Az állampapírokról

Sokatok kérésére most az állampapírokról írok, röviden és reményeim szerint érthetően.

Mi az állampapír?

Az állam valami különös oknál fogva általában sokkal többet költ minden évben, mint amennyit megkeres, azaz adók és egyéb módokon beszed a gazdaság szereplőitől. (Az állam vállalkozhat is állami cégeken keresztül, de ez most lényegtelen.)

A keletkező hiányt hitelfelvétellel pótolja, ezeket a kibocsátott kötvényeket hívják állampapíroknak.

Ezek a kötvények különböző futamidejűek, jellemzően három hónap és 30 év között szokott lenni a lejárati idő.

A államkötvények általában évente fizetnek kamatot, de van féléves kamatozású és kamatot nem fizető, de diszkontáron (névérték alatt) kibocsátott úgynevezett diszkont-kincstárjegy is.

Ki garantálja az állampapírok visszafizetését?

Sokan annyira az OBA és a BEVA bűvöletében élnek, hogy gyakori kérdés, ki garantálja az állampapírok visszafizetését? Nos, senki, csak maga az állam. Ez sokkal több, mint bármilyen OBA vagy BEVA, a maguk kis 10-15 milliárdos vagyonával. (Itt írtam nemrég az OBA-ról és a BEVA-ról: Tudnivalók az OBA-ról és a BEVA-ról.)

Miért biztonságos az állampapír?

Az állam nem egy vállalat vagy bank, amelyiknél hétfő reggel még semmi baj, estére pedig teljesen csődbe megy, ahogy tette ezt jó néhány bank vagy brókercég az elmúlt hónapokban.

Az állam ha akar, tud adót emelni, kiadást csökkenteni, sőt akár még pénzt is tud nyomtatni, hogy legyen miből kifizetni a lejáró adósságokat.

Ezért egy állam nehezen megy csődbe, amíg van, aki hitelezze.

Gond akkor van, amikor már senki nem akarja finanszírozni az állam adósságait, de ez egy folyamat, nem egyik napról a másikra történik.

Nézd meg Ukrajnát, már három éve a csőd szélén táncol és még mindig nem ment csődbe. Ami nem azt jelenti, hogy nem is fog soha, de van időd felkészülni rá.

Ha egy állam mégis csődbe megy, utána még mindig megmarad, tehát van esély, hogy bár késéssel, de visszakapd a pénzed, vagy legalább annak egy nagy részét.

Na és Görögország és Argentína?

Az állam csak a saját devizájában ilyen nagy legény, ha más devizában adósodott el, akkor nem tudja a devizahiányt saját pénz nyomtatásával ellensúlyozni. Görögországnak a legnagyobb baja, hogy eurót használ, így nem tud pénzt sem nyomtatni, ezzel elinflálni a tartózását, se a saját devizáját nem tudja leértékelni (ami az előzővel egyenértékű intézkedés.)

Mennyi a magyar állam adóssága és ebből mennyi van külföldi devizában?

Jelenleg 15.324 milliárd forint a forintban és 8.324 milliárd forint az egyéb devizában fennálló adósság. Ez nagyon nem kevés, fejenként 2,41 millió forint, egy négytagú család közel 10 millióval tartozik, aminek csak az éves kamataira elmegy mintegy félmillió forint.

Ezt a kamatot és a tőketörlesztést is adók formájában fizetteti ki az állam az állampolgárokkal. Ezért amikor örülsz mint megtakarító a lakossági állampapírok magas hozamának, jusson eszedbe, hogy az állam ezeket a kamatokat a másik zsebedből adó formájában húzta ki.

Meddig fenntartható egy államadósság?

Ez egy jó kérdés és nincs is rá egzakt válasz. Az államadósság mértékét a GDP arányában szokták meghatározni. 50% alatt nincs komoly eladósodottság, 80% felett már kezd cinkes lenni a dolog, 100% felett pedig kifejezetten egészségtelen.

Azonban a konkrét összegnél sokkal fontosabb a trend iránya (növekvő, csökkenő, túl dinamikusan növekvő), az oka (rossz gazdasági szerkezet, háború, vagy csak túlzóan osztogató politikusok) és a kamat mértéke.

Egy 80%-os államadósság 5% kamat mellett megterhelőbb, mint egy 160%-os adósság 2% kamatteher mellett.

Az ország megítélése is számít: egy feltörekvő ország megítélése sokkal gyorsabban romolhat, mint egy régi fejlett gazdaságé. (Magyarország feltörekvő országnak számít.)

Magyarország bruttó adóssága 80% feletti, ennek mértéke rendszeresen változik a devizaárfolyamok változása és a hitelek felvétele illetve visszafizetése miatt.

Honnan fogom tudni, hogy államcsőd lesz?

Az államcsőd az, amikor az állam nem képes teljesíteni a fizetési kötelezettségeit, például a lejáró állampapírokat nem képes maradéktalanul kifizetni.

Erre sokkal kisebb az esély, mint egy vállalati kötvények esetében, de azért elképzelhető.

Szerencsére te már legalább 3 hónappal előtte tudni fogod, ha államcsőd fenyeget, hogy honnan és hogyan, leírtam már itt: Honnan tudod, ha államcsőd lesz?

Milyen állampapírok vannak?

Vannak a bárki által megvehető állampapírok (1-3-5-10 éves kötvények, diszkont-kincstárjegyek, stb.) és a csak lakosság számára értékesített állampapírok.

Az első csoporttal nem is foglalkozunk, mert jelenleg 1,6% körül fizetnek a féléves-egyéves normál papírok, de az ötéves papírok éves hozama is csak 2,6%. Ezek a “nagykerárak”, te ennél még kevesebbet kapnál. Ezeket hagyjuk meg az intézményi befektetőknek.

Ennél sokkal érdekesebbek a lakossági papírok.

A féléves kincstárjegy 2,75% kamatot fizet, az egyéves 3%-ot, a lépcsőzetesen fizető egy és kétéves futamidejű 2,7-3,2%-os EHM-mel bír.

Ezek közül választhatsz, ha rövidebb távra szeretnéd a pénzed nélkülözni.

Hosszabb távra ott van a Prémium és a Bónusz állampapír.

A Prémium állampapír infláció felett 3 vagy 4%-ot kamatozik. Minden évben megnézik az inflációt és ahhoz képest fizetnek 3 vagy 4%-kal többet. Nulla százalék infláció alatt nullával számolnak.

Vagyis minimum 3 vagy 4% kamatot kapsz évente. Ha az infláció 30% lesz, akkor pedig 34%-ot. A futamidő 3 és 5 év lehet, de ezt nem a vásárlástól kell számítani, mert a lejárat dátuma fix, függetlenül attól, mikor veszed meg. Egy-egy állampapírt több hónapig-évig árulnak, ettől függetlenül a lejárata és a kamatfizetése előre meghatározott. (A prémium állampapír létezik eurós verzióban is, ekkor eurózona inflációja plusz 2% a kamat.)

A Bónusz állampapír az egyéves normál (nem speciálisan lakossági) diszkont-kincstárjegy hozamainál fizet többet, futamidőtől függően (3-5-10 év) plusz 1,25-2,5% a rajta lévő kamatbónusz.

A jelenlegi hozamai 3,49-4,49%, de ez is évenként változik, itt is évente állapítják meg a következő évi kamatot az évfordulókor érvényes diszkont-kincstárjegy hozam ismeretében.

Én személy szerint a Prémium állampapírt preferálom, mert pont a legnagyobb ellenség, az infláció ellen ad hatásos védelmet. De a döntés a tiéd.

Hol vegyünk állampapírt?

A válasz egyszerű: a Magyar Államkincstárnál. Fiókok listája

Ennek több oka van: ott díjmentes a számlavezetés, minden papír elérhető és a legfontosabb: nincs olyan problémád, hogy tönkremegy a brókercéged, vagy a bankod, esetleg elcsalják a befektetésedet.

Ha úgyis az állam az adósod, legegyszerűbb és legolcsóbb, ha nála vezeted a számládat is.

Ha hosszabb távra nem kell a pénz, tedd TBSZ számlára, erről itt írtam: A TBSZ számláról.

Mennyi pénzt tegyünk állampapírba?

A rövid válasz: ne mindet.

Pár millió forintig nyugodtan tartsd ott a pénzed, de ennél komolyabb vagyonnál már egészségtelen, ha minden megtakarításod egy helyen van. Érdemes több devizában, több helyen tartani a pénzed, legyen az kötvényalap, részvényalap, vagy bármi más. Erről bővebben az Akadémián, április 21.-én indul a következő.

Amire vigyázz: sokkal több pénzed van már most is állampapírban, mint eddig gondoltad.

Az önkéntes nyugdíjpénztárad, az egészségpénztárad éppúgy ott tartja a pénzének nagy részét, ahogy a mindenféle alapkezelők kötvényalapjai, pénzpiaci alapjai, az abszolút hozamú alapok is gyakran a pénz 80%-át állampapírban tartják. De az ingatlanalapod is lehet, hogy a pénz felét itt tartja.

Az nem diverzifikáció, hogy 5 banknál veszel különféle kötvényalapot, ha mindben 95% feletti a magyar állampapír aránya plusz az abszolút hozamú alap 80%-a is állampapír.

Ezeknek adjak kölcsön? Bármikor lenyúlhatják!

Soha nem értettem az ehhez hasonló kijelentéseket. Ha ennyit nézel ki az állam vezetőiből, akkor miért gondolod, hogy egy rendelettel nem zárolhatják az összes bankszámlát és értékpapírszámlát, sőt államosíthatják a céged és a lakásodat is?

Ha ilyen szintű paranoiával küzdesz, akkor neked legjobb az összes pénzedet valutában a párnacihában tartani. Csak ne számold ki, mennyit buksz az elmaradt kamatokon és igyekezz ne rettegni, hogy a tolvajok az otthonodból is “lenyúlhatják a pénzedet”.

Mindenki másnak ott van az állampapír, szerintem egy biztonságos és jól kezelhető megtakarítási forma, azzal a megkötéssel, hogy ne minden pénzedet tartsd benne.

A másik fontos szempont, hogy a befektetés soha nem statikus döntés. Előfordulhat, hogy 15-25 év múlva a demográfiai válság és ezzel összefüggésben az állam még nagyobb mértékű eladósodása miatt nem lesz jó ötlet a magyar állampapír. De most egy jó döntés, ha alacsony kockázat mellett normálisabb hozamokra vágysz.

Ha szeretnél többet tudni a pénzügyekről, gyere el az Akadémiára, hamarosan indul a következő.

Valódi pénzügyi tanácsadásra van szükséged, eleged van már az ügynökökből? Kattints a linkre további információért.

Olvasd el a többi pénzügyekről szóló írást is a kiszamolo.hu oldalon.

Ha szeretnéd tudni, hogy új poszt jelent meg a blogban, jelölj be minket a facebookon:www.facebook.com/kiszamolo vagy RSS-en

Share

143 hozzászólás

  • jurta
    “amikor örülsz mint megtakarító a lakossági állampapírok magas hozamának, jusson eszedbe, hogy az állam ezeket a kamatokat a másik zsebedből adó formájában húzta ki.”

    S erről szól az örök dilemma (ugyanúgy, mint a lakáskasszánál, államilag támogatott lakáshitelnél):
    … beszálljak, mert a többi állampolgár úgyis beszáll, és ha én nem teszem, akkor lényegében (nem rászoruló!) polgártársaimat pénzelem az adómmal – egyéni szempont,
    … vagy ne szálljak be, mert ha mindannyian ezt a stratégiát követjük, azzal csak egyre nagyobb eladósodásra ösztönözzük a hazánkat (úgyis túlkölt, akármennyit adunk kölcsön neki) – játékelméleti-közösségi szempont.

  • jurta
    “Ha ennyit nézel ki az állam vezetőiből, akkor miért gondolod, hogy egy rendelettel nem zárolhatják az összes bankszámlát és értékpapírszámlát, sőt államosíthatják a céged és a lakásodat is?”

    Én sem gondolom így, de ez szerintem nem ellenérv.

    Azért gondolják, mert a számlazárolás, államosítás általános lázadást szülne (mindenki lakik valahol és szinte mindenkinek van folyószámlája), míg az állampapír bonyolultabb koncepció, sokan eleve nem is értik, és sokkal kevesebben birtokolják. A többiekkel el lehet hitetni, hogy a birtokosai – akik ugye olyan gazdagok, hogy csak úgy befektetgetnek -, igazán “várhatnak egy kicsit” arra a visszafizetésre. Oszd meg és uralkodj.

    (Ugyanezt csinálták a magánnyugdíjpénztárakkal először, és most is ugyanezt próbálják. A maradék 60 ezer ügyfélen kívül van talán még egyszer ennyi ember az országban, aki egyáltalán érti, mi az, amiért még mindig küzdünk.)

  • carmen
    Köszi a cikket! Egy kérdésem lenne még, ha valami miatt ki kellene szállnom a pl. 5 évre megvett állampapírból, akkor mekkora bukóval tudom ezt megtenni? Egyáltalán mi a módja?
  • Kiszamolo
    carmen: változó. Van, ahol az Államkincstár vállalja, hogy 2% levonással visszaváltja, van ahol csak piaci áron, jutalékkal tudsz kiszállni belőle.
  • Con_Sole
    Esetleg érdemes még megemlíteni a babakötvényeket mint lehetőséget, bár az az állampapír vásárlás meglehetősen speciális formája…
  • Kiszamolo
    //kiszamolo.hu/tag/babakotveny/
  • ZoltánH
    Én a hazai állampapírok esetében a fő kockázatot nem abban látom, hogy nem fizetik vissza a pénzt, hanem abban, hogy a visszafizetéskor kevesebbet fog érni, mint azt gondoltuk. Elinflálják, míg benne ülünk.
    Ez a kockázat megvan egy bankbetétnél és a párnacihánál is, de ettől függetlenül Unortodoxiában simán megtörténhet. (Sőt, erre azért, mint te is céloztál rá máshol is volt már példa.)

    Épp ezért jó a Prémium és a Bónusz Magyar Államkötvény, mert itt részben ez a kockázat ki van iktatva (infláció + 4%, vagy DKJ +2% miatt).
    A gond csak az, hogy az idei hozamon már mit sem változtat, ha hirtelen lesz egy 30%-os infláció. Idén azt a 30%-ot bebuktam. Ilyen téren egy fokkal jobb a Bónusz, mert ott hamarabb követik a hozamok a változásokat. Prémium államkötvénynél 2 évig is szívhatunk ezzel, míg Bónusznál csak 1 évig. Ez pedig 5 év és egy megugró infláció esetében azért számottevő.

  • Dávid
    Az mennyire jó megoldás, ha egy olyan viszonylag olcsó kötvény alapot veszek meg, ami nagyrészt állampapírba fektet? Ugyan kicsit több a járulékos költség, de cserében szinte teljesen likvid.
  • Kiszamolo
    Dávid, mi a jó abban, hogy a lakossági infláció plusz 4% helyett a kötvényalapod 2,5% mínusz alapkezelői költséget termel évente?
  • Kiszamolo
    Zoltán, amit ma elbuktál a meglóduló inflációval, azt jövőre megnyered. 2014-ben kaptál 4,4% hozamot, miközben -1% körül volt az infláció. Ez oda-vissza él.

    Nem tudom, a két évet honnan szedted egyébként.

  • Gergely
    Nagyon jó cikk, köszönjük!

    Ez a cikk jelenleg inkább a bónusz állampapírt preferálja, mert “a Bónusz kamatfizetése az adott időszak inflációjához igazodik, míg a Prémiumé elszakad ettől”:

    http://www.bankmonitor.hu/cikk/premium-vagy-bonusz-a-jo-befektetesi-dontes-titka.htm

    Ezek szerint meg helyzetfüggő, melyik jobb:

    http://www.bankmonitor.hu/cikk/mit-kinal-neked-az-uj-allampapir-bonusz-vagy-premium.htm
    bankweb.hu/allampapir-bonusz-vagy-premium/

  • Dávid
    Ekkora különbség lenne a hozamban? Ez miből adódik? Azt hittem, hogy kb. csak az alapkezelői költség jön le belőle, ami szerintem vállalható kompromisszum lenne egy 10 éves elköteleződéssel szemben.
  • Kiszamolo
    Szerintem tévedés. A diszkontkincstárjegy hozama semennyire nem függ az inflációtól, sokkal inkább a jegybanki alapkamattól és a külföldön elérhető alternatív hozamoktól.

    Így aztán az inflációt sem követi/követheti le.

    Egy külföldi befektetőt, egy kötvényalap kezelőjét és egy bankot (a három legnagyobb vásárlóját) a legkisebb mértékben sem érdekli az infláció, így nem tudom, honnan szedte a cikk írója a megállapítását.

    Egy ötéves papírnál meg fogalmunk sincs, mi lesz több öt év átlagában: az átlagos diszkontkincstárjegy hozam, vagy az infláció.

    Az infláció ellen kell védelem, az állampapírhozamok ellen nem.

    Ezért tartom jobbnak a prémium állampapírt.

  • Jelentéktelen Hangya
    TBSZ-ről: ha jól értem, az Államkincstárnál is lehet TBSZ-t nyitni és az egészet a Webkincstárról menedzselni.

    Lehet itt is többet nyitni, évente? Tehát minden évben indíthatunk egyet 5 éves lejáratra?

    Másik kérdés: ha a TBSZ-en mondjuk egy éves lejáratú papírt tartok, annak lejárta után akár vehetek egy újabbat, számlamegszüntetés nélkül?

  • Kiszamolo
    Dávid: a kötvényalap csak a mindenki által vehető állampapírt veheti, mint intézményi befektető.

    Te, mint magánszemély, vehetsz a sokkal jobban kamatozó lakossági állampapírból is. És még költségeid sincsenek vele.

  • Kiszamolo
    Hangya: igen és igen.
  • star70
    Köszönöm,elolvastam azért,hátha jobban megértem miért is jó NEKEM.De NEKEM nem jó befektetési forma.Riaszt az a 3-5 év éppen ezért is tartották sokan brókercégnél,mert ott kiszállhattak belőle amikor akartak veszteség nélkül.És igen én valóban félek attól hogy bármikor bármi történhet..az elmúlt hetek eseményei bőven adtak erre okot..és nem a brókercégek “csődjére” gondolok

    lázadás????ne viccelj itt akkor sem lenne ha holnap államosítanak mindent,de ez nem ide tartozik,csak csöndben reagáltam

  • antenna
    Ha egy PMÁK-ot kibocsájtottak 100Ft-ért, de én csak hónapokkal később veszek belőle, még kamatfizetés előtt, akkor 100Ft-ért tudom megvenni vagy az eltelt idővel arányosan nő a vételi ár is?
  • kridli
    “Na és Görögország és Argentína?”
    Argentínát csak nem sikerült kifejteni 🙂
  • Kiszamolo
    kridli: lehetett volna Oroszország és még sok másik példa. Nem akartam elmenni az argentin gazdaság bajaira és a kormány bénázására, mert az egyik másik poszt.
  • Kiszamolo
    nő a vételár is a felhalmozott kamattal.
  • szárnyas freivadász
    “Minden évben megnézik az inflációt és ahhoz képest fizetnek 3 vagy 4%-kal többet.”

    Nem az van, hogy az előző évi inflációt nézik meg? Ezért van az a késés, amit emlegettek a korábbi kommentekben.

  • szárnyas freivadász
    : ” az állampapír bonyolultabb koncepció, sokan eleve nem is értik, és sokkal kevesebben birtokolják”

    Egy kicsit régi hír, de iránymutatásnak jó lehet. (2014. jún. 6.)
    “Tavaly 18 százalékkal 261,6 ezerre nőtt a Magyar Államkincstárnál lakossági számlát vezetők száma, idén április végéig tovább, 281 ezerre bővült (…) Tartós Befektetési Számlával pedig már 25,7 ezren rendelkeznek”
    azenpenzem.hu/cikkek/ennyit-fizetnek-a-penzunkre/1872/

  • Kiszamolo
    Smart, na ja, csak érdemes tisztába lenni az okaival is és elgondolkodni, hogy most kell-e beszállni 1,6%-os hozam mellett:

    //kiszamolo.hu/befektetesi-alapokba-aramlik-a-penz/

  • NAR
    Azon gondolkoztam, hogy miért az államadósság/GDP a mindenhol használt mérőszám, miért nem inkább a “fizetendő kamat”/”állam bevétele”? A GDP csak becsült adat és kétlem, hogy az a kérdés, hogy a prostitúciót vagy a drogkereskedelmet beleszámolják-e vagy sem, lényegesen befolyásolná a visszafizetés képességét.
  • Kiszamolo
    Például márciusban megnézik vagy az előző év inflációját, vagy a március-március inflációt. Vagyis az előtte lévő évét. a legfrissebb egy éves adatot.

    Nem értem, hol van itt két év. Plusz amit idén elvesztek, azt jövőre megnyerem és fordítva.

  • Kiszamolo
    Nagyobb gazdaság nagyobb adósságot ki tud termelni, ezért nézik a GDP-hez a tartozást.

    Állami bevétel: mire gondolsz? Egy túladóztatás esetén most nőni fog az adóbevétel, de a gazdaság zsugorodni az elvont pénz miatt, tehát a mutató idén jó lesz, de jövőre garantáltan rosszabb, hiszen a kisebb gazdaságnak kellene ugyanannyi adót kitermelni, vagyis még nagyobb adóteher kell.

  • szárnyas freivadász
    “Nem értem, hol van itt két év.”

    Nem úgy kell érteni, hogy idén, 2015. márciusban most megmondják, hogy a 2014. március és 2015. március közötti infláció alapján mekkora kamatot kapunk majd 2016. márciusában?
    Ha így van, akkor az áremelkedés kezdő időpontja és a kamatfizetés időpontja között tényleg két év van. Hiszen az infláció egy “visszapillantó” mutató, a kamat pedig “előremutató”.

    Éppen ezért, emelkedő infláció esetén kisebb a prémium, csökkenő esetén pedig nagyobb, mint 3 vagy 4 %.

  • Kiszamolo
    Aztán a következő évben pedig fordítva. Öt év végére nagyjából nullán leszel, de ha nagyon nem, semmi nem gátol meg abban, hogy tovább vegyél prémium állampapírt.

    A különbség pedig csak az adott év inflációja (tényleges) mínusz az elmúlt év inflációja (kamatbázis), tehát továbbra sem értem a két évet. Mától egy év múlva lesz egyéves infláció és mához egy év múlva kapok kamatot is, amit össze kell vetni a közben létrejött inflációval.

  • Hudi
    A PMÁK vs BMÁK-hoz az én véleményém, hogy jelenleg az infláció kevésbé tiszta mutató (az elvi általánosan kommunikált és az én személyes tapasztalatom között kicsi az átfedés, egy nagy szereplő hirdeti ki, ismeretlen és ellenőriz(he)tetlen módszerrel, relative lassan és utólag is maszatolható) míg egy DKJ alapú sokkal könnyebben követhető elvileg piaci körülményeken alapul (egy-egy alkalmat még igy is el lehet kozmetikázni), de a kiugró érték (pl. decemberben és februárban ~2.5% mig januárban csak 1.5%) szembeszökőbb lenne ráadásul a BMÁK 4 hónapnyi sikeres kibocsátott DKJ átlagán alapul.

    Természetesen -futamidő és kamatprémium függvényében- a PMÁK lehet jobb választás a BMÁK-nál, de ez a konkrétumoktól függ.

  • szárnyas freivadász
    Az állam fizetőképességén kívül van még egy olyan téma, ami még nem kerül szóba: a gazdasági alapadatok hitelessége.

    Vajon melyiket könnyebb masszírozgatni, hogy jó értéket kapjuk? A KSH által számolt inflációt? Vagy pedig a DKJ hozamokat, amiket (állítólag) az MNB alapítványainak értékpapírvásárlásai is befolyásolnak?
    zsiday.hu/blog/mi%C3%A9rt-csal-az-infl%C3%A1ci%C3%B3

  • Kiszamolo
    Miért, nem lehet csalni a DKJ árfolyammal? 🙂

    Százszor könnyebb, mint az inflációval.

    Aznap, amikor a bázisdátum van, nem a szokásos 40 milliárdot fogadjuk a 80 milliárdos érdeklődés mellett, csak 10 milliárdot, mégpedig a szabályok szerint a legalacsonyabb hozam mellett. Máris csaltunk 0,3%-ot.

    És ez csak a jéghegy csúcsa.

  • TöPö
    Az, hogy az Államkincstárnál vegyél, általában igaz, de nem mindig. Ha hosszú távra veszed, vagy nagy összegben akkor mindenképpen, de ha 1 év múlva “kell” a pénz, és akkor jobban járhatsz, ha a saját bankodnál veszed meg a KKJ-t.

    Igaz, hogy a kincstárnál ingyenes a számlavezetés, de oda-vissza utalni dupla tranzakciós illeték, csak akkor éri meg, ha nagy az összeg (a tranzakciós illeték felső korlát miatt), vagy hosszú időre fektetsz be. Ha 1-2 millióért akarsz csak venni, úgy, hogy 1 év múlva kell a pénz, akkor nézd meg, hogy mennyi a saját bankodnál az értékpapír számla vezetés költsége, és ha olcsóbb, mint az oda-vissza utalás, inkább vegyél ott.

  • Kiszamolo
    azért annyit tegyünk hozzá, hogy zsiday összes példája a fogyasztói kosár 5%-át teszi ki nagyjából, tehát komoly befolyása nincs az inflációs adatra.

    ksh.hu/statnap10_az_inflaciorol

  • Kiszamolo
    Töpö, már ha kapható a bankodnál, amit venni akarsz. A legtöbb banknál nem kapható. Jobban jársz egy 3%-os kincstárjeggyel az államkincstárnál, mint egy 1,3%-os hozamú diszkontkincstárjeggyel a bankodnál, utalás ide vagy oda.

    Egyébként azt mindenki tudja, hogy bankkártyával vásárlunk az államkincstárnál és így nem kell utalni a pénzt oda, vagyis nincs tranzakciós adónk sem.

  • L70

    “.Riaszt az a 3-5 év éppen ezért is tartották sokan brókercégnél,mert ott kiszállhattak belőle amikor akartak veszteség nélkül”

    PMÁK-ból bármikor ki lehet szállni 2% költséggel, ráadásul a felhalmozott kamatot meg is kapod. Kincstárjegynél is kiszállhatsz, a hátralevő futamidőtől függően egyre kisebb buktával. Nem rossz konstrukció. Brókercéggel pedig nem hasonlítanám össze a biztonságot, ha a kincstárban vezeted a számládat. Pont a pénzügyileg tudatlanabbaknak a legjobb, akiknek pl. fogalmuk sincs volt róla, hogy egy vállalati kötvény az mennyire kockázatos. Nem jellemző, hogy apróbetűkkel átvernek, vagy azt a látszatot keltik, hogy ez OBA vagy BEVA védett, de aztán kiderül, hogy töke van a menyasszonynak.

  • TöPö
    CIB-nél az aktuális jegyezhető KKJ-kat (most 3%) mindig lehet kapni, és az éves értékpapír számlavezetési díj 0,04%, min. 2400 forint. De ezt a “Bankkártyával vásárolunk az államkincstárnál” dolgot még nem hallottam, így a kincstár máris jobban hangzik . 🙂
  • preocupada
    na ez igazán hasznos volt, teljes mértékben megértettem 🙂 azért jó, hogy ilyen szájbarágósan írsz róla, mert annak ellenére, hogy nem annyira bonyolult dolog, de mivel nem általános, vagy legalábbis én nem sokat hallok erről a témáról, valahogy olyan bizonytalanul és idegesen közelítek hozzá, de az ilyen cikkek segítenek 🙂 na érdekes a tanulás pszichológiája…
  • Kiszamolo
    Töpö, először úgy volt, hogy az összes banknál lehet majd lakossági állampapírokat venni. Aztán több bank eladta a lakossági papírokat nem lakossági ügyfeleknek, úgyhogy visszavették tőlük, csak pár banknál maradt meg a lehetőség, úgy látszik a CIB is közte van.
  • Janos82
    :

    Sot, van olyan hitelkartya, ami visszateritest is ad ra, akkor mar megnagyobb az uzlet…

  • Kiszamolo
    Töpö, akkor neked az is új lesz, hogy pénzt is úgy veszünk ki a számlánkról, hogy bankkártyáért veszünk napokban lejáró állampapírt, aztán az Államkincstárnál 0,3% max. 6.000 forintért készpénzben felvesszük az összeget, amikor lejár a pár nap, ami még hátravolt az állampapír futamidejéből.

    Ki fizet egy ilyenért 0,6% adót plusz a bank pénztári díját?

  • olinka
    Söt, kitűnő alkalom arra, hogy végre lemerítsd a hitelkártyád 1M+ hitelkeretét, amit csak 45 nap múlva kell visszafizetned.
  • olinka
    Van még, aki állampapír vásárlásra is visszatérít 1%-ot? Na ahhoz a bankhoz nem mennék, mert ott valami gáz van.
  • gcs85

    Szerintem ez a lehetőség már rég nem él. De ha te tudsz olyan hitelkártyát ami még ad visszatérítést államkincstári vásárlásra osszd meg velünk is:)
    Erste Joker és CitiLife biztos nem, de szerintem a többiek sem.
    Bár, ha van is még, nyilván nem érné meg csak ezért kiváltani abból a tipusból egyet a dija miatt, inkább csak kíváncsi vagyok.
  • star70
    köszönöm
  • Kiszamolo
    gcsa, van még ilyen kártya. Talán a BB-s?
  • ZoltánH
    Prémium leírásból:
    “Minden sorozat a kamat megállapítás évét megelőző naptári évre vonatkozóan a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett éves átlagos fogyasztói árindex-változás százalékos mértéke, mint kamatbázis felett biztosít sorozatonként eltérő, jelenleg a 3 és az 5 éves futamidejű kötvényre 3% és 4% kamatprémiumot.”

    A két év tehát maximum két év. Most 1 év 3 hónap lenne, de év végén már majd teljes két év, hisz a 2014-es inflációt nézik és ez alapján határozzák meg a 2015 decembertől 2016 decemberig fizetett kamatot. Tehát azt is figyelembe kell venni, hogy az egész kamatperiódus alatt azt a kamatot kapod.

    Nyilván ez lehet jó is és rossz is, de negatív infláció mellett az ember reálisan infláció növekedésre számít.

  • Kiszamolo
    De nem év végén indul az állampapír és szerintem nem is mind év végi inflációt néz. Legalábbis eddig biztos nem így volt.
  • ZoltánH
    Ha 2015 decemberben megvesz az ember egy frissen kibocsájtott 5 éves Prémium államkötvényt, akkor 4% hozamot fixál 2016 decemberig. Ez lehet kezdetben jó is így, ha pl. 2016 során sem megy pluszba az infláció. De mondjuk 2017 januárban unortodox kormányunk megpróbálja elinflálni az államadósságot és megugrik 15%-ra az infláció. (és még óvatos is voltam) Ekkor mi 2018 decemberig kapjuk továbbra is a 4%-ot.

    Ha utána 1 év alatt visszaáll a 0%-ra infláció, akkor tényleg mindegy mi volt közte, mert a következő évben a 0% infláció mellett kapunk 15+4% kamatot.
    A baj akkor van ha a futamidő utolsó 1-2 évében megy fel az infláció, mert azt ebben az esetben megszívtuk. Vagy akár akkor is ha felmegy és ott marad végig.
    0% infláció mellett ezzel igenis számolni kell, mert ha a közeljövőben beállunk 4%-ra máris buktunk egy évi hozamot. Számolni ezzel is kell egy Prémium-Bónusz összehasonlításkor.

  • Kiszamolo
    Miért szívtuk meg? Akkor veszünk megint prémium állampapírt és amit itt elvesztettünk, ott megnyerjük.