Nagy változás a napelemek területén, hogy július elsejétől az újonnan telepített napelemekre már nem lehet szaldós elszámolást kérni, amennyiben bármilyen állami támogatást vettek rá igénybe.
(2023 végétől pedig egyáltalán nem lehet majd szaldós elszámolással napelemeket telepíteni. A nagyon nagy kérdés, amire nincs egyértelmű válasz, hogy a már meglévő napelemek meddig maradhatnak a szaldós elszámolásban.)
Mi az a szaldós elszámolás? Eddig az áramszolgáltatók kénytelenek voltak tűrni, hogy a lakossági napelemekkel megtermelt plusz energiát a lakosság feltölthesse a hálózatba majd bármikor elhasználhassa azt. Este a nappal termelt energiát vagy télen a nyáron megtermelt pluszt. Évente egyszer csak a különbözetért kellett fizetni.
Ez nagyon kényelmes és roppant jövedelmező volt a lakosságnak viszont nagy teher az áramszolgáltatónak.
Ennek lesz most vége, támogatással egy hét múlva, egyébként pedig 2023 után.
A nagy kérdés, ami most minket érdekel, hogy megéri-e állami támogatással napelemet telepíteni mostantól vagy sokkal jobban járunk, ha támogatás nélkül maradunk inkább a szaldós elszámolásban?
Most is van a 3+3 milliós támogatás gyerekeseknek, ahol a számlával igazolt költségek felét az állam visszafizeti felújítás esetén. A támogatott körbe beletartozik a napelem-telepítés lehetősége is.
Amit nyerek az állami támogatással, hogy mindjárt 50%-kal olcsóbb lesz a beruházás vagyis ennyivel kisebb lesz a megtérülési idő.
Azonban a másik oldalról elesek a szaldós elszámolás lehetőségétől, az azonnal fel nem használt áramért nettó cca. 13 forintot kapok, amiből még adózni is kell, viszont a nem általam megtermelt áramért 37-38 forintot kell fizetnem majd. (Ugyanis a villanyszámlában a legkisebb rész maga az áramdíj, a nagyobb rész a hálózathasználati díj és a forgalmi adó.)
A kérdés az, melyikkel járok jobban?
Mennyi lehet naponta a helyben felhasznált energia nyáron és mennyi télen, mennyi lesz a pillanatnyi felesleg, amit nettó 11,5 forint kell eladjak és mennyit kell hozzávásárolni több mint háromszoros áron a szolgáltatótól?
Itt egy cikk, ami ezt próbálta meg kiszámolni, azonban valószínűleg nem szándékosan, de két nagyon komoly hiba van benne.
Két esetet nézett meg, az elsőnél az elektromos áramot általános dolgokra használják csak, így kiegyenlített az évi fogyasztás. A második esetben elektromos árammal fűtenek, így a téli fogyasztás sokkal nagyobb, mint az év többi szakában (miközben akkor a legkisebb pont a termelés).
Az látszik, hogy igyekezett súlyozni a termelést és a fogyasztást havi bontásban az év során. Ez rendben is van.
Úgy számolt, hogy az általunk termelt feleslegért 17,5 forintot kapunk, így az alábbi számok jöttek ki neki:
Az első komoly probléma, hogy nem 17,5 forintot kapunk, hanem nettó 13,3 forintot, amiből még legalább 15% adót is le kell vonni. S rengetegen inkább nem kérik ezt a pénzt, mert többe kerülne egy könyvelőt fizetni az éves adóbevallás miatt, mint megkapni 35 ezer forintot az áramszolgáltatótól a feltöltött áramért az első példában.
A cikk állításával szemben az áramszolgáltatótól kapott pénzt az adó miatt 0,656-tal meg kell szorozni (áfa és szja), az lesz a pontos érték.
(Update: egy törvénytervezet szerint, ha elfogadják, a háztartási napelemek termelése után kapott pénz szja-mentes lesz. Ha tényleg így lesz, akkor ha közben az átvételi ár nem változik, 13 forintot fogsz kapni és 38 forintot fizetni az áramért.)
A cikkből származó fenti táblázatban a második esetben a 157 ezer forint valójában csak 103 ezer forint adózás után, vagyis mindjárt a szaldós 488 ezer forint közel felét ki kell fizetnünk villanyszámlába. Mindjárt semmit nem nyerek azon, hogy az állam állja a napelem telepítésének költségének a felét. (Mínusz a könyvelő díja még az éves szja bevallás miatt.)
De ez a kisebbik baj.
A nagyobbik baj, hogy az idézett cikk csak hónapos lebontás néz, amikor napit is kellene. Mert a reggeli és esti fogyasztási csúcsban, illetve éjszaka nulla áramot fog termelni a napelemünk, akár nyár van, akár tél.
Reggel felkelünk, világítunk, bekapcsoljuk a mikrót és így tovább, majd elmegyünk dolgozni, amikor még nem süt a nap a napelemekre, este 17-18 órakor hazaérünk, amikor pedig már nem süti a nap a napelemeinket és akkor kezdünk el világítani, mosni, tévét nézni, bekapcsolni a klímát, feltekerni az elektromos fűtést esetleg feldugni az elektromos autónkat tölteni.
Hiába termel mint a bolond a napelemünk napközben, ha nem vagyunk otthon, hogy el is fogyasszuk a megtermelt áramot. S hiába vagyunk otthon, ha a napi fogyasztás legalább 60-70%-a akkor történik, amikor már vagy még nem süt a nap. (Télen a nap, ha egyáltalán süt, 5-6 órát éri a napelemeket. Ha árammal fűtünk, a leghidegebb éjszaka lesz és hajnalban, nem délben.) S hiába fogyasztunk az egyik fázison jó sokat, ha a másik kettőn nem és azok viszont termelik fel a hálózatba az áramot.
A számok alapján egyértelmű, hogy hiába fizeti ki az állam a felét a napelemeknek, egész egyszerűen sokkal jobban jársz a szaldós elszámolással.
(Ha van konkrét adatod, hogy mennyit termelt a napelemed, mennyi a helyi fogyasztás, a le és feltöltés, kérlek oszd meg a hozzászólásokban. Előre is köszönjük.
Update: az eddigi hozzászólások szerint kemény 10%-25% a saját magunknak megtermelt és azonnal fel is használt áram mennyisége, attól függően, hogy valaki használja-e fűtésre az áramot. A többiért 11-13 forintot kapunk és 37-38 forintot fizetünk. Ha eddig 12 év volt a napelem megtérülése szaldós elszámolással, ezentúl 36 év lesz, ha az állam a felét fizeti, akkor is 18 év. Ha addig nem romlik el semmi benne.)
Azonban a nagyon zavaró ismeretlen tényező, hogy meddig marad a szaldós elszámolás?! Mert ha 2024-ben bejelentik, hogy köszönik szépen, mostantól mindenkinél megszüntetjük a szaldós elszámolást, akkor viszont egyértelműen az állami támogatással érdemes most vásárolni. Vagy ha a szaldósoknak élesítik a 4 kW-os rendszerek feletti adót, ami már évek óta létezik, csak most éppen évi 0 Ft, megint csak az állami támogatás felé billen gyorsan a mérleg nyelve. Esetleg az eddigi nettó 11,5 forint helyett csak 6 forintért fogja átvenni a plusz áramot a szolgáltató, mert nem lesz kötelezve tovább arra, hogy annyiért vegye át, amennyiért ő adja, megint csak vissza fogod sírni, hogy elszalasztottad az 50%-os támogatást.
Ez borzasztó rossz, hogy nemhogy 25 évre, de még három évre sem tudsz tervezni, mert bármikor gyökeresen átalakíthatják a játékszabályokat és senki nem hajlandó megmondani még két évre előre sem, hogy mik lesznek a játékszabályok két év múlva.
Ilyen terepen a mondás szerint szép tudsz lenni, de okos nem.
Remélem tudtam segíteni a döntésben. 🙂
Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.
Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 40 ezer forint.
40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.
Nagyjából 2-3 évente duplázódik a telepített napelemek száma, kb. 17 év múlva annyi lesz, hogy MINDENKINEK ingyen lesz az áram vagy csak marginális ára lesz maximum. Addigra a napelemek is sokkal hatékonyabbak lesznek (annak is exponenciálisan nő a hatékonysága), tárolás is meg lesz oldva, és az ára is exponenciálisan csökken. Jobban járok ha állampapírba teszem azt a pénzt és a kamat kitermeli a havi villanyszámlát.
Ráadásul a jó napos, forró helyre rakott inverterek szépen meg fognak sülni a 10 éves garanciaidő (5/10/15) után, lehet venni újat... félmilliós kiadás, ezt sokan szeretik kihagyni a számításból.
És innentől lesz az összes napelem veszteséges.
Ha van minimum 6M zsebben és másra is el tudsz költeni ennyit, akkor nincs kérdés. A támogatástól függetlenül döntesz a napelemről. Ha hiszel benne megveszed a 6M-en felül önerőből. Ha nem akkor nem. Lehet várni hátha lesz olyan energiatároló technológia, amivel megéri a napelem.
Ha úgy spekulálsz hogy a szaldós, állami támogatással jó buli, mert pl. túlméretezed a napelem kapacitást és elvisz még 2 elektromos autót is (ami nem szaldósban is a nyári hónapokban egész jól tölthető a garázsban ha otthonról dolgozol) akkor még 2021 elején megvetted szaldósra a napelemet.
A lényeg hogy aki előrelátó a cikk által feszegetett kérdést az OFT ismeretében már 6-7 hónapja feltette magának és eldöntötte.
Persze egyre nehezebb tervezni ebben őrülten dráguló, túlstimulált építőipari környezetben. Ezek a támogatások csak a vállalkozóknak meg a gazdagoknak kedveznek.
@szabo-gabor miért sülne meg valami 10 év után ha 10 évig nem sült? Szakmailag érdekel.
Amúgy van 25 év gari is inverterre, azt meg pont leszarom ha 25 év után elpusztul.
98% hogy halott vagyok vagy nem lakom már ott 25 év múlva.
De ez az esély 10 év esetében is 60% felett van.
És ha száz százalékban támogatják?
palyazatihirek.eu/energiatakarekossag/4808-ingyen-napelem-igenyelheto-tobbtizezer-haztartasnak-iden-nyaron
Az ideális az lenne ha el lehetne tárolni aksikban akkor amikor megtermeljuk, majd azt felhasználni akkor amikor nagyobb a fogyasztási igénye a háztartásnak.
Máris senkit nem érdekel az áramszolgáltató (majdnem).
Talán még nem tart itt a technika.(?)
Idézem: "A pályázat kizárólag az országos átlagjövedelem alatt élő családoknak szól majd, elsősorban az energiaszegénységnek leginkább kitett kört célozzák vele, akik sokszor szilárd tüzelőanyaggal fűtenek. Az év második felében további lakossági célcsoportok bevonásával folytatják ezt a pályázatot majd."
Borsodi falvakban összeomló házakra akarnak napelemet tenni majd.
@tamas : "exponenciálisan csökken"
Vagy nem.
Ahogy a cikk is említi az áram árának kis része a termelési költség, a szállítás, tárolás, adók stb. sokkal nagyobb.
Ezek közül a tárolásnál képzelhető el a tudományos keretek között kapacitás növekedés/árcsökkentés.
Ha ez 8-10 éven túl történik, akkor már veri szerintem az állampapírt.
Az energiahálózatot a legmagasabb terhelésre kell méretezni, és elég sok napelemes házba került villamos fűtés (nem hőszivattyús). Ha magas a téli terhelés és abba sokkal kevesebbet képes napelem beletenni, főleg ha napszakra lebontjuk akkor bizony lesznek csúcsidőszakok amikor 0%-ot képes a napelem hozzáadni. Ehhez erőművek kellenek, amit nyáron le lehet kapcsolni, napi szinten viszont nem. Szerintem eltörlik mindenkinek a szaldót egyszer, mert a túl sok napelemmel megtermelt felesleges árammal tárolás hiányában nem tud mit kezdeni a hálózat, miközben éjszakára, télre fent kell tartani az erőművet.
A gond az, hogy még sehol semmilyen információ nem jelent meg arról, hogy a jövő héten induló bruttó elszámolás pontosan milyen számokkal is fog futni. A legrosszabb forgatókönyv valóban az, hogy az eddigi energiaáron veszik át, áfával és szja-val csökkentve.
Saját felhasználás arány tekintetében vannak számaim 4 évre visszamenőleg, majd igyekszem emészthető formába önteni őket.
Az mondjuk érdekelne, hogy lehet-e elsősorban saját akkumulátorra (nyilván sok ilyen megoldás van a Tesla PowerWall-on túl is) termelni és csak amivel már nem tud mit kezdeni a rendszer, azt feltölteni?
Mert akkor az azért a napi termelés / felhasználás időbeli eltolódását tudja kezelni.
Egy értelmezhető méretű aksi (25-30 kWh) 2,5 millió forint alsó hangon. Ez megfelel az átlagember 10-12 évnyi villanyszámlájának. Annyi idő alatt az aksi majdnem kuka is. S télen, amikor három hétig egyhuzamban egyáltalán nem süt a nap, az aksival sem mész semmire.
egyszeru, banyaszni kell a felesleges arammal 😀 ugyis lesz most egy csomo hardver a kinai tiltas utan
Treil
2021-06-23 at 18:18
Amíg pont ma volt erről cikk, hogy mennyire megugrott pl. a nyári fogyasztásunk, és mennyit emelkedik még várhatóan a légkondik miatt, miközben 20-30% import kell, hogy legyen elég a cső másik végén, addig ez, hogy nappal kell erőmű, amit éjjelre kikapcsolnak, azt egyrészt napelemnek hívják, másrészt nem a közeli jövő problémája. Nem mondom, hogy a napelem nem okoz(hat) gondot, de 10+ éve hajtogatják már itthon is (már én is 10+ éve hallom), hogy holnap összeomlik a hálózat, ha még egy tetőre tesznek egyet, és azóta a sokszorosát is valahogy csak elviszi a rendszer...
Másrészt az okosmérőkkel igenis lehet ösztönözni a fogyasztás simítását. Igen, a mosógépek 20 éve tudnak időzített indítást. A mosogatógépet is askkor reggel indítom. És a jól szigetelt háznak, ha télen van nap (vmi mindig van), akkor a nappali fűtés nem illan csak úgy el, és a vízmelegítők is általában szabályozhatók.
Persze praktikusabb lenne ezeket nem egyéni, hanem közösségi szinten kezelnmi, a tárolással kezdve. De hát majd kiadjuk koncesszióba... oszt jó lesz.
Szabolcs, november-decemberben jellemzően 30 napból 2-3 nap bújik elő a nap a felhők és/vagy a ködréteg mögül. Arra a néhány órára, amig egyáltalán nappal van.
Nincs elektronika ami 10évnél tovább bírná, kondik kiszáradnak, forrasztás elfárad, ezért sose térül meg.
Az más téma hogy a panelek gyártása több erőforrásba kerül mint amennyit életükben visszatermelnek.
Sokkal okosabb ha veszünk napelem részvényt.
@alfa
"miért sülne meg valami 10 év után ha 10 évig nem sült? Szakmailag érdekel."
A konzumer elektronikai eszközök általában két dolog miatt mennek tönkre:
- Az első az az, hogy az egyik típusú alkatrészből (az elektrolit kondenzátorokból) a meleg hatására a folyadék elpárolog (aminek hatására jobban fog melegedni az alkatrész, így jobban fog párologni...) és az alkatrész tönkremegy. (Ami miatt más alkatrészek is tönkremehetnek.) (Sok dolgot (TV-ket, monitorokat, PC-ket) meg lehet javítani csak ezen alkatrészek cseréjével, ha valaki ért hozzá (különben életveszélyes).)
- A második a sok melegedési-lehűlési ciklus miatt a forraszanyag elfárad és megreped így nem fog vezetni ott ahol kellene. (Az ólom tartalmú forraszanyagok betiltása óta sokkal többször jön elő. Szintén sokszor javítható, ha valaki ért hozzá.)
@tamas . "Addigra a napelemek is sokkal hatékonyabbak lesznek (annak is exponenciálisan nő a hatékonysága)"
A napelemek ára tényleg nagyot esett az elmúlt évtizedekben:
en.wikipedia.org/wiki/Swanson%27s_law#/media/File:Solar-pv-prices-vs-cumulative-capacity.png
De a hatékonyság az sajnos nem nő exponenciálisan. Sőt, csak kínkeservesen vánszorog előre (a kísérleti, méregdrága paneleket nem érdemes belehozni):
en.wikipedia.org/wiki/Solar_panel#/media/File:ModulePVeff(rev200708).png
Szabolcs:
Nem ismerem hogy áll egymással a nyári és téli csúcs ill. milyen napszakra esik. Osszeomlani nem fog a hálózat, egyszerűen nem veszi fel a többletet. Nyilván még rengeteg klímát fognak felrakni, ugyanúgy egyre több lesz az elektromos, höszivattyus fűtés is amihez télen kevés a napelem. Nem tudom mikor billen a mérleg, lehet hogy az eddogi szaldosokat elbirja, 10-20 év alatt úgy is kiesnek. Szigetuzem meg egyelőre nagy rafizetes, téli ellátásra meg jóformán alkalmatlan (nyári többletet kellene elraktarozni).
Egy éve van fent a napelem. Azt látom, hogy az egy évvel korábbihoz képest 60%-ra esett vissza az áramfogyasztás. Ebben benne van, hogy az utóbbi egy évet végig home office-ban dolgoztam (feleségem egyébként is itthonról dolgozik) és próbáltam a mosó-, szárító- és mosogatógépeket nappal használni. Légkondi is sokat ment (a dolgozószoba a tetőtérben van), de az ilyen hőhullám idején este is.
Tavaly decemberben volt 7 egymást követő nap, amikor egyszer sem termelt 1 kWh áramot a rendszer, (de olyan napból is csak 5 volt, amikor 5 kWh-nál többet termelt), míg eddig júniusban 21 napon termelt 25 kWh óra felett. Ezek a számok a napelemből kijövő teljesítmények, az inverternek van vesztesége utána.
Én hetek óta agyalok azon, hogy át kellene állnom elektromos autóra. Végülis kertes házban élek, és saját cégben dolgozom. Mindkét helyre felrakok egy esőbeállót /de amúgy elég csak a cégbe, végülis a hétvégén is bejárok, megamúgy 300 méterre van a háztól/, napelemekkel megspékelve, aztán tölthetem a kocsit nappal, és gyakorlatilag ingyen autózom…
Műszaki szempontból pazarlás inverterrel váltóátamot csinálni a napelem DC-ből, és azzal fűteni, vagy bármi más eszközt meghajtani, aminek az elején egy tápegység van, hogy újra DC-t csináljon belőle.
Egy jól szigetelt házban simán lenne létjogosultsága egy közvetlenül a napelemhez csatlakozó, szigetüzemű DC-hálózatnak, ami közvetlenül hajtja a klímát, a bojlert, fűti a fűtési puffertartályt, adott esetben akár egy erre méretezett hűtőt táplál. Csak hát a szokás nagy úr, és a legtöbb standard fogyasztót 230V AC-ra tervezik. Bár a felsoroltak mindegyikének létezik 48V DC változata is, csak egyelőre gyenge a választék és magasak az árak. Nagy sorozatban simán versenyképes lehetne, az inverter mint veszteség- és hibaforrás ki is kerülhetne a rendszerből.
A 25 év garanciát kinél lehet érvényesíteni?
Biztos, hogy meglesz az a 1-2 de max. 5 évre létrehozott projektcég mondjuk 20 év múlva, akinél kopogtathatsz?
Hány olyan cég van, aki legalább 15 éve, na jó 10 éve napelemet ad el, 15 év vagy több garanciával?
(erről tud valaki valamit ?)
Ha az elektromos autók elterjednek, akkor nincs az a mennyiség napelemben, amit nem tudnának felszívni. Márpedig elterjednek. Ezen nem aggódnék.
Nem tudjuk még mennyi lesz az átvételi ár bruttó elszámolásnál, de ha ez a 13,3 Ft marad ez nem korrekt, mivel a szolgáltató nekem nem fizeti ki a rendszerhasználati díjat, de a szomszédaimtól akik az általam megtermelt energiát valójában elhasználják, velük kifizetteti, mert ők továbbra is 38 forint körüli áron veszik. így a szolgáltató jogosulatlanul gazdagodik, mert egy olyan szolgáltatás után szed be díjat amit el sem végzett (arra a pár méter vezetékre ami az utcába van arra kérhetne csak). Valami köztes megoldásnak kell születni, hogy mindkét fél jól járjon (vagy úgy érezze jól jár :D), szerintem 😀
@treil
"Osszeomlani nem fog a hálózat, egyszerűen nem veszi fel a többletet."
Ez így nem teljesen helytálló.
Az elektromos energiát (gyakorlatilag) nem lehet tárolni, így a hálózatba betáplált és az onnan kivett energiának folyamatosan meg kell egyeznie. (Ha ez nem így van, akkor a hálózat frekvenciája megváltozik (kb. nehezebb tekerni a biciklit bekapcsolt dinamóval), aminek katasztrofális következményei lehetnek.)
A betáplált energia mennyiségét, a diszpécser-központ utasításai alapján, az erőművek tudják szabályozni (kevesebb gázt égetnek), de ők a házi napelemek által leadott teljesítményre nincsenek hatással.
De még ha hatással is lennének, akkor sem lehet "egyszerűen csak nem felvenni" az energiát a napelemből. Energia nem vész el, a nap rásüt, szóval ha nem veszed fel a termelt villamos energiát, akkor a napelem jobban fog melegedni, ami jelentősen csökkenti az élettartamát.
"Az első komoly probléma, hogy nem 17,5 forintot kapunk, hanem nettó 13,3 forintot, amiből még legalább 15% adót is le kell vonni. S rengetegen inkább nem kérik ezt a pénzt, mert többe kerülne egy könyvelőt fizetni az éves adóbevallás miatt, mint megkapni 35 ezer forintot az áramszolgáltatótól a feltöltött áramért az első példában."
Azért gondolom az áram miatt nem kell könyvelő, szerintem simán meg fogják tudni oldani, hogy a szolgáltató már az adózott összeget írja jóvá, így nem kell felesleges köröket menni.
A termelési csúcsokra pedig jó megoldás a szigetes rendszer akksikkal --> kicsit többe kerül, cserébe van tartalékod.
Ezt is figyelembe kellene venni a számításoknál, hogy az akksis rendszer mennyivel dobja meg a költségeket, cserébe viszont mennyit spórolunk azon, hogy olcsó eladás helyett felhasználjuk amikor nem süt rendesen a nap.
@ "Tudós": "Nincs elektronika ami 10évnél tovább bírná"
ne vicceljünk kérem ! :)) nekem itthon simán van 25 éves és 30 éves "konzumer" elektronikám is, ami müködik ...javítás nélkül
XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX
egész más: takarékos életstílus miatt az áramfogyasztásom 800 kWh / év alatti. "Zöldség" is érdekel, de mindig oda jutok (napelemes korrektnek tünö szakik által is): ilyen kis fogyasztásra nem érdemes napelemrendszert telepíteni ("mesterségesen" vagy igen nagy beruházással - höszivattyús vagy sima elektromos fütes, elektromos auto - nem akarom a fogyasztásom nagyon erre eltolni).
Szakemberek a fentit korrektnek gondolják, vagy ilyesmi fogyasztásra is létezik - valamennyire gazdaságos - napelemes megoldás ?
Köszönöm !!!
@treil hu, ez nagyon nem igy mukodik, hogy egyszeruen nem veszi fel a halozat a termelt energiat.
Saját napelemes rendszer esetében (termelés, visszatáplálás, "rögtön elfogyasztás") nálam a következő hozzávetőleges számok vannak, két éves üzem után. 4 fős család, nincs home office, 140m2 jól szigetelt CC energetikájú ház, gázfűtés, HMV előállítás gáz+villany, a HMV villamos fűtésével hozom ki éve szinten a szaldót nullára:
Inverter által megtermel villamos energia: ~10.000kWh, hálózatból vételezett villamos energia: 9.000kWh, hálózatba visszatáplált villamos energia: 9.000kWh.
Ez egy átlagos rendszer. Ebből az tűnik ki, hogy a megtermelt energia 10%-át fogyasztom el a megtermelés időpontjában, a többit betáplálom a villamos hálózatba, majd később fogyasztom el.
Ha ~13Ft-ért veszik át a villanyt, akkor nettó bukta az egész... Ca. 2,6x-ra nő a megtérülés ideje.
Idén januárban indítottuk a folyamatot, pont azért, hogy fél év alatt tuti sikerül telepíteni és beindítani a rendszert, és így beférünk az 50% + szaldós kombóba. Január végén írtuk alá a szerződést. Azóta nincs még napelemünk. Ismerősöknek, akik szintén ezekkel a szemetekkel szerződtek: szintén nincs.
Kibabrált velünk: az EON Solar, korábban EnHome. Elmennek a büdös francba.
Igen, szándékosan rossz hírüket keltem. Mindenki kerülje el őket! Messzire, nagyon messzire.
Az évszázad végén már fúziós erőművekkel fogjuk termelni a tiszta elektromos energiát, nem lesz szükség másfajta erőművekre, se napelemekre, se robbanómotorokra, és mivel ezzel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása is megszűnik, a klímaváltozás problémáját is megoldjuk. Egy egészen más korszakba fog lépni onnantól az emberiség. Olyan sok olcsó energia fog a rendelkezésünkre állni, hogy a bőség zavarában már azon kell majd gondolkodni, mire is használjuk fel. Óriási mennyiségű tengervizet fogunk lepárolni, hogy édesvizet csináljunk belőle. Mindenféle hűtő-fűtő gép mehet majd éjjel-nappal, amikor csak akarjuk. Nagy energiát igénylő, speciális anyagok előállítása is mehet szinte végtelenítve. És még sok hasznos dologra lehet majd fordítani, amit talán most még elképzelni se tudunk.
Ehhez képest most, az energetikai kőkorszakban, filléres napelem-megtérüléseket számolgatunk. Vicces. 🙂
A szaldó meg fog szűnni, mert nem fenntartható állapot az, hogy aki telepít egy rendszert, annak a szolgáltató ingyen ad/szolgáltat egy többmilliós akksit. Most gyakorlatilag az történik, hogy a (csak) fogyasztó ügyfelek fizetik a rendszerhasználati díjat, tehát részben az ő pénzükön kompenzálja az áramszolgáltató a szaldósókat. (Akinek nulla az éves szaldója, nem fizet RHD-t.)
Ráadásul a napelemek növekedésével arányosan növelni kell a tartalék erőművi kapacitásokat is, mert a villamos rendszer stabilitását meg kell tartani akkor is, mikor lecsap az országra egy vihar és a 2000 megawattnyi napelemes erőmű termelése rövid időn belül jelentősen visszaesik.
Egy új készülőben lévő jogszabályváltozás alapján évi szinten 12000 kWh-ig adómentes lesz a visszaterelt energia után járó kifizetés.
Egyszerre nevetséges és szánalmas, hogy egy héttel a bevezetés előtt ott tartunk, hogy még csak pletykák vannak, mi lesz egy hét múlva. Mennyi lesz az adó, mennyi lesz az átvételi ár és így tovább? Már egy éve tudni kellene a választ.
Megmondom én a tutit: a pénzünk Állampapír Pluszban kamatozik, hogy legalább valamennyire ellensúlyozzuk az infláció hatásait. Rohamléptekkel fejlesztem a Java tudásom, a feleségem ismétli a 4 évig tanult németet, és a 2021/22-es tanév végén azonnal költözünk Ausztriába. Aztán felőlünk lehet CSOK, MOK, POK vagy HOPP, licitáljanak csak a magyarok egymásra, és verjék fel egy ház árát félmilliárdig. Sajnos elértük azt a pontot, amikor csóró diplomásokként már nem tudunk részt venni ebben a licitben. Majd Ausztriában folytatjuk. (És akármelyik városba is költözünk, biztosan lesz 50 km-en belül nem hogy ismerős, de gyakorlatilag általános iskolai, középiskolai vagy egyetemi csoporttárs. Mert már ennyire kiment mindenki.)
Mi lesz a sorsa az elöregedett napelemeknek? Létezik bármilyen gazdaságos újrahasznosítása vagy majd ezt is elássák mint a lehasznált szélerőmű lapátokat?
Vagy ez itt senkinek sem szempont?
Sajnos mi is megjártuk az EON-nal. Még márciusban kötöttük meg velük a szerződést, de napelem még mindig nincs a tetőn. Úgyhogy most majd lehet gondolkozni, hogy igényeljük az 50% támogatást a bruttó elszámolással, vagy finanszírozzuk az egészet saját erőből, és akkor cserébe a szaldó elszámolást választhatjuk még. Nyílván egyszerűbb lenne a döntés, ha tudnánk a bruttó elszámolás pontos részleteit... Annyi szerencsénk van, hogy a feleségemmel mindketten nagyrészt HO-ban dolgozunk, úgyhogy így legalább a megtermelt áram nagyobb részét tudnánk napközben elhasználni. De ez is kérdéses, hogy meddig marad így...
A 12000 kWh az nem csak pletyka (le merték írni: link 112 oldal), a többi az télyleg csak találgatás és pletyka 😀
parlament.hu/irom41/16208/16208.pdf
Plusz adalék a bruttó elszámoláshoz, és BP hozzászólásának számaiból is ez látszik, hogy a három fázison külön van mérve a betáplált és vételezett energia, tehát előfordulhat (sűrűn elő is fog) hogy egyszerre termelünk és fogyasztunk a szolgáltató felől nézve. Így nyugodt szívvel lehet a 10%-os azonnali elfogyasztott villannyal számolni.
@pampalini a napelem DC-t nem lehet csak úgy rákötni a fogyasztókra, leginkább azért mert követni kell a maximális teljesítményű munkapontot (MPPT). Ez kb. folyamatosan változó terhelésként értelmezhető a napelemek kimenetén. Így még a beiktatott DC/AC/DC mellett is hatékinyabb a teljes rendszer. Megoldás lehet esetleg még a táblákra szerelt optimalizáló, de a 400+ VDC hálózat kiépítése problémás és a legtöbb mai villanyszerelő "szaki" képtelen kivitelezni.
@pampalini
Mert a DC-DC konverter az nem inverter ?
Az ingadozó feszültséget semmi nem fogja elviselni.
EON: nálunk is voltak kinn felmérni. Azért nem őket választottuk, mert megtudtam, hog alvállalkozókkal dolgoznak.
Magyarul ugyanaz a Jóskapista Kft teszi fel a rendszeredet az EON szineiben, mint közvetlenül őket megkeresve, csak persze az EON egy bő fél milliót rátesz.
A legnagyobb, legmegbízhatóbb Pentele Solár meg alaposan kiesett a játékból. NAV ellenőrzés, és jó darabig felfüggesztették a munkát.
@bp Igazad van. Nálunk is kb 10% a helyben realtime felhasznált áram. Ha nyáron megy a klíma, akkor sem sokkal jobb az arány. Az autót meg heti egyszer kell tölteni.
@pampalini Az eszközök 99%-a, amit a konnektor 230V AC-ba bedugsz, az első lépésként valamilyen jóval kisebb feszültégű DC-t, csinál belőle. Néhány eszköztől eltekintve minden DC-vel működik belül.
@gusztavo-calderrone
Mindkét helyre felrakok egy esőbeállót /de amúgy elég csak a cégbe, végülis a hétvégén is bejárok, megamúgy 300 méterre van a háztól
Hogy mi? 300 méterre autóval jársz dolgozni?
"Most is van a 3+3 milliós támogatás gyerekeseknek, ahol a számlával igazolt költségek felét az állam visszafizeti felújítás esetén. A támogatott körbe beletartozik a napelem-telepítés lehetősége is.
Amit nyerek az állami támogatással, hogy mindjárt 50%-kal olcsóbb lesz a beruházás vagyis ennyivel kisebb lesz a megtérülési idő."
Szerintem ez így nem pontos. Az anyagköltség és a munkadíj 50%-át adja vissza az állam. Tehát ha a napelem telepítésed komplettan 2millióba kerül, amiből 300ezer a munkadíj, 1.7millió az anyag (ezek amúgy kb reális arányok); akkor az állam 600ezret ad vissza, ami messze nem az 50%-a a 2milliónak.
Kértem árat, a munkadíj elérte a 25%-ot. Csak akarni kell.... 🙂
@pampalini
"Egy jól szigetelt házban simán lenne létjogosultsága egy közvetlenül a napelemhez csatlakozó, szigetüzemű DC-hálózatnak, ami közvetlenül hajtja a klímát, a bojlert, fűti a fűtési puffertartályt, adott esetben akár egy erre méretezett hűtőt táplál. "
Nos a felsoroltfogyasztók jellemzően 1kW / 3kW / 5kW ot vesznek fel a 230Vachálózatból. Ez kb 4Amper / 12A / 20A a vezetékben. Még ha el is osztjuk a főbetápot körökre pl 16A / 16A / 32A kismegszakítókkal, a dc esetében 4x több Ampert kellene szállítani dc 48V esetén. Hogy ne a vezeték melegedjen, és ne legyen feszkó esés ( 20A / 62A / 105A esetkben ) iszonyat vastag kábelt kéne a falban elvezetni. 50mm2 -es kábelt több 10 méteren 😀 😀 😀
Üdv.!
Egy kis segítséget adnék azoknak, akik lecsúsztak a szaldós elszámolásról számoláshoz:
A napelem szolgáltatóm applikációjából, és az áramszolgáltatóm digitális mérőórájából ( ami mindkét irányt méri) ki lehet számolni, hogy a napelemek által megtermelt energia hány %-át használom fel azonnal és hány % az, amit betáplálok majd visszavételezek. Az én rendszeremben az azonnal felhasznált energia 2 hónap használat után kereken 30%. Nagy hibát számolásnál nem követtek el, ha az energiafogyasztás 70%-ára alkalmazzátok a bruttó elszámolást
A nagy hiba, hogy az év nem májusból és júniusból áll. 🙂 Novembertől februárig 1% lesz az érték, előtte és utána is 5% alatt. Az az évi átlagos 10% reálisnak látszik.
@nb : a 10-20-25 év garit a gyártó adja az inverterre és a panelekre. A Samsung hűtőre sem az Tesco adja az 5 év garit.
Lényegtelen hogy mi lesz azzal a céggel, aki telepíti a rendszert.
@eon-solar-karosult:
Kértem 7 helyről ajánlatot. 4 cég kiküldte az embereit megnézni a házat. (Aki nem azt kukáztam).
Laikusként felmértem a cégek szakértelmét és az ajánlatok színvonalát. Az árak alig szórtak, amint összehasonlítható formába hoztam őket (pl. Ft/ éves termelési kapacitás).
Volt pár botrányos színvonalú ajánlat, az Eon is köztük volt (nem felelt meg az egyik MÁK kritériumnak, VICC), fel sem merült hogy őket válasszam.
Két tipp azoknak akik még választás előtt vannak:
a) ha látsz valahol éppen napelemet telepítő szakikat akkor menj oda este és kérdezd meg a ház tulajt kit és miért választott a munkára
b) rohadt sokat kell kérdezni, akár telefonon is. a jó cégek segítenek dönteni
Húbazz, mennyit segíthettem volna itt sokaknak, ha írok egy napelemes cikket Miklósnak március elején.
Sorry, időm se sok van, meg nekem annyira alapnak tűnt, ajánlatot kérni aztán választani.
Most visszanézve azért van benne egy kis know-how.
Egyébként kik voltak a szimpatikus versenyzők?
Nem értem ezt a napelemmel való bohóckodást. Az ember a jövedelme elenyésző részét költi villamos energiára. Azért meg nagyon nem éri meg sz.pni egy olyan rendszerrel, ami évtizedek alatt - talán - behozza az árát. Tipikus sok hűhó semmiért.
Elektromos autó billentheti pluszba a mérleget, de azt meg nem kell elfelejteni, hogy ennek a mániának is az elején vagyunk. Ha elterjed, majd változni fog a jogszabályi környezet itt is, addig is a beetető időszakban pont jó arra, hogy pörögjön a napelem üzlet.
Meg különben is, amikor havonta 1 millióval emelkedik egy átlag ingatlan ára, addig ki a tökömet érdekli, hogy hosszú távon lehet, hogy kicsivel nullszaldó fölötti lesz a napelemes befektetés?...
Melette meg az esetleges megtakarítás sokszorosát cigizi el a user...
@szombathelyi ugyanez Pythonnal. 🙂
Amúgy meg kriptovalutát kell bányászni a napelem által termelt fölösleges ingyen árammal. Egy 0,5-0,7 kW teljesítményű, 6 videokártyából álló rig biztosan sokkal többet termel, mint az a 13 Forint, de még a 38 Ft-ért vett árammal is megéri, nekem egyetlen darab 3 éve közepesnek számító kártyával napi másfél-két eurónyi Ethereum jön össze.
@Zirowe, ez így történik már most is. Egy nyomtatványt kell kitölteni, amit az e-on (tetszőleges áramszolgáltató) honlapjáról letöltesz, és a számládon szereplő összesítéseket beírod.
Az áramszolgáltató le vonja az adódat, nettót kifizeti, és az éves SZJA bevallásodban (e-szja) automatikusan belekerül. Szóval nem tudom kinek kell könyvelő ehhez.