Nagyon gyakori eset tanácsadásokon, hogy valaki akár 40-50 millió forinton ül lekötés nélkül, gyakran már hónapok vagy akár évek óta, mert nem tudja, hogy mikor lesz rá szüksége.
Két legjellemzőbb eset a lakásvásárlók és a cégek, akik nem tudják, mikor találnak végre egy megfelelő lakást vagy házat, illetve jövő év májusáig nem kell a pénz, akkor akarják kivenni osztalékban.
Vajon mennyit buksz hetente(!) azon, hogy vársz, miközben a pénzed lekötetlenül áll a számládon, ahelyett, hogy vennél belőle akár diszkontkincstárjegyet egy vagy két hónapra, amit aztán folyamatosan megújítanál?
A mostani kamatokkal számolva 50 millió forintnál a heti veszteséged 54,3 ezer forint. Ha csak három hónapja nincs lekötve a pénzed, ezen eddig 706 ezer forintot buktál. Ennyi pénzt nagyon sok ember havi fizetésnek is elfogadna, amit te a lekötetlen pénzen buksz három hónap alatt. (Lehet, hogy te is.)
De nem csak 50 milliónál kell lépned, 5-10 milliót se hagyj hosszú távon lekötetlenül.
Mit tegyél ellene? Nyitsz egy számlát az Államkincstárnál, oda (elvileg) ingyen be tudod utalni a pénzt és veszel belőle egy hónap múlva lejáró diszkontkincstárjegyet, amit online minden alkalommal meghosszabbítgatsz. (Elvileg kapsz róla SMS-t vagy egyéb üzenetet, ha lejárt a pénzed.) Itt láthatod, hogy milyen lejáratok elérhetőek az Államkincstárnál aktuálisan.
Cégként, alapítványként és egyesületként is tudsz számlát nyitni, erről itt írtam, céges számlán se hagyj milliókat és tízmilliókat lekötés nélkül arra várva, hogy majd valamikor fél év múlva kiveszed osztalékba vagy akkor lesz majd rá szükséged, mert akkor jön be a megrendelt áru.
Nem muszáj az Államkincstárnál számlát nyitni, érdeklődhetsz a saját bankodnál is megoldás iránt (de ne felejtsd el, hogy amíg az állampapír kamatadómentes, szinte minden más (banki befektetési alapok, bankbetétek) 28%-os adóval adózik), lehet, hogy van elérhető olyan diszkontkincstárjegy a bankodnál, aminek a lejárata neked jobb, mint ami aktuálisan elérhető az Államkincstárnál.
Azonban figyelj a költségekre, adásvételi költség, visszaváltási költség, számlavezetési díj, ezek jellemzően lényegesen magasabbak a bankoknál, mint az Államkincstárnál.
S mit tegyél, ha megtalálod álmaid lakását két hét múlva? Vissza lehet váltani idő előtt a diszkontkincstárjegyet is, egy másfél hónap múlva lejáró papír visszaváltási költsége 0,21%.
A fenti linken az eladási és vételi árfolyam különbözete adja meg a visszaváltás miatti veszteséget, de ne feledd, visszaváltásig is kamatozott a pénzed, így jó eséllyel még így is pluszban leszel. A te hasznod az utolsó oszlop, az eladási hozam, ennek az éves hozamnak az időarányos része az, amit te kapsz az Államkincstártól. Az AKK-ISMA-val nem kell foglalkozni, az egy nemzetközi mutató, amelyik 360 napos évvel számol. Téged az eladási hozam érdekel, ez a te hasznod, illetve a visszaváltás költsége.
Ha visszaváltod a pénzt az Államkincstárnál és kiutalod magadnak az összeget, a legrosszabb esetben másnap reggel a számládon van a pénz.
Tehát röviden: még néhány hétre se hagyd lekötetlenül a pénzed, ha az több, mint egy-két millió forint. Ha nem tudod, mikor fog kelleni, akkor is nyugodtan vegyél minden hónapban egy-másfél hónap múlva lejáró állampapírt. Ha a cégben van felesleges pénz, abból is.
Köszönöm a tippeket, pont most aktuális, mert vidéki házunk eladása után szeretnénk Budapest környéki házat venni. Mivel a vidéki házak (Nógrád megye) nem olyan gyorsan eladhatók, így foglalmunk sincs, mikor tudunk vásárolni.
Kártyás befizetéssel egészen biztosan gyakorlatilag is ingyenes az államkincstári befizetés, és a kiutalás is jutalékmentes, igaz, 50 millióval még nem próbáltam. Akinek van kedve hozzá, hitelkártyával is lehet játszani DKJ-be egy hónapra, aztán a HK számlára vissza lehet utalni a pénzt, a nyereségnek meg lehet örülni, vagy újra befektetni.
Államkincstár mintha csak munkanapokon utalna, nem ?
Találtam egy érdekességet a szupergazdagok (felső 0,1%) befektetéseiről.
https://www.forbes.com/sites/phildemuth/2013/08/13/how-to-invest-your-200000000-portfolio/
Magas a lekötetlen készpénz aránya (7%), az aktívan kezelt befektetések aránya is, magas a kötvények aránya, az ingatlanvagyon pedig meglepően alacsony (ez utóbbinak nem tudom az okát).
Kiváncsi lennék, hogy a sokmilliádos befektetők hány %-a ért (közel)annyit a pénzügyekhez, mint Miklós.
Hasznos cikk! Sajnos en is ebben a hibaban ulok maganemberkent, viszont Luxemburgban elek es itt nincs allamkincstarnak megfelelo alternativa (es nem tervezek nyitni AK szamlat). Helyette csak nagyon magas dijakkal dolgozo bankok vannak, IBKR-re viszont nem szeretnek ennyi penzt kiutalni (vagy ez tulzott ovatossag?). Mibe erdemes eurot fektetni, ami hasonlo logikat kovet, mint a cikkben leirtak? Koszi!
Például: https://www.ishares.com/uk/individual/en/products/258114/ishares-euro-ultrashort-bond-ucits-etf
Ezt a havonta történő meghosszabbítást technikailag hogy kell megvalósítani?
Lejár, újat veszel online.
És a társasházakat nem is említetted most, pedig ott is rengeteg pénz hever a bank által automatikusan létrehozott "megtakarítási" számláján, ahol semmit sem kamatozik.
Társasház viszont NE nyisson értékpapír számlát, mert a bankoknál kell LEI kód is, meg baromi drága a fenntartása, csakis az államkincstárnál.