Egyre kisebbek az alapok által felszámolt költségek

Pár évtizede még elképesztő díjakat számoltak fel a befektetési alapok, nem volt ritka a 3-5%-os éves költségek, ami gyakran több volt, mint az éves hozam fele. Ezen az áldatlan állapoton először az indexkövető alapok majd az ETF-ek megjelenése változtatott.

(Ennek történetéről már írtam itt, itt és itt is.)

Az egyre kisebb költséggel dolgozó konkurencia miatt a hagyományos alapkezelők is kénytelenek voltak csökkenteni az elvont költségeket.

A Morningstar által kiadott tanulmány szerint ez a költségcsökkenés az elmúlt években is folytatódott, az elmúlt 5 évben 0,76%-ról 0,64%-ra csökkent az átlagos éves költség az Egyesült Államokban. Ebben benne vannak a költségesebb befektetési alapok és az olcsóbb ETF-ek is, de nem szerepelnek benne a pénzpiaci alapok és az alapok alapjai sem. (Ez utóbbiaknál a költségeket a mögöttes alapokban már egyszer levonták, így könnyű alacsony költséggel kínálni az alapok alapjait.)

Az aktív alapok átlagos költsége 0,79% volt, a passzív alapoké 0,2% évente.

(A magyar adatokat itt találod, a nem súlyozott átlag, amiben benne vannak a pénzpiaci alapok és az alapok alapjai is, 1,67%, a pénzpiaci alapok és likviditási alapok nélkül az átlagos TER mutató 1,73%. Ebben nincs benne többek között az alapok vételi és eladási költsége, illetve az esetleges sikerdíj.)

Az elmúlt 10 évben az amerikai alapokba beáramló pénz 95%-a a legalacsonyabb költségű alapokba került, ezek a költség szempontjából legalsó 25%-ot képviselik. A legolcsóbb alapokba 3,03 billió dollár folyt be, míg a többi alapba, ami a kezelt vagyon 75%-át jelenti, csak 160 milliárd dollár.

Ennek hatására az alacsonyabb költségekkel üzemelő cégek jelentősen növelték a piaci részesedésüket. (A legnagyobb cégek sorrendjéről és a kezelt alapok nagyságáról itt írtam nemrégiben.)

Az alacsonyabb költségek ellenére a befektetési üzletág bevétele minden eddigi eredményt túlszárnyalva 88 milliárd dollárra nőtt.

A legnagyobb amerikai alapkezelők költségterhelései a következőképpen alakultak:

költségek

(Akit érdekel mélyebben az elemzés, olvassa el angolul a cikk elején található linken.)

Miért olyan fontos az, hogyan alakulnak a költségek? Erről itt írtam, olvasd el, ha még nem tetted meg és mindjárt megérted, miért ennyire lényeges, mennyit számolnak fel neked a pénzed kezeléséért évente.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

56 hozzászólás

  • Az altalad felvazolt logika rendben van. Csak az ervenyesul, amit is irt, hogy a remenytveszik meg az emeberek az aktivan kezelt alappal, hogy az jobban teljesit, mint a passziv ETF, mert egy hozzaerto ember (persze nem tudod, hogy mennyire ert hozza) figyeli a valtozasokat es reagal, ha kell. De a masik oldalon ott vannak az olyan befektetok is mint , akit nem erdekel a koltseg nagysaga, mert mondjuk jokor lepett be es az elvarasainak megfelelo hozamot termelt ki az alap, amit vett. Persze ha olyanba fektetett volna, ami nem hoz ott tul sokat, akkor o sem vedene annyira a bef. alapokat. ha megnezed pl. ugyved kedvenc citadella alapjanak az eves jelenteseit, vannak benne honapokra beragadt devizapiaci kontraktok. Amugy en nem sajnalom Zsiday-tol a zsetont, de nekunk kisbefektetoknek diverzifikalniunk kell, ha jot akarunk magunknak.
  • Zabalint

    Mit értesz bennragadt alatt? Azok ugyanúgy altuális piaci értéken benne vannak a nettó eszközértékben, nincsenek láthatatlan mínuszok, mint mondjuk a Quantum XXL-nél voltak. A Supra anno volt, hogy majdnem egy évig nyitva tartott egy devizapár kontraktot, és szépen nyert rajta. Ezek nem daytrader alapok, 1-2 hetestől a több hónaposig nyitnak tőkeáttétes pozíciókat.

    A Plotinusban meg évekig benne volt a japán államötvény short, nem tudom benne van-e még.

  • fred

    szerintem nem igaz, hogy az alapok többségénél csak új abszolút csúcs elérése után számolnának fel sikerdíjat (ez a high watermark). Konkrétan csak a Citadelláról tudok, mint ilyenről.

    pl. a Supra esetében, ha ebben az évben veri a benchmarkját (ZMAX), ami kb 1% éves hozam, akkor is levonják a sikedíjat, annak ellenére, hogy nem megy új csúcsra

    Sőt, az alapnak még emelkednie sem kell, ha a benchmark esik. Pl. az OTP Trend alap benchmarkja SP500+EU részvények, ha azok adott napon 2%-kal esnek, míg az alap csak 1%-kal esik, akkor leesik 0,2% sikerdíj.

  • shylock
    @stanlee A hozzáértő alapkezelő gondos kezeinek köszönhető többlethozam egy mítosz. A tőzsdén jelenlevő pénz 95%-át alig 300 alapkezelő forgatja. Ezek mindegyike szolid hátérrel rendelkezik. Elemzők tömkelegére támaszkodva dönt. Szakmához jól értő munkatársakat alkalmaz, kik szorgalomban és intelligenciában hiányt nem szenvednek. Azaz nincs köztük ott a dilettáns, a lusta, a műveletlen amatőr aki a köztömeget jellemzi.

    Erős játékosok játszanak egymás ellen, nem mondhatod meg előre, hogy melyik fog győzni, hisz mindegyik jól fel van készülve. Ahhoz hogy látványosan győzőn az egyik, a többi valamiben nagyon hiányos kell legyen. De pont a profizmusuk miatt ez ritkán fordul elő. A valóság az, hogy bajnokok mérkőzésében a véletlen dönt.

    Az index ezen profiknak az átlaga. Bocs ha ez elvette a reményedet az aktív alapok túlteljesítési potenciáljában.

  • Zabalint

    Nem mondtam, hogy az alapok többségénél, hanem hogy az abszolút hozamú alapok többségénél (az OTP trend nem az, a Supra igen).
  • Zabalint

    Az alapok többsége többé-kevésbé passzív alap, amelyek már csak az átsúlyozásokon is buknak (nézd meg a Magyar Telekomnál és a Richternél mi volt, mikor ki, illetve bekerültek valamelyik msci indexbe, indexből…).

    Másrészt ne gondold, hogy ezek az emberek egytől egyig jó szakemberek. Meglepően kontár alakok is el tudnaj jutni meglepően magasra a befektetési szektorban is, ha jól el tudják adni magukat…