Az ember egyet-kettőt pislant és már újra karácsony van, a kényszeredett ajándékvásárlások időszaka.
Te is úgy érzed, annyira hiányzott neked megint az ajándékok utáni rohangálás és az ezzel járó pénzköltés, mint törött szárnyú bagolynak az erdőtűz? Fogalmad nincs, mit vegyél anyádnak, akinek már mindene megvan így közel a hetvenhez, vagy a testvérednek, aki ráadásul másik országban is él és évente egyszer találkoztok? Megvigasztallak, nem egyedül vagy ezzel az érzéssel.
Egy felmérés szerint az emberek közel fele úgy érzi, nyomás van rajta, hogy többet költsön ilyenkor, mint szeretne. Gyerekes szülőknél még rosszabb az arány, 54% érzi anyagi tehernek a karácsonyi ajándékvásárlást.
A jövedelemviszonyokat is figyelembe véve, leginkább a felső-középosztály érzi úgy, hogy túl sokat kell költenie az ünnepek miatt.
Az emberek 64%-a az ajándékok limitálásával spórolna karácsonykor, 57%-a kedvezményeket vadászna, 34% adna saját készítésű ajándékot, 22%-a továbbadná a kapott ajándékot, 16%-a venne használt dolgot és 13% száműzné az egész ajándékozást úgy, ahogy van.
Mit tegyél, ha te is szeretnél kimaradni a karácsonyi őrületből, vagy legalább szeretnéd csökkenteni a pénz és időpocsékolást, ami ezzel jár?
(Természetesen ha te egyáltalán nem érzed se időpocsékolásnak se pénzpazarlásnak a karácsonyi bevásárlást, akkor ez nem neked szól. Szerencsés (esetleg még kellően fiatal) vagy, hogy számodra öröm az ajándékvásárlás. Nem szeretnénk elrontani az örömöd, ez a cikk nem neked szól akkor.)
Idén adjatok egymásnak együtt töltött időt kacatok helyett, amikor senki nem azt csinálja, amit szeretne, hanem a másikra figyel csak. Vagyis legyen az ünnep tényleg ünnep és a vásárlás helyett tényleg a szeretetről szóljon.
Vagy még durvábbat mondok: karácsonyi ajándékként menj el a pároddal az operába, amitől neked borsódzik a hátad, mert ott nem meghalnak az emberek, ha leszúrják őket, hanem fél óráig teli torokból énekelnek helyette, ő viszont szereti, de soha nem jut el év közben, főleg nem veled.
De utána ő is menjen el veled horgászni, búvárkodni, vagy végigszurkolni egy meccset élőben. Ez az igazi áldozat, nem egy újabb parfüm megvétele, ráadásul ez a kapcsolatotoknak is jót tesz és tényleg szeretetből van és valódi áldozat.
Írtam egy cikket arról, valaki hogyan oldotta meg ezt a kérdést. A bibliai mintát követte, ajándékozd azt meg, aki nem tudja viszonozni. Szerintem jó ötlet, idén még kipróbálhatod.
Általános tippeket ebben a cikkben találsz:
Egymás pénztárcájában ebben a cikkben turkáltunk:
A leghaszontalanabb ajándékokat itt szedtük össze:
Mi volt a leghaszontalanabb ajándék, amit valaha is kaptál karácsonyra?
Sajnos ezekhez a cikkekhez már nem tudsz hozzászólni, mert 50 nap után záródnak a hozzászólások, de ez a cikk alatt megteheted. Csak ne felejtsd el megemlíteni, melyik cikkre reagáltál.
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Én karácsonykor össze szoktam veszni a családdal, így sikerül megúsznom az ajándékozást. Nekem évek óta bevált. Javaslom másoknak is, akik pénzt, és időt szeretnének spórólni. Természetesen a fenti recept nagyon jól működik szülinapra, évfordulóra, húsvétra, stb.
Érdekes, hogy minden évben adventkor jönnek a tutit megmondó cikkek, amik "leleplezik, hogy a karácsonyt mér Jézus születése előtt is ünnepelték, a karácsonyt "túl kell élni" és az ajándékozás teher. Mindig elcsodálkozok, hogy vkinek a várakozás ilyen gondolatokat generál mintha képtelen lenne átérezni a karácsony lényegét. Hát én ünnepi jó kívánságként azt kívánom mindenkinek, hogy töltse úgy az ünnepeket,ahogy az neki tetszik. 🙂
flash, miért, mi a karácsony lényege? Mármint nem elméletben, hanem a gyakorlatban? Mert nem a kényszeredett ajándékvásárlás a munkatársaknak, meg az évente egyszer látott rokonoknak, fantáziadús parfüm a feleségnek meg hasonló a férjnek, az biztos. Márpedig ez teszi a karácsonyok 95%-át minimum.
Van, aki örül neki és élmény, neki nem szabad elrontani az örömét. De a többit sem kellene kényszer alá helyezni a hagyomány nevében. Márpedig szerintem a második csoport a többség. Csak senki nem mer nem venni ajándékot és megbeszélni sem tudják az egyébként hasonlóan érző rokonokkal. Úgyhogy marad a szenvedés évről-évre.
Egyébként én semmi meglepőt nem látok abban, hogy nem júliusban születnek karácsonyról szóló cikkek.
Imádom a karácsonyt, mindenféle felhajtással. A házat már feldíszítettem, lassan jön a kert 🙂 Az ajándékok zöme vagy már megvan, vagy épp utazik - és lemaradásban vagyok, mert jobb éveimben okt. végére megvolt mind.
Kapni is szeretek, de adni jobban, alaposan átgondolom, ki minek örülne.
És, ó borzalom, a gyerekeknek van adventi naptár, amibe összesen 72 valami kerül. Picike dolgok, de egyben nyilván totális pénzkidobás. Szerintem én is élvezem annyira, mint ők 😀 Lehet ezek nélkül boldogan éni nyilván.
Mi ugy vagyunk vele, hogy amiket ev kozben mar igencsak meg kene venni de nagyobb kiadas, azokat "halasztjuk" a legkozelebbi szuletesnapra/unnepre. Igy Karacsonyra olyasmit veszunk egymasnak amit mar amugyis meg kellett volna venni. A gyerekek meg kapnak valami jatekot, es kesz, nem kell feltetlenul csodbe vagni magunkat emiatt.
Évek óta mondom a családban, hogy ne vegyünk egymásnak semmit, felesleges. Aztán jön a karácsony és illemből megint mindenki vasáról valamit, feleslegesen.
És valóba igaz, hogy senki nem tudja mit vegyen a másiknak, de mégis ott a beidegződés (a nyomás), hogy ajándékozni kell, mert így illik.
Ha valamiért, akkor ezért nem szeretem a karácsonyt, de ha meg elutaznánk valahová, hogy kimaradjunk belőle, akkor abból nagy sértődések lennének, amik hónapokig is elhúzódnának. Az sem hiányzik.
Már régen beidomítottam mindenkit, hogy én aztán nem ajándékozok senkinek. Azóta is egyre jobban élvezem a karácsonyt. Együtt a család, jókat eszünk, beszélgetünk, koccintunk.
A karácsonyt valóban ünnepelték már a kereszténység előtt is, a leghosszabb éjszaka ünnepe ez, amikortól már hosszabbodnak a napok. A téli napfordulóra esik majdnem pontosan a mai napig. Átvitten a természet körforgását, vagy ujjászületését ünnepeljük ilyenkor. Magát az életet.
A kereszténység a maga képére formálta ezt az ősi ünnepet. Most pedig az új vallás, a materializmus formálja a maga képére. Átvette a materializmus a kereszténységtől a hatalmat.
Engem mindez nem érint, mert én továbbra is inkább pogányként ünnepelek, nem követem ezeket a modern irányzatokat.
Ja, a tágabb családban elsősorban a gyerekeknek van ajándék. Akikkel pedig nem szeretek annyira együtt lenni, pláne akiknek kín lenne ajándékot is venni - nos, velük eleve nem is találkozom önszántamból. Szóval nincs kínos "Jajj, mit vegyek, semmi ötletem, de muszáj."
Nem muszáj.
Tesóm gyerekének veszek könyveket és játékot, ez is benne lesz £40-ba. Anyunak angliai díszdobozos keksz, apunak még passz (oktoberfestről lenyúltam egy 2L sörös poharat - már annak is örülni fog) ennyi. Megvolt a karácsonyi bevásárlás.
Különben is amerikai nyaralásos ajándékot sem tudtam még odaadni, lesz meglepi így is.
Kézipoggyász bőrönddel úgy sem tudnék hazapakolni és visszahozni semmit sem.
Nekem idén sikerült végre elérnem, hogy elengedjük az ajándékozást. Abból a pénzből elmegyünk wellness-be pár napra. Pihenünk, együtt leszünk. Karácsonykor meg nem kell aggódni, hogy vajon az N+1. kacatot 1 vagy 2 héttel később dobjam ki.
Csak a családban ajándékozunk, és ez jó. Sőt,idén nálunk lesz a családi összejövetel, büfé alapon, jó lesz. A felnőttek is kapnak ajándékot.
Szeretem ezt az ünnepet, és dafke nem adok senkinek semmit muszájból, és nem találkozunk senkivel, akit nem szeretünk. Nem rontom el, épp azért, mert szeretem.
Épp a napokban mondtam a férjemnek, hogy senkinek nem hagyom kicsalni a pénzemet. Tavalyi díszek (miért ne?), első karácsony az új házban, és juszt sem hódolok be a vásárlási kenyszereknek. Nehéz, mert imádom az ünnepet, és minden kis szeletét, de akkor sem.
Viszont a kinézett díszeket januárban veszem meg, féláron, előre készülök rá 😉
Az ajándékok megvannak, szép lesz. Előre örülök neki.
Idén vettünk házat, berendezést, autót, stb. Így tuti, hogy ha ezek után még elköltök százezret, nem leszek boldogabb.
Ételek tartós része megvéve, italok is. Lehet nyugalomban is. Sőt, csak úgy érdemes.
Nálunk csak a szülők és a gyerekek kapnak komolyabb ajándékot, a többieket meggyőztük, hogy elég egy kis nasi egymásnak, ami apránként elfogy. (Pl. egy üveg mogyikrém mellé nyomtatva néhány mogyikrémes recept)
A gyerekeknek folyamatosan írok egy kívánságlistát az ő óhajaikkal és az én ötleteimmel és ha a nagyszülők, rokonok megkérdezik, minek örülnének, arról tudnak választani. (A gyerekek még nem tudnak a lista létezéséről...)
A szüleinknek pedig valamilyen élményt választunk: színház, stand-up, cirkusz az unokákkal, idegenvezetős séta, főzőkurzus...
A karácsonynak az a titka, hogy nem szabad szélsőségekbe esni. Sem az ajándékozás túltolása nem jó, sem pedig az ünnep teljes kizárása. Mi például erre az időszakra időzítjük azokat a vásárlásokat, amiket már régóta terveztünk (pl. új laptop), így dupla az öröm.
Kell azonban némi diplomácia, hogy kinek vegyünk, kinek nem. Ahol nagy a vendégjárás az ünnepekkor, ott ismerőseim szoktak "joker" ajándékokat tartani otthon, ha beállít mondjuk a harmadik nagybácsi, és átnyújt egy üveg fantáziátlan krémlikőrt, akkor ők is elő tudjanak kapni valamit. (A bejött hülyeségek mehetnek be a munkahelyi névnapokra, vagy következő évben beforgatják másnak :o)
Tapasztalatom szerint egyébként nem is feltétlen az ajándékozás a teher sokszor, hanem a sokszor napokig tartó össznépi TRAKTA kiállítása. Háziasszonyok elemi erővel főznek, 15x-ös adagot, szilveszterre újra, január 3-án hulla fáradtak.
Az adakozásról csak annyit, hogy pár éve céges szinten (igen nagy cég...) megkerestük az egyik ilyen közismert karácsonyi jótékonykodós szerveződést, hogy segítenénk ezzel-azzal, kollégák hogyan vihetnék be a felajánlást, stb...pofánkba röhögtek, hogy idén teljesen ki vannak tömve szponzorációval és felajánlással, menjünk ahova akarunk. Egyébként az ilyen alapítványoknál valahogy senki sem nézi meg, hogy az adományokból hány %-ot visznek el működési költségnek....meglepő számokat lehet látni, 50-60-70%-okat.
Szóval ha már adakozás, akkor direktben, rászoruló ismerősnek.
Nem nekem szól. 🙂 - Egész évben gyűjtöm a családtagok elszólásaiból, hogy ki minek örülhet, így ilyenkor már full lista van, és rutinosak vagyunk, nem nagyobb stressz, mint egy sima bevásárlás. Mivel mostmár nincs sok időnk ajándékok után járni, megbeszéljük mennyit költünk egy családtagra. Október környékén egy estét kattingattam Aliexpresszen, ötödárban (se) mintha itt vennénk megáll minden - kütyük, ruhák, kiegészítők - (minionos pendrive 2 dollár, a Media Marktban 7000 Ft) . Illetve az év folyamán jövet menet ha valami olyasmibe botlok aminek valaki örülhet, akkor azt is megveszem, elteszem. Áll egy nagy zsák, amiben a beérkezett ajándékok vannak, dec 20 környékén csomagolom. Családban is csinálunk listát - minek örülnél, mire van szükséged, amit amúgy jó program megbeszélni. Van aki színházat kér, van aki olyasmit amit amúgy nem engedne meg magának, de örülne neki. No stressz.
Az ünnepet magát szeretem. Nálunk az én ágamon csak a gyerekek kapnak ajándékot, felnőttek egymás között nem. Én személy szerint utálom mikor kapok valamit ami se nem tetszik, se semmi haszna és mutatnom kell, hogy örülök, mert nem akarom megsérteni az ajándékozót. Kész borzalom.
Nálunk csak gyerekkorban volt szokás az ajándékozás. Amíg kisebbek voltunk, csak mi kaptunk a szülőktől, mikor nagyobbak lettünk opcionálisan mi is vehettünk nekik. Mikor még nagyobbak lettünk (olyan 15 évesek), már nem volt ajándékozás a családban, azóta sincs, pedig 4-en vagyunk testvérek, plusz a két szülő. Mindig is eszetlenségnek tartottam olyasmit venni másoknak, amiről majd az átadás pillanatában derül ki, hogy hasznát veszi-e egyáltalán. Egyikünk sem tart igényt a többiektől ajándékra, helyette inkább összeverődünk és eszünk iszunk egy jót, röhögve a sok okoson, akik totális stresszben rohangálnak már november közepe óta rengeteg pénzt költve, hogy aztán a nehezen beszerzett holmit egy könnyű mozdulattal hajítsa be a sarokba, vagy cserélje be valamire az ajándékozott.
Mi sem ajándékozunk. Bátyám gyerekei kapnak ajándékot, ennyi. Szanaszét vagyunk az országban, az az ajándék, hogy anya a gyerekkori kedvenceinket főzi. Előkerülnek a régi fényképek, emlékek.
A párommal töltött idő pedig nem “áldozat” sosem, akkor sem, ha operárol van szó. 🙂
Minden évben megbeszéljük a szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel, hogy nem veszünk senkinek semmit, csak jól érezzük magunkat. Aztán persze rajtunk kívül mindenki vesz, és mi hülyén érezzük magunkat, ők meg sóhernek tartanak a párommal együtt.
De az idén másképp lesz, ez a kisfiunk első igazi karácsonya, mi most biztos jól érezzük magunkat!
@gabor
"ha meg elutaznánk valahová, hogy kimaradjunk belőle, akkor abból nagy sértődések lennének, amik hónapokig is elhúzódnának. Az sem hiányzik."
Úgy tűnik, vannak, akik a sértődéseikkel irányítják a döntéseidet, amit te talán nem is így élsz meg.
Érdemes átgondolni, kik állnának melléd s tartanának ki melletted akár egyetlenként is, nyíltan kimondani, te mit szeretnél (magadról szólni, nem úgy, hogy ti, másik oldal, élhetetlenek vagytok), utána pedig tűrni a nyomásgyakorlást. Lehet, most pár hónapig rettenetesen elszigeteltnek fogod érezni magad, de a következő karácsonyról egészen más pozícióból kezdheted a tárgyalást, nem is beszélve az utána következő 20-30-akárhányról. Az is lehet, h. akik most még a "tömeggel" tartanak, 2-3 év múlva már hozzád, hozzátok csatlakoznak.
Szerintem bizonyos területen épp most nősz, vagy nőhetnél fel. 🙂 Nagyszerű időszak, nem érdemes halogatni.
Nekem kínszenvedés a karácsony. Nem az anyagiak miatt, mert senki se várja el, hogy nagy dolgokat vegyek neki. De a kis dolgokon is gondolkozni kell, nekem meg pont van egy csomó minden más az életemben, amin agyalnom kell. Megpróbáltam tágabb családban hogy ne vegyünk semmit se, valaki mindig megszegte, úgy meg ciki, hogy én nem adok semmit se. Szűk családban inkább kirándulást adunk egymásnak, welness-t, akármit, csak ne a lomokat szaporítsuk otthon. Én kivágnám az ajándékozást úgy ahogy van. Csak gyerekeknek lenne ajándék, nekik még fontos és nekik nem is kell sokat gondolkodni azon hogy mit akarnak, mert megmondják.
Nálunk még kicsik a gyerkőcök. Minden évben valami hibába beleesünk. Egyszer úgy volt hogy a rokonok fái alatt voltak a gyerekeink ajándékai (az kellemetlen volt mert van amelyik már 24. délelőtt megtartja a "karácsonyt", mi pedig csak 25én este itthon, 26án rokonoknál). Az utóbbi 2 évben a rokonok elhozták az ajándékukat és mi fánk alá került be. Ezzel meg az a baj hogy gyerekenként 5-6 ajándék és mindennek örülnek meg semminek sem. Nem is értem miért vergődik mindenki hogy az tőle van, amikor úgy sem árulhatják el a gyerekeknek... Idén már csak 1-1 ajándékot vettünk a gyerekeknek, úgyis jön máshonnan is.
Én meg a másik véglet vagyok. Sosem tudok semminek örülni igazán, így aztán én szoktam másokat meglepni, mert sajnos nem tudok sem hazudni, sem leplezni amit gondolok egyből az arcomra íródik... Némi gyomorideggel telik az ünnepi szezon, de szerencsére gyorsan el szokott telni.
Axt, és akkor mi van, ha ők nem tartják be? Megbeszéltétek, te betartottad, hogy ne vegyél ajándékot, ők nem, nekik ciki, nem neked.
@lsv Ó igen, az nagyon cuki volt, mikor bármilyen verziónál (nekünk postázva és mi beraktuk a fánk alá/rokonok hozták, hogy az ő fájuk alatt volt/rokonoknál bontás/többen vettek valamit/én kaptam meg a pénzt és vettem meg) mindenképp hangsúlyozni kellett, hogy de azt x Jézuskája hozta ám, kisebb kacsintással egybekötve. Aztán olyan is előfordult, hogy a rokonoknak sikerült március végéig őrizni a karácsony szellemét, és akkor adták oda a gyerekeknek karácsonyi csomagolású ajándékokat :DD
És mindezek ellenére a gyerekek, szerintem, egészen sokáig töretlenül hittek. Volt persze néha kicsi kétely, de meggyőzték magukat 🙂 A legidősebb pár éve már tudta, de a tesói/hangulat miatt nyugiban maradt. Idén lesz el első olyan, hogy már mind "nagy". A lányom persze rögtön elkezdett találgatni, hol gyűjtöm az ajándékokat, vááá
Jami, egy trükk az ajándékot kutató gyerek ellen: mindjárt megvásárlás után csomagold be jól az ajándékot. Megtalálni megtalálja, de kibontani nem meri majd, így hiába tudja, hogy ott van, még mindig meglepetés lesz, hogy mi is van benne.
Sajnos jellemző, hogy az emberek általában minden téren beállnak a sorba mert ciki kilógni.
Én a karácsonyt (készülődés, ajándékozás, család, stb.) szeretem de pl. a nőnapot ignorálom mert utálom. A gyűlölöm jobb szó. A nyomás persze hatalmas, de ki lehet kerülni. Családban tiltva van, a munkahelyemen meg szabadságot veszek ki.
Bárki kivonhatja magát a karácsonyozás alól is, vagy csak a vásárlás alól, ha neki ez teher.
Kulonben melegebb eghajlatokon igenis divat a Christmas in July, nagy bulikkal, karacsonyfakkal stb. Es ilyenkor megjelenik par cikk is a nagy evvegi koltekezesre valo felkeszulesrol. Nem hulyeseg, en is ilyenkor kezdem irni a listat. Aki szereti a karacsonyt, annak ajanlom h juliusban egy szep nap uljon le, irjon egy listat h hol es hogyan akarja tolteni a karacsonyt, kinek mit vesz, mit akar enni es kiszamolja h ez kb mennyibe kerul. Ezutan lesz 5 honapja felretenni a penzt meg bevasarolni. Ha sk ajandekokat tervez, akkor alljon neki, be dec 1jen kezdjunk el horgolni. Ha utazni akarunk decemben, mar juliusban erdemes a repjegyeket lefoglalni. Szoval, miklos, jovo juliusban varom a karacsonyos cikket
Jami, a csomagolás mellett/helyett a legmagasabban lévő polc/tárolóhely is egy szimpla megoldás. Elé lehet még akár ruhát vagy mást tenni, hogy véletlenül se lehessen megpillantani. Amíg magas kamasz nem lesz, úgysem éri el még székre vagy kis létrára állva sem. Nálunk még a feleségemnek is túl magas, hogy bármit levegyen a polc mélyéről. 🙂
Nálunk is felvetődött az ötlet, hogy idén az ajándékozás helyett menjen el a "nagy család" együtt wellness-ezni karácsonykor. Aztán lebeszéltük róla egymást. Nekem már eleve nem nagyon tetszett az ötlet, de amikor megláttuk az árakat, akkor mindenkinek egyöntetűen elment a kedve ettől. Páronként 260 ezer forint lett volna három éj teljes ellátással egy belföldi szállodában. Ahol gyerek is van, ott picivel több.
Az ünnepi szezonon kívül negyedéért elmehetnénk ugyanoda.
@csaladfo
Maradjunk annyiban, hogy kb. 1, max. 2 év választ el attól, hogy én legyek a legalacsonyabb a családban. Mi már régóta nem csomagolunk, hanem vannak különböző nagyságú papírtáskák, amiket évek óta használunk. De nem zártak 😉
Alapvetően a munkahelyemen van a cuccok jelentős része 😀
Amíg kisebbek voltak, sokkal egyszerűbb volt, mert 1. nem értek fel helyekre 2. nem voltak szoros felügyelet nélkül. A legbiztosabb hely a házon belül a padlás lenne, de ahhoz meg én vagyok lusta.
@bb Karácsonyi wellness 10 éve volt jó, amikor még nem volt divat. Ma duplára árazott szállodában, tömött medencék, 24 órában torkaszakadtából ordító gyerekekkel. Minden, csak nem pihenés. Szilveszter ugyanez, csak ott 3x-osak az árak.
@adam Igen, ez talált. Ma is elszigetelik a normától jelentősen eltérőket, csak finomabban. Az USA-ban pl. ennek klasszikus példája a beteg ember. Több, az USA társadalmáról szóló könyvben is olvastam a közelmúltban, hogy már egy közepes betegség után meglazultak az érintettek társadalmi kapcsolatai, kevesebbet hívták őket, kevesebben mentek.
És hát ugye itthon nagyon-nagyon sokan ráérnek, otthon agyalni a hülyeségeken, rokonok közötti feszültséget gerjeszteni, pletykálkodni. Az egyik legjobb alkalom erre a karácsonyi ajándékozás 🙂
Én évek óta negálom a karácsonyt, ez a családi/baráti körben mindig nézeteltéréseket okozott - mert ennek a puszta gondolatát is eretnekségnek itélték. Ha lehet hinni a felmérésednek tök megnyugtató hogy a 13%hoz tartozom, mert eddig a feedbackek alapján ezt inkabb 1.3%-ra tippeltem volna (de az eddigi kommentek alapján még optimistább lehetnék - de hát sajnos ez nem egy reprezentativ minta 🙂 )
Ahogy szifonkutya is írja, a karácsonyi wellnes sem feltétlenül jó ötlet. Az évek alatt durván növekvő kereslet miatt igazán drága mulatság tud lenni. Másfelől mivel tömöttek ezek a helyek ilyenkor, épp a nyugodt pihenés lehetősége vész el.
Ha már utazás, akkor kevésbé felkapott helyekben és szállástípusokban érdemesebb gondolkodni.
Én tavaly novemberben szóltam a családnak, hogy nem vállalom a "jézuskásdit", szóval vagy mindenki intézi magának vagy nem ajándékozunk. /Én találtam ki & szereztem be, ők kifizették./ Úgyhogy ajándék tavaly óta nincs, de hogy ne üres kézzel jöjjünk, összeírjuk, hogy mi legyen a menü és abból mindenki vállal valamit. Eskü, életemben nem volt még ilyen nyugis, kellemes ünnepünk.
És nem csak előtte nem volt idegeskedés, hanem utána sem volt morgás, hogy hova tegyem az ezredik ágyneműhuzat- és konyharuhagarniturát.
Szeretek ajándékozni. Egyáltalán nem teher és nem azért mert tele vagyok pénzzel vagy idővel. Hanem mert én is ilyen információ gyűjtő vagyok, fülelek-figyelek és ennek megfelelően szerzek be ajándékot. Úgy várom az àtadás pillanatát, mint egy kisgyerek. Imádom az örömet látni. A béna ajándék szerintem nemtörődömség és belexaràs eredménye. (Persze a kötelező 100.rokonos / munkahelyi engem is frusztrál.)
@Kiszamolo
Abban valóban nincs meglepő,hogy Advent közeledtével karácsonyi cikkek jönnek legfeljebb a tartalmával. A karácsony lényege elméletben és gyakorlatban is Jézus születésének megünneplése / szeretet ünnepe illetve az ezt megelőző várakozás. Mondjuk a helyzet még így is jobb mint 2010 előtt, amikor a húsvét és karácsony előtt pl az index blogajánlójában rendszeresen jelentek meg az ünnepet kigúnyoló cikkek.
Ha bárki 'kényszerből' ajándékoz (ami meglep mert ilyenről még nem hallottam) azt sajnálni tudom mert alakoskodni sosem jó. Nem tudom pontosan erre mi kényszeríti őket hacsak nem a társadalmi konvenciók de azzal meg nem lehet mit csinálni. Az rákényszerít minket, hogy napszak szerint köszönjünk, hogy késsel-villával együnk etc. De civilizációban élni már csak ilyen.
Én elfogadom ha vki nem tartja meg a karácsonyt. Azt is ha vki megtartja csak fogcsikorgatva.
@Kiszamolo Legfeljebb nem értem. 🙂
@maurice
Meg szerencse, hogy nem vagyunk rokonok, mert esetemben konkrétan vért pisálnál. 😀 Ami kell, azt már rég megvettem magamnak, porfogó meg nem kell. Sőt, van egy nagyon rossz szokásom, hogy minőségi csokoládén kívül semmit nem vagyok hajlandó elfogadni.
A ˝kötelező˝ melóhelyes ajándékozást rendben széttrollkodom. Cicababa kolleginának kalapácsot, gyúsrós kollégának fésülgetős pónit.
Ez meg lehet nem megy ki, ezért külön.
Haver szülinapjára kb. egy dolcsi értékben egy stilizált szilikon, khm, micsodát adtam.
Mikor kérdezte, hogy miért, mondtam, hogy ne mondhassa, hogy szülinapjára megint f*-t se kapott. 😀
Azóta, akinek a baráti társaságból szülinapja van, kap egy sört, és azzal hergeljük, ha kéretlenkedik, hogy jobb lenne, ha egy micsodát kapott volna.
Ennyiben megkövetem magam, egy "running joke" megér egy egész dollárt. 🙂
@flashgordon
Ne csodálkozz, a blog.hu modijai az olyan posztokat veszik elő, ami nagy valószínűséggel parázs vitákat, így nagy letöltést eredményez.
Mióta a Facebook lerabolta a felhasználókat, és vele együtt a reklámokat, azóta egyre inkább erősödik az hergelő blogposztok kiemelése. A hamvába holt Politis pl. itt ír a jelenségről:
politis.hu/veszjelzes-magyar-mediapiacrol/
Kopter Géza, vigyázz, Maurice már készíti a minőségi csokoládét!
Bármilyen ajándékozás: mamák megmondják, hogy mennyit szánnak rá, vegyük meg a gyerekeknek, amit akarnak. Egyik mama se jön el hozzánk, szóval legyünk ügyesek, és csempésszük el hozzájuk az újabb ajándékot. A férjem már egyik mamához elvitte a cuccot 140 km-re,de nem tudom mit. Most vegyek valamit a másiknak, de ne legyen ugyanolyan. De itthonra is hozzon valamit a Jézuska. A házunk ömlesztve van játékokkal.
Mióta én is anyuka lettem, megutáltam a karácsonyt. A rokonok rászoktak, hogy mondjam meg, ki minek örülne, majd megkértek hogy vegyem is meg. Mivel karácsonyig nem találkoztunk már, csomagoljam is be. Ők csak átadták. Persze az ajándékok árát januárban adták oda jó esetben, de volt aki bár előre tudta az ajándékok árát, az összesített szám hallatán rosszul lett és 2-3 részletbe adta oda, vagy mai napig tartozik.
Nem egyszerű, mert nekem ilyenkor van szülinap is, apukának szintén névnappal együtt, így máris 3 alkalommal többet ünnepelünk. Nem túl felemelő a szüleim és anyósék helyett is mindenkinek kitalálni és intézni, csomagolni. Magamnak megvenni pedig elkeserítő. A 3 gyereknek így 9 ajándékot, szüleimnek 1, anyóséknak 1, apukának 9, magamnak 6, összesen 26 ajándék. Elegem lett.
Folyt.köv.
Folyt:
Elmondtam, hogy nekem ez így nem jó.
Így minden kedves rokon maga gondolkodik, vásárol, csomagol és ajándékoz.
Megbeszéltük, készítek egy listát, mire van szükség (kb árakkal kiegészítve), abból meríthetnek ötletet. Ez most működik és rajtam kevesebb a teher.
A nagyszülőknek elmondtuk, hogy mi névnapot nem ünneplünk, szülinap pedig mindig egy közös program és otthon este a torta. Tehát csak karácsonyra van ajándék.
Idén a gyerekek vizi pisztolyt kapnak tőlünk, nagyszülők búvárpipát és homokozó készletet vesznek, mert elutazunk évvégén.
Apuka kap egy új termoszt a mh-i kávéhoz tőlem, nagyiktól törölközőt és egy bőr kábeltartót az aútó elektromos töltőjéhez.
Nagyik minden évben egy dvd-re kiírt, zenés kisfilmet kapnak az egész évünkről és mellé egy pici fotókönyvet, ami elfér a táskájukba, így büszkén mutogathatják a piacon. Végre nem teher a karácsony.
Első hozzászólásom, de már régóta követem az oldalt, amit nagyon hasznosnak tartok és én is sokat merítettem belőle.
Szerintem az egyénen kívűl a médiának is óriási felelőssége van, hisz lépten nyomon insipirálják az embereket a még több költésre, a felesleges hitel felvételre. Az emberek meg csak kacatokat halmoznak. Véleményem szerint, amire igazán szükséged van azt úgyis megveszed év közben, így mi már jó ideje közös élményeket ajándékozunk egymásnak és apró de praktikus ajándékot. Pl. Műszaki cikket sosem vennék mert személytelennek tartom és ha igazán kell megveszem év közben.
Én próbálom egyrészt elkerülni a tömeget, tehát vagy a szezon előtt bőven beszerezni azokat a dolgokat amiket elterveztem vagy pedig csúcsidőn kívűl vásárolni. Illetve felállítani 1 keretet magamban mi az amin túl nem szeretnék költeni. Drága dekorációnk sincs és évek óta műfánk van.
@csaladfo szerintem még élvezném is @kopter-geza minőségi csokijának készítését, csak béna vagyok ezért valszeg átadáskor jót röhögnénk azon, hogy milyen "szép és exkluzív" lett. Egyszer készítettem szaloncukrot (ajándék kísérőnek) de a szalon erős kifejezés lett volna rá, inkàbb putri 😀 Viszont az íze teljesen rendben volt.
Őszintén megmondom, nem igazán értem ezt a rokonoknak ajándékozós problémát 🙂 Már karácsony előtt meg kell mondani, hogy "én nem tartom jó ötletnek, hogy feleslegesen gyötörjük egymást az ajándékkereséssel, ezért kimaradok belőle". Tudom, itt majd sok esetben jön Mari néni meg Joci bá' lelkuzsarolása, hogy az úgy nem ünnep és ajándékozzatok, de akkor is ki kell tartani és megmondani, hogy "úgy vegyetek nekem ajándékot, hogy én akkor sem veszek senkinek semmit".
1-2 alkalom után megtanulják és kész. Ha nem, hát úgy jártak, duzzogjanak magukban. Nem értem, miért fél ilyen sok ember a saját rokonaitól.
Én is eltörölném az egész ajándékvásárlási szokást. Csak üressé teszi az ünnepet a sok tárgy. Inkább egy jó családi kaja, kellemes hangulat és szeretet kellene, nem a stressz, hogy mindenki kapott-e valamit stb... Amiket pedig így karácsonykor ugye nem adunk oda/ kapunk meg, azt év közben kell. Így nem ezek köré épül majd az emiatt erőltetett karácsonyozás.
@zelle
"Tudom, itt majd sok esetben jön Mari néni meg Joci bá’ lelkuzsarolása, hogy az úgy nem ünnep és ajándékozzatok, de akkor is ki kell tartani és megmondani, hogy “úgy vegyetek nekem ajándékot, hogy én akkor sem veszek senkinek semmit”."
Ez azért nem működik, mert az ajándék kultuszos emberek többsége tényleg adni szeret jobban, mint kapni, na nem önzetlenségből, hanem épp hogy egy fajta önzőségből, hiszen "jajj de jól mutatna a kis Juliskán az a ruha", vagy "de jó lesz az az szütymüty a Józsikának, majd mehet vele pepecselni", Juliska persze nem meri elmondani, hogy csúnya az a ruha, majd max az ajándékozó nagynéni előtt felveszi, Józsika meg nem szeret pepecselni, de nem szeretné megsérteni a nagybácsit, ezért nem árulja el. Ezek az emberek nem várnak vissza ajándékot, egyszerűen annak örülnek, ha visszaigazolódik az ajándékozottról alkotott hamis képük az ajándék által.
Folyt.
Egyetlen megoldás van, de az radikális, és mindennél nagyobb sértődöttséggel jár: teljes őszinteség. Nem, nem csak megmondod, hogy nem tetszik az ajándék, és máskor ne ajándékozzanak, hanem kidobod/eladod, és ezt közlöd is velük, hogy meg fog történni, ha van lehetőséged rá, a megtörténte után is. Az odaadod harmadik félnek, az kevésbé működik, mert az még mindig válthat ki elégedettséget az ajándékozónál, kivéve ha általa lenézett, és/vagy teljesen idegen embereknek adod oda. Egyébként erről jut eszembe, nem tud valaki olyan mozgalomról, ahol a felesleges ajándékot lehetne eljuttarni hajléktalanoknak, romáknak, hátrányos helyzetűeknek (kicsiben most is megoldható).
Én már évek óta mindenkinek mondom, hogy az ajándék nekem felesleges. Akár olcsó, akár drága, inkább megveszem magamnak, ami kell. Ami nem kell, azt meg ne is adják oda.
Elég sok a sértődés belőle, de előbb-utóbb leszoknak róla.
3 éves fiamnak adjanak inkább valami szépet, ne nekem. Nála csak az a nehéz, hogy ne túl nagy méretűek legyenek a játékok, mert kis lakásben már most is túl sok játéka van.
Venni kizárólag valami édességet és/vagy bort szoktunk venni, az egyszerű és elfogy.
Ha rajtam múlna, akkor kihagynánk eleve az egész álszent színjátékot, ami karácsonynak, húsvétnak, stb.-nek hívnak.
Amíg nem lett családom, addig lényegében így is tettem. 24-én este egy vacsora, aztán annyi volt az ünnep nekem.
Szerencsére nálunk ez teljesen ismeretlen dolog. A gyerekek kapnak ajándékot meg a fiatal felnőttek, de utána csak eszünk valamit közösen, amit egyébként nem szoktunk.
Mindenkinek megvan mindene, halomban állnak a kacatok így is.
Ami pedig nincs, azt úgysem tudjuk neki megvenni, mert túl drága.
Szóval nálunk nincs ajándék, nincs rohangálás az üzletekben.