Nap képe 01.02 A világ országai a GDP alapján

2022-01-02
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Melyik országnak mekkora a gazdasága a világ országainak arányában? A kép kattintásra nagyobb lesz, még egy kattintásra még nagyobb. Magyarországot Svájc alatt keresd.

Hozzászólások:

Komment szekció frissítés alatt!

Kedves Kommentelők!
Éppen egy új kommentmotorra állunk át, azonban a Kiszámoló blog régi kommentjei mind elérhetők, és az elmúlt 1 év Disqus hozzászólásait hamarosan, a következő napokban importáljuk az új rendszerbe. Ha van fontos észrevételed, kérjük, oszd meg velünk! Köszönjük a türelmeteket és megértéseteket.
80 hozzászólás
Legrégebbi
Legújabb Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments

Néhány ország meglepően gagyi (pl. Szaúd-Arábia és tsai a Közel-Keleten), más országok meglepően jók (pl. Indonézia, jó, tudom, itt majdnem 300 millió ember lakik, még jó, hogy magas a GDP-je). Oroszország meg... ilyen lehetőségekkel épphogy a Benelux államokkal tud versenyezni, ez egy röhej. Ha lejár a szavatossága az atomnak, és már nem lesz ennyire fontos a gáz és az olaj, mit fognak csinálni?

nehezen találtam meg Oroszországot

Mivel feltűnt, hogy nincs rajta Pakisztán, rákerestem és van egy újabb változat amin javítva van:

visualcapitalist.com/wp-content/uploads/2021/12/Global-Economy-GDP-by-Country-2021.html

Ahhoz képest hogy az EU egyharmadát adja a világ termelésének, politikai értelemben teljesen súlytalan. Miért?

Egész Afrikának a gazdasága kisebb mint Németországnak. Ez megdöbbentő. Afrika lakossága :1,2 milliárd Német: 82 millió XD

@furi-erdekes
A mennyiség nem megy át minőségbe.

@rezsone

Mert az EUs országok hadi kiadások (és űrkutatás) helyett a jólétre költenek. Egészségügy, nyugdíjrendszer, szociális háló.

Rezsőné,

Azért, mert nincs Európának katonai ereje, plusz nincs egységes külpolitikája, Pl Magyarország folyamatosan vétózik nyilatkozatokat. Ezért nem komolyan vehető.
mindenki más is külön az EU-s országokkal tárgyal, ritkán magával az EU-val.

@furi-erdekes
GDP per capita nézetben egyből más a helyzet. Ott azért az olaj az úr, persze a természeti kincseket én nem szívesen nevezem GDP-nek, mert azt két marék ember is "elő tudja állítani".

A románok már jobban állnak, mint mi?

Mivel eleve kétszer annyian vannak.... Egy főre vetítve még vezetünk: 13 ezer vs 16 ezer dollár/fő.

GDP per capita PPP jobb összehasonlításra, nem? Mellé tehetnél egy ilyet is.

Érdekességként a V4-ek és Románia összehasonlítva GDP per fő PPP alapon 1990-2020:

data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?end=2020&locations=HU-SK-PL-CZ-RO&start=1990&view=chart

Interaktív, felül lehet további országokat is hozzáadni.

@karoly
Szerintem a PPP alapú GDP/fő egy becsapás, mert valójában egy zsemle egy szegény afrikai országban nem ugyanaz a zsemle, mint Németországban, sem a termék minőségében, sem élelmiszerbiztonságban, sem bolti kiszolgálásban. És ez igaz majdnem minden termékre és szolgáltatásra.

Eleve abból indulj ki, hogy lehet, hogy sok esetben a termékek szállításának is megvan az ára, azonban a legtöbb terméknél ez kis részét adja, tehát ha tényleg ugyanaz kerülne sokkal kevesebbe a szegényebb országokban, akkor ez a különbség árszínvonalban hamar kiegyenlítődne. Valójában ha európaiként megközelítőleg ugyanazt az életszínvonalat szeretnéd fenntartani egy afrikai országba költözve, még többe is kerülne, mivel az a szintű ellátás, amit itthon megszoktál az élet különböző területein, ott kiváltságosak rétegigénye, és emellett a jogi, fizikai és higiéniai biztonság is többe kerülne.

Sokan természetesnek veszik, hogy ivóvíz folyik a csapból, van áram, betonutak, kórházi ellátás, közigazgatás, egyéb közösségi szolgáltatások, illetve elérhetőek olyan piaci jellegű szolgáltatások, mint klimatizált bolt, internet lefedettség, és hasonlók. Ezek a szolgáltatások, amik szintén a GDP részét képezik, és megkülönböztetnek minket az elmaradottabb afrikai és más térségektől. A másik fontos tényező a termelés mennyisége és minősége (hozzáadott érték). És pont ezek terén mutatunk hiányosságokat (szinte mindenben) a hasonló lélekszámú, esetenként rosszabb éghajlati vagy természetes erőforrásban szegényebb, de fejlettebb államoknál.
Pusztán az oktatás és az egészségügy stratégiai fejlesztésével jelentősen növekedne a GDP. Meg a folyamatos maszatolás helyett esetleg strukturális irányváltás is lehetne. Vannak jó példák, lehetne adaptálni őket.
Csak a szándékot nem látom.

Az értékek dollárban vannak megadva, ez csupán az egymáshoz viszonyított arányt képes kifejezni. A helyi devizák egymáshoz viszonyított értékváltozása csak korlátozottan, vagy időben elcsúszva érvényesül. A GDP növekedése is csak ilyen viszonylatban értelmezhető, egyébként csalóka. Az ok: a dollár folyamatos leértékelődése, önmagához képest. (nominális GDP). A reál GDP tisztább képet nyújt. Egy főre vetítve, vagy PPP alapon sem tökéletes, de még nem találtak fel jobbat.

Érdekes: pont a napokban került elő, hogy mi lesz, ha a kínai-orosz közeledés valami válság kapcsán (Tajvan? Ukrajna?) kenyértöréshez vezet a nyugattal, és ezek ketten nekiállnak tényleg független gazdasági-pénzügyi ellenpólust, dollár- és swift-független párhuzamos világot építeni. Nem akartam elhinni a guglinak, mennyire nem tényező az orosz gdp a világhoz, vagy akár kínához mérve. Fura egy szövetség lesz, ha létrejön.

Igen, IKEA-s POKAL vizes pohár, darabja 195 forint, Made in Russia. Tudom, hogy nem pont erre gondoltál gazdasági tényezőként 🙂

@Kiszamolo
Oroszország geopolitikailag ténylegesen is sokszor erősebb a gazdaságánál. A kőolaj-földgáz biznisz mondjuk kezd egyre inkább kétoldalúvá válni Európával, de némi zsaroló erejük még van a részükről, a másik pedig a még mindig erősnek számító hadseregük és az atomfegyvereik, így katonailag közvetlenül még az USA által is érinthetetlenek, Putyin is tudja, hogy senki sem akar atomháborút. Igazából geopolitikailag az EU a sokkal nagyobb lakosságával, sokszoros méretű gazdaságával gyengébb, mint Oroszország, közös hadsereg és szorosabb együttműködés hiányában.

Ugyanez elmondható Észak-Koreáról is.... Éheznek az emberek, de atomfegyverre és ballisztikus rakétára mindig lesz pénz.

Emlékszem, 2007-ben még lerohanták az oroszok Grúziát, egy évvel később ott szűköltek, amikor jött a gazdasági válság. Oroszországot gyorsan meg lehet fektetni gazdaságilag, mivel igazából roppant gyenge lábakon áll az ország.

Oroszország a legérdekesebb igen.
Össz gazdasági termelésben ott van kb. ahol Spanyolország viszont Katonai és politikai értelemben meg messze sokkal nagyobb a szerepe.
Viszont megnéztem, hogy mennyire boldogak mindkét országban. Ezt az oldalt használva forrásként (worldpopulationreview.com/country-rankings/happiest-countries-in-the-world) Russia 5.47 Spain 6.69
arányosítva 100%-ra a két ország közti különbség, csak 22.18%.
Ezt az oldalt forrásul véve (macrotrends.net/countries/ESP/spain/gdp-per-capita) viszont a GDP/Capita Russia: $10e Spain $27e itt a különbség több mint 150%.

Vannak fenntartásaim az Orosz boldogság mutatóval kapcsolatban, de ez alapján nem feltétlenül a pénz boldogít, az Oroszok a gazdasági fejlettségükhöz képest indokolatlanul boldogak. 🙂

Orosz exportterméknek talán a fegyvereket említeném, abból csak a szomszédos országokban jelentős mennyiséget lehet elsütni. A 3. sor lenne az? 😀 en.wikipedia.org/wiki/List_of_exports_of_Russia

@Kiszamolo "Éheznek az emberek, de atomfegyverre és ballisztikus rakétára mindig lesz pénz."

Egy magára valamit is adó diktátor manapság már nem lehet meg atomfegyver nélkül. Diktatúratechnikai szempontból a Kim család nagyon is jól nyomja, mert látja a rossz példákat maga előtt. Szaddamnak nem volt, mi lett vele? Felakasztották. Kadhafinak nem volt, mi lett vele? Agyonverték.

Senki sem akar úgy bekerülni a történelemkönyvekbe, hogy miatta lett Szöul helyén némi radioaktív hamu.

@Zabalint: "Szerintem a PPP alapú GDP/fő egy becsapás..."

Viszont az is, ha mindent csak simán osztunk USD-vel azért, hogy minden ország GDP-jét közös nevezőre hozzuk. A USD/HUF is volt már 150, nemcsak 300, és akkor sem éreztem magam kétszer gazdagabbnak.

És mi lenne, ha azt számolnánk ki, hogy az adott országban egy árukosár értékét hány óra alatt lehet megkeresni átlag- vagy mediánbérből?

Valami ilyesmire gondoltam, de ez minimálbérrel van számolva: howmuch.net/articles/the-petrol-sweat-index

Kiszámoló: "Oroszországot gyorsan meg lehet fektetni gazdaságilag, mivel igazából roppant gyenge lábakon áll az ország."

Gondolom, az elképzelés az, hogy a szankciók miatt rosszabbodik a gazdasági helyzet, az emberek egyre rosszabbul élnek, végül kivonulnak az utcára, aztán megdöntik a gonosz kormányt, és végül kitör a demokrácia?

Működött ez már valamilyen esetben?

Senki nem beszélt kormányváltásról. Én gazdasági összeomlásról beszéltem.

Annyi megivott vodka után ki nem lenne boldog?

"Oroszországot gyorsan meg lehet fektetni gazdaságilag, mivel igazából roppant gyenge lábakon áll az ország."

Amilyen gazdasági ámokfutást is végeztek a szovjetek, kell még jópár évtized, ha nem évszázad, hogy tényező lehessen Oroszország.

Közvetlenül nem vettem orosz terméket, csak az adómból vettek. A hármas metró "felújított" szerelvényei. Ezen kívül az Uzsgyi motorvonatok, de abba én nem szálltam be, mert akkoriban még középiskolás voltam.

Micsoda egy ... (ki ne mondjam milyen) ábra ez, hogy nem vesz tudomást az Európai Unióról?!
Az EU össz GDP-je 2021-ben ennyi volt :
$17,078.376 billion (nominálisan)
és $21,518.356 billion (vásárlóerő paritás).

Szintén a miheztartás végett: en.wikipedia.org/wiki/List_of_countries_by_GDP_(PPP)
> Az EU a 3. helyen

Pár éve vettem egy orosz cipőt Minszkben, inkább csak a vicc kedvéért. Belaruszban elég sok orosz (meg más volt szovjet) terméket árulnak, szóval azért elég nagy országok elég sok lakossal kereskednek egymás között, amiről az átlag magyar nem feltétlenül értesül. Maga a cipő nem túl jó, de hordható, nem volt túl olcsó se, tulajdonképpen jól jellemzi az orosz ipart 🙂
Mindenesetre én nem írnám le annyira Oroszországot, gyártanak ők sok mindent, repülőt, vonatot (metrófelújítást:), autót, hajót, olajfúrótornyot meg még ki tudja hány kétes minőségű dolgot, amiről nem tudunk. Ugyanúgy megkérdezhetnéd, hogy mikor vettem valamit ami Made in Spain, és csak a teszkós paradicsom jutna eszembe. (Olaszországgal is így voltam, aztán a gyerek után feltűnt, hogy egy csomó baba cuccot, pl. autós ülést is ők gyártanak).

@krisz a vodka teszi, amig krumpli van van bódottá’ is

@krisz Az orosz "boldogságról" ajánlom figyelmedbe a Leviatán és a Szeretet nélkül című filmeket.

“Oroszországot gyorsan meg lehet fektetni gazdaságilag, mivel igazából roppant gyenge lábakon áll az ország.”

Náluk vannak a csapok. Ha olyan hangulatba kerülnek, elzárják.... (és akkor ki fekszik meg gazdaságilag?)
Lehet hogy az összes kártyájuk bűn rossz, de az adu ász ott van közte, amivel az övék az utolsó ütés.

Csak abban a pillanatban, hogy elzárták a csapokat, ők is tönkrementek és ezt ők is tudják. A gazdaságuk Irán szintjére fog visszasüllyedni.

@zvl
Europa azert veszi az orosz gazt, mert olcsobb az alternativaknal. Tudom, hogy nem latvanyos, de az elmult evekben kiepultek az interkonnektorok (vagy csak ketiranyuva valtak), es vannak kihasznalatlan LNG terminalok.
Ha marol holnapra elzarjak a csapot, kb a kovetkezok tortennenek (kb ebben a sorrendben)
1. Elszallnanak az eu gazpiaci arak
2. Az ipari felhasznalok egy resze leallitana a termelest. A lakossagi es kiritikus infra. (Pl tavho) felhasznalas menne tovabb.
3. A meglevo alternativ (nem lng) forrasok csucsra jaratasa (algeria, esetleg hollandia, stb).
4. Elindulna az lng vasarlasa (pl az usabol mar a mostani arszinten is megindultak az lng szallitasok, mert mar megeri).
5. Hosszabb tavon kiepulnenek az alternativ vezetekek (pl kelet foldkozi tenger, azerbajdzsan, stb

Az eu anyagi aldozatok aran, de atveszelne. Az orosz gazdasag a foldbe allna.

@blend-ahmed
Igazából Európában az euro övezeten kívül is az euró mond legtöbbet, mert mikor gyengül a forint az eurohoz képest, akkor bizony az áraink is ennek megfelelően emelkednek, hiszen nyitott piac vagyunk, még a belső áraink is alkalmazkodnak a forint változásokhoz. Megjegyzem, valamennyire ez USD-ben is igaz, mert rengeteg terméket számolnak el nemzetközileg dollárban, szóval az egy dolog, hogy volt 300 és 150 is, de közben azért rengeteg termék ára is változott.

"És mi lenne, ha azt számolnánk ki, hogy az adott országban egy árukosár értékét hány óra alatt lehet megkeresni átlag- vagy mediánbérből?"

Ezzel pontosan ugyanaz a probléma, mint a PPP-vel, hogy az az árukosár országonként teljesen más színvonalú. Big Mac indexet szokták említeni, de az is csal, mivel egyetlen termék is máshová van pozícionálva különböző országokban. Pl. a 90-es években itthon drága volt.

@kalv
A tescós paradicsomot azért ne becsüld le, mert egyébként spanyol zöldségekkel és gyümölcsökkel van ellátva Európa jelentős része főleg amikor északabbra nincs szezonja. Eper, barack, narancs, uborka, és persze paradicsom. Aztán Európa szerte mindenütt találsz a boltokban Serrano sonkát, jobb helyeken Iberico-t is (és ha már említetted az olaszokat, olasz sonkák, parmezán, pannetone, sós nasik, stb., stb.).
Aztán megjegyzem, futottunk bele túra cuccoknál is spanyol márkákba. Aztán gyártanak autót is, ok, az oroszok is, de már másodszorra szűnt meg a Lada magyarországi forgalmazása. Ha már említetted a metrófelújítást, a spanyoloknak meg ott van a CAF, ami mellesleg nem elavult szarokat sózott ránk a hazai korrupciót kihasználva, hanem korszerű villamosokat. Aztán ott van a turizmus, ami azért eléggé jelentős ott (olaszoknál még jelentősebb). Most hirtelen ennyi.

@blend-ahmed
Ami a forradalmakat illeti, jellemzően sokkal később hozták el a tényleges változást az adott országok életében, mint mikor lezajlottak, de ettől még volt szerepük az ok-okozati viszonyokban, a 48-as forradalmak is elbuktak, de hosszútávon lettek következményei, ahogy a nagy francia forradalomnak és az angol polgári forradalomnak is. Igazából történelmi ismereteim alapján azt látom, hogy kétféle úton jutottak el a demokrációhoz az országok, vagy durva kilengésekkel, forradalmakkal, szélsőséges diktatúrákkal, míközben lassan az inga közepe eltolódott az eredeti állapotoktól, és végül lenyugodott a kilengés, ez történt pl. franciáknál, a másik pedig mikor egy diktatúra puhult fel folyamatosan, erre példa Spanyolország. Meg persze sok országban nem ez történt, Oroszországban például túl erősek az alattvalói hagyományok, ezért nehéz kitörni az autokratikus rendszerekből.

@zabalint: "Ezzel pontosan ugyanaz a probléma, mint a PPP-vel, hogy az az árukosár országonként teljesen más színvonalú."

De amíg nem fedezzük fel a Nagy Zsömleátszámítási Viszonyszámot, ami megmondaná, hogy minőségileg hány nigériai zsömle ér egy német zsömlét, addig lehetetlen lesz az országok összehasonlítása?

"és végül lenyugodott a kilengés, ez történt pl. franciáknál"
Ahhoz kellett kb. 150 év 1789-től az ötödik köztársaságig. Én ezt azért nem tartanám követendő példának.

@d
"1. Elszallnanak az eu gazpiaci arak
2. Az ipari felhasznalok egy resze leallitana a termelest. A lakossagi es kiritikus infra. (Pl tavho) felhasznalas menne tovabb."

Hoppá, itt már tartottunk egyszer, megtörtént, nemde? Még fél éve sincs, hogy tömegverekedések törtek ki 2 liter AdBlue-ért. Pedig nem elzárva voltak a csapok, csak az ár volt magas.
Egyetértek a forgatókönyveddel, de annyival kiegészíteném, hogy mire a csapok elzárását európa lereagálná (és jönne az USA palagáz meg társai) addigra az összes zacskó tésztád elfogyna a spejzből, és a nagymama arany nyakláncából vennél egy rúd kolbászt. A biztonsági földgáztározók kiürülése után gyakorlatilag háborús állapotok következnének.

@zvl
Ami azt illeti, mar elindultak az lng szallitasok.
bloomberg.com/news/articles/2021-12-22/a-flotilla-of-u-s-lng-cargoes-is-headed-to-fuel-starved-europe

Szoval tovabbra is ott tartunk, hogy europa (aldozatok aran), de reagal a dolgokra (rovid es hosszabb tavon is).
A dollarban mert orosz gdp viszont 35+%-kal csokkent az elmult 8 evben (es ez nagyreszt a szankcioknak koszonheto, a legfobb beveteli forrasukat meg le se allitottak).

@furi-erdekes
GDP per capita nézetben egyből más a helyzet. Ott azért az olaj az úr, persze a természeti kincseket én nem szívesen nevezem GDP-nek, mert azt két marék ember is "elő tudja állítani".

Érdekes: pont a napokban került elő, hogy mi lesz, ha a kínai-orosz közeledés valami válság kapcsán (Tajvan? Ukrajna?) kenyértöréshez vezet a nyugattal, és ezek ketten nekiállnak tényleg független gazdasági-pénzügyi ellenpólust, dollár- és swift-független párhuzamos világot építeni. Nem akartam elhinni a guglinak, mennyire nem tényező az orosz gdp a világhoz, vagy akár kínához mérve. Fura egy szövetség lesz, ha létrejön.

@furi-erdekes
A mennyiség nem megy át minőségbe.

@rezsone

Mert az EUs országok hadi kiadások (és űrkutatás) helyett a jólétre költenek. Egészségügy, nyugdíjrendszer, szociális háló.

Mivel feltűnt, hogy nincs rajta Pakisztán, rákerestem és van egy újabb változat amin javítva van:

visualcapitalist.com/wp-content/uploads/2021/12/Global-Economy-GDP-by-Country-2021.html

A románok már jobban állnak, mint mi?

Mivel eleve kétszer annyian vannak.... Egy főre vetítve még vezetünk: 13 ezer vs 16 ezer dollár/fő.

Az értékek dollárban vannak megadva, ez csupán az egymáshoz viszonyított arányt képes kifejezni. A helyi devizák egymáshoz viszonyított értékváltozása csak korlátozottan, vagy időben elcsúszva érvényesül. A GDP növekedése is csak ilyen viszonylatban értelmezhető, egyébként csalóka. Az ok: a dollár folyamatos leértékelődése, önmagához képest. (nominális GDP). A reál GDP tisztább képet nyújt. Egy főre vetítve, vagy PPP alapon sem tökéletes, de még nem találtak fel jobbat.

Oroszország az igazi wannabe, mitugrász ország. Semmilyük nincs, csak olajuk és földgázuk, az egy főre jutó GDP (aminek komoly része jön a kőolajból) még a középmezőnyhöz is majdnem kevés, mégis az egész világgal kötözködnek.

Vett-e valaki bármit is az elmúlt húsz évben, amire az volt írva, hogy Made in Russia? Na ekkora gazdasági hatalom.

Orosz exportterméknek talán a fegyvereket említeném, abból csak a szomszédos országokban jelentős mennyiséget lehet elsütni. A 3. sor lenne az? 😀 en.wikipedia.org/wiki/List_of_exports_of_Russia

@Kiszamolo
Oroszország geopolitikailag ténylegesen is sokszor erősebb a gazdaságánál. A kőolaj-földgáz biznisz mondjuk kezd egyre inkább kétoldalúvá válni Európával, de némi zsaroló erejük még van a részükről, a másik pedig a még mindig erősnek számító hadseregük és az atomfegyvereik, így katonailag közvetlenül még az USA által is érinthetetlenek, Putyin is tudja, hogy senki sem akar atomháborút. Igazából geopolitikailag az EU a sokkal nagyobb lakosságával, sokszoros méretű gazdaságával gyengébb, mint Oroszország, közös hadsereg és szorosabb együttműködés hiányában.

Ugyanez elmondható Észak-Koreáról is.... Éheznek az emberek, de atomfegyverre és ballisztikus rakétára mindig lesz pénz.

Emlékszem, 2007-ben még lerohanták az oroszok Grúziát, egy évvel később ott szűköltek, amikor jött a gazdasági válság. Oroszországot gyorsan meg lehet fektetni gazdaságilag, mivel igazából roppant gyenge lábakon áll az ország.

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram