Laci kérésére a mai lecke a bankszámlaszámról, azaz kicsit hivatalosabb nevén pénzforgalmi jelzőszámról fog szólni.
Magyarországon a bankszámla száma kettőször, vagy háromszor nyolc karakter. (Amennyiben csak 2×8 karakter, mint például az OTP-nél, akkor a harmadik nyolc karakter csupa nulla.)
Az első három karakter azonosítja be a bankot, a következő négy karakter a fiókot.
Ezen az oldalon le tudunk tölteni egy pdf fájlt, amiből megtudhatjuk, hogy az adott 7 karakter melyik bank melyik fiókját, vagy osztályát jelöli. Több banknál (például az OTP-nél) egy-egy fő fiókhoz több kis fiók van rendelve, ilyenkor csak a fő fiókot tudjuk beazonosítani, mint számlavezető fiókot.
Ha egy bankszámlaszám például 10200768-tel kezdődik, a listából kikereshetjük, hogy ezt a számlát a K&H nagykanizsai fiókjában nyitották.
A nyolcadik szám egy ellenörző szám, ahogy a 16. (2×8 hosszúságnál), vagy a 24. (3×8 hosszúságnál) is. (Elvetemülteknek: 9731 karaktersort kell ismételni, amig van szabad szám, ezt kell megszorozni a számlaszám aktuális helyén álló számmal, majd az eredmény egyes helyiértékét ki kell vonni 10-ből. A fenti K&H példánál: 9×1+7×0+3×2+1×0+9×0 stb. De lehet, hogy egyszerűbb a neten egy bankszámla-ellenörzőt keresni utalás előtt, ha nem vagy biztos a számban. Netes utalásnál, vagy papír alapon is, ha jelen vagy a rögzítésnél, úgyis szól a rendszer, hogy rossz a szám.)
A 9-23. számot minden bank maga kreálja, általában az ügyfél belső azonosítójából, amit a bank ad neki. Ebből a számból kiderül a pontos fiók, illetve maga az ügyfél.
Laci kérdezte, előfordulhat-e, hogy újra kiadják ugyanazt a számlaszámot valakinek, mint ahogy a telefonszámokat is újrahasznosítják. Nos, bár elméleti esélye lehetne, de a gyakorlatban ilyen hosszú számsornál nincs szükség egy szám újrafelhasználására.
Az IBAN szám: a nemzetközi utaláshoz használt kód (International Bank Account Number), Magyarországon a belföldi bankszámlaszám elé kell bigyeszteni egy HU és egy két karakteres ellenörző kódot és utána jöhet a bankszámlaszám maga.
Ezen az oldalon utalás előtt ellenörizhetjük, hogy helyes-e az IBAN szám, amire utalunk. Érdemes megtenni, mert a devizautalásunk akkor is útnak indul gyakran, ha rossz számlaszámra utalunk, majd a külföldi partner 5-20 euroért közli, hogy rossz volt a szám.
A nemzetközi utaláshoz kell még a BIC (Bank Identifier Code), vagy más néven SWIFT kód is, amit a címzett bank honlapján általában meg lehet találni, vagy az IBAN számból a bankunk is ki tudja keresni. (Az IBAN-t nem mindenhol használják még, ezért előfordulhat, hogy nem ezt kell megadnunk.)
A bankközi utalásokról
Ma jelenleg Magyarországon kétfajta belföldi utalási lehetőség van, a GIRO és a VIBER.
A Viber a Valósidejű Bruttó Elszámolási Rendszer rövidítése, lényege, hogy az adott megbízás legkésőbb perceken belül teljesül és jóvá is íródik. Ennek azonban elég húzós ára van, a VIBER utalások díját akár tízezrekben is mérhetik, ezért általában csak cégek használják és nagy összegű utalásoknál. Akit bővebben érdekel a rendszer leírása, olvassa el itt.
Gyakrabban használjuk a GIRO rendszert, vagy csúnyább nevén a Bankközi Klíring Rendszert.
A bankon belüli utalást átvezetésnek hívják (akár saját, akár idegen számlák között), bankon kívül pedig átutalásnak. Ez is lehet egyszeri, rendszeres, vagy csoportos (ami nem keverendő össze a csoportos beszedési megbízással).
Átutalásnál a bankok egymás között a GIRO-t használják. A nap végi összesítés után a bankok ezen a Klíring rendszeren keresztül utalják át a pénzt egymásnak. 2012 július egytől már naponta négyszer kell majd ezt megtenniük, azaz már nem másnapra kapjuk meg a pénzt, hanem akár órákon belül is.
Utalás külföldre vagy devizában belföldre
Külföldre, vagy belföldi devizás utalásnál már súlyosabb a helyzet, a bankok általában úgynevezett levelezõ banki kapcsolaton keresztül utalnak. Ez azt jelenti, hogy például a dollár alapú utalásokhoz a bank nyit egy számlát egy amerikai bankban és azon keresztül bonyolítja a dollárforgalmát. Ezért van az, hogy egy budapesti X bankból egy budapesti Y bankba történő dollárutalás megjárja New Yorkot (X bank levelező bankja) és Chicagot (Y bank levelező bankja) is, mire visszaérkezik Budapestre.
Ezek a levelező bankok is felszámolnak pénzt és mivel az X bank nem tudja, hogy Y bank levelező bankja mennyit fog felszámolni, lehet, hogy nem tudja megmondani az összes költséget előre.
Ez a költség egyébként lehet SHA (ekkor feleznek a küldő és a fogadó), BEN (ekkor a fogadó fizeti a költségeket), vagy OUR (ekkor a küldő állja az összes költséget.)
Európán belül használhatunk SEPÁ-t is (Single Euro Payments Area). Ez gyorsabb és általában olcsóbb is, mint a hagyományos utalás. Akit érdekel, itt okosodhat.
Meddig lehet visszavonni, vagy módosítani egy utalási megbízást?
Minden bank egy adott időpontban kezdi feldolgozni az aznapi beérkezett utalásokat, ez általában délután négy és nyolc között szokott lenni, minden bankban máskor. Eddig az időpontig vissza lehet vonni a megbízásokat (néha költséggel jár), ezért ne legyünk boldogok, hogy valaki az autó vételárát elutalta és erről hozza a pecsétes banki papírt. Sok embert becsaptak már így.
Ebből a szempontból mindegy, hogy elektronikusan, vagy papír alapon lett benyújtva a megbízás.
Egy utolsó infó: pénzforgalmi számlának a céges számlákat hívjuk, a többit lakossági, vagy nem pénzforgalmi számlának.
Remélem, ma is okosabbak lettetek a pénzügyek területén. 🙂
Egyetért? Kiegészítené? Vitatkozna? Kérdése van? Ne habozzon leírni a véleményét a kommenteknél. (Ha még nem tette meg, egy rövid regisztráció szükséges lehet.)
Olvassa el a többi írást is a kiszamolo.hu oldalon.
Ha szeretné tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelöljön be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo
