A just-in-time világ

A nyolcvanas-kilencvenes években a varázsszó a gazdaságban a “just in time” lett. A raktárkészlet fenntartása és finanszírozása költséges, ezt ki lehet kerülni azzal, hogy nem raktározunk több alkatrészt annál, ami egy-két napra elegendő és a beszállítókra bízzuk, hogy mindig legyen időben elég alkatrész. Először a Toyota vezette be ezt a rendszert, majd a többi autógyár végül mindenki más is. Minden alkatrész a beszerelés előtt egy-két nappal érkezik csak be a gyárba, legyen az autógyár, elektronikai eszközöket vagy éppen gyógyszereket gyártó vállalkozás.

Mivel a másik tényező, hogy minél olcsóbb is legyen az alkatrész beszerzése, ezért gyakran szó szerint a világ másik részéről kell a gyáraknak beszerezni az alkatrészeket, vagy legalábbis azok egy részét hasonló rendszerben. Ez a rendszer tökéletesen működik, amikor szépen süt a nap és minden körülmény megfelelő.

A gyengeségét a mostani felfordulás is megmutatta, de okozott már gondot a japán földrengés, tajvani földrengés, cunami és sok egyéb katasztrófa is. A fél világ elektronikai termelése leállt, amikor a tajvani háttér-tárolók gyártása megszűnt néhány hétre.

Itt azonban nem álltak meg a gyárak. Ami igaz a raktárkészletre, igaz az alkalmazottakra is: felesleges kapun belül raktározni a munkaerőt is, elég akkor igénybe venni, amikor tényleg szükség van rá, akár napi szinten is növelni vagy csökkenteni a munkaerő létszámát.

Kialakult a “gig economy”, a bérelt vagy alkalmi megbízási szerződésekkel operáló munkaerőpiac, ami remek a cégeknek, de törékennyé és kiszámíthatatlanná teszi az életét sok munkavállalónak.

S megjelent ez a rendszer a pénzügyi világban is: a rengeteg hitel miatt az egész rendszer üzemeltetése azon múlik, hogy mindenki mindig megkapja az aktuális bevételét és tudjon időben ő is fizetni.

A lakosság tele van hitellel, máról-holnapra él, de ezzel addig nincs semmi gond, amíg van bevétele. Ha van bevétele, ki tudja fizetni a rezsiszámlát, a lakbért, a hitelkártya-tartozást, az autóhitel részleteit és a maradékot el tudja költeni a boltban vásárlásra.

Abban a pillanatban azonban, hogy nem jön meg a fizetése, megroppan az egész rendszer: nem tudja fizetni a lakbért, ezért az ingatlantulajdonos bajba kerül, mert nem tudja fizetni a bank felé a jelzálog-hitelt. Nem lesz pénze költeni a boltban, ezért az összes cég, amelyik ez miatt esik el a bevételének akár csak egy részétől is, mivel szintén hitelből növekedett és a saját bevételeit és kiadásait is “just in time” rendszerben tervezte meg, azonnal fizetésképtelenné válik.

Mivel az egész világ pénzügye is “just in time” rendszerben van, a legkisebb fennakadás az ellátásban is azonnal térdre kényszeríti az egész rendszert.

Ahogy állt az összes számítógép, mobiltelefon és minden hasonló eszköz gyártása a világon csak azért, mert egyetlenegy, de pótolhatatlan alkatrész gyártása kiesett egy katasztrófa miatt és nem volt semmi tartalék a rendszerben, hogy azt a néhány hetes kiesést bepótolják, ugyanez a katasztrófa a pénzügyekben.

Nem gondolkodtál még azon, miért kell nekünk állandóan növekedni, miért nem lassíthat a világ néhány évre?

A világ összes jegybankjának összes vezetője a szívéhez kapott attól a hírtől, hogy a gazdaság idén akár 10%-ot is eshet. Miért olyan nagy probléma ez? Tényleg tragédia lenne, ha úgy élnénk, mint 2016-ban, sőt örökre úgy is maradnánk, azon az életszínvonalon?

A probléma a “just in time” rendszerben van. A hitelre és fogyasztásra épülő világ nem tehet mást, mint folyamatosan növekszik, mert ha lassít, akkor szétesik.

Amint írtam is a napokban, egyre több nagy áruházlánc, autókölcsönző jelent csődöt vagy csődöt megelőző állapotot. Az ő problémájuk nem most kezdődött, csak az állandó növekedés az, ami el tudja takarni a gondokat. Az áruházláncok hitelből egymást felvásárolták, előre menekültek. Az autókölcsönző még több autót lízingelt, így még nagyobb lett a bevétele. A hitelállománya is és az arra fizetendő havi kötelezettsége is, de a növekedés lehetősége eltakarta a probléma növekedését is. Most azonban kiesett néhány hét bevétel, azonnal kiderült, hogy mennyire máról holnapra él a legtöbb cég és még a hitelei kamatait sem tudja fizetni időben. (Az amerikai Hertz autókölcsönző csődöt jelentett a kieső bevételek miatt. Kiderült, hogy a vagyona alig haladja meg a hitelállományát. Mivel a vagyon nagyja használt autó, aminek most beesett az ára és még jobban befog, ha százezer autót piacra dob a Hertz, kérdéses, hogy elég lesz-e a vagyon a hitelezők kifizetésére. Ez eddig is így volt, csak a nagy pénzbőségben senkit nem érdekelt.)

A bankok agresszívan helyezték ki a hiteleket akkor, amikor a növekedés volt. A növekedés adta a lehetőséget a még több hitel kihelyezésére és a még több hitel generálta a növekedést.

Most azonban porszem került a fogaskerekek közé. Mit porszem, inkább egy vasrúd. A “just in time” rendszer pénzügyi ellátási lánca megszakadt és feltartozhatatlanul terjed a probléma a lánc minden eleme között.

A jelenlegi pénzügyi rendszerben nincs “rükverc fokozat”, a visszaesés egyet jelent a széteséssel.

Ennek következtében az elmúlt hónapban a lakossági hitelkártya-állomány 25%-ánál vonták vissza a bankok a hitelkeretet vagy csökkentették annak mértékét az Egyesült Államokban.

De ugyanígy a céges forgóeszköz-hiteleket is felülbírálják és pont akkor, amikor a cégeknek és a magánszemélyeknek a legnagyobb szüksége lenne a hitelre, akkor szűnik meg a lehetőség.

S a probléma nem áll meg sehol. Ha egyetlen szereplő nem tud időben fizetni, akkor a következő szereplő sem kapja meg azt a bevételt tőle, amit már vár a harmadik szereplő, hogy kifizesse a negyediknek és így tovább.

Ezért van a pánik a jegybankokban és ezért öntik látszólag ész nélkül a dollárbilliókat a piacokra, mert abban reménykednek, hogy valahol meg tudják állítani a rendszer összedőlését.

A probléma az, hogy maga a rendszer hibás és fenntarthatatlan. Egy véges világban nem lehet egy világgazdaságot a végtelen és szüntelen növekedésre felépíteni.

Ahogy a cégeknek is meg tanulnia a leckét, hogy muszáj tartalékolni a raktárkészletben, ha nem szeretnék, hogy az első probléma tönkretegye őket, ugyanezt kellene elérni a pénzügyi helyzetben is.

Mind az embereknek, mind a cégeknek kell legyen pénzügyi raktárkészlete, amivel néhány hónapra ki tudják segíteni magukat, ha a bevétel nem érkezik meg “just in time”.

Amikor az emberek 39%-a még hitelkártyából sem(!!!) tudna kifizetni egy 400 dolláros(!!) váratlan kiadást (cikk erre) és az egészségesnek titulált cégeknek is csak azt ötöde(!) üzemelne el két hónapig(!) bevétel nélkül (erről cikk erre), addig a pénzügyi rendszer végtelenül sebezhető és fenntarthatatlan.

Tákolni lehet a rendszert, csak egyre nehezebb. 2008-ban még elég volt néhány százmilliárd dollár, hogy elfedjük (nem megoldjuk, csak elfedjük) a rendszer legfőbb gyengeségét, most már dollárbilliókat öntenek a piacokra kétségbeesetten a jegybankok és a kormányok ugyanezen cél miatt. Közben a probléma gerincét alkotó hitelállomány magasabb, mint valaha a történelemben.

Ideje lenne rájönni, hogy nem lehet just in time élni se a gazdaságban sem a pénzügyekben és a hitelre épülő, folyamatosan és töretlenül növekedni képes gazdaság csak egy illúzió.

Tanuljunk a történelemből: a Nagy Depresszió, azaz az 1929-es világválság

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Share

131 hozzászólás

  • JustNot
    A növekedési kényszernek viszont nem sok köze van a JIT-hez. A növekedési kényszer a szabadversenyes kapitalizmus sajátja. Ha nem növekedésre, hanem tartalékok képzésére fordítja egy cég az erőforrásait, akkor eközben a konkurencia “lenövekedi”, a cég a piacait elveszti, a tartalékait a hajára kenheti. Végeredményben a nemtartalékolás nagyon kockázatos, a tartalékolás viszont tuti csőd.

    Ez csak akkor nincs így, ha a cég monopolhelyzetben, vagy majdnem monopolhelyzetben van. Akkor viszont kizsebeli az ügyfeleit…

  • Nikola Tesla
    Talán, ha az emberiség egyszer felfogná, hogy ugyanazon a Földön élünk, aminek erőforrásait és élővilágát pusztítjuk és önmagunkat mérgezzük fizikailag és mentálisan is. A jelenlegi beidegződésből át kell térni arra, hogy nem veszünk mindig mindenből újat, pazarolunk és külsőségesen élünk. Helyette a felhasznált nyersanyagokra közel teljes mértékű újrahasznosítás. A helyben történő recycling a JIT problémáit is megoldhatná munkát is ad. Ehhez sok mindennek változni kell pl. műanyagok helyettesítése lebomló anyagokkal, tiszta, hidrogén alapú mobilitás. Aki a csendeset szereti annak üzemanyagcellás elektromos, aki meg hangélményre vágyik annak belső égésű hidrogén üzemanyaggal (bmw-nek volt ilyen fejl.-e). Szóval nem a Musk nevű pszichopata járgányai, melyek ökolábnyoma tetemes a szennyező akku és fosszilis energiából nyert töltés miatt. Ott a Szahara napenegia hasznosításra másra nem jó.
  • jurta

    “Városi háztartások is erre vannak átállítja. Most látom, hogy 1 hétre való tescot tudok max eltárolni a hűtőben úgy, hogy napi ebéd szállítás van. Nincs spajz, fagyasztó stb.”

    Tudnád, mennyire foglalkoztat ez, elméletben mindig is, de karantén kezdete óta konkrétan.

    Kb. mostanáig (7 hét) tartó éles üzem volt csak oda eljutni, hogy stabilan 7-10 naponta szigorúan 1 bevásárlás (autó híján lehet két körben is, de alkalmi beugrás nincs), és rögtönözni sem kell itthon. 🙂 Mondjuk húst és tejet már korábban is inkább csak akkor ettem, ha más főzött.

    Ami viszont megnyugtató (korlátlan ivóvizet feltételezve): a hüvelyesek és gabonafélék hihetetlen kis térfogatban tárolnak energiát, s karantén időtávon nem romlanak. Ezeket el tudod tárolni szobában is (ha rendszerető vagy, láda) – molyokra azért figyelemmel.

    Jacob Fisker: Early Retirement Extreme írja, hogy -> Folyt.

  • Daniel
    Szerintem vissza kell térni a “sound-money”-hoz. Ez a FIAT pénzrendszer egy rossz vicc. A mohóság miatt léptünk le anno az aranystandardról meg azért mert a világ elhitte az USA/FED-nek, hogy nem fognak visszaélni a dollárnyomtatással.. Ez ugye most látványosan megbukik a QE infinity-vel. Én a deflációs pénzekre szavazok -> arany, bitcoin.
  • jurta

    “Városi háztartások is erre vannak átállítja. Most látom, hogy 1 hétre való tescot tudok max eltárolni a hűtőben úgy, hogy napi ebéd szállítás van. Nincs spajz, fagyasztó stb.”

    Folyt. -> Jacob Fisker: Early Retirement Extreme (a Mr. Money Mustache szélsőségesebb rokona 🙂 ) írja, hogy ha szeretnéd csökkenteni a beszerzéseid számát, vagy leállítani a hűtőszekrényedet, akkor hajók élelmezéséről szóló könyvfejezeteket érdemes bújni. Öt éve, mikor az E.R.E-t olvastam, akkor kerestem, de még azóta sem találtam ilyet. Jöhetnek a javaslatok.

  • Csigabiga
    @slow_dive

    Szerintem félre értjük egymást, főleg ha a második kommented is elolvasom. A növekedés és fejlődés nálam nem egyenlő kizárólag az anyagi természetű dolgokkal, mint ahogy az öncélú vagyonhalmozási spirált is ugyan úgy zsákutcának tartom, ahogy te. Ellenben a világ sosem marad egy helyben, és ahogyan te is rávilágítasz, lehet nagyobb hangsúlyt kellene fektetnünk a mostaninál a belső fejlődésünkre. Egy általam okosnak tartott ember szerintem nagyon frappánsan fogalmazta ezt meg.

    1. Van a hiánymotivált ember, aki mindig a belső hiányérzetét próbálja enyhíteni az összes cselekedetével. Ezért bár látszólag növekszik (nagy ház, nagyobb autó) de valójában sosem elégedett. Lyukas fazékba meri a vizet.

    2.Van a növekedés motivált ember, aki pedig képes a legapróbb dologgal is elégedett lenni, és ezen felbuzdulva folyamatosan növekszik, mind magával, mind a környezetével összhangban.

  • slow_dive
    nekem a visszavonulásról ebből a világból, mindig ez az ember jut eszembe:

    youtube.com/watch?v=rmVfG1j8GZo

    Vajon mennyivel boldogabb életet él mint azok akik egész életükben az anyagi javakat hajkurásszák..

  • Bence
    Szerintem igenis fenntartható a növekedés még hosszú ideig, mert megint csak ki lett felejtve a számításból az exponenciális technológiai fejlődés, és az azzal járó termelékenység növekedés. Érdemes lenne erről is írni egy cikket. Ez a jelenlegi adósságállomány simán kinőhető, ha így folytatódik a technológiai fejlődés.
    A piac okos és tudja ezt, azért emelkedik.
    Mesterséges intelligencia, gépi tanulás, kvantumszámítógép, önvezető autók, felhőszolgáltatások, robotizáció – kettőt pislogunk, és itt vannak a nyakunkon. Nem lineárisan, hanem exponenciálisan fejlődnek ezek a dolgok, óriási különbség! A mezőgazdaságban is folyamatos az automatizáció, simán el tud tartani a Föld 10 milliárd embert is, vagy még többet is. A “robotok elveszik a munkát” problémára pedig az alapjövedelem lehet a megoldás.
  • COVID-time
    Miklós! Te mennyire vagy “just-in-time”? Meddig gond neked, hogy nincsenek személyes tanácsadásaid? Van már annyi passzív jövedelmed, hogy akár nyugdíjazd is magad?
  • bicskanyitogato
    Na végre, új cikk!!!
    Köszi Miklós!
    Hogy én ezt mennyire vártam már. És látom, egy laza vasárnap délutánt kihagytam és van már jó sok komment is, szuper!
    Akkor elkezdem olvasni…. 🙂
  • KL
    A belinkelt cikk:
    “Ezeket az állami hitelállományokat csak akkor lehet kezelni, ha kinőjük őket.”
    vs a mostani:
    “A világ összes jegybankjának összes vezetője a szívéhez kapott attól a hírtől, hogy a gazdaság idén akár 10%-ot is eshet. Miért olyan nagy probléma ez? Tényleg tragédia lenne, ha úgy élnénk, mint 2016-ban, sőt örökre úgy is maradnánk, azon az életszínvonalon?

    Egy véges világban nem lehet egy világgazdaságot a végtelen és szüntelen növekedésre felépíteni.”

    Jogos, hogy a megtakarítást kell támogatni, ennek érdekében, most pár százmillió ember, aki nem tette, nyomorogjon egy kicsit, hogy megtanulja a leckét. Így lenne “méltányos”. Mivel ezeket az állami hitelállományokat nem lehet majd kinőni, fel se kéne halmozni.
    Mivel halmozzák, az fogja megszívni megint, aki megtakarító, ez újra mindenkit arra ösztönöz majd, hogy ne legyen az, mert akkor ő fizet a “rászorulók” helyett.

  • Autóipari kommentelő
    Cégekről:

    Autóipari munkahelyem az elmúlt 10 évben óriási növekedésen ment keresztül, nulla tapasztalattal belépni az üzletbe, majd a növekedéssel elfedni a rendszerszintű problémákat. Amint válság van, dőlnek ki a csontvázak a szekrényből.

    JIT:

    Valaki írta, hogy ez nem más, mint a raktározási költségek áthárítása a beszállítóra. Nálunk a saját szememel látom, hogy a vevő megköveteli a 4 hetes készletet, de nem nála, hanem a mi raktárunkban, ahonnan időzítve viszi el. Az egész egy kamu, nincs köze a veszteségek csökkentéséhez.

    A két dologban az a közös, hogy nincs stressz teszt. Bármilyen rendszer jellegű problémára nincs elemzés, nincs kockázat értékelés. Maradva az autóiparnál, egy FMEA-ban le akartuk írni, mi történik, ha teljesen összeomlik a cég informatikai rendszere és képtelenek leszünk gyártani, szálítani. A válasz az volt, hogy ennek kicsi az esélye, erre tavaly megtörtént.

  • Zabalint
    A növekedés nem just in time gazdaságban is “végtelen” lenne, legalábbis akkora távlatokban, amit még fel tudunk fogni. Ugyanis nem a pénzügyi rendszerbe dobott pénz és nem is az egyre több legyártott autó a gazdaság motorja, hanem a technikai fejlődés. Az, hogy mire használjuk, az más kérdés.
  • Log
    “Például a Kecskemeti Mercedesnél nagy részt úgy működik, hogy a gyár tulajdonában valoban csak fel napi készlet van (sokszor még annyi sem), fizikailag viszont a gyár mellett (sokszor közvetlenül, tehát konkrétan összenőve, egy légtérben!) van pl az ülésbeszállító társaság, ahol hetekre elegendő – előre lerendelt – készlet található.”

    Nálunk egyszer egy nagy fejes látogatásakor egy csomó mindent kipakoltak a raktárból a gyár mellé !kamionokba!, hogy ne lássa a sok készletet. Aztán amikor elment, visszavittek mindent. JIT! 🙂

  • Szabó Gábor
    Nagyon túl-túl-túl lett dramatizálva a mostani helyzet.
    Ez volt a porszem, nem a vasrúd.
    A vasrúd az még hátravan és nem csicska 25% lesz a szalagcím, hanem 99.99%.
  • Cal
    kommentjéhez: ugyanez megy az egyén szintjén is. Aki pénzügyileg tudatosan él (tartalékol), az csak azt látja, hogy másnak nagyobb lakás, jobb autó, több utazás stb. A kicentizés jól néz ki kívülről, de annál kockázatosabb. A tartalékolóknak is eljön néha az ideje…

    A növekedési kényszer pedig a kamat miatt van. A nulla közeli kamatokkal szerintem megkezdődött a kontrollált leeresztés, csak most más gondokat okozott ugyanez.

    Nem szabad elfelejteni, hogy az azonos ütemű növekedés is exponenciális. Pl az évi 2% bővülés nem lineáris, mert mindig az előző év a bázis.

  • Dörnyei József
    A probléma nem a JIT céllal van. A JIT egy termelési/logisztikai cél és nincsen köze a pénzügyi rendszer stabilitásához.
    A probléma még csak nem is a termeléssel van. A termelés a legtöbb országban köszöni, de elvan. A vírus ellenére.
    A probléma a fogyasztással van. A világgazdaság magasabb fogyasztásra van méretezve. A vírus a fogyasztást csökkenti drasztikusan.

    A pénzügyi rendszernek követnie kell a valós gazdaságot. Nyilván nem túlszárnyalnia, csak követnie.
    Per pillanat a pénzügyi rendszerrel próbálják magasabb szinten tartani a gazdaságot, mint amire kereslet van.
    Per pillanat senki sem tudja, hogy ez egy okos ötlet-e, de akinek csak kalapácsa van, az hajlamos mindent kalapácsolni, ami elromlott. 🙂

  • Cal
    felvetésére:
    Ajánlom Charles Eisenstein: Megszentelt gazdaságtan című könyvét.
    A lenti linken olvasható – teljesen jogtiszta, ugyanis a szerző és fordító az ajándék-kultúra jegyében ingyenesen közkinccsé tette. (mobi formátumban is el tudom küldeni Miklósnak, ha igény van rá).
    Nem könnyű olvasmány, de olyan témákat tárgyal, mint nullás illetve negatív kamat, miért nem jó az aranyfedezetű pénz, alapjövedelem, stb.)

    sacredeconomics.wixsite.com/magyar

  • Maki
    Ajánlom mindenkinek a “A platform” c film megtekintését, sok kérdésre választ ad.
  • Gunnerwatter
    A mi életünkben marad a kapitalizmus növekedést istenítő mantrája. Amíg mindenkit kizárólag a pénz érdekel, addig virágzik ez a rendszer. Ha visszanézünk a történelemben, sohasem volt ez másképp. Pénz és hatalom. Csak ez érdekli az embereket. Ez jön az evolúciós programunkból is. Az erősebb kutya elve. Ez csoport és egyéni szinten is jelentkezik.
    Azt nem értem, hogy ezen miért csodálkozunk.
    Így vagyunk teremtve! 🙂
  • Menyus
    Mindig szegeny Japanokat bantjak, hogy 20 eve alig novekednek. Pedig az a realitas. Miert is kene a vegtelensegig?
  • mitel hentes
    Az egész mögött az emberi mértéktelenség és türelmetlenség áll.
    1. Nem elég, ami van, több kell
    2. Nem elég később, most kell

    Miklós egyik forradalmi cikke – az életszínvonalad inflációjáról – kiválóan bemutatta ezt a mainstream gondolkodást. Akkor szóba került a kommenteknél (és más posztok alatt is), hogy a minimalista, fogyasztást racionalizáló, megtakarításra épülő életvitel nem okoz-e bajt a gazdasági rendszerben. Akkor megnyugodtunk, hogy elenyésző kisebbség akar fékezni, a többiek lendülete tovább viszi majd a gazdaságot. De mi van, ha mindenki egyszerre fékez?

    Mert szerintem ez van most. A világgazdaság befékez. Amitől egyébként még simán tudna működni, de látszik, hogy nem új elvekre akarnak építkezni, hanem a régi/mostani gazdasági rendszert akarják újraindítani. És arról még nem is beszéltünk, hogy a mostani rossznál jöhet egy még rosszabb gazdasági rendszer is…

  • businesspower.hu
    “…a hitelre épülő, folyamatosan és töretlenül növekedni képes gazdaság csak egy illúzió.” Első gondolatom, hogy akkor eléggé régen el vagyunk kábulva/kábítva.
    Ezt az illúziót kategorikusan azért sem jelenteném ki, mert attól függ, hogy milyen arányokról/vagy aránytalanságokról van szó. A növekedés szerintem jó és alapvetően üdvözlendő a világgazdaságban, hiszen ez motivál jobb, hatékonyabb megoldásokra. A hitel pedig kvázi a jobb, hatékonyabb jövőbeli működés eredményének megelőlegezése, egy gyorsító.
    Például ha ma kap valaki lakáshitelt, akkor meg tudja venni a saját lakást, amit majd a jövőbeli cash-flow-jából visszatörleszt. Ha nincsen hitele, akkor élete végéig gyűjtögethetne rá.
    A gazdasági növekedés és a demográfia, azaz a világ népességének folyamatos növekedésének (ugyan egyenetlen!) korrelációját érdemes vizsgálni még az illúzió kapcsán!
  • Györgyi
    Még a járvány elején esélyesnek éreztem, hogy elindul valami rendszerszintű változás a világban, mára sajnos úgy gondolom, minden marad a régiben. Amíg az ember nem tud kilépni a saját fejéből, és természeti törvénynek tartja, hogy az élet csak úgy működhet, hogy az emberek a munkájukért pénzt kapnak, amiből aztán kielégítik azokat a szükségleteiket, amik nem is lennének, ha nem kellene mindenkinek munkát biztosítani, addig esély nincs kilépni ebből a mókuskerékből.
    Az embernek eredetileg vannak alapvető szükségletei (fedél, kaja, ruházat stb.), amit munkával (termeléssel, gyártással) tud kielégíteni, azaz a munka tulajdonképpen eszköz, egy szükséges “rossz” a szükségletek kielégítésére. Mára ez megfordult, a szükséglet az eszköz, és a munka a cél. Nem abszurd helyzet ez teljesen? MUNKAHELYTEREMTÉS lett az emberek célja??? Komolyan, mikor ébred fel az emberiség?
  • bdpst
    ha a nyugati emberek elengednék az “élménygyűjtő” vallást, akkor elég gyorsan bedőlne a rendszer, talán majd a következő generációk értékrendje megváltozik…
  • blanco
    Nem a kapitalizmussal van a probléma, hanem azzal a neoliberális politikával, ami egyszerre akar egy nagy, proaktív, erős szabályozó és újraelosztó funkcióval rendelkező államot, valamint szabad piacot fenntartani. Ez szinte mindig oda vezet, hogy ha nyereségről van szó, akkor szabad piac van, ha költségről, veszteségről, akkor pedig menjünk állambácsihoz tarhálni.

    Ha nincs bankmentő csomag, akkor majd a bankok óvatosabban fognak hitelezni. Ha állambácsi nem menti meg a nagy multikat azért, mert too big to fail, akkor majd ők is és az emberek is megtanulják lefaragni a kiadásaikat annyira, hogy legyen legalább 6 havi megtakarításuk. De sajnos az állam idézi elő a problémát azzal, hogy a minimálbérnek minden évben nőnie kell, ráadásul nem is kevéssel, illetve a folyamatos hitelexpanzióval annyira túlfűti a gazdaságot, hogy a rossz befektetések is látszólag egész jó megtérülést mutatnak.

  • mitel hentes
    @PöLö
    “Meddig lehet ezt folytatni? Van-e sansz arra, hogy változtassunk?”

    Teoretikusan megközelítve, a Föld teljes lakosságának anyagi elégedettségéhez 3 út vezet:
    1. Az emberiség leigáz egy szomszédos galaxist, amelyben dolgoztat, a Földnél is olcsóbb munkaerővel és a Földnél is bőségesebb erőforrások elrablásával. Így túlélhetne a mai fogyasztói kultúra, minden ember gazdag lehetne, csak áttolnánk a leigázott munkaerő problémáját egy másik galaxisba. Valószínűsége? Közel nulla.
    2. Az emberiség magától belátja, hogy a fogyasztás nem vezet sehova, és visszafogják magukat, a technológiai fejlődés pedig a bolygó helyreállítását segíti elő. Valószínűsége? Közel nulla.
    3. Marad az a rendszer, ami van, és a nyomorgó emberek szemét kiszúrják majd egy-két olcsó juttatással, pl. ingyen internet, 4999 Ft-os repülőjegy, és a túléléshez elegendő alapjövedelemmel. Valószínűsége? Közel 100%

  • Ufonaut
    A föld lakossága is a végtelen felé halad? A fogyasztói igények nőttek meg, és néhány filantróp ezt kihasználja…
  • Családfő
    @Kiszámoló.

    A cikk nagyon aktuális és fontos kérdéseket feszeget. Azt írod egy kommentben: “ha nekem kellene dönteni, én egy lassú, irányított leeresztés mellett döntenék”

    A kérdés, hogy ez miként lehetne megvalósítható, mármint reálisan?

    Ha nincs elköteleződés mindenkitől, akkor veszett fejsze, hisz aki nem tartaná be a “leeresztési” megegyezést, az előnyre tenne szert. Egyszerűen senkinek nem érdeke betartani, amíg nem tudhatja biztosra, hogy mások is megteszik. Játékelmélet. Tovább nehezíti a helyzetet a politika: népszerű döntések után esélyesek a politikusok hatalmon maradni, nekik rövid távon ez nem pálya. És akkor a lakosság nagy részéről nem beszéltünk: amíg az ár szinte az egyetlen döntési tényező, nem fogják támogatni. Lásd. pl a múltkori cikk a kisüzemi termelőkről. Ugyanaz lenne nagyban.

    Az emberiség önmagát kényszeríti a fenntarthatatlanságba.

  • Családfő
    Nem JIT, de hasonló: nagy cégek egy másik rögeszméje a back office folyamatok minél nagyobb automatizálása. Olyan folyamatoké is, amelyeknél nem feltétlenül csak favágás van illetve nem feltétlenül sztenderd a folyamat határokon átívelően. Mégis, a szent grál a még több automatizálás: macro, SAP scripting, robotizálás (nem fizikai robotok) stb. Lóhalálában lefejlesztik – tegnapra kell -, bevezetik, babérok learatva. 10 ember helyett elég 3. Eltelik egy év, a lecserélődött emberanyag csak annyit tud, hogy 1) megnyomom a gombot majd 2) kidobja az excel/SAP/akármi a megoldást. Igazán “szerencsés” esetben több applikáció is érintett. Mivel közben mindenhonnan jönnek a frissítések, új verziók stb. előbb-utóbb nem indul el a macro/script/robot. Ott a 3 ember, a gomb nem működik, de fogalma sincs, hogy fixálja. Manuálisan meg nem tudják megoldani, hisz 10-en voltak rá egy éve, 3 ember kevés…
  • naa
    Huszonpár éve egy Közgáz tárgy anyagát olvasva töprengtem hasonlókon, hogy az állandó növekedés nem fenntartható, mennyire gáz ez az egész. Eltelt az a huszonpár év, és itt vagyunk – és még lehet, hogy így megy egy darabig, mert tényleg erre épül minden.
    Ennek csak hirtelen vége lehet szerintem, ha valami felrúgja az egészet. Nem tudom, ez a vírus ill. az előidézett válság lesz-e az, ami felrúgja, és nem tudom, hogyan tudnék rá felkészülni, diverzifikálok és most pl. élvezem a kertemet.
    És most csak egy egyelőre nem is hosszú leállásról van szó… Mi lenne, ha kitörne egy nagyobb vulkán, becsapna egy kicsi meteor (ha nagyobb, akkor teljesen mindegy), vagy egy olyan vírus, amit az első pillanattól senki sem hasonlítgatna a náthához… Mondjuk ezeknél kb. senkit nem érdekelne a “gazdaság” meg a “pénzügyi rendszer” meg a GDP – végül is jó, hogy főleg csak ezek miatt aggódunk jelenleg… 🙂
  • Dr. D.
    Gondolkodásmód kérdése szerintem. Mindenből, ami értékes vehetnék jobbat, nagyobbat, termelőit, kézművest, elektromost, biot, de nem. Az a színvonal, ami nekem elég már kb. 6-7 éve, tök olcsó most már, ezért nem is kell annyira törjem magam bevételileg, így viszonylag sok szabadidőm van. Kijárok horgászni a régi csónakkal akár hetente többször, és néha találkozok azokkal, akiknek menő van, de havonta fél napot érnek rá. Lehet választani….
  • usespanner
    “Például ha ma kap valaki lakáshitelt, akkor meg tudja venni a saját lakást, amit majd a jövőbeli cash-flow-jából visszatörleszt. Ha nincsen hitele, akkor élete végéig gyűjtögethetne rá.”

    Persze, nem is ezzel van a baj.

    Hanem, hogy a kamatokat mesterségesen alacsonyan tartják, így boldog-boldogtalan lakást vásárol.

    A kormány és a bank is abban érdekelt, hogy az előtörlesztés MEG SE FORDULJON a fejedben.

    ,

    Olyan nincs, hogy “emberek” túlfogyasztása a gonosz reklámok miatt, az “embereket” behülyítették a devizahitellel Olyna van, hogy téged behülyítettek.

    A te szabad választásod, hogy van-e tévéd. Nekem nincs. Se autóm. Se hitelem. A telómat négy éve használom, a számítógépemet 6 éve. A hajamat magamnak vágom. Nem dohányzom.
    Sosem laktam egyedül.

    Amit megtanultam a saját bőrömön, hogy oktatásra és egészségre nem szabad sajnálni a pénzt.

  • káposztás juci
    Györgyi: Nekem is nagy kedvencem a “munkahelyteremtés”. Egy időben a dohánygyárak tolták ezt a “munkahelyteremtés” szöveget. Szóval munkahelyteremtő a kokaintermelő és a drogbáró, mert munkát ad a rendőröknek meg a sírásóknak. Ha a sírásónak van munkája akkor elrepülhet minden hétvégén Budapestre, ahol olcsón berúghat, és helyreállt a világ rendje.

    Nálam a “megélhetés” című mantra is kiveri a biztosítékot. A megélhetéshez elég lenne 1 kiló kenyér, fél liter tej, némi hús, zöldég meg fűtés hogy ne fagyjunk meg télen. A reptéri irányító személyzet, az utazásszervező, a kutyapszichológus, a mentális tréner, a műköröm építő, web designer, az országgyűlési képviselő, a labdarúgó és az edzője, az ingatlanközvetítő, csak azért vannak, hogy ne unatkozzunk, mert a tej / kenyér kombót a népesség 10%-a elő tudná állítani, és akkor minek ez a sok ember?

  • káposztás juci
    És akkor megérkeztünk oda, hogy a “tervezett élettartam” keretében gyártsunk minél rosszabb termékeket, mert ha én mondjuk 30 évig használom ugyanazt a biciklit, akkor leáll a verkli, és éhhalálba küldök 4 tajvani családot.
  • -nb-
    Minden-minden a jutalékra van kihegyezve: nem érdekli a bankvezetőt a rossz hitel, ha a jutalék már a saját számláján van, nem érdekli a cégvezetőt, ha hosszútávon baj lesz, ha addigra a saját számlája meghízott kellőképpen, s.i.t. (nem feltétlenül a topvezetőt). Ugyanígy nem érdekli a részvényest a részvénytársaság hibás gazdálkodása, ha a részvény szépen hoz és emelkedik.
    Szerintem ez ellen csak 1 dolog tehető: ha tulajdonosként kellene viselkedni: a bedőlt hitel jutalékát mindenki visszafizetné, a vezető, az alkalmazott, az ügynök is a részvényes IS, a csődbe menő cég összes kifizetése – prémium, osztalék, stb. szintén visszaadandó. De szép is lenne, persze tudom hogy ez sci-fi. De meghozná a gondolkodást esetleg…
  • Flash23
    Az emberi mohosag, butasag az egesz rakfeneje ugy tunik. Amikor bizonyos startupok evente kicserelik az alkalmazottak 4-6%-t vagy akar a CEO-t, mert miert ne. Amikor az allami dolgozok bertablajan nem emelnek 12 evig. Amikor pl az Usa reszvenyek 80%-a 10% ember kezeben van, akkor lehet erezni hogy vmi nem teljesen OK. A vilag masik felen meg 5-10 gyereke van egy ferfinak, mert miert ne, es hat azok majd eltartjak az oreg segget?! Es kivagjak az esoerdo 2%t evente! Nem biztos, hogy nem fog robbanni a bomba rovid ido alatt…
  • Andromeda
    Én világkormányt akarok.
    Igen, pont olyat, mint ami az összeesküvés-elméletekben van. Multikulti, erős központi irányítással, ellenőrzéssel és születésszabályozással.

    Amíg a nemzetek és vallások miatt széthúzás van, addig nem oldhatók meg a globális problémák.
    A klímaválság se lesz megoldva világkormány nélkül.
    Az emberiségnek egységesnek kell lennie, különben olyan lesz mint egy parazita, ami a másik élőlénnyel együtt saját magát is elpusztítja.

  • dmry
    köszi, ezért az írásért is!
    tökéletes észrevétel, amit magam, alig csak sugalmazni mertem 
    jit, jot, kaizen, lean + van néhány töréspontnyi elképzelés, ami ilyenkor csődöt mond, és az a rémálmok forrásává válik.
    „S mint aki nagyszerü énekmondó s ért is a lanthoz,
    és könnyen kifeszíti a húrt, új szegre csavarva,
    és a juh-bélt mindkétoldalt megerősiti szépen,
    úgy idegezte föl azt, nem erőlködvén, nagy Odüsszeusz.”
    nem 1, általam sok éve, akár más szektorból ugyan, de közel-távol ismert cégek (piaci alapon működve, csak a tudatlanok miatt részletezve) , ilyenkor tesznek rá 1 lapáttal, és szereznek ezzel a hozzáállásukkal versenyelőnyt.
  • Adamo
    Természetellenes a “just in time”, a növények és az állatok is tartalékolnak, különben jön a kaszás.
  • dmry
    ja, és a (kénytelen, ismert, kiderült) visszahívások mennyire is kapcsolódnak a pillanatnyi hangulatjelentésekhez,egykori eladásokhoz, hirdetésékhez, esetleg akciókhoz, vagy állami promóciókhoz?
  • dmry

    2.
    az elméleti kérdésed, és arra adott válaszod is követendő számomra. miért zárod soraid reménytelenséggel?
  • VLaci
    A teljesen kimaxolt hatékonyság, nagyon jó lehet általában, de vészhelyzetben nem az. Ezzel a problémával találkozunk az intenzív kórházi ágyak esetén (drága az üres ágy), az elektromos hálózatokon – ahol egy lavina be tudja borítani fél európa áramellátását, és most a termelési-pénzügyi rendszereknél is.
    Pedig igazán nem lett rosszabb az életünk azzal, hogy nem fogyasztunk hetek óta annyit, mint eddig. Meggondolandó lenne egy hatalmas munka-csökkentés, alapjövedelem. Lehet, hogy tudna az emberiség létezni turizmus – és az abból adódó környezetszennyezés – nélkül is, ötödannyi étteremmel, repülővel, tartósabb telefonokkal, amiket tízévente cserélünk, negyedennyi autóval, amiket meg húszévente, és évi 5.000 km átlagos futásteljesítménnyel. És így talán nem is nyírnánk ki az emberi fajt…
  • Nagy Vonalakban
    Az igazi just in time az lenne,
    amikor az étteremben megrendelem
    a sztéket sült krumplival,
    és a pincér kis türelmet kér, amíg
    kihuzigálják a krumplit és levágják a marhát…

    Az emberiség fő problémája a túlnépesedés,
    ha tizedennyien lennénk, akkor (nagyjából) tizedennyi lenne az ökológiai lábnyomunk;
    a járványok, a vírus tulajdonképpen
    a Föld immunrendszerének védekezése a parazita ellen…az emberiség ellen.

    Igazából mi vagyunk a vírus,
    hiszen minden kritériumnak megfelelünk:
    DNS-vírus (jókora) fehérjeburokkal,
    parazita életmódot folytatunk,
    önállóan életképtelenek vagyunk,
    szükségünk van egy gazdaszervezetre,
    a Földre.

    A szerencsénk az,
    hogy nincs ellenünk védőoltás…

  • QTT

    Én is egy nagyon halvány reménnyel éltem, hogy talán egy egészen kis szemléletbeli változás megjelenik majd. Ha nem is túl nagy arányban, de talán akkora mértékben azért mégis, hogy jelen maradjon és szépen lassan kicsit tovább terjedjen, vagy legalább szemmel láthatóan jelen legyen.

    Teljesen lemondtam róla. Semmi sem fog változni és igazából miért is lenne esély változni a globális gondolkodásnak. Nincs rá esély, mivel mindennek a növekedése/működése egy másik dolog növekedésétől/működésétől függ. Nem tud kialakulni ez, mert amint elkezd, azonnal elkezd borulni minden is és ezt látván gyorsan visszatáncol mindenki.

    Abban sem kételkedek, hogy most a nyár arról fog szólni, hogy szépen mindenkit elkezdenek ösztönözni a nyaralásra, fogyasztásra. Az új autót majdhogynem erőszakkal vetetik majd meg. És aki nem akarja eleinte, majd szép lassan az is belemegy.

  • Tri
    “véges térben nincs végtelen növekedés” Somogyi Ferenc (Malthus és Mills nyomán)
    real.mtak.hu/91875/1/PSZ%202018.%201-3.szam_beliv_13.pdf
  • Szabálykövető
    Az eszeveszett növekedés vs megfontolt stagnálás margójára:ne felejtsük el az emberi természet és a kapitalizmus koktéljának erőteljes kihatását: növekednem KELL, mert ha én nem teszem, akkor megteszi más, és mire pislantok, kiesek a játékból. Ennél fogva minden lehetséges eszközt arra fordít a cégek többsége, h a pénz ami nála marad a fejlődésre ezáltal a növekedésre költse. A tartaléktól nem fogsz fejlődni, cserébe lemaradsz.
    Erre jön rá, h mindenki hirtelen akar gazdagodni. Amikor egy egyetemista(Mark) 4 év alatt dollár milliárdossá válik és 15 év alatt benne van a világ 50 leggazdagabbja között, ki akar kimaradni? Mi fogja motiválni a részvényeseket, h bennhagyják a pénzüket egy “önfenntartó”, termelő, gépezetben?
    De mi magunk blog olvasók is elsősorban azért vagyunk itt, h növekedni tudjunk “gazdaságilag”. Csak nekünk nem kell versenyezni max a saját vágyainkkal, talán a szomszéddal
  • NAR
    “Tényleg tragédia lenne, ha úgy élnénk, mint 2016-ban, sőt örökre úgy is maradnánk, azon az életszínvonalon?”

    Neked (nekem) nem. De magyarázd el az indiai/kínai/bagladesi falu parasztnak is, hogy neki nem jár mosógép/hűtőszekrény/mikrosütő, mert úgy döntöttél, álljunk meg a 2016-os életszínvonalon és akkor neki nem volt olyanja…

  • mcfly
    Előző linkelt cikk: “A FED felmérése szerint egy kemény 400 dolláros váratlan kiadást az emberek 61%-a tudna csak kifizetni a saját megtakarításaiból vagy hitelkártyából(!!!).”
    Ez a cikk: “Amikor az emberek 61%-a még hitelkártyából sem(!!!) tudna kifizetni egy 400 dolláros(!!) váratlan kiadást (cikk erre)”

    Valamielyik nem stimmel…

  • lvjtn
    azért azt tévedés állítani, hogy a korlátlan növekedési kényszer, amibe akár egyszer, ki tudja mikor, valószínűleg bele fog pusztulni az emberiség, az kizárólag a mi fajunk sajátja lenne

    szinte minden vírus, élősködő ezt csinálja: addig zsigereli ki a gazdaszervezetet önmaga sokszorosítására, míg az el nem pusztul. vagy a bor élesztője addig zabálja a cukrot, amíg bele nem fullad az alkoholba, ami tk. a saját ürüléke. ilyen a biológia, tetszik vagy sem

    a kérdés, tényleg értelmes faj vagyunk-e és képesek leszünk elkerülni az armageddont. vannak kételyeim