Hogyan számolják ki a nyugdíjadat

A tegnapi KATÁ-s cikk hozzászólásaiból kiderült, hogy nagyon nem tudja senki, hogyan számolják ki a nyugdíjat. Úgyhogy írok róla egy keveset.

Kata: 50 vagy 75 ezret fizessek?

Nem akarok elveszni a részletekben, hogy érthető legyen, így kénytelen leszek belőle kihagyni olyan apró nüanszokat, mint pl. 1988 óta kell, hogy az idő felében legyen jogviszonyod, vagy hogy 2013 előtt volt maximalizálva a nyugdíjjárulék mértéke, így afeletti részre nyugdíjat sem kapsz és ezekhez hasonló kitételek. Azt szeretném, hogy a lényegét megértsd.

A nyugdíjszámítás három részből áll:

– Nettó átlagfizetés

– Korrekció (valorizálásnak, valoralizációnak hívják, de ezt a szót legalább érted)

– Szolgálati idő

Első lépésként kiszámolják 1988 óta az átlagos jövedelmedet. Mert bizony ez nagyot változott, már nem csak az utolsó öt év jövedelme számít, mint régen.

Az átlagos jövedelmedet a nettó után számolják, vagyis adó és egyéb levonások után.

Igen ám, de 1988-ban a százezres nettó nem ugyanannyit jelentett, mint 2010-ben. Ezért korrigálják a jövedelmedet annak megfelelően, hogy melyik évben kaptad azt az összeget.

Megvan az átlagjövedelmed mai szintre hozva. De nagyon nem mindegy, hogy mennyit dolgoztál nyugdíjba vonulás előtt, vagyis még azt is nézni kell, hogy hány napot dolgoztál le a maximális napokból. Ez a szolgálati idő.

Öregségi nyugdíjra mindenki jogosult, aki elérte a korhatárt és legalább 20 év szolgálati időt fel tud mutatni. (Ugye az sem mindegy, hogy 4 vagy 8 órában voltál bejelentve. Két évnyi minimálbéres 4 órás munkaidő ér fel egy évnyi 8 órással logikusan. Viszont ha bár négy órában dolgoztál, de a minimálbér duplájáért, az nyolc órának számít, de minimálbérnek. )

15 és 20 év szolgálati idő között résznyugdíjra vagy jogosult. Ha nincs meg a megfelelő szolgálati időd, vásárolhatsz magadnak maximum öt évet, de ennek ára a minimálbér 34%-a minden egyes hónapra. 15 év szolgálati idő alatt csak segélyt kaphatsz, résznyugdíjat sem.

Tehát: összeadják a szolgálati időket, attól is függően, hogy az adott évben mennyit dolgoztál. (Mondjuk fél évig munkanélküli voltál, akkor arra az évre csak fél évet számolnak be. Akkor is, ha végig dolgoztál, de csak minimálbéres négy órában voltál bejelentve.) A szolgálati időbe az 1988 előtti ledolgozott évek is beleszámítanak.

20 év szolgálati időnél a nettó átlagjövedelmed 53%-át kapod jelenleg. Utána évenként 2%-kal többet, majd 25 év szolgálati idő felett 36 évig 1%-kal többet, utána másféllel többet, negyven év felett pedig 2%-kal többet, egész 100%-ig.

Vagyis 25 év szolgálati idő esetén jelenleg az átlag nettód 63%-át kapod, 35 évnél 73%-át, 45 év után a 90%-át.

Ennyi az egész. Azonban erre a lóra ne fogadj sok pénzzel, mert biztos, hogy 25 év múlva nem lesz ilyen gáláns a nyugdíjrendszer. Igazából már most is túl magasak ezek a százalékok, a demográfiai válság pedig még tovább rontja majd a helyzetet.

A nyugdíjadat itt tudod kikalkulálni a hivatalos kalkulátorral.

Egyébként azon gondolkodom, hogy nem jár-e rosszabbul valaki, ha magas fizetés után két-három évig minimálbérre van bejelentve. A százalékos szorzója ugyan valamit javul a hosszabb szolgálati idő miatt, de az átlaga viszont romlik, amivel megszorozzák azt. Ha valakinek van ideje, játszhatna a fenti kalkulátorral, hogyan változnak a számok.

Az szinte biztos, hogy csak azért bejelenteni magad minimálbérre havi 90+ ezer forintért két-három évre nyugdíj előtt, hogy nőjön a nyugdíjad, nem éri meg.

S még egyszer: ez a jelenlegi számítási mód és a jelenlegi gáláns szorzók. Az egyre romló demográfiai helyzet miatt szinte biztos, hogy folyamatosan romlani fog a helyzet a te szempontodból. Emelhetik a nyugdíjkorhatárt és csökkenthetik a átlagfizetésed százalékos mértékét.

Csak úgy illusztrációképpen, ilyen a helyzet a gazdag Dél-Koreában. Nem lesz jobb nálunk sem néhány év vagy évtized múlva.

Hogy miért nem lesz nyugdíjad, arról itt beszéltem bővebben sok grafikonnal:

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

130 hozzászólás

  • Gábor
    Ha több lesz a nyugdíjas, akkor azok majd ölbe tet kézzel nézik, hogy nem lesz nyugdíjuk és éhen halnak? Mivel ez egy növekvő csoport, nagyon is számolni kel velük, ahogy az itt kommentálok azok barátaik, ismerőseik is nyugdíjasok lesznek és marhára nem fogják hagyni, hogy ne legyen nyugdíjuk és a többségnek nem lesz más megtakarítása.
    A gyerek kérdést belevenni eléggé nehézkes, mert mi van ha nem lehetet neki, mi van ha nem talált olyan társat akivel összejött volna, mi van ha időközben elhunyt a gyermeke, mi van ha a gyereke külföldön él, vagy összevesztek és évek óta nem tartják a kapcsolatot..stb.
    Lehet rémítgetni a jó népet, de attól még nem lesz saját nyugdijjmegatakaritásuk, föleg ha azt is ellopja az állam és föleg nem azokból a berekből amikből a nagy többség él.
    Sebaj, akkor majd mindenki feldobja a pacskert és élni fog itt 4-5mió magyar?
  • porthosz
    Petike:
    a gyerek utáni nyugdíj pont azt erősítené amit már a korábbi – alanyi jogon járó – segélyek is tettek, egy “bizonyos” népréteg 10 gyereket csinál és abból él. És természetesen az ő 10 gyerekeik is analfabéták lesznek akik életük végéig segélyen élnek, szintén csinálnak 6-8-10 gyereket és igy tovább…
    Nem mondanám hogy ettől aztán hú de értékes tagjává váltak a társadalomnak, sőt sokkal inkább a társadalom kiszipolyozói lesznek semmit értékes tagjai.

    A valóságban az a tény hogy ki mennyire hasznos tagja a társadalomnak, teljesen független attól hogy hány gyereke van (vagy van-e) valakinek.

  • Zsolt
    Sziasztok!

    1. Ha a szocho felét, és a nyugdíjjárulék felét egyéni számlán kamatoztatnánk nem lenne nyugdíjprobléma, plusz tőkebőség lenne beruházásokra.

    2. Miért nem mozdul meg mindenki ez ügyben?

    3. Komolyan a bruttó bérünk feléből még mi spóroljunk nyugdíjra????
    A 28%-át meg elszámolás nélkül elviszik?

    Szakképzett bérminimum. 2018: 180 500 Ft
    Szocho: 35 197 Ft

    Nyugdíjjárulék 10% 18050 Ft

    Összesen .53 247 Ft

    Ennek a fele: 26 623 Ft

    40 év után évi 4% HOZAM ESETÉN: 31 572 707 Ft

    Havi hozama 4% éves hozam esetén:: 101 195 Ft

    Évi 3% díjemeléssel ugyanez: 52 252 060 Ft

    Havi hozama 4% éves hozam esetén::166 994 Ft

    Inflációt és költséget nem számoltam. Kincstári számla, állampapír…

    Ebből is látszik, hogy a jelenlegi elvonás feléből megoldható lenne a nyugdíjkérdés.

    Ehhez még jöhet egyéni megtakarítás is, ha kell.

    Ezen kellene gondolkodni, nem a nettónk megkurtításán.

  • Ez vagyok
    Andromeda: Király!
  • Kérdezz bátran
    Rengeteget segítene, ha mindenki kapna havonta egy emailt, hogy eddig összesen ennyi és ennyi járulékot fizetett be (a korrigált értéket), ennyi a szolgálati ideje és ha most abbahagyja a munkát akkor a nyugdíjkorhatár elérésekor ennyi lenne a nyugdíja, ha még dolgozik 5, 10, 15 évet, akkor viszont ennyi lesz.
  • Sygma
    A technológia exponenciális növekedése megoldja ezt a problémát (is). Nem lesz nyugdíj, ahogy fizetés sem, csak a boldog semmittevés. A gépek maximálisan kiszolgálnak mindenkit. Legfeljebb kicserélik a helyiségek névtábláit “állatkert”-re. 🙂
  • Kiszamolo
    zsolt, pont erről írtam hétfőre.
  • Kiszamolo
    porthosz, roppant egyszerű a megoldás: a gyerekek az SZJA-juk x%-át felajánlhatják a szüleiknek. Ha a gyerek sokat keres, sokat kap a szülő. Ha segélyt kap, semmit nem kap a szülő sem.
  • -nb-
    A linkelt tanulmány (kszemle.hu/tartalom/letoltes.php?id=1598) elég becsületesnek néz ki, kár, hogy csak 2035-ig számol 🙁 Abban is az van, hogy 2026-ig fentartható a rendszer. Azt tippelem, hogy onnantól kezdve a nyugdíjak el lesznek inflálva (ahogy ez megtörtént 1990-től is), nem nagyon, csak mondjuk évi 2%-al, valamint bizonyára az a bizonyos “nyugdíjátlag” is esni fog 10%-ot.
    Ami itt nem világos:
    – valahol azt láttam, hogy a lélekszám 8 millió körül stabilizálódik 2050-re, de nem emléxem, hogy ez komolyan vehető forrás volt-e, valaki? Ha igaz, akkor a nyugdíjrendszer is megmenthető, valahol a mostani 70-50%-a körül (püff)
    – a “magas” nyugdíjak esete: hosszú ideig “minimálbéres” voltam, ez úgy lehúzza a nyugdíjamat a táblázat szerint, hogy az 50%-os arány sem jön ki a mostani béremhez. Ismerőseim most szembesülnek a minimálbéres nyugdíjjal
    (FOLYT)
  • Kiszamolo
    cga, nem tudom, melyik hozzászólásra gondoltál, egyet töröltem. Viszont valamiért spambe rakott a rendszer, újabban ez a hobbija, random módon egy-egy embert spambe rak egy ideig. Ma te nyerted meg. 🙂

    Majd figyelem, aztán kiszedegetlek.

  • Kiszamolo
    nb: nem is kell ám sokat csalni. A korrekciós tényezőt elég sunyin csökkenteni, máris nem jár annyi pénz a nyugdíjasnak. Ha jól tudom, két éve nem is emelték ezt a szorzót, pedig azért csak volt infláció.
  • -nb-
    a “magas” nyugdíjak esete – FOLYTATÁS
    Mivel a környezetem az nem a világ, jó lenne tudni, hogy a minimálbér hatása mennyire jellemző: azt gondolom, hogy a következő 10 évben jelentős lesz, továbbá mikorra fut ki?
    – közmunkások is jelentenek pár %-ot, meg azok is akiknek jó, ha a 20 év meglesz.

    A nyugdíjkalkulátor erdménye szerint valamit tennem kell, hogy a minimálbéres kiesést bepótoljam, mert nekem nem fog kijönni a bőkezű ellátás 🙁
    Vagy dolgozok, amíg bírok.
    (Akit érdekel: kb. 15 év lesz a normális fizetéssel fedett idő)

  • Gabcihapci
    ha főállásom mellett vállalok plusz munkákat, amit megbízási díjban kapok az beszámít a nyugdíjamba? (kapok róla bérpapírt, ha valamit ott kell megnézni, s ha igen mit?)

    Köszönöm!

  • József
    Kiszámoló: “szerintem senki nem arra gondol, hogy “tönkremegy” a nyugdíjkassza, vagy egyáltalán nem lesz nyugdíj. Lesz, huszonöt ezer forint, ami annyi, mintha nem lenne. ”

    Ez te sem gondolhatod komolyan, hogy emberek tömegei fognak éhen halni, és az akkori kormányzat ezt hagyja majd? Mert más kimenetele nem nagyon lehet a dolognak, ha nem elegendő a nyugdíj a megélhetéshez. Nem mindenkinek van családja, aki támogatni tudja, illetve tud dolgozni 70-80 évesen.

    Ez csak valamiféle diktatúra esetén képzelhető el, ahol a tömegbe lövetnek, ha az éhezők az utcán tiltakoznak. Ott lehetséges, hogy nem adnak nyugdíjat.

    Ha bármiféle demokrácia lesz, akkor a nyugdíjasok olyan szavazóerőt fognak képviselni, hogy garantáltan bukni fog az, aki tőlük megvon valamit, illetve nem ad elég nyugdíjat a megélhetéshez. Aki pedig beígéri, hogy növeli az adókat, hogy nyugdíjat tudjon adni, az nyerni fog.

  • Szilvi
    Egy ideje olvasgatom a blogot és most a gyerektéma kapcsán úgy érzem hozzá kell szólnom. Akinek nincs gyereke, az nem feltétlenül azt jelenti, hogy önző, csak magára gondol és nem is akar. Mi nyolc éve küzdünk a párommal, járunk egyik orvostól a másikig. Rengeteg pénzt, energiát, időt beleöltünk és a kudarcélmény folyamatos… Nem is gondolnátok, mennyi fiatal pár van ma Magyarországon, én látom. Es mi szerintem ugyanolyan hasznos tagjai vagyunk a társadalomnak, dolgozunk, adózunk!!! Amikor felvetik, hogy jobban meg kell adóztatni a gyermekteleneket, vagy fizessenek büntetést, akkor kinyílik a bicska a zsebemben.
  • Ákos
    @Kiszamolo:
    Talán egy bekezdést megért volna még, hogy ha maradsz munkavállaló a nyugdíj helyett, akkor havi 0,5%-kal növeled a nyugdíjad (=6% évente).
  • Kiszamolo
    József, az a baj, hogy nem az égből hullik alá az a pénz, amiből fizetik a nyugdíjasokat, hanem a többi adófizetőtől kell elvenni.

    Azoknak meg van egy maximális teherbírása, aminél többet nem lehet rájuk rakni.

    Egyre kevesebben vannak, miközben egyre több a nyugdíjas. Az az egyre kevesebb is szökik meg nyugatra, többek között a magas adók és a politika miatt.

    Az országok úgy háromnegyedében semmilyen nyugdíj nincs. Máshol éhenhaláshoz elég. Mint például Dél-Korea, Ausztrália és Mexikó.

    El vannak tévedve az emberek, amikor azt gondolják, hogy a nyugdíj jár.

    Érdemes elolvasni: https://kiszamolo.hu/a-nyugdijrendszer-multja-es-jovoje/

  • Rojtos
    bocs, ha volt már a kérdés… de pontosan milyen átlagbérrel számolják a nők GYES-en töltött éveit? Nullával? Vagy a minimábérrel? Vagy az össze többi, aktívan munkában töltött év átlagával? Vagy nem számítják azokat az éveket bele az átlagbérbe?
    köszi
  • ungarische betyár
    Kiszámoló!

    Feleségem Gyed-en van 28.500Ft/hó, amit kap kb.
    Ha ezt az összeget kiegészítjük pl: 25 ezer/hó összeggel ingatlan kiadásból, akkor a kettő összegből együtt fognak majd nyugdíjat számolni?

    Az világos, hogy a GYED munka viszonynak számít.

  • naa
    Senki nem mondta, hogy egy csapásra csak magánnyugdíj kellene, és aki már nyugdíjas vagy közel van, az így járt – fokozatosan lehetne a magán “pillért” bevezetni. A manyup megszüntetése azért volt bűn, mert éppen ezt a hosszú távon szükséges magán lábat szüntette meg erőszakosan.
    Az alkalmazott módszer az emberek fenyegetésével (Nem kapsz nyugdíjat, ha nem fogadsz szót!) a demagóg kommunikációval pedig minősíthetetlen.
    Aki szerint rendben volt a manyup felszámolása, javaslom, hogy vizsgálja felül magában, nem politikai preferenciái, a médiából ráömlő agymosás befolyásolják-e a józan ítélőképességét, ill. tegye fel magának azt a kérdést is, hogy hová lett az a 3000 milliárdos vagyon?
    Nem lenne méltányos az “állami” nyugdíj teljes megszüntetése, de az sem, hogy magas járulékok kötelező levonása után éhbért kapsz majd öregkorodban (ez várható). Magán láb kellene, de ami volt, szétbarmolták.
  • Second Wave
    A gyerek kérdést nyilván érdemes lenne a nyugdíjban is érvényesíteni, de ésszel.
    A Kiszámoló által írt megoldás nekem tetszik.
    Önmagában az, hogy gyereket nevelt valaki, azt nem érzem díjazásra valónak.
    A segélyért sorban álló felnőtt is gyermeke valakinek, de pénzügyileg nem járul hozzá a rendszer fenntartásához. A londoni city-ben dolgozó géniusz és lehet épp egy magyar gyerek, de ebben az állapotában ő sem járul hozzá a magyar nyugdíjrendszerhez.

    Szóval +1 szavazat a felajánlható SZJA mellé 🙂

  • headset

    “bocs, ha volt már a kérdés… de pontosan milyen átlagbérrel számolják a nők GYES-en töltött éveit? Nullával? Vagy a minimábérrel? Vagy az összes többi, aktívan munkában töltött év átlagával? Vagy nem számítják azokat az éveket bele az átlagbérbe?”

    A GYES-es éveket nem számolják be az átlagbérbe.

    Ami nagyjából azt jelenti, mintha az összes többi, aktívan munkában töltött év átlaga szerint jönne a nyugdíj ez idő alapján.

    Egészen extrém esetben az átlagbérszámításnál a GYES felhasználása kedvezőbb lehet. Akkor használják.

  • Körtefa
    Ésőő, a nem természetes személynek végső soron honnan is lesz pénze?
  • Tinaturner
    Udv. Meg nem olvastam vegig a hozzaszolasokat csak a cikkhez tennem hozza h angliaban kb 35 ev utan jar durvan 650font nyugdij. Azaz szolgalati evenkent durvan 4-5 font hetente. A konkret reszletekbe nem mennek bele de ez kb 7-8ezer font evente a brutto atlagfizetes valahol evi 28000 font kornyeken. Hasonlora lehet szamitani hosszu tavon otthon is szerintem
  • Tinaturner
    A masik pedig a kulfoldi munkavallalashoz. Szinten csak nagyjabol. Valahogy ugy van h ha pl 3 orszagban dolgoztal es megvan a minimum szolgalati idod akkor valaszthatsz h a magyar rendszer szerint kered a nyugdijat vagy pedig aranyosan pl ha 10 ev magyarorszag akkor 10/25 a magyar nyugdij szabalyok alapjan 10 ev nemetorszag -》 10/25 az ott kapott nyugdij alapjan es 5 ev anglia 5/25. Ergo 3 reszbol allhat. Ehhez minden egyes orszagban el kell erni a minimum korhatart. Nemet es angol most 67 ha jol tudom. Termeszetesen erdemes mindenkinek sajat maganak utanamenni mert ezek nemzetkozi szerzodesek alapjan vannak es nem mindegy h eu-n belul vagy ugandaban dolgoztal. Ill biz esetekben akkor is kell fizetned az eu hozzajarulast vagy minek hivjak ha kulfoldon is dolgozol pl usa. Ezt sokan nem tudjak lesz..jak. itt is elhangzott h x ismerosnek azt tanacsoltak h es merges volt mikor nem ugy lett..
  • Tinaturner
    Folyt. Szal max magara lehet merges. Nem erdekelte, nem olvasta el. Magara vessen. Ill korrigalja sajat maga.
    Vagy pl h x fia londonban dolgozik nem netto befizeto stb. Siman lehet h az ottani magasabb jovedelmet befektetve magasabb befizeto a kozos kasszaba mint aki az atlagber duplajat keresi…max aki mutogatni akar annak jo mert a valosag ugysem erdekli
  • Endre bá
    Véleményem szerint is marhaság, hogy nem lesz nyugdíj a jövőben. Ezt azok a vállalkozók szokták mondani előszeretettel, akik elcsalják az alkalmazottaik adóját, járulékait (és ezáltal nyomorúságos öregkort biztosítanak nekik).
    Egyre nagyobb lesz a nyugdíjas szavazók súlya, tehát csak olyan kormány fog tudni működni, amelyik a nyugdíjasokkal minimum fair módon bánik. Én évtizedek óta multiknál dolgozom, átlag feletti fizetésekért, mindig a maximumot fizettem be járulékként, ezért az elvárásaim is magasak lesznek és olyan kormányra fogok szavazni, amelyik ezt a legjobban kiszolgálja.
  • Dávid
    Sziasztok,

    azt tudja valaki, hogy a diákmunka is beleszámít ebbe ? Mármint az idő, illetve az akkor megkeresett összeg.

  • dylan
    Endre bá: akkor is rajuk fogsz szavazni, ha egyebkent az osszes tobbi intezkedesuk szar, es/vagy inkompetensek? Csak mert az elvarasaid “magasak lettek”? Magyaran az mindegy lesz, hogy az aktiv lakossag nyomorog helyetted, vagy azert te sem gondolod ezt teljesen komolyan?
  • dylan
    Alapvetoen elegge el van ez az egesz ongondoskodas-tema bagatellizalva. Ennek az okat csak talalgathatjuk – altalanos penzugyi tajekozatlansag vagy aki egesz eleteben nem keresett 100 ezer forintnal tobbet, fel se kapja a fejet, ha azt hallja, hogy nyugdijaskent orulhet, ha a felet megkapja. En viszont – persze csak amiota veletlenul raakadtam a temara – azt nem tudom elkepzelni, hogy barmifele ongondoskodas nelkul varjam az oregkort. (Mert akkor egyszeruen nem lenne mit varni.) A legtobb ember korulottem peldaul nem el kifejezett nelkulozesben, megis sokszor az az erzesem, hogy meg ha tudataban is vannak ennek a lehetosegnek, egyszeruen opcionalisnak tekintik.

    Es ez nyilvan nem azokrol szol, akik nem tehetnek semmit. Bar beloluk keves van.