Devizahitelek: mi lesz most?
Pörögnek az események a devizahiteles fronton. Mivel többen kérdeztétek, hogy véleményem szerint most mi lesz, ezért röviden összefoglalom, mi történt és szerintem mi várható.
Első körben többek szerint hibásan a Kúria úgy döntött, hogy az árfolyamrés utólagosan törvénytelen, ezért az a pénz visszajár. Mivel ezeket a szerződéseket akkori törvények alapján létesítették és azt a Kúria is elismeri, hogy deviza van a devizahitelek mögött, vagyis tényleg át kell váltani valakinek a pénzt, (vagy le kell fedezni devizaswappal) aminek költsége van (még ha nem is 1-2%, amit a bankok számoltak), ezért igen furcsa az indoklás, miszerint bár tényleg volt pénzváltás, akkor se lehessen ennek költsége.
Mintha én kötöttem volna egy magánszerződést számítógép karbantartásra, miszerint havi 10 ezer forint az általánydíj plusz 100 ft/km a kiszállási díj, ha a cég telephelyén kell a karbantartást végrehajtani. Aztán a bíróság utólag 8-10 évvel azt mondja, hogy milyen jogon számítottam fel kilométerdíjat, amikor mehetnék gyalog is és egyébként sem kerülhet nekem 100 forintba egy kilométer. Ha ezt előtte mondta volna, akkor havi 40 ezerért vállalom az üzemeltetést, kilométerdíj nélkül. A bank is azt mondta volna, hogy jó, akkor ingyen váltok, de a kezelési költség évente nem 1%, hanem 1,5%.
Na mindegy, mindenképpen érdekes döntés volt.
A másik döntés az egyoldalú kamatemelések kérdése. Ebben igaza van a bíróságnak, a bankok tényleg (vissza)éltek ezzel az eszközzel, mentségükre legyen mondva, az agyament bankadó miatti veszteségek miatt.
Ez már húzósabb összeg lesz, az is érdekes, lehet-e általánosítani a kérdésben. Ha a bank felsorolta, mikor, milyen indokkal emel kamatot és ettől nem tért el, mindjárt nem jogtalan az emelés. Lesznek itt még perek.
Ez a két döntés már 6-900 milliárd forintjába fáj a bankoknak. De ez még nem a vége.
A kormány ráérzett, hogy újra lehet harcolni, ha már az eddigiekben kudarcot vallott (emlékszünk még az államadósság elleni harcra, ami csúnyán elbukott? Rezsidémon és a csődbe került kéményseprő cégek, szemétszállítók, milliárdos segéllyel kisegített közszolgáltatók?).
Úgyhogy gyorsan bejelentették, hogy a gaz bankok mindenért megfizetnek, sőt még a devizahiteleket is forintosítják.
Sőt, mivel a legtöbb devizahitel esetén már elévülés miatt nem lehetne érvényesíteni a követeléseket még így utólag sem, a kormány szokás szerint fittyet hányva mindenféle jognak, kijelentette, hogy inkább legyen 10 év az elévülés, így, utólag, csak ebben az esetben. A populizmus sokkal fontosabb, mint a jogállam, de ezt már nem először látjuk. (De minden esetben aggasztó a dolog.)
Úgyhogy a végső számla még a fentebb említett összegnél is vastagabb lehet.
A nagy kérdés, mi lesz most a bankokkal és mi lesz a forinttal?
A legtöbb bank az MNB szerint túl fogja élni az újabb csapást, bár azért az halkan megjegyzik, hogy “bár az átlagos tőkeellátottság megfelelő, az aggregált mutató jelentős heterogenitást takar. A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója a stresszpályán is 15 százalék, de van két olyan nagybank, amely gyengébben teljesítene a többinél, esetükben “különösen fontos” a tulajdonos további elkötelezettsége. “
Ez virágnyelven pontosan azt jelenti, amire gondolsz. Ha ennek a két banknak a külföldi tulajdonosai úgy gondolják, hogy most már elég volt a kirablásukból, nem hoznak újabb pénzt Magyarországra, hogy aztán abból újabb különadót, tranzakciós adót vagy visszamenőleges fizetéseket teljesítsenek, akkor itt fogunk állni megfürödve.
Majd okosan nézünk, amikor elfogy az OBA combos kis 80 milliárdocskája (amiből most egy poros kis takszöv csődje elviszi úgy az egy-kétharmadát, legalábbis egy kisebb takszöv csődje ennyivel apasztotta a számlát). Ha majd az államnak kell helyt állnia, mindjárt mókás lesz itt a helyzet. Amikor Írország, Spanyolország, Szlovénia fizetett a bankjai helyett, akkor az addigi 30-40%-os államadósság 100% fölé ugrott. Mi lesz a magyar 84%-os államadósságból hasonló esetben? És a magyar államadósság kamatlábából?
De reméljük a legjobbakat, hátha úgy gondolják a külföldi banktulajdonosok, hogy most már biztos jó lesz a piac és megéri maradni bármi áron is.
A következő kérdés, mi lesz a forinttal, ha tényleg át akarja váltani a kormány az összes devizahitelt forintra? A forint ára piaci alapon működik: ha sokan akarnak forintot venni, erősödik a forint. Ha minden bank eurót, svájci frankot akar venni forintért, bezuhan az ára.
A fő kérdés az, hogy egyszerre akarják forintosítani, vagy valami árfolyamgát-szerű megoldással évekre elnyújtva lesznek átváltva a hitelek. A másik kérdés, hogy vajon az MNB beáldoz-e a devizatartalékából, így nem a piacon okozna túlkeresletet az átváltás kényszere. Harmadrészt mennyivel lesz a mesterséges árfolyam a valóságos alatt?
Persze azt látni kell, hogy az ország nagy szerencséje az itt lévő külföldi cégek, akik exportra termelnek, miközben az import a kereslet hiánya miatt alacsony, ez erős támaszt (állandó keresletet) jelent a devizánknak. Ezért az átváltás egyszeri sokk lesz (ha lesz), hosszú távon én nem várok tartós forintgyengülést (már ha nem lesz olyan bankcsőd ami az államot is érinti.)
Meg aztán itt van a józan ész kérdése is. A kormány most vagdalkozik és osztja az ingyen milliárdokat a bankok zsebéből (már 900-1250 milliárdról szólnak a becslések), de talán felfogják, hogy ha szokás szerint értelmetlenül vágnak bele a dolgok közepébe és megint baltával akarnak műteni szike helyett, akkor csúnya vége lehet a dolognak.
Itt van az államadósság kérdése is: a magyar államadósság bő 40%-a devizában van felvéve és már most is komoly gond a növekvő államadósság (most 84% közelében járunk, a nagy harc elkezdése előtt 2010 végén 80,2% volt és az adósság 13%-át kitevő magánnyugdíjvagyon is bekebelezésre került már a szent cél érdekében). Az Unió éppen most akarja visszaültetni a szégyenpadra az országot, többek között a növekvő államadósság miatt. Márpedig egy 10%-os forintleértékelődés azonnal 4%-kal növelné az államadósságot.
Ezért szerintem még korai bármit is mondani, érdemes megvárni, mi lesz itt szeptemberben. (Akkorra ígéri a kormány a végső döntést.)
Felmerül a kérdés, mi lesz azzal a sokat hangoztatott dologgal, hogy a devizahiteles nem járhat jobban, mint a forinthiteles? Aligha fog megállni a dolog, hiszen a legtöbb devizahiteles már most is jobban járt, mint a forinthiteles.
A másik érdekes kérdés, hogy szép-szép, ha szétosztunk a bankok zsebéből 1,2 billió forintot, de ez mennyiben oldja meg a nemfizető hitelek problémáját, ami majdnem minden ötödik hitelt érint?
Na, ennyi történt eddig szerintem. Várjuk a folytatást.
A cikkhez meg annyit tennék hozzá, hogy a legutóbbi MNB jelentés szerint a deviza jelzáloghitelek problémamentes állománya a teljes állomány alig 30-%át teszi ki.
Persze, a mocsok multik, nyomják a tőkét a magyar leánybankokba, ezért a magyar kormány bátran szívathatja őket, mert lám, megérdemlik. A probléma ott van, hogy a hajrá-magyar-csoda-takszövekbe nincs aki nyomná a pénzt. Már a magyar államon kívül.
Ilyenkor lóg ki a lóláb. És látszik, hogy valójában a nemfizető szegénydevizahiteles, akit átvert a szemét bank, mert alacsony kamattal adta neki a hitelt, hogy rohadna meg visszamenőleg 10 évre, valójában nem a forinthitelessel vethető össze, hanem a megtakarító Marinéni-Gyuszibácsival, akinek a betétét pikk-pakk eltapsolja.
Nekem ezzel a “tényleg volt mögötte deviza” résszel kapcsolatban lenne kérdésem az én hitelemet alapul véve.
Én CHF hitelt vettem fel, de érdekes módon a szerződésemben mindkét összeg szerepel, forintban is és chf-ben is. Na most a szerződés kötés és a tényleges folyósítás között eltelt kb. 20 nap. Folyósítva már forint értékhez számolt összeg van feltüntetve chf-ben (természetesen kevesebb, majdnem 1000-1200 chf-el). A szeerződésen pedig még mindig a drágább ár szerepel és ez a tőke tartozásom is.
Így én tényleg nem értem valójában mit is vettem anno 2005-ben. Ha az én értelmezésemet nézem (persze ez is lehet teljesen rossz), ha chf hitelem lenne akkor a folyósításkor a szerződésben lévő összeget kellett volna kapnom forintosítva és nem fordítva, vagy pedig a szerődésben szereplő tőkerészt igazítani a folyósításkori értékre.
Nagyon rosszul gondolom? 🙂
Üdv,
Norbert
Én pont tegnap gondolkodtam a fentieken. Hogy fog ez a devizahiteles mizéria hatni a jegybanki alapkamatra? Ha jól sejtem, valamennyit emelkedni fog. Pont ma járt le egy 1 éves KKJ-m (banknál), és azon gondolkodom, hogy átviszem a pénzt az államkincstárba (39 Ft-ért utalok), és féléves kincstárjegyben várok fél évet, akár kicsit alacsonyabb kamattal is (2,80 vs. 2,55), minthogy 1 évig bebetonozzam KKj-ben a bankomnál, és esetleg az alapkamat emelése miatti állampapírkamat-emelkedés hatásaiból pedig kimaradok. Vajon az alapkamat emelését mennyire követné az állampapír-kamatok emelkedése (én sejtek egy átmeneti időszakot), és mennyivel növekedhetne 1 év távlatában az alapkamat? Azt számolom, hogy a mostani féléves kincstárjegy 3,0%-os kamattal hozna annyit a 2. félévben, hogy ugyanannyit hozzon, mint a mostani 1 éves KKJ. Ahhoz meg kb. 3%-os alapkamat növekedés kellene. Sok.
bankadó nem emeli meg önmagában a bankok forrásköltségét és ha már jogbiztonságról beszélünk, az sem segít a jogbiztonságon ha a bankok egyoldalúan külön indoklás nélkül megemelhetik a kamatfelárat. Egy olyan feltétel amellyel az ügyfél korlátlanul és transzparens indoklás nélkül terhelhető inkább nevezhető szélhámosságnak, mint prudens működésnek!
Számomra az sem elfogadható feltétel, hogy az ügyfélnek a bank összes és előre nem látható költségét kell viselnie! Bizonyos és a szerződésben konkrétan meg nem említett kockázatok viselését a bank tulajdonosainak is el kell fogadnia.
amúgy remélem másod fokon, meg nem tudom hanyadfokon józan ész fog győzni…
A gond azzal van, hogy felrúgjuk a jogot, ami az elévülésről szól, csak azért hogy népszerűek legyünk. Ez nagyon veszélyes dolog, mert ki lesz a következő? Talán éppen te vagy a céged? Bár már elévült a 2004-es adóbevallásod, de a vicc kedvéért hozunk egy törvényt, hogy azért is felelned kelljen. Sőt, milyen jogon számoltál el költségeket akkor? Utólag kijelentjük, hogy nem írhattad volna le az üzemanyagköltségeidet.
Egy magánszerződésbe, ami a költségeket meghatározza (így az egyik szolgáltatás költségét, a devizaváltást) és azt mindkét fél elfogadja, csak úgy belenyúlunk, mert ez tetszik a választók egy kisebbségének. (Ha nem volt külön nevesítve, akkor persze adják vissza.)
Azon kívül az akkori szabályoknak és szabályozásnak mindenben megfeleltek a szerződések. Rossz volt a szabályozás? Igen. És akkor? Aláírta az ügyfél, hogy ilyen feltételekkel kell neki a kölcsön? Igen.
Nehogy félreértsd, valóban kell mindkét félnek megnyugtató módon rendezni a problémát, de nem így, egyoldalúan, a jogot felrúgva. Mert még egyszer: lehet, hogy te leszel a következő áldozat, akit visszamenőleg büntetnek.
Lehet tudni (vagy sejteni), hogy melyik ez a két bank? Ki lehet valahogy deríteni? Baromira nem lenne jó, ha a vésztartalékom pont ezek valamelyikénél lenne.
Ha nem igy lenne, abba felek belegondolni, de nem tartom valoszinunek. Ugyanis akkor sokkal gyorsabban es durvabban hoztak volna valami bunkosbot-intezkedest, es foleg nem vartak volna vele eddig (2010 ota napirenden van a dolog).
Az hogy megjarta a dolog Strasbourgot, arra volt jo, hogy megtudjak mennyit enged Brusszel, ezuttal es ebben az egy esetben szerintem pontosan kitapogattak hol a hatar.
Alapkamatemelest meg nem varnek miatta. Egy fuggetlen jegybanknal talan igen, de Matolcsyek nyomni fogjak lefele akkor is ha piros ho esik.
nem egészen. Az elévülés kérdése nem volt egészen tiszta. A régi Ptk szerint alapesetben 5 év. Mihez képest? A költség jogtalan emelésnek kellett 5 éven belül lennie? Vagy a költség levonásának? (Tehát ha 7 éve emeltek egy költséget, akkor az utolsó 5 évre visszajár-e az összeg?) Vagy az elévülés a szerződés lezárulta után kezdődik?
A szabályozást tehát igazából pontosították, ez utóbbi módon. Tehát az elévülés maradt 5 év, de az a hitel lezárultától indul, és addig a teljes futamidő alatt bekövetkezett emelések jogossága vitatható.
Viszont az egész szabályozás a 2004 május 1 (EU csatlakozás) után kötött szerződésekre vonatkozik (ami történetesen 10 év).
Ami teljesen zavaros: mi van, ha a szerződést korábban kötöttem, de egy 2005-ös emelést vitatok?
Ha én felvettem 10 éve egy Ft hitelt 5 éves kamatperiódussal (ahol ugyan nem volt algoritmikusan megfogalmazva, hogy hogyan követi a kamat a piaci folyamatokat, de hogy követi, az a szerződésből egyértelmű), akkor a mostani kamatfordulókor csökkennie kellene a kamatomnak, amit a bank feltehetőleg érvényesítene is. Az tény hogy a bankok tipikusan az emelést gyorsabban és nagyobb mértékben hárították tovább, mint a csökkenést, de a jelenlegi alapkamat mellett azért kénytelenek lennének csökkenteni. Az új szabályozás szerint viszont nem kell csökkenteniük.
Hasonló elvek alapján történt az államosítás által érintettek kárpótlása! Ott 50 év után sem volt elévülés. Az emberiség ellenes bűntetteknél is elfogadják, hogy nincs elévülés, pedig sok büntetnél az elvégzés idején volt elévülési szabály!
A jogállamiság addig jó, ameddig a rendszer stabilitását biztosítja, de ha maga a jogállamiság betartása borítja fel a szekeret, az számomra nem elfogadható.
el tudnád nekem magyarázni az elévülést (élő?!?) deviza hitel esetén?
lehet, h keverek magamban pár dolgot…
Hogyan érinti ez a Bankokat, bankbetéteket és az állampolgárokat?
Elnézést, hogy eltértem a témától.
Köszönöm,
Nem az a jogállamiság alapja, ha nekem jó, minden elfogadható, ha az ellenfelemnek jó, akkor meg túl megy minden határon az, hogy nem változtatják meg a jogszabályt, hogy nekem legyen jó.
Háborús bűncselekmény meg soha nem évül el, nem arról van szó, hogy utólag módosítjuk az elévülést. Pont azért, hogy aki olyat követ el, pontosan tudja, hogy élete végéig felelnie kell érte.
De mit szólnál hozzá, ha most elővennének egy 1992-ben elkövetett fekete munkavégzésed miatt?
És persze a banki trükközést itt is meg kellett volna tiltani. Az árfolyamrés utólagos kiszélesítése pl. többször előfordult. Ez egy olyan egyoldalú módosítás, aminek nehezen tudok valós okát elképzelni.
Gazdaságilag és erkölcsileg 3 szereplő hibázott ebben az ügyben, viszont jogilag csak az egyik szereplő (az adós) viselte ennek a következményeit! Most legalább van egy kis esély az igazságosabb tehermegosztásra!
Voltak olyan történelmi időszakok, amikor a zsidók, homoszexuálisok és stb. megölése is stb. is jogilag megengedhető volt, de ez nem azt jelenti, hogy utólag ne lehetne ebben igazságot tenni!
Az igazságot tenni meg az én olvasatomban az, hogy nem a bankok torkán gyömöszölünk le mindent, hanem mindhárom fél osztozik a veszteségen.
Eddig nem láttam, hogy mondjuk az állam bármit is tett volna, éppen hogy megállás nélkül a bankokat nyúzta mindenféle adóval.
A devizahitelesek pedig hoztak egy döntést: garantáltan alacsonyabb kamatot kapnak árfolyamkockázatért cserébe. Ha a jót elvettük, vegyük el a rosszat is, nőjünk végre fel, legyen következménye a döntéseinknek. Sőt, ha valaki erején felül adósodott el, az is nézzen szembe a rossz döntésével.
Ami kérdés lehet: a bankok visszaéltek-e az erejükkel? Ha igen, azt a pénzt adják vissza, de itt a pont. Ne ők fizessenek mindenki rossz döntéséért, mert ez minden, csak nem fair és jogállami.
Félre ne értsél! Nem védem ezt az ámokfutást, ami most folyik, de számomra kivételes és ritka estekében, amikor társadalmi konszenzus közeli állapot van elfogadható akár gazdasági, akár jogi unotodoxia, ha az kijavít valami nagy igazságtalanságot!
Persze az lett volna a legjobb ha az összes unortodox lépés egy időben történne és csak egyszerí megismételhetetlen formában! Amikor az unortodoxia már napi szintű gyakorlat lesz, az tényleg felborít mindenfajta társadalmi rendet és a gazdasági szereplők természetes reakciója, hogy innen csak menekülni kell!
Egy jövőbeni helyzetről szeretném kikérni a véleményed:
1. Tegyük fel, hogy visszakapnak pénzt a devizahitelesek, megtörténik a forintosítás és eljön az általuk hitt Kánaán (ettől még ugyanúgy fizetniük kell a fennmaradó részt, reméljük ezt ők is tudják).
2. A referencia kamatos hitelt felvevők eddig örülhettek, mert 2,3% az alapkamat (2011.12 óta 6,5%-ról csökken), és a most felvevők is jobb kamat kondíciókkal tudnak felvenni hitelt az alacsony alapkamat miatt.
3. 5 évre fix kamaton is felvehetek és majd utána újraárazzák. (Megy a kamattámogatás az első 3-5 évre további csalogató tényező)
Mi lesz 5+ év múlva, amikor “beindul” a gazdaság és 2,3% helyett 7-8% lesz az alapkamat és 2-3 szorosa lesz a törlesztője mindenkinek, akkor ki, kit fog hibáztatni? Akkor már mindenki forinthiteles lesz és mindenkit meg kell majd menteni.
Tudom ez még messzebb van, de érdekelne a véleményed
Mindez akkor igaz, ha 2004 jan. 1 után vetted fel a hitelt. Ha annál korábban, akkor az általámos szabályok élnek. Ezt még az is bonyolítja némileg, hogy közben volt egy Ptk. módosítás. 2014 márciusig egy felszólító levél megszakította az elévülést, azóta csak a bírósági eljárás.
De ez majd legyen a jövő meglepetése.
Abban viszont nem vagyok biztos, hogy ezt az ügyet tárgyalásos úton meg lehet oldani korrekten, mert eddig sem mutattatott egyik szereplő sem felelős magatartást. A bankok például már rég tehettek volna egy korrekt ajánlatot a helyzet megoldására, de nem tették meg!
Erre reagalnek:
a jogilag ervenyben levo szabalyozas maximalis kihasznalasa nem kapzsisag, hanem a kapitalizmus alaptorvenye.
Olyan, mint a fizikaban az, hogy a labda a godor aljaig gurul, es elegge el nem itelheto modon, entropia iranti kapzsisagatol hajtva nem all meg a felenel.
Nálam sajnos jelenleg magasabb a a svájci frank hitelem kamata, mint a forint piaci hitelek kamatlába! Ezt szóvá is tettem a bankomnál, de csak hárítást kaptam. Még írásos kérdésemre sem volt hajlandó senki érdemben válaszolni, mi ennek az oka!
Szerencsére én jól számoltam a piaci kockázatokkal és nem okoz anyagi gondot a hitel fizetése még a jelenlegi árfolyam és kamat mellett sem, de úgy érzem végletesen nem korrekt, bármilyen piaci viszonyra hivatkozva is, hogy jelenleg magasabb kamatot fizessek svájci frankban, mint a forint hitelesek!
Ugyanakkor úgy érzem, hogy a devizahiteleknél még mindig sokan másra gondolnak, mint ami valójában történt. Kiszamolo írta, hogy pl 1% helyett 1,5% lett volna a kezelési költség, ha nem lett volna árfolyamváltás. Igen ám, de például az OTP-s szerződések nagy részénél 2% volt a kezelési költség, és mellé jött még az átváltás költsége. Akkor hogy is van ez?
Nem a törlesztőrészletek megemelkedése a legnagyobb probléma, hanem a tőkerész ~50%-os emelkedése, ezáltal szinte lehetetlenné tette a hitel kiváltását / kifizetését / ingatlan eladása utáni lezárását. Ezekről senki nem beszél. Az ügyfél hülye volt, ez nem vitás, de az a bank, aki az ingatlan értékének 90-100%-át?
Nem akarnak kockáztatni, ezért megvárják az önkormányzati választásokat, aztán ha sikerült a maffia helyi képviselőinek újraválasztása, akkor utána már vastagon szarnak a “hitel és agykárosult” választóikra.
Valami hülye kifogással az EU-ra kenik ha nem sikerül a törvény minden blőd kommunista elemét megvalósítani, de egyébként igyekeznek majd minden eszközzel kirabolni a bankokat.
Sok múlik majd az EU-n, a túlzottdeficit eljáráson, stb.
Az EU infúzióján élünk 8-10 éve, vélhetően nem fogják hagyni a befizető tagországok a totális rablást.
Ez mire van alapozva kedves Kiszámoló?
De ugyanígy nem kellene a devizahiteles miatt sem könnyezni, akik erőn felül vettek fel hitelt, vagy bevállaltak egy devizakockázatot egy kamatelőny miatt.
A piac már csak ilyen, folyamatosan változik, ami tegnap jó döntésnek tűnt, az mára már hátrányos lehet.
A legtöbb bank az MNB szerint túl fogja élni az
újabb csapást, bár azért az halkan megjegyzik,
hogy “bár az átlagos tőkeellátottság megfelelő,
az aggregált mutató jelentős heterogenitást takar.
A bankrendszer tőkemegfelelési mutatója a
stresszpályán is 15 százalék, de van két olyan
nagybank, amely gyengébben teljesítene a
többinél, esetükben “különösen fontos” a
tulajdonos további elkötelezettsége. “
Nos, igazán érdekelne, melyik ez a két nagy bank!?
Kiszámoló, melyik kettőre gondoltak az MNB-nél /gondoltál te a cikkben?
Most visszafizettetném az összes bankvezérrel az akkori bónuszát és a bankok részvényesei helyében a jövőre vonatkoztatva csak porlasztott bónusz bevezetését szorgalmaznám, amelyet 20-30 év alatt kap meg a bankvezér.
MKB, CIB, Erste
A bedőlt hitelek esetén ez semmilyen terhet nem jelent, hisz tökmindegy, hogy az adós hány forintot nem fizet. Sőt, ha a kormány ezzel az adósmentéssel a devizahitel ügyet lezárja és indulhatnak a kilakoltatások, akkor jópár nemfizető abbahagyja az álmodozást és fizet. A többinek meg az árveréséből jut kis pénzhez a bank.
A fizető ügyfeleknek a törlesztője csökken, azaz a bank minden hónapban kevesebb pénzt kap tőlük, így az egész futamidő alatt (15-20 év) szenvedik el a veszteséget. Azt meg kitermelik, ha el nem fogynak a hülyék akik többet költenének, mint amennyit keresnek.