Már itt is a politika?
Magyarország sajnos egy nagyon beteg ország. Itt a politika még a vallásnál is súlyosabb kérdés. Aki az én pártomat kritizálni meri, az az ellenség táborából van, ezért gyűlölnöm kell. (Ellenség, nem ellenfél. Az ellenfelet becsülöm, az érdemeit elismerem, de a gyengeségeit kihasználom, hogy egy nemes küzdelemben legyőzzem. Az ellenséget csak gyűlölni lehet és elpusztítani, bármilyen érdemének elismerése egyenlő a hazaárulással.)
Mivel elkezdtem napi gazdasági összefoglalókat írni, egyre több embernek az a véleménye, hogy már itt is választási propaganda folyik.
Kedves Olvasóim. Mi ne legyünk már ilyen beteglelkűek. Aki kritizálja a mindenkori kormány intézkedéseit, az nem az ellenség embere. Kritizálni azt lehet, aki csinál valamit. Akár jól, akár rosszul.
Ha véleményt szeretnék mondani egy adott gazdasági-pénzügyi rendelkezésről, nem tudom megkerülni azt, hogy elmondjam a negatív véleményemet is. Ha dicsérném a kormány intézkedéseit, vagy amikor dicsérem, akkor az ország másik fele esik nekem, hogy az ő ellenségének az embere lettem.
Szívesen mondanék véleményt az ellenzék terveiről is, ha volna ellenzék, meg lenne bármilyen terve. De sajnos nincs.
A szocialista kormányzat 8 év alatt tökéletesen tönkre tette az országot az ostoba gazdaságpolitikájával. Erre jött a Fidesz és még csavart rajta egyet.
Az én véleményem szerint az elmúlt 25 évben csak két rövid periódusban szolgálták a vezetők az ország érdekeit. Az egyik a Bokros csomag utáni időszak volt, a másik is egy rövid egyéves szakasz volt. Ott is csak azért volt eredmény, mert nem akarták magukat újraválasztatni.
Minden más alkalommal a vezetők csak a saját hasznukat és politikai boldogulásukat nézték. Nem véletlen, hogy még nem volt kormány, amelyik mondjuk meg merte volna kérdőjelezni a nyugdíjasok ingyenes utazását. 3 millió szavazó mindig fontosabb, mint az ország érdeke. (Mellesleg az ingyenes utazási lehetőség is egy választási fogás volt.)
Én nem szeretném viszontlátni az ország élén se a szocialistákat, se a jelenlegi kormányt, se egy szélsőséges nézeteket valló pártot, maximum csak akkor, ha bármelyik előállna egy olyan gazdasági tervvel, amely az ország érdekeit nézi és nem a saját és a haverok érdekeit.
Egy olyan kormányt szeretnék látni, aki úgy rendbe hozza az országot, mint azt tette a Druzinda kormány Szlovákiában. Na, bele is buktak, mert az emberek nagy része buta. Az összes szlovák kormány azóta csak rombolta az eredményeket (populizmus rulez), de nézd meg hogy elhúzott mellettünk Szlovákia 10 év alatt. Cikk itt.
Az összes többiből elegem van.
Ezért drága Olvasóim, nem vagyok szocialista, se fideszes, se az ellenséged, se a te kutyád kölyke. Ha negatívan írok bármelyik párt bármelyik intézkedéséről, az azért van, mert így gondolom. Ezzel lehet vitatkozni (sőt, kell is, hiszen nem vagyok tévedhetetlen), de ne akarj olyat belemagyarázni, ami nincs benne.
Ez sajnos kb 1000 éve így van.
A mi alkotmányunk nem így kezdődik: “Mi, az Egyesült Államok népe attól vezetve, hogy tökéletesebbé tegyük az Uniót, megvalósítsuk az igazságosságot, biztosítsuk a belső nyugalmat, gondoskodjunk a közös védelemről, _előmozdítsuk_ a _közjót_, biztosítsuk a _szabadság_ _áldásait_ magunk és utódaink számára, meghagyjuk és bevezetjük az Amerikai Egyesült Államok jelen alkotmányát.”
Egy nem lejáródott szavatosságú politikustól ugyanilyen jellegű intézkedések akár népszerűek is lehetnének.
Egyébként abban sem hiszek, hogy a ha a nyugdíjasok nem utazhatnának ingyen, akkor az bármit is megoldana akár a BKV, akár a MÁV, akár a Volán háza táján (nem vagyok nyugdíjas, és szerintem nem is leszek). Az egész egy csökevényes, rosszul működő rendszer, amit “nem érnek rá rendbe tenni, mert nem fontos az, hogy jól működjön, és a 2/3-tól nem erre kaptak felhatalmazást”.
Itt elsősorban az emberek mentalitását kellene megváltoztatni egy jó nagy hard reset kellene és utána fel lehetne építeni egy politikusi garnitúrát, akik hitelesek, értelmes dolgokat akarnak megvalósítani, nem a mutyizás lenne a legfontosabb számukra.
Egyelőre azonban hiteles politikust se lehet látni szerintem.
Ha nem hiszed, majd megtanulod saját bőrödön és pénztárcádon.
Üdv!
A mai helyzet egyik oka éppen az, hogy politizálni szégyellnivaló, bűnös dolog a közvélemény szemében. A fürdővízzel kiöntjük a gyereket is: kulturált vita helyett a vita hiányát követeljük.
Azt kell észervenni, hogy a közügyeket valakik helyettünk akkor is el fogják dönteni, ha mi kivonulunk a diskurzusból. Kérdés, hogy jobban járunk-e.
a) vagy követni a többieket akik elhúztak angliába / ausztriába / stb. és az egész témát lesz*rják, max messziről olvasgatják a hvg-t mégis mi van “otthon”. De ez is egyfajta menekülés, a megoldást nem segíti.
b) napalmot a parlamentre a megfelelő időben, és legyen egy jó kis totális anarchia. Ez sem lenne persze megoldás, nyilván a káoszt kihasználná minden szemétláda mert van belőlük bőven még.
c) álljon össze egy érdekek nélküli szakértőkből álló, kisebbségi komplexusoktól és nagyzási hóbortoktól mentes, *logikusan* gondolkodó “kormány” (inkább társaság). Minden problémát megtárgyalnánk és a legkonstruktívabb, leginkább jövőbe mutató megoldásokat meg is valósítanánk hatástanulmányok elvégzése után. Egy IQ szint felmérés után aki akar hozzászólhat érdemben a lakosságból. Ez lenne a legjobb. Esély nem sok van rá. Még.
Egyebkent nem ertem hogy a sok csalodott ember miert nem vag bele a partalapitasba… ha okos akkor mar interneten akkor rajongotabort tud osszeszedni hogy bejuthatnak.
Ez így túl sommás szerintem a blog színvonalához képest. Noha bennem is ilyen érzést hagyott az elmúlt 8… oppá most már 11 év. De ez azért csalóka. Mert az ország eladósítása 2002 környékén/után védelmezhető is sok szempontból, ahogy lehet érvelni az “egykulcsos szja” vagy a “rezsicsökkentés” mellett is, és egyébként bőven találni fogást az itt is túlságosan fényezett bokrosi időszakról vagy a szlovák “csodáról”, ami sok kárt is okozott, hogy utána romlás, vagy korrekció zajlott az megint megér egy misét. (A Bajusz, LOL!)
Szóval:
KÉNE a gazdaságpolikának is egy “Török Gábor
Egy a munka értékére alapozó programban az ország népességének többsége ellenérdekelt, sajnos.
De miután nem ez volt a bejegyzés célja, nem fejthetek ki mindent minden egyes bejegyzésben, még ha némelyek azt gondolják is, hogy ezt kellene csinálni.
Azért is furcsa a kötözködésed, mert azt írod, te is így érzed.
Tegyük hozzá, hogy a magyarországi helyzet megoldódását nem segíti, de ha te előrébb lépsz az életben, akkor őszintén, kit érdekel? Vagy muszáj itt szenvedni? Menekülni azok szoktak, akiket üldöznek. Itt erről szó sincs, szimplán élhetetlen ez az ország a dolgos emberek többségének.
De sajnos rühellni való a sok buta tévhit és leegyszerűsítés is, ami úgymond a “nép” felől jön.
Kiszámoló ettől még független és a józan ész pártján áll, Isten tartsa meg e jó szokását.
Szép lenne ha ez így működne, de az elmúlt évek tapasztalatai szerint nálunk nem verseny volt, hanem drága mobilszolgáltatók, bankok, élelmiszer boltok, stb. Valahogy jó volt nekik úgy, hogy egyiknek sem volt érdeke olcsóbban adni a másiknál hanem inkább mindenki egyformán drágán árulja. Lehet, hogy Magyarország túl kicsi piac ehhez és ami Amerikában működik az nálunk nem. Ha az állam pl. új mobil-szolgáltatóval vagy állami bankkal tényleg a versenyt kényszerítené ki az amúgy erre nálunk nem hajlamos piaci szereplőkből akkor még jól is járhatnánk vele. Ha ehelyett csak az lesz a vége hogy a haveroknak is jut az eddig külföldre kerülő profitból akkor nem biztos.
Elvileg ugyanígy a politikában is versengenie kellene a pártoknak és a választók (mint vásárlók) szavazataival a versenyképeseknek, jó teljesítményűeknek kellene a topon maradniuk. Valahogy ott sem működik ez.
Lehet, hogy nem is a pártokban és a piaci szereplőkben van a hiba? De hogy lehet ezen változtatni ha azok akik változtathatnának azoknak nem érdeke, akik meg változást szeretnének azokat meg nem hagyják hogy közel kerüljenek hozzá (vagy ha mégis akkor lehet, hogy már ők sem akarnak annyira változtatni, hanem jó nekik is ahogy van ha már ott vannak).
Valami mégsem jó ebben a “szabad verseny megold mindent” filozófiában.
Az még hagyján, hogy az eddigi (főleg szoci-szdsz) kormányok nagyjából elképzelés nélkül, össze-vissza kormányoztak attól függően, hogy éppen honnan reméltek támogatást és honnan lehetett közpénzeket magánzsebbe juttatni, ahelyett hogy az ország érdekeit nézték volna és azt próbálták volna elősegíteni, hogy mindannyiunknak jobb legyen itt. (Tegyük fel hogy tényleg ennyire hülyék, kicsinyesek és önzők.) De ami ennél is nagyobb bűn az az, hogy amikor úgy látták, hogy nem biztos hogy megnyerik a következő választást, akkor mindent megtettek hogy ellehetetlenítsék az utánuk jövők dolgát. A fidesz 2002-ben belehajszolta a szocikat a teljesíthetetlen ígérgetésbe és hátra hagyott egy csomó teljesíthetetlen elkötelezettséget is (pl. támogatott lakás hitel). A szocik ugyanezt megcsinálták legutóbb. Igaz válság is volt, sok választásuk nem volt, de vajon miért pont a következő kormány mandátumának idejére kellett felvenni a hiteleket, hogy még véletlenül se tudjanak semmi gazdasági növekedést elérni? Mindig úgy adták át a hajót a leköszönő kormányok, hogy egy jó nagy koloncot kötöttek rá, hadd szívjon az utánuk jövő. Tényleg nagyon fair dolog és felelős politikusi magatartás. Amíg ilyenek közül lehet választani addig nehéz előrelépni (nem is sikerült jó ideje). Talán ha a szocik saját ötletek híján ezután is azt játszák, hogy mindent megcsinálnak amit velük megcsinált a fidesz akkor az összes korrupciógyanús ügy bejelentése talán segít annyit, hogy valamelyest nem mernek majd annyira nyíltan mutyizni mint eddig és talán tisztul egy kicsit az egész. Korrupció máshol is van, csak ott nem mernek ennyire nyíltan lopni és többől lehet így végül jut a népnek is. A mi GDP-nk ehhez is túl kicsi és hozzá meg túl pofátlan politikusaink vannak.
Azért ott sem fenékig tejföl az élet.
– a jelenlegi felhozatalban nem szerepel nincs akit választanék. Már 3 és 7 éve sem volt.
– a magyar állam (kormány) komolyan beavatkozik a gazdaság működésébe (én nagyon sokallom is) tehát természetes, hogy gazdasági hírek elemzésekor az állam tevékenysége is sokszor értékelésre kerül. Ha ezt kínosan el akarná kerülni, a hazai hírek feléről sem irhatna, arról is öncenzúrázva
+1: általában a meglévő (legfeljebb előzetesen marketingeszközökkel megteremtett) keresletre épül a kínálat. Emberek tipikusan nem szavaznak a maguknál sokkal különbre (nem is értik) meg arra se akit lenéznek. Szóval politikusaink tükröt tartanak: ilyen a tipikus magyar választópolgár. Ezen csak művletségi cenzus és virilizmus bevezetésével lehetne segíteni, de sok lenne az ellenérdekelt, ez is halott elmélet. Aki ide eltalál azt nagyrészt atipikusnak tartom 😉
Elméletileg milyen szép rózsaszín, na de a valóság, kérem…
Ilyen totális társadalmi tudatátformálással már próbálkoztak egypáran (Sztálin, Mao, Hitler, Pol Pot, stb.) és tényleg elég jelentős részeredményeket tudtak elérni 🙂 És mi van azokkal, akik nem kérnek a hard resetből? Elüldözöd, táborba zárod vagy kinyírod?
Ki választja ki a következő politikusi garnitúrát? Ki választja ki azokat, akik kiválasztják a következő politikusi garnitúrát? 🙂 És ha ők is részesei voltak az előző rendszernek, stb., stb.
index.hu/kulfold/2010/05/30/megnyerte_a_valasztast_az_izlandi_viccpart/
Más helyeken az üzletemberek saját magunknak csinálnak pártot, pl. Forza Italia (Berlusconi) vagy Ausztriában a Team Stronach.
Nem tudom, honnan jön ez a vágyakozás a szakértői kormány után. A kormány döntéseit keresztül kell vinnie az országgyűlésben, meg kell szavaztatnia. Honnan lesz többsége ennek a kormánynak? Miért szavaznák meg a “hivatásos” képviselők a kormány döntéseit? Bármilyen szép legyen is a kormányprogram, ha nem valósul meg, mert a képviselők azt mondják, ha ezt megszavazzuk és visszamegyünk a választókerületbe, akkor agyon fognak verni bennünket.
A várhatóan elbukott választás után a szakértői kormánytag visszamegy szakérteni, de hát mit csináljon egy szegény képviselő, aki semmihez sem ért? Honnan veszel szakértői képviselőket a szakértői kormány mögé? 🙂
Ezért lenne fontos, hogy az emberek megtanuljanak gondolkodni, értelmesen használni az agyukat. Ha hallanak egy véleményt, akkor nem hithű módon elfogadni, hanem átgondolni, esetleg megcáfolni, vitázni vele. A vallásos, fanatikus rajongás azoknak való, akik nem képesek/akarnak igazán gondolkodni, magyarul lusták. Ezen kellene leginkább változtatni.
És tanulni mások hibájából.
Szerintem téves a kiindulási pont. A fizika természettudomány, azaz elvileg univerzális és objektív törvényei vannak. A közgazdaságtan viszont társadalomtudomány, sőt eléggé szubjektív műfaj. Ha egy társadalom igényli a versenyt (pl. USA), ott a versenyző gazdaság fog beválni. De Skandinávia is elég szépen elmuzsikál a magas adók, nagy, egymással összefonódó céghálózatok és a magas állami beleszólás mellett.
Ott van az eb elhantolva, hogy rá kellene jönnünk, milyen játékszabályok mellett működne jól (hosszátávon is) a magyar gazdaság, nem pedig egy az egyben lemásolni mások gazdaságpolitikáját. Viszont hátránya, hogy beledöglünk a sok kísérletezgetésbe 🙂 Ahogy a “szakértő” mondja a sokadik próbálkozás után a vicc végén: “Kár, pedig annyi jó ötletem lett volna még…”
Most te is az IDEÁLIS fizikai helyzettel jöttél elő. Csakhogy a valóság nem ideális, hiszen a Földön nincs vákuum, tehát mégse egyformán esnek a dolgok.
A közgazdaságtan ideális példája szerint a piacon végtelen sok Mari néni árulja a teljesen egyforma tojását. Csakhogy ilyen tökéletesen versenyző piac elég ritka. A mobilpiacon három cég van, ez nem verseny-, hanem oligopol piac és szinte csábít a kartellre, akár keleten vagyunk, akár nyugaton.
Még e cégek gondjainál fontosabbakat is elkezdene megoldani. Elkezdené irtani azt a Kádár-korban gyökerező, majd a globalizált termelés jobbik oldalán (a mienken) tapasztalható bőségen alapuló fogyasztói szemlélettől csak tovább erősített felfogást, hogy nekem ez meg ez JÁR, csak mert létezem.
Ha vannak ilyen újságírók, értük aztán nem fájna a szívem Kiszámoló helyében. Majd felkapnak helyette az értelmesebbek…
(Ráadásul manapság az értelmes ötletek terjesztésében a sajtó már csak nagyon kevéssel tud gyorsabb lenni, mint az embertől emberig terjedés.)
Télen elutaznak a fűtött buszon Szegedről Nagykanizsára és vissza, mert szintén ingyen van. Aki pedig fizet a jegyért, az vagy áll, mert a mamáknak kell ülni, vagy több járatot követel a Volántól, vagy legközelebb autóval megy. (Ezt buszsofőrök mesélték).
Ezt igyekezett a Fidesz a pótjeggyel csökkenteni, de nem merték kimondani, hogy nincs ingyen utazás. Ezért inkább bevezettek egy 1-200 forintos pótjegyet.
Végül is erre van máshol a két kamarás parlament felső háza, de nálunk az sincs már, és újra bevezetni sem egyszerű, mert ki kerülne bele és milyen alapon?
Oké, ki dönti el, hogy ki a szakértő? Hogy állapítjuk meg, ki a szakértő? Hogyan döntjük el, hogy az áltad javasolt szakértő “szakértőbb-e”, mint az enyém? Melyik közgazdasági iskolából hívjunk szakértőket?
http://en.wikipedia.org/wiki/Schools_of_economics
Ha szavazást tartunk, csak annyit érünk el, hogy a bal- és jobboldali politikusok helyett ezentúl a konzervatív és liberális (állampárti/piacpárti) közgazdászok fognak összecsapni. Ha különböző világnézetű szakértők kerülnek kormányra, hogy fognak megegyezni, egyeztetni?
Nem oldottuk meg a problémát, még csak szőnyeg alá sem söpörtük. Egyszerűen egy másik szönyegre söpörtük át.
Könnyű úgy növelni a GDP-t, ha nő az államadósság és könnyű úgy csökkenteni, hogy recessziót okoz a gazdaságban.
Ezért lenne egy mindenre kiterjedő követelmény.
Hiába a sok iskola, kénytelenek lesznek közös nevezőre jutni, ha kell az évi 2 milliárd.
A politikusoktól meg elvenném a pénzköltés lehetőségét, bohóckodjanak a parlamentben, de ne ők hozzák a zsebbe vágó döntéseket.
Volt egy Pinochet-rezsim, amelyik világhírű közgazdászokkal dolgozott – igaz csak egy iskolából -, a sikerük értékelése korántsem egyértelmű. Egy ilyen technokrata rezsim is rengeteg kárt tudna okozni. Nem lehet elvonni a laikus társadalom jogát, hogy döntsön a jövőjéről. Ha az emberek stabil nyugdíjakat akarnak meg rezsicsökkentést, akkor megkapják. Éppen a gazdaság az, mint a víz aminek valójában mindegy, mert az úgyis abba az irányba folyik, amerre akar, nem amerre a gazdaságpolitika szeretné. A gazdasági törvényszerűségek működnek, akár a gravitáció.
Az viszont tény, hogy szívesebben olvasnék egy Török Gábor stílusú Kiszámolót mint egy átlagos puffogást, amit én magam is elkövetek óránként a fejemben. (Nem én vagyok Török Gábor.:D) Szeretnék tisztábban látni és olyan véleményeket megismerni, amelyek árnyalják a képet, ha kell, valami kb. objetktívet. Sajnálom, ha nem megy át. 🙂
A politika mindig is ígéretekről fog szólni és ebben szerintem nincsen semmi rossz. Az emberek víziók közül kellene válasszanak, a pártok pedig ilyen jövőképeket kéne kidolgozzanak. Az önmagában nem politika, hogy nesztek 19 ezer Ft, mert a másik csúnyán elvette. (Tehát ebben egyetértünk.)
A teljes koncepciótlanság szerintem nem igaz egyik kormányra sem. Sőt még a hagymázas széljobbnak is vannak koncepciói, más kérdés, hogy ezek a lázálmok a valóságban rémálmokká lennének. Az MSZP-ben több koncepció is versengett egymással, volt egy erős technokrata vonal – amit pl. egy átlagos-negyvenes pénzügyes szerintem leginkább elfogadna – és mindenképpen volt egy politikus vonal, hogy hát a politika nem bevétel-kiadásról szól, hanem szavazatokról. Valahogy többséget kell kapni.