vagy néhány alapból, de akár több százból is választhatunk. Ezek éves kezelési díja nagyon változó, de az alacsony díjjal dolgozó cégek 0,2-1% közötti díjat vonnak le (a 0,2% főleg az indexkövető alapokra igaz), illetve a legtöbb esetben a pénz átvezetése egyik alapból másikba (tehát eladás majd vétel) ingyenes. Emellett természetesen minden adat elérhető az adott alappal kapcsolatban (korábbi teljesítmény, komponensek, stb.)

További adózási szabályok:

Az éves összjövedelem függvényében a papírokból származó osztalék 10-37,5%-kal adózik (legalsó adókulcsba esők esetében 10%).

Ha valaki brit részvényt vásárol, akkor £1000-os összeg felett úgynevezett „stamp duty”-t kell fizetnie, amely a tranzakció összegének 0,5%-a. Valószínű, hogy ezért sem népszerű annyira pusztán a részvényvásárlás nem befektetési alapok keretében (mivel az alapokra ez a díj nem vonatkozik).

Magánnyugdíj-pénztári reform:

2012-ben elfogadta a brit parlament azt a szabályozást, amely minden munkáltatónak előírja (legkésőbb 2018-ig), hogy munkavállalóit beléptesse egy magánnyugdíj-pénztárba. A munkavállaló nyilatkozhat arról, hogy nem kíván tag lenni (opt-out), de lehetőséget kell biztosítani a számára, hogy valamely céghez – a munkáltatón keresztül – befizethessen. A szabályozás célja természetesen az angol nyugdíjkasszára nehezedő súly csökkentése, illetve annak a gyakorlatnak az elterjesztése, hogy a cégek és a munkavállalók közösen növeljék a nyugdíj célú megtakarításokat (amelyek egyébként adómentesek). Emiatt a szabályozás része az is, hogy a munkavállaló és a munkáltató közösen, fele-fele arányban fizeti be a plusz nyugdíjat (pl. ha a munkavállaló a fizetése 2%-át befizeti, a munkáltató hozzátesz +2% kiegészítést).”

Share

9 hozzászólás

  • mesterséges unintelligencia

    “éves összjövedelem függvényében 20-45% közötti adó terhelné a megtakarítást”

    A megtakarítást terhelné az adó vagy a megtakarítás kamatát? Nagyon nem mindegy 🙂
    Hű, ezek azért nem a piskóta mértékű kamat- és osztalékadók közé tartoznak…

  • A kamatot. Alapvetően a briteknél a kis keresetűeket nem adóztatják annyira (lásd a 10%-os osztalékadót)… de évi £100000-150000 környékén már bejön a magas adókulcs.

  • Adam

    Mi a felesegemmel egy eve jottunk ki es bizony elegge erdekelnenek a megtakaritasi lehetosegek. Csak sajnos en ezekhez a dolgokhoz meg magyarul sem voltam egy nagy volumen, angolul meg fokepp nem. Lenne arra barmilyen lehetoseg hogy a nevrokonommal felvehessem a kapcsolatot? 🙂 Mondjuk ahogy en latom az evi 100.000-150.000£os kereseti sav azert annyira nem gyakori 😛

  • steckler

    Ismerősök nekem azt, mondták, hogy a betét és a befektetési alap kombinálva max. 3 % hozható ki. Gondolom bankonként eltérő. Kint élők, dolgozók tapasztalatai?
    Úgy tudom Wales-ben és Észak-Írországban mások a banki kondíciók UK belül. Tapasztalatok érdekelnének!

  • kerdezzbatran

    “Ezek éves kezelési díja nagyon változó, de az alacsony díjjal dolgozó cégek 0,2-1% közötti díjat vonnak le (a 0,2% főleg az indexkövető alapokra igaz)”

    Érdekes lenne a magyar befektetési alapok TER mutatóit megnézni. Én CIB-nél vagyok és nagyon magas értékeket láttam (amit egyébként jól eldugtak).

  • ombodi peter

    sziasztok.

    Lehet hogy én vagyok nagyon eltévedve???
    2-3-4 százalékot banki betétek hoznak. A befektetési alapok vagy részvények ennél jóval nagyobb hozamot képesek produkálni. Akár 100- 150 százalék is elérhető. Az alapkezelő ebből Mo-on 5 százalékát kaphatja meg max. ugy tudom. A bankok mindezt elteszik mint profit és a banki betétesnek 2-4 szlékot adnak. Ez az amit sehonnan nem tanultunk és senki nem mutatta meg.

  • Kiszamolo

    Te már találkoztál olyan alappal, ami 100%-ot hoz? Azt úgy hívják, rulett, nem szoktak belőle alapot csinálni.

    Egy átlagos alap átlagos költségekkel hosszú évek távlatában nem nagyon veri a magyar bankbetéteket, igaz azért, mert idehaza magasak (voltak) a kamatok.

    A költség nincs limitálva, a sikerdíj miatt akár 15% is lehet.

    De gyere el az Akadémiára, hosszan tanulunk az alapokról.

  • pez

    Hi!

    A cikk elavult, a hozzászólások pedig téves információt tartalmaznak.

    2014. július 1-től nincs megkötve, hogy az éves keretet milyen arányban osztod meg a Cash ISA és a Stocks & Shares ISA között, sőt mozgatható a vagyon a kettő közt. A különböző szolgáltatók között is szabad a vagyonmozgatás. A keretet évi 15 000 GBP-re növelték, és a jövőben is tovább fogják emelni egy inflációs mutató (CPI) alapján.
    Az ISA-ra utalt összeg után nem kell jövedelemadót (20-45%) sem kamatadót/nyereségadót (20%) fizetned, osztalékadó is korlátozva van 10%-ra. Ez azt jelenti, hogy bármit csinálsz az ISA-n lévő vagyonoddal nem hárul rád plussz adminisztratív teher az adóbevalláskor.
    Ezen kívül lehet magánynyugdíj megtakarításod (PPS – Personal Pension Scheme), és persze jogosult lehetsz az NI befizetéseid alapján állami nyugdíjra (State Pension) is.

  • flimo

    “2-3-4 százalékot banki betétek hoznak. A befektetési alapok vagy részvények ennél jóval nagyobb hozamot képesek produkálni. Akár 100- 150 százalék is elérhető. Az alapkezelő ebből Mo-on 5 százalékát kaphatja meg max. ugy tudom. A bankok mindezt elteszik mint profit és a banki betétesnek 2-4 szlékot adnak. Ez az amit sehonnan nem tanultunk és senki nem mutatta meg.”

    Ezt csak nem Sz-F Zsolt mondta? Legalábbis egy index cikk szerint ezzel etette a befeketetőit, hogy hogyan tudnak 6%-os havi hozamot ígérni, mert ők rendesek, és továbbadják 🙂