A 2008-as válságról
Izgalmas időket élünk. Tönkrement egy amerikai nagybank, amelyikkel igazából semmi olyan probléma nem volt, amit ne lehetett volna kezelni, csak áldozatul esett egy bankpániknak. A leértékelődő hosszú kötvényei miatt (amivel tele van a többi bank is) tőkére volt szüksége, de tőke helyett egy bankpániknak lett az alanya. Néhány nappal később az óceán túloldalán a második legnagyobb svájci bankot is csak úgy lehetett megmenteni, hogy összeolvasztották a legnagyobb svájci bankkal, miközben bár nem volt túl jövedelmező a bank és a menedzsment sem volt éppen a legjobb, de minden pénzügyi és likviditási mutatójában hozta az európai átlagos szintet.
Sokaknak felsejlett 2008 réme, amikor befagyott a bankközi piac, sok bank tönkrement, sok másikat pedig csak hathatós állami beavatkozással sikerült megvédeni, s a válság következményeit még hosszú évekig nyögtük.
Aki egy kicsit is érdeklődik a közgazdaság iránt, kívülről fújja, mi okozta a subprime válságként elhíresült, 1929 óta a legnagyobb pénzügyi válságot okozó 2008-as válságot.
A 2001-es gazdasági válságot (szürke mező a grafikonon) az amerikai jegybank kamatcsökkentéssel igyekezett ellensúlyozni és az addigi 6,5%-os alapkamatot levitte egészen 1%-ra. Így kívánta élénkíteni a gazdaságot, felpörgetni a fogyasztást és a hitelezést is.
Az amerikai alapkamat változása:
A hirtelen jött olcsó pénzt a bankok ki akarták helyezni, de a normál piac már telített volt, ezért egyre nagyobb kockázatot vállalva a subprime vagy másképp fogalmazva másodrendű, nem annyira jó adósokat szólították meg a hitelekkel.
Ennek köszönhetően megugrott a másodrendű, kevésbé jól fizetőnek számító hitelek aránya 2003 körül.
Ha pénzt öntünk a gazdaságra, akár olcsó hitel formájában is, akkor vagy előbb, vagy utóbb, de felüti a fejét az infláció. Először a befektetések területén, később a napi fogyasztási cikkek áraiban is.
A FED megijedve a 4% környékére nővő inflációtól, 2004-től folyamatosan visszaemelte az alapkamatot a kilencvenes évek szintje közelébe, egészen 5,25%-ig. (Ami, még egyszer, teljesen normális kamatszint volt, kevesebb, mint a kilencvenes évek második felében megszokott és lényegesen kevesebb, mint a nyolcvanas évek elején.)
Azonban a megemelkedett kamatszintet sokan nem tudták fizetni, így kitört egy világszintű bankpánik a bedőlő ingatlanhitelek miatt, illetve az ilyen hiteleket összecsomagoló pénzügyi termékek és az ehhez kapcsolódó tőkeáttételek miatt. A krízist a Lehman Brothers csődje durrantotta be igazán, akkor lett világméretű a válság.
Eddig az alaptörténet, amit mindenki ismer és a következményeit is, a legnagyobb pénzügyi válságot 1929 óta.
Azonban felhívnám a figyelmet arra, hogy amint az a fenti ábrán is látszik, a subprime hitelek aránya a legrosszabb pillanatban sem haladta meg a 14%-ot, s nem is minden subprime-nak hívott hitel mögött volt rosszabb adós, lehet, hogy a hitelkihelyezés formája miatt (pl. rövid fix kamat után változó kamatperiódus) került subprime címke a hitelre.
2009-ben ezek a subprime hitelek 17,4%-a volt nem teljesítő, azaz legalább 90 napos elmaradásban lévő. A válság kitörésekor, 2008-ban a teljes hitelállomány 4,5%-a volt nemteljesítő, ami egy 2002-es 2,4%-hoz képest erőteljes emelkedés, de azért mégsem a világ vége. S ne felejtsük el az amerikai elsétálás jogát: ha bármi oknál fogva nem akarom fizetni tovább az ingatlanhitelemet, akkor a bank elveszi a házam, de annál többet nem követelhet. Ha 10% önerővel vettem az ingatlant, de közben ennél jobban estek az árak, egyszerűbb volt sokaknak lemondani az ingatlanról és a hitelről is. Olyanoknak is, akik egyébként tudták volna fizetni a hitelt.
Vagyis önmagában az amerikai lakáshitel-állomány helyzete nem indokolta a világválságot. Egy 4,5%-os nemteljesítő hitelállomány, ahol a veszteség nagy része visszajön az ingatlanok kényszerértékesítéséből még nem ok egy pénzügyi összeomlásra. (Már a válság okaként, a munkanélküliséggel együtt tovább nőtt később a nemfizető hitelek aránya, egészen 2016-ig magasabb volt a nemteljesítő hitelállomány, mint 2008-ban, a válság kitörésekor.)
A válságnak nem az oka, inkább az indoka volt a hitelállomány romlása. Egy ugyanolyan pánik keletkezett, mint amit kicsiben most látunk. Túlértékelt tőzsdék és eszközárak, mesterségesen alacsonyan tartott kamatok miatti túlzott hitelezés, emiatt berobbanó infláció és erre válaszul megemelt alapkamatok, a megemelkedett kamatok miatt fizetési nehézség a túlhitelezett cégek, államok és magánemberek között. Ez történt 2008-ban és nagyjából ugyanezt csinálta és csinálja az amerikai jegybank (is) most.
A jelzáloghitelezés miatti aggodalmak csak szikrát jelentettek a puskaporos hordónak, de nem az okozta a robbanást. Ahogy most sincs logikus magyarázat, hogy miért tör ki bankpánik egy egyébként nem rossz mutatókkal rendelkező bankokkal szemben. (Ráadásul sokat szigorították is a banki előírásokat, pont az előző válságból okulva, ennek ellenére is bankpánik tört ki.)
Nem, a cikk nem arról szól, hogy újra itt a világvége. Nagyon remélem, hogy sikerül megfogni a pánikot és nem lesz újra 2008. A cikk arról szól, hogy az ilyen nagy földindulásokat jellemzően olyan okok váltják ki, amiknek igazából nem kellene ekkora pusztítást végeznie. De egy túlfeszített, túlstimulált gazdaságban egy kicsi szikra is elég ahhoz, hogy kidurranjon a lufi, s utána a szikrára haragszunk, mert azt gondoljuk, hogy az volt az oka. Nem, az oka a túlfeszített, túldoppingozott gazdaság volt, a szikra csak egy indok volt, nem ok. (S a pánik után sorban hullanak ki a rejtegetett csontvázak a szekrényből, ahogy ez történt 2008-ban is, de az már nem az oka, csak a következménye a válságnak.)
Nem minden álprobléma, csak mert nem érint pénzügyeket. Valmint a pénzügyekre is hat mindaz, ami az emberekre hat.
A bankcsődöt egész biztosan nem a konzervatív, vagy klasszikus pénzügyi szemlélet által meghatározott működés okozta, hanem éppen ennek a szemléletnek a figyelmen kívül hagyása, a szabályok fellazítása. Miért is baj, ha ezt bárki felemlíti?
Hogy szeretned ezt elerni? FED tegnap emelt 5%-ra az USD alapkamtokat, tovabbi varhato meg iden es jov ev vegere se valoszinu hogy 4,5% ala benez. ECB a heten emelte 3%-ra. Es az USD-EUR infla az azert messze messze a huf alatt van.
A jelenlegi huf 16-18% alapkamat meg mindig gyenge ehhez kepest vagy a HUF tul eros:)
Szerintem a kov 1-2-3evre meg a mostani 8-9%os THM-ek is optimistak vagy a huf ugrik vastagon es tartosan 400 fele. Az infla meg nem fog 20% ala menni.. 90-es evek?
Zsiday-i is az én kottámból játszik 😉
Ami technikailag mindenkire igaz, rád is és rám, férfiakra is.
ej, ej, te se igazán tudod mit akartál ezzel mondani. Ha akkumulátorgyár-elleneség ellen akartál cinikusan felszólalni, az nem sikerült.
“de nyilván aki diktátor, vagy pénzt mos, annak hiányozni fognak” – igen, csak nekik. Hát hogyne.
Az ilyen megnyilvánulásaid miatt vagy kiutálva innen. Ezt a moslékot egy alusisakos közösségben nagyon szépen meg tudod etetni – tudom, mert volt ilyen kollégám. Itt, komoly pénzügyi ismeretekkel rendelkező emberek körében, ezzel csak magadat hitelteleníted.
+1. De ez a vak komondorok, és Kaleta Gábor országa, úgyhogy a hagyományos férfi szerep az oké.
“Én személyesen nem sajnálom őket, pusztuljon az összes”
En teged sajnallak. Nem lehet konnyu a laposfoldhivok elete.
“2 bankcsődből már 52-őt megjósoltam”
De aki ennyire okos, az hogy nem volt kepes ertelmezni a sajat hitelszerzodeset? De leginkabb azt magyarazd el, hogy nem kepes ill. hajlando felelosseget vallalanii a sajat rossz donteseert?
Kétségtelen, hogy a részvény ár folyamatosan esett évek óta, de a “felvásárlás” bejelentése előtt viszont bezuhant. Lehet, hogy évek óta ment már az egyeztetés.
“a legkevésbé sem a kvótákon múlik az, hogy elfuserált a menedzsment. Ez egy kényelmes szalmabáb, amin az (amúgy helyenként jogos érveket felvonultató) ellenzői szeretnek rugózni.”
Nem azon múlik, kétségtelen. Az SVB-nél azért nagyon elszalad a ló.
Anno Svédországban volt jó néhány dél-afrikai évfolyamtársam az egyetemen. Akkor egy ideje a fordított apartheid ment nálunk. Sok szorit hallottam és azért egymás után a földbe a nagyobb cégek. Persze a kvóta és eközötti összefüggés csak a véletlen műve.
Okosság: kúria, aztán eu curia 15 év alatt jutott dűlőre a szerződéseket illetően, aranyos vagy béla, hogy tőlem többet vársz, de sajnos ki kell ábrándítsalak. Ez van, én csak egy kis fogyasztó vagyok a rendszerben, olyan mint egy 15W-os LED-es izzó, Paks szabályzási hibáit ne rajtam kérd számon – bár biztosan kényelmesebb (ezt aláírom).
Laposföldhívők élete biztosan nem könnyű, de ez elég nagy témaváltás. Személy szerint azt gondolom, hogy a hódok élete sem könnyű, de szerintem ez nem erre a topicra tartozik.
Szerintem meg csak azokat zavarja az ilyesmi, akik azt tekintik alapnak, hogy a melegek, transzok elbújnak, a más rasszúak pedig alulreprezentálódnak a médiában. Pedig a filmművészet már nagyon régóta szerepeltet lmbtq karaktereket (btw. Almodovár például maga is meleg), illetve dolgoz fel konkrétan ilyen témákat is, ami az újdonság, hogy a trash vonalba is átkerültek.
Megjegyzem, az a vicces, hogy a fintorgók mindig arról papolnak, hogy nem lehet kritizálni ezen témákban, közben meg egy rakás olyan film és sorozat jelenik meg az elmúlt időszakban, amely sokféle perspektívát bemutat, gondolok pl. az In Threatment utolsó évadjára (blm, rasszizmus), White Lotus (férfi, női szerepek, társadalmi rétegek), vagy a netflixes spanyol Elite sorozat (homoszexualitás, bántalmazó kapcsolatok, társadalmi rétegek). A szuperhősös trashben meg nem mindegy milyen szexualitásúak a karakterek?
1.
a bajt nem a genderkérdés okozta, köze lehet hozzá, hogy a kvóták miatt kissé megszaporodott a hozzánemértők száma a vezetésben. Mindegy, hogy gender kvóta, vagy NER-hűség, ugyanúgy baj lesz abbúl!
2.
Láttam:
A pénzügy dobott egy hátast, amikor az érzékenyítés miatt kieső heti 4 órát (30-ból, mert annyi az elszámolandó), több, mint 10%!, a kontraktoroknál a business junit átterhelte az “egyéb” (gondolom járulékos veszteségek, nem értek hozzá) kategóriába.
Ennek hatására a következő fiskál jirben – (pü. év) – már nem erőltették az érzékenyítést.
A gender kb. 2szerese a HR-nek. és nem termel semmi bevételt, a költségeket pedig vinni kell (ez egy 2 mintás megállapítás, lehet, hogy az összes többi cég nem ilyen, de nem hiszem)
3.
Ha a Disney jó filmeket csinálna, senkit se’ érdekelne a gender benne. Szerintem 🙂
Ne keverjük a társadalmi konzervativizmust a pénzügyi konzervativizmussal, mert teljesen más téma a kettő. A SVB olyan kockázatokat vállalt be, amit egy pénzügyileg konzervatív bank nem tenne, ebben semmi összefüggés, hogy a vezetése milyen szexualitású. Vannak bankok, amelyek szigorúan konzervatívak a befektetési politikájukban, míg egy rakás liberális társadalmi szervezetet támogatnak, illetve vannak hazárdírozó pénzügyi vállalatok is konzervatív céges kultúrával.
“Kétségtelen, hogy a részvény ár folyamatosan esett évek óta, de a “felvásárlás” bejelentése előtt viszont bezuhant. Lehet, hogy évek óta ment már az egyeztetés.”
Ez nem a részvényárfolyamról szólt, hanem hogy folyamatosan veszteséges volt a bank a szar vezetés miatt. A UBS eleve nem az aktuális részvényárfolyamon vette meg, hanem olcsóbban, megjegyzem mikor egy prosperáló céget vesznek meg tőzsdén kívül, akkor a piacinál nagyobb árfolyam szokott lenni a jellemző. Ez esetben viszont a UBS-nek jó ideig csak pénzbe fog kerülni a Credit Suisse rendbetétele, amibe besegített a svájci jegybank, valószínűleg enélkül nem veszik meg, mert nem éri meg.
A Star Trek Discoveryben, van nem bináris karakter, meleg pár és a különbözz fajú(!!!) lények érzelmi vonzódása is valahogy bekerült. De ez mind semmi a minden részben sírva nyavalygó főszereplőhöz képest. Én miatta kaszáltam a sorozatot.
De a 2008-as válsághoz, hogy jön föl megint témának az LMBTQ???
Mindig valami “jobber” kormánypárti ostoba f@sz hozza fel, önigazolásnak, hogy ő amúgy nem meleg….(de valószínűleg)
én erre annyit szoktam mondani, hogy érthető, de nem mentség.
a deregularizáció tényleg súlyos probléma. Csak nem azok az eredői, amik abban a kommentben szerepeltek. Az USA-ban ki jut eszébe először az embernek a neoliberalizmusról? A republikánus Raegan.
él ismerősöm Norvégiában, gyerekkel. Az oktatási rendszer nagyon egalitariánus, már-már a teljesítmény rovására. Ez sajnálatos, vagyis hát, pontosabban vitatható hogy jó-e vagy rossz; a jóléti rendszer megvan, az tuti.
Ennek a fényében érdemes nézni a gazdaságukat is, vélhetően a környezet amiben felnőnek kihat rá. Sosem lesz Amazon-juk vagy IBM-ük. De talán nincs is rá szükség ha jobbak a munkakörülmények.
Mellesleg ez nem apartheid, olyan nincs, ez megint szalmabáb és még sértő is.
Ha a szexualitáson jár az agyam, akkor lerendezem a feleségemmel.
Ha a gazdaságon, akkor elolvasom a kiszámoló blogot.
Ilyen egy férfiasságában hívő, egészséges, fehér, többgyermekes és büszke családapa.
Mindenki másnak ott a genderpara…
A konzervatív pénzügyi/gazdaságpolitikai nézőpont a ‘fölösleges’ szabályozások eltörlését szorgalmazza. Hivatkozásuk szerint a szabadpiac ‘láthatatlan keze’ majd szabályozza önmagát, ezért minden plusz szabályozás csak árthat, így minél minimálisabb beavatkozással kell hatni a szabadpiacra. Bankok esetében ez az ‘önszabályozás’ maga a bankpánik és a bankcsőd – ergo a konzervatív pénzügyi szemlélet pont az egyik oka a szabályok fellazításának.
Hasonló hatást ért el a Designated Survivor 3. évada (Netflix), abban is volt mindenféle, mintha csak egy checklist-et nézve írták volna a forgatókönyvet:
– gazdag, fehér, gonosz, rasszista politikus
– szegény, fehér, gonosz, rasszista terrorista
– a szegény fehér, gonosz, rasszista terrorista által meggyilkolt szép, fiatal, okos és szimpatikus POC (person of colour) női szövetségi ügynök
– szép, fiatal, okos és rokonszenves transzgender karakter
– POC homoszexuális pár.
Annyira szájbarágós volt, hogy arra vártam, hogy a végén meg fog jelenni Lenke néni, hogy két mondatban elmondja a tanulságot, utána majd megjelenik egy tanárbácsi, hogy bejelentse, hogy mikor lesz a zéhá, hogy kiderüljön, hogy megértettem-e az üzenetet.
Szerintem ha lenne elég csatlakozó, Miklós is átgondolná. Értelmes, építő gondolata talán még soha életében nem volt, a műsora valóban a laposföld-hívők szellemi színvonalát idézi, és sem szép szóra, sem kevésbé szépre nem fogja abbahagyni.
Úgy gondolom, mindenki túlélné a baromságai nélkül.
Persze, át lehetne ugrani az ökörségeit, de mindig van (és lesz) rá reakció, ami aztán cunamit indít el.
Nagyban csökkenti a blog színvonalát és élvezeti értékét, amikor ennyire lent van a nívó.
Ameddig ilyen ügyeken vezeti le az indulatait a társadalom, addig sem a szegények és az elit között extrém módon szétnyíló olló miatt hőbörögnek, vagy gyújtogatnak villákat.
A nagy színesbőrű dömping a filmekben pedig annak is köszönhető, hogy egyre nagyobb közöttük a fizetőképes réteg aki beül moziba, stb.
Szerintem ha lenne elég csatlakozó, Miklós is átgondolná. Értelmes, építő gondolata talán még soha életében nem volt, a műsora valóban a laposföld-hívők szellemi színvonalát idézi, és sem szép szóra, sem kevésbé szépre nem fogja abbahagyni.
Úgy gondolom, mindenki túlélné a baromságai nélkül.
Persze, át lehetne ugrani az ökörségeit, de mindig van (és lesz) rá reakció, ami aztán cunamit indít el.
Nagyban csökkenti a blog színvonalát és élvezeti értékét, amikor ennyire lent van a nívó.
Ha ez tényleg így van Dél-Afrikában, akkor valóban ne hívjuk apartheidnek. Legyen a neve inkább numerus clausus.
“A főszereplők: fekete anya, fehér apa, félvér, homoszexuális fiú és a háromlábú kutya. Ez már fájt.”
Azon röhögök, hogy a hírhedten antiszemita és minden másságot gyűlölő Disney vajon mennyit pörög a sírjában percenként?
“Aki szerint pl az új Harry Potter játékban a történethez semmit hozzánemtevő transz nemű csöcsös férfi kocsmáros nem provokáció” – Mit provokál? Hogy nem tudod, hogy melyik tulajdonsága miatt izgultál rá erre a karakterre? A Shrekben is volt transz(?) kocsmáros ~20 éve, mégis mindenki túl tudott rajta lépni egy mosollyal.
multikról beszélünk, ki tudják termelni. A pénzügynek nyilván az a dolga, hkgy csökkentse a költségeket, az érzékenyítésnek meg hogy egy új, vitathatóan jobb szemléletet adjon át.
Ha meg nem sikerül, akkor sem tűnik ki a multik többi, néha kínosba szaladó próbálkozása közül.
valószínűleg az van hogy SVB -> Szilícium-völgy -> Kalifornia -> progresszívek, és ez tényleg sok magyarnak elég a köpködéshez.
Mert ugye ezek pedofilok akik a gyerekedre hajtanak és utálni kell. Hát hogyne. Van 9 tényleg ennyire aberrált az országban, a többi egy tengerrel arrébb és valahogy mégis elég az egész egy kultúrdögkútban tartani az országot, cipelve mint egy véres kardot hogy a hagyományos családmodell mennyivel jobb.
Semmi másról nem szól ez. Trigger az embereknek a progresszivitás.
A Shrekben meg pont, hogy poénforrás volt a transzi, nem egy beleerőltetett kvóta karakter, akit a borítékolható fröcsögés és hírverés miatt raktak bele.
De ez fontos téma, és jó irány. Zéró társadalmi megbecsültsége van ezeknek az embereknek, ezen nyilván nem, vagy nem direktben változtat az, hogy a médiában szerepelnek, DE LEGALÁBB valahogy reprezentálva vannak!
Ez nagyon, nagyon fontos. Szépen lassan megszokja a társadalom, hogy vannak ilyen emberek is, ahogy azt is hogy nem csak koszlott AIDS-es bűnözők mint régen terjedt a sztereotípia.
És mondom még egyszer, nem kell azt várni hogy a cégek jó szándékkal járnak el. Őket csak a pénz érdekli. De az azért amikor egy civil ember fújja ezt a kultúrfundamentalista transzfób mocskot, azt tényleg nehéz eldönteni hogy inkább gyomorforgató, vagy inkább szánalmas.
Megbecsülés, ez a kulcsszó.
nem érdekel, hogy egy óceánon túli banknak a nemtomhanyadik menedzsere mifene lmbtq rajongó.”
Csakhogy itt nem a SVB mentomhanyadik menedzsere, hanem épp a kockázati menedzsment felelőse foglalkozott többet az érzékenyítéssel és a woke propagálásával, mintsem a banki kockázatok megfelelő és elvárható kezelésével, ami azért egy cseppet hozzájárulhatott a bank csődjéhez.
Nem kevertem, bár őszintén szólva nem hiszem, hogy nem lehetne, vagy nem kellene. Aki egy kérdésben zavaros, az nem jelenti azt feltétlenül, hogy másban nem az. Sőt. A gender-elmélet pedig full zavaros. Az pedig nem való egy bankárnak. De az első mondatom mindössze kiszámoló (sajnos már) szokásos lekeverésére vonatkozott. De végül is, ő tartja fenn ezt a honlapot, hadd mulasson.
Ha már off, a belinkelt Telex-cikk: “Így például azoktól, akiknek puncijuk van, elvárják, hogy kedvesek, csöndesek és empatikusak legyenek, míg azoknak, akiknek fütyijük van, erősnek, bátornak és pénzügyileg sikeresnek kell lenniük.”
Na most ha én az idő többségében kedves vagyok, introvertált, fizikailag és lelkileg közepesen vagy kevésbé erős, gyáva, de pénzügyileg mégis sikeresebb, mint az átlag, akkor mi a társadalmi nemem? Szeretem a focit, de nem érdekelnek az autók és nem tudok barkácsolni, cserébe főzni se.
Pontosan milyen tulajdonságokkal rendelkező embereknek kell nő és milyen tulajdonságokkal rendelkezőnek kell férfi genderűnek érezni magukat? (mondjuk a mai Magyarországon)
Van-e olyan ember, aki a konkrét tudományos definíció alapján (ami kell, hogy legyen) egyértelműen férfi vagy nő genderűnek érezheti magát?
Őszinte kérdések, tájékozódni szeretnék, segíts.
Miután a homoszexuálisok aránya 2, de nagyon maximum 3%, a transzneműek aránya tízezrelékben talán mérhető.
Viharkeltés a biliben, hogy a buták ne arra figyeljenek, hogy a politikusok miatt nyakig ér a sz@r.
youtube.com/watch?v=nnjdxmW3QGE
Magyarországot és a magyar vállalatokat reméljük, szakemberek vezetik.
A gender kérdés nálunk ilyen formán manifesztálódott: Az óvodában nem engedték be a fiamat a lányok a babakonyhába. És hiába szeretett volna, az egyik tánccsoportba sem került be. Pedig jó a ritmusérzéke, szeretett volna járni. Viszont az óvónénik vettek külön “fiús játékokat” (lovagvár katonákkal) és lányos játékokat (a már említett babakonyhához). Jeleztük az óvónéniknek (a szülők nagy része szerint amúgy semmi gond nem volt ezzel a gyakorlattal), de csak akkor lett némi változás, amikor egy jóval fiatalabb óvónéni került a csapatba.
[Az egyik állami ünnepnél azt játszották, hogy a fiúk elmennek harcolni, a lányok pedig pogácsával várják őket.]
Előző munkahelyemen a gyerekvállalással kieső időt azzal “kompenzálták”, hogy a diploma/doktori megszerzése utáni X év kitolódott a gyerekekkel otthon töltött idővel. Ahhoz, hogy ez belekerüljön a szabályzatokba/pályázati kiírásokba, kellett egy magas pozícióban levő nő, aki képviselte ezt az ügyet. Habér férfi is képviselhette volna az ügyet, de a többi (férfi) vezetőnek ez nem tűnt fel, hogy így mindig hátrányban lesznek a (gyerekes, különösen a kisgyerekes) nők. Korábban ugyanis az egyik pályázatnál ugyanis a “fiatalokat” életkor szerint, a másiknál a seniorokat munkatapasztalat szerint pályáztatták. És így sokan EGYÁLTALÁN NEM tudtak visszatérni a pályájukra.
Nagyon belelohaltad magad, pedig csak azt kérdeztem, hogy tartjátok-e annyira nőnek a transznőket, hogy romantikus kapcsolatba kerüljetek velük. Én nem, akkor nyilván transzfób vagyok. Hát te?
Pedig a kettő nagyon távol áll egymástól, a pénzügyi szektorban jobb helyeken (a SVB így utólag nézve nem volt az) erősen konzervatív a pénzügyi szemlélet, ami részben épp a szabályozottságból fakad, miközben nagyon jellemző, hogy emberi jogokkal foglalkozó civil szervezetek támogatásával marketingelik magukat. A kettőben semmi ellentmondás nincs.
Az viszont nagyon szomorú, hogy a színtiszta propagandát próbálod te és sokan mások is megideologizálni. Az Origo meg a többi propaganda portál bedobta, és simán kritika nélkül átveszitek.