Ki érti ezt?

A válság miatt a legtöbb fejlett piaci jegybank nulla százalék közelébe vágta a jegybanki alapkamatot, ezzel igyekeztek élénkíteni a gazdaságot. (Ha a bankban nem kapok kamatot a pénzemre, inkább elköltöm. Ha a hitel is szinte ingyen van, akkor még a meglévő pénzemnél is sokkal többet költök. Mivel csak költök és költök, a gazdaság a tervek szerint szép lassan beindul, újra lesz igény új autóra, bútorra és házra. Ja, hogy egy hitelválságot további hitelekkel akarunk meggyógyítani? Ugyan már, kit érdekel.)

A nulla közeli alapkamat vagy a nulla közeli infláció a beteg gazdaságok jellemző tünete. (Az egészséges infláció évi 1,5-2%, ez mutatja, hogy nő a kereslet, a gazdaság jól működik.)

A kettő együtt a súlyosan beteg gazdaság tünete, ha pedig valamelyik negatív tartományban van (akár az alapkamat, akár az infláció), az a nagyon súlyosan beteg gazdaság kórképe.

Mivel az olcsó hitel hatalmas időzített bomba (Cikk: Ingyenpénz: kockázatok és mellékhatások), ezért az amerikai jegybank nyolc év után elkezdte a dollár alapkamatának az emelését, a tavalyi 0-0,25%-os szintről immár háromszor emelve a kamatokon december óta. Így már 1-1,25% az amerikai dollár alapkamata és további emelést helyezett  a jegybank kilátásba.

(Egyébként a 2007-es válságnak az egyik fő kiváltó oka az volt, hogy a 2000-2001-es recessziót a FED úgy akarta gyógyítani, hogy 1%-ra vitte le az alapkamatot. Ennek örömére mindenki eladósodott, még azok is, akiknek nagyon nem kellett volna. Majd a FED (az amerikai jegybank) túl gyorsan 5,25%-ra emelte vissza ezt a kamatot, amit már sok rossz adós nem tudott fizetni, hiszen hatalmasat nőtt a havi törlesztőjük a kamatemelkedés miatt. A felelőtlen hitelfelvevőket tetézve az általános pénzbőséggel és a bankok felelőtlen hitelezésével már kész is volt a világválság.)

Ha emelkedik a jegybanki alapkamat, törvényszerűen három dolog történik a gazdaságban.

Az egyik, hogy a részvények értéke csökken. Ha a bankban kapok 1%-ot a bankbetétemre, vonzó a tőzsdén elérhető 8%. De ha a bankban már kapok 6%-ot a bankbetétemre, eszem ágában sem lesz 8%-ért kockáztatni a tőzsdén. Így csak egy dolog történhet: esnek a részvények árai a kamatemelkedés miatt.

A másik, hogy teljesen logikusan automatikusan megdrágulnak a hitelek, hiszen nő a kamatláb, amiből számolják a hitelek kamatait.

A harmadik, hogy a meglévő kötvények értéke zuhan, hiszen ha vettem egy 10 évig 2%-ot fizető kötvényt két éve és most ugyanilyen kötvényt 4%-os éves kamattal lehet venni, akkor az én kötvényem ennyivel kevesebbet ér, mint amit most lehet kapni. Vagyis veszít az értékéből a már meglévő kötvény.

Úgy gondolom, ezeket mindenki könnyedén belátja komolyabb közgazdasági végzettség nélkül is.

Miután igazat adtál nekem, nézzük meg, mi is történt a piacokon.

A részvénypiacokat valamiért elkerülték a hírek, újabb és újabb rekordokat döntögettek az elmúlt egy évben, jelét sem látni a FED szigorításának logikus hatásainak.

Jó, az emberek el vannak varázsolva a tőzsdén. A hitelek árazásában csak meglátszik az alapkamat emelkedése és a várható további kamatemelés.

Hát, nem éppen. Még a 15 és 30(!) évig fix kamatok is csökkentek év eleje óta, akármilyen hihetetlennek is tűnik. (Cikk: Hogyan tudnak a bankok 10 évig fix hiteleket adni?)

A 30 éves(!) amerikai államkötvény kamata az 1%-os kamatemelés és a várható további emelés ellenére csak 0,4%-kal nőtt tavaly novemberéhez képest és az emberek örömmel kölcsönadják a pénzüket az államnak 30 évre fix 2,88%-os kamatra, mit sem törődve azzal, hogy a várható infláció ennél sokkal több lesz, tehát garantáltan buknak a dolgon. (Persze ez még mindig jobb üzletnek tűnik, mint negatív kamatot kapni a svájci állampapírokra, vagy 1% alatti kamatokért EU-s állampapírokat venni. Ezért állnak sorba a befektetők még mindig ennyiért is az amerikai állampapírokért.)

Érdekes időkben élünk, na. A világ teljesen másként működik, mint azt a józan ész diktálná. Sokat fogjuk még elemezni ezeket az éveket, ha egyszer vége lesz ennek a korszaknak és meglátjuk, mi lett a vége. (Azt a viccet hallottad már, hogy a 15 évente államcsődbe kerülő Argentína 100 éves futamidejű államkötvényeket bocsátott ki és a befektetők elkapkodták?)

Addig is a fő konklúzió: a jelenlegi piacon szép tudsz lenni, ha akarsz, de okos nem. Régóta nehéz megmagyarázni, mi miért történik. (Hasonló cikk: A 2016-os év tanulsága)

Update: természetesen mindig meg lehet magyarázni, főleg utólag, mi miért történt. Tavaly ősszel, amikor a kormányzásra legkevésbé alkalmas jelölt nyerte az amerikai elnökválasztást, mindenki várta a tőzsde azonnali zuhanását. Ezzel szemben a tőzsde elképesztő emelkedésbe kezdett, mindenkit meglepve.

A cikk nem arról szól, miért történik, ami történik, hanem csak rá akar mutatni arra, mennyire nem működnek a piacon a legalapvetőbb igazságok sem már évek óta. Egyébként a leírt jelenség oka a túlzott pénzbőség a piacokon, ugyanez okozta a 2007-es válság előtt a kockázatok leértékelődését, a befektetők mindent megvettek bármennyiért. Csak a mostani pénzbőséget a jegybankok okozták, az előzőt pedig a fejlődő piacokról kiáramló pénzek és az alacsony kamatkörnyezet. De még egyszer: a cikk nem erről szól.

Valódi pénzügyi tanácsadás termékértékesítés nélkül csak 35 ezer forint.

Oktatás a pénzügyekről: hat alkalmas tanfolyam csak 25 ezer forint.

20 millió forintos életbiztosítás havi 4.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Share

102 hozzászólás

  • L70
    A többség követi a piacot, és nem érzékeli és nem is érti a kockázatot, mikor belép egy piacra. Ez vonatkozik mindenre, legyen az befektetés vagy hitel.

    Jó példa a jelen, az emberek 90%-a nem hinné, hogy bármilyen krach beütne jelenleg. A válság mindig relatíve hirtelen jön, olyan, mint egy nagy nyári vihar, amíg nem jön a szele és nem látjuk a villámokat, nem hisszük, hogy lecsap. Belépni lassan lépünk, fokozatosan hiszünk egy sztoriban, kilépni viszont mindig későn tud belőle a többség.

    A jelenlegi olcsó pénzt vagy a megtakarítások vagy a fogyasztói ár inflálódása követi, kérdés ennek aránya, amit ma még nem tudunk. Most a megtakarítások viszik a balhét, de nincs ember aki megmondja, hogy ez mikor változik majd. Akkor pedig aki likvid eszközben vagy menekülő eszközben ül, az fog nyerni. Na de ilyen szép napos nyári időben ki visz magával esőkabátot és pulóvert a strandra.

  • naa
    A kamatok/hozamok a béka segge alatt. Innen már nincs hova esni, helyes a kérdésfeltevés a cikkben, hogy ki a…veszi meg soksok évre ezeket a nagyon alacsony hozamú kötvényeket… Van egy mondás, a fák nem nőnek az égig, ld. részvényárak. Kötvényhozam analógiája ennek sztem az lenne, hogy a tó feneke nem végtelen mélységben van, de ezt a “befektetők” nem veszik tudomásul, pedig az orruk már az alját súrolja, vagy éppen az iszapban van (negatív kamatok).
    A kamatemelés lehet, hogy lefele nyomja a részvényeket, a kötvényeket viszont tuti biztos (ha átmegy a hozamokba). Mert magasabb fa azért mindig lehet, főleg ha az ECB meg a japánok továbbra is locsolják, vagy ha infláció lesz, de az iszap alatt előbb utóbb elfogy a levegő, hogy fokozzam a képzavart… 🙂 Tanulság: add el a fix kamatozású hosszú kötvényedet, hacsak nem lejáratig tudod tartani. Kötvényalap kuka. P/BMÁK lejáratig OK.
  • graphite
    Válság biztosan lesz. Pont ma beszélgettem egy Oroszországból Németországba telepedett mérnök kollégával. 28 éves, 400 ezer EUR hitelt vett fel 30 évre egy házra, ebből az első 10 évben fix a kamat. Ma boldogan újságolta, hogy vett egy 30 ezer EUR-os autót, mert a régi 10 éves lett, ebből a 30 ezerből 25 000 EUR hitel. A fizetése kb. 4000 EUR nettó.

    A másik érdekes dolog, hogy az autókereskedésekben megjelent* a nulla eur-al elvihető, 100%-ban hitelből finanszírozott autó.

    * lehet eddig is volt, nekem most tűnt fel, ahogy nézegettem a hirdetéseket, mivel másik autót kell vegyek, mert a meglévő, kb. 2000Eu-t érő autóm javítási költsége 1100 eur lenne.

    Másik srác, az sincs 30 éves, 300 ezer Eur lakáshitel, és még két új autót is vettek, legyen mivel dolgozni járni. Közben asszonyka babát vár, fizetése kiesett. A srác vonattal jár, a benzin túl drága….

  • Marton Balázs

    Jogos, de akkor viszont szerintem nem túl szerencsés a címválasztás: Ki érti ezt? Abszolút érthető, mi történik, egyik buborékból (ingatlanpiaci buborék) a másikba (tőzsdei buborék) zuhanunk a pénzbőség miatt. Csak míg az előzőt a kereskedelmi bankok hitelezése okozta, addig ezt most a jegybankok okozzák. A piaci mechanizmusok pedig azért nem teljesülnek, mert pénznyomtatásnál akkora a piacot torzító hatás, hogy a hagyományos piaci mechanizmusok nem működnek.

  • Kiszamolo
    Balázs, a cikk arról szól, hogy mennyire nem működnek a “régi” közgazdasági alapigazságok. Természetesen lehet magyarázatot találni, ahogy kitalálták azt is, hogy azért emelkedtek a tőzsdék Trump megválasztására, mert biztos jót fog tenni az amerikai cégeknek a protekcionista politikája. Ha estek volna a tőzsdék, arra is lett volna ilyen magyarázat, ha oldalazott volna, arra is.
  • ügyvéd
    A krachokkal csak az a baj, amint már írtam volt, hogy normális ember normális hozamért általában kockázatosabb eszközökbe fekteti be a vagyonát, és az(oka)t a befektetés(eke)t általában érinti a krach. Könnyű tehát úgy okoskodni, hogy majd a válságban “óccón” jól bevásárolok, csak az a fránya MIBŐL? kérdése ne lenne…, (Nagyon kevesek képesek a “tetőn” kiszállni.)
    Persze vannak akik nyolc éve nem mernek befektetni semmiféle kockázatos eszközbe, mert várják az újabb nagy tuti beszállót, nekik a MIBŐL? nem kérdés, így viszont kimaradtak 8 év bika piacából, és szinte biztosan nem mernek majd cselekedni akkor sem amikor lesz rá lehetőség. Vagy azért buknak majd mert túl korán szállnak be, és a további buktában inkább veszteséggel kiszállnak, vagy egyáltalán nem szállnak be “újra”.

    A “legegyszerűbbnek” tűnik tehát kiülni a krachot, már aki kibírja… 😀

    Bizony nehéz dolgok ezek…

  • ügyvéd
    Persze majd jönnek az “okosok” azzal, hogy egyszerű ez mint a faék; shortolni kell, és pikk pakk eljön a kánaán.
    Erről persze ÁLTALÁBAN főleg olyanok osztják az észt akik életükbe se, csak láttak egy embert, aki hallott egy emberről, aki olvasott valamit a shortról.
    A shortolás psychológiailag még sokkal sokkal nehezebb kenyér mint bármi más hiszen értelmesen keresni csak a tőkeáttéten lehet, az meg viszont minden elhibázott döntést felnagyit…

    Lehet persze longra a lombarddal is ügyeskedni, de ezzel is “ugyanaz” a helyzet, ha rossz az időzés, és nincs még meg az alja ordenáré bukta lehet belőle..

    Bizony nehéz dolgok ezek…

  • KZoltán
    “mennyire nem működnek a piacon a legalapvetőbb igazságok” – sajnos mert a gazdaságtanban akadémiai szinten is hülyeséget tanítanak. “A kamatlábbal mért pénzszükséglet és az árakkal mért pénzkereslet között az elképzelhető legnagyobb lényegi különbség uralkodik.” Az áraknak a vétel és az eladás között nőniük kell, hogy a tőkekamat kijöjjön, ahogy a P – Á – P’ mutatja. De amíg az árak emelkednek, addig lesz elegendő kereslet is, ami növeli az árakat, ami fenntartja a keresletet … és így tovább.
    És a kamatért megveszik az argentin államkötvényt is. Nem 100 évre, 1-re, 3-ra, 5-re, addig amíg nem jön a csőd – tulajdonképpen Fekete Pétert játszanak: a játék végén, amikor jön a csőd, akinél a kötvény, a Fekete Péter van, veszít, de addig kaszálnak a 7.9%-kal. Nem az oroszlánnál kell gyorsabban futni, csak a másik vadásznál.
  • S1M0N

    A “régi” közgazdasági alapigazságok hosszú távon érvényesülnek, rövid távon (akár 1-2 év) a piaci turbulenciák simán elnyomhatják a hatásaikat, de ezzel te is pontosan tisztában vagy.

    Egyébként is az alapkamattal kapcsolatos ismereteink/modelljeink “normális” közeli kamatszintekhez kötődnek (2-3%), amitől jelenleg még mindig messze vagyunk, bár az USA-ban már lassacskán közelítik.

    Nem elképzelhetetlen, hogy a piac egy része eddig vastagon beárazta azt, hogy a “zéró kamatok” nevű közgazdasági kísérlet katasztrófával fog véget érni, most pedig, hogy úgy tűnik, szép lassan sikerül mégiscsak “kioldalazni” a történetből, kikerül az ehhez kapcsolt kockázati felár a rendszerből.

  • S1M0N
    A szélsőségesen offtopic kommenteket amúgy nem lehetne kimoderálni?

    Szeretem olvasni az itteni komment részleget, van, hogy összességében van olyan érdekes/hasznos, mint maga a cikk. Viszont baromi fárasztó egy pénzpiacos cikknél mindenféle légből kapott zöldenergiás okoskodást meg félművelt konteós ökörséget végiggörgetni.

  • Kiszamolo
    S1Mon, ki volt kapcsolva a hozzászólás pár órára, amíg lehűltek a kedélyek.
  • siff
    A 19. sz-ban, ami USA és a UK aranykorszaka volt, folyamatosan stabil vagy enyhén deflációs árszintek mellett stabil vagy enyhén emelkedő bérek voltak a jellemzők, és soha a történelemben nem történt még akkora ugrás pozitiv értelemben az emberek életszínvonalában, mint akkor és ott, abban a két országban. Ennyit arról, hogy a csökkenő árak keresletet halasztó hatással bírnak. Egyáltalán nem. Akkor mobiltelefont se kéne vennunk soha, mert 30 éve még $4k volt az első motorola, most meg tuképpen ingyen kapsz okostelefont. Mégis soha nem látott mértékben boomolt a piac az utóbbi években. A kereslet, árucikkek iránt igény kódolva van az emberekben. A másik téves érv, hogy a fogyasztás ösztönzi a termelést. Nos, egy jol mukodo gazdaságban pont forditva van, a produkitivitás növekedés (többet jobbat olcsóbban hamarabb) teszi lehetővé a fogyasztás bővülését. Forditva ülünk a lovon, de nagyon
  • Én is akarok kommentelni
    @Gyula:
    Köszönöm a levezetést, csak mivel én többször hangsúlyoztam, hogy nem a mostani állapotot kell nézni, hanem ami mondjuk 5-10 év múlva lesz, így sajnos értelmetlen is lett az egész.
    Jelenleg tényleg nem éri meg a rendszer amit leírtam, de ha a számaidat 5-10 évvel későbbre kivetítjük, akkor kijön egy teljességgel használható rendszer.
    Az pedig, hogy egy powerwall mennyit bír MA kijelenteni eléggé blőd dolog szerintem. Mennyi 10 éves powerwall van jelenleg a világon? Naugye.
    Ez pont olyan, mint a napelemek. Mindenhol leírták, hogy húú, X év múlva mennyire le fog csökkenni a hatásfoka és… aztán most, hogy már egyre több 20+ éves napelem van a világon kiderült, hogy mégse.
    Tehát csak ismételgetni tudom magam: 5-10 év múlva _szerintem_ igenis valós alternatíva lesz függetlenedni legalább áram terén.
    Pl. rohadtul utálom, hogy ha van egy kis vihar, nálunk már áramszünetek vannak.
  • Én is akarok kommentelni
    @Gyula:
    A számaidat nem is akarom vitatni, csak közben leesett egy apróság ami borítja a számításodat (az időtávot nézve): én egy általad említett Tesla S-sel aminek akkora akku pakkja van amit írtál (100-as) én átlagosan 1 hónapig tudnék mászkálni, szóval nekem havonta egyszer elég lenne feltöltenem, nem pedig naponta. 🙂
    Egy ÁTLAG autós kétlem, hogy egy model S-t, hetente kellene, hogy töltsön, nemhogy naponta. Ezért is olyan “pici” az aksi a Model E-ben (300+ km). Nekem még azt is kéthetente kellene csak töltenem, és az máris 10M-es ár, nem 20-30M.. szóval már ma sem feltétlenül igazak a számításaid, nemhogy 5, vagy akár 10 év múlva.
  • Zabalint
    @KZoltán
    Csak nem biztos, hogy az bukja a legtöbbet, akinél a végén lesz a Fekete Péter, hiszen eladni piaci áron tudják, az meg lehet, hogy már a csőd előtt évekkel sokat esik, egy 100 éves papírnál fél százalék piaci hozamemelkedés is durva esést tud okozni a másodlagos piacon. Szóval nem gondolom, hogy a Fekete Péter jó kifejezés lenne arra, amit csinálnak, mindenesetre az tény, hogy nem hosszútávú befektetésről, hanem rövidtávú spekulációról van szó.

    Persze nem is biztos, hogy államcsőd lesz, az is lehet, hogy hiperinfláció fogja kivégezni.

  • Mókavonat
    A mennyiségi lazítás témában van cikk, kutatás bármi (hitelesnek tűnő) anyag, hogy ez a pénz VALÓJÁBAN hol van? Én eddig pl. nem sokat láttam belőle, de szerintem sokan vannak így vele. Egyszerűen akkora számokról beszélünk, hogy 3x meg kell néznem jól írom e a nullákat. Persze szépen hangzik, hogy eszközvásárlási program de kéremszépen pontosan jelenleg kinél, minél milyen módon van ez a pénz?. Erre ha meglenne a válasz szerintem sokmindent másképp látnánk. Bárkinek bármi infó?
  • headset
    Az argentin kötvényekkel kapcsolatban a legkevésbé lényeges adat a 100 éves
    lejárat. Mondhatnánk azt is, hogy lejárat nélküli. Ez egyáltalán nem
    kizáró ok. A részvények is lejárat nélküliek, mégis vesszük.

    A 7,9 %-os kamat ujra befektetve 10 év alatt 2,16-szoros pénzvisszafizetést jelent. Nagyjából ugyanannyit, mint egy 2% kamatozású kötvény, amit 10 év múlva visszafizetnek.
    Ha az argentin fizetési hajlandóság 10 év múlva is fennáll, onnantól minden dollár tiszta haszon.

    Amíg Argentina biztató jeleket mutat, addig a kötvény a névérték környékén is liquid lesz vagy állandó jövedelmet biztosít.

    A lényeg a 7,9 %-os hozam és a várható argentin fizetőképességi kockázat viszonya.

    Ennek alapján dönt a vevő, pl. az amerikai nyugdíjalapok

  • KZoltán
    2017-07-14 at 09:25
    Ezt a számítási módot Fekete János és tanítványaitól tanulhattad!
    Csak 1 probléma volt vele: az ország belerokkant.
  • naa
    , egyetértek, ilyen alacsony kamatok globálisan még sose voltak, és nem erre készültek a modellek. Hogy mást ne mondjak, a “pénzügyi tanácsadók” modelljei sem. (Pl. fogadok, hogy a legtöbb még most is azt mondja az egységsugarú befektetőnek, tegye a tőkéje ~felét kötvényalapba, holott annak reál értelemben nagy a kockázata, upside meg szinte semmi, pláne nem a költségeket levonva. Engem is felhívott egy banki tanácsadó nemrég, hogy látja, hogy a portfólióban csak részvény meg cash van, nem kellene-e kötvényalapot is tartani… Nem.
    Az is igaz, hogy a kis emelésekkel 1.25% még mindig nagyon alacsony, és a balance sheet visszavágás is csak tele gatyával jön majd, így még lehet spekulálni, egy-egy korrekció után, hátha lehet még keresni kötvénytréddel. De én nem spekulálnék (longgal) kis profitokért, mert lehet, gyors lesz a szakadás…
  • Nagy Vonalakban
    @Mókavonat: “… Persze szépen hangzik, hogy eszközvásárlási program de kéremszépen pontosan jelenleg kinél, minél milyen módon van ez a pénz?….”

    Làttad a Wall street farkasát?
    Na ott a pènz a brókereknèl….a virtuális világban…

    A lènyeg: jelenleg a pènz eszközök (cash, rèszvènyek, betétek, kötvények stb.) èrtéke tízszerese a reálgazdasàg èrtèkènek (ingatlan, föld, termelő eszközök, nyersanyag stb.)…

    Vagyis ha eljön az igazság órája, akkor 1000%-os inflációra kell felkèszülni…

    Landolásra felkészülni, kemény ütközés lesz!

  • headset
    KZoltán
    2017-07-14 at 13:47
    “Ezt a számítási módot…”

    Mégis mire gondolsz?

    Sajnos a hozzászólásodban nem sok valódi információ van.
    Csak némi érthetelenül agresszív támadást érzek.

  • porthosz
    @Én is akarok kommentelni
    “Jelenleg tényleg nem éri meg a rendszer amit leírtam, de ha a számaidat 5-10 évvel későbbre kivetítjük, akkor kijön egy teljességgel használható rendszer.”

    De amit te írsz, az teljesen fiktív, a Gyula számai a mostani állapotból indulnak ki ami sokkal reálisabb.
    Ezzel szemben te azt csinálod hogy tegnapelőtt 30 fok volt, tegnap 27 ma 24, majd húzol rá egy egyeneset és kikövetkezteted hogy hogy 2 hét múlva esni fog a hó…

    Persze ha ez meg ha az meg ha amaz, de a valóság az hogy pl. energetikában az “ha”-kból általában csak ráb@szás szokott lenni. Lásd Németország, lassan több co2-őt bocsát ki most mint a ’90-es években, mert újra kellett indítaniuk a régi szénerőmüvek mivel a nap és szélerőmüvek minden sötétzöld várakozással szemben még mindig a fizikai törvényeinek engedelmeskednek.

  • gaborr
    lehet nekem is van ilyen argentín kötvényem az ishares embe etf-ben? na sebaj. élvezem a kamatokat és az etf által nyújtott diverzifikálást 🙂 argentína felé 3.78% kitettséggel.
  • headset

    2017-07-14 at 15:00
    “lehet nekem is van ilyen argentín kötvényem az ishares embe etf-ben?”

    Igen, van.

    0.17% USP04808AN44 (2017-jul-13)

  • : A XVIII. században azt jósolták,hogy 1950-ben annyi fiáker lesz Párizsban,hogy térdig fognak járni a lócitromba a lakosok.
    Aztán mégse így lett. Egyszerűen nem tudjuk milyen lesz a technológia iránya. Szerintem a lítiumot a grafénes szuperkondenzátorok fogják kiváltani. De könnyen lehet, hogy valami teljesen új dolog jön nemsokára.
    Henry Ford felkért pár szakértőt 1920 körül,jósolják meg hány autó lesz 1980-ban az USA területén. Megjósolták. Kinevette őket. Dupla annyi lett ,mint amennyit jósoltak.
  • panasonic

    egesz pontosan 0,02 szazalek a 100 eves kotveny sulya a portfolioban. erdekessegkepp: a piacra kerulese ota eltelt ket hetben 8,2 szazalekot csokkent Az arfolyama (a spread koltseget is beleertve) tehat az elso egy ev remelt hozama is keves lenne a nullsaldohoz annak a spekinek aki fekete peter strategiaval lepett pozicioba.

  • Jockey Ewing
    A nagyon armageddon hangulatúemberek ne feledkezzenek meg a nyugdíjpénztárikban átmenni a legóvatosabb portfolióba(amiben még hosszú kötvények sincsenek, csak rövidek. Mondjuk vannak olyan nypénztárak, ahol nincs ilyen, és a legalacsonyabb kockázatúnak mondott portfolióban is igen nagy a hosszú kötvények súlya). Az lenne az igazi gyarapodás, ha sikerülne kiülni egy krachot biztonságosban, és visszaszállni miután kieste magát. T+10 napos váltással nehéz, meg persze amúgy is… Bevallom engem foglalkoztat ez a téma már egy ideje, és lassan kezd megérni bennem a kiugrás a biztonságos portfolióba. Lehet pár évet még szötymörög a piac felfelé és az kellemetlen lesz, de ha jön a nagy szakadás, és meglesz a vér a visszaszálláshoz, akkor az nagy kasza lenne öregkorra…:)
  • Petya
    Azért nem könnyű megérteni a mostani piacot mert a jegybankok direktben avatkoztak be a tőkepiacok működésébe. Például részvényeket, kötvényeket, futurest, ETF-eket vesznek, de azt is úgy, mintha nem lenne holnap. A svájci jegybanknak nagyobb pakettje van a Facebookban mint Mark Zuckerbergnek, meg is lehet nézni az árfolyamot, egyenletesen emelkedő áfrolyamgörbe, all time high record szinteken. A forgalomban azért nem látszik, mert olyan kereskedési rendszert használnak, ahol a forgalom rejtve marad a nagyközönség számára. Látjuk, hogy a kötvényeket nulla hozammal viszik, mint a cukrot, no de nem Bill Gross, Templeton stb. veszi ezeket, hanem a jegybankok vásárolják meg őket. Nekik meg olyan mindegy, hiszen annyi pénzt nyomtatnak, amennyit csak akarnak. Elméletileg bármeddig fel tudják tartani ezt az állapotot, hiszen korlátlan erőforrással rendelkeznek.
  • ügyvéd
    Ewing
    “Lehet pár évet még szötymörög a piac felfelé és az kellemetlen lesz, de ha jön a nagy szakadás, és meglesz a vér a visszaszálláshoz, akkor az nagy kasza lenne öregkorra…:)”

    Meg ahogy a móricka elképzeli… 100 ból vagy 1000 ből majd kb 1 nek TALÁN összejön…
    A többi vagy addig nem száll ki (akkor meg már minek?), vagy kiszáll most(anában) és két/x év múlva pont a krach előtt fél órával vissza :-D, mert nem bírja nézni, hogy tovább zakatol a piac, vagy ha időben ki is szállt, elvéti a visszaszállást… stb.
    Én most abban gondolkodom, hogy megbízom a profikban, így azt a kb 80%-t ami abszolut hozamban van nem mozdítom. A maradék kb 20 % részvénypiachoz kötődő eszközt, MAXIMUM kb 10 % buktánál likvidálom, és azzal próbálok majd aljra vadászni…

  • headset

    2017-07-15 at 04:56
    ” erdekessegkepp: a piacra kerulese ota eltelt ket hetben 8,2 szazalekot csokkent”

    Ilyen magas kockázatú országnál ez elfogadható lenne, de nem ez történt.

    A papírt eleve 90%-os árfolyamon adta el Argentina.
    Az árfolyama péntekig 2,4%-ot emelkedett.

  • Jockey Ewing
    Ügyvéd:
    Én sem mondtam hogy könnyű, sőt…:)
    Nypénztárban 80% abszolúthozam? A saját vagyonkezelés az nyilván más…
    Igazán nem voltak tesztelve az AH alapok még válságban, mert jórészt a legutobbi válság után jöttek létre. Jó teszt lesz majd nekik a köv válság ki hogy teljesit. Én nem bíznék meg bennük…pmák jobb, biztosabb, sokkal többet egyik se fog/tud hozni. Esetleg Citadella v OTP Supra, de utóbbi is szépet esett a svájci elengedésnél, ha jön vmi hirtelen, szokatlan simán beadhatják a kulcsot azok is.

    Egyébként az érdekes lenne ha világszinten sokan váltanának biztonságosba a nypénztárakban, könnyen megboríthatná a piacokat:)

  • Tinaturner
    @JockeyEwing: tokre felesleges ezert rovid kotvenyeket venned. Ha jon a krach akkor annyi kell h legyen tokod megcsinalni az elmeleted. Pl van kb 5 fele vagyonelem amiben tarthatod a tokedet. Keszpenz, reszveny, kotveny, nyersanyag, ingatlan stb majd kijavitjak. Ha valamelyik neszakad vagy akar tobb is akkor is lesz olyan ami menekuloeszkozze avanzsalodik mondjuk arany ugrik 80%ot. Szepen eladod es bevasarolsz abbol ami beszakadt es ugy gondolod h leghamarabb visszapattan. Valszeg a reszveny szvsz. Szal ha van egy 20%od minden elemben a felsoroltak kozul akkor az egyik ugye kozel 40%ra no. Abbol bevasarosz az eddigi legdurvabb valsagot feltetelezve 40-50%al olcsobban es ha normalizalodott a helyzet felirogatod a szamokat milyen jol jartal. 2x Jobban mintha kulon ezert rovid kotvenyeket tartottal volna. De ugye lazan ki is ulheted az egesz valsagot. Nem mindig van ertelme pattogni
  • Tinaturner
    Folyt.: sot. A valsagot az realizalja leginkabb aki elkezd mocorogni. Kiszamolo nagyon helyesen utalt erre vmelyik hozzaszolasban. Csak sajnos sokan atsiklanak az ilyen infokon, pedig a mi szemszogunkbol tobb hasznuk van mint maganak az egesz cikknek.
  • Tinaturner
    Sajnos szerkeszteni nem lehet de meg annyi: h milyen erdekes ha az ingatlanod ara szakad be ahhoz ragaszkodsz es hidegen hagy ha az otp reszvenyed vagy egy egyesz index alapu csomagod bukik akkor jaj gyorsan adjuk el nehogy tovabb essen, pedig az meg folyamatosan lathato cashflow-t is fel tud mutatni, szemben a hazzal amiben laksz. Ott is van csak nem biztos h rajossz/eszreveszed
  • ügyvéd
    Ewing

    Soha nem volt egy fillérem sem semmilyen “pénztárban”. Saját “nyugdíjpénztárat” üzemeltetek 😀
    ( A supránál fejek hulltak&szigorodott a kockázatkezelés a “svájci baki” után, így most szerintem jó ideig a “legbiztonságosabbak” egyike, ugyanakkor azért szépen is teljesít. A citadella utolsó éve “csalódás” számomra, de majd meglátjuk…)

  • homo oeconomicus superior
    Úgy látszik, régebben se értette senki, mert a FED kamatemelésekre döntő többségében emelkedéssel reagált a részvénypiac., és nemcsak a legutóbbi 2003-2007-es periódusban.
    lustaport.files.wordpress.com/2017/07/fedu.png
  • Jockey Ewing
    Tinaturner: nyugdijpénztári portfoliókról beszéltem. Ott nincs arany vagy menekülőeszköz portfolio!:) még rövid kötvény sem mindenhol… Igen, benne van a pakliban hogy baj lesz a portfoliováltásból, de ha már 10-20%-kal lejjebb sikerül visszaszállni az már nagyon jó eredmény lenne. És épp ezért a visszaszállás nem lesz túl nehéz döntés mert mérheti az ember ahhoz ahol kiszállt…

    Ügyvéd: jogos, nekem is csak azért van mert a munkahely béren kivüli juttatásban nyomja nekem…:) A supranak 1 portfoliomenedzsere van aki a döntéseket hozza, neki nem hullott a feje, ami mondjuk nem is baj mert tényleg jo egyébként. De a kockazatkezelésükröl csak annyit, h 1 honapja kaptak büntetést a felügyelettől mert nem volt megfelelő…:) kockázat nélkül nincs hozam, csodát ezek az alapok se nagyon tudnak. De nem károgok, majd meglátjuk, jó mérce egy igazi válság lesz, az AH alapoknak.

  • naa
    , akkor van gond, amikor szinte minden általad felsorolt eszközosztály egyszerre szakad… Egyetértek, az “abszolút” alapokról is majd akkor derül ki mit tudnak, amikor jön egy zuhé. Ahogy állítólag Warren Buffett mondta: amikor jön az apály, akkor derül ki, kin van fürdőgatya…

    Én 2008-ban átéltem ezt, MINDEN alapom (főleg külföldi alapok) durván beszakadt, a defenzívek is, az “abszolútok” is, az ingatlan is, nem volt jó érzés. Akkor jöttem rá, hogy a legtöbb alapkezelő semmit nem ér, kicsi az esélye, hogy pont beletalálnék abba a néhány százalékba, aki tényleg jó lesz (hogy a múltban jó volt-e, az majdnem irreleváns), ezért inkább én kezelem a befektetéseimet. Ezzel legalább az az edge az enyém, hogy nem fizetek alapkezelői díjat meg sikerdíjat, és ez nem kevés. Kivéve, ahol muszáj alapokat tartani, mint nyugdíjizék, de remélem nem azokon fog majd múlni…..

  • Tinaturner
    Jockeyewing: oke de akkor meg fokozottan igaz h az csak 1 lab a sokbol. Errefele amugy ha magad kezeled a nyugdijpenztaradat akkor ennel szabadabban rendelkezhetsz bar ez lenyegtelen.
  • Tinaturner
    Naa 2008ban az allampapirok mennyit hoztak? A keszpenzre mennyi volt a kamat? 10% lazan volt itthon mindketto. Az h az ingatlanod behullamzott zavart? Stb. Ha minden egyszerre esne lenne mas bajod is kb. Pl mikor az onellato tanyara gondolnak a vilGvege utan. Az a gond hogy ha ehezik a varos neked meg ott figyel a 8 malac az olban akkor jonnek es elveszik toled. Szal ezt inkabb ne vard. Ha minden esik egyszerre ahogy te irtad akkor vegyel hadiipari reszvenypakkot kb. Amugy most bullmarket van megis csomo reszveny ara zuhanorepulesben. Volt valami kimutatas is h az usa indexet par papir huzza felfele tobbi max stagnal. Kiszamolo is irt rola meg Zsiday is stb. Mai ingatlan arak robbanasanak egyik alapja h az emberek feltettek a penzuket a kvesztornal igy razuditottak az ingatlanpiacra. Plusz kilfoldimagyarok stb..
  • Jockey Ewing
    Egy dolog nem fog/tud szakadni: cash, azaz rövid kötvény. Kivéve ha infla is bejön.:) Arra meg ott a PMAK. Olyan szitut el tudtok képzelni, hogy a pmakokkal is megjárja az ember? Kézivezérelt infláció unortodox kis hazánkban?:) Most is jóval alacsonyabb mint ami valójában ér minket, mivel az ingatlanok nem szerepelnek benne(erről is irt Zsiday). Másrészt pedig valszeg áfacsökkentésekkel fogják/akarják majd visszafogni a köv években…(itthon). Egyébként már az is szemétség pmákoknál, h veszel most (vagy vettél pár hónapja) és jövő oktoberig nem árazódik át az infla. Jövő oktoberben is csak az “akkori tavalyi” kerül bele…
  • Tibor
    @hazitroll: litiumot ugyan nem fogsz sehol kulszini fejtessel termelni, boven negativ standardpotencialu fem ugyanis, csak vegyuletben van jelen, onnan meg ki kell szedni nem kis meloval.
  • Tibor
    @graphite: az meresz, en 3000 euro nettoval autot se tartok (hasznaltat se nemhogy ujat), mert a metro olcsobb, es nem eri meg (plusz parkolohelyet berelni, fenntartani stb), nemhogy lakashitelrol almodjak… Kb 200KE lenne realis maximum lakasarnak, de annyiert meg errefele nincs lakas, haz meg plane.
  • PöLö
    @Tibor

    Van merészebb: diplomával és még két szakmával a zsebben segédmunkásként elhelyezkedni majd egyedüli keresőként, minimálbérre 100 ezer EUR-t felvenni, két gyerekkel és otthon ülő asszonnyal. Mer’ a sógoroknál a kerítés is kolbászból van, ugye.

    Itthoni hiteltanácsadó ismerős szörnyülködve mondta a minap, hogy amíg 2008 előtt a 15-20 milliós hiteligény már magasnak számított, addig ma már ez egy teljesen átlagos összeg. 25-30 éves multis megfejtők simán felvesznek 20+ millákat, 6-12 hónapos kamatperiódussal, hogy igazán izgalmas legyen.

  • Jockey Ewing
    témába vágó, jó cikk:
    alapblog.hu/lehangolo-hozamkilatasok/
  • Expat
    Miert , 30 evre kifizetni (kidobni) alberletre havi 1000 EUR-t az 360000 EUR nem meresz?

    Neki legalabb a vegen lesz egy lakasa, nem Kelet-Europaban.

  • sokfa
    tervezem h hamarosan csokkentem a reszveny kitettseget, amit az elmult evekben folyamatosan epitettem.

    ti mit vennetek VGK, VOO helyett? sajnos nincs PUMAK :(.
    valtsak PEMAK-ra? europa infla 1% korul van, az stabil 3% ot jelent euroban. ennel a pmak se hoz sokkal tobbet mostanaban… (es meg HUF is).

    illetve, tudtok VOO/VGK helyett olyat, ami ugyanezt fedi le, csak nem fizeti ki az osztalekot (cummulative)?
    rajottem h nem igazan eri meg negyedevente ujra vasaroli osztalekbol, ha nem veszem mar rendszeresen.

  • hemond
    @sokfa: VOO helyett CSPX, VGK helyett (talán) CSSX5E

    De itt tudsz nézelődni: ishares.com/lu/individual/en/products/etf-product-list#!type=emeaIshares&tab=overview&view=list&fac=43511

    Luxemburgot/Írországot válaszd ki pl mint származási helyszínt ne USA-t, mert USA-ban csak osztalékos ETFeket látsz

  • sokfa
    @hemond: koszonom!
  • Tarzaan
    Miklós!

    A kívánatosnak tartott 1,5-2%-os infláció nem azt tartalmazza amit írsz, hanem egy vélelmezett/elvárt technológiai fejlődés következménye, vagyis azé, hogy a fogyasztói kosárban található termékek picit modernebbek és többet tudnak, mint az előző éviek.

    A negatív infláció sem feltétlenül a gazdaság gyengeségét mutatja, hanem adott esetben a társadalom gyengeségét ill. túlzott fejlettségét.

    Lásd Japán, ahol a lakosság masszívan fogy – alig van gyerek – és öregszik, viszont infrastrukturálisan jól el vannak látva, tulajdonképp szinte nincs mire költeni a pénzüket.