Az amerikai ingatlanpiacon is nagy árrobbanás történt. Hiába emelkednek a hitelkamatok (egy átlagos hitel havi törlesztője már 200 dollárral magasabb, mint egy éve, az átlagos kamatláb 4,2%-ra nőtt), ha egyszerűen a kínálat töredéke a keresletnek. Januárban összesen 923 ezer eladó ház volt az egész Egyesült Államokban a Zillownál, ez a mindenkori legalacsonyabb érték, mióta rögzítik a statisztikákat. Ez a szám bő 40%-kal kevesebb, mint 2020 elején és 19,5%-kal kevesebb, mint 2021 januárjában Valami nagy dolognak kell történnie, hogy ne nőjenek idén is akár 10%-kal az árak.
A nagy kereslet a hitelállomány növekedésén is meglátszott, 2021-ben ezer milliárd dollárral nőtt a lakosság hitelállománya, az utolsó negyedévben 333 milliárd dollárral. Ilyen mértékű éves és negyedéves növekedés utoljára 2007-ben volt. A jelzáloghitelek állománya kevés híján elérte a 11 ezer milliárd dollárt 2021-ben.
A medián házár elérte a 365 ezer dollárt országosan, soha nem voltak még ilyen drágák az ingatlanok az USA-ban.
Az amerikaiak 70%-a szerint most rossz a piac a vásárláshoz és csak 25% szerint érdemes most vásárolni. Tavaly ilyenkor 37% tartotta rossz ötletnek a vásárlást és 52% szerint érdemes volt vásárolni.
Nem csak az ingatlanárak, a bérlés is expressz sebességgel drágul az Egyesült Államokban, országosan 14%-kal egy év alatt, de nagyon sok nagyvárosban 30% feletti a bérleti díj drágulása. Az ok: egy év alatt 1,48 millióval több háztartás jött létre, a gyerekek el akarnak költözni a szülői házból, szobatársak külön lakást szeretnének és így tovább. Gyanítom, az állami pénzöntés hatása ebben is benne van, hirtelen sokan érezték magukat gazdagnak egy különálló ingatlan bérléséhez. Szintén sokan kiszorulnak az ingatlanpiacról a sok éve tartó drágulás miatt, az ő keresletük is hozzájárul a bérleti piac dráguláshoz. A járvány alatti árbefagyasztás is indukálja az áremelkedést, a tulajdonosok most akarják behozni azt, amit buktak az állami árszabályozás miatt.
Az Egyesült Államokban is probléma a tanárhiány az alacsony fizetések, sok stressz, iskolai lövöldözések és egyéb problémák miatt. Egy tanár átlagfizetés 65 ezer dollár felett van évente, ami több, mint a szakmunkás minimálbér, de ott nem is ahhoz mérik magukat, ezért nagy az elvándorlás.
A drog túladagolás évente ezer milliárd dollárjába kerül az Egyesült Államoknak. Ebben az elveszett életévek gazdasági hatása, az egészségügyi többletkiadás és a drog miatti bűnözés költsége is benne van.
A nagyszerű januári amerikai munkaerő-piaci adatokat picit árnyalja az a kép, hogy a versenyszférában 300 ezerrel kevesebb állás volt, viszont az állami alkalmazásban lévők száma 768 ezerrel nőtt, így jött ki a vonzó majdnem félmilliós új állás értéke.
Az angliai Tesco vezérigazgatója szerint az élelmiszerárak várhatóan 5% körül fognak nőni tavaszig. Mivel Angliában közel megduplázódtak a lakossági energiaárak a közelmúltban, ez nagyon rossz hír azoknak, akik a fizetésük nagy részét rezsire és élelmiszerre költik.
Az angliai jegybank már 7,25%-os inflációt vár áprilisra, sokkal többet, mint néhány héttel korábban. Fel is emelte az alapkamatot 0,5%-ra. Na, ez ki is verte sokaknál a biztosítékot, 7% feletti inflációnál fél százalékos alapkamat maga a világvége, összeomlás, a háztartások hitelválsága, az elhibázott válságkezelés netovábbja. Ennyire beteg a helyzet és ennyire nehéz lesz visszaemelni a kamatokat valami értelmezhető szintre.
A FED és az angliai jegybank is idegesen figyeli a fizetések emelkedését. Az amerikai fizetések 5,7%-kal nőttek éves alapon, ami még mindig nem éri el az éves inflációt sem. A gond a gyorsuló ütemmel van, attól tartanak, hogy beindul az ár-bér spirál.
Az angliai jegybank elnöke, Andrew Bailey nyilatkozott egy érdekeset a bérekkel kapcsolatban, kapott is érte a munkavállalóktól: "Nem azt mondom, hogy senki ne kapjon fizetésemelést, de jó lenne korlátot szabni a béralkuknak, mert könnyen kikerülnek a kontroll alól a bérek." Némileg felkapták a vizet ezen a kijelentésen a szakszervezetek. 🙂
Az európai jegybank továbbra sem veri le a poharat, hogy valamit csináljon az infláció miatt, talán(!) decemberig felemelik a -0,5%-os kamatot 0% százalékra. Ennyire telik tőlük, na. (De még ez sem biztos.) Nem akarnak kapkodni a drágák, nem hisznek az ilyesmiben, az adatvezérelt döntésben hisznek, jelentsen ez bármit is. Az európai jegybank elnöke szerint nem hogy kamatemelés nem lesz idén valószínűleg, de még a kötvényvásárlást sem vezetik ki teljesen.
Közben a német jegybank elnöke "jóval 4% feletti inflációt" jósol 2022-re és miután finoman letöketlenezte az európai jegybank vezetését, arról értekezett, hogy sokkal kisebb a kára annak, ha túl korán lépnek, mint ha túl későn.
A német ipari termelés csökkent decemberben és még mindig 5,5%-kal alacsonyabb az értéke, mint 2019-ben. A német gazdaság csak 2,8%-kal tudott nőni 2021-ben, szemben például a francia 7%-kal, most üt vissza, hogy a gyártásra szakosodtak a német cégek, amit leginkább sújt az alapanyaghiány és egyéb problémák.
A kínai export 29,9%-kal nőtt 2021-ben, ennyit arról, hogy az áruhiány okozta a hatalmas inflációt. Nem, a rengeteg plusz pénz a rendszerben okozta a megugrott keresletet, s a megugró kereslet okozott áruhiányt.
Biztos sokan vagytok, akik álmatlanul forgolódtok, hogy ki lesz Uganda következő jegybank elnöke. Nektek itt egy cikk a lehetséges jelöltekről. 🙂
1274 milliárd forintba került nettó összegben tavaly az államadósság finanszírozása, aminek az összege várhatóan tovább fog nőni idén az emelkedő kamatok és ezzel párhuzamosan emelkedő állampapír-hozamok miatt. Az államadósság mértéke durván megugrott az elmúlt két évben, ez áll a magas finanszírozási költség mögött elsősorban.
Tizenháromból tizenhárom hosszabbítót ítélt a Fogyasztóvédelem alkalmatlannak és tűzveszélyesnek, itt a lista.
Mint kiderült, az MNB vagyonának alapítványokba való kimentése (ahol ugye úgy gondolták, hogy majd "elveszíti közpénz jellegét") szúrta az Unió szemét és már tavaly vissza kellett volna venni az így kiszervezett pénzt az MNB mérlegébe. Ez most derült ki egy uniós dokumentumból. A kormány ígérete szerint idén, de legkésőbb jövő év közepéig ez meg is fog történni.
Tavaly 351 lopott személygépjárművet köröztek, 15 éve még közel 7500 ellopott járművet tartottak nyilván egy év alatt.
Újabb három hónapra befagyasztották az üzemanyagok árát, az abból származó veszteséget továbbra is a benzinkutaknak kell állni. Ma már 50 forinttal olcsóbb a gázolaj átlagára, mint a piaci ár alapján lennie kellene.
A forint továbbra is gyenge maradt, a hét végére megint 357 forintot kell adni az euróért. (Két éve 338 forint, négy éve 310 forint volt egy euró.)
