Kérdeztétek, mi is az a lombardhitel.
A lombardhitel egy zálogjogon alapuló hitelfajta. Ez azt jelenti, hogy valami biztosíték ellenében, jellemzően meglévő bankbetét, vagy értékpapír állomány fedezete mellett nyújt kölcsönt a bank. Ritkábban, de elfogadhatnak árufedezetet, vagy bármi egyéb piacképes kézizálogot.
Ha az ügyfélnek van a bankban megtakarítása, de megszorul és szeretne hitelt felvenni, ilyenkor kérhet lombardhitelt. A megtakarításait zárolják, azaz nem fér hozzá a hitel futamideje alatt. Jellemzően több zálogot kérnek, mint a hitel, ez értékpapírnál, főleg részvénynél elég komoly különbség lehet, például a részvényeit 30%-os mértékben számolják be a lombardhitelhez.
Alapértelmezésben a lombardhitel csak a banknak jó, hiszen garantáltan kockázatmentesen magas hitelkamatokhoz jut. Ez alól kivétel, ha egy 5 éves megtakarításod fog lejárni a jövő hónapban, vagy a 7.000 ft-ért vett OTP részvényed éppen most 1.300 forintot ér és nem akarod ennyiért eladni arra a pár hónapra, amíg kell a hitel.
Az egyik nagybank lombardhitel árazását itt nézhetitek meg. Ebből kiderül, hogy tulajdonképpen a saját pénzemet 15,7-16,4%-ért adják nekem kölcsön, miközben arra a pénzre valószínűleg nem kapok ez idő alatt 6%-nál nagyobb kamatot.
Ha részvényben fekszik a pénzem, azon is el kell gondolkodni, vajon várható-e, hogy a hitel futamideje alatt ennyire (évi 16%-os mértékben) nőni fog az ára? Főleg ha azt is figyelembe veszem, hogy egy részvény ára csökkenhet is ugyanezen idő alatt.
Ezért ha nem egy-két hétre van csak szükséged a hitelre és a lekötésed nem több éves lekötés a lejárat előtt, érdemes kiszámolni, hogy tényleg jó-e neked, ha 10%-os felárral kapod kölcsön a saját pénzedet?
Még a bankban volt egy ügyfelem, aki be akart szállni egy étterembe 20 millióval, de nem a spórolt pénzét akarta kockáztatni, ezért a betétjére lombard hitelt kért. Ötször nekifutottam, akkor sem tudtam neki elmagyarázni, hogy ugyanúgy a saját pénzét kockáztatja, hiszen a bank élni fog a zálogjogával, csak éppen évi kétmilliót bukik a kamatkülönbségen.
Úgy gondolta, sokkal biztonságosabb, ha a bank hitelét tolja be az induló étterembe. Fél óra után feladtam az ügyfél meggyőzését, ha neki megér a hamis biztonságtudat évente kétmilliót, akkor vegyen fel inkább lombardhitelt.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Szeretnél többet tudni a pénzügyekről? A hat alkalmas tanfolyamról itt találsz további információt.
Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:. target="_blank" rel="noopener noreferrer">. vagy RSS
Nem ezért raktak ki? Nem a bank érdekét szolgáltad, hanem az ügyfelét.
dehogynem 🙂
Ennyit az ügyfélbarát kiszolgálásról...
Sajnos ez is olyam lehet, mint pl. ügyvédnek lenni, ha nem adsz fel az elveidből, akkor nehéz érvényesülni.
Ha ez ennyire rossz konstrukció az ügyfelek számára, miért létezik egyáltalán? Hogyan képesek megmaradni ezek a termékek?
Nem olvastad el a bejegyzés végét? Hát úgy. 🙂 Amíg tele lesz az ország pénzügyi analfabétákkal, addig bármilyen pocsék pénzügyi terméket el lehet adni.
Nanana.
A lombardhitel nem egészen erre való...
A lombardhitelnél a következő konstrukciónál van értelme a dolognak.
Egy vállalkozásnak - mondjuk egy projekthez - szüksége van pénzre, melyet a projekt befejezése után tud visszafizetni. A vállalkozás tulajdonosai beteszik a szabad pénzüket betétbe mint MAGÁNEMBEREK és ezt zárolja a bank. Majd erre kapnak VÁLLALKOZÁSKÉNT hitelt.
A betét kamata magánszemély zsebében csörög majd, a hitel kamata pedig a vállalkozásnál költségként elszámolható....
Simán megéri a dolog, még a jelentős kamatkülönbözet esetén is.
(Csupán arra kell figyelni, hogy egy "minimálbéres" vállalkozó ne tegyen be 100millát lombardhitel fedezeteként....)
Hát, ha a magánember kap a fenn nevezett bankban 5,6%-os betéti kamatot, ami kamatadó után 4,7% és fizet a cég ennek több mint a háromszorosát, nekem nem jön ki az, hogy ez megéri a 10%-os cégadónál.
Maximum arra jó, hogy nem szúr azonnal szemet az adóhivatalnak, mint ha tagi kölcsönt toltak volna be a cégbe.
Egyébként finoman szólva sem indokolt 3×-os kamatkülönbség, amikor a teljes hitelre ott a fedezet a bankban készpénzben. betéti kamat plusz 2-3% lenne a reális, vagy tisztességes.
Kiszámolva: 10 milliónál az egyszerűség kedvéért egy évvel számolva (arányaiban egy hét is ugyanígy jön ki, tehát az időtáv most nem számít) a teljes nyeresége a cégnek az elszámolható kamatköltség (amit a cég el tud számolni, a magánember nem.)
Tehát 10 millió 15,6%-a 1,56 millió kamatra. Ha ezt elszámolja a cég, nem fizet 10% társasági adót, 16% osztalékadót és EHO-t, ami picit is nagyobb cégnél nem jelentős. Mondjuk a teljes haszon az 1,56 millió 30%-a, 520 ezer forint.
Ezért bukják a cégtulajdonosok a 11% kamatkülönbséget, ami 1,1 millió.
Tehát megéri a cég tulajdonosainak a lombardhitel? 🙂
(Eltekintve az adóhivatal kellemetlenkedéseitől tagi kölcsönnél.)
Azért az a fajta kamatkülönbözet, amit írtál, nem reális. (Tudom, látom én is a hirdetményt....)
Régen a cégünk is csinált ilyet és a kamatkülönbözet minimális volt (ha jól emlékszem, az általad emlegetett pár százalék).
Akkor is sokkal több volt a hirdetményben, de a bankkal történt tárgyalások levitték...
Emlékeim szerint megérte, de legalábbis 0 végösszegű játék volt.
Ez a 16 százalék körüli nagyon gyanús, tekintettel arra hogy nulla kockázatú termék, így sokkal alacsonyabban kellene beárazni.
És ahogy nézem a különböző bankok-takszövök ajánlatait, vannak ennél sokkal kedvezőbb árazások is.
Itt egy másik, kifejezetten lakosságnak: https://www.kh.hu/publish/kh/hu/lakossag/termekek_szolgaltatasok/hitelek/lombard_hitel.html
THM 12,8-18,1%
Na? 🙂
Ez a lombardhitel az amiről Warren Buffet beszél itt?
http://www.youtube.com/watch?v=iVOwaMWewGY#t=02m33s
"I could spend the rest of my life - and I cloud've done this twenty years ago - and actually pay no federal income tax, because I could've taken my Berkshire Hathaway stock, borrowed some money against it every year to live on, and when I died the state would then pay off the debt on it. But I could've gone through my life, a good bit of my life, without paying any income tax whatsoever. And I frankly think it's very unfair."
Valószínűleg igen, hitelt vesz fel a részvényeire, amit majd a halála után érvényesítenek a hitelezők.