Beszéltem ma valakivel, aki a három gyerekére való tekintettel szeretne a kis lakásból magánházba költözni és ha már így dönt, valami jobb környéken keres telket és arra építkezne.
A fizetésük bőven átlag feletti, bár nem kiugróan magas, önerő is van szépen, de ennek ellenére a tervezett ingatlanhoz további sok tízmillió hitelre lesz szükség, még akkor is, ha a CSOK-ot is igénybe veszik.
Az ember egyszer akarja megépíteni A HÁZAT, akkor pedig már olyat szeretne, aminek élete végéig tud örülni.
Ha felveszik a szükséges hitelt 10-15 évre, akkor a megélhetésre marad havi négyszázezer forint. Amiből fel lehet nevelni három gyereket, ha nagyon muszáj, hiszen sokan ennyiből nevelik a gyerekeiket, de feltettem neki a kérdést, hogy ér ennyit A HÁZ?
Beáldozod az életszínvonaladat és 10-15 évig centizgetni kell a pénzt, csak azért, hogy úgymond az álmaid otthonában lakhass. Fogod élvezni a madárcsicsergést és a kilátást, a jó levegőt és az igényes környéket, ha közben azért rágod a szád szélét éveken át, hogy miből vegyél a majd kamasz gyerekeidnek új cipőt és miből etesd őket?
Arról már beszélni sem merek, hogy milyen sokkban leszel másfél évtizeden át, nehogy elveszítsd az átlaghoz képest jól fizető munkádat, vagy az egészségedet, mert akkor borul minden.
Ha nem keresel az álmaid házához eleget, szerintem ne akarj erődön felüli házban élni.
Mondtam nekik, hogy már ettől a hónaptól is próbálják ki, milyen lesz megélni havi négyszázezer forintból öt főnek. Legalább fél évig tegyék félre a fizetésükből azt a részt, ami a hiteltörlesztőre kell. Sőt, érdemes kipróbálni, milyen lenne, ha százezerrel kevesebbet keresnének egy új munkahelyen, vajon havi háromszázezerből mennyire jönnének ki.
Éljenek meg legalább fél évig havi háromszázezer forintból, ami az eddig havi költésüknek jóval kevesebb, mint a fele.
(Még ha minden a legnagyobb rendben is lesz most, 6-7 év múlva a gyerekek kamaszodni fognak és hirtelen háromszor annyiba fognak kerülni, mint addig. Ezzel is érdemes kalkulálni.)
Félreértés ne legyen, meg lehet élni havi három- vagy négyszázezerből, hiszen a legtöbben az országban most is ennyiből élnek, a kérdés, ér-e ennyit az egész? Az még hagyján, hogy a teljes vagyonod 15 év múlva is téglában és cementben fog állni, de vajon fogod-e majd élvezni a házadat, ha az a mostani életszínvonalad lefelezésével-leharmadolásával fog járni?
Nyaralni mész 15 éven át, vagy inkább tízmillióval drágább telket veszel? Autót tartasz fenn másfél évtizedig vagy építesz helyette plusz egy vendégszobát? Megveszed azt az ételt az üzletben a következő 180 hónapban, amit csak megkívánsz, vagy inkább kiülsz a teraszra és a kétnapos kiflit parizerrel majszolva élvezed a kilátást?
Érdemes ezt átgondold, mielőtt az álmaidat valósággá váltod, mert könnyen lehet, hogy az álom rémálommá fog válni. Légy reális és ne vállald túl magad. Jobb egy sorházban vagy ikerházban elégedett családként élni, mint a hegyen a nagy házban az anyagi dolgok miatt veszekedni és nélkülözni.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Kifli+ parizer,és a havi 400 ezer.:D
Paprika és ha havi 300 vagy 250 lesz az, mert annyival kevesebbet fog keresni az új munkahelyen, ahol nem lesz vezető?
Három kamasz szerinted mennyibe fog kerülni?
Mire kifizetik a hitelt, kiröpülnek a gyerekek, és 2-en kergethetik egymást a nagy házban, amit nem győznek kifűteni és takarítani. Ez is egy szempont. Én nem a nagy házról mondanék le, hanem a környékről, és hitel nélkül vagy minimális hitelből (amit 2-3 év alatt visszafizetek) építkeznék vagy vásárolnék. A végleges házat ráérnek akkor megépíteni, ha ketten maradnak.
Ismerosok, kollegak, rokonok kozul szinte mindegyiket eleri a hazat kell a zoldben venni betegseg, kb. az elso gyerek megszuletese utan. A tobbsegnel a gyerekek nem igazan erdeklodnek a termeszet irant, kamaszkorukra ez meg rosszabba valik, megutaljak a kerti munkat, utana meg elmennek tanulni es mar nem is jarnak haza, ha igen, akkor sem a kertet akarjak karbantartani. Szerintem total felesleges iszonyat penzeket beleolni egy hazba, ha mindezt csak a "gyerek" miatt akarjuk.
Felmillio euros hiteleket akarnak felvenni ugy, hogy csak a ferj kereso es nagy valoszinuseggel a kovetkezo 5-10 evben a feleseg nem fog szinte semmit keresni. Hasonlo kerdeseket kell nekik feltenni, mint Kiszamolo tette 🙂
Szerintem ez a kulcsmondat:
"Éljenek meg legalább fél évig havi háromszázezer forintból, ami az eddig havi költésüknek jóval kevesebb, mint a fele."
Ha eddig kb. 300ezerből élt volna a család, akkor nincs azzal gond, ha mostantól nem mondjuk 1M, csak 400ezer lesz a havi maximum.
De ha eddig az 1M-t is elköltötték, akkor nem jó ötlet kényszerből visszavágni a költségeket.
Több tízmillió? Barátomék nemrég vettek Halásztelken új építésű, csodaszép, 120 nm-es házat, valami huszoniksz millióért. Persze nem a legelegánsabb környék, de minden fontos dolog (óvoda, iskola, bolt) elérhető közelségben van. A lokáción szerintem sokat lehet spórolni.
Ebből kiindulva, szerintetek melyik a legjobb budapest környéki település, ahol még nem szálltak el az árak annyira , viszont elérhető távolságra van Budapest, akár tömegközlekedéssel is?
Ostra, az nagyon olcsó volt, telekkel együtt 180 ezer forintos négyzetméter ár? Ha a telek gagyi és csak 6 milliót ér és a ház volt 25 millió telekkel, akkor 158 ezer forint/négyzetméter új építésű? Miből készült? 🙂
Szeretem ezt a blogot de ez rohadtul el van rugazskodva a valóságtól. 400.000 forintból nem tudnak megélni? Kicsit le kellene szállni a valóságba Budapestről, ahol a nettó 150.000 ft jónak számít.
Alkalmi, teljesen mindegy, hogy mennyiből élnek most és mennyiből kellene.
A kérdés az, ér-e annyit a ház, hogy ezért leharmadolják az életszínvonalukat.
A számok lényegtelenek.
Nem az a fő gond, hogy majd 6 év múlva kamaszodnak a gyerekek.
Hanem, hogy egy ház a legritkább esetben van teljesen kész a beköltözéskor. Főleg egy tar telekre épült új ház. Még ott a kerítés, a kert, kell pár bútor, pár évente tönkremennek a nagy ht-i gépek is. Terasz/télikert stb.
ÉS majd eközben kamaszodnak a gyerekek.
Családi házat az vegyen, aki még tud rá költeni.
@Stanlee:
Mi annyira baj a családi házakkal? Mi 4 millióval vettük többért a családi házunkat mint amelyik panelból eljöttünk. A mostani korszerűsítés után a fűtésünk éves szinten 110 ezerrel, az áram 100 ezerrel, a közös költség 110 ezerrel (a szemétszállításunkat levettem belőle) kevesebb, mint a panelben lenne. Ez éves bő 300 ezer forint. És a panelekre most kell majd elkezdeni igazán költeni. Akár milliókat per lakás (gerincvezetékek, áramhálózat cseréje, lift csere stb. ez a három a mi panelunkban nem fog kijönni 1,5 millióból per lakás, halogatják is.. de az egyik szomszéd házban a liftet már leállította az ÉMI, olyan az állapota)
A gyerek habár még csak 8 éves, de már ma is kinn lógott a kertben, imád kertészkedni, imádja a teraszt vagy a kandallóban ropogó tüzet bámulni. És nálunk is a fő oka a kertes háznak a gyerek volt.
Szerintem nem éri meg.
Biztos nem meglepő, hogy én is ismerek ilyen családokat, vagy tucatnyit. Akik a cikkben szereplőkhöz hasonlóan tovább nyújtózkodtak, mint ideális lett volna, ott sorban jöttek a gondok: negatív munkahelyi változások, simán csak stressz, befejezetlen ház, vita az anyagiakon, túl sok hétvégi munka a házzal - vagy ezek kombinációja. Azok a kivételek, akiknek belefért.
Akkor inkább a szerényebb hajlék, de boldog és gondmentes napok.
Az jó ötlet, hogy próbálják meg fél évig a szűk költségvetést. Ha eddig 7-800ezret költöttek havonta, gyorsan rájönnek, higy mennyire fáj majd a 3-400-as keret. Arról nem beszélve, hogy A HÁZ az eddiginél több pénzt fog feléleszteni (gondozott kert, locsolórendszer, szép kerítés, több bútor a nagyobb alapterületre stb.) Vagy nem lesz álomszerű...
Nálunk rajtam tört ki, hogy kertet akarok. A gyerekek is mondták, de ők a kutyát/macskát is 😉
Kertes házban nőttem fel, utáltam. De elegem lett, hogy ha napozni szeretnék és pár gyümölcsöt, akkor fel kell pakolni vagy elmenni a nagyszülőkhöz. És mérhetetlenül elegem lett a társasházból.
Miért kerülne a kamasz gyerek többe?
Lehet az én felfogásom a szokatlan, de ha az igényei meghaladják a szükségleteit, akkor azt bizony neki kell előteremteni.
Meepwn, kezdjük mindjárt azzal, hogy többet eszik, mint egy felnőtt, mert növésben van. Aztán különórákra jár, mert a felvételire/érettségire készül. Meg hétvégén elmenne ide-oda, ahová előtte nem járt. Persze, elmehet dolgozni a 13 éves, csak akkor téged fognak lecsukni miatta, mert a törvény tiltja.
1986-ban az akkori Lakáskultúrában olvastam az alábbi olvasói levelet. Kétgyerekes csakád 3 szobás lakásba költözött. Az egyik szobában a papa kérésére “magyaros ebédlőt” rendeztek be. A másikban elegáns nappalit bárpulttal. A kérdésük az volt, hogyan helyezkedjenek el négyen a maradék egy szobában? 😉
Hát azóta sem változott sokminden ;))
Mondjuk túl nagy házba költözni is hülyeség. (ha jól értem, ők nem valami kis házba mennének). Takarítani, karbantartani... Mi is sokat dilemmázunk, h a 3 gyerekkel jó lenne egy ház (max. 80-90 nm,) ahol az udvarra állandóan ki lehet őket zavarni. Ők imádnak kint lenni, szerencsére nem szgép és telefonfüggők,. De szívem szerint valójában panelt választanék, mert az a legkényelmesebb, legegyszerűbb. Most társasházban lakunk, aminek közös udvara van - na ez a legszarabb. Közös lónak túrós...
Teljesen jogos a dolog. Rengeteg sok 10, 100 millió forintot érő böszme nagy házat, meg sok millió forintos luxusautót látok, hogy minden elgondolkodom ezen, hogy egyszerűen nem hiszem el, hogy ilyen sok embernek ilyen sok pénze lenne. Mondtam is sok embernek, akik irigykednek az ilyen emberekre, hogy csak azt az egyet kérdezzék meg tőlük, hogy 10 millió forint hitelük van összesen. Egyből más lenne a gyerek fekvése.
Hogy a francba lehet havi 6 kilót elkölteni..?
Nekünk csak két gyerekünk van (9 és 11 éves), de ritkán van 200 felett a havi össz. kiadás.
(Az össz. bevételünk ~ 700 per hó.)
Korábban nekem is volt ilyen "majd megépítem álmaim házát" álmom.
Azóta láttam pár építkezést, és kiismertem magam, mennyire vagyok hajlandó hajnal kettőig válaszfalakat tervezgetni kis kockás füzetben, mestereket hajkurászni, és egyáltalán, másfél évig a napi rutin mellett építésvezetni is. Nos, nem vagyok hajlandó, sokkal egyszerűbb egy, az igényeimnek 90%-ban megfelelő házat venni, készen.
Egykeresős modellben, komoly anyagi tartalékok nélkül nekivágni 15 évre eladósodni.. kockázat a köbön.
A nagy ház viszont nem feltétlenül baj, csak úgy kell tervezni, hogy ha ketten maradnak, akkor le lehessen választani a felét, és eladni/kiadni. 3 gyerekkel tényleg jó a 200 nm, ha csak ketten maradtok, akkor viszont nyűg az egész.
SzaboZ,
Ha nem gond, hogy megkérdezem, ebben a havi 200 ezerben a rezsi és szó szerint minden benne van? Budapesti vagy vidéki költségek ezek?
Köszönöm.
Általában komplett hülyének néznek a barátaim, ismerőseim, amikor ilyen sláger témában felteszem a "MINEK?" kérdést.
Két gyerekkel 35 év körül, normális keresettel, hitel mentesen spejzolunk inkább és 65nm en elvagyunk. Jó 10 év és pihi.
Továbbá építkezni szerintem most csak az álljon neki, aki feltétlen hajt idegösszeomlásra és anyagi csődre 😀 .
Miért van itthon ekkora kultusza a hatalmas, szép ingatlan mániának?
Miért nem hajtanak az emberek inkább kiegyensúlyozottságra, stabilitásra és kiszámíthatóságra?
Mindenki lát itt ott szép ingatlanokat, de hogy arra általában mit áldoznak a tulajdonosok már senki sem látja. MINEK?
Mivel a hozzászólások egy része elment a szokásos "Há' mé nem tunnak megélni havi 150-ből, mi is annyiból élünk, el vannak ezek szállva" stílus felé, ezért most kicsit pihenünk, mert nincs kedvem ezeket kerülgetni. (Ezek a hozzászólások nem jelentek meg.)
Lassan írom, hogy biztos átmenjen: lényegtelen, hogy most mennyiből élnek, lényegtelen, hogy odalenn vidéken te mennyiből élsz, ahhoz sincs semmi közöd, hogy ők mire költenek havi akárhány százezret és ne te mondd már meg, hogy mennyiből éljenek ezentúl.
A lényeg, hogy mit kell feláldozni az álmukért. Próbáld meg megérteni, mit olvasol és ne szokás szerint a számokon lovagoljál és kiosszad az észt, mennyiből éljen meg mindenki más. Meg hová menjen nyaralni, mennyit költsön házra, autóra meg úgy egyáltalán mindenre.
(Meg különben is rohadjon meg mindenki, aki többet mer keresni nálad.)
Ha majd kicsit lenyugszanak a kedélyek és több értelmes hozzászólás születik, mint buta, majd újranyitom a hozzászólásokat.
Elnézést kérek azoktól, akik értették a cikket és okos dolgokat akartak írni.
Ha én az összes bételem elköltöm havi szinten és egy álom miatt évtizedekig annak a 40%-ból kellene megélnem nem vállalnám be. Ha a felét eddig is félretettem és csak 10%-al kevesebből kellene megélni akkor valószínűleg igen.
De ha több tíz, esetleg 100 milliós hitelt vállalnék be akkor azért kicsit remegne a lábam, hogy mi lesz, ha lebetegedek vagy elveszítem a munkám és csak kevésbé jól fizetőt találok.
Nagy lakás - mire felnőnek a gyerek és kirepülnek csak teher lesz. Én inkább a gyerekeknek vagy nyugdíjra spórolnék, mint egy "álomházra".
@Szabó Gabriella
Igazad van, mindent jól látsz!
Szerintem is mindenki addig nyújtózkodjon, amíg a takarója ér! Nekem van pár ismerősöm, aki először kisebb, szerényebb, nem olyan szuper környéken vett lakást, majd 7-8 évente jobb helyekre költözik, mert addigra megteheti. Így kell ezt ésszerűen csinálni.
Szerintem egy haz epitesekor vasarlasakor az a legfontosabb hogy hol van.Szar helyen nem erdemes alomhazat epiteni ,venni, mert soha nem tudod jol eladni.Akkor inkabb tenyleg maradjon kisebb lakasban de mondjuk jo helyen.3gyerekkel sem kell feltetlenül 200nm.
@SzaboZ,
Mas mar kerdezte, megelozott, de hogyan?
Numbeo szerint is budapesten az atlag egy fore szukseges az havi -150-160K rezsi es lakhatas nelkul.
Jelenlegi lakasarak melletti hitellel vagy berleti dijjal ez inkabb mar inkabb 250 fele van per fo.
@ Ostra: Budapesten belül is vannak megfizethető környékek, remek tömegközlekedéssel és jó infrastruktúrával. Alapvetően a külső kerületek ilyenek, és nem csak Pesten, de pl. Budán is.
Mi Budafokon lakunk, a városrész szlogenje "Kisváros a nagyvárosban" és ez tényleg így van.
@Ostra
Egy ingatlan értékét kizárólag a lokáció adja, és a Halásztelken huszonikszért vásárolt házból csak veszteséggel fog tudni kiszállni később, tehát bukott befektetés. Tudom, van az az eset, hogy "örökre" veszi valaki, de a saját példám az, hogy az elmúlt 5 évben kétszer adtam el a lakóingatlanom. Megtanultam egy életre, hogy a jó lokáció kiválasztása létfontosságú.
Szvsz olyan hely nincs, ami olcsó, jó a közlekedése és minden egyéb. Mondanám a budai aggloban Budakeszit, Telkit, ami minden szempontból élhető.
Egyébként nem éri meg az álomháznak mindent beáldozni, csak kivételes esetekben. Van az úgy, hogy átmeneti nadrágszíj-húzással jó befektetést lehet eszközölni, vagy akár társadalmi ugrást is, ami közép-hosszabb távon fizetődik ki, ill. életminőségben. De az emberek 99%-a csak házat akar valahol, amit még fogszorítva ki bír fizetni, aztán majd lesz valahogy.
Nem eri meg! Én sem értem azokat az embereket akik 10-15 vagy esetleg 20-25 évre idegbajt vállalnak fel a hiteluk miatt. A féléves próbaidőszak remek ötlet de egyébként mindenki gondolja végig hogy mi minden történt vele 10-15 év alatt és rájön hogy egyszerűen a jövő kiszámíthatatlan. Mi például szülőkkel gyerekkel költöztünk nagy házba nem túl elegáns környéken, jól érezzük magunkat,de az elmúlt 15 év alatt elhunytak a nagyszülők, a gyerek kirepült,ketten vagyunk a majd 200 négyzetméteren.férjem nem akar költözni Én viszont kénytelen vagyok takarítónőt tartani a ház rendben tartásához, mert egyedul sok. Nálunk nem volt hitel Tehát az eltelt időt kellemesen éltük meg de ha felvettunk volna hitelt kb mostanaban jarna le, és lekötötte volna a bevételünk nagy részét nem tudtunk volna utazni nem tudtunk volna úgy élni ahogy szeretünk, nem tudtunk volna segíteni a gyerekünk életkezdéseben.
Szerintem ha valakinek 10+ millió hitelre van szüksége, az már tovább nyújtózkodik a takarójánál. Ha nagy fizetése van, akkor azért, mert miért nem tudott többet félretenni, ha kevés, akkor meg azért.
Rossz a felvetés. Ha probléma, akkor nem veszünk új házat.
Én a legrosszabbkor vettem fel hitelt házra, és mostanra alig maradt valami a 30+ hitelből, használt újszerűt. Volt segítség is, de kb 6 év után látszott, hogy nem lesz már gond.
Most van egy házam.
Vegyen használtat. A mostani kecót meg nem el-, hanem kiadja. Az új most horror, és nem csak az ára, hanem a szakik hiánya miatt is.
A kertes házzal nem csak a nyűgöt veszed meg, hanem a lakógyűléstől, és a 30e fő/km2 népsűrűságtől, az ehhez tartozó forgalomtól szabadulsz meg.
Persze hátrány is jár hozzá, és nem a kerti munka. Az intézmények távolabb lesznek jellemzően, és a buliból hazasétélás is tovább tart, de van taxi, meg kisgyerek mellett az éjszakai züllés úgyis takarékon van.
Korábban írtam, nem tudom mi lesz a köv. 15 évben, de én most inkább ingatlanpárti vagyok, lakni kell (pláne, hogy nem veszem, hanem benne vagyok :))
A cikk nagyon jó témát boncolgat, megkockáztatom: az ember életének egyik legfontosabb témáját.
Nagyon sokan végigjárják a leírt utat, aztán ki így, ki úgy dönt.
Mi úgy döntöttünk, hogy az építkezést nem vállaljuk, hanem némi kompromisszummal és pár vargabetűvel egy ikerház felet vásároltunk. Amúgy panelből költöztünk egy új társasházi lakásba, majd a házba (4 gyermekkel), még a régi szocpollal (no CSOK, no 10 + 10 millió).
Hogy megérte-e? Utólag azt mondom, hogy igen (pláne, hogy most fizettük vissza a Fundamenta hitel utolsó részletét).
Hogy volt-e idegeskedés, annak ellenére, hogy "csak" felújíttattuk? Igen, bőven.
És hogyha most állnék a döntési helyzet előtt, újból így döntenék-e? Majdnem biztos, hogy igen!
Amit nagyon fontosnak tartok, és végig ehhez tartottuk magunkat: nem szabad olyan szinten túlvállald magad, hogy belerokkanj - és azt hiszem, a cikknek is ez a fő üzenete.
Es meg annyit hogy mikor letelik a hiteltörlesztés, kezdhetnek gondolkozni a nagy ház felújításában ami majdnem annyiba fog majd kerülni mint amikor megvették.
SzaboZ
Akkor leírom én, mennyi az élet NEKEM Budaörsön(asszony, egy kisgyerekkel):
-46 nm2-es lakás albérlet: 110 ezer +18 közös +villany+ víz+internet
-háztartás havi 50-100 között (jó minőségű kaja, ezen nem spórolok)
-autó nekem all in havi 50-60 ezer (tankolás,adó, biztosítás, szerelés ,13 éves )
-sport havi 15 rongy kettőnknek
- gyerek kb havi 20 ezer egyelőre még.
-egyéb minimális kültségek 20 (egyébként ez sokkal több)
eddig alsó hangon min 300 nem kimaxolva az értékeket, ennyiből lehet itt minimum élni, de akkor ne történjen semmi és nem költöttem semmire, ami ugye sosem igaz, mert mindig kell valami..
Továbbiak:
-megtakarítás különböző helyekre havi 160.
-ilyenolyan adók, biztosítások havi 25 kb
-étterem, pia, szórakozás havi 30-40.
-anyámat segítem havi 25 + szereltetem a kocsiját az is évi 50-60
-kutya évi 100 ezer kb. 25 kg-os(kaja, oltások, orvos)
folyt
Én mindenkinek, aki építkezni akar, csak egyet tudok javasolni: ne tegye!
Már eleve a tervezésre is rá kell szánni az időt, de akinek már most kész van a terve, az is nagyot fog koppanni, amikor kivitelezőt kell találnia. A kivitelező még ha el is vállalja (persze borsos áron), akkor sem fogja tudni tartani a határidőt és a minőséget.
Arról meg ne is álmodjon senki, hogy a munkája mellett felügyelni tudja majd az építkezést, pláne ha a jelenlegi lakhelyétől messze van.
Az elmúlt években annyit emelkedett a munkadíj és az anyagár, hogy a CSOK-ot simán elviszi (nem beszélve arról, ha valaki nem is tudja igénybe venni a CSOK-ot).
Nekem még szerencsém volt, mert a nagy építési láz előtt kezdtem el építkezni és a CSOK menet közben jött be extraként.
folyt. köv.
Egy építkezés eleve rengeteg stresszel és nem várt extra költséggel jár, én biztos nem vállalnám be, hogy vele párhuzamosan még azon is stresszeljek, hogy hirtelen a család megszokott életszínvonala a felére csökken.
Nekem szerencsém volt, a válság csúcsán 2013-ban vettem egy 2007-ben épült családi házat kb. féláron. Abban is szerencsém volt, hogy azt tudtam mondani, én is valami hasonlót építenék, ha építkezésbe vágnék.
Persze azóta látom, hogy a háznak vannak hibái, de közel sem biztos, hogy nem lennének akkor is, ha magamnak építem.
Aki építette külföldre költözött és örült, hogy legalább a törlesztőtől megszabadul (sok pénzt nem látott belőle, alig kapott többet, mint a házon lévő hitel.)
Mivel eleve nyomott áron vettem meg, így ha valamiért el kellene adnom, még akkor sem valószínű, hogy sokat buknék, ha gyorsan kellene eladni.
folyt.
tehát tényleg a megtakarításokat nem számolom akkor 400-450 havonta.
Azért írtam csak meg, mert megakadt a szemem a 600 on. Ritkán vagyunk havi 600 kiadás alatt havonta egyébként all in. Még nem számoltam ide az öltözködést sem, ahogy nézem, meg ha drágább elektronikai cuccok is kellenek, mert ez nem kell minden évben.
De most pl a kocsimra kellett 290 ezret költsek.
Nem szórom a pénz, de nem is garasoskodok, van amiben elfogadom a legolcsóbb szart, van amiben az "elvileg" minőségibbet veszek, de ez sem működik sajnos mindig.
Hát ennyi, reméltem szolgáltam hasznos infoval másnak is.
Dixhorn, a sz@r szó miatt ment automatikusan a kukába a második hozzászólásod. Érdemes kerülni a hasonló szavakat. 🙂
@Kiszamolo " akkor 158 ezer forint/négyzetméter új építésű? Miből készült?"
ez bizonyára az a kategória, amit olcsóbban meg lehet kapni, mint amibe megépíteni kerülne. Mert aki építette, rájött, hogy mégis messze van, túl nagy lett, túl nagy a telek...
Bizonyos vidékeken ha építkezel, akkor számolnod kell vele, hogy nem lesz annyiért eladható a ház, mint amennyibe neked került.
2000 után a válságig volt divat a nagy családi ház. 300+ nm, de elment akár 1000 nm-ig is.
Ma már nem épülnek tömegesen ilyen nagy házak, 200 nm alatt maradnak.
Saját tapasztalat az, hogy 300 nm kb. pont elég, ha jól van tervezve a ház. 200 nm körül már valami mindig szűkös lesz, még akkor is, ha jól van minden tervezve.
Nekem 440 nm van, ami pedig kicsit sok. A tervező asztalon jól hangzik a moziszoba, de a gyakorlatban soha nincsen kihasználva, mert nincsen rá idő. A nappali a moziszoba akkor is, ha nem 100%-ban jó rá.
Jól hangzik egy második hálószoba, de sokan a megszokott szobában szeretnek aludni és nem alszanak egy másikban akkor sem, ha egyébként megtehetnék.
A nagy házak takarítása nem gond, mert sehol sincsen zsúfoltság, ezért meglepő sebességgel lehet takarítani őket.
A fűtés sem extra drága, mert a hővesztesége a felülettel arányos. Minél nagyobb egy épület, annál olcsóbb...
folyt.
3-400eFt / nm alatt (+ a telek) ma már nem lehet kihozni egy normális házat, max. ha van egy tüzéped és te csinálsz mindent saját kezűleg.
Most már személy szerint bele se kezdenék az egészbe, még a támogatás ellenére sem, mivel a kivándorlás egyre vonzóbbá válik és a saját ház csak röghöz köt. A pénzemet inkább befektetném és bérelnék akár 300e-ért is családi házat akár 10-15 évig, akkorát és ott, amekkorára és ahol éppen szükségünk van és dobbantanék 2 hét alatt, ha tovább fajulnak itthon a dolgok.
Az anyagi oldala más. Én sem tudtam 100%-ban befejezni költözésre. Legalább 20M extra kellett volna hozzá. De egy nagy házba be lehet költözni félig készen is. Aztán évente befejezni valamit. Hitelt nem vettem fel. Van, aki szerint ez egy nem jó megoldás, de mindenképpen működőképes. A folyamatos befejezés azért is jó, mert a gyakorlat miatt mindenképpen jobb lesz a végeredmény, mintha mindent a tervezőasztalon döntöttünk volna el.
Teljesen igazad van. A bekerülési ár is nagyon el tudnak szállni a tervezetthez képest, később is jöhetnek váratlan nehézségek, egy nagy ház fenntartása is más költségekkel jár, mint egy kis lakásé, más élethelyzetnek más anyagi vonzatai vannak. Ráadásul a CSOK röghöz köti őket, a hitel pedig elvonja a pénzügyi lehetőségeket, erősen korlátoz. Nem lehet előre kiszámítani "forint fillére" dolgokat. Sokan szinte csak aludni járnak haza, a lakásban nem sokat tartózkodnak, mégis hajtják álmaikat. Ráadásul most még viszonylag fiatalok, most kellene "élniük", mert az időt nem lehet visszaforgatni. 300-400e 5 főre nagyon kevés, csak nagyon visszafogott életvitelre elég, főleg akkor, ha kamaszok vagy egyetemisták a gyerekek. Értelmetlen áldozatnak tűnik ez a játék. Az is erősen kérdéses, hogy hosszútávú befektetésnek jó-e a CSOK-os ingyenpénz ellenére.
TT
Egyébként én is sokat gondolkodom ezen manapság, kisgyerek ,szűk lakás stb, de itt budaörsön labdába sem rúghatok, mert annyi megrakarításom nincs, hogy megvegyek itt akár hitelre is egy nagyobb lakást, mert simán repkednek egy panelnál is a 35-45 milliók, ami szerintem egy vicc.Pláne hogy panelbe még albérletbe sem szívesen mennék.Szóval én is bérelek aztán majd lesz valahogy,nem fogok 20-30 millió hitelt felvenni azt tuti, nekem nem kell a nyakamba az a hurok.
@AlkalmiHozzászóló
"Kicsit le kellene szállni a valóságba Budapestről, ahol a nettó 150.000 ft jónak számít."
Nettó 150e még Szegeden is ócska, nem hogy Budapesten.
@Dörnyei József "Jól hangzik egy második hálószoba, de sokan a megszokott szobában szeretnek aludni és nem alszanak egy másikban akkor sem, ha egyébként megtehetnék."
Mármint hogy egy második hálószoba saját magadnak? Nem vendégszoba, vagy ilyesmi? Másik szobában aludnál hétköznap és hét végén? Ilyenről még nem is hallottam, de egyetértek, hogy teljesen fölösleges.
Amikor az ilyen jellegű "élete álma" szóba kerül, mindig eszembe jut, hogy mire megkapja, még mindig az lesz -e az álma. Mindenki változik, folyamatosan. ("Mire elég nagy lettem, hogy elérjem a lekváros üveget a kredenc tetején, rájöttem, hogy annyira nem is szeretem a lekvárt...")
Tényleg jó a tipp, hogy próbáljanak megélni a kevesebből, hogyan érzik. És utána lehet keresni az ésszerű élhető kompromisszumot, azért nem bináris a skála - szerencsére...
@TT: mi az a dolog, ami 10-15 év múlva nagyon rossz lesz itt?
"A lényeg, hogy mit kell feláldozni az álmukért."
...meg azt is, hogy mire vállalkoznak. Én 30 évig éltem panelban, de elég is volt. Viszont csak a magánházba költözve szembesültem azzal, hogy itt mennyivel több teendő, vagy probléma akad. Például amikor a gondosan áthengerelt, ősszel vetett füvet feltúrja a vakond, a födémszigetelés keskeny légrésében felbukkan az egér, a téglából rakott vízóraaknát újra kell betonozni; vagy éjszaka szakad a hó, és munka előtt el kell lapátolni a 20 méteres utcafrontról. Ezek persze csak az apróságok az elmúlt 1 hónapból, ennél jellemzően sokkal több teendőm szokott lenni (a kivitelező által elbarmolt munkák kijavítása stb.). Szóval aki lakásból költözik családi házba, az ezekkel is számoljon, ne csak az anyagi részével. Engem néha bosszant a dolog, de itt legalább nem satnyul be az ember, mint a lakásban, a négy fal között. Ez is egy szempont.
Nekem is eszembe jutott, hogy elköltözhetnénk a panelből, most nagyon sokat kapnánk a lakásért, és még van ugyanennyi (kicsit több) befektetésekben. De továbbvittem a gondolatmenetet. Tényleg érdemes 30-40 millióért kiköltözni az agglomerációba, vagy egy kis faluba? Hogy muszáj legyen két kocsit fenntartani? Hogy 3 óra legyen oda-vissza az út a munkahelyig? Hogy magánovit kelljen fizetni, mert nincs szabad hely? Hogy a gyerekek 2 perc helyett fél óráig utazzanak a suliba? Hogy a bevásárlás napi 10 perc helyett heti 3-4 óra legyen a hipermarketekben? Hogy egy mozizás fél napos program legyen az utazás miatt? Hogy egész hétvégén vágjam a füvet, metsszem a növényeket, öntözzem a kertet? Lapátoljam a havat? Javítsam ki a dolgokat? A válasz: dehogy is, nem őrültem meg. Most a bolt, az ovi, az iskola, villamos, mozi, pláza, hiper, játszótér, orvos, cukrászda 2 percre vannak. Maradunk itt! 🙂
SzaboZ,
Egy költségvetés engem is érdekelne. (Nem kötöszködésből)
Pont ezert nem jo azt nezni hogy mennyibe kerult penzben. Nezze mindenki azt, hogy mennyibe kerul neki IDOBEN, mennyit kell azert dolgozni?
Akinek harom honapot kell dolgozni egy jo autoert, annak az nem kerul olyan sokba mint akinek ket evig kene ugyanazert az autoert dolgozni.
A kozos nevezo az ido. Ha azt mondjak, hogy a munkaideje 80%a megy a hazra, akkor egybol latja mindenki hogy tul draga a haz, ha azt mondjak hogy X millio, akkor mindenki a maga ideje szerint meri az X milliot.
Nekem 1 év volt, ami végül is építkezéssel telt, előtte 1 év ingatlankeresés, egyeztetések. No most én NEM AKARTAM építkezni, készet kerestem és (azt hittem, találtam) csak a festés, burkolatok voltak hátra. Ehhez képest épp most szerelik a redőnyöket.
Szóval az a tapasztalatom, hogy ma az itthoni építőiparban bármi lehet, végül, saját érdekemben, bele kellett egy halom dologba tanulnom ellenőrzés szinten és van, amit már nem javíttatok, mert egyszerűen nem_tudják úgy megcsinálni, ami a színvonal alja, inkább megcsinálom majd én youtube videó alapján.
A tervezők, kivitelezők, anyagbeszerzés - akinek erre van ideje pénze ÉS nagyon-nagyon unatkozik, keresztezték Buddhával, na annak való az álomház megépítése. Más felejtse el.
Több kompromisszumot kötöttem, a miénk nem álomház. De a lokáció egészen jó, a kert kicsi, a ház sem hatalmas és várhatóan még idén meglesz a napelem, cserépkályha.
Remek cikk, örök problémákkal:
A legtöbb ember annyit költ, amennyi a bevétele / fizetése (plusz hitel, rosszabb esetben). +/- 20%-ot egy-két hónap alatt meg lehet szokni, életminőség-romlás érzése nélkül.
A kamaszgyerek azért kerül többe, mert esetleg továbbtanul, vagy saját lakás kellene neki, esetleg a mamahotelben marad 30+ felett is.
szerintem ebben az is benne van, hogy az emberek nagy részének az élete teljesen céltalan, így maradnak az anyagi célok
a mindig nagyobb ház/autó, távolabbi utazások, plusz ez az egész hitelekkel megtámogatva, ahol a jutalom azonnali, aztán majd ugye lesz valahogy