Sokan kérdezitek, hogy mit csináljatok a megtakarításotokkal, mert féltek, hogy a kormány beborítja a forint árfolyamát.
Egyrészt erre célozgatnak, mióta hatalomra kerültek, hogy jó lenne, ha az egész ország egy kínai szintű összeszerelő-üzem lenne, ennek akadálya szerintük a túl magas forintárfolyam.
Másrészt éppen a napokban fejezte ki az elégedetlenségét a kormány a bankok devizahiteles-mentés iránti elszántságával szemben és fenyegette meg a bankokat, hogy akkor majd ők jól kitalálják mi legyen. Ennek határideje november elseje.
Ez a tény önmagában erős forintgyengülést vetít előre, a végtörlesztés idején, 2012 év elején 320 forint fölé szaladt az euró árfolyama. Pedig az csak a devizahitelek egy részét érintette és az MNB biztosította a bankoknak a végtörlesztés miatti devizaszükséglet 60%-át. (Erről itt írtam.)Ha a kormánynál elgurul a gyógyszer és egy huszáros vágással akarja megoldani a kérdést, ennél sokkal nagyobb gyengülés is elképzelhető lehet. Márpedig közel a választás napja...
Úgyhogy kockázat van bőven, ami nem teszi alaptalanná a kérdés felvetését.
Azonban ezzel szemben ott van a rengeteg költség, például a meglévő betétek felbontása miatti veszteség, a pénzkivétel költsége (0,6% tranzakciós adó), a pénzváltás komoly költsége, az euró alacsony kamatozása, idehaza a drága eurós utalás, eurós pénzkivétel költsége és a többi kiadás.
Arról ne is beszélve, hogy mi lesz akkor, ha mégsem borul be a forint, vagy éppen ellenkezőleg, a következő pár hónapban visszaerősödik? Ne felejtsük el, tavaly augusztusban 270 forint alatt is volt az euró árfolyama, de tavaly október elsején is csak 271,6 forint volt az árfolyam. Egy 300 forintnál történő átváltás esetén elveszítjük a pénzünk 10%-át, ha az árfolyam visszaesik erre a szintre.
Mit lehetne ilyenkor tenni? Biztosítást kell vásárolni a forint árfolyamgyengülése ellen.
Ennek egyik módja a certifikát vásárlása.
A certifikát egy olyan tőkeáttételes pénzügyi termék, ami mögött egy nyersanyag, részvény, részvényindex, vagy devizapár áll és a certifikát ára ennek a mögöttes terméknek az árát követi le.
Ha veszünk egy eur/huf certifikátot, akkor annak árfolyama leköveti az euró és a forint árfolyamát. Vagyis anélkül tudjuk bebiztosítani a forintunkat az árfolyamesés ellen, hogy az egészet át kellene váltanunk euróra. Ugyanis pont annyit fogunk nyerni a certifikáton, amennyit bukni fogunk a forint gyengülésén, így a végén a pénzünknél leszünk. Természetesen fordítva is: annyival fog kevesebbet érni a certifikátunk, amennyivel esetleg erősödik a forint az euróhoz képest. De ezt a pénzt szintén elbuknánk, ha átváltjuk a forintunkat euróra.
(A certifikátoknál, mint minden határidős devizaterméknél, a két deviza kamatkülönbségét is figyelembe kell venni, ezért ezek változása is befolyásolja az árat. De ezzel a kamatkülönbséggel akkor is szembesülünk, ha forint helyett euróba tartjuk a pénzünket, úgyhogy most ennyivel egyszerűsíteném a kérdést. Szintén kis mértékben befolyásolja a mögöttes termékek volatilitása és a finanszírozási költség, de ennyi egyszerűsítést engedjetek meg, mert ezek nélkül sem túl egyszerű megérteni. A jelenlegi ügy szempontjából ezek nem lényeges kérdések.)
A certifikátokat a részvényekhez hasonlóan tudjuk megvenni és eladni. Ehhez nyitni kell egy olcsó és jó helyen egy értékpapír-számlát. Jó hely az, ahol kicsi költség mellett a lehető legtöbb értékpapírt eléred, valamint számos irodája van az országban, ha be kell menned aláírnod. Erről már itt írtam. Ott a KBC Equitas jött ki minden tekintetben a(z egyik) legjobb lehetőségnek. Ezért most is a náluk elérhető lehetőségeket mutatom be, de természetesen érdeklődj a saját brókercégednél is, hátha olcsóbb, vagy nagyobb a kínálata.
Tehát, ha még nincs, nyiss egy értékpapír-számlát, amin tudsz kereskedni. Ezt sajnos csak személyesen tudod megtenni a törvényi előírások miatt, az online felületeken csak előrögzítik az adataidat. Ezért nem mindegy, hogy a városodban van-e kirendeltsége a kiválasztott cégednek, vagy Budapestre kell ezért utaznod.
Ezután töltsd fel a számládat pénzzel, forinttal, vagy euróval, attól függően, hol akarsz vásárolni. A brókercégek szükség esetén átváltják a pénzed, de ezt ritkán úszod meg 1%-os költség alatt. Ezért érdemesebb a megfelelő pénznemet befizetni, ha megteheted.
A brókercéged online felületén már csak ki kell választanod a neked megfelelő eur/huf certifikátot a megfelelő darabszámban és meg kell azt venned.
Na ne aggódj, leírom, mit hol keress és mire figyelj. 🙂
Az első, hogy döntsd el, hogy a forint gyengülése, vagy erősödése ellen akarod magad bebiztosítani? Ha "long" eurhuf certifikátot veszel, akkor az euró erősödése (vagyis a forint gyengülése) ellen veszel biztosítást akkor megy fel a certifikát árfolyama, ha gyengül a forint, ha "short" certifikátot választasz, akkor az euró gyengülése (forint erősödése) ellen biztosítod be magad. Nem mindegy, figyelj oda!
A második, hogy hol szeretnéd megvenni a certifikátot? Bár lehet kapni a magyar tőzsdén is, de idehaza mondhatni brutális a vételi-eladási árfolyam-különbözet, ami neked egy garantált költség. Ezért inkább érdemes szétnézni a német piacon, ugyanazt megkapod sokkal olcsóbban. (Kisebb árréssel.)
Minden certifikátnak van egy kiütési pontja, amit ha elér az árfolyam, a certifikát megszűnik. Ha van maradványértéke, azt kifizetik, ha nincs, akkor ennyi volt.
Ez az eur/huf certifikátnál logikusan az euró forintárfolyamához van kötve. Te választod meg, hogy hol legyen ez kiütési pont (Illetve azt választhatod meg, melyik terméket vedd meg.)
Minél közelebb van a kiütési pont a jelenlegi árfolyamhoz, annál nagyobb a tőkeáttétel, vagyis annál kevesebb certifikátot kell megvenned, hogy lefedezd a pénzed. Viszont annál nagyobb a veszélye, hogy egy átmeneti erősödés kiüti a "biztosításodat".
Ha viszont jó messze rakod a kiütési pontot, akkor alacsony lesz a tőkeáttétel, vagyis a pénzed egyre nagyobb részéért kell certifikátot venned.
Nézzünk két példát:
- Ma 294.85 forint egy euró. Ha biztonsági játékos vagy, 275.55 forintos kiütési árat választasz. Ekkor a német tőzsdén kapható certifikátok közül egy 12,515 tőkeáttételű, Deutche Bank által kibocsátott certifikátot választasz, aminek a vételi ára 8,06 euró és ha eladni akarnád 8,01 eurót kapnál most érte. Egy certifikát 8,035 eurószor 12,515=100,55 eurót fedez le.
10 millió forintodat szeretnéd lefedezni, hogy ne bukj, ha a forint gyengül az euróval szemben. Ez 33.915 euró. Tehát durván 339 darab certifikátot kell venned. Ennek ára 339×8,06=2732 euró. Ennyit kell befektetned a biztosításba. Figyelem! Ezt (illetve az aktuális értéket) visszakapod, amikor eladod a certifikátjaidat.
Amit nem kapsz vissza, azok a költségeid: Adás-vételi árfolyam-különbség: 339×0,05 euró=16,95 euró.
A KBC díja vételnél 0,45%, eladásnál szintén 0,45%, vagyis 2732 eurószor 0,9%=24,58 euró
Vagyis az összes költsége a biztosításodnak: 41,53 euró. Ez a 10 millió forintra vetítve 0,12%. Természetesen ehhez még vedd hozzá, hogy 2732 eurót, a pénzed mintegy 8%-át át kellett váltanod, ki kellett venned a bankból, nem kapsz rá kamatot, stb. (A tőkeáttétel miatt a certifikátnak is van egy saját finanszírozási költsége, ezt a kibocsátó tudja megmondani, mennyi.)
De ez még mindig kevesebb, mint a betétfeltörés, pénzkivétel, átváltás-visszaváltás, utazás, stb. összes költsége.
A biztosításod pedig mindaddig él, amíg egyszer el nem éri az euró árfolyama a kiütési árat, a példánkban a 275,55 forintot. (A certifikát lehet lejárat nélküli, vagy dátumhoz kötött, a példákban lejárat nélküli certifikátok és azok árai vannak.)
De nézzünk egy másik példát, ahol merészebben 286,89 forintnál húzzuk meg a kiütési árat. Ekkor a tőkeáttétel már 27,62, az ár pedig 3,68 és 3,64 euró.
Ilyenkor egy certifikát szintén 101 eurót fedez le, de csak 3,68 euróba kerül. Vagyis a 339 certifikát megvételéhez csak 1248 eurót kell befektetni, a kereskedési költségünk is arányosan kevesebb lesz.
Vagyis a pénzünk 3,37%-áért certifikátot véve 0,06%-os költség mellett bebiztosítottuk magunkat a forint gyengülése ellen mindaddig, amíg egyszer el nem éri a 286,89 forintot az euró árfolyama, mert akkor megszűnik a termék.
Úgy gondolom, ez egy megfontolásra érdemes lehetőség. De nagyon kérlek, mielőtt belevágsz, olvass utána alaposan és legyél biztos benne, hogy pontosan tudod, mit csinálsz. Ha kell, kérd a brókered segítségét, akár lépésről-lépésre. A cikk NEM pénzügyi tanácsadás és sok információt nem tartalmaz. A certifikáton bukni fogsz, ha az árfolyam nem a te várakozásod szerint alakul, bár a legtöbb amit bukhatsz, az a befektetett tőkéd.
Köszönöm a KBC Equitas segítségét, akik megint készségesen fogadtak és mindenben a segítségemre voltak. Ha náluk akarsz számlát nyitni, itt megteheted.
Hamarosan újra indul a hat alkalmas Kiszámoló Akadémia, ahol mindent megtanulhatsz a pénzügyek alapjairól 25 ezer forintért. Részletek itt.
Ha szeretnél további írásokat olvasni a pénzügyekről, kattints ide, ha követnél a facebook-on, hogy ne maradj le egy írásról sem, akkor ide, ha pénzügyi tanácsadás kell, akkor pedig ide.
Ez sima FX trading, csak nem te huzogatod a stop loss vonalat hanem a certifikat megvasarlasakor irod be. Szerintem ez nem jobb/kisebb kockazatu mint csak siman nyitni egy forex szamlat es azzal megcsinalni ugyanezt.
En nem birnam ezt csinalni
Az elve hasonló, talán kényelmesebb, de természetesen nem az egyetlen lehetőség.
Ha jól értelmezem a dolgot, certifikátot kétféle ember vesz. Az egyik, aki spekulál, ő kockáztat és nyerhet, de bukhat is. Őt lehet egy FX traderhez hasonlítani. A másik ember, aki lefedez vele egy ellenkező ügyletet. Ebből indult ki az egész cikk. 😉 Ennek a második típusnak relatíve kis költsége lesz a dolgon, amit a certifikáton bukik, azt megnyeri a másik pozíción.
Tehát, aki nem spekulál, hanem ezzel az ügylettel fedez valamit, annak ez nem feltétlenül egy kockázatos akció.
Persze ettől még ezt is ésszel kell csinálni...
Igazából a certit is spekulációra használják főleg, de erre is alkalmas.
Ennel bonyolultabban mar nem is lehetne devizapozit nyitni. Minnel tobb kezen megy at a pozi, annal tobbe fog kerulni (nem csak a kotesdij miatt, hanem csunyan lehuzzak az embert a swap pontokkal is). Amit leirtal, az alapbol 2 szolgaltaton megy at azaz a default risk is nagyobb. Nem egyszerubb egy normalis trading platformon, mint pl. az IB 2-5 filleres spread-el nyitni egy devizapozit? Nem egy bank, ezert nem kenyeztetnek el a carry-vel, de a certiknel is lehuzzak az embert ugyanugy, hiszen ebben van nekik az igazi penz. Pontosabban volt, 4% alatti kamatnal mar a swap pontokkal sem lehet nagyon buveszkedni...
Ez egy lehetőség, mint írtam.
Ilyesmivel kb. hány forinttól éri meg vesződni?
Alternatív megoldás: én most veszek a forintjaimért tartós dolgokat. Korábban inkább gyűjtögettem, de idén már túl vagyok 2,3M-ért családi lakástöredéken, kb. 600 ezerért bútoron (nem ugyanabba a lakásba) és 300 ezer egyetemi tandíjon (amire nem vagyok rákényszerülve, de mindig is el akartam végezni)... Az év közepe felé ez még inkább csak szerencsés egybeesés volt, de mostanra szándékosan az alacsony betétkamatok, magas banki költségek és a cikkben kitárgyalt árfolyamkockázat miatt csinálom. (Állampapírban érhetnék még el tűrhető hozamot, de választás előtti évben az államnak pénzt kölcsönadni - NEM!)
A certifikátok mennyire likvidek? A kibocsátó pl.: Deutche Bank veszi meg, ha el akarjuk adni, illetve adja el, ha meg akarjuk venni? Vagy inkább úgy, mint a részvényeknél?
A kibocsátó árjegyzőként is működik, tehát kitesz egy jó adag vételi és eladási ajánlatot, aztán ehhez képest még szűkíthetik a rést az eladók és a vevők.
Megjegyzem, ez is vicces, mert erstés certiknél nyitás után és zárás előtt egy ideig nem szokott lenni árjegyző, ezért aztán volt amikor valami nagy pánik idején reggel teljesen irreális áron adták-vették, mert már az aznapi várakozások is benne voltak, és ez ment amíg meg nem jelent az árjegyző.
Szia!
Csak egy aktuális tipp: lejárt a betétem és mondta az ügyintéző,hogy csilliárdmillió forint tranzakciós adót és kp felvételi díjat kell fizetnem.
Mindketten elszörnyülködtünk az összegen,mire közölte,hogy van egy kiskapu:átutalja az összeget egy meglévő értékpapír szl-ra,és máris mentesülök a tr illeték alól.
Nem tom meddig működik a dolog,de tény ,hogy nálam működött.
Persze, mert az is a saját neveden van, ezért nem fizettél tranzakciós adót. De mennyivel vagy előrébb?
144 000,-Ft-al pontosan.
Tudtommal sajnos a stuttgart boerse-s eurhuf long certifikátok sajnos aránytalanul (kamatkülönbözethez képest)magas finanszírozásban vannak. Egy hét alatt 40-50 fillért emelik a k.o. árat, ami egy hónapban 1,5-2 ft-ot jelent. certire átszámolva 0,50-0,60 euro kidobott költsége van ezeknek az eurhuf long certiknek, átszámolva 339*0,50 euro, azaz jelen példában nézve havi kb 50 ezer ft.
evvel szemben forex oldalon ugyanez a pozi méret kb 0,34 lot, és a havi finanszirozási költsége kb 60 fillér, azaz 34 000*0,6= kb 20 ezer ft / hó
Eurhuf short certiknek meg sajnos olyan kevés a a többlete, hogy a k.o. ár kb havi 10 fillért javul, egy jobb forex oldalon ez 50 fillér...
összesítve a tapasztalatom szerint forex oldal megfelelőbb ilyen jellegű lefedezésre, ráadásul egy 0,5 %-os marginnál (200szoros tőkeáttétel) elég 50 ezer ft fedezet + amennyi ráhagyást szeretne vki.
Kivancsi vagyok hanyan ertettek ezt meg. Nem beszelve azokrol, akik nem ertettek, de megcsinaljak, mert itt valami "biztonsagos befektetes van vagymi" es ha megegetik magukat, mert rosszul csinaltak, akkor a cikk iroja lesz a gonosz.
Te honnan szeded ezeket a HUF arfolyamokat?
274 alatt nem volt a HUF 2012 soran egy percet sem.
finance.yahoo.com/echarts?s=EURHUF%3DX+Interactive#symbol=EURHUF=X;range=2y
Imádom az ilyen hozzászólásokat! 😀
És a kamatadó amit a deviza nyeresség után kell fizetni?
Azt hogy, hol lehet ellenőrizni, hogy ezek a certik mennyire likvidek? Mert hiába fedezem le az ügyletet elvben, hogy ha élni akarok is vele, akkor nem tudok.
Korábban certiztem, én spekulációs célból, de azt kell mondjam, nem egy jó megoldás spekulációra, de fedezetre sem.
Az első fő gond vele az az, hogy a tőzsdei nyitva tartás rövidebb, mint a deviza piaci nyitva tartás. Emiatt a kockázatkezelés stop lossal nem működik, mert hiába állítod be, hogy eladja egy bizonyos szinten, ha az esés tőzsdei időn kívül történik, ami igen gyakori, akkor másnap nézhetsz, hogy buktad a pénzed nagy részét.
A másik fő gond az a kiütés, ugyanis ha fedezeti célból vettél certit, és azt kiütik, akkor gyakran az új certi csak egy átfutási idő után lesz elérhető (van hogy több van eleve, akkor nem, de egyszerre nagy változásoknál sokat kiütnek), ezért aztán ha közben korrigál az árfolyam, máris buktál a lefedezendő befektetéseden, hiszen nem volt éppen fedezve a deviza kitettség.
Ezek miatt (is) szerintem jobb megoldás egy opciós vétel/eladás adott árfolyamon.
Nincs tőkeáttétel, nem kell a pénzed egy részét átteni máshová (csak az árat kell kifizetni, de az fix), és csakk akkor hívod le,ha szükséges.
Hanyerőben vagy le sem kell hívni,tehát nem lesz a műsiloldalon veszteség (csak a fix költség van), éppen a legmegfelelőbb potenciális veszteség fedezetére szerintem
Mekkora a tőkeáttétel azoknál a certifikátoknál, amiket említettél?
Valami azt súgja, hogy ez a tanács számomra - és más olvasók számára - használhatatlan. Nem azért, mert kevés a megtakarításunk, és nem érné meg ez a certifikát, hanem mert ez az "átlagfogyasztónak" legalább olyan bonyolult termék, mint a devizahitel, a unit linked stb.
Néha az az érzésem, hogy ezt a sok "firlefrancot" a pénzügyi guruk találják ki a saját maguk szórakoztatására, mert a sima betét/hitel körforgás túl uncsi nekik. 🙂 De jó volt az ősembernek, neki a barlangban még betét/hitel se kellett...
Szóval valami egyszerűbb megoldás nincs?
Pont ugyanerre gondoltam 🙂
Van erre mas megoldas is, nekem legalabbis jol mukodik, hogy egyszerubb-e vagy jobb-e azt nem tudom de a szakerto urak majd ugyis megmondjak itt. Ha forintgyengulesre szamitasz, a penzed egy reszet tarthatod olyan befalapokban amik mogott pld europai reszvenyek/kotvenyek vannak (vagy barmely mas regio ha nem hiszel az europai piacokban). Meg ha forintert is veszed, az ilyen alapok elegge ki vannak teve az euroarfolyamnak, es nagyjabol kovetik is az EUR/HUF valtozasokat. Magyarul, ha a forint esik, az euros alapjaidnal jo esellyel arfolyamemelkedest fogsz latni, fuggetlenul az europai piacok aktualis teljesitmenyetol.
Szia!
Nem kicsit amatőr vagyok a devizakereskedelemben, de most egy ösztöndíj miatt (szerencsére) érint a dolog. Tartok tőle, hogy az első hibát már elkövettem ott, hogy vakon megbíztam a bankomban. (Magnet) Az euró számla semmit nem kamatozik, hiába van rajta több ezer euro, viszont havi 1 euro kezelési költséget levonnak. Aztán amikor átvezettem a forint számlára némi pénzt, azt vételi árfolyamon tették meg és nem középárfolyamon. Ez normális? Mindenhol így megy?
Mert emiatt azon a következő lépésen gondolkoztam, hogy a maradékot kiveszem kp-ban, ha mondjuk 310 körül lesz az euro árfolyam beváltom akkor pénzváltóban. Nem tudom ez működik e.
De ha jól értem, akkor erre is vehetek egy certifikátot, mondván, hogy forintgyengülésre játszok. Vagy semmit nem értettem?
Lekötni nem lehet arról a számláról azt az eurót? Nyilván nem kapnál rá eget verő kamatot, de a kevés is jobb a semminél. A certifikáttal pedig az általam felvetett okokból könnyen bukni lehet.
(Egyébként nem tudom van-e még, egy időben Budapest Euró Pénzpiaci Alapot vettem, Ft-ban lehetett venni, viszont euróba fektetett, így árfolyammozgáskor annak megfelelően mozgott az árfolyama. Nyertem is nem keveset a vétel és az eladás között.)
Ha valakinek van egy 5M yenes devizahitele és fél attól, hogy elszalad a yen árfolyama (bár most egy jóideje lefele megy 3,2-ről 2,2-re...), akkor lehet venni huf/yen alapú certifikátot is, hogyha attól félek, hogy újra 3 ft lesz egy yen? csak kérdezem.
Azt hiszem, majdnem megértettem, de csak majdnem 🙂 Szóval "10 millió forintodat [ami most kb. 33898 euró] szeretnéd lefedezni, hogy ne bukj, ha a forint gyengül az euróval szemben. [...] Tehát durván 339 darab certifikátot kell venned. Ennek ára 339×8,06=2732 euró." Ha ezek után gyengül a forint és mondjuk 320 forint lesz egy euró, akkor a 339 darab certifikátom nem 2732 eurót fog érni, hanem - mennyit is? Jól tippelek, hogy 5380 euró körül kell lennie, hogy az árfolyamveszteséget kompenzálja (320-as árfolyam mellett a 10 millió HUF már csak 31250 EUR, szóval 2648 EUR-t bukok, ennyit kellene visszahozni a "biztosításnak"). A 2732+2648-ból jön ki az 5380.
kiszámoló szerint alig vannak devizahitelesek (0.4%), mégis most attól kell félni, bedöntik a forintot. És ezt így hogy?
Elrontottam, 0.8%
"Nos, a helyes megfejtés a 2013 június végi adatok alapján 35.520 darab hitel. Ez a 4,39 milliós teljes magyar lakásállomány igen combos 0,8%-a, vagyis minden 125. lakás érintett a dologban. (Adat például itt, lakásállomány itt)"
A BEDŐLT lakáscélú devizahitelek arányát kevered össze a devizahitelek számával és összegével.
De ha elolvasod a cikket, rájössz.
@rolldog @f-peti
Úgy néz ki hogy a legtöbb brókercég teljesen vagy részlegesen felszámolta az eurhuf short után adott swap pontok jóváírását. Nem igazán értem hogy mi az oka ennek, mivel au eurhuf kamatkülönbsége még mindig ugyanannyi mint néhány hónappal ezelőtt. Érdekesség hogy a lengyel alapkamat bár hajszálnyival a magy felett van, mégis az eurpln shortra még mindig ugyanúgy fizetnek swap pontokat. Van esetleg valakinek valami ötlete az okokkal kapcsolatban ??
@attila Illetve egy másik megjegyzés, mennyire szokványos az hogy egy brókercég egy nyitott pozícióra alkalmazza az új swap kondíciókat ??