Elmúlt tíz év és a számok

Elmúlt egy évtized, amióta ez a kormány vezeti az országot. Ennyi idő még egy ország életében is hosszú idő, érdemes megnézni, ez a kormány hogyan teljesített az előtte lévő kormányhoz képest.

(Egyébként Orbán Viktor az egyetlen, aki elmondhatja, hogy hamarosan a rendszerváltás elmúlt harminc évének felében ő volt a miniszterelnök, tehát ami ebben az országban történt vagy éppen nem történt azóta, az leginkább neki köszönhető, legyen az jó vagy rossz. S mivel ennek az időnek a felét kétharmados többség mellett töltötte, minden lehetősége megvolt bármit megcsinálni.)

A szocialisták vezetésével rengeteg probléma volt, sok kár érte az országot 2002 és 2010 között és sok lehetőséget is elpazaroltunk. (Én csak gazdasági ámokfutásnak titulálom ezt az időszakot: magas költségvetési hiány és infláció, nagy külkereskedelmi deficit és társai, aminek a vége majdnem egy államcsőd lett.) De vajon hogyan teljesít ez a mostani kormány az előző kormányhoz és a szomszédos országokhoz képest? Mi az, ami az ország vezetésének érdeme vagy hibája és mi az, ami a többi országban is hasonlóan alakul?

Kelet-európai statisztikák

Az összehasonlítást az teszi most különösen érdekessé, hogy a szocialisták időszakát egy 80 éve nem látott gazdasági összeomlás zárta le és segítette hatalomra a mostani kormányt, míg most egy száz éve nem látott járvány okozta gazdasági válság idéz elő teljesen hasonló állapotot. Így fair is az összehasonlítás, nem lehet azt mondani, hogy a szocialisták pechesek voltak a 2008-2009-es válság miatt. (Most valamivel kisebb lesz várhatóan a gazdasági visszaesés, mint 2009-ben volt.)

Az érdemi vitára már évek óta nincs lehetőség, mert most ugyanúgy kommunikálunk, mint ötven éve. Ha ötven-hatvan éve bárki negatív véleményt vagy csak jóindulatú észrevételt tett az ország gazdasági állapotáról vagy a demokrácia hiányáról, kész panelokkal “válaszoltak” neki.

Csak akkor az imperialisták támadták az országot, most Brüsszel meg a liberálisok, akkor minden rossz a CIA ügynökei miatt volt, most Soros ügynökök bomlasztják az országot, akkor a szocialista vívmányok és eredményeket kellett megvédeni a kapitalisták ármányaitól, most a “keresztény” értékrendet a mindenféle lobbiktól és akkor is az ország eredményeit irigyelték a támadók és most is ezért vagyunk támadás alatt.

Ezek a kommunikációs technikák jól működnek egy ideig és minden vitát le lehet söpörni velük az asztalról és minden vitapartnert a földbe lehet döngölni velük, csak hát a vitákra szükség lenne.

De forduljunk a számokhoz, hogyan teljesített az ország 10 év alatt az előző nyolc évhez képest és a környező országokhoz képest is? Érdemi vitát csak tények mellett lehet folytatni, ezért érdemes megnézni, mit mutatnak a számok.

Államadósság

Nagy jelmondat lett az államadósság csökkentése hét-nyolc évvel ezelőtt, amiből aztán nem lett semmi.

A szocialisták 2002 és 2007 között a GDP 55%-ról 65,3%-ra tornászták fel az államadósságot, majd a válság miatt hatalmasat ugrott az államadósság mértéke, 2010-re 80,6% lett az államadósság.

A következő kormány ezt tovább növelte (emlékszünk még az első gazdasági tervekre, amik a költségvetési hiány elszállásával akarta elérni a gazdasági növekedést?), majd amikor “Brüsszel” nem engedte elszállni az államadósságot, a kormány bedarálta a magánnyugdíj-pénztár 3,14 ezer milliárd forintját, megszűntette az addig oda befolyt pénz befizetését is, ami akkor havi 25-30 milliárd forint volt, vagyis évi kb. 320 milliárd forintot onnantól kezdve az állam magára költött a magánnyugdíj helyett.

A magánpénztári vagyon kisebb része lett az államadósság csökkentésére fordítva, pedig ez akkor több pénz volt, mint az államadósság 15%-a. Látványosan lehetett volna belőle csökkenteni az államadósságot.

A nullás kamatkörnyezet is a mostani kormánynak kedvezett, hiszen 2010-ben 1.215 milliárd forint ment el kamatokra a 13.533 milliárd forintból (8,9% volt a költségvetésben a kamatokra fordított összeg), addig tavaly a 20,578 milliárd forintból szintén 1.223 milliárd forint, vagyis csak 5,9%. Csak tavaly 600 milliárd forinttal volt kisebb arányaiban a kamatkiadás, mint 2010-ben lett volna.

A lenti ábrát megnézve egyértelmű, hogy összegszerűen még csak az államadósság növekedésének mértéke sem változott érdemben a szocialista kormányok tényleg elfuserált gazdaságpolitikájával szemben. (A túlköltés mértéke nem igazán változott, csak a GDP-hez való arány. S még egyszer: már a magánnyugdíjpénztárra sem ment a pénz.)

(Az infláció miatt kicsit csalóka az ábra, de mivel az éppen alacsony volt a tízes évek közepén, nem olyan jelentős a torzulás. Két éven át konkrétan defláció volt, előtte 1,2%, utána 0,4%. Ezért nem jelentős az inflációs hatás. Sőt, magas infláció mellett a szocialista érában jelentősen csökkent az államadósság reálértéke évről-évre. Igaz, legalább olyan lendülettel termelték is újra.)

Hogyan állunk az államadóssággal a mostani kormány esetén?

2009 végén 78,2% volt az államadósság, idén év végére újra 80% lesz az államadósság a válság miatt. (Ne felejtsük el, a szocialisták idején is a válságban ugrott igazán nagyot az államadósság.) Tehát gyakorlatilag most pont ott vagyunk, mint tíz és fél éve és nem tudjuk, meddig fog még tartani a válság. (S örülni fogunk, ha  a válság végére 100% alatt fogunk maradni. Hiába mondta mindenki, hogy akkor kellett volna félretenni, amikor egyébként is dübörgött a gazdaság.)

Miközben 3150 milliárd forint rendkívüli bevétele volt a kormánynak a magánnyugdíjak elvétele miatt, illetve ennél többet spórolt azon, hogy az évi 320-500 milliárd forint, aminek a magánnyugdíjba kellett volna menni, az nála maradt. (2010-ben a teljes költségvetés 2,36%-a ment a magánnyugdíjpénztárba. A 2019-es költségvetésben ez 486 milliárd forintot jelentett volna, amiről az előző kormányok lemondtak, hogy legyen nyugdíja az embereknek negyven év múlva is. Mai értéken másfélszer annyit spórolt a kormány a magánnyugdíjpénztár elvételén az évek alatt, mint amit egy összegben elvett 2011-ben.)

Ehhez hozzátéve az alacsonyabb kamatkiadást, az államadósságot le lehetett volna gond nélkül felezni 10 év alatt, ha csak a magánnyugdíjpénztári pénzeket és az alacsonyabb kamatok miatti megtakarítást erre költötték volna. De inkább másra költötték.

Ez a kormány minden évben az év végén kénytelen kiszórni több százmilliárd forintot, hogy tudjon teljesülni a hiány. (Igen, a hiány.) Az előző év végén ki kellett lapátolni az ablakon KETTŐ EZER MILLIÁRD forintot, hogy meglegyen a tervezett hiány. Cikk.

Csak összehasonlításul, a környező országok államadósságainak mértéke tavalyi adat szerint: Románia. Lettország és Litvánia államadóssága 35%, Bulgáriáé 20%, Észtországé 9%, Oroszországé 13,5%, Csehországé 33%, Lengyelország és Szlovákia is 49% alatt van, Szerbia 54,5%, de még a hatalmas bajban lévő Ukrajna is 61%-on áll. Tehát még a válság előtt is kirívóan magas volt a magyar államadósság a környező országokhoz képest, mégsem csináltak vele semmit. Az a kevés, amivel csökkent az államadósság a GDP-hez képest, csak azért történt, mert a gazdaság gyorsabban nőtt, mint amennyivel a kormány többet költött a bevételeinél minden évben.

Emútnyócév vs emúttízév: legjobb esetben is döntetlen az államadósság kérdésében, mert a szocialisták tényleg csúnyán elbántak az államadósság mértékével, de ez a kormány se csinált semmit, minden évben többet költött, mint ami bevétele volt és még a magánnyugdíjpénztár vagyonának zömét is másra költötte el.

Gazdasági növekedés:

Gyakori vélemény, hogy mennyire szárnyalt az elmúlt tíz évben a gazdaság, bezzeg az emútnyócévben.

Ezzel szemben az igazság:

A szocialista kormány alatt jobban nőtt a gazdaság a válság előtt, azonban ne felejtsük el, hogy ennek egy jó része az államadósság növekedésének köszönhető.

Nettó fizetés

Az elmúlt években a munkaerőhiány miatt nagyot nőttek a nettó bérek (legalábbis forintban). De vajon hogy alakultak a fizetések az előző kormány alatt, a válság előtt?

Az előző kormány alatt a válság előtt 26,9%-kal nőttek a nettó reálbérek, ugyanezen időtávban a mostani kormány ideje alatt 40,1%-kal nőttek a nettó reálbérek. (A forint-felértékelődés miatt a kétezres években és nagy leértékelődés miatt az elmúlt 10 évben euróban jobban nőttek a fizetések a kétezres években, mint most.)

Azonban ezeket az értékeket érdemben a környező országok reálbér-változásával lehet összevetni, hogyan változtak a reálbérek 2002 és 2008, illetve 2010 és 2019 között Romániában, Csehországban, Lengyelországban és így tovább.

2019-ben így alakultak a munkaerő-költségek a helyi devizában:

Euróban idehaza 7,4%-kal nőttek a bérek 2019-ben, Csehországban 7,3%-kal, Lengyelországban 5,5%-kal, Bulgáriában 11,7%-kal, Szlovákiában 7,8%-kal, Romániában 10,9%-kal. Tehát megint csak teljesen átlagos a magyar fizetés emelkedésének mértéke. A fizetések emelkedését a kelet-európai régióban tapasztalható munkaerő-hiány befolyásolta sokkal inkább, mint bármelyik kormány teljesítménye.

Ez pedig az uniós rangsor a munkaerőköltség tekintetében 2019-ben:

Romániát még éppen megelőzzük, de legalább Bulgáriát biztosan magunk mögött tudhatjuk. Örülni kell a kis dolgoknak is.

Oktatás

Éppen most jelent meg az Unió 2020-as statisztikája a magyar oktatásról.

Oktatásra költött összeg a GDP arányában 2009/2019: 5,4% vs. 5,1%. Alulteljesítők aránya (funkcionális analfabéták): olvasás 17,6% vs 25,3%, természettudományok 14,1% vs 24,1%, matematika 22,3% vs. 25,6%. Csak Románia és Bulgária áll rosszabbul, mint mi az egész EU-ban.

Ami javult, a diplomások aránya, 23,6%-ról 33,6%-ra, de még mindig messze az uniós 40,3%-tól. Ami szintén romlott, az iskolát korán elhagyók aránya.

Hát ez sem egy sikertörténet éppen. A teszteken még pocsékabbul teljesítenek a magyar diákok, mint eddig, pedig eddig is az utolsók között voltunk. Egyedül a diplomások arányának növekedése javult az elmúlt tíz évben.

Az oktatás minősége egyértelműen rosszabb, mint 2009-ben és kevesebbet is költ rá a kormány.

Munkanélküliség

Itt némileg gondban vagyunk, mert nem igazán hasonlíthatóak össze az adatok. 2010 óta több százezer magyar külföldön vállalt munkát, így értelemszerűen itthon már csak ettől is csökkent a munkanélküliség. Ha elfogadjuk, hogy négyszázezer magyar dolgozik külföldön, ez a munkavállalók mintegy 10%-a.

A másik a közmunkaprogram, ami nem volt 2010 előtt, ez is a munkanélküliséget csökkenti, bár a számuk 2019-re 110 ezerre csökkent, a munkavállalók mintegy 4%-ára.

Szintén érdemes megnézni a környező államok munkanélküliségi rátáját is, mennyire magyar specialitás a jelenlegi munkanélküliség és mennyire a világgazdaság állapota befolyásolja azt.

2019-ben a magyar munkanélküliségi ráta 3,3%. Ausztria 4,2%, Csehország 2%, Lengyelország 2,9%, Románia 3,9%, Szlovénia 4%. Vagyis a környező államokhoz képest a tavalyi magyar munkanélküliség teljesen átlagos.

Ami biztos javult, a foglalkoztatottak száma a 2007-es 3,9 millióról 4,51 millióra 2019-ben.

A munkanélküliség tekintetében ez a kormány jobban teljesít, de a környező országokhoz képest teljesen középmezőnyben vagyunk az adatainkkal és ott voltunk a szocialista kormány idejében is, csak akkor 4-8% volt a környező államok adatai, a magyar pedig 4,5-6,5% a válság előtt.

Gyerekáldás

2015 óta elképesztő pénzeket öntünk a gyerekvállalás támogatására. A 2015-ös 1,396-os termékenységi ráta 1,51-re nőtt 2020-ra, vagyis élete során ennyit szül egy magyar nő. Minden pénzt megért az eredmény.

De vajon hogy alakult ugyanez a környező országokban, ahol nem volt ilyen pénzszórás?

Ahogy mondani szokták, egy kép többet mond ezer szónál. Az a hatalmas pénzeső még mindig felesleges pénzkidobásnak tűnik a szomszédos országok adatait nézve, ahol ugyanez történt, mint nálunk, csak nem kellett hozzá ennyi pénz.

Adóztatás

Ez a kormány a saját állítása szerint az adócsökkentés kormánya. (Meg az államadósság csökkentés kormánya, de arról már beszéltünk.)

Az adózásban nagyon könnyű megvezetni az embereket. Ha felemelem az áfát 2 százalékponttal és lecsökkentem a jövedelemadót 4 százalékponttal, akkor a dolgozó ugyanannyit fog adózni, csak nem akkor, amikor megkeresi a pénzt, hanem amikor elkölti. (Durván kétszer annyi jön be az áfából, mint a jövedelemadóból.)

Ha a bankokra rakok banki különadót és tranzakciós adót évi sok százmilliárd forint értékben, amit aztán azok tovább hárítanak az ügyfelekre, akkor megint csak tudok valami másik adót látványosan csökkenteni, miközben az adóztatás mértéke egyáltalán nem csökken, csak másképp szedek be ugyanannyi pénzt az emberektől és a vállalkozásoktól.

A társasági adó 9%, közben csak az iparűzési adóra majdnem kétszer annyit fizetnek be a cégek, az osztalék után fizetendő adók és járulékok miatt egyáltalán nem is alacsony a magyar adókulcs a végén.

2019-ben a magyar GDP 47,513 ezer milliárd forint volt, a költségvetés bevétele (vagyis főleg az adók és egyéb közterhek összessége plusz a kapott uniós támogatások) pedig 21,542 ezer milliárd forint volt. Vagyis a GDP arányában 45,33%-ot vont el az állam a gazdaság szereplőitől.

(A felsorolt számok csak a központi költségvetés és az állami pénzalapok bevételeit mutatja a GDP arányában és az uniós utalások is benne vannak, de összehasonlítás céljának így is megfelelnek.)

2010-ben 13.533 milliárd forint volt a költségvetés bevétele, míg a GDP 27.431 milliárd forint, vagyis 49,33% volt az állami elvonás mértéke a GDP arányában. De ennek az évnek a kétharmadában már a mostani kormány hozta az adószabályokat.

A 2009-es évet bár meg lehet nézni, de egy válság közepén, az összecsukló GDP mellett sok értelme nincs a GDP arányában számolni. Azért tegyük meg. A bevételi oldal 8.324 milliárd forint volt, a GDP 26.458 milliárd forint. Vagyis a GDP arányos elvonás 31,46% volt.

2007-ben csak 7.100 milliárd forint volt az államháztartás bevételi oldala 25.701 milliárd forintos GDP mellett, ami csak 27,6%-os elvonást jelentett, de ennek az ára egy brutális, 1.398 milliárdos költségvetési hiány lett arra az évre. Igaz, a hiánnyal együtt is csak 33,06%-os volt az elvonás mértéke és hiány máskor is van, még ha kisebb is.

(Amíg az Unióban 17 ország pluszos költségvetést csinált tavaly, a magyar kormány az a tíz közé tartozott, amelyik ragaszkodott ahhoz, hogy legyen költségvetési hiánya, az 1.700 milliárdos terven felüli bevétele ellenére is.)

A 2005-ös költségvetés tervezett bevétele 6.582 milliárd forint volt, a 2005-ös GDP pedig 22.549 milliárd forint, vagyis az adóelvonás mértéke 29,19% volt a GDP arányában. Az uniós bevételek alakulása:

Vagyis az adóelvonás tekintetében a szocialista kormány nem teljesített rosszabbul, még ha a költségvetési hiányt is hozzácsapjuk az elvonás mértékéhez, illetve korrigáljuk a kapott uniós támogatásokkal a bevételt, akkor is kisebb volt a GDP arányos elvonás.

A munkabérek tekintetében is túl vagyunk adóztatva, különösen az alacsony jövedelműeknél. Ebben a szegmensben 2019-ben Belgium (45.4 %), Németország (45.2 %) Magyarország (44.6 %) volt a rangsor az adóztatás területén, a lista másik végén pedig Málta (27.4 %), Írország (24.6 %) és Ciprus állt (18.1 %).

Forint árfolyama

Orbán Viktor még ellenzékben lemondásra szólította fel az akkori kormányt, mert a forint gyengülése egyenlő a magyar emberek meglopásával. Vajon hogyan teljesít a forint azóta, hogy újra ő a miniszterelnök?

A forint erős felértékelődésen ment át a kétezres években, ezért nincs sok értelme az akkori állapotokat összehasonlítani a mostaniakkal. Nézzünk egy másik összehasonlítást: hogyan teljesített a forint, a cseh korona, a román lej és többi környező deviza az euróhoz képest 2010 április közepe óta?

Az euró 263 forint volt akkor, ma 361 forint, vagyis 37,26%-kal kell többet fizetni egy euróért.

A korona 26,25 korona/euró árfolyamról 26,35 koronára “gyengült”, vagyis nem változott.

A zloty 3,86 zloty/euró árfolyamról 4,46 zlotyra gyengült 10 és fél év alatt, ez 15,5%-os gyengülés.

A horvát kuna 7,26 kuna/euró árfolyamról 7,56 kunára gyengült, ez 4,1%-os gyengülés.

A román lej 4,14-ről 4,875-re gyengült, ez 17,7%-os gyengülés.

A bolgár leva 1.9485-ről 1,957-re gyengült (a leva már az euróhoz van kötve talán 2015 óta, így csak egy szűk sávban mozoghat.)

Akárhogy nézzük, az “emúttízévben” idehaza lopták meg legjobban az embereket a forint gyengülésével.

További adatok:

Kelet-európai statisztikák

Ezek voltak a számok. Lehetne még sok mindenről beszélni, például javult-e az egészségügyi rendszer állapota, a magyarok egészségi állapota, a társadalom szétszakadása, a szegények lecsúszása, a hátrányos helyzetű települések helyzete és a többi, de már túl hosszú lenne akkor a cikk.

Nagyon jó lenne, ha lenne társadalmi vita ezekről a dolgokról (is) és a felmelegített és pusztán csak átdolgozott kifogáskezelési panelek helyett érdemi megbeszélést lehetne folytatni az egész országot érintő kérdésekről, mert a képzelt ellenségek helyett a valódi problémákkal sokkal jobb lenne harcolni.

Mit csinálnak a pénzemmel?

S ennek semmi köze ahhoz, hogy te melyik focicsapatnak politikai pártnak szurkolsz, ezek olyan dolgok, amik mindenkit érintenek. S igen, meg lehet venni egy-egy társadalmi osztályt adócsökkentéssel, állami támogatásokkal (vagy éppen nyugdíjemeléssel), de attól az országnak még nem lesz jobb, sőt.

A cikk NEM arról szól, jobb-e a Fidesz, mint az MSZP volt. Senkit nem érdekel, kinek melyik párt a szimpatikus. A cikk arról szól, hogy a mindekori kormány jobb teljesítményt nyújtott-e, mint a megelőző kormány, egymáshoz és a környező országokhoz viszonyítva.

Ha érvelsz, érvelj számokkal, ne politikai lózungokkal, hogy legyen értelme a párbeszédnek.

Share

297 hozzászólás

  • hogy nem látja ezt mindenki
    Adott egy miniszterelnök, aki kb.mindenki ellen inkább megvétózza a 7 éves költségvetést a rengeteg EU-s pénzzel, amivel a válságot kezelni lehetne, nehogy véletlenül kénytelen legyen pl. belátást engedni a zavaros korrupciós ügyekbe pl. egy független EU-s ügyészségnek. Vagy egyéb teljesen jogos és az ország érdekét szolgáló, de már rág bedarált “jogállami garanciák” nehogy előkerüljenek. Miért és mitől is kell ennyire félnie?

    Ha jól emlékszem, 14 EZER MILLIÁRD forint EUs támogatással hazardírozik, de nem, nekünk nincs szükségünk az EU-ra, mi nem engedünk.

    Teljesen nyilvánvaló és bizonyított, óriási korrupciós ügyek, bárki rákereshet, de elég nyitott szemmel járni, jönnek az újabb és újabbak.

    És itt van a rengeteg tény a cikkben, hogy nem, minden EU pénznek és manyup vagyonnak dacára SEM jobb a gazdasági teljesítmény SE.

    Mi kell még a hívőknek? Hogy elkezdjék kinyitni a szemüket?

  • Gary

    Van egy bizonyos ÁFAszint, ami fölött konkrétan az áfacsalás is kifizetődő, van erről egy cikk itt a blogon.
    Amellett fantasztikus, hogy az SZJA alacsony, de a munkáltatódnak (ha nincs gyereked) minden nettó forint, amit neked ad, 2 forintjába kerül legálisan. Ami nemzetközi összehasonlításban szintén rengeteg. Hidd el, ez szintén pont elég ahhoz, hogy sok munkáltató fantáziáját megmozgassa. Közel se az a helyzet, hogy a munkát terhelő adók alacsonyak lennének, sőt.

    Jobban örülnék, ha nem az államé lenne a MOL, de nekem cserébe lenne majd nyugdíjam. Amellett felőlem vegyen magának az állam MOL részvényt, ha akar, meg ki tudja magának gazdálkodni. Azt nem tudom elfogadni, hogy ezért megzsarolt. (Mert az történt, még ha 5M választópolgárban ez nem is tudatosult.)

    Amellett most a nagy pénzbőség idejét éljük, ami miatt a (szerintem bóvli) magyar államkötvények is szépen fogynak.

  • Insein
    Már az előző kommentemben is írni akartam csak nem fért ki, hogy kifejezetten az államadósság csökkentésén vagy növelésén vitatkozni egy gumicsont. 2020-ban, egy új monetáris politika korában teljesen tök mindegy az államadósság mértéke. Néhány adat (ÁA mértéke a GDP-hez viszonyítva): Olaszország: 134,8%, Ciprus: 104%, Egyesült Királyság: 85.9%, a hozzánk hasonló méretű Portugália 127.7%, Ausztria 78.8%, – és ők jobban élnek mint mi
    Afganisztán: 8.2%, Üzbegisztán 15%, Koszovó 20%,Bulgária 28%, Uganda 38%, Bosznia 43% – Náluk is kevesebb mint nálunk, nem csak Svájcban de talán mégis inkább maradnék idehaza 😉
    A korlátlan jegybanki pénznyomás korában mindegy, hogy 10% vagy 110% az adósságod. Egyszerűbbenn szólva, az államadósság mértéke már nem reprezentatív mutató. Csúnya dolog, hogy a szocik elengedték, szép dolog, hogy a fidesz legalább szinten tartotta de alapvetően lényegtelen adat.
  • Firpo
    “Az IMF hitel az államadósságban van benne, a vagyon meg a GDP-ben, érdemes megnézni mindkettőt, hogy állunk pl. Csehországhoz képest.”

    Ugyanez a félrevetező érvelés többször is előfordul a cikkben. Ahol az jönne ki, hogy a fidesz jobb ott rögtön a környező országokkal kell összehasonlítani, de az “elmútnyócév” összehasonlítása a környező országokkal az hiányzik, pedig nagyon kíváncsi lennék rá.

    Az a baj, hogy ma az ellenzékiek olyan elvakultak fidesz ellenesek, hogy bármit csinál a fidesz azt csak köpködni tudják, és csodálkoznak, hogy nem jutnak sehová.(Ezért kéne először ellenzékváltás és csak utána jöhet a kormányváltás). 1000 dolog miatt lehet jogosan támadni a fideszt, de lássuk már be ha valamit véletlenül jól csinált.

  • Kiszamolo
    Firpo, ajánlom figyelmedbe a cikk elolvasását. Idézek: Én csak gazdasági ámokfutásnak titulálom ezt az időszakot: magas költségvetési hiány és infláció, nagy külkereskedelmi deficit és társai, aminek a vége majdnem egy államcsőd lett.

    A cikk lényege nem az, hogy bánccsa a kedvencedet és a fenét sem érdekelné, minek hívják az aktuálisan uralkodó kormányt, ahogy normális országban ez nem is érdekli az embereket. Itthon tették élet-halál kérdéssé, ki van az ország élén. (Ez az egyik legnagyobb bűne a Fidesznek sok hasonló mellett.)

    A cikk lényege az, amit pont a fidesz-szemüveg miatt nem megy át a fanoknak, hogy a sok süketelés, sorosozás, migránsozás és öntömjénezés mellett mit mutatnak a SZÁMOK.

    Ezt: az elmúlt 10 évben az ország egy tapodtat sem ment előre, továbbra is félúton vagyunk a Balkán és Csehország és Szlovákia között, ráadásul a Balkán sokat közelített hozzánk.

    Nálunk már csak Bulgáriában kisebbek a fizetések, Románia már hibahatáron belül van, főleg PPP alapján.

    Az államadósság csökkentése süket duma volt, tavaly is kétezer milliárdot szórtak el vallásra, külföldi stadionra és mindenre az év végén, mert túl sok lett az adóbevétel. S minden évben ez volt az elmúlt néhány évben.

    Ha választani a szocik és a fidesz között kellene és a demokrácia kiírtását nem veszem figyelembe, a fideszt választanám százszor inkább.

    De nem csak ez a két választás van, még ha a mostani kormány mindent meg is tesz, hogy ne lehessen leváltani legális módszerekkel.

  • Firpo
    Kiszamolo, látod te is ugyanazt csinálod amit ellen a cikkben még küzdöttél. Ha véletlenül jót merek irni a fideszről, már rögtön a kedvencem és fideszbérencnek vagyok tekintve. Pedig egyáltalán nem így van. Én is csak ugyanazt mondom amit te is végre leírtál, hogy gazdaságilag egyértelműen jobbak mint szocik voltak. Azt nem mondom hogy JÓK, csak azt hogy jobbak.

    Egyébként szerintem naivitás azt gondolni, hogy ha mostani ellenzék kormányra kerül minden jobb lesz. Legalább 1 évig csak azzal fognak foglalkozni, hogy mindenhova a saját embereiket betegyék és aztán mehet a lopás tovább. Lásd Karigeri és az offshore céges buszbérlés esetét.

  • Kiszamolo
    Firpo, odáig kellene eljutni, hogy ez ne legyen természetes, hogy mindenki lop és mindenki a saját pereputtyát teszi be mindenhová.

    Egy német miniszter most bukott bele, hogy magánemberként elfogadta az első osztályú helyet a repülőn, pedig nem oda vett jegyet. Senkinek nem ártott, nem lett tőle gazdagabb, de olyan ajándékot fogadott el, amit egy miniszter nem tehet meg, magánemberként sem.

    Nálunk egy hét jachtozásnak egy oligarcha hajóján sem von semmit maga után.

  • Husz János Puszita

    Még ha csak a jachtozas lenne…. naponta repkednek 10-100 milliárdok a haveroknak, úri hobortokra, szavazatvasarlasokra. A szellemi tőkével rendelkező piaci cégeknek gombok jutnak a GDP-bol. A jövőt lopják el, a növekedési potencialt. Lássuk mi történik, amikor vége lesz a soha nem látott 10 éves konjunkturanak.

  • Axt
    Nekem nem az a benyomásom, hogy csak itthon lett élet-halál kérdés az, hogy ki van hatalmon. Én azt látom, hogy az egész világon központi kérdéssé vált. Nézd meg a közelmúltból az amerikai elnökválasztást. Emberek képesek az egész napjukat elrontani azzal, hogy az öklüket rázzák a másik tábor felé, ha csak virtuálisan is. Mindenki el van telve a saját véleményével és elvárja hogy mindenki egyetértsen vele, akár balról akár jobbról nézem. Idióták lettek az emberek, én azt mondom. Túl nagy jelentőséget tulajdonítanak a saját véleményüknek.
  • nyman
    Sok politikai véleményt bele lehet tolni, illetve lehet árnyalni.

    Az elvonások mértékéhez javaslom megnézni ezt a táblázatot.

    mimox.com/wp-content/uploads/2020/09/berelszamolas2020v2.xlsx Itt 2004-ig, vagyis az elmúlt 16 évben meg lehet nézni, hogy a béreket mennyi elvonás terheli, illetve arányaiban mennyi a munkaadó költsége is.

    Ez azért szépen javult. Szerintem. Addig amíg pl. tizenéve a munkaadó teljes elvonásának kb. 1/3-at vitte haza a dolgozó, ma már ez majdnem 2/3. Jó én az én kereseti szintemet nézem, mert nem minden esetben állja meg a helyét.

  • Levi
    2010-ben az államadóság mértéke 80% körüli volt illetve most is 80% körüli. Oké nőtt de a Szocialisták ideje alatt 55%-ról indult akkor miről beszélünk?
    Illetve a bérek is nőttek. Gyurcsányék szinte eladták az egész országot.
    Négyes metró ügyéről ne is beszéljünk. Amit a mostani kormánynak kellett megcsinálni.
    Ezeket az apróságokat igazán bele lehetett volna írni.
    Illetve a családtámogatások is jóval megnőttek 2010 hez képest.
  • Csabi
    A politikusokon, kormányokon kívül a sikertelenség az emberek morálja miatt is van. Megoldjuk okosba, nem adózunk vagy ha igen akkor csak éppen annyit amennyit muszáj, ha jól keresünk kibújunk a katán keresztül stb stb.. De közben elvárjuk a jó egészségügyet, úthálózatot, oktatást, alacsony adókat, nyugdíjat stb. Az utóbbi években valamelyest javult az adózás mértéke de ehhez is vasvilla és szigor kellett nem az emberek önbelátása arra hogy máshogy nem lehet. De főleg 90es években irdatlan és az első 25évben bődületes adóbevétel esett ki a költségvetésből.
    A másik részről valaki azt gondolja hogy ha netán jön 22ben ez a sok pártból, ideológiából, kényszerből, érdekből összehányt csapat akkor jobb lesz?? Szerintem még rosszabb, a korrupció mellé társul majd a marakodás, kapkodás, kormányképtelenség, egymás kitúrása stb. Akkor amíg nincs alternatíva maradjon ez korrupció de erős kormányzás
  • Gary

    Ennél azért bonyolultabb és szomorúbb a helyzet.
    Mielőtt mondanád, nem tagadom, része vagyok a problémának.
    Szerintem egyszerűen annyira gáz, amit egyes formációk (itthon a fidesz, USAban a leköszönő elnök) művelnek, minden szinten (a bárminemű szakértelemre bármilyen téren való igény, a minimális normakövetés, a fontos intézmények iránti minimális tisztelet hiánya, érdemi viták meg indoklások helyett a cikkben is említett végtelenül ostoba kommunikációs panelek ismétlése), hogy az jogosan háborítja fel végtelenül a társadalomnak azt a részét, aki egy “mert csak”-kal mint indoklással nem elégszik meg. (Értelmesebbiket akartam írni) Hol vannak már azok a régivágású politikusok, akik tényleg szolgálni akarták a népet, beleértve azokat is, akik ellenük szavaztak!

    Én úgy gondolom, hogy aki még mindig fidesz-szavazó, az vagy vak vagy megvették, és emiatt végtelen megvetést érdemel.

  • Gary

    2020-11-28 at 20:56
    Bocs, a mondandódból az utolsó két szó nem teljesen jött át, pedig az érvelés eléggé fontos részének tűnt.
    444.hu/2020/11/10/aki-ezt-kormanyzasnak-nevezi-az-vagy-hulye-vagy-hazudik
    Ugyanazt a műsort nézzük?
    Ha szerinted ilyen az erős, akkor milyen a közepes, és milyen a gyenge, és milyen a csapnivaló?

    Lenne jópár költői kérdés azzal kapcsolatban, hogy miért lenne akkora baj egy akár rövid életű összkoalíció, miért lenne baj akár egy szakértői kormány is, illetve miért nem kiabálod (a szavazatoddal is), hogy “NEM AZ ÉN NEVEMBEN”. (A nagy csönd jelentős szerepet játszott abban, hogy a fidesz eddig süllyedt.)


    Ha feljönne a patás Ördög a kénköves Pokolból és a szavazatomat kérné a fidesz leváltására, megkapná. Lehet, hogy szűklátókörű vagyok, de szerintem a legrosszabb lehetséges forgatókönyv a változás hiánya (De 2018 is késő lett volna.)

  • Hungarian Fairytale
    Ha már összehasonlítunk, ne felejtsük el a lehetőségek összevetését sem. Gyurcsánynak szűk többsége volt, még a nyamvadt 300 Ft-os vizitdíjat sem tudta megtartani, pedig azt legalább a kórházak kapták. A fidesznek 10 éve 2/3-a van. Bármit megtehetett – és gátlás nélkül meg is tesz – amit akar. Csak éppen úgy tűnik, hogy a hatalom bebetonozásán kívül másra nincs koncepció. Ha a gazdaságban félig ilyen hatékonyak lennének, akkor tényleg feritél lehetne… Ezekkel a lehetőségekkel, amik adottak voltak az elmúlt 10 évben (2/3, eu-s pénzeső, konjunktúra) már az is kínos, hogy komolyan szóba jöhet az összehasonlítás.
    Még valami. . . 10 éve, ha beüt az államcsőd, számíthattunk volna rá, hogy valaki a hónunk alá nyúl. Most?
    Félreértések elkerülése végett: a legkevésbé sem szeretném vissza Gyurcsányt és az akkori gátlástalan garnitúrát. Csak nem gondoltam, hogy van még lejjebb.
  • Nortonmano
    Jó összefoglalás, DE én is hiányolom a nemzeti vagyon alakulását az időszakra, különösen a cégekben tulajdonolt részesedések tekintetében. Ez egy egyáltalán nem elhanyagolandó szempont!
  • San
    Köszönöm a cikket!!!
  • MF
    Tisztelt kiszamolo
    – arra vállalkozol, hogy a 2 kormányzatot hasonlítod össze mégis a baloldalnak nem kedvező eredményeknél külföldi példákkal próbálod elbagatellizálni a különbségeket
    – az államadósság alakulásnál egy egyértelmű és jelentős növekedés és egy stagnálás közé teszel egyenlőségjelet
    – aggályos az is, hogy a környező országok GDP arányos államadósságairól 2019-es adatot használsz míg hazánk esetében 2020-ast, ebből vonod le a következtetést, hogy nem történt semmi; a 2019-es 66% -os adat ezt nem igazolja
    – más országok államadósságához viszonyítani trendek figyelembevétele nélkül, illetve az alapok (ki honnan indult?) mellőzésével szerintem pusztán hangulatkeltés, nem elemzés
    – az oktatással kapcsolatban az előző kormányzat teljesítménye már meg sem jelenik (furcsa ez annak szellemében, hogy deklaráltad miről fog szólni a cikk
  • Kritizator
    “Csúnya dolog, hogy a szocik elengedték, szép dolog, hogy a fidesz legalább szinten tartotta de alapvetően lényegtelen adat.”
    Ha annyira lényegtelen adat, akkor miért próbálod osztályozni???
  • Borisz
    Zabalint
    2020-11-28 at 08:48

    A Manyupban a kötelező nyugdíjjárulék egy része került befizetésre (az állam átirányította járulék bevételének egy részét). A Manyupok valóban csak részben tartottak állampapírt. Az állampapírban lévő pénz (a vagyon kb. fele) kvázi rögtön vissza is kerül az államhoz (egyik zsebből másikba esete), erre a részre tekintve hibás a feltételezésed, hogy ez nem az állam nyugdíjfizetési kötelezettsége lenne majd a jövőben (mert DE). Az egyebek – ez a valós vagyon – értékesítésre kerültek egy részük pedig az MNV-hez. A visszakapott állampapírokat „bezúzták”. Így teljesen jogos, hogy ezt a vagyonmérlegben csökkenésként számoljuk el (az egészet: -3000 milliárd). Az 500 milliárd Ft-os bevétel – csökkenő államadósság mellett – lehetővé tette hogy a foglalkoztatók által fizetett TB járulék (ma Szociális hozzájárulási adó) 2011-es 27%-ról – a mai napon – 15,5%-ra essen.

  • Borisz
    Zabalint

    Real jövedelmek emelkedése azt jelenti, hogy az infláció ebből már ki van szűrve. Azaz jobban nőttek a jövedelmek, mint az infláció. Az infláció – ahogy most rákerestem – éppen csökkenő tendenciát mutat. 2020. október évesített 3% míg a maginfláció 3,8%. Nem drámai.
    Az ingatlan vagyonelem. Természetesen elszálló ingatlanárak esetén az ingatlan birtoklók vagyoni helyzete szintén reál értelemben javul és nem romlik.
    Az, hogy az ingatlanok keresletét az állam ösztönzi mindenképp áremelkedést okoz. Részben az építőanyagok, élőmunka díjában ez az inflációban is lecsapódott.
    „amit ti újkommunisták „
    Ez már kicsit személyeskedés. A jelenlegi jobboldal visszavásárolta a korábban elprivatizált vagyonelemek egy részét (közel sem mindet). A kommunisták pedig amit vittek azért nem fizettek.

  • Borisz
    Névtelen
    2020-11-28 at 08:56

    A saját devizában való eladósodást teljes mértékben támogatom. De nem mindegy, hogy kihez kerülnek az állampapírok. A legjobb, ha a vevő devizabelföldi (lakosság, hazai gazdasági társaságok).
    A monetáris finanszírozást bizonyos mértékben elfogadom, de csak addig amíg a jegybank a hozamok leszorítására fókuszál és nem az állam finanszírozására! Azaz finanszírozás kérdésében független az államtól. Ez nagyon fontos, mert ami jelenleg zajlik a világban már nem erről szól. Pokoli veszélyes játék kezdődött el. „Vigyázó szemetek Japánra vessétek!”

  • Borisz
    Névtelen

    Japánban úgy tűnik lassan megvalósul az MMT a teljes valójában. Ez addig amíg az inflációt próbálják növelni és a növekedést gyorsítani nem okoz gondot! Szerintem hiperinflációtól sem kell tartani mert az állam (ami itt már tulajdonképpen az MMT esetében maga a jegybank) ha akarja tudja szűkíteni az aggregált keresletet a jövedelmek, vagyonok megadóztatásával. Ez eddig egyszerű is, de az adók emelésére még eddig nem láttam példát sehol. Szívni/szívatni egyetlen kormány sem akar ugyanis. Ha ez eljön akkor meglátjuk hogyan lehet ezt lenyomni a nép torkán.

  • Borisz
    Gary
    2020-11-28 at 09:02

    A Manyupba önként befizetett összegekre ez igaz (elenyésző részt tett ki), de ezek nem is kerültek az államhoz. Az állam csak a kötelező nyugdíjjárulékot vonta el a MANYUP-tól, az önként befizetett összegeket, reálhozamot nem. Tehát a felhalmozott vagyon java része nem volt az állampolgáré tekintve, hogy a kötelező nyugdíjjárulékból képződött. Egyébként teljesen diszkrimitatív is lett volna a helyzet azokkal szemben akik nem léptek be, vagy kiléptek onnan.

  • Gary

    Az állam téged mint állampolgárt kötelezett a takarékoskodásra. A megtakarítási számládra közvetlenül a munkáltató utalt, az állam által kötelezve. A pénzhez nem férhettél hozzá nyugdíjazásodig vagy halálodig, de attól a tied volt. (Nem véletlenül te dönthettél arról, hogy melyik intézet milyen portfólióban tartsa, illetve igen, a beszántásig realizált hasznot kifizették, mert azzal sokaknak be lehetett fogni a száját. )
    Ha troll vagy, szégyelld magad, duplán. (A trollságért meg a gagyiságért.)
    Ha komolyan gondolod, olvass utána, rengeteget, minden oldalról, a véleményeddel ellentétesről is, és gondolkodj. Súlyos tárgyi tévedésekkel nem lehet vitázni.

    Az én életemben amúgy az volt a B+ pillanat. Az rtl híradóból történő értesülés sokkja után online feltúrtam minden portál vonatkozó cikkét az ATVtől a kurucinfóig, majd Simicskát 4 évvel megelőzve jutottam az ő következtetésére

  • Joni
    >Lehetne még sok mindenről beszélni, például javult-e az egészségügyi rendszer állapota, a magyarok egészségi állapota, a társadalom szétszakadása, a szegények lecsúszása, a hátrányos helyzetű települések helyzete és a többi, de már túl hosszú lenne akkor a cikk.

    Ennek fenyeben en nagyon tamogatnam, hogy legyen masodik resz.

    >Oktatásra költött összeg a GDP arányában 2009/2019: 5,4% vs. 5,1%. Alulteljesítők aránya (funkcionális analfabéták): olvasás 17,6% vs 25,3%, természettudományok 14,1% vs 24,1%, matematika 22,3% vs. 25,6%. Csak Románia és Bulgária áll rosszabbul, mint mi az egész EU-ban.

    Ettol a hideg kirazott. A termeszettudomanyoknal itt mit kell erteni?

    >Ami javult, a diplomások aránya, 23,6%-ról 33,6%-ra, de még mindig messze az uniós 40,3%-tól. Ami szintén romlott, az iskolát korán elhagyók aránya.

    Ezen mennyit dobhatott a nyelvvizsga nelkul nemreg kiadott diplomak szama?

  • Juliska
    Köszönöm szépen hogy megírtad ezt a cikket! Remélem eljut ahhoz, akihez kell, mert ezzel én sajnos nem tudok mit tenni.
  • Dani
    Fura látni, hogy legtöbben a számokon keresztül próbálják megideologizálni egyik vagy másik oldalt ( 15 éve foglalkozom aktívan gazd.politikával, 100 helyen tudnám bizonyítani a kommentekben felsorolt fidesz panelek “hitelességét ) mégis amit kevesen mondtak – és ami szerintem a fidesz legnagyobb bűne – az nem anyagi, hanem morális és erkölcsi természetű.
    Soha az elmúlt 30 évben nem volt ennyire kettészakadt az ország, ennyire teli indulattal és ilyen alacsonyan a közbeszéd színvonala. Miközben egyetértek azzal is, hogy történelmi lehetősége volt arra,hogy valami igazán sikereset, államférfihoz méltó dolgot vigyen véghez. Ehelyett 10 éve azt látjuk, hogy 1 szavas panelekben akarjuk a világot lefesteni ( IMF, Brüsszel, Soros, migráns, stb. ), két kézzel szórjuk az EUs pénzeket egy meghatározott körnek és a hatalmat betonozzák újra és újra.
  • Dani
    Kis kieg:
    Akik pedig Clooney-t fikázzák nagy hévvel, hogy miért ugat bele Mo. dolgába, az kifejezetten fájdalmas és szánalmas.
    Ugyanis ti azért ítéltek el egy embert ami ti magatok nem tesztek meg. Nem néztek utána a tényeknek de hangosan mutogattok.

    Clooney felesége nemzetközi jogra és az emberi jogokra szakosodott nemzetközi jogász, többek között védte Assange-t és Timosenkót.
    Ha feltételezzük,h talán ők ketten beszélgetnek is otthon, akkor talán nem vétek feltételezni azt, hogy a feleségének valós és hiteles tapasztalata / információja van a Mo-i helyzetről, amit nyilván megoszt a férjével, akinek történetesen a hangja messzebb elér mint a női aki “csak” egy egyszerű jogász.

    De,h még inkább “libsi” legyek:
    Nem zörög haraszt…hogy van az, hogy pontosan 10 éve mióta Viktor van, azóta támadnak minket állandóan?
    Hogy mindig van egy ellenség?

    Ring any bell???

  • Mézga Géza
    GDP Growth y/y
    Szlovákia Magyarország
    2019 2,4% 4,6%
    2018 3,9% 5,1%
    2017 3,0% 4,3%
    2016 2,1% 2,2%
    2015 4,8% 3,8%
    2014 2,8% 4,2%
    2013 0,7% 2,0%
    2012 1,9% -1,5%
    2011 2,9% 1,8%
    2010 5,7% 0,7%
    2009 -5,5% -6,7%
    2008 5,6% 1,1%
    2007 10,8% 0,2%
    2006 8,5% 4,0%
    2005 6,6% 4,2%
    2004 5,3% 4,8%
    2003 5,5% 4,1%
    2002 4,5% 4,7%
    2001 3,3% 4,1%
    2000 1,2% 4,5%
    1999 -0,1% 3,1%
    1998 4,1% 3,9%

    Forrás:
    countryeconomy.com/gdp/hungary
    countryeconomy.com/gdp/slovakia

    https://kiszamolo.hu/kelet-europai-statisztikak/

    Szerintem beszédes a fenti tábla is.
    A cikk sajnos ezúttal tele van csúsztatásokkal.
    Csak néhány érdekes szám, amit vagy nem ír le a Tisztelt Cikkíró vagy implicit = jelet rak melléjük is.
    szja: 18% és 36 % szja adókulcs = 15 % szja
    foglalkoztatottság: 55 % = 75 %
    munkajövedelmet terhelő adók: 34 % = 15,5 %
    Államadósság gdp arányában növekedés = csökkenés
    A hatékonyabb adóbeszedésről nagyvonalúan meg sincs említve.

    Kedves Géza, pont volt róla szó a cikkben: az emberek hanyatt esnek, hogy csökkent az SZJA, miközben azzal együtt nőtt az áfa, ugyanott vagy. Plusz az SZJA töredéke a munkabért terhelő adóknak, Magyarországon a HARMADIK legjobban adóztatott munnkabér alacsony jövedelemnél.

    Hatékonyabb adóbeszedés, miközben az összes plusz pénzt elverik szerbiai focira: még több adót szednek be, de semmivel nem csökkent az éves hiány.

    De már számtalanszor írtam róla.

  • Zzz
    Szerintem ha meg akarjuk érteni a helyzetet, túl kell nézni a számokon. A számok döntések eredményei. A döntéseket pedig emberek hozzák.Ebben az országban csak akkor lesz végre rendszerváltás ha végre elássák azokat akik már 30-40 éve a politikai gerincet alkotják. Eddig csak egymást váltva ki-ki a saját kommunizmusát építgette, mert ebben nőtt fel és nem ismer mást… komplett generáció és gondolkodásváltás kellene…részben ezért nem működnek a dolgok itt az EU közepén… egy konzervált despotikus ország fékevesztett és nem mellesleg szellemileg elmaradott vezetőivel nem lehet fejlődő gyarapodó országban gondolkodni… majd ha lesz elfogadható és lehetséges egy végtelenül ostoba ember milliárdossá tétele közpénzből, amikor nem lesz oké a repülőzés-jachtozgatás meg az a sok mocsokság amit ez elmúlt években elkövettek. Bűncselekmények aranyélet következmények nélkül erről szól a politika
  • Mézga Géza
    Kedves Cikkíró!
    Egy piac gazdaságban megfelelő tapasztalatokkal rendelkező országban, egyértelműen jobb megoldás egy többkulcsos progresszív szja adórendszer, ahol a lépcsők között max 1-2 %-ok vannak, hogy ne érje meg mindenkit a legkisebbre bejelenteni és nem fizetést emelni a hivatalos úton.
    Azonban egy olyan alacsony vállalkozói és püi kultúrával rendelkező ország esetén, mint a miénk, ez mint első lépés lényegesen jobb lehet, mint két a kulcsos, nagy lépcsővel. 15 éve, mindenki az alacsony kulcsban volt bejelentve és borítékban kapta a különbséget, feketén.
    Önnek nem kell kifejtenem, hogy ez hosszú távon mennyire káros az embereknek. Ezenfelül azt is érdemes figyelemben venni, hogy egy magasan képzett pályakezdőnél lehet, hogy pont ez a nettó plusz 50-70 ezer Ft a vízválasztó, ami miatt azt mondja, igen ebből lehet akár egzisztenciát építeni, ennyiért már pont nem megyek ki.
  • Mézga Géza
    Az ÁFA valóban nőtt 25-ről 27 %-ra. Igaz, közben a létfontosságú élelmiszerek ÁFA-ja 5 %-ra csökkent, hal, csirke, sertés, tejtermékek, tojás, éttermi kaja:) Amikor ezeket levitték pár hónapig valóban érződött némi árcsökkenés, majd lassan lenyúlták az egészet a vállalkozók. Ez kinek a hibája?
    Én nem szeretnék így semmilyen további ÁFA csökkentést! Általában minden termékből választhatsz olcsóbbat, drágábbat, annak arányában adózol. Csökkenjenek tovább a munkát terhelő jövedelmek, azok további munkát generálnak, a munkaerő hiány meg fizetésemelést. Valamiből be kell folyni zsetonnak, nincs tengerünk, nincs ásványkincs, nincsenek sikeres multi cégeink. Miért ne lehetnénk észt mintára IT kis-nagy hatalom? Egyetlen kiút az oktatás lenne, abba kéne beletolni a zsecát a stadionok meg mutyi helyett. Arra pártra szavazok, akik ennek megfelelő programot hirdetnek. Remélem lesz majd ilyen is..
  • Dr.T.
    A cikk egészét jellemzi, hogy ha a számok nominálisan jónak is tűnnek, akkor gyorsan megnézi térségi országokkal összevetve relatívan, és máris írja, nincs itt semmi látnivaló, hasonló a térséghez, annak átlaga, itt-ott kicsit alatta, itt-ott kicsit felette. Ez korrekt, a túlzó sikerpropagandát leleplezi.

    Rendben. De akkor miért nem nézzük meg pl. a 2004-2008 között időszakot is a térség országaival összevetve.
    Nagyjából idézném Tölgyessy urat Eötvös csoport előadás (youtube) 22:00-23:00 között.
    Ebben az időszakban az újonnan csatlakozó országok növekedési átlaga 4 év alatt 28% volt, az éllovas Szlovákia 36%. Magyarország 9% (és ahogy a kiszámoló írja, ez is komoly államadósság növekedés árán.)

    Ööööő, hogy is jött ki ez a négy százalék? Évente? Akkor Szlovákia évente 36%-ot nőtt??? Nagyon furcsák ezek a számok. Soha nem nőtt így Szlovákia. A valóság itt van: data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.KD.ZG?locations=SK

    Ja, és ezt írtam Szlovákia és Magyarország összehasonlításáról a kétezres években ezelőtt már nyolc évvel:

    https://kiszamolo.hu/gondoskodo-allam-kontra-piacgazdasag-magyarorszag-vs-szlovakia/

  • Dr.T.
    Kedves Kiszámoló!
    Nem évente volt 36%, hanem abban a kritikus 4 évben összesen. Ez évi átlag 7-8%. Nem olyan furcsa.
    (egyébként az előadó említ valamit, ami miatt ez nem egészen pontos, de a nagyságrendek stimmelnek)
    Nem az éves átlagok, hanem az újonnan csatlakozó országok átlaga négy éves időszakban.
    Egyébként mellékeltek SVK vs. HUN táblázatot pár komment-tel ezelőtt, számoltam egyet 2005-6-7-8-ra kb. kijött…2004 már öt év túl sokat nem számít.
    Nézd meg a videót (30 év rendszerváltásról szól), annak idején vezető (kormánykritikus) sajtó szemlézte. Tölgyessy hitelességét, felkészültségét általában nem szokták megkérdőjelezni, az említett számok több előadásban, kompetens környezetben előkerültek.
    Amúgy semmi támadás a cikk nagy részével egyetértek,sokat köszönhetek a blognak,de úgy gondolom ha egy ilyen összehasonlító cikkből ez a relatív leszakadás nem derül ki, az hiány.
  • Kiszamolo
    Kedves T, a magyar növekedés a cikkben is benne van. Mellékeltem a szlovák adatokat is.

    Mint írtam a cikkben, amit belinkeltem, Magyarország nagyon elszúrt mindent a kétezres években a kádárizmus fenntartásával, különösen Szlovákiával összevetve.

    A legalább ennyire szomorú, hogy az Orbán kormány ugyanezt folytatta.

    Meg kell nézni a számokat: https://kiszamolo.hu/kelet-europai-statisztikak/

    Az elmúlt 10 évben is egy tapodtat sem közelítettünk Csehországhoz és Szlovákiához, de legalább a Balkán közelített hozzánk.

    Az államadósság nem csökkent, ugyanolyan ütemben nőtt tovább, csak a gazdasági növekedés miatt csökkent GDP ARÁNYOSAN. Miközben évi 400 milliárdot spórol a kormány csak a nyugdíjrendszer felrobbantásával, amelyik pénz BORZASZTÓAN fog hiányozni már 15 év múlva is.

    Miközben 17 ország a 27-ből pozitív egyenleget ért el az államháztartásban, nálunk tavaly KÉTEZER MILLIÁRD forintot vertünk el év végén, hogy biztos veszteséggel zárjuk a tavalyi évet is.

    És a többi.

    Amit a szocik csináltak, gyalázatos volt. A baj az, hogy amit ezek csinálnak, illetve nem csinálnak, az csak a szocikhoz képest előrelépés, egyébként egy nagy nulla. Kádárizmus 2.0

  • Dr.T.
    Gyakorlatilag minden állításoddal egyetértek.
    A hivatkozott írások rendben vannak.
    Még egyszer mondom: csak jeleztem egy szerintem fontos hiányt, ha már készül egy jó részt kvantitatív jellegű összehasonlító cikk, ami folyamatosan él a nominális és relatív vizsgálatok eszközével, akkor ez is része a teljes képnek. Részemről ennyi, üdv.
  • Gábor84
    “Csak akkor az imperialisták támadták az országot, most Brüsszel meg a liberálisok, akkor minden rossz a CIA ügynökei miatt volt, most Soros ügynökök bomlasztják az országot”

    Ez a cikk legérdekesebb mondata, pontosan fordítva látom, az érvekre, más véleményekre totális zártságot a balliberális ellenzéki oldalon látom. Sőt annál is rosszabb, vitapartner helyett döntőbírók akarnak lenni, ha nem állsz be a sorba, jobb esetben csak maradi leszel, de inkább kirekesztő, náci, rassziszta stb. És inkább meglincselnek a képzelt morális alapon álló jóemberek mint hogy vitatkozzanak. A félelem hogy államhatalom közelébe jutnak a liberálisok és a szektás dolgaik mögé állami kényszerítő eszközöket is társíthatnak, sokkal nagyobb mint a költségvetési politika minőségének alakulásától való félelem. Ide jutottunk, a szabadságot akarják elvenni a magyaroktól a ballibek, a pénzünk már csak bónusz.

  • Dallamvonal
    Kedves Kiszámoló!

    Államadósság (GDP %): Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia átlagához képest 2002-ben 161%, 2010-ben 200%, 24% romlás az “elmúltnyolcév” eredménye. 2019-ben 166%, 18% javulás az “elmúlttízév” eredménye.
    GDP (current USD): Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia átlagához képest 2002-ben 77%, 2010-ben 56%, 29% romlás az “elmúltnyolcév” eredménye. 2019-ben 57%, 2% javulás az “elmúlttízév” eredménye.
    Oktatás (EUR): Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia átlagához képest 2002-ben 81%, 2010-ben 62%, 23% romlás az “elmúltnyolcév” eredménye. 2018-ban 62%, 0% változás az “elmúlttízév” eredménye.
    Gyermekáldás (Teljes termékenységi mutató): Csehország, Lengyelország, Románia és Szlovákia átlagához képest 2002-ben 107%, 2010-ben 84%, 18% romlás az “elmúltnyolcév” eredménye. 2019-ben 96%, 14% javulás az “elmúlttízév” eredménye.

  • Kiszamolo
    Dallamvonal, remélem te érted, mit írtál. 🙂
  • attilla
    A te kedves vezéred nemhogy nem válaszol a kérdésekre de még a kérdést feltenni sem engedi. Akkor ugyan hogyan lehetne vele vitatkozni??
  • akkormárénishadd
    Szia Kiszámoló,
    a magam részéről nagyon köszönöm a munkád, amelyben bizonyos, hogy vannak vitatható részek, de összességében mégiscsak egy kivételes áttekintést ad az “emútnyócév és az elmúttízév” mutatóiról. Azokkal szerintem ne foglalkozz, akik tudatos torzítást és manipulációt ordítanak, de azokkal se, akik amiatt siránkoznak, hogy jajistenem, nem vetted külön témaként górcső alá az autóértékesítést, a bányásztot meg a mittudoménmégmit. Utóbbiak vélhetően elfeledkeznek arról, hogy alapvetően ez blog, nem pedig egy elemző intézet, népes kutatócsoporttal megtöltött székházzal egy panorámás budai hegyoldali villában.
    Folyt.köv.
  • akkormárénishadd
    Legkevésbé pedig azokra kell időt vesztegetni, akik a korrupció tekintetében egyenlőségjelet szeretnének tenni a töketlen, tesze-tosza ballib kormányzatok és a “fiúk” közé. Akkoriban Hagyó (akit ugye később leültettek) Nokiás doboza, a szintén leültetett Zuschlag 72 milliós csalása (aminek nagyobb részét visszafizette, illetve leülte a börtönbüntetését is), meg a BKV fénymásolóinak 20 milliós felülvizsgálati szerződése verte ki a balhét – ma szintén 20 vagy 70 milliós tételekről beszélünk?
    A 4-es metró építésénél biztos, hogy egy jóval nagyobb tételt síboltak el, azért vicces, hogy az erre mutogatók mintha nem is hallottak vlna arról, hogy volt azóta egy klassz metrókocsi-felújíttatású projektünk, aminek keretében sikerült csillió forintért kapnunk 30 évre olyan műszaki fejlettségű szerelvényeket, amilyenhez hasonlóakat épp leselejtezni szoktak boldogabb országokban. Folyt. köv.
  • Dallamvonal
    Kedves Kiszámoló!

    A feleségem is mindig azt mondja, hogy érthetetlen vagyok :-).
    Szóval államadósság 2002: Csehország 25,9%, Lengyelo. 41,8%, Románia 24,8%, Szlovákia 45,3%. Ők a kontrollcsoport, mindig őhozzájuk hasonlítok, hogy csak almát almával mérjek össze, így kirajzólódnak a tendenciák. Átlaguk 34,5%. Magyarország 55,6%, ez 161% a kontrollcsoport 100%-ához képest.
    Államadósság 2010: Csehország 37,4%, Lengyelo. 53,1%, Románia 29,6%, Szlovákia 41%.Átlaguk 40,3%. Magyarország 80,6%, ez 200% a kontrollcsoport 100%-ához képest. A 2002-es 161% 2010-re 39-cel növekedett 200%-ra, ez 24%-os növekedés, évente 3%-kal rosszabb volt a szocialista kormány teljesítménye, mint a környező országok kormányaié.
    Sajnos nincs elég karakterem a mostani kormányra, de ugyanez a logika: évente 2%-kal jobb volt a fidesz-kormány teljesítménye, mint a környező országok kormányaié.
    Így érthető?

  • hogy nem látja ezt mindenki
    Most már sokkal jobban érzem magam, hogy így belőtted a viszonyítási pontokat.
    Ha ezek a számok jók, akkor gratula a kormánynak, hogy 10 év 2/3-os kormányzás után, az említett 3150 milliárdos nyugdíjvagyon plusz az évi 320-500 milliárdnyi manyup befizetés felélése (tehát a jövő felélése) után, az egyik legnagyobb EUs támogatások felvétele után sikerült a 4-ek GDP átlaga 56%-áról kemény 57%-ra felzárkózni. Azta. Oktatásban kemény 0%-ot sikerült behozni a 62%-ból, és gratula, hogy államadósságban 200% helyett 166% ra sikerült lejönni hozzájuk képest. 2/3-dal, amivel bármit megcsinálhattak volna, és a manyup pénzekkel.
    Mi jönne ki, ha a manyup feléléssel korrigálnánk a számokat?
    De a lényeg nem ez: Aki lop, mennie kell. Aki egyfolytában a hatalma bebetonozásán ügyködik, mennie kell. Aki a demokrácia felszámolására tör, húzzon el először is, minden más csűrés-csavarás azután jön
  • attila
    Bár tudom hogy a hívőket nehéz meggyőzni bármiről ami esetleg megingathatja a hitüket, de én azért megpróbálom. Szóval ha engem 20 másodperccel előbb indítanak el egy 10 körös versenyen, akkor te hiába mész minden körben 1 másodperccel jobb időt, a végén mégis én fogok nyerni és én állok a dobogóra. Sőt még arra is lesz időm hogy az utolsó körben lassítva a közönségnek integessek. 😉 Igazából írhattad volna azt is hogy az elmúút 10 évben mi az usánál is nagyobbat emelkedtünk, tehát nyilván jobban csinálunk valamit mint ők.( a vezír is célozgatott már erre 🙂 ) Ha csak a valóság egy részét ragadod ki és azt elemzed akkor abban a kiragadott részletben más lesz a valóság mint az egészben 😉 Az adott országok ugyanúgy minket figyelnek mint ahogy mi őket, ha látják hogy a magas államadósság ellenére nem történt katasztrófa akkor ők is bátrabban költenek…
  • Dallamvonal
    Kedves Mindenki!

    Ezek csak számok, mindenki győzze meg magát:
    docs.google.com/spreadsheets/d/1_KomEikDR6JGNFHyCbDqDP6eTinC1sYO0pF2f_QXSfk/edit?usp=sharing

    Sok szeretettel!