Hogyan ne vásárolj az interneten?
Az internetes vásárlás nagyon jó találmány. Otthon, kényelmesen a karosszékből vásárolhatunk, gyakran rengeteget megspórolva a bolti árhoz képest. (Erről többek között már itt is írtam.) Az árakat is össze tudjuk hasonlítani, nem egy áruházban kell kitalálnunk a polc előtt állva, hogy ez a nyomtató most drága vagy olcsó ennyiért.
Esetleg időt és energiát spórolunk meg azzal, hogy már a napi bevásárlást is házhoz hozzák, így nem nekünk kell elmennünk érte és azon is elgondolkodhatunk, hogy már autó fenntartására sincs szükségünk, ha eddig főleg csak bevásárolni jártunk vele. (Cikk itt)
Azonban van egy nagy veszélye is az internetes vásárlásnak, ez pedig az impulzív vásárlás. Unalmunkban az ebay-en nézelődünk, esetleg rákattintunk egy reklámra, csak most kihagyhatatlan akcióra, az Amazon ajánl nekünk egy könyvet, amit pár pillanat gondolkodás után meg is veszünk. (Az Egyesült Államokban az online vásárlások közel 40%-a impulzív, előre nem tervezett vásárlás egy felmérés szerint.)
Olvasunk egy új tabletről, mi mindent tud, hogy-hogy nem elénk kerül egy hirdetés, hogy csak most, csak neked 30 ezer forinttal olcsóbb, két napig, ingyenes kiszállítással. Már meg is vetted, pedig még azt sem gondoltad végig, hogy kell-e neked egyáltalán egy új tablet.
De ha csak felesleges könyveket veszel 2-3 ezer forintért az Amazonon, amit soha nem olvasol el, már rengeteg pénzt kidobsz az ablakon.
Sokat gondolkodtam rajta, hogy régebben, amíg még vettem papír alapú könyveket könyvesboltban, mennyit gondolkodtam egy-egy háromezer forintos könyv megvásárlásán. Beleolvastam, visszaraktam, elmentem, visszajöttem, még egyszer belenéztem, aztán vagy megvettem, vagy rájöttem, hogy hány könyv még nincs otthon elolvasva és inkább addig nem veszek semmit, amíg azokat el nem olvastam.
Ehhez képest az Amazonon különösebb gondolkodás nélkül megveszek egy 15 dolláros könyvet és már jó, ha egyáltalán el is olvasom. Ezt nagyon könnyűvé is teszik: ott egy gomb, ráböksz és már meg is vetted a könyvet. Semmit nem kell tenned, nem kell kosárba helyezned, előkaparni a bankkártyádat, semmit. Csak egy kattintás az egész.
De így van ez minden mással is. Most éppen egy macskariasztó kellene a gyerekek homokozójába, hogy a macskák eltakarodjanak onnan. Megvenni csak egy kattintás, pedig a helyi áruházban legalább fél óráig nézegetném, hogy megér-e egy ilyen riasztó 18 ezer forintot és vajon tényleg hatásos-e?
Mit tehetsz hát, hogy ne vegyél semmi felesleges dolgot internetezés közben?
Az egyik, amit tehetsz, hogy tedd saját magad számára minél komplikáltabbá a vásárlást. (Az oldalak igyekeznek minél egyszerűbbé tenni azt.)
– Rendszeresen töröld a sütiket az internetes böngésződben, vagy használd az inkognitó módot, esetleg állítsd be, hogy minden kilépésnél törölje a sütiket. Így kénytelen vagy mindig belépni egy-egy oldalra.
– Kapcsold ki az automata jelszó-megjegyzést és válassz nehezen megjegyezhető jelszót, amit egy külön fájlban tárolsz. Újabb macera.
– Soha ne engedd elmenteni a bankkártya adataidat, vagy ha mégis megteszik, töröld ki. Így mindig fel kell állnod a bankkártyád miatt az asztaltól, ha meg akarod adni a számát.
Minél nehezebbé teszed magad számára a vásárlást, annál nagyobb eséllyel mehet el az kedved a vásárlástól, vagy legalább egyszer futólag végiggondolod, mit is csinálsz tulajdonképpen.
– Interneten is tartsd be a 7/14 szabályt. Semmit ne vegyél meg, ami nem napi szükséglet, mondjuk 5 és 30 ezer forint között, mielőtt vársz a vásárlással 7 napot. 30 ezer forint feletti összeg esetén pedig 14 napig gondolkodj a vásárlás előtt. Igen, akkor is várj 7 napot, ha a szuper akció csak két napig tart. Egy vagy két hét gyakran elég arra, hogy rájöjj, tényleg kell-e neked egy új tablet, vagy tényleg ez a tablet kell-e és ennyiért.
– Használd az egy dollár=egy perc kutatás szabályt. Ahány dollárba (vagy ahányszor háromszáz forintba) kerül a termék, annyi időt szánj arra, hogy kiguglizd, mit is akarsz megvenni és van-e ennél jobb termék a számodra vagy máshol meg tudod-e venni olcsóbban ugyanezt. Egy kétszázezres fényképezőgép megvétele előtt egyáltalán nem sok, ha pár napon át egy-egy órát olvasol arról, milyen fényképezőgép is lenne neked jó és melyik a legjobb ár-érték arány a te számodra. Ez is sokat segít, hogy hirtelen felindulásból elkölts kétszázezer forintot, csak mert olvastál egy tesztet valahol és éppen akciós a gép egy webáruházban. (Vagy csak azt mondják neked, hogy ennyiért ajándék, miközben máshol alapból olcsóbb 20%-kal.)
– A kosár funkciót a webáruházakban tekintsd kívánságlistának. Dobáld bele oda a termékeket, amik valamiért megtetszettek, de eszed ágában ne legyen megvenni. Ha be voltál lépve az oldalra, megtalálod ott hetek múlva is. Berakod a kosárba, aztán alszol rá párat, nem fognak elszaladni onnan.
Kerüld el a kísértést:
– Iratkozz le az összes hírlevélről, ami vásárlásra akar rávenni. (A hírlevelek 99%-át ebből a célból küldik ki.)
– Törölj le minden olyan alkalmazást a telefonodról, ami vásárlásra való, legyen az a kedvenc ruházati áruházadé, kínai webshop appja, vagy bármi hasonló. Ezek rendszerint akkor is üzenetekkel bombáznak, ha éppen meg sem nyitottad őket hetek óta.
– Ne olvasgass reklámkiadványokat se papír alapon, se online. Volt már olyan veled, hogy eszed ágában nem volt új tévét vagy fényképezőgépet venni, de megláttál valamit egy reklámújságban és onnantól kezdve a fene megesz, hogy vegyél egyet? Addig jó volt a régi készülék, utána nem is érted, hogy tudtál addig élni az új, továbbfejlesztett készülék nélkül.
– Kerüld el a csak most, csak ma ennyiért ajánlatokat. Kínai webáruházakban feláraznak egy készüléket, aztán jön a telefonodra az üzenet, hogy csak ma ez a mobil 50%-kal olcsóbban. Ilyenek a kuponos ajánlatok is. Nem tudom a magyar adatot, de az Egyesült Államokban a megvásárolt kuponok 15%-át soha nem váltják be.
– Minél többet időzöl egy weboldalon, annál nagyobb eséllyel fogsz ott venni is valamit. Használj olyan alkalmazást (például a Stayfocusd-ot), ami egy megadott idő után megakadályozza, hogy további időt fecsérelj el egy-egy oldalon. Ez arra is remek, hogy ne pazarold el a drága idődet naponta felesleges netezéssel. Erről itt már írtam bővebben.
– Soha ne vásárolj unalomból, depresszió, csalódottság vagy frusztráltság miatt. Egy felmérés szerint az emberek közel harmada szokott vásárolni stresszhelyzet esetén, így akarva levezetni a feszültséget.
– Vannak emberek, akik vásárlás-függők. Ez ugyanolyan szenvedélybetegség, mint az alkoholizmus és a legtöbbször ugyanúgy szakember segítsége kell a szabaduláshoz. Figyeld meg magad: kibírsz-e egy hetet úgy, hogy nem veszel semmit? Ideges és ingerült vagy-e, ha nem tudsz vásárolni menni, vagy ha még semmit nem rendeltél a héten az internetről? Ha igen, ne szégyellj segítséget kérni szakembertől.
Röviden összefoglalva: nagyon jó dolog, hogy könnyen tudunk vásárolni az interneten, de sajnos túlságosan is könnyen megy a dolog. Érdemes körültekintően költekezni és legalább annyira meggondolni minden vásárlást, mint ahogy azt egy rendes áruházban teszed.
Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, három-négy hetenként indul a következő. Csekély 25 ezer forintért hat alkalom alatt megtanulsz mindent a pénzügyekről, amit alapfokon tudnod kellene.
Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.
Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en
Én személy szerint a sütiket szeretem. Sokkal szívesebben veszem az olyan reklámokat, ami engem érdekelhet. Fene sem akar tamponreklámot nézegetni. Mondjuk rám nem nagyon hatnak a reklámok.
Én személy szerint imádom a könyveket, de amikor meglátom az árcédulát, akkor elgondolkodok rajta, hogy mennyit is kellett ezért dolgozni. Ha mondjuk egy óra alatt elolvasod, és 2 óra munkabéredbe kerül, akkor rettenetesen rossz. Könyvek esetében a jelszó: antikvárium.
A nyomtatott reklámkatalógusokat én kifejezetten szeretem átlapozni, főleg élelmiszerfronton sok újdonságról lehet értesülni, a nagy piros-fekete elektronikai áruházé is kifejezetten érdekes (főleg abból a szempontból, hogy mennyi kifutott modellt akarnak elszórni viszonylag drágán).
Ismerősi körben történt számtalan garanciális probléma, és elégtelen ügyintézés miatt nagyobb vásárlásnál én továbbra is az offline üzlethálózattal is rendelkező cégeket preferálom (bár abból sEm minDegyik jó) – sokkal egyszerűbb a csere, a reklámáció, mint egy minimális árréssel dolgozó webáruházban, ahol az utolsókig védik az egyszer már befolyt bevételt. Nagy láncnál nem sokat szórakoznak a visszatérítéssel, cserével, tapasztalataim szerint sokkal rugalmasabbak mint a kisszobában működő webáruházak.
Csak, hogy nagyképű legyek: lmgtfy.com/?q=firefox+stayfocusd
Bocs 😀
Annyival azért kiegészíteném, hogy ezek az 1-2 dolláros kis cuccok (én jellemzően ilyesmit veszek) önmagukban nem jelentenek nagy kiadást (nem dohányzom, nem iszom, és jelentős megtakarításaim vannak), viszont hozzájárulnak a “mindennapi kis öröm” érzethez; amikor megrendelem, amíg várok rá, amikor meghozza a postás, amikor kibontom, és amikor játszom vele.. 🙂
Umberto Eco mást mond a könyvtárról:
“The writer Umberto Eco belongs to that small class of scholars who are encyclopedic, insightful, and nondull. He is the owner of a large personal library (containing thirty thousand books), and separates visitors into two categories: those who react with “Wow! Signore, professore dottore Eco, what a library you have ! How many of these books have you read?” and the others – a very small minority – who get the point that a private library is not an ego-boosting appendage but a research tool. Read books are far less valuable than unread ones. The library should contain as much of what you don’t know as your financial means, mortgage rates and the currently tig
Erről már volt itt szó, mm a kp vs. kártyáról. Talán a gyerekek pénzügyi nevelésénél?
: Saját “könyvtáram” nekem is van, javarészt szakkönyvekből, meg olyan “specifikus” témájú könyvekből, amik érdekelnek, pl. Antarktisszal kapcsolatos könyvek. Ez utóbbiak javarésze antikváriumból való, mert régi és/vagy ritka. De például szépirodalmat szinte csak könyvtárból olvasok, kevés az olyan, amit ott akarok látni a polcomon állandóra.
Antikvárium január-februárban jó, amikor a karácsonyra kapott, olvasatlan könyvek dömpingben özönlenek 🙂
Illetve ruhanemű, cipő szezonban, üzletben felpróbálva, és ha még szezon végén olthatatlan vágyat érzek rá, akkor neten megrendelve olcsósítva. Ez minimum egy hónap pauza. Eléggé lecsökken addigra a vágy az adott termék iránt.
A Google drive elvileg biztonságos – relatív – de ha valamiért a google jelszavad bukod, akkor MINDENT buksz, ami ott van. Persze ez bármilyen jelszókezelő alkalmazásra igaz, viszont azokat erre fejlesztették ki,a google drive-ot nem. Viszont valamennyivel jobb, mint egy fájlban tárolni a gépeden otthon. Azt akkor is elveszítheted, ha ellopják a laptopod, a külső wincsesztered, a pendrive-od, akármit.
De mondjuk a cikkhez képest ez offtopik, hagyjuk abba.
Ezekkel egy erősen kódolású fájlban tudod tárolni a jelszavaid, amihez egyetlen, ún. mester jelszóval férhetsz hozzá. Ez a jelszó viszont ne egy 4 karakteres pinkód legyen, hanem találj ki egy barokk körmondatot, amit te képes vagy megjegyezni, de egy nyers erővel dolgozó jelszó fejtő programnak évek kellenek.
Így a jelszavakat tartalmazó fájl tárolható akár Drive-on is, csak az azt kezelő alkalmazást kell az adott gépre telepíteni kell, ahol használni akarod. (Jó, ha előre tudod, milyen gépen/eszközön akarod használni, mert a program kiválasztásánál szempont lehet, melyikre telepíthető.)
@vgaborka: “Erről már volt itt szó, mm a kp vs. kártyáról. Talán a gyerekek pénzügyi nevelésénél?”
Az egy több részes sorozat volt, amit nem olvastam végig, ha belinkelnéd a konkrét epizódot, megköszönném! Amúgy a témafelvetést a ‘felnőttek pénzügyi nevelése’ cikkekből hiányolom, ott már az megy, hogy ősember vagy, ha kp.-ban felveszed a fizetésed és azt költöd, legyél modern, fizess kártyával. Némi ellentmondást érzek!
20-30 éve kiadott könyvek (is) vannak nála, ami még soha nem volt kinyitva sem. Egy kincsesbánya…
Azt szerintem senki nem mondta, hogy a Chromeban tárold a jelszavaidat 😀 Na meg azt ugye tudod, hogy a Chrome és a Drive is Google cucc, valószínűleg hasonló biztonsággal 😀 Én személy szerint jelszókezelő alkalmazást írtam…
Mondjuk egyáltalán nem használom én sem ,mert macera és mert a kutyát sem érdekli, ha ellopják a jelszavaimat… nem sok kárt tudnak vele tenni 😀
Ha bankkártya tárolás, akkor PayPal, Google Wallet (vagy, hogy hívják most).
Az akciós újság/hírlevél néha (mondjuk 100-ból 1-szer) hasznos is lehet. Például értesülsz olyan akcióról amivel ténylegesen jól jársz. Én egyszer bébiételvől vettem sokat, mert 20 %-kal olcsóbb volt (tényleg annyival), amúgy is kellett vennem, csak többet vettem és hamarabb (mivel egy évig megőrizni a minőségét be lehet belőle spájzolni). Természetesen az esetek többségében a hírlevél megy a kukába.
Bocs nem találom, lehet hogy a hozzászólások között volt. Nem elékszem.
Ill. olvastam egy cikket nemrég a portfólión vagy a napi.hu-n, de már erre sem emlékszem, hogy hol.
A Hp-nál a gyári és az utángyártott tonerek között olyan 5-szörös az árkülönbség (ami igazából majd’ 10-szeres). Az én nyomtatómba pl a gyári 800 oldalas 15 eFt, az utángyártott 1600 oldalas (bírt 1400 oldalt) pedig 3500 Ft.
: “Bocs nem találom, lehet hogy a hozzászólások között volt. Nem emlékszem.
Ill. olvastam egy cikket nemrég a portfólión vagy a napi.hu-n, de már erre sem emlékszem, hogy hol.”
Oké. Legalább a hozzászólás, cikk konklúzióját oszd meg velünk, abszolút fogalom nélkül vagyok a tartalmat, meglátásokat illetően. Köszi!
Kiegeszitokbol en is az Adblock+Disconnectet ajanlom, nem csak reklamot, hanem trackinget, profilinget is kiiktatjak (ami manapsag a reklamoknal is mocskosabb biznisz).
Suti urites meg havonta amugy is ajanlott.
Én azóta nem veszek ilyen “jajj-de-jó-kis-dolgokat”, amióta töröltem magam a bónusz brigád hírleveléről 🙂
Nagy csalódás volt egyébként is több termék/szolgáltatás a brigádnál. Nem tudom, ti hogy vagytok ezekkel a kuponos oldalakkal, de nem olyan jók, mint amilyennek első látásra tűnnek. És éppen azzal a trükkel operálnak, ami a posztban is van: most azonnal, jó áron vedd meg, ha kell, ha nem.
Vállalkozó – Kínálj kapcsolódó termékeket az éppen vásárló ügyfélnek (pl. upsell).
Magánember – Vásárolj célirányosan, és ne dőlj be annak, hogy ha jönnek neked egy kihagyhatatlan ajánlatal.
V – Az akciók legyen rövid határidővel, hogy gyorsan kelljen döntenie a vevőnek és ne legyen ideje meggondolni magát.
M – Várj 7/14 napot és nézd meg, hogy tényleg szükséged van-e a termékre.
Szóval magánemberként a legegyszerűbb, ha kikölcsönzöl egy gyakorlatias marketingkönyvet, és pont az ellenkezőjét csinálod, mint ami le van írva benne. 🙂
A lényeg, hogy amikor kp-val fizetsz az nagyobb fájdalmat okoz, mint amikor elektronikusan vagy hitelre veszel valamit. Talán meg agyi aktivitást (EEG?) mértek a kutatók, amikor ez vizsgálták.
A lényeg, hogy az agyad máshogy éli meg, amikor fizikai dologgal fizetsz, mint amikor később vagy kártyával (lehet, hogy nem a fájdalom a megfelelő kifejezés),
Megtaláltam: index.hu/tudomany/til/2016/05/02/keszpenzzel_fizetni_faj/
akkor tényleg elektronikusan kell fizetni, hogy ne legyen maradandó egészségkárosodás…
Köszi, emlékeztem, hogy volt már cikkben, csak rossz helyen próbáltam keresni, hogy volt.
Épp az index blog ajánló boxában (vagy mi az) van kinn egy reklámos cikk, de nem akarom, hogy azt mondják rólam, hogy csak linkelni tudok, a cikk címe amúgy ez: “5 e-kereskedői trükk, amivel vásárlásba hajtanak, ha hagyod”.
Amúgy saját tapasztalat, hogy a pénztárcámban általában 10 Ft pontosan tudom, hogy mennyi pénz van, a bankszámlámom talán 10 ezres pontosággal.
Azert a HWSW is elegge vicces egy hely.
Az index-szel egyetemben.
Nem tudom, hogy mitol van akkora arcuk, de pl a HWSW-n majdnem mindegyik cikkukben ordas nagy felreforditasok vannak, es frankon tojnak ra, ha hasznalni akarom a “hibat talatam a cikkben” gombot. Ellenben, ha a forumban szolsz a hiba maitt, akkor javasoljak, hogy hasznald 🙂
Ergo még sosem kellett lúúúzer módjára teelsírnom a netet, hogy: “nem kaptam meg”, “nem azt kaptam”, “lenyúltak” stb…. brühühühü
Soha nem volt rossz tapasztalatom, és kényelmes, költség – és időhatékony is. A fentebb vázolt megoldás meghaladta a korszellem. Hála istennek, jócskán. Bármilyen üzletekbe elmászkálni: nem bírom. Drágább az időm, meg untat is. Nem kicsit.