Az ember hajlamos a panaszkodásra, a legtöbben hamarabb észreveszik a lyukat, mint a sajtot, amiben a lyuk van. Nem annak örülnek, hogy van sajtjuk, hanem azért letargikusak, mert van benne lyuk.
Így vagyunk gyakran az anyagi életünkkel is. Sokan minden nap számba veszik, mi nincs még meg, amire vágynak vagy másnak megvan, ezért nekik is kell. Ahelyett, hogy észrevennék, hogy olyan sok mindennel rendelkeznek, amiről akár százötven éve is még egy király is csak álmodni mert volna.
Nincs 700 szobád, mint XIV. Lajosnak a versailles-i kastélyban, de a szobáidon van jól szigetelő ablakod, fel tudod fűteni a lakásod 20 fok fölé, jó eséllyel nyáron tudod hűteni azt. Van fürdőszobád folyóvízzel, neki egy sem volt. Ha nagy ritkán fürödni akart, dézsában melegítettek neki vizet.
Neked nem kell együtt laknod a penésszel, nem kell az egész életedet félhomályban, kormos, hideg falak között füstölgő fáklyák és mécsesek mellett az állandó huzatban leélni.
Nem fogsz belehalni egy himlőbe se te, se egyik gyereked sem, a többi fertőző betegségről már nem is beszélve. XIV Lajos és Mária Terézia hat gyerekéből csak egy élte meg a felnőttkort. (Lajos herceg volt az, ha esetleg kérdeznék egy kvízműsorban.)
Még az 1800-as évek elején is a gyerekek 42%-a meghalt az ötéves kora előtt, leginkább olyan fertőző betegségekben, amit ma már nem is ismerünk, hála a védőoltásoknak. De az emberek felnőttként is belehaltak egy rozsdás szöggel való találkozásba vagy néha csak egyszerűen a lázba, amit egy ma már könnyen kezelhető fertőzés okozott.
(Érdekes adat, hogy a nemesek rövidebb ideig éltek, mint a parasztok és a királyok még a nemeseknél is hat évvel rövidebb ideig éltek. Ennek oka, hogy a nemesek a társasági élet kedvéért a füstös, egészségtelen városokban maradtak az év nagy részében, ahol a különféle fertőzéseket is nagyobb eséllyel kapták el. Csak az orvostudomány fejlődésével a 17. század végére változott a helyzet, akkor a nemesek kerültek előnybe, mert volt pénzük orvosra. De ezt csak zárójelben jegyzem meg.)
Egy terhesség esetén sem azonnal az jut eszedbe, hogy vajon túléled-e a szülést. Még a nemesek között is a nők 15-20%-a belehalt valamelyik szülésébe a komplikációk és a fertőzések miatt.
A gyereked még az állami oktatásban is különb és sokoldalúbb oktatást kap, mint XIV Lajos korában nagyjából bárki. Még 1820-ban is az emberek majdnem 88%-a nem tudott írni-olvasni s a középkori királyok is gyakran nem törték magukat ezügyben, ezért is tartottak írnokokat.
Olyan ételeket ehetsz a világ bármely tájáról, évszaktól függetlenül, amiről Lajos csak álmodni mert volna, ha egyáltalán tudott volna a létezésükről. Lajos egész luxusban töltött életében nem látott annyiféle ételt, amennyivel te találkozol, ha elmész bevásárolni a sarki szupermarketbe. Hűtés hiányában nem azt ettek és nem akkor, amikor csak akarták. Ha a húsnak már szaga volt, azért még nem dobták ki. Ma ha akarsz, lehetsz vegán, élhetsz hetekig csak egzotikus gyümölcsökön, ehetsz kínait vagy tengeri herkentyűket, mexikói ételek, amit és amikor csak akarsz. Nem olyan régen a király is azt ette leginkább, ami volt és akkor, amikor volt.
A világtörténelemben először a világ nagy részén nem az éhezés a legnagyobb probléma, hanem a túltápláltság.
Az olyan néhai luxuscikkek, mint só, bors, cukor és egyéb fűszerek, filléres dolgokká váltak.
A csapból folyó vizet bátran megiszod. Néhány százada még a vizet is forralni kellett és még akkor sem biztos, hogy nem volt mindenféle káros anyaggal szennyezett. Nem véletlenül ivott bort mindenki, aki csak tehette.
Annyi ruhád van, amennyi nagyon kevés embernek volt még a gazdagok között is.
1820-ban az emberek 94%-a extrém szegénységben élt, mára világszinten ez az arány 10% alá esett.
Soha ilyen jó nem volt a közbiztonság sem, a középkor derekán a gyilkosságok száma a mostani érték 110-szerese is volt, később javult a helyzet, de még így is nagyságrendileg nagyobb esélyed volt, hogy megölnek és/vagy kirabolnak.
Az utazás még egy király számára is gyötrelem volt, kitéve a hidegnek, melegnek, esőnek, a sárnak és a rázkódásnak. Így tettek meg naponta néhány tucat kilométert. Ehhez képest ma bárhová eljutsz kényelmesen, egy fedett és légkondicionált kényelmes járművön, akár néhány óra alatt egy másik földrészre is.
Az ikeás ágyad fényévekkel kényelmesebb, mint egy középkori király ágya volt és nincs is tele bogarakkal és ágyi poloskákkal, ahogy a királyi ágy tele volt. Valószínűleg egeret és patkányt sem láttál a hálószobádban az elmúlt években.
A sort még hosszan lehetne folytatni és nem is kellene ennyire messzire menni az időben, 60-70 év is elég lenne, sőt, egy mai afrikai átlagpolgár életével is össze lehetne hasonlítani egy mai magyar áltagpolgár életét.
Egy cikk arról, hogyan éltél volna néhány évtizede:
A lényeg az, hogy valószínűleg nagyobb kényelemben, biztonságban és jólétben élsz, mint egy király néhány száz éve, annak ellenére, hogy nincs kétszáz szolgád és hatszáz szobád. Ha választhatnál egy akkori királyi élet és a mostani életed között, valószínűleg a mostanit választanád, ha megismernéd, hogy élt akár csak egy király is néhány száz éve.
Ezért érdemes a mindennapokban nem a lyukra, hanem a sajtra koncentrálnod, a világtörténelem legszerencsésebb időszakában élsz, azon belül is egy szerencsésnek mondható földrajzi helyen és gazdasági helyzetben.
Ez most önnyugtatás volt a napelem havi szaldó miatt? XD
Mi a helyzet a mai királyokkal?
Azokkal akiknek ma nem kell félniük az újraelosztástól?
Ahol generációkon át öröklödhet a vagyon háborítatlanul?
Velük azért lehetne cserélni?
Én mondjuk szívesen cserélnék velük - de csak a szabadidő miatt!
A vagyon része nem érdekel, csak ne kelljen pazarolni az időt munkára! Persze a Biblia szerint nagyon hasznos a munka, főleg ha más javára végezzük, de ez nem vígasztal az elvesztegett idő miatt! XD
köszi ezt a cikket is, megint tanultam egy csomó mindent 🙂
ez a mondat üt, bele sem gondoltam, durva: "A világtörténelemben először a világ nagy részén nem az éhezés a legnagyobb probléma, hanem a túltápláltság."
még 1 gondolat, tudom hogy pont szembemegyek azzal amit írsz, igyekszem nem nagyon a lyukkal elmenni 🙂
szóval épp a fentiek tükrében bicskanyitogató, hogy mennyivel előrébb is járhatnánk össztársadalmilag, merthogy igen, rengeteget fejlődött a világ, viszont az átlag magyar (illetve egy csomó más ország lakosa is) meg -szerintem- lemaradt a fejledt átlagbárkiktől
amire kíváncsi lennék, hogy a többi fejledt államhoz képest hogyan élt mondjuk 200 éve a magyar átlagember, meg 100 éve, meg 50, meg 20, meg ma?! mert most egyértelmű a lemaradás, a holdról is látszik, az a kérdés most bennem, hogy ez mindig így volt-e? hiányos töri ismereteim alapján nem, ti mit gondoltok?
mert hiába a fejledt orvostudomány, látjuk hogy egy covidnál kitörölhetjük vele, és kanyarban előzünk mindenkit halálozásban
persze van az a szemszög is, hogy ki is írthatta volna az emberiséget, ahhoz képest győzelem 🙂
Szerintem ezt úgy kéne nézni, hogy a királyok akkor minden elérhető dologhoz hozzáfértek a kor színvonalán, ma pedig te ugyanolyan messze vagy ezektől, mint akkor lettél volna. Hasonlíthatnák az ősemberhez is, de a fejlődést nem kéne figyelmen kívül hagyni.
@Csokismedve rögtön megmutatta nekünk, hogyan kell csakazértis a lyukra koncentrálni 😀
Múltkor, baráti társaságban pont ez volt a téma, hogy ki melyik korban élne szívesen. A csapból folyó meleg víz, az áram, az extra kényelmes ágy, a telefon, az internet, a wifi . . . nekem ez a kor a megfelelő 😉
68 éves rokontól is hallottam már, hogy régen minden jobb volt. Javasoltam neki, hogy cserélje le az okostelefonját nyomógombosra - mert azért a mai világban a telefon egy szükséges dolog -, köttesse ki a netet, mert az régen nem volt, százvalahány csatornás tévéelőfizetését is lemondhatná, elég az a három, amit ingyen is lehet fogni, és az ilyen úri huncutságokat is ki kellene tenni a konyhából, mint a mikró, az elektromos kukta, meg a kenyérsütő gép. Nem tetszett neki az ötlet, nem értem miért, ha régen minden jobb volt . . .
"A sort még hosszan lehetne folytatni és nem is kellene ennyire messzire menni az időben, 60-70 év is elég lenne, sőt, egy mai afrikai átlagpolgár életével is össze lehetne hasonlítani egy mai magyar áltagpolgár életét."
@Kiszamolo Kérlek, tényleg folytasd a sort, mert tényleg kell a kijózanítás.
Kellően sok cikk után vélhetően el tudjuk hinni.
Tegyük hozzá, amíg egészséges és munkaképes vagy, gyerekkorodtól fogva jó oktatást kaptál, hogy betölthesd azt a munkát ami révén ezt megfizeted. Mert ha mindenkinek azt kellene enni amit meg tud termelni kevesen tudnák fenntartan8 magukat. Mert már nincs se fizikai erő, se tudás, se tapasztalat, se föld. Meg amíg el nem visznek katonának semmirekellő hataloméhes emberek által kirobbantott háborúba, vagy ha otthon maradsz ki nem fosztanak, meg nem erőszakolnak, rád nem gyújtják a házad. Hamar kiderül ha a helyzet úgy hozza, semmik vagyunk, nem királyok. Mindenünk amink van azért van, mert a nálunk erősebbek, hatalmasabbak hagyják, hogy legyen. Most ez van, de aki azt mondja tudja mi lesz 10 év múlva az hazudik, vagy találgat.
Azert par dolog fajoan elveszett a kiralyok kora ota (de ne adjuk fel, hatha fagyni fog meg egyszer a Duna :-)). Pl. az ennivalo, ha nem is volt annyira valtozatos, de jobb minosegu volt. Nem volt fast food, elelmiszer ipar, gmo. Az orvostudomany meg sehol nem volt a jelenlegihez kepest, de nem is volt annyi civilizacios betegseg sem, amelyek ma is megolnek kb. annyi embert, mint akkor a fertozesek. Nem volt meg tulnepesedes, klimakatasztrofa, a Fold lerablasa, es meg egy sor dolog, amit a mai jobb eletunk melle megkaptunk mellekhataskent.
Tényleg kíváncsiságból kérdezem, mert ezek engem is érdekelnek, a történelmi korszakok statisztikáit honnan meríted, milyen forrásokból?
Zsolt, tele van a net adatokkal. Ha egy BBC cikkben van, akkor azt általában el lehet fogadni.
Tökéletesen lényegtelen az abszolút életminőség. Csak a megélt, relatív életminőség, vagyis annak érzete számít.
Nagy valószínűség szerint a mi életmódunkra is fognak még úgy tekinteni, mint félbarbár, kényelmetlen, nem kívánt létforma. És ennek oka végső soron az az elégedetlenség, ami az emberiség egyetlen mozgatórugója a fejlődéshez. Ha mindenki megelégedett volna azzal, hogy jobban él, mint a távoli elődei, akkor az állati sorból se nagyon jöttünk volna ki. Szóval én nem annyira csípem az ilyen relativizálást, egyáltalán nem visz előre és teljesen ellentétes az ember lényével.
Ezèrt "nő" az atlag eletkor. Ha van ket gyermeked es egyik 100 evig el, a masik meghal szuletes utan, akkor 50 ledz az atlag eletkoruk. A vyermek halalalozast nagyon visszaszoritoottuk, csakis ezert no az atlag eletkor. Egykent annyit sem elunk mint nagystuleink. Hala az eletmodunknak es a szarnak amit megeszunk.
A parasztok meg nádtetős vályogházban éltek ami jobban szigetelt mint bármelyik palota, macskát és kutyát tartottak ezért nemigen volt egér, patkány. Friss bio ételt ettek, ha a húsnak már szaga volt nem ették meg (nyugi, a nemesek sem), ment a malacoknak. Talán innen jött a józan paraszti ész kifejezés.
Amikor a jólétet mérjük, akkor nem letűnt korokkal hasonlítunk, hanem az aktuális korral.
Már nem probléma általában elég ennivalóhoz jutni, ezért a jólétet sem itt húzzuk meg. A Maslow-piramist érdemes pl. tanulmányozni, az mutatja meg, hogy milyen igények lehetnek.
@geri
" Mindenünk amink van azért van, mert a nálunk erősebbek, hatalmasabbak hagyják, hogy legyen"
Ez így van. Illetve azért hagyják, hogy nekik több legyen. Azért vannak termékek, fogyasztási cikkek, hogy valakinek ebből haszna származzon. De fejlődés nélkül hiába akarná, hogy haszna származzon, ha nem léteznének ezek a termékek, illetve nem tudnád idehozni a világ túloldaláról. Viszont így meg ezerszer gyorsabban zsigereljük a Földet.
Valahogy olyan érzésem van, hogy a jó következik a rosszból és fordítva is. Kéz a kézben elválaszthatatlanok. Nincs olyan, hogy csak az egyik van. A példára levetítve: meglegyen mindened, akár a világ túlvégéről is. De ez nem lehetne, ha a "hatalmasabbak" nem húznak hasznot belőle. Jótékonyságból nem születnek hajók/teherszállító repülők, csakis a profitért. Ha profitra nincs igény, a jó sem jut el hozzád. El lehetne ezen filozofálgatni, érdekes téma.
Az alapvető, női párválasztó ösztön, ami megelégszik a lehető legjobbal, miatt nem engedheti meg a férfiember, hogy ne akarjon kiemelkedni a többiek közül. Ha egy vagyok a sok közül, akkor miért engem választanának a nők?
Ezért az ember mindig a környezetéhez nézi a helyzetét, hiszen ott akar párt találni, az ottani nőket akarja lenyűgözni.
Ki az a férfi, aki a legjobb géneket adja tovább, és azokat fel is neveli (biztosítja hozzá a nőnek az ehhez szükséges erőforrásokat).
Alapjaiban igen, viszont nincs alternatív életünk, se replay gombunk. Én sohasem szerettem volna régebben élni, nagyon értékelem a jogrendszert, az általános eü-t és gépesített háztartást stb..
(Minek nem tudok örülni, az a nálunk a nemzeti önsorsrontás. Lehetne sokkal jobb és élhető, de juszt se. Most épp büszke lovas nemzet vagyunk, ló nélküli huszársággal a hadseregben...)
A Hold After Hoursben mondta az egyik műsorvezető, hogy a modern ember fájdalmát az irigység és nem a kapzsiság okozza. Mert ha úgy tekintesz magadra, hogy másokhoz képest mennyire vagy gazdag, akkor mindig szenvedni fogsz - még talán akkor is, ha a top 1%-ba kerülsz -, míg a sima kapzsiság csak arra késztet, hogy legyen több javad, függetlenül attól, hogy másnak mennyi van. Össztársadalmilag az utóbbi sokkal kevésbé káros, mint a sima kapzsiság.
"a nemesek a füstös, egészségtelen városokban maradtak az év nagy részében, ahol a különféle fertőzéseket is nagyobb eséllyel kapták el."
Tudtommal a nemeseknek volt földbirtokuk. A városok inkább polgárokkal voltak tele, már amikortól voltak (esetleg arisztokratákkal-főnemesekkel).
"Az olyan néhai luxuscikkek, mint só, bors, cukor és egyéb fűszerek, filléres dolgokká váltak."
A bors, cukor valóban (a borsot Ázsiából kellett Európába hozni életveszélyes utazásokon, a cukor előállításához nem volt technológia), de a só? Nem csak kb. az ókor elejéig lehetett luxuscikk?
"Ma ha akarsz, lehetsz vegán, élhetsz hetekig csak egzotikus gyümölcsökön, ehetsz kínait vagy tengeri herkentyűket, mexikói ételek, amit és amikor csak akarsz."
Ezt én nem tekintem előrelépésnek.
Amúgy a cikk tartalma jó és kijózanító emlékeztető a valóságra, ha nem hetente sulykoljuk, enyhe bűntudatot is keltve.
Jurta, a nemeseknek volt földbirtokuk, abból éltek, de ez nem jelenti azt, hogy ott szerettek élni.
Köszi szépen a bejegyzést, nagyon tanulságos!
Ezzel a gondolatmenettel örüljön az a rászoruló is, akinél kikapcsolták már a villanyt, mert víz még van nála, korábban meg még vezetékes víz sem volt..
persze a lényeg átjött, de azért ez kicsit olyan is, mintha a mai kornak megfelelő nyomort idealizálná
Mindentől függetlenül engem zavar az itthoni közszolgáltatások baromi romlása, mert a szüleim pont azért tudtak Zalából Pestre fősulira járatni+ maguknak megtakarítani is amellett, hogy előtte is próbáltak mindent megadni nekem, meg az egészségemre/oktatásomra középiskoláig nem kellett még rengeteget fizetni.. hitel nélkül jutottak ingatlanhoz is.. eközben már nekem a terhesgondozásnál elindul a pénzkiáramlás, mert kb mindennel magánba kell menni, plusz ha nincs hely a bölcső ovi stb.-ben.. és közben még törlesztem a lakáshitelt is.. hogy lesz így érdemleges megtakarítás gyerek mellett??
Igen, de akkoriban nem kellett BMW/Audi/Mercedes ahhoz, hogy akár egy takarítónőnek is udvarolhasson az ember.
A státusz mindig relatív volt és az is marad.
Hozzátenném a listához azt is, hogy a jó minőségű óvszerek is filléresek. Nem keveset köszönhetünk ennek is. Amúgy köszi a cikket. 🙂
@ngergo
"Covid esetén kitörölhetjük az orvostudománnyal." - Nem. Egy év után lett vakcina, ami nem rossz. Továbbá a vakcina előtt maszkot hordtunk zárt helyen és kerültük a tömörülést, nem a szomszéd faluban lakó sánta kancsal vénasszonyt égettük meg.
@belavoltam
"Nem volt fast food" - a fast food leginkább a cukrozott üdítő miatt rossz. A Super Size Me óta volt olyan kísérlet, hogy egy hónapig csak mekis kaját evett az ürge, de pontosan számolva/porciózva, és fogyott is.
"Nem volt GMO" - Azon túl, hogy menő szidni, mi is a baj tulajdonképpen vele?
"Nem volt élelmiszeripar" - modern technológiák nélkül hogy látsz el stabilan 8 milliárd embert élelmiszerrel 1 bolygónyi erőforrással?
"Nem voltak civilizációs betegségek" -idősebb korban ölnek csak és tudjuk, mit lehetne velük tenni. Régen egy ma banális bakteriális fertőzés bárkit elvitt rövid idő alatt.
"Nem volt..." - higannyal/ólommal gond nélkül mérgezték magukat.
Páran írtátok, hogy régen milyen jól ehettek. Idézek egy Facebook posztból:
"A tardi parasztember ugyanis búzát termelt. Esetleg némi krumplit, káposztát, babot, tököt, de ezeket a leggazdagabbakat kivéve mindenki eladta a vásárban, hogy készpénzhez jusson, saját fogyasztásra alig jutott. Ugyanez a helyzet a tejjel és a tojással. Boltban ételért pénzt kiadni szentségtörés, nem is fordult elő gyakran. Friss húst disznótoron és lakodalomban ettek, év közben csak kolbászt és szalonnát, legfeljebb hetente egyszer-kétszer.
A tardi étkezések 40%-a volt száraz kenyér. Magában. Más alkalmakkor hagyma, esetleg szalonna jutott a kenyér mellé. Gyakori fogás a tésztaleves, ami csak annyival jobb az üres kenyérnél, hogy legalább meleg. Cukorból alig 10 deka a falusiak havi átlagfogyasztása – ez mondjuk annyira nem volt rossz. Némi káposzta, krumpli, gazdagabbaknál mákos tészta, esetleg sonka..."
Azzal szoktam viccelődni hogy aki a szarát ivóvízzel húzza le az ne panaszkodjon. Valahogy képtelen az ember tartósan értékelni amilye van, mindig azt nézi mi hiányzik. Ezt a fogyasztói szemlélet, internet végletekig kimeríti, kiég a 21. századi fejlett társadalmak embere ebben.
Ezek igazak, de azert megis bosszanto, hogy micsoda tekozlas tortenik es mennyire jobban is lehetne csinalni csak jozan esszel, varazslas nelkul.
Kedves vezerunk mintha azt tartana eszben, hogy a szegeny orszagokban az elet kozelebb all a termeszet szamara fenntrarthatohoz, osszevetve a jol prosperalo orszagokkal. Csak epp a megoldas erre nem az kene legyen, hogy butan es szegenyen kell tartani a parasztot a fenyes jovo es fenntarthatosag erdekeben, mert igy kihalunk, mielott tulelnenk.
Nagy segítség ez a magyar családoknak
Ja aha, Lajos királyhoz képest lehet, hogy jobb a ma emberének. És a nagyszüleinkhez képest?! Akik dolgoztak sokat fizikailag (jó testi kondi), közösségben (psziché) és templomba jártak (lélek). Mindig. Jó minőségű ételeket ettek, vigyáztak! egymásra, mert muszáj volt. Volt ritmusuk: napi, heti, évi. Az életük egy mederben haladt. És ma? Depresszió, elhízás, elmagányosodás, hitetlenség, ipari mérgek “ételnek” minősítése, teljes értékválság. Abban van igazad, hogy megtehetem hogy 100 évvel ezelőtti értékrend szerint élek, de valójában igen nehéz és fáradságos szembe menni a fősodorral, például arra nevelni a gyermekeimet hogy minden embert megillet a tisztelet, (a hülyét is), a véleménykülönbsége ellenére is, miközben a környezetében ezzel nagyjából egyedül kénytelen maradni.
A szerző magyar létére meglehetősen optimista és derűs cikket írt. Csak így tovább. 🙂 Érdemes még a posztban hivatkozott másik posztot is elolvasni.
@mad823
"a királyok akkor minden elérhető dologhoz hozzáfértek a kor színvonalán, ma pedig te ugyanolyan messze vagy ezektől, mint akkor lettél volna. Hasonlíthatnák az ősemberhez is"
@racio
"Tökéletesen lényegtelen az abszolút életminőség. Csak a megélt, relatív életminőség, vagyis annak érzete számít."
El tudom fogadni ezt olyan dolgokban, mint a hova tudunk elutazni (mivel ez 100 km-re sem alap emberi igény, tehát valóban csak a többiekhez mérve számít), meg az általános oktatás (hiszen nemcsak lehetőség, kötelezi is rá törvény a szülőket). De a tiszta ivóvizet, meg hogy a gyereked nem hal bele olyan betegségekbe, amikről azt sem igazán tudják, micsoda, "alapnak" tekinteni, nem hálásnak lenni érte, szerintem bizony arrogancia.
Amúgy hiszitek vagy nem, a megélt életminőségre is van befolyásunk, csak igényel némi mentális munkát. (@racio Ha magad is erre gondoltál, akkor elnézést.)
Köszi, ezt elteszem! Jó lesz majd átküldeni, ha megint valaki rákezd a szokásos panaszkodására.
És az utazást meg még sem említetted!
De. 🙂
Én fordítva szoktam érvelni: A mai korban olyan technikai feltételek vannak, amit anno (habókosnak és fantasztának tartott) sci-fi írók irtak. Készülék a világ minden tudsával a zsebünkben, zenetárak, ami bagó pénzért az összes zenéhez hozzáfárást enged, olyanokat, amit annó sokszoros pénzért vettünk meg, ugyanez a filmeknél.
Az ügyintézés (jó esetben) felgyorsult, szótárazni idegen nyelv tudásánál lényegesen egyszerűbb lett, az autók tele vannak elektronikával így csökken a balesetek száma etc.
Nekem ezek hányszor eszembe szoktak jutni... Olvasson az ember pár történelmi valós vagy fikciós sztorit (ajánlom Ken Follett Kingsbridge-könyveit a témában), és egyből hálás lesz. Én speciel a gyógyszerekért (pl. azért, amit életem végéig szednem kell) és az orvostudományért a leginkább, meg Isten áldja az Algopyrin feltalálóját is.
Másfelől viszont régen nem volt klímakatasztrófa, ilyen mértékű légszennyezés, életmódi betegségek, mikroműanyagok stb, mások voltak a családi, közösségi szerepek.
A mai kor összességében valóban a legjobb, de eleve ennek is kéne lennie az alapállapotnak, hogy mindig kicsit jobban élünk, mint 10-20-x éve/1-2-x generációval ezelőtt, nem? És ez a mostani életünkre is igaz, elvileg ezért kéne jobban élnünk a mindenkori mostban, mint mondjuk a 15 éve regnáló hatalom idején.
@Asidotus
"Az alapvető, női párválasztó ösztön"
Alapvetően a nők elég kevés ideje választhatnak párt, szóval ez az evolúciós fejtegetés itt meg is bukik 🙂
Csak a pontosítás kedvéért, Mária Teréziának 16 (!) gyereke volt, akik közül több megérte a felnőtt kort, és így el tudták terjeszteni a vérzékenységet az európai uralkodócsaládokban.
Ugye megvan, hogy többen futottak ezen a néven? 🙂
hu.m.wikipedia.org/wiki/Ausztriai_M%C3%A1ria_Ter%C3%A9zia_francia_kir%C3%A1lyn%C3%A9
Bónuszként ennek a Teréziának is volt hét testvére, de csak ő élte meg a felnőttkort.
Voltam minden földrészen. Mégis hazajövök Európába mindig, és hálát adok mindennek 🙂
Jó cikk, köszi:)
Én befizetnék minden európait egy hónapos brazil körútra, más világ lenne itt utána.
Akkor végülis semmi látnivaló nincsen, a fenti állítások még Moldovàra is igazak. Nyugodtan el lehet engedni ezt a nyugathoz való felzárkózás görcsét, mert még a jelenlegi tempóval is 50 év mire Moldova utolér bennünket. Majd akkor ràerünk izgulni.
@hopp-julia
"Akik dolgoztak sokat fizikailag (jó testi kondi), közösségben (psziché) és templomba jártak (lélek). Mindig. Jó minőségű ételeket ettek, vigyáztak! egymásra, mert muszáj volt. Volt ritmusuk: napi, heti, évi. Az életük egy mederben haladt."
A valóság ezzel szemben egy roncs test lett legtöbbször 50-60 éves korra (már ha megélte a delikvens) és alkoholizmus mint egészséges psziché. Természetesen kifejezetten rosszul táplálkoztak, társadalmi osztálytól függően az egyoldalú táplálkozás alultápláltsággal vagy elhízással párosult, az életük meg annyira haladt egy mederben, amennyire egy meder visz a Don-kanyarhoz, a meszes gödrökbe, az emigrációba, az államosításhoz, a padlássöpréshez meg a feketén valutázáshoz.
Minden korszaknak vannak pozitív és negatív oldalai is, felesleges aranykorokat gyártani.
Köszönöm ezt a cikket!
A károgóknak: amiket hoz Miklós, hogy mennyivel jobban is lehetne a gazdasági dolgokat csinálni Magyarországon az nem megy szembe ezzel. Ez a mostani cikk megmutatja hogy miért lehet hálát adni, a kritikaiak pedig hogy hogyan lehetne jobban csinálni hogy még több embernek legyen még könnyebb az élete. Szerintem.
Egy tényleg nem kötekedő kérdésem lenne, csak nagyon érdekel a válasz.
“Még az 1800-as évek elején is a gyerekek 42%-a meghalt az ötéves kora előtt, leginkább olyan fertőző betegségekben, amit ma már nem is ismerünk, hála a védőoltásoknak.”
A 42%-os gyerekhalált hogyan egyezteted össze a jóindulatú Istennel?
Köszönjük, mi már régen a sajtra koncentrálunk...))
Persze, már nem is vagyunk fiatalok.
Egy pici adalék: édesanyám testvérei öten voltak, de tíz (10!) Gyerek szuletett!
1927-1939 időszámításunk szerint, tehát nem oly rég. Ez 50% -os halálozási arany, (ebben a csaladban) a mai országos csecsemő halálozási arány, ezrelékekben mérhető ...
Érdemes időnként ezeket magunkban tudatosítani.
Ismerős nőgyógyász fejtegette, hogy a szülésnél pl.a császármetszés egyenlő volt az anya halálával. Azért is hívják így: az utód (uralkodó, "császár") megmarad, az anya nem számít... Ma a policy az, hogy az anyát mentik elsősorban.
Mindezen jólét ára, hogy leraboljuk a Föld véges erőforrásait. Élvezzétek hát mert ez az állapot nem tart örökké! Még 25 év és sírni fogunk.
És bár kevesebb betegség, haramia, éhíség fenyeget mint 200 éve, de a mai korral járó stressz gyilkos hatását nem kell ecsetelni. A férfiak 38%-a Magyarországon nem éri meg a 65. évét. Tűpontosan érzi ezt a plebsz és ennek megfelelően képezi a pénzügyi tartalékait is.
De köszönet a bejegyzésért, valóban van rengeteg dolog ami sokkal jobb mint kobban volt.
@expect Szerintem az emberiség össztársadalmilag mindenképpen fejlődik, akkor is, ha egy része csak vegetál. Régen a parasztok nem nagyon tudtak fejlődni, nem ők találtak fel új dolgokat. Az emberiség kis százalékának adatik meg az, hogy igazán nagy dolgokat vigyen véghez. A többi maximum asszisztál, vagy azt se. Én pl. elfogadtam, hogy nem leszek benne a történelemkönyvekben, és teljesen elégedett vagyok azzal, hogy valamennyivel jobban élek, mint a szüleim éltek ilyen idős korban. Ha máshová, máshogy születtem volna, lehet feltaláltam volna valamit.
@ngergo FejleTT. Neked nem húzza alá a böngésző, ha rosszul írod le?
@Asidotus Ez azért nem ilyen egyszerű. Lehet, hogy a nő túl van már pár alfán, de az mind paraszt volt vele. És akkor jön vele szembe az, aki lehet nem lenne első a sorban, de még bőven belefér. Sosem kell lenni a legjobbnak, én legalábbis nem érzem magam annak, mégis házas vagyok.
@leninist Jesszus, ezt az incel dumát. Dehogy kell autó az udvarláshoz. Amelyik nőnek az kell, az annyit is ér. Vannak ennél intellektuálisabb nők is.
concordeblog.hu/2023/08/25/szegeny-gazdagok/