Erzsébet 3 gyereket nevelt egyedül, egy lakáshitellel a nyakán, munka nélkül.
Gondolt egy merészet és eladta a hitellel terhelt túl nagy és túl drága ingatlanát és egy unortodox megoldással hitel nélkül oldotta meg a lakhatást Budapest határában. Azóta már dolgozik, minimálbér feletti fizetésért, mégis elégedett és örül, hogy jól kijön a fizetéséből.
(Egy másik történet, ahol az érintett nem akarta semmi áron eladni a túl drága lakását: Kiút a devizahitelből.)
Következzen az ő levele, szerintem lehet belőle tanulni, főleg hozzáállást és megoldáskeresést.
Erzsébet vagyok, 43 éves egyedülálló gyermeket nevelő nő. A kiszámolóra egy barátnőm hívta fel a figyelmemet részben okulásul, részben, hogy talán megoszthatnám azt, hogy hogyan sikerült megszabadulnom a fojtogató deviza hiteltől ami otthonomat terhelte nem sokkal kislányom születése után óta - 7 évig egyre nehezebb terhet jelentve.
Belevágtam a hitelbe, mert azt gondoltam, ugyan GYES-en vagyok, de nem sokáig, hamar találok munkát és akkor már nem lesz nehéz, arra amúgy is figyeltem, hogy a törlesztőrészlet alatta legyen egy albérleti díjnak - amit fizethetnék ha nem saját otthont akarok.
Ez akkor (immár 9 éve) havi 32.OOO,- Ft-os törlesztőrészletet jelentett. Csakhogy egyedül álló, 3 gyermeket nevelő nőként Bp-től 28 km-re lakva nem találtam munkát GYES (illetve az azt követő főállásó anyasági státusz) mellett/után. Alkalmi munkákból tartottam fenn magunkat, egyre nehezebben. Idő közben egyik fiam nagykorú lett, egyetemre ment. Így már a főállású anya státuszom is elveszett. De munkát nem kaptam. Évekig gyakorlat, igazolható referencia nélkül...
Gondoltam hát egy merészet. Eladtam otthonomat. Bár többet ért (nekem) olyan árat határoztam meg, amiért 2 hónap alatt elkelt a ház. Nem egészen 1OM Ft-om maradt a hitel kifizetése után - és állandó munkám továbbra sem volt. A szempontok, amiket nem akartam feladni: családi ház, Bp-en vagy nagyon-.nagyon közel, jó közlekedésnél, budai oldalon - hisz eddig is itt éltem, ezt ismertem. És mindenkinek (2 gyermekem és én maradtunk, legnagyobb fiam külön él albérletben) legyen egy kis saját kuckója. És természetesen semmilyen hitelt nem vehetek fel.
Ez a számok ismeretében irreális elképzelés volt. Már-már kompromisszumot kötöttem, mikor találtam egy szőlő besorolású ingatlant kis hétvégi házzal, örök panorámával a Széchenyi hegytől a Gellért hegyig, kék busszal megközelíthető helyen. Sokat nem gondolkodtam, 3 nap múlva megvettem. Ahogy az iskola befejeződött ki kellett költözni az eladott házból, a megvett viszont lakhatásra alkalmatlan volt - villany volt de víz csak az utcán, koszos, sötét lepusztult. Vettünk egy 2 szobás sátrat meg egy kicsit a fiamnak, oda költöztünk. A holmijaink dobozokban, zsákokban egy nagy ponyva alatt egy hatalmas fenyő tövében várták, hogy ismét betölthessék szerepüket. Család (szülők, testvérek nem állnak mögöttem mint segítség)
A rossz ház alapjaira egy gyors könnyűszerkezetest dobtunk, a régi anyagát felvágtuk és később végig fűtöttük vele a telet - már az új házban. Mindenkinek van egy kis szobája, egy kényelmes konyha étkezővel, szép fürdőszoba a kádból panorámával. :-).
Az étkező részben van egy tömegkályha-szerű fűtőalkalmatosság - szintén saját kezűleg építve. Tökéletesen kifűti a házat. A havi rezsink mindenestül 1oE Ft alatt van.
Hagyományos nappalink nincs de 1OOO m2 a kert, tele gyümölcsfával és tavasztól már veteménnyel is, itt van nagy terasz, ácsoltunk nagy asztalt padokkal, építettünk grillező-tűzrakó helyet. A ház szerkezetét és a tetőfedést valamint a vízvezeték szerelést szakember csinálta, minden mást én a két fiammal. A főzés este bográcsban vagy a közeli bevásárló központban 7 után féláron kapható főtt étellel lett megoldva/kiváltva.
Igazából jó buli volt, mások fizetnek azért, hogy sátorozhassanak. Persze sokan hülyének néztek, mások pedig most, hogy áll a ház, nem hiszik el, hogy nincs benne 1O M Ft-ban úgy, hogy közben jövedelmem sem volt. És ahogy a ház építését befejeztük, találtam munkahelyet, hétfőn lesz egy éve, hogy ott dolgozom. 1O percre van az otthonomtól, ráadásul útba esik egy jó nevű iskola is ahova felvették kislányomat.
Magyar viszonylatban nem a legrosszabb a fizetésem - valamivel minimálbér fölött -, de ha hitelem lenne nem tudnék megélni belőle. Így viszont végre el tudunk menni ide-oda, hosszú ideje először normális karácsonyunk lesz. Nincs hitelem, és lassan oda jutok, hogy valamennyit félre is tudok tenni. Csak most, mert eddig a ház csinosítására költöttem a fizetésemből, mert azért az hozzá tartozik, hogy mikor beköltöztünk, még nem volt minden 1oo%-os.
Ugyan, turiból ruházkodunk, nincsenek drága kütyüjeink, és egyelőre nyaralásra sincs pénzünk, de magabiztosabb lettem, többet mosolygok, talán így társat is találok, ketten pedig bárhova eljuthatunk... Hiszen már nem a gondot, problémát jelenthetem valaki nyakába, hanem egy önmagát és gyermekeit fenntartani képes, csinos, jókedvű nő vagyok, nem mindennapi otthonnal, tervekkel, ambiciókkal.
Mindehhez igazából csak az kellett, hogy kilépjek a komfort-zónámból és mérlegelve az igényeinket másféle megoldásba merjek bele vágni, mint amit a társadalom nagy része sugallt volna.
És, hogy hiteles legyen mindaz amit leírtam, néhány kép az így elkészült otthonomról. Na jó, helyzeti előnyöm, hogy lakberendezőként nem idegen számomra az építőipar és igazán sikeres mindig a kis terek optimális kihasználásában voltam. Csupa olcsó és/vagy bontott anyagot, kiárusításban vett cuccokat, vettem. De a végeredmény tökéletesen vállalható!
Ha bárkinek segíthetek, azt szívesen teszem, mert hiszem, hogy nincs lehetetlen...
Amit pedig üzennék ezzel: egy életünk van, nagyon könnyű elrontani. És nem megoldás keseregni, másokat, a körülményeket hibáztatni, kívülről várni a megoldást. A saját életünk rendezésében önmagunkon kívül senki sem motivált annyira, hogy megoldja, rendezze helyettünk a dolgainkat....
Minden elismeresem, nagyon vagány vagy! 🙂 Kivancsi vagyok, hogy milyen a panorama a kadbol, kar hogy arrol nincs kep.
Gratula, további sok sikert!
Na ez a nem semmi.
És nem árt néha egy kis reality check, hogy rájöjjön az ember, milyen jó dolga van, csak nem okvetlenül tudja értékelni...
Bravo, Erzsébet, remek sztori! Így kell ezt, használni az eszünket, és nem a károgókra hallgatni. Ezt vagányul csináltad, így tovább!
Minden tiszteletem a Tied! Gratulálok!
Kedves Erzsébet!
Gratulálok, jó látni, hogy van aki kezébe tudja venni a sorsát. Ez az olcsó, bontott anyagos lakberendezés érdekes, nekem is van olyan lakásom, amit ilyen módon kellene berendezni. Vállalsz esetleg ilyesmi megbízást?
Keress meg a garazs@mail2.webex.hu címen.
Gratula 🙂
Elismerésem, ez így elég jó lett. A ház is, meg úgy általában a helyzet is.
Az, hogy a ház megáll 10M-ból, teljesen OK; amin picit meglepődtem a felvezetés után, az inkább az, hogy ennyi pénz maradt a hitel után. Mondjuk eddig is úgy gondoltam, hogy ha a hitel felszámolása után marad értelmes mennyiségű pénz, akkor nincs nagy gond, de ettől még jó látni a működő példát.
Amúgy az a kategória, hogy szőlő, jelent valamit? Pl. hivatalosan szabad ott lakni?
(Erzsébetnek off: a nulla helyett o, O betűt használni felesleges modorosság. Van 0 is, az való erre a célra. Kiszámolónak off: "minimálbér feletti fizetésért, mégis elégedett és örül, hogy jól kijön a fizetéséből" - szóval a "minimálbér feletti" az felülről nem határolja ám be. :))
Örülök, hogy ilyen emberek is vannak! Csak így tovább!
...azért az olyan érdekes, hogy minden olvasói level tökéletes helyesírással, és remek központozással érkezik 🙂
Gombócné: szoktam belejavítani, de ebbe pont nem sokat kellett.
Gratulalok, nagyon jo volt olvasni a tortenetet, csak igy tovabb!
Köszönöm az elismeréseket! Jó volna hinni, hogy legalább egy embernek adtam egy utolsó lökést az elhatározáshoz, hogy a panasz, kifogások és önsajnálat helyett a megoldást keresse!
A kádból a Széchenyi hegy és a budaörsi Kőhegy látszik este Bp és Budaörs csodás fényeivel! 😉
Stiel: amgol a klaviatúrám, nem találom a nullát ha átállítom magyarra, pedig kerestem egy ideig. De megköszönöm ha valaki elárulja hol van...
Bruttó 150-et keresek, (most telefonról írok 😉 ) a családi adókedvezménnyel ez egyben nettó is. Nyitottan minden jobb ajánlatra... 😉 😉
gombócné teri: nem értem a megjegyzést... Szerintem ez lenne a minimum magyar emberektől. Gondolom akit foglalkoztat egy ilyen blog, az tudatos próbál lenni, ebben pedig nem az a legmegugorhatatlanabb mérce, hogy átolvasson egy írást, mielőtt kiadja a kezéből.
@erzsebet Gratulálok, ügyesen és bátran csináltad!
Ez azonban már a korábbi hitelfelvételedre is igaz, a többség sajnos a fennálló hitelt sem tudná kifizetni ha manapság eladná a lakását, nem hogy még 10M maradjon, szóval az átlaghoz képest úgy tűnik mindig is józanabbul gondolkoztál, így joggal mondhatják, hogy neked könnyű, hisz volt 10M az újrakezdéshez. Csak azt nem kéne elfelejteni, hogy ez a Te korábbi jó döntésednek köszönhető, nem valami csodának!
Stiel: egy válasz lemaradt. Igen, ide vagyunk bejelentkezve ahogy a környéken szinte mindenki. A leginkább idegpróbáló az volt, hogy a vonatkozó földtörvényt még nehézkesen kezeli a gépezet így 11 hónap múlva volt a nevemen, addig széljegyen se. De már minden rendben.
@gombocne-teri : ha szerinted kamu a sztori, akkor miért nem azt írod? Te ennyire "egyenes ember" vagy az életben is? Miért nem lehet más sikerének örülni, miért kell mindenbe belekötni?
Legyél már kicsit pozitívabb!
Az adatok alapján (9 évvel ezelőtti hitel) gondolom a devizahitelből még a nagy elszállás előtt sikerült kiszállni.
Én is gratulálok Erzsébet, ez igazán merész húzás volt, de megérte!
Én is azt hittem, hogy Teri meggyógyult, mostanában voltak nem negatív hozzászólásai is.
Visszaeett, mint egy masszív alkoholista. 🙂
Mint gyakorló szülő, és a gyerekek kapcsán is bevillant egy gondolat: ne dobjunk össze egy (használts) notebook-ra nekik? Fejlődéshez fontos...
D.
Bratyli, kérdés, hogy kell-e nekik, egyébként miért ne.
@Erzsébet Nem semmi teljesítmény. Nagyon sokan vannak hasonló helyzetben vagy "csak" teljes életmód váltás előtt és nem mernek belevágni. Persze nalad szukseghelyzet volt, de a nagy többség itt indult volna el a lejtőn.
Antenna, Erzsébet is maradhatott volna a devizahiteles lakásában és várhatta volna a megmentést,okolhatott volna mindenkit a sanyarú sorsáért.
Szerintem semmivel sem volt jobban kényszer alatt, mint sok másik százezer ember, aki viszont semmit nem csinál.
Hihetetlen, micsoda ötletek vannak! Engem érdekelne egy havi költségvetés is, hogy két gyerekkel, a minimálbér fölötti jövedelemből, hogyan is lehet úgy kijönni, hogy lassan félre is tudsz tenni? Nekem a problémám, hogy a bevételünk sokkal magasabb ennél és a ki van a seggünk a gatyából. Igaz vagyonunk nincs - ilyen hozzáállással nem csoda - bár hitelünk is alig. Erre is szívesen látnék konkrét példát itt a kiszámolón, akár módosított számokkal is.
Gratulálok, példaértékűen csináltad!
Nagyon szívmelengető ilyen pozitív példákról olvasni, köszi szépen Erzsébet, hogy megosztottad! 🙂
Gratula
Kedves Erzsébet!
Minden elismerésem, gratulálok. Kívánom, hogy megmaradjon a kitartásod és, hogy méltó társat találj.
Szerintem, akik hasonló cipőben járnak, azoknak biztos lökést adhatott az írásod, de lehet, hogy érdekelnék őket a részletek, a hogyanok. Írhatnál egy blogot nekik:-)
Üdv Erzsébet. Nagyon tetszett a cikk és a lendületes élethozzáállás. 🙂
A 0 az 1-estől balra van, legalábbis az én billentyűzeteimen. A ` billentyű.
Gratulálok, ilyen szépen alakuljon a további életed is!
EgyBölcsész: Nos én sajnos abba eddig mindig bele buktam, hogy írjam a kiadásaimat.
Az biztos, hogy sajnos kultúrára kevés marad (gyanítom EgyBölcsész erre többet költ...) és ahogy jeleztem utazni se nagyon utazunk. Nincs felesleges nasi, sem kóla, a kertben amit tudok termelek (ez tavaly nem sok volt hisz épp építkeztem, de a gyümölcsfák ettől még teremtek. 🙁 ) megy a télire spejzolás mint nagyanyáinknál. Ruhára alig megy, a gyerekeknek is teljesen természetes hogy turiban vásárolunk, ott ha nem is trendi darabokat lelni, egyéniséget lehet kialakítani... Nincs TV előfizetés, ahogy írtam 10.000,- alatt van a rezsim, és a munkahelyre való bejárás sem visz el havi szinten 10.000,- Ft-ot - és ebben benne van az az 1-2 kisebb kiruccanás benzinköltsége. Szívesen írnék blogot de erre tényleg nincs időm, munka után gyerek, egy kis élet, és inkább személyes beszélgetések mint a monitor. 🙂
gombócné teri: mit tekintesz nagy elszállásnak?
2014. májusában történt a "váltás". Számomra ez már "utána" volt (67.000,- Ft-os törlesztővel... brrr. soha többet!)
Erzsébet, nagyon szép történet.
De a számok alapján azért nem úgy tűnik, hogy 0-ról indítottad az életed. A lakás eladása és a hitel kifizetése után maradt 10 milliód, akkor ott már a vásárláskor is lehetett jelentős önerőd. Ami sajnos nincs mindenkinek.
De azért gratulálok, hogy ki tudtál törni a hitelcsapdából!
Gratulálok Erzsébet! Csak így tovább! Ja és az önéletrajzodban ne felejtsd el kiemelni a problémamegoldási képességedet!
Nagyon egyedi ötlet, amivel megoldottad a lakhatást! Soha nem jutott volna eszembe még csak hasonló sem! Szerintem én csak a lakáshirdetéseket böngészném és bosszankodnék. :-I
Kedves Erzsébet! Megemelem a nemlétező kalapom! Nem csak kimásztatok a gödörből, hanem közben egy példaértékű modellt is mutattál a gyermekeidnek.
Amikor a levél közepénél jártam és írtad, hogy sokmindent saját kezűleg oldottál meg, pont az volt a gondolatom, hogy ezek után valami hasonló munkát kellene vállalnod. Aztán csak mosolyogtam, amikor olvastam, hogy ez mennyire közel van a szakmádhoz. A hozzászólások között meg valaki már meg is talált egy kéréssel.
Tehát igaz a mondás: segíts magadon, és más is megsegít!
@erzsebet :
A 0 az vagy a 9estol jobbra, vagy az 1estol balra van, kiszotastol fuggoen.
Az eredmenyekhez amugy gratulalok en is! Mi is szoktunk azon gondolkozni, hogy hogyan hozzuk ki a lakhatast minel olcsobban. Ugyhogy ezeken a lehetosegeken mi is elgondolkozunk majd.
Ha itt valakinek megirod picit bovebben a reszleteket, akkor megkoszonnem, ha nekem is elkoldened. Az e-mailcimemet kiszamolo latja.
Erzsébet, ha nincs időd blogot írni, de pár dolgot érdemesnek tartanál megosztani, vagy válaszolni az itteni kérdésekre, egy-egy cikket nyugodtan írhatsz, aztán ide kitesszük.
A kérdésekből látod, mi érdekli főleg az embereket.
@erzsebet Gratulálok! Szép kis meló lehetett ezt végigvinni, de nagyon profin megoldottad! Azt hiszem sok ilyen elszánt és kitartó emberre lenne szükség.
Grat, szep talpraallas!
De azert meghult bennem a ver mikor azt olvastam hogy munkanelkuli GYESeskent hitelt vettel fel egy boven 10 millio feletti haz megvasarlasahoz, ez egeszen dobbenetes felelotlensegnek tunik.
Inspiráló.
Gratulálok, Erzsébet! 🙂
Nagy-nagy gratula Erzsébetnek! Igazi úttörő vagy! Komolyan mondom, meghoztad a kedvem, h kövesselek! 🙂 🙂 🙂
Gratulálok, és szívesen látnék még képet a kialakított házról, hasonló megoldáson morfondírozok én is.
@erzsebet Nem gombocné írta a nagy elszállást, hanem én, csak neki is írtam abban a hozzászólásban. 2008-2009-re gondoltam, hogy azelőtt szállhattál ki, de ezek szerint nem. Nagyobbnak feltételeztem a hitelt, mint amennyi lehetett, azért gondoltam ezt, de most úgy tűnik a házad értékéhez képest alacsonyabb volt a hitel (még a megemelkedett árfolyammal is), ha maradt 10 millió, vagy a visszafizetett tartozás nem volt már olyan nagy.
Én is kíváncsi vagyok minden publikus részletre, mert minden ötleted lehet, hogy másoknak is alapul szolgálhat a saját helyzetünkben.
Köszönöm a bíztatásokat. 🙂
Az, hogy nem a nulláról indultam, kvázi igaz... Volt egy a hitelfelvételkor 27 M-ra értékelt inagtlanom amihez csak 5,5 M-t vettem fel. Végül 18-ért tudtam eladni, ami maradt nem egészen 10M Ft... Ha így vesszük, mínuszról indultam. DE maradhattam volna a házban azzal, hogy csak nem dobnak ki ha nem tudom már fizetni a hitelt. (BAR listán nem voltam...) Mondhattam volna, hogy én aztán nem veszítek extra 9M Ft-ot... Kérdés élet-e folyamatos nélkülözésben élni szép házban vagy jobb döntés tovább lépni? A nulláról indulóknak nyilván nem példa az esetem, de a palotában nyomorgóknak talán....
Ismerem a levélírót kb. 15 éve, a sztori az elejétől a végéig igaz.
Annyival egészíteném ki a leírtakat, hogy azért nagyon sok küzdelem ára ez az eredmény és sokszor kellett a fogát összeszorítania, hogy ne adja fel. Nekem az tetszik legjobban, hogy nem keseredett bele, hanem továbbra is életvidám csaj. 🙂
A ház kevesebb, mint 10MFt-ba került (telekkel együtt), hiszen élniük is kellett. A nulláról indulást én nem forint értékben érteném, hanem a ház fizikai létezésére, de ez csak az én olvasatom. Az adminisztrációs kálváriát nem is részletezte, pedig ott is voltak buktatók.
Kedves Erzsébet!
Előrebocsátva, hogy minden tisztelet az erőfeszítéseidnek, azért a sztoridat korántsem lehet tipikus megoldási mintának tekinteni. Nem vagyok építész, jogász, közgazdász, de ami így hirtelen szemet szúrt:
1. A jelenlegi adósok 80%-nak nagyobb a tartozása, mint amikor felvette a hitelt (forrás: MNB 1 hete megjelent tanulmánya). Így nekik nemhogy 10M nem maradna hiteltörlesztés után, hanem örülhetnek, ha nincsenek mínuszban, pláne esetlegesen alulárazottan (írtad, hogy 2 hónap alatt elment).
2. Külterületen ált. beépíthetőség 3%, tehát felteszem 30m2 alapterületen mindenkinek van saját kuckója. Vagy...?
3. Felteszem, az épületre az engedélyek is rendben vannak. Vagy...?
Szóval minden tisztelettel, de nem életszerű és/vagy legális megoldási javaslatokat könnyen lehet adni, de akkor hol a határ?
Hangya, maximum a nemfizető adósoknak, akikről szintén kiderül, hogy valami 40%-a tudná fizetni a hitelt, csak nem akarja.
Egy ismerősöm szinte ugyanígy tesz. Eladták a panel lakást, mivel Nyugat-Magyarországi, elég jó áron. A hétvégi telkükre pedig felhíznak egy könnyűszerkezetes házat az árából.
Ők szerencsére nem kellett sátrazzanak, mivel kell azonnal kiköltözniük. A párja szerencsére jártas az építőipari kivitelezésben, vállalkozóként vannak eszközei, ezzel is sokat spórolnak.
//kiszamolo.hu/tanacsadas-devizahiteleseknek/
Egy másik eset, amikor ragaszkodott valaki a túl nagy házhoz.
Sziasztok!
A mi környékünkön (Budapestől 80 km-re) is egyre többen költöznek ki a települések környékén évtizedekkel ezelőtt épült nyaralókba.
A nyaralók "különlegessége", hogy kisebb alapterületűek, de van hozzá némi kert. Így valóban csökkenthető a rezsi és némi ráfordítással (nyílászáró csere, külső hőszigetelés, fűtésoptimalizálás) még komfortosabbá és olcsóbban fenntarthatóvá tehető.
A nyaralók közel vannak a településekhez, így 15-20 perces gyaloglással minden (bolt, gyógyszertár, orvos, iskola, óvoda, tömegközlekedés) elérhető.
És különlegesség még, hogy általában a nyaralók a települések legszebb pontjain létesültek... 🙂
És igen, fontos a szemléletváltás!
Erzsébet! Gratulálok!
Bár biztosan nem lehetett könnyű a váltás sem neked, sem a gyerekeknek.
Hajrá!
Én egyetlen dolgot találok szomorúnak, de azt nagyon. Ezt a mondatot: "Magyar viszonylatban nem a legrosszabb a fizetésem – valamivel minimálbér fölött -,"
Bruttó 150 e ft "nem a legrosszabb fizetés"? Persze abszolút értékben így van, hiszen a minimálbér kisebb. De ne örömködjünk már ennek!
Hujber Tünde,
A magyar nettó átlagfizetés 158 ezer forint. Erzsébet hazavisz 150 ezret.
Tényleg kár örömködni, hogy az országos átlag a fizetése, eshetünk depresszióba is, úgyis az az igazi magyar néplélek sajátja.
@jelentektelen-hangya Szerintem Erzsébetnek is több volt a tartozása, amikor végtörlesztett mint amkor felvette, mivel devizahitel volt. Te nem azt akartad írni, hogy az ingatlan értékénél több a tartozása sok embernek, mint amikor felvették? Nyilván Erzsébet még egy normális arányban vett fel hitelt anno, nem az akkori hitelfedezeti érték maximumát,mint sokan mások, akiknél jelenleg több a tartozás, mint az ingatlanfedezet.
Miklós, nem tudom, miből gondolod, hogy csak a nemfizető adósoknál gond ez, bár erről nincsenek konkrét számaim. Tehát attól, hogy valaki rendesen törleszti a hitelét, nem következik, hogy ingatlaneladással új életet tudna kezdeni, hiszen tudjuk, hogy sokaknál nem fedezné az eladott ingatlanból befolyó pénz a tartozását.
(Más kérdés, hogy ha valaki nem engedheti meg magának, hogy ingatlana legyen, akkor ne legyen.)
De ettől még nem lehet Erzsébet esetét megoldási példának ajánlani, mert ez speciális eset. Az, hogy cselekedett, és nemcsak panaszkodott, persze tiszteletreméltó.
Kedves Jelentéktelen Hangya!
32 m2 az alapterületünk, ehhez beépítve a padlástér még 18 m2 alapterület.
Nappali nincs, ahogy írtam...
Az igaz, hogy ez nem megoldás annak aki úgy vett fel hitelt, hogy már a felvételkor is túlterhelt volt az ingatlana. Azért nem hiszem, hogy szégyenkeznem kell, hogy nem sodortam magam még nehezebb helyzetbe... Én az ingatlanom akkori értékének 20 %-ig terheltem, így maradhatott meg a bukás után is majdnem 50 %.
Az engedélyek: ez részben van rendben, ugyanis felújítást jeleztem, nyilván ennél azért jobban hozzá nyúltunk. De megbeszéltem az önkormányzattal, maximális segítőkészséget mutattak és megkaptam a fennmaradási engedélyt. Itt gondolom azt, hogy ha kicsit könnyebb lenne az önerős építkezés, akkor nem kellenének ilyen kiskapuk. Az mázli, hogy itt pont megértették a helyzetet. Biztos nincs így mindenütt bár gondolom az se mindegy hogyan kéri valaki.
Igen, nekem is az volt a dilemma, hogy nem lakóövezetbe hogy lehet bejelentkezni, hogy ne legyen onnantól "hajléktalan" az ember papíron. Én anno nem mertem Budapesten belül se ilyet megvenni emiatt, átminősíteni nagy cirkusz, néha lehetetlen. De az "out of the box" gondolkodás gondos tervezéssel és némi szerencsével példa értékű.
Viszont az is az érzésem, hogy Erzsébetet ezek után lakberendezési felkérésekkel fogják elárasztani, mert a bemutatott "minta" igen tetszetős, és sokan küzdenek, hogy legyen kis térben is lakható, esztétikus otthonuk limitált költségvetésből, tehát lehet, egy vállalkozás is alapozható majd erre a tudásra:)
@Kiszamolo! Hogy lehet a nettó 158 ezres fizetést a BRUTTÓ 150 ezres fizetéshez hasonlítani? Almát az almával! Eddig ez nem volt jellemző rád ... 🙂
Az úgy történik, hogy tudok olvasni. Ugyanis Erzsébet leírta, hogy a gyerekkedvezmények miatt a nettója annyi, mint a bruttója.
@Kiszamolo: félreérted, amit írtam. Én arra reagáltam, hogy milyen gáz, hogy br. 150 000 ft-ot már "nem olyan rossz"-nak mondunk. Br. 150 ezer ft ugyanis BRUTÁL ROSSZ. Lehet, hogy Erzsébeték kijönnek belőle, meg még sokmillióan rajta kívül, de ne vágjuk már a földhöz a fenekünket örömünkben, mert ennyit keresünk. Minél inkább örülünk neki, hogy de jó, hogy ennyit is kapunk, annál inkább nem fognak feljebb kúszni az átlagbérek. Miért is kúsznának, ha az emberek már 150 ezer ft-tól is elalélnak?
Azt kifejezetten pártolom, hogy Erzsébeték kis helyen laknak. Én is miniházra vágyom, bár én egyedül élek. Támogatom, mert kisebb ökológiai lábnyoma van, mert a kis alapterület nem támogatja a konzumidiotizmus terjedését (nincs hova rakni a feleslegesen vásárolt kacatokat), és mert minden kicsisége ellenére emberléptékűbb, mint egy 150-200 m2-es hodály.
@vakmacska : Engem nem érdekelne, ha papíron hajléktalan lennék, ha cserébe lenne egy olyan valódi (és saját) házam, mint Erzsébetnek. Mit számít, mi van a lakcímkártyára írva? Nekem van lakcím a kártyámra írva, mégis hajléktalannak érzem magam, mert csak egy albérletben lakom. 🙂
@hujber-tunde: Ha lenne kiskorú gyereked, akit elvesz a gyámhatóság, ha papíron hajléktalan vagy, de minimum nem folyósítják a családi pótlékot (ami nem fedezi ugyan a gyerekre fordított pénzt, de kis keresetnél fontos), akkor bizony érdekelne ;).