Régen volt már napi összefoglaló, úgyhogy újra egy kis olvasnivalót ajánlok nektek:
Az elmúlt 4 évben 31,8%-kal nőtt az adóterhelés az országban, ennek zömét a fogyasztási adók miatt a lakosság szenvedte el. Ebből az összegből illik levonni az inflációt, de akkor is szép emelkedést mutat. A napi cikke itt.
****************************************
Jersey szigetekkel adóügyi információcseréről szóló megállapodást írt alá a kormány. Ha eddig ott volt offshore céged, érdemes újragondolnod annak sorsát.
**************************************
Megjelent az OECD jelentése hazánkról, ami nem túl hízelgő. Az index egy szép hosszú cikkben elemzi az ott leírtakat itt.
****************************************
A törökök is a magyar utat járták, makacsul ragaszkodtak a kamatcsökkentéshez. Amikor ez miatt bajba került a török líra (20%-ot gyengült a dollárhoz képest egy hónap alatt), inkább intervenciót hajtott végre a jegybank (vagyis devizát adott el nagy tételben a devizatartalékából, hogy ezzel erősítse a lírát), ahelyett, hogy visszaemelte volna kicsit a kamatokat.
Ezt a piac kinevette, ezért most kénytelen volt a jegybank 4,25 százalékponttal megemelni az egynapos jegybanki kamatlábat, hogy megakadályozza a líra további gyengülését.
Hogy mi az a százalékpont? Arról itt írtam.
*****************************************
Vajon mi várható a magyar kamatpolitikában az indiai és török nehézségek hatására? A napi cikke itt.
****************************************
A családi adókedvezményt az alacsony jövedelműek nem tudták igénybe venni. Ez változott 2014-től, mert már nem csak a jövedelemadóból, de a járulékokból is levonható. A NAV honlapján egy kalkulátor segíti a számolást. Itt találjátok.
****************************************
A privátbankár egy érdekes sorozatot indított a devizahiteles perekkel összefüggő jogi kifejezések megmagyarázására. Itt találjátok az írást.
*****************************************
Egy gazdaság annál erősebb, minél kisebb a lakosság körében az ingatlanbirtoklás aránya, ugyanis a saját ingatlan röghöz köt, a hiteltörlesztés pedig túl sok pénzt elvisz. A pénzügyi szemle cikke itt, de érdemes a belinkelt eredeti angol tanulmányt is elolvasni.
******************************************
Bocs, de az idézett cikk szerint nem a lakosság adóterhelése nőtt 31.8%-kal, hanem az adóbevétel. (Az adóterhelés is nőtt, de az csak 16.7%-kal.) Vagyis a jövedelem megadóztatása helyett a fogyasztás adóztatása bejött, mert így kevesebbet csalnak el és többet fizetnek be a költségvetésbe.
Anouser nézd meg a táblázat utolsó sorát az összes bevételről, ott a 31,8%
@anonuser
És a fogyasztási adót nem te fizeted mint fogyasztó?
Be kéne látni, hogy a fogyasztási adót is a lakosság fizeti, a cégek azt áthárítják, ha nem tennék, tönkre mennének.
A hiba inkább a szokásos magyar újságírói eljárás, csak hogy bombasztikus számot mutassanak: az említett infláció mellett illett volna egy évre kimutatni és a GDP változást is mellé tenni (ez utóbbi segített volna a bombasztikus hatásban).
Az elemzés az ingatlanpiacról egy lényeges szempontot nem említ: leginkább a bankoknak éri meg a saját ingatlan tulajdonlása, a lakossági jelzálog-hitelezés az egyik legjobb üzlet számukra. A bankok erőltetik a jelzálog-hitelezést (lásd itthon a devizahitel). A bismarcki hagyományosan jó politikai – pénzügyi – és ipari tőke együttműködés ezt akadályozta meg, legalábbis eddig.
A neoliberális legendáriummal szemben Mo már a rendszerváltozáskor a leghátrányosabb helyzetben volt: itt volt a legmagasabb a külső adósság, amelyre pont ugyanezen körök 'jó' tanácsára nem kértünk adósság-könnyítést szemben a lengyelekkel. Viszont ugyane kör tanácsára bevezetett csődtörvény és alkalmazott privatizáció hatására 1.5 millió munkahely szűnt meg, és azóta is hiányzik. Emlékszem, hogy fikázták a cseh modellt is, most meg lehet nézni a különbséget: ha a cseh foglalkoztatási ráta lenne nálunk, az +750e munkahelyet jelentene. Az OECD tanulmányból már megint csak a kiindulási pont maradt ki: nem ilyennek születtünk, hanem ilyenné váltunk pont az OECD-féle tanácsok dogmatikus követésével.
Az eredeti cikkben nem ertek vmit.
Leirja, hogy a magasabb jovedelmuek milyen jol jartak az egykulcsossal, de a tobblet penzuket nem koltik el.
Kesobb arrol ertekezik, hogy az afabevetel 36%-kal nott, mert hat 2%-kal megemeltek a kulcsot.
ez a 2%-os kulcsnovekedes 8%, erre rajon a 16%-os inflacio, meg mindig csak 25%.
A német lakásbérlésnél ez a kulcsmondat:
"Why? The answer seems to be that Germans kept renting because, in Germany, rental housing is kind of nice."
Jaja, ezen a nem az emberek fizetik megen egyszeruen nem lehet nem rohogni.
Hat akkor megis ki a bubanat? Marslakok?
@anonuser
Szerintem az adó, az akkor is adó, ha szja-nak, áfa-nak, jövedéki adónak, vagy bárminek hívják.
Az "igazságosság" is fontos, de az adó, az adó.
A napi cikkében lévő táblázatban miért van 2x az "Energiaellátók jövedelemadója"?
Energiaellátók jövedelemadója 37,99 54,05 42,3 16,06
Energiaellátók jövedelemadója 37,99 46 +21,1 8,01
@kzoltan
A banknak mindegy, hogy a hitelt neked adja, vagy az ingatlanfejlesztő cégnek, akitől a lakást bérled.
... holnapra is várható egy "Napi 01.29".
,,Vajon mi várható a magyar kamatpolitikában az indiai és török nehézségek hatására? A napi cikke...''
Naív kérdés, mégis mi lenne várható? Kamatcsökkentés! 😀
Egy érdekes hír. Használt autó (motor, utánfutó is) vásárlásakor vagyonszerzési illetéket kell fizetni idéntől, amit akár visszamenőleg is követelhetnek, ha netán elfelejtették volna elsőre. 20 ezer forint minimum, de bőven lehet a duplája is.
Az ingatlanbirtokláshoz annyit azért hozzátennék, hogy nálunk az ingatlankiadásnak máig nincsen kialakult kultúrája. Azokban az országokban, ahol a lakók általában bérlik a lakásukat, azt még ha nincs is tulajdonosi papírjuk róla, lényegében sajátjukként kezelhetik akár életük végéig, amennyiben fizetik a bérleti díjat. Nálunk viszont 90%-ban magánemberek adják ki a saját, épp használaton kívüli lakásukat, amiből a bérlő húzhat el, ha mégis valamelyik rokonnak kell, a tulaj sokszor a használhatatlan bútorait nem hajlandó eltávolítani belőle, és azt is meg kell beszélni vele, ha az ember egy szál képet fel akar tenni a falra. Szóval nem csodálom, ha aki teheti, inkább vásárol egy saját kéglit.
Nekem nem tetszik ez a mobilitás-erősítési szándék.
Értem én, hogy az egyén jól jár vele, ha oda költözik, ahol a munka van, de ez egy idő után azzal járhat, mint ahogy azzal is jár, hogy bizonyos vidékek elvesztik azokat az embereket, akik tudnak és akarnak is dolgozni. Ezek a régiók így véglegesen leszakadnak, mint ahogy ma ez megfigyelhető Északkelet Magyarországon.
A történelemben ezt egyszer Magyarország már eljátszotta, amikor a XVIII. században, a török kiűzése után a a magyarság nagy tömegekben költözött az Alföldre, magára hagyva a Felvidék és Erdély hegyes részeit, ahová aztán más nemzetiségek költöztek, és kétszáz év után el is vesztettük azokat az országrészeket.
A politikának az lenne a feladata, hogy a leszakadást megállítsa, és a felzárkózást segítse.
Zabalint szerint:
ott a pont ! 🙂
a lakásokhoz: kíváncsi lennék hol van a linkelt angol cikkben a magyar lakásarány. ha megnézitek belgium, UK, luxembourg, ausztrália elég magas aránnyal rendelkezik mégse szar a gazdaságuk. szóval megint hazudoznak éjjel nappal, ahogy szoktak! de ezt már megszoktuk ...
adókhoz: teljesen egyetértek azzal, hogy az SZJA-t csökkentették és közben növelték a fogyasztási típusú adókat, így legalább a következő paraziták is beszálltak a közteherbe: kurvák, stricik, maffiózók, szürkén/fehéren alkalmazott adócsalók, és így tovább ...
és mit ad isten? a táblázatból két sor: cocolista szja megszüntetése miatt -400milliárd (tehát akik dolgoznak, azokat nem terhelik extra adóval), míg ÁFÁból +800milliárd. na ezek a számok igazolják, hogy jó sok parazita van ebben az országban!
@zabalint
Rosszul látod. Az ingatlanfejlesztő azonos súlyú partner a bankkal, szemben a magánszemélyekkel nyűg vele megállapodni; hozzáértő, elvégzi a kockázat-elemzéseket, nem fog egy szórólap nyomán egyoldalú kockázatú szerződést elfogadni; ha egy cég csődbe megy, akkor úszik minden, aztán amit a felszámoló ki tud hoz, és az állam meghagy, a többiek azon osztozkodhatnak, szemben a magánszeméllyel, aki nem megy csődbe, a haláláig lehet rajta bevasalni a törlesztést, sőt még azon túl, az örökösökön is.
@kzoltan
Amit írsz, az csak az egyik oldala a dolgoknak. Legalább annyi előnye van a bank szemszögéből az ingatlanfejlesztő céghez kihelyezett hitelnél, mint a magánszemély esetén.
Először is ugyanúgy biztosíthatja magát a bank, ha csak ingatlan fedezetre ad hitelt, emellett az ingatlan fejlesztő cég vagyoni helyzete sokkal átláthatóbb a bank számára, annak törvényi kötelezettségei miatt, egyáltalán nem igaz, hogy ha csődbe megy a cég, akkor a banknak feltétlenül úszik minden, ráadásul a kockázatok is sokkal jobban differenciálhatóak, így pl. kockázatosabb cégnek magasabb kamaton lehet kihelyezni hitelt, lakossági ügyfeleknél erre korlátozottabbak a lehetőségek. Másrészt lakossági ügyfélnél sem sok vigasz a banknak, ha mondjuk a fizetése harmadát levonhatja élete végéig, ha közben a kamat felét sem fedezi mindez. Az adminisztráció is sokkal olcsóbb.
Egyébként mostanában több cikk is megjelent erről, a bankok Németországban hagyományosan kockázatkerülőbbek az átlagos bankoknál, a történelmi hagyományok mellett ez az egyik oka annak, hogy Németországban sokkal nagyobb a bérlés aránya, ugyanis valójában a bankok kisebb kockázatot vállalnak, ha ingatlanfejlesztő cégnek hiteleznek, mint ha közvetlenül a lakosságnak.
@armogur :
Az, hogy van 1-1 orszag, ahol ugyanugy magas a sajat lakas aranya, meg nem jelenti azt, hogy ez jo.
Raadasul Luxemburg eleve egy torpeorszag, ott kb mindegy, hogy hol laksz, barhonnan barhova be tudsz erni eleg gyorsan.
@zabalint :
a bankok a lakossagnal is tudnak olyat, hogy akockazatosabb ugyfelnek alacsonyabb kamaton adnak penzt...
pl:
- Minimalis jovedelem eloirasa
- Minimalis vagyon eloirasa ( pl a hitel nem lehet a fedezet ertekenek 50%anal tobb )
- Eloirt hosszusagu munkaviszony
Ha megnezed ezek alapjan tudsz olcsobb vagy dragabb hitelt talalni. Tehat a lakossagnal is tudnak eszerint valogatni a bankok.
@janos
Nem azt mondtam, hogy nem lehet, hanem hogy korlátozottabbak a lehetőségek. A bank előír minimális feltételeket, amelyek egy része esetleg bankonként eltérhet, így lehet különbség a kamatokban is, de ha adott banknál megfelelsz te és Kiss Pista is, akkor nem ad olcsóbb hitelt neked, mint a Kiss Pistának, csak mert te vagy a kevésbé kockázatos ügyfél.
@zabalint :
a bankmonitor vagy a bankracional eljatszhatsz ezzel:
megnezed, hogy kulonbozo fedezetaranyra illetve jovedelmek eseten milyen kamatokkal talalkozol... nagy a kulonbseg egy 150e ftos jovedelem egy egy 350e ftos jovedelem eseten...
Lehet, hogy kategorian belul nem tesznek kulonbseget ( vagyis ha 300e-t varnak el, akkor mindegy, hogy 320 vagy 420 ), de az alacsonyabb jovedelmuek mar meroben mas felteteleket fognak kapni... az OTP-nel pl 5 millios lakashitelre, 10 evre, 200e ftot szamit az, hogy 250e alatt vagy felett keres a hitelfelvevo.
Jó cikk, de azért nem kéne az Index elemzését idézni. Ennyi erővel a Népszabadság vagy a Hócipő értékelését is idézhetnéd a kormány teljesítményéről, kábé annyira elfogulatlanok a témában mint az Index. 😀
Az ingatlanokhoz. Sok lakást vásároltam és adtam el. Sokat közülük bérbe is adtam. Nos nálunk olyan a jogszabályi háttér, ha a bérlő nem megy ki 8 jogszerű felmondást feltételezve ) akkor per-kilakoltatási végrehajtás . Ha ügyes a bérlő azaz ügyvédje van akár több év mire kirakja a végrehajtó. Ha a közüzemi szolgáltatóval a tulajdonos van szerződve akkor a bérlő által használt közüzemi díjakat is a tulajdonos fizeti. És ha bizony a tulaj nem fizet a közműszolgáltatók ráterhelik az ingatlanra. ezek után ki adja ki a lakást ?
Soha nem lesz itt magánbefektetésekből bérlakásépítés. Volt szerencsém az USA-ban ezt megnézni. Ott tiszták a körülmények: bérlő fizess. De ott építenek is bérlakásokat.
Azert, csak csendben megemlitenem, hogy itt, Nemetorszagban is vannak azert a lakasberlesnek finomsagai. (elegge kezdem kiismerni, mert 6 honap alatt 3x kellett koltozni)
Itt is ugyanugy megvan a kiskapu a tulaj szamara, ha ki akarja tenni a berlot. Ugy hivjak, hogy "Eigenbedarf". Ez a sajat hasznalatot jelenti. Magyaran, ha a tulaj barmilyen okbol ugy dont, hogy kirak a hazadbol, amit berelsz "orokre", akkor ir egy levelet, hogy ...Eigenbedarf... aztan mehetsz oda, ahova csak akarsz.
Raadasul, itt az ingatlanost nem a berbeado fizeti ki, hanem a berlo, es nem 1-200 EUr egy koltozesnek az anyagi vonzata, hanem siman 3-5000 (!) EUR.
Es, ezen felul meg ki kell fizetni 2-3 havi (vagy akar megtobb) kauciot, amit aztan a tulaj kikoltozeskor vagy visszad, vagy nem.
A lakast kompletten kifestve, patika tisztasagura kinyalva, a falba furt lyukakat betomva kell visszaadni... Folyt. kov...
... tovabb...
Kulonben, ha a tulaj nem elegedett, akkor siman hiv szakikat, akiket a te kauciodbol fizet ki.
Tehat, osszesitve:
- Provizio a Kaltmiete 2,19-szerese (2 havi berleti dij plusz 19% Mwst), azonnal fizetendo az ingatlanosnak
- Kaucio 2-5 havi berleti dij, az elso havi dijjal egyutt fizetendo (ezt altalaban a tulaj valamilyen takarekszamlara teszi, es "elvileg" kamatostol adja vissza kikoltozeskor)
- elso havi berleti dij.
- Ha nem tetszi a feher fal, akkor egy festes (1000+EUR)
Most, akkor mindenkire rabizom, hogy szorozza ezeket a teteleket fel egy havi 500 EUR-os garzon berleti dijaval.
Raadasul, itt, München kornyeken nagyon nehez is lakast talani, mert itt jol megy a "bolt".
Persze, lehet kozvetlenul is berelni lakast/hazat tulajtol, de en eddig azt tapasztaltam, hogy az csak rovid tavon olcsobb, mint amit eddig irtam.