Pénz és jog sorozat: Az eltartási szerződésről

Barnabás, a mi jogi oktatónk újabb cikkel jelentkezett, ezúttal a tartási szerződés a téma. Milyen fajtái vannak, az örökösök kimaradnak-e ilyenkor a vagyonból és hogy lehet felmondani egy ilyen szerződést?

Úgyhogy következzen az ő írása:

Lement az első jogi akadémia, remélem hogy hasznosnak találta az, aki eljött. A következő alkalom egyelőre szervezés alatt van, várhatóan januárban lesz megtartva Jelentkezz itt a hozzászólásokban, ha jönni szeretnél.

A mai bejegyzés a tartási/életjáradéki szerződésről fog szólni, ami lehet kiváló befektetés és lehet az életet megkeserítő felesleges szerződés is, aminek a megkötését évek után is bánni fogjuk; ezért érdemes tisztában lenni azzal, hogy mivel jár, mielőtt a könnyű pénz ígéretére beleugrunk egy ilyen szerződésbe.

Jelen írás tájékoztató jellegű, nem kimerítő. Jogi tanácsadásnak nem minősül, azt nem is pótolhatja. Azaz ha találsz 10-15 dolgot, amit te még beleírtál volna, az jó ha felveted kommentben, mert mindenki tanulhat belőle, de kérlek tartsd észben, hogy ez egy általános ismeretterjesztő poszt.

Köszönöm, hogy helyén kezeled az írást.

Első körben fontos tudni, hogy az életjáradéki/tartási szerződésnek két módozata van: vagy öröklési szerződésként vagy „sima” tartási/életjáradéki szerződésként lehet megkötni. A két módozat közötti különbség, hogy ha öröklési szerződésként kötik meg a felek, akkor az eltartóra az öröklés pillanatában száll át a tulajdonjog, míg a „sima” tartási szerződésnél már a szerződés megkötése után közvetlenül. A cikkben az egyszerűség kedvéért mind a két módot és azok különböző formáit tartási szerződésnek fogom nevezni, külön jelzem ahol az egyes formák között eltérés van.

A tartási szerződés úgynevezett szerencseszerződés, ez abból ered, hogy az eltartott meghalhat már a szerződéskötés után két héttel, de 1-2 évtizedig is dacolhat az elmúlással, s ennek köszönhetően csúnya ráfizetés is lehet egy jónak induló befektetés. Pontosan emiatt én nem is tekintem befektetésnek, túlzottan kiszámíthatatlan ahhoz. A szerencseelem miatt ezt a szerződést nem is lehet megtámadni (érvénytelenné tenni) feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással, tehát nem számít, hogy mennyire állt arányban a tartás értéke az így megszerzett vagyonnal (2 hónapnyi tartással is meg lehet szerezni százmilliós vagyonokat).

Korábban (a régi Ptk. alapján) gyakran használták ezt a szerződéstípust arra, hogy a segítségével kizárják az örökösöket a kötelesrészből, ugyanis ez a szerződés visszterhes (ellenszolgáltatás van benne), a kötelesrész alapjába viszont csak az ingyenes juttatások számítanak bele, így ha a teljes hagyaték volt a szerződés tárgya, a kötelesrészbe gyakorlatilag semmi nem tartozott bele, tehát a kötelesrész is 0 lett.

Az új Ptk. ezt megváltoztatta: a tartási szerződéssel szerzett vagyonból le kell vonni a tartás értékét (amennyibe került volna a tartás, ha ki kell fizetni) és az így kapott összeg beleszámít a kötelesrész alapjába, ha az eltartott két éven belül hal meg. Ha két évnyi tartás után hal meg, már nem tartozik bele a kötelesrész alapjába.

Ha mi szeretnénk eltartók lenni és az a kérdés, hogy öröklési vagy sima tartási szerződést kössünk, akkor mindig érdemesebb sima tartási szerződést kötni, mert hamarabb kerül hozzánk a tulajdon, nem tesszük ki magunkat egy öröklési pernek vagy hagyatéki eljárásnak – ráadásul az öröklési (tartási) szerződésnek több követelménynek kell megfelelnie, hogy érvényes legyen; így több a potenciális buktató.

A szerződések fajtái a szerződés tartalma alapján: (1) tartási, (2) gondozási, (3) életjáradéki.

(1) Tartási szerződésnél az eltartó az eltartott lakhatásának biztosítására, élelemmel és ruházattal való ellátásárára, gondozására, betegsége esetén ápolására és gyógyíttatására, halála esetén illő eltemettetésére köteles, ha nem állapodnak meg másképp.

(2) Gondozási szerződésnél ugyanúgy az eltartott jó állapotának fenntartása a cél, csak valamilyen módon enyhébb formában; ugyanakkor sok konkrétumot nem lehet még elmondani erről a formáról, ugyanis korábban nem volt lehetséges pusztán „gondozásra” szerződést kötni, így még nem tudjuk, hogy a bírói gyakorlat mit fog elfogadni ellenértékként.

(3) Életjáradéki szerződésnél az eltartó bizonyos meghatározott pénzösszeget köteles fizetni, ez a forma annyiból előnyösebb, hogy az eltartó állapota voltaképpen közömbös – a másik két módnál nyilván több a kötelezettség, ha az eltartott beteg, stb., itt viszont minden esetben ugyanannyit kell fizetni. Ezt a fajtát rendszerint úgy kötik, hogy induláskor kifizetnek egy nagyobb összeget (többnyire az ingatlan felújítására), majd havonta előre fizetnek mintegy „nyugdíj-kiegészítést”.

Lehetséges, hogy a felek viszonya megromlik a szerződés tartalma alatt, ha tartásra vagy gondozásra kötöttek szerződést, akkor a bíróság jogosult életjáradéki szerződéssé alakítani, így a szerződés megmarad, de nem kell egymást látnia az eltartónak és az eltartottnak. Pontosan emiatt, érdemes a szerződésbe beleírni, hogy ha tartásra kötünk szerződést, a tartásnak mekkora értéket tulajdonítunk (így nem fog meglepetés érni, ha esetleg átalakítanák a szerződést életjáradékivá).

Szélsőséges esetben a bíróság meg is szüntetheti a szerződést valamelyik fél kérelmére, de ehhez tényleg nyomós indok kell. A felek egyoldalúan nem tudják megszüntetni a szerződést, csak bírósághoz fordulhatnak ez ügyben. A szerződést tehát csak a bíróság, vagy a felek maguk – egymással egyetértésben – szüntethetik meg.

A tartási szerződéssel kapcsolatban a következőket kell megfontolni: biztosak vagyunk-e abban, hogy az eltartottal való jó viszonyunk kitart az eltartott haláláig? Amennyiben nem tudjuk, vagy pedig eleve életjáradéki szerződést kötünk, tudjuk-e vállalni azt, hogy a meghatározott pénzösszeget az eltartott – szélsőséges esetben – 90 éves koráig minden egyes hónapban fizessük? Végül: bírjuk-e idegekkel, ha az eltartott sokáig él és emiatt már egy néhány százalékos bankbetéttel is többet kerestünk volna, vagy legalább nem buktunk volna a szerződésen, ami elsőre jó üzletnek tűnt…

Jogszabályok tanulmányozásra: Ptk. (2013. évi V. törvény) 6:491-497. §, 7:48-52. §, 7:80. § (4) bek.

Ha szeretnél jobban eligazodni a jog világában, gyere el a jogi akadémiára, ahol közérthető módon és a mindennapi életből vett példákkal mutatjuk be, hogy a jog nem csak a jogászoké, hanem bárki számára érthető és világos – most kedvezményes, bevezető áron!

Share

19 hozzászólás

  • Janos82

    Csak azert nem kotnek eltartasi szerzodest, mert tul nagy a kockazata, ha “tul” sokaig el az eltartott. Meg amugy se lenne jo valakinek a halalat varni… Szerintem ez maximum annak eri meg, aki rendelkezik megfelelo vagyonnal ahoz, hogy egyszerre 10-20 eltartasi szerzodest is tudjon kotni, mert akkor mar talan jobban becsulheto a tenyleges koltseg…

  • Adr

    Engem érdekelni fog a januárban kezdődő jogi akadémia.

  • NAR

    Egyszer szóba került egy életjáradéki szerződés kötése, ott a mindenkori gázszámla összege lett volna a járadék – de ha jól emlékszem, az ügyvéd azt mondta, hogy csak fix összegről lehet szó. Így van? Az ügyvéd másik akadékoskodása az volt, hogy ez túl kevés – ha jól számolom, 30 év alatt is kevesebb, mint 5,5 millió lett volna a kifizetés, míg a kérdéses ingatlan(rész) becsült értéke 15 millió körül van. Erre hivatkozva tényleg meg lehet semmisíteni a szerződést?

  • Marton

    Es az ilyen szerozodes “kivulrol” tamadhato? Nekem osztatlan kozosben van elovasarlasi jogom, de ezt kijatszotta a tarstulajdonos egy eltartasi szerzodessel. Teljesen eletszerutlen, hiszen meg 60 eves sincs es a vevovel sincs kozelebbi viszonyban igy minden bizonnyal eladasnak minosulne a szerzodesuk, ha valaki beletekinthetne… En beletekinthetek valahol?

  • Mankel

    Üdvözlök mindenkit.
    Janos82, ez nem csak neked jutott eszedbe több cég is foglalkozott ezzel még a válság előtt, mostanra kicsit mintha eltűntek volna. Elég rizikós “befektetés”, mert nem tudhatod meddig él az eltartott és egy meglehetősen illikvid dolgot nyersz. Látom benne a logikát/fantáziát, de elég nagy türelem és sok tőke kell hozzá, de ha azt vesszük akkor meg sokkal jobban járok, ha állampapírt veszek ezen a pénzen, mert akkor 0 munkával nagy biztonsággal kamatozik a pénzem.

  • Peti1

    Érdeklődésképpen: Ez az eltartási szerződés magánszemélyek között köthető, vagy tulajdonképpen ezt kötik meg ha valaki otthonba kerül (jogi személlyel)? (szerencsére még nem volt ilyenben részem)

  • Janos82

    @mankel :

    Szerintem ez inkabb azoknak “jo” akik “segitenek” az eltartottnak, hogy nehogy “tul sokaig eljen”. Nem is kell nagy segitseg, eleg, ha a cukorbetegnek rendszeresen visz tulcukrozott eteleket, vagy mindent elkovet azert, hogy olyan eteleket egyen amik az o egeszsegugyi allapotaban nem jok.

    Cegkent viszont, tobb 100 millios tokevel mar lehet akkora az ugyfelkor, hogy ott tenyleg az atlag jon ki, es nem szivsz azokkal, akikkel 70 evesen szerzodest kotsz, de 105 eves korig el, mert a 73 evesen elhalalozokon elert extra haszon karpotol.

    Amugy a cegek talan a jogszabalyvaltozas miatt tunhettek el. Ugyanis a 2 even belul elhalalozok eseten nem orokoltek mindent, viszon a 100 evig eloknel vegig bebukjak a koltsegeket.

  • Slumbery

    Emlékeztem erre a sztorira, mert szerepelt a magyar sajtóban is: nytimes.com/1995/12/29/world/a-120-year-lease-on-life-outlasts-apartment-heir.html

    Ilyen az, amikor ráfázik valaki az eltartási szerződésre.

  • Tibor

    Engem erdekelne a dolog, igaz, hogy az eletkortol fugg mennyit kell fizetnem, de legalabb minden honapban ugyanannyit (max inflaciokovetest ha beletesznek), es elobbutobb lesz egy ingatlanom.
    Eleg szelsoseges eset az, ahol mar ugy jart volna jobban az ember ha bankkolcson 30 evre…

    Meg ha mar valaszthatok hogy gazdag zsiros bankar vagyonat gyarapitom veres verejtekkel szerzett forintjaimmal vagy inkabb egy kedves idos ember kisnyugdijat potolom ki, hat inkabb az utobbi 🙂

  • Janos82

    @tibor :

    es 15-20 evvel kesobb is boldogan fizetned az eltartast ugy, hogy a fiadnak alberletbe kell mennie az idos eltartott szomszedsagaban?:)

    Amugy 20-25 eves fizetes alatt valoszinuleg rosszabbul jarnal mint egy hitellel…

  • Barnabás.Jog

    @nar Nem csak fix összeg lehet; atipikus szerződés lett volna, de az nem tilos. Mindent meg lehet támadni (csak a végeredmény kérdéses), itt jóerkölcsbe ütközésre lehetett volna hivatkozni, de az nagyon sok mindentől függ, hogy hogyan döntött volna a bíróság. Szerintem nem lett volna baj.

    @marton Ha a szerződésük színlelt és csak az elővásárlási jogodat akarták kijátszani, akkor pert lehet indítani annak megállapítására, hogy az ügylet veled szemben relatív hatálytalan, így élhetsz az elővásárlási jogoddal, mert a szerződésük valójában adásvétel. Menj el ügyvédhez.

  • Barnabás.Jog

    @peti1 Lehet jogi személy az eltartó. Nem minden esetben kötnek tartási szerződést, mert nem lehet egyoldalúan megszüntetni (ha nagyon lerobban az eltartott, drága gyógyszerek kellenek, stb.).

    @janos82 Nem azért tűntek el (ez egy új szabály), egyszerűen többnyire ingatlan volt az ellenérték, a válságban meg nem sokra mennek az ingatlanokkal. Fel fog futni újra, főleg hogy most megint emelkednek az árak, meg azt hiszik az emberek, hogy buli kiadni a lakásokat.

  • Áron

    Barnabás!

    Nem úgy van, hogy január 1-óta csak biztosítók köthetnek életjáradék szerződést?

  • Barnabás.Jog

    @aron Csak ha üzletszerűen végzik.

  • netartsel

    @tibor: térjünk majd erre vissza akkor, amikor 10-15 éve fizet, és még mindig csak a remény van meg, hogy valaha lesz egy ingatlana. (ha és amennyiben nem szorítják rá a hozzátartozók, hogy lemondjon róla.)

    egyébként miből gondolja, hogy minden kisnyugdíjas kedves?

  • Gábor

    Sajnos az eltartási szerződés a kisemmizésre is jó. Testvérem a szülővel kötött a kb 120 milliós házra, de a gyerekük nevére. A mamát egy év elteltével úgy ápolták, hogy elhúnyt, felfekvéses tüdőgyulladásban, mert kilátásba helyezte, hogy felmondja az eltartásit, nem teljesítés miatt. Minden pénzét, nyugdiját is elvették tőle. Nehézkes a bizonyítás.
    Én vásároltam be neki, én váltottam ki a gyógyszereit mégis a szülői ház az unokája nevén van, nem örököltem semmit.
    Ezek a szerződések nem igazán a becsület mentén köttetnek.

  • CJ

    Kedves Barnabas, ezt nem tudom értelmezni, mekkora időszakra vonatkozik: “(amennyibe került volna a tartás, ha ki kell fizetni)”?
    Esetleg 2 év?

  • Barnabás.Jog

    @cj Két év.

  • RBalázs

    A januári jogi akadémia engem is érdekelne.