Hogyan és mennyit tegyél félre a nyugdíjadra

2012-10-26
Oszd meg ismerőseiddel a cikket: 

Szinte hetente kér valaki egy cikket arról, hogyan lehet a nyugdíjra spórolni. Bár már írtam erről, de az már egy éve volt, érdemes újra összeszedni a lehetőségeket.

Először válaszoljunk arra kérdésre, hogy mennyit is kellene havonta félretenni nyugdíjra.

Arról már sokat írtam, miért fog összedőlni a jelenlegi nyugdíjrendszer és ha nem változnak a dolgok, akkor az átlagnyugdíj 38 ezer forint lesz. Ha még nem olvastad, olvasd el például itt: //kiszamolo.hu/ezert-nem-lesz-nyugdijad/

Ha elfogadjuk a fenti számokat, akkor mennyi kiegészítést szeretnél magadnak a nyugdíjas évekre?

Te és a házaspárod kap az államtól mai értéken átlag havi 76 ezer forintot. Ehhez úgy gondolom, másik kétszázezret érdemes hozzátenni havonta.

Meddig él egy nyugdíjas? Ahogy itt is írtam, a KSH adatai alapján egy átlagos 65 éves férfi még 14,3, egy hölgy 18,3 évig él.

Erre még számoljunk rá két évet, hátha tovább élsz, mint az átlag. Ekkor átlagolva a házaspárokat, kijön egy 18 év „futamidő”.

Ha most vagy 35 éves, akkor van még 30 éved 65 éves korodig. Ha azt mondjuk, hogy az infláció egyenlő az éves kamattal (sajnos nem járunk messze a valóságtól, sőt), akkor nem kell jelenértékkel, meg jövőértékkel számolni.

Tehát 30 évig gyűjtöd azt, amit aztán 18 évig költesz. Mivel most a kamatoktól eltekintünk, ezért elég egyszerű kiszámolni, hogy havi 120 ezret kell eltenned idén a nyugdíjadra, jövőre és azután a mindenkori inflációval kell emelned ezt az összeget.

Na, most már tudjuk, hogy mennyit. A kérdés, hogy hogyan.

Milyen lehetőségeink vannak?

- Elteszünk csak úgy, rendszeresen, nem címkézzük a pénzt, hogy ez nyugdíjra kell.

- Veszünk egy unit linked biztosítást, hiszen azt úgyis főleg nyugdíj-megtakarítás címen akarják ránk sózni. Ez nagyon rossz ötlet, de erről már sokat írtam, utoljára pár napja itt: //kiszamolo.hu/a-unit-linked-biztositas-halala/

Erről a lehetőségről kár tovább beszélni.

- Nyitunk egy NYESZ számlát, azaz nyugdíj előtakarékossági számlát. Ezt azért szeretjük, mert az állam a befizetésünk 20%-át, de maximum évi 100 ezer forintot, vagy ha elég öregek vagyunk, 120 ezer forintot hozzácsap a jövedelemadónkból a befizetésünkhöz. (Már ha fizetünk annyi adót. Ne feledkezzünk el arról, hogy sokan még a 3 gyerek után járó adókedvezményt sem tudják teljesen kihasználni.)

Mi ennek a lehetőségnek a hátránya? Van egy pár. Az első mindjárt az, hogy csak akkor vehetjük fel a pénzt, amikor nyugdíjba megyünk, ha előtte feltörjük a számlánkat, SZJA-t, EHO-t kell fizetnünk, plusz az állami támogatást vissza kell adnunk büntetéssel együtt.

Na mármost, ebben az országban 40 évente nem jogszabályváltozások vannak, hanem rendszerváltások és például a 20. században 3 pénznemet használtunk Magyarországon. Tehát finoman fogalmazva is elég nagy a bizonytalanság ebben az országban ahhoz, hogy 30-40 évre előre tervezzünk. Ha például egy tollvonással eltörlik az adókedvezményt (pár éve csökkentették 30%-ról 20%-ra), akkor mit csinálsz? Vagy kiveszed a pénzt (kb. 50% bukta azonnal), vagy további 30 évig üldögélsz a számládban. (Menekülő út átalakítani TBSZ számlára, ha még él ez a lehetőség.)

A másik, hogy csak és kizárólag Magyarországon kibocsátott és forintban nyilvántartott értékpapírokat vehetsz a NYESZ számlára, márpedig látva a tőzsde, vagy a befektetési alapok elmúlt öt évét és ismerve a magyar állampapírok nemzetközi megítélését, nem biztos, hogy mindig forintos értékpapírokban akarod tartani a pénzed.

(Természetesen előfordulhat, hogy öt-tíz rossz év után most jön a fellendülés a magyar piacon.)

A harmadik, hogy a 20% adójóváírás csak az éves befizetésedre jár, amikor már benn van 15 milliód, akkor is csak maximum 100 ezer forint a jóváírás, ami elenyésző plusz kamat a tőkédre vetítve.

Ki vegyen NYESZ számlát? Szerintem csak az, aki pár éven belül nyugdíjas lesz, vagy már most is az. (Ekkor 3 év után kamatadó-mentesen veheti ki a megtakarítását.)

Törvényi változás a NYESZ számlánál január egytől! Részletek itt.

(Update: Gábor most írt egy trükköt, amire nem is gondoltam, pedig kézenfekvő: ne a saját nevedre köss NYESZ számlát, hanem a nyugdíj előtt álló szüleid nevére, így az ő nyugdíjba vonulásukkor már felveheted a pénzt az állami támogatásokkal együtt. Két dologra vigyázz: az egyik, fizessenek elég jövedelemadót, hogy legyen értelme a fizetéseknek, a másik az adózás kérdése: számlán utald át (ajándékozd oda illetékmentesen) a havi befizetést nekik, ők pedig utalják vissza ajándékként a végösszeget. Így az adóhivatallal sem lesz bajotok. Nos, így már megéri, akkor is ha neked még sok van hátra a nyugdíjig. )

A számlavezetésnek vannak költségei, jellemzően a benn lévő pénz 0,11%-a, de minimum évi 2.000 Ft.

A másik versenyző az önkéntes nyugdíj-pénztár. Teljesen hasonló konstrukció, annyi a különbség, hogy nem mi veszünk magunknak értékpapírokat, hanem a nyugdíjpénztárunk fekteti be a pénzt helyettünk. Itt is jár adójóváírás, ami a NYESZ-től független összeg, azonban az egészségpénztárral összevonandó (évi 100-130 ezer forint maximum, a befizetésünk 20%-a)

A törvény itt is megváltozott hátrányunkra, 10 év után csak a kamatokat (illetve inkább hozamokat) vehetjük ki, a tőkét pedig az eddigi 20. év helyett csak 20 év után vehetjük fel adómentesen. ("adómentességet a 2007. december 31-e után teljesített befizetésekből keletkező tőkének az a része élvez, amely a kifizetés évét legalább 20 évvel megelőzően került jóváírásra a pénztártag egyéni számláján.")

A NYESZ-nél leírtak erre is vonatkoznak. Ugyanolyan kötöttség és túl hosszú futamidő, mostanában pocsékul teljesítő értékpapírok. Természetesen ez nem lesz mindig így, de néhány ilyen 5-10 év elég megtépázza a hozamunkat és nem tudunk tenni ellene semmit a kötöttségek miatt.

További gondom, hogy mivel a nyugdíjrendszer összeomlik, van annak esélye, hogy az állam szívesen lerázza magáról a nyugdíjmegtakarítással rendelkezőket, mondván, hogy nekik van megtakarításuk, amit ráadásul ő támogatott menet közben, oldják meg abból az életüket. Nem biztos, hogy így lesz, de benne van a pakliban.

Mindenki válasszon a neki tetsző lehetőségekből, én maradok az első verziónál, a nyugdíj-megtakarításaimat együtt kezelem a többi megtakarításommal, külön címkézés nélkül.

Ha úgy gondolod, nem sok pozitív lehetőséget írtam, sajnos igazad van. Mindössze ennyi a választék a dedikált nyugdíjcélú megtakarításokból. Vagy méregdrága és nem éri meg (életbiztosítás), vagy túl nagy és hosszútávú kötöttség elég kevés előnyért cserébe.

Ezért a véleményem szerint inkább tedd félre magadnak a nyugdíj-megtakarításaidat és fektesd be az egyéb megtakarításaiddal együtt. Hogy mibe, arról találsz sok írást itt a blogon.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. . vagy RSS-en

Hozzászólások:

Komment szekció frissítés alatt!

Kedves Kommentelők!
Éppen egy új kommentmotorra állunk át, azonban a Kiszámoló blog régi kommentjei mind elérhetők, és az elmúlt 1 év Disqus hozzászólásait hamarosan, a következő napokban importáljuk az új rendszerbe. Ha van fontos észrevételed, kérjük, oszd meg velünk! Köszönjük a türelmeteket és megértéseteket.
57 hozzászólás
Legrégebbi
Legújabb Most Voted
Inline Feedbacks
View all comments

Minden pénzt menekítenki kell az országból. Jobb helyen van külföldön. Evvel az alternatívával miért nem foglalkoztál részletesen?

Jó cikk és igaz is!

Ha itthon nem fizetek adót, mert külföldön dolgozom, akkor is jár a 20% max 100k évi hozzájárulás ÖMNYP, vagy EP befizetésre?
Mióta változott meg az ÖMNYP esetében, hogy 20 év után nem lehet felvenni a tőkét, csak nyugdíjkor? Ezt a pénztárak nem nagyon hangoztatták, de máshonnan sem értesültem róla... eddig.

Anticonst:

azért mert ha nem 10M+ vagyonról van szó, teljesen felesleges kivinni...Az elenyésző 2%-os kamat amit jobb esetben kaphatsz (szerencsével 3%) a kutya vacsorája, összevetve egy magyar papírral szemben pl. Diszkont kincstárjegy...

Ezerszer volt róla szó, hogy csak jelentős forintgyengülés ELŐTT érdemes külföldi devizába menekíteni, akkor is csak akkor, ha a forint szeparáltan esik a többi valutától.Majd realizálni az esést a visszaváltással és irány a bankbetét 6-8%-on.

És mi van az arannyal?

Azért nem lehet ezt már csak úgy pikk-pakk kijelenteni az aranyról, amikor írtad a cikket, egyetértettem vele, 2013. januárjával viszont jön a "fiscal cliff" és sokan elkezdtek "kézzelfogható" dolgokba fektetni - azért idézőjel, mert inkább commodities ETF-ek felé kezdtek tekintgetni sokan (nem pedig pl. tömbarany), olvastam olyan elemzőt is, aki azt mondta, hogy 2013-2014-ben eléri a 2000$-os árfolyamot, majd ez lesz a támasz. - persze tudjuk, jósoltak Ámerikában egyesek már S&P 500-as indexet is 100000-re !!! korábban 🙂
Lassan ugyan, de szerintem is lehet realitása annak, hogy az arany jelenleg is zajló korrekciója befejeződik, megszaporodtak az arany ETF-eket összehasonlítgató / aranybányászattal foglalkozó cégeket elemezgető posztok is. USA: fiscal cliff?, Európa: folytatódó válság? (időhúzás - hátha a "piac megoldja"), Kína: építőipar szellemváros-buborékja?, csupa kérdőjel, egyeseknek már ez elég ahhoz, hogy nyersanyagokba meneküljenek.
Valami készül olaj-fronton is.

Külfölddel kapcsolatban,ha nem is külföldre, de euroba menekülni,Euro alapú mnagyar államkötvény, avagy az euro alapú bankbetétek?

Lehet nem kapcsolódik pont ide, de pár hete olvastam, hogy a Swájci Frankot is hozzákötötték az Euro-hoz.
Tehát már az sem biztonságos. Aki abba akarja eltenni a megtakarításait.

ÖMNYP esetén 21. évben felvehető a teljes megtakaritás adómentesen.
Tudtommal ebben - még eddig ! - nem történt változás.
Ha valaki szerint igen, kérem linkelje be jogszabályi hivatkozást !!

Pici pontosítás: azokra a befizetésekre, amelyre már több mint 10 év eltelt, évente 10% adókedvezmény érvényesíthető. Így jön ki, hogy a 20. év után már adómentesen felvehető az adott évi befizetés.
Hogy a hozamokat hogy osztják fel, azt nem tudom.

Azt már sejtjük, hogy a nyugdíjas évekre félre kell tenni. Emellett iskoláztatni kell a gyerekeket, támogatni az idős hozzátartozókat (ez már törvénybe is van foglalava) valamint stresszmentes, egészséges életet élni.

Vajon a fenti pénzügyi stratégia mennyi folyamatos bevételt feltételez? Az átlagos 220e br. megteszi? 🙂

A felsorolt célokra talán. De hogy közben miből fog élni, azt nem tudom. 🙁

Volt megtakarításom egészen addig, amíg az állam meg nem fenyegetett, hogy ha önként nem adom oda neki a saját nyugdíjamra félretett pénzemet, akkor nem fog a továbbiakban már nekem nyugdíjat adni, csak amit eddig megszereztem, annak ellenére, hogy elveszi a pénzemet...

Ezt az interneten kisebb-nagyobb szitkozódással tudomásul is vették honfitársaim, és azóta békésen éldegélnek együtt szeretett nemzetvezetőjükkel.

Egyrészről olyan jajj de nagyon sok nyugdíjra onna sem számithattál (volna)!
Másrészről zsarolni csak azt lehet, aki hagyja magát. Én nem hagytam! 🙂

Maga a poszt logikus, megszívlelendő. Ugyanakkor a világnak ennek a részén mintha a felelőtlenségnek nem lennének következményei. Csak elméleti szinten: mi lesz ha X0 év múlva, minden figyelmeztetés ellenére sok embernek nem lesz fizetése/nyugdíja/vagyona/fillér megtakarítása? Biztos nem hagyja az aktuális kormány tömegével éhenhalni őket. Biztos azoknak a rovására biztosít ellátást nekik ("társadalmi szolidaritás"), akik gondoskodtak magukról és megtakarítottak, pedig ők is el tudták volna költeni...

La Fontaine meg forog a sírjában: a tücsök meg a hangya meséje nem így kellene, hogy végződjön...

Amire jó lenne választ találni: milyen módon lehet megtakarítani, hogy annak a gyümölcsét ne más élvezze?

Pénz: a cash-t elviszi az infláció, a számlapénzt egy rendelettel lehet befagyasztani, adóztatni.

Dollár: most csinál a FED belőle egy csomót ami megingatja a bizalma>; EUR: az eurozóna icereg-ficereg, ki tudja mi lesz belőle.

Arany, gyémánt: terítékre került, ez sem a tuti megoldás. Föld, ingatlan: még könnyebb állami tulajdon szintjére emelni v. adóztatni.

Műtárgy? Egzotikus részvény (a holdparcellánál egy fokkal konzervatívabb)? Ásványvíz? Nyersanyag (a pincében 1kg-os réztéglák a plafonig)? Pálinka? (40%-ot kapsz a pénzedért!) 😮

Nincs egyértelmű válasz mert a jövő elég kiszámithatatlan és országunk irányitónál a legveszélyesebb kombináció áll fent (amikor a hülyeség szorgalommal és hatalommal párosul).

Szerintem a minél több mindenbe befektetni és folyamatosan változtatni lesz a megoldás. Nem szeretném kis hazámat itt hagyni.

Aztán bizni hogy valami értelmesebb jön, bár nem hiszem hogy elértük a gödör alját.

változik a NYESZ-re vontakozó szabály: http://privatbankar.hu/ado/figyelem-adovaltozasok-a-megtakaritasi-piacon-252027

legalább 10 évig kell várni, mire fel lehet róla venni a pénzt (az eddigi 3 helyett). tehát nyugdíj előtt legalább 10 évvel kell megnyitni.

ez érinti a meglévő NYESZ számlákat is, vagy csak az újonnan nyitottakat?

"...nem nagyon van más út, minthogy az állam csökkentse a nyugdíjakra és az egészségügyi szolgáltatásokra szánt kiadásait, a magánszemélyek pedig akkor, amikor dolgoznak, pénzt takarítsanak meg egészségügyi problémáik kezelésére és nyugdíjas éveik jövedelmének biztosítására"

http://penzcentrum.hu/ongondoskodas/kesz_vege_nem_jar_majd_ingyen_orvosi_ellatas.1034385.html

Bár igaz amit a NYESZ számláról írtál hogy nehézkes (szinte lehetetlen) idő előtt hozzáférni, számomra mondjuk ez jelenti egy pozitívumát, ezáltal rendesen meg van nehezítve hogy feléljem a nyugdígmegtakarításaim.
Annak idején EVÁ-s vállalkozóként (ahol az osztalék szja az evába van integrálva de az evás osztalékot nem kellett bevallani) érdemes volt a fizetést alacsonyan tartani és osztalékként vinni ki a pénzt a vállalkozásból. A NYESZ számla jól jött arra hogy olyan nyugdíjmegtakarításom legyen ami kötött, ha roszabbul megy a szekér akkor sem számolom fel egykönnyen.

A rugalmatlansága tény hogy sok szempontból hátrány, de azért nem csak magyar eszközökbe lehet ez a pénz. Mostmár a BÉTA piacon is lehet bizonyos külföldi részvényeket venni, illetve befektetési alapokon keresztül aranyba, ingatlanba, pénzpiacba fektetni. Az igaz hogy ezek magyarországi alapok. De diverzifikálni ezek által is lehet a portfóliót.

" Természetesen ez nem lesz mindig így, de néhány ilyen 5-10 év elég megtépázza a hozamunkat és nem tudunk tenni ellene semmit a kötöttségek miatt."

"További gondom, hogy mivel a nyugdíjrendszer összeomlik, van annak esélye, hogy az állam szívesen lerázza magáról a nyugdíjmegtakarítással rendelkezőket, mondván, hogy nekik van megtakarításuk, amit ráadásul ő támogatott menet közben, oldják meg abból az életüket."

Na ezzel most jól rám ijesztettél. Tavaly léptem be egy önkéntesbe, hogy a magánnyugdíj hozam itt landoljon, és az adójóváírást is megkapjam (de rossz döntés is volt így utólag). Idén befizettem a félmillió forintot, hogy megkapjam a 100e jóváírást.
Most akkor hogyan meneküljek innen? Vegyem vissza jövőre a minimálisra a befizetést (ha jól emlékszem havi 2000Ft) és inkább utaljak saját számlára? Vagy akár a meglévőt is szüntessem meg, hogy ne lásson az állam? Ja és 32 éves vagyok....

“További gondom, hogy mivel a nyugdíjrendszer összeomlik, van annak esélye, hogy az állam szívesen lerázza magáról a nyugdíjmegtakarítással rendelkezőket, mondván, hogy nekik van megtakarításuk, amit ráadásul ő támogatott menet közben, oldják meg abból az életüket.”

Azért én továbbra is elképzelhetetlennek tartok egy ilyen lépést (bár Orbánékból egy ilyet is kinézek, remélem negyven év múlva mire nyugdíjba mennék már nem ők lesznek hatalmon 🙂 ), mivel egy ilyen lépés a társadalombiztosítást mint olyat kérdőjelezné meg, illetve számolná fel, elvégre negyven évig ugyanúgy fizetem a nyugdíjjárulékot mint az aki nem önkéntes nyugdíjpénztár tag, így pontosan ugyan olyan jogosultságom van nyugdíjjáradékra mint bárki másnak, ha tőlem megtagadják akkor már tulajdonképpen bárkitől megtagadhatják a nyugdíjfizetést. És ez vezet el a másik érvemhez, miszerint az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás ugyan olyan mint bármilyen más megtakarítás, csak fel van címkézve, igaz az állam adó-visszatérítéssel támogatja és huzamosabb ideig nem nyúlhatunk hozzá, de ez pl. a lakástakarékra is igaz. Ennyi erővel csak titkos svájci bankszámlán tartsuk a megtakarításunk, nehogy állambácsi tudjon róla, hiszen ha nekem nem fizet nyugdíjat mivel összegyűlt 30 millió a nyugdíjpénztári számlámon, akkor valószínűleg neked sem fizet mivel összegyűlt 30 millió a cib malacperselyedben (igen tudom hogy jelenleg 5 millió a limit, de ez negyven év alatt felmehet harmincra 🙂 ), és te is ugyanúgy képes vagy gondoskodni magadról mint én. Sőt! Az se fog kapni nyugdíjat aki nyert a lottón, hiszen ő már aztán főleg képes gondoskodni magáról! De ez egyszerűen nonszensz.

Azzal én is egyet értek hogy valamit csinálni kell mert, a rendszer nem fenntartható, én személy szerint megszüntetném az állami nyugdíjrendszert, persze a jelenlegi nyugdíjasok, illetve akik már szereztek jogosultságot kapnának az államtól nyugdíjat. És mivel tudjuk hogy a fenntarthatatlan nyugdíjrendszer folytja meg a gazdaságot (túl sokat, és még majd ennél is többet kell kifizetni nyugdíjra), én azonnali és radikális nyugdíjcsökkentést hajtanék végre, plusz elvenném az utazási kedvezményt. Cserébe persze megszüntetném a 27%-os szociális hozzájárulási adót, plusz további adócsökkentések, mint pl. ÁFA, mondjuk az SZJA-t ismét progresszívvá tenném, hogy a gazdaság prosperálhasson. De az államnak a nyugdíjrendszerből ki kell vonulnia, mert amíg a zemberek fejében az van hogy nyugdíj=állambácsimajdúgyiseltart, addig itt kevesen fognak gondoskodni a saját nyugdíjukról, hiába láthatja a vak is hogy az nem fenntartható hogy minden öregnek az állam biztosítson jómódot.

Pont emiatt tartottuk jó ötletnek annó a magánnyugdijpénztárat. Következetesen végigvive szép folyamatosan meg lehetett volna oldani hogy az emberek nagy része saját magának félre tudjon rakni és az állami nyugdijrész minimális legyen és tényleg főleg a rászorulóké legyen.

De mint mindent, nálunk ezt is sikerült elrontani!

És megint nyüzsögnek a tanácsadók hogy segitsenek a megrettent népnek!
Pedig nemrég nyilatkozott a PSZÁF elnöke hogy a csodálatos megoldásaik inkább minuszosok és nem tudja ajánlani senkinek.

Kedves Kiszámoló,
regisztrálni szeretnék,ezt hol tehetem meg?

Kedves Kiszámoló!

Miben és mennyit kell ahhoz megtakarítanom, hogy 20-25 év múlva az addig felhalmozott tőkém kamataiból tudjak hozzátenni 100-200e Ft-ot a nyugdíjamhoz, és a tőkét rá tudjam hagyni az esetleges örököseimre?
Köszi!

"NYESZ: Az első mindjárt az, hogy csak akkor vehetjük fel a pénzt, amikor nyugdíjba megyünk"
- a nyesz-t pont nyugdíjkor akarom majd felvenni bár messze van

"Ha például egy tollvonással eltörlik az adókedvezményt, akkor mit csinálsz?"
- semmit: ez benne van a pakliban, akkor TBSZ-ként tekintek rá, bár magasabb költségű

"kizárólag Magyarországon kibocsátott értékpapírokat vehetsz a NYESZ számlára"
- befektetési jegyekkel lehet diverzifikálni

"A harmadik, hogy a 20% adójóváírás csak az éves befizetésedre jár"
- ha valaki minden évben befizet 500k-t, akkor az évek alatt a teljes összegre kap 20% bónuszt, ez már szép

"van annak esélye, hogy az állam szívesen lerázza magáról a nyugdíjmegtakarítással rendelkezőket"
- ez reális veszély, ne felejtsük el a mesében is megúszta a tücsök

Egy kis kiszámolás szeretnék kérni. Önkéntes NyP tag vagyok, a munkáltatóm a bruttó munkabérem 5%-át adja "ajiba", nekem minimum 2%-ot kell hozzátennem zsebből. Ha jól értelmezem, az adóvisszatérítés az általam fizetett 2% után jár csak, illetve adományra, ami bárki plusz befizetése erre a számlára.
A férjemnek nincs ÖNyP-a, most szeretnénk nyitni neki. A fentiek miatt felmerült, hogy az enyémre fizetné be a sajátját is, így magasabb lenne az adóvisszatérítés. (Ki tudnánk használni így a teljes évi 100e Ft-os összeget)
A kérdés az, hogy egy esetleges válásnál megkapja az ott gyűlő összeg felét (mivel kettőnknek szánjuk), vagy ez különvagyonnak számít és válás esetén bukná az összeget?
Az ő szemszögéből névreszóló, saját számla érné meg jobban, vagy az enyémre befizetni?

Köszönöm a választ!

A férjem sajnos jó magyar szokás szerint minimálbér + zsebbe alapon keres, a második rész a több. Nekem többszöröse a bejelentett fizetésem, ezért kacsintgattunk arra, hogy egy számlán kezeljük.
Valamint a költségek...tagdíj, belépési díj, stb.

Külön megállapodást se tudunk írni arról, hogy esetleges válásnál (egyáltalán nem tervezzük, de jövőbe sem látunk) köteles vagyok a 10 éves futamidő után a felgyűlt összeg felét átadni? Vagy ehhez már egy komplett házassági szerződés kellene?

Jelen pillanatban a min.bér 98000. Ebből SZJA-ként 15680-t kell fizetni. Ez éves szinten 188160. Max. 100e lehet az adó visszatérítés.
Hol itt a probléma? 🙂

A visszaigényelhető adó csakis a befizetett összegre vonatkozik, amit a tag (én) vagy adományozó (bárki más) befizet. A munkáltatói hozzájárulás, amit kapok, nem számolódik bele.
Mivel a fent említett befizetések 20%-a igényelhető vissza, éves szinten tagi vagy adományi befizetésnek el kell érnie az 500e Ft-ot.
Két külön számlán nem érné el, illetve duplázódnának a költségek (belépési díj, tagdíj, stb), ezért látom járhatóbb útnak.

Hátha valaki hasonló dilemma elé kerül, közben konzultáltam ügyvéddel, hogy worst case scenario esetén milyen lehetőségek vannak.

Azt mondta, hogy ha a 10 éves kifizetési időszak alatt válnánk, akkor egyszerűen a vagyonmegosztásnál rögzítjük, hogy az akkori összeg 50%-a a férjemet illeti. Ezt az összeget - ha nem működök együtt - akkor bírósági úton is behajthatja válás esetén.

Már minimálbér után is több mint százezer forint SZJA-t fizet éves szinten, szóval így is van mit visszaigényelnie. A kérdés hogy a jövőben vissza jön e az adójóváírás intézménye, az már más megvilágításba helyezné a dolgot.

alapesetben (nincs házassági szerződés) a házasság alatt szerzett vagyon közös, mindegy, hogy az milyen formát ölt. Ahogy az egyik fél nevén lévő ingatlan is közös lesz, ha annak forrása a házasság alatt szerzett jövedelem, úgy az egyik fél nevén lévő bankszámla, de az önkéntes NYP is közös. Akár a munkáltató fizet be, akár a munkavállaló, az ugye jövedelem (nem ajándék, ami különvagyon lenne).

Ugyanakkor a sima bankszámla egyszerűen felezhető váláskor, az ÖNYP nem, mivel annak idő előtti felbontása jelentős költséggel jár. Így az jellemzően annak a félnek a tulajdona marad, akinek a nevén van, ugyanakkor ezt az összeget az egyéb vagyonelemek elosztásakor kompenzálni kell.

Ket dolgot irnek:

1. ha 2-3 inaktiv jut majd egy aktivra az SEHOGY nem fog mukodni. Az se szamit ha az ember megtakarit, mivel arut termeket csak az aktiv allit elo. Ha mindenki felretesz a nyugdijara, akkor tehat ugyanott vagyunk, csak akkor majd a parmillio er kb 38ezer forintot (mert szetinflalodik a fenebe hiszen nincs mogotte eleg aru).

Persze az eleg rozsaszin remeny hogy mindenki felretesz, plane Magyarorszagon, tehat a cikk gondolatmenete helyes: ha mi akozott a 10% nyugdijas kozott leszunk akik takarekoskodtak (es felek hogy a 10%-al magas szamot irtam), akkor NEKUNK lesz mibol elni.
Nyilvan ez a lenyeg is.

Az viszont mas kerdes mihez fogunk kezdeni egy olyan tarsadalommal ahol 80% nyomorog... maganhadsereg mint Del-Amerikaban?

2. pont: mennyire alomszeru az, hogy valaki nyugaton dolgozik, ottani nyugdijban bizik, hogy abbol majd csak megel otthon oregkorara?

Ilyen csökkenő alapkamat mellett sem érheti meg az önkéntes nyugdíjpénztár vagy a nyesz? A köndíciók: szüleimnek keresek most nyugdíjelőtakarékossági lehetőséget, évi 120-150ezer Ft között tudnának félretenni rá, többet sajnos nem nagyon, még egy 8-10 évük lehet a nyugdíjig...Nekem nem tűnik olyan rossz kondíciónak ez a 20%os visszatérítés + valamennyi kamat, a költségek ellenére sem.

@tibi a csokkeno alapkamat nem tart 8-10 evig amig gyujteni akarnak. Ha most jonak is tunik, idovel megint lesznek jobb lehetosegek.

@tibi :

Onsegelyezo penztar(ha meg nincs). Ugyanazokat a bonuszokat kapja ra, de ha valami elobb beut ( pl munkanelkuliseg, betegseg ) akkor hozza tudnak nyulni. Ez is lekotheto SzJA kedvezmenyekert.

1 embernek ( ha ki tudja hasznalni a max SzJA kedvezmenyt ) kb 2-3 milliot erdemes lehet itt osszegyujteni.

Nyugdij utan amugy ez is olyan lesz mint az onkentes nyugdijpenztar.

Kiszamolonak van rola itt egy cikke.

Szerintem, nem csak a pénzt kell figyelembe venni nyugdíjba vonuláskor.

Mennyibe fog kerülni a lakás-ház rezsije?

Újítsunk-építsünk olyan házat, aminek a fenntartása nagyon kevésbe kerül. Ez is megtakarítás. Ennyivel kevesebbet kell költenünk havonta, kevesebbet kell megtakarítanunk forintban.

Kedves Kiszámoló és olvasók!

A gépemen lévő dolgok lomtalanítása közben találtam egy 2009-ben, saját magamnak írt okoskodásomra, amit most megosztok. (rendszeres olvasója vagyok a blognak, nagyon fontosak manapság a pénzügyek! EMELLETT rengeteg dolog fontos a világban, amit leírok - kvázi ikszedik lábként - kiegészíti a pénzügyeket. Nagyon fontos a pénz, nagyon megkönnyít sok dolgot, de ne csak a pénzre támaszkodjunk...)

"Család, mint befektetés nyugdíjas éveinkre.

Régen ugye nem volt nyugdíjrendszer?
Miből éltek mégis a nyugdíjasok?

Gondolkozzunk kicsit! A jelenleg olvasható cikkekben, figyelmeztetésekben nekem az jön át a háttérből, hogy EGYEDÜL vagyok és nem számíthatok senki másra, csak magamra! Dolgozzak, keressek pénzt, tegyek félre!

Közben felhívják a figyelmemet, hogy teljes bizonytalanság van, akár tőzsdét választok, akár mást, mert mi van, ha beszakad, megszűnik, stb...

...
Régebben olvastam, hogy ha 1700-1800-as években a kert végébe elásta az egyszeri ember az aranypénzét és az unokája megtalálta, a kedves utód ugyanolyan értékben tudott vásárolni a pénzen!

Mostanában nem aranypénzzel fizetünk. Akkor mi tartja az értékét? A sikeres emberekre sokan mondják: jó, hogy el tudta érni, mert JÓ KAPCSOLATAI vannak, amik nekem nincsenek...
DE VANNAK: mindenkinek van családja! Mi a körforgás: anyuka, apuka felnevel bennünket időt, energiát nem kímélve, majd kiröppenünk, saját lábra állunk. közben velük mi történik? Megöregednek, lebetegednek. Mire támaszkodhattak régen? Nem a nyugdíjrendszerre, az biztos! Az időseknek a család volt a nyugdíjforrásuk, a gyermekeikre számíthattak életük végén.

Teljesen korrekten hangzik, nem? Valakitől állandóan azt hallom, hogy az élet ADÁS-VÉTEL ebben a sorrendben és nem csak a pénzre értendő!...

Kedves Kiszámoló,

A NYESZ egyenlő az Önkéntes nyugdíjpénztárral?
Nekem ÖNYP-m van, félig-meddig cafeteriában (én fizetek be 5000-et, mellé 15-öt a munkáltató) Mikortól éri meg kivennem, hogy előtörlesszem belőle a 7%-os hitelem?
Megéri-e egyáltalán ebben nyugdíj előtakarékoskodni?

Köszönettel,

@anvegh Nem ugyanaz a kettő, három féle nyugdíjcélú konstrukció létezik, az önkéntes nyugdíjpénztár, a NYESZ és a nyugdíjbiztosítás, közös jellemzőjük, hogy adókedvezmény jár utánuk a befizetés arányában, de ezen túl teljesen másképpen működnek, talán lesz ezek összehasonlításáról is cikk. Cafeteria pl. csak az önkéntes pénztárnál játszik.

Belinkelem a Bankmonitor cikkét, mivel kapcsolatban vannak a bloggal, talán nem baj:

http://www.bankmonitor.hu/content/3175.htm

Legnagyobb meglepetésemre valamelyik reggel a reklámokban a Mabisz elnöknője próbálta a nyugdijcélú biztositásokat népszerűsiteni. 1-2 éve még ő is a "nem javasoljuk" vonalat képviselte. Ennyire nem lehet eladni, vagy ennyire meg akarják lovagolni az adóvisszatéritést?

Ismerőst felpiszkálták vele, kicsit ledöbbent mi mindent nem mondtak el neki. Szerencsére nem kötött. nála is elég rózsaszín kép volt az életbiztositás-megtakaritás kombóról.

Kockázati életbiztositásokhoz is van valamilyen portál ahol összehasonlithatók? És lakás?

nekem a cafeteria miatt megéri, de pl. biztos nem kötnék az adó vonzat miatt, mert hogy lehet adó köteles amit az adózott jövedelmemből takarékoskodtam. Persze tudom csak 20 éven belül az.

Megnéztem a nyugdíj kalkulátort és elég megdöbbentem rajta. Van viszont egy opció, ami viszonylag keveset forgott. Egy konkrét példát véve 15 millióért veszel egy lakást, ráköltesz még 4 milliót, miután kiköhögted a kb. 1 milliós illetéket. Ha jó helyen van és a felújítás is jól sikerült, akkor ki tudod adni min. 90 - 100.000 Ft-ért havonta. Ha ebből adózol, akkor 100.000 Ft-ból marad 84.000. Ebből előrelátóan félreteszünk 14.000 Forintot havonta felújításra - de emellett megválogatjuk a bérlőt és havonta ránézünk az ingatlanra. Ez 4,2%-os hozamnak felel meg - ami mondjuk tény, hogy nem valami híres, viszont a régi mondás szerint pénzt söpörtek már az utcán, de lakást még nem.

@mufaha :

Inkabb olyan lakast kell venni, ami rezsivel egyutt 80-100e ftbol megvan, es ha jo helyen van a lakasod, akkor kiveszi egy koltozo egy evre, es az allam kifizeti neki a berleti dijjat.

Ilyen esetben viszont inkabb kisebb, olcsobb lakast erdemes nezni, es jol felujitani.

4.2% hozam amugy se olyan nagyon sok, azt kb hozza az allampapir is, es az mindegy egyeb szempontbol rugalmas.

Persze egy lakással sok a gond, de végig "fogható", míg ugyanezt soha nem éreztem semmilyen értékpapírral kapcsolatban. Jön egy rossz hír a cégről, depressziósak lesznek a brókerek és máris zuhan az árfolyam - amiről persze utólag kiderül, hogy csak műbalhé volt az egész és páran egész jól kerestek rajta. A lakással kapcsolatban olyan nem működhet, hogy nyugdíjasként olyan bérlőt keresek, aki a havi bérleti díj felett megállapodás és ügyvéd előtt kötött szerződés alapján elkezd egy kvázi életjáradékot is fizetni, aminek a végén - legyen mondjuk 10 év, mert az még viszonylag belátható intervallum - a tulajdonába kerül a lakásom?

20.000.000 Ft hitel esetén 17 - 18.000.000 Ft-ot kell 20 év alatt visszafizetni a tőkén felül - ez havi fix. 154.000 Ft-ot jelent. Ha a 100.000-es lakáskiadás mellett maradok példaként és nagyvonalúan felajánlok 130.000-es törlesztőt, akkor az 7,8%-os kamat...

Ebben az esetben persze a felújítást is átadnám a leendő tulajnak - ezért nem számoltam vele.

Kedves Kiszámoló!

Átolvasva a postot, egy rövid kérdés merült fel bennem, amire sejtem a választ, de hátha nincsen igazam...
A történet röviden, hogy ÖNYP számlára (most nyitottam 2014 végén) a munkáltatóm minden évben az éves bruttó fizetésem kb 4%-át átutalja adományként (lényegében ezt az összeget a béremből vonja el). Az adományra érvényesíthetem az adójóváírást, viszont az adóbevallásal együtt az adományozott tőke után köteles vagyok az adót magam befizetni a NAV-nak ( ha jól tudom kb. jövedelemként adózik).
A kérdés arra vonatkozik, hogyha a nyugdíjba vonulás előtt szeretnék hozzáférni a tőkéhez, akkor az után egyéb jövedelem címén ismét adóznom kell? Természetesen ez majd kb 25 év múlva lesz aktuális, csak kiváncsi vagyok, hogy mennyire jó üzlet ez nekem a mai szabályozás mellett..
Köszönöm a választ!

Cikkgyűjtemény
Új vagy az oldalon? A gombra kattintva találod az eddigi fontosabb cikkek gyűjteményét téma szerint.
Megnézem!
Keresés
Kövess minket
facebook
youtube
Hirdetés
Támogatás
Ha szeretnéd, van lehetőséged anyagilag is támogatni a munkánkat.

Átutalással a Raiffeisen Bank 12020407-01558219-00100002 számlaszámra a Kiszámoló Egyesület részére. A közlemény "Támogatás" (fontos!)
Bankkártyás támogatási lehetőség hamarosan. Köszönjük, ha érdemesnek tartasz bennünket a támogatásra.
Archívum

Archívum

crossmenu
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram