Egyes vélemények szerint London a második legnagyobb magyar város, már ha az ott dolgozó magyarok létszámát tekintjük. Egyre több honfitársunk próbál szerencsét Angliában és tartózkodik ott rövidebb-hosszabb ideig.

Ádám az ő kedvükért összefoglalta a kinti TBSZ-szerű megtakarításról fontos tudnivalókat és egyéb információkat, a cikk további része az ő írása.

(Ha további információd, vagy éppen kérdésed van a témával kapcsolatban, a hozzászólásokban oszd meg a közzel.)

"Mivel egyre több magyar próbál szerencsét az Egyesült Királyságban (évente mintegy 15-20 ezer magyar állampolgár igényel adószámot a UK-ben), ezért érdemes megvizsgálni, hogy milyen alapvető befektetési lehetőségek vannak, és az állam milyen módon támogatja és adóztatja ezeket. Ebben az írásban csak a leggyakoribb lakossági megtakarításokról fogok írni, illetve megemlítem a tavaly elfogadott kötelező magánnyugdíj-pénztári modellt is.

Tehát, az angoloknál a TBSZ-hez hasonló konstrukció működik immár 15 éve, melynek neve az ISA (Individual Savings Account). Ennek lényege, hogy évente fix összeget lehet rajta elhelyezni adómentesen. Ez az adómentes korlát 2013-14-es adóévben (az adóév április 6-től április 5-ig fut) £11520 (közel £1000 / hó), és általában évente növekszik 2-3%-kal. Az ISA számlákon elhelyezett pénz adómentesen kamatozik (egyébként az éves összjövedelem függvényében 20-45% közötti adó terhelné a megtakarítást). Ezért érdemes minden esetben ezt a limitet kihasználni, és csak utána más típusú megtakarításokat keresni.

Fontos az is, hogy a £11520-nak csak 50%-át lehet hagyományos betétként elhelyezni, melynek jelenlegi kamata jellemzően maximum 2-3%, a fennmaradó összeget vagy befektetési alapokba, vagy konkrét részvényekbe kell fektetni. Ahogy eddig tapasztaltam, a csak részvényeket kezelő befektetési ISA viszonylag kevés banknál érhető el, népszerűbbek a befektetési alap ISA-k („stocks and shares ISA”). Utóbbiak esetében a szolgáltatótól függően vagy néhány alapból, de akár több százból is választhatunk. Ezek éves kezelési díja nagyon változó, de az alacsony díjjal dolgozó cégek 0,2-1% közötti díjat vonnak le (a 0,2% főleg az indexkövető alapokra igaz), illetve a legtöbb esetben a pénz átvezetése egyik alapból másikba (tehát eladás majd vétel) ingyenes. Emellett természetesen minden adat elérhető az adott alappal kapcsolatban (korábbi teljesítmény, komponensek, stb.)

További adózási szabályok:

Az éves összjövedelem függvényében a papírokból származó osztalék 10-37,5%-kal adózik (legalsó adókulcsba esők esetében 10%).

Ha valaki brit részvényt vásárol, akkor £1000-os összeg felett úgynevezett „stamp duty”-t kell fizetnie, amely a tranzakció összegének 0,5%-a. Valószínű, hogy ezért sem népszerű annyira pusztán a részvényvásárlás nem befektetési alapok keretében (mivel az alapokra ez a díj nem vonatkozik).

Magánnyugdíj-pénztári reform:

2012-ben elfogadta a brit parlament azt a szabályozást, amely minden munkáltatónak előírja (legkésőbb 2018-ig), hogy munkavállalóit beléptesse egy magánnyugdíj-pénztárba. A munkavállaló nyilatkozhat arról, hogy nem kíván tag lenni (opt-out), de lehetőséget kell biztosítani a számára, hogy valamely céghez – a munkáltatón keresztül – befizethessen. A szabályozás célja természetesen az angol nyugdíjkasszára nehezedő súly csökkentése, illetve annak a gyakorlatnak az elterjesztése, hogy a cégek és a munkavállalók közösen növeljék a nyugdíj célú megtakarításokat (amelyek egyébként adómentesek). Emiatt a szabályozás része az is, hogy a munkavállaló és a munkáltató közösen, fele-fele arányban fizeti be a plusz nyugdíjat (pl. ha a munkavállaló a fizetése 2%-át befizeti, a munkáltató hozzátesz +2% kiegészítést)."