A netet elöntötték a nyugdíjmegtakarítási kalkulátorok, amelyeknek két fő közös jellemzőjük van:
- Olyanok készítették, akik terméket akarnak neked eladni, amin ők sokat keresnek.
- Ebből következően sajnos gyakran az jön ki végeredményként, hogy már havi kis összeget eltéve is nagyon gazdag nyugdíjas leszel.
Egy konkrét példa, amit Ágoston küldött át és érdeklődött, mennyire reális az eredmény:
Ma 43 éves férfi ha eltesz havi 50 ezer forintot, havonta 200000 forinttal tudja kiegészíteni a nyugdíját.
Mivel egyáltalán nem babra megy a játék, kicsit vizsgáljuk meg ezt az eredményt.
Első kérdés: meddig fogsz élni 65 éves korod után?
Egyáltalán nem mindegy, hogy hány évre kell beosztanod a pénzt, amit 65 éves korodig gyűjtöttél.
Itt már írtam róla, mennyi minden befolyásolja, hány évig élsz még 65 éves korod után. Röviden: az átlag férfi ma 14,4 évig él még, a nő 18,5 évig, ez évente tovább nő 0,1-0,15 évvel. Vagyis 22-25 év múlva adj hozzá további 3 évet legalább, mint várható átlagos hátralévő élettartam.
Ez az átlag. Ha te diplomás, nem dohányzó, megyeszékhelyen házasságban élő vagy, akkor még nyugodtan adj hozzá további 10 évet.
Megkapod a saját átlagodat. Az átlag attól átlag, hogy valaki lényegesen kevesebb ideig él, van aki lényegesen tovább. Felkészültél arra, hogy te leszel az, aki lényegesen tovább fog élni?
Ami biztos: nyugodtan felejtsd el a kalkulátorok 10-12 éves hátralévő élettartam számítását, köszönő viszonyban sincs a valósággal.
Azok a nyavalyás költségek
A legtöbb kalkulátor nem csak túl optimista hozamokkal számol, de valamiért el szokták felejteni a termékek költségeit is.
Itt írtam róla, mennyit számít évi 0,3-1,5-2-6% költség évente. Röviden: rengeteget, sokkal többet mint gondolnád.
Itt pedig arról írtam, hogy miért ne ess hanyatt egy nyugdíj-megtakarítás adókedvezményétől. Röviden: mert évi 2,3%-nál nagyobb éves költség esetén még az állami támogatás sem tudja kompenzálni a költségeket.
Az infláció, azt szinte mindig elfelejtik
Nagyon jól hangzik, hogy havi 200 ezerből fogsz gazdálkodni 23 év múlva, csak éppen az a bökkenő, hogy annak a vásárlóereje mai értéken annyi lesz, mint most havi 81.145 forintnak, ha az átlagos infláció évi 4% lesz, mint az elmúlt 15 évben.
Mennyire reális az évi 8%-os hozam?
Ez a mantra a huszadik századból származik, ugyanis a 40% kötvény és 60% részvény portfóliónak ennyi volt a hozama az USÁ-ban a huszadik században.
Azonban egyre többen vizsgálják felül ennek az örökérvényű bölcsességnek a valóságtartamát, mivel már 8 éve gyakorlatilag nulla százalék az alapkamat a legtöbb fejlett országban. Már 2008-2009-ben is mindenki azt várta, hogy mindjárt vége lesz a nulla százalékos kamatlábaknak.
Ezzel szemben az történt, nem hogy nincs vége, hanem egyenesen átmentünk a negatív kamatok világába. A legtöbb devizára már negatív kamatokat adnak.
Ha a nulla százalék kamat kitartott nyolc évig, már senki nem meri azt állítani, hogy a negatív kamatokat hamar magunk mögött tudjuk.
Ezért már elég bátor dolog mostanában 8%-kal számolni, mint éves átlagos hozammal, amikor a kötvények a néhai 6% éves hozam helyett mostanában már csak 1-2%-ot hoznak.
Hogyan számolj akkor?
Mindig csak infláció feletti hozammal számolj. Infláció feletti 3% hozammal kalkulálni már egy bátrabb, de azért még nem irreális hozamelvárás.
(Ebből még ne felejtsd el levonni a befektetési termék költségeit sem!)
Természetesen a havonta elrakott összeget is korrigálni kell évente az inflációval.
Ha most vagy 43 éves és havonta elteszel 50 ezer forintot, amit évente növelsz az inflációval, akkor 65 éves korodra lesz mai értéken 20.99 millió forintod, ha a hozam infláció feletti 3%. (Figyelem! A költségeket nullának vettük! Ha 4% a terméked éves költsége, nyolc millióval kevesebbre számíts 22 év után.)
Ha ezt a 21 milliót továbbra is be tudod fektetni infláció feletti 3%-ra, akkor 25 éven át havi 99,5 ezer forintot tudsz belőle felvenni, de ekkor a 25. év végére minden megtakarításod el fog fogyni.
Ez lényegesen kevesebb, mint a beígért havi 200 ezer forint.
Itt egy kalkulátor, amivel tudsz magadnak számolni nyugdíjat.
Szép-szép.... kérdés, hogy mivel lehet tartósan infláció+3% hozamot elérni
Jó cikk 🙂 Időben el kell kezdeni félretenni, nem szabad 43 éves korig várni (persze, aki annyi idős, annak nincs sok választása). Aki 21-23 évesen, tehát munkábaállása évében elkezd félrerakni egy normális összeget (fizetés 20-30-40-50%-át), annak nagy eséllyel soha nem kell aggódnia a nyugdíjas évei miatt.
Az a baj, hogy mindig olyan sok jon ki, amennyit teljesen irrealis eltenni... Igy marad az, hogy remenykedek benne, hogy ugyan a francia nyugdij itt ugyanugy ehenhalni lesz eleg mint a magyar otthon, de azert talan francia nyugdijbol Magyarorszagon majd csak elleszek valahogy.
Jó anyag, bár valószínű politkai okok miatt mindig lesz valamilyen nyugdíjszerű járadék, különben összeomlanának a kormányok és a társadalmak. A kérdés persze, hogy mennyi, valószínű max. létfenntartáshoz elég, ahogy most is.
A gond az, hogy ezzel együtt jelentkezik az a kihívás is, hogy egyre kevesebb ember munkájára van szükség - már ma is sok ember van, akit inkább csak azért alkalmaznak, hogy legyen ELÉRHETŐ, nem pedig valódi munkavégézésre. A technikai fejlődés nyomán pár éven belül drasztikusan kevesebb eladóra, ügyfélszolgálatosra, adminisztratív, szellemi betanított munkásra lesz szükség, amire egyelőre sehol nem tudnak igazi megoldást. Sok helyen egy kis hatékonyságnöveléssel nyugodtan be lehetne vezetni a 4 napos, vagy a 6 órás munkaidőt már ma is, semmi nem történne.
Elég megnézni pl. a távközlési cégeket: tűzzel-vasasl kergetnek ki az üzletből, rendelj, ügyintézz online.
Felosztó-kirovó rendszert meg kell szüntetni.
Vagy egy még szegényebb országban, mondjuk Romániában (Erdélyt javaslom). Nem egy nyugdíjast ismerek, aki a német nyugdíjából (1000-1500 EUR) nagyon kényelmesen megél Magyarországon.
@dani
Hat, Dani en azert aggodom 🙂 30 vagyok, 22 eves korom ota rakom a magannyugdijpenztarba a penzt, Viszont a jelenlegi bizonytalan helyzetben szerintem nem lehet megmondani mi a jo megoldas, Mi nem fog megszunni, mit nem szerveznek at, mi nem megy csodbe a kovetkezo 30-40 evben? Sokat agyalunk ezen a parommal, egyellore a legjobb otletunk az, hogy videki telkunkon egy "kvazi'' onfenntarto otthont hozunk letre.
@dani
"Aki 21-23 évesen, tehát munkábaállása évében elkezd félrerakni egy normális összeget (fizetés 20-30-40-50%-át), annak nagy eséllyel soha nem kell aggódnia a nyugdíjas évei miatt."
Egy kicsit túlzásnak érzem 21 éves koromtól a fizetésem felét nyugdíjra félrerakni..
tehát kezdj el cigizni, válj el, költözz tanyára/belvárosba, diplomádat add vissza, ezzel egyből megdupláztad a havi nyugdíjadat... 😀
Van itt egy lényeges dolog ami minden kalkulációból kimarad:
Az ember nem akar olyan "nagy lábon" élni pl 80 éves kora után, mint előtte, tehát ha teszem azt, szükségem van havi félmillió forintra 65 éves korom után 15 évig, mert utazni, vásárolni stb akarok, 80 év fölött már biztosan nincsenek ilyen igényeim, és lehet hogy elég lesz az állami pillérből fenntartani magamat halálomig.
Én biztos hogy 80 éves koromra fel akarom élni az önkéntes pénztári megtakarításaimat.
@katell :
Miert kene olyan megoldast talalni, ami 30-40 evig jo? En maximum 5 evre gondolkoznek elore. Ennyi ido alatt siman teljes fordulatok kovetkezhetnek be. Az szerintem fontosabb, hogy a penzed idonkent mobilis legyen.
@adam :
Ez azon mulik, hogy milyen lesz az egeszsegugyi allapotod. Ha pl folyamatosan segitsegre szorulsz, es 24 oraban kell egy apolot fizetned, akkor mennyi penzre lesz szukseged?
Es akkor, ha 80 evesen meg atuszod a Balatont?( Ismerek ilyet )
csak 1 szót mondok: INGATLAN!
csakis BP-en, jó fekvéssel, esetleg KÖZVETLEN közelében.
Példa: mostani vételár: ~20M Ft, várható albérleti díj: 120-130e Ft/hó
Az ára garantáltan felfelé megy 15-20-25 év távlatában, vele együtt a bérleti díj bevétel is. Ha már nem tudod menedzselni mert annyi idős vagy akkor eladod és élsz mint marci hevesen!!!
@b-peter
Amugy ahhoz hiper-szuper tudatosnak vagy koravennek kellene lenni hogy 21-22 evesen valakinek ez eszebe jusson 🙂 Nekem is csak azert lett anno magannyugdijpenztaram, mert az akkori munkahelyem megkotette velem es fizetett ra. A kovetkezo helyen pedig megkerdeztek hogy van-e es a hr-es holgy javasolta hogy folytassam a befizetest. Amugy valoszinuleg eszembe nem jutott volna.
@janos82 Egyetertek, pont arra gondoltam en is, hogy mivel valtozo a kozeg amiben elunk, folyamatos ujratervezest igenyelnek a donteseink. Hat, arra mar rajottem, hogy mobilitas szempontbol a magannyugdijpenztar biztos nem vegez elokelo helyen.
Nekem mindig az jut eszembe, hogy jó halljuk hogy nem lesz nyugdíj.
De mi lesz ha a nyugdíjasok politikai súlya miatt csak nyugdíj lesz? Az összes egyéb költségvetési tényező pedig minimális vagy nem lesz? (pl. nem lesz rendesen megfizetett rendőrség, karbantartott utak, iskolák stb.) Ez egy sokkal durvább alternatíva.
Egyébként ez nem befolyásol, takarékoskodok mint a güzü, biztos ami biztos, mobilis és nem mobilis eszközökben is kezd gyűlni a tartalék.
@adam
Csak akkor esel pofára, ha fenntarthatatlanná válik és összeomlk a gyógyszertámogatási rendszer, és zsebből 300-at ki kell fizetned havonta csak gyógyszerre 80 évesen.
A technológiai fejlődést is figyelembe kell venni. 20-30 év múlva a termékeket a 3D nyomtatóknak vagy intelligens anyagnak köszönhetően ugyanúgy le lehet majd tölteni, mint ma a filmeket meg a zenéket. A robotok és a mesterséges intelligencia elveszi a legtöbb munkát, és mivel a munkaerő így gyakorlatilag "ingyen" lesz, nem hogy nem omlik majd össze a nyugdíjrendszer, be lesz vezetve a mindenkit megillető alapjövedelem. Tudom, hogy ez nagyon sci-finek hangzik, de a technológia exponenciálisan fejlődik, és a jelenlegi tendenciákat 20-30 évre kivetítve ez várható (a téma klasszikusa Ray Kurzweil A szingularitás küszöbén c könyve, érdemes elolvasni). Gondolj csak arra, mi volt 30 évvel ezelőtt... számítógép? Az mi?
Még ha valaki nem is hisz az ilyen jóslatokban, akkor is igaz, hogy a technológiának köszönhetően egyre többen, egyre olcsóbban tudnak egyre nagyobb jólétben élni, így a jelenlegihez hasonló nyugdíj sokkal jobb életszínvonal fenntartásához lesz elegendő.
@adam
Őszintén kívánom hogy bekövetkezzen - mi lesz, ha 95-100 éves korodig élsz, viszonylag aktív állapotban? Nyomorogsz 15 évet?
parizer józsi
4 napos vagy 6 órás munmaidő? hol?
NY-on lehet, de itthon inkább a 10-12 ldolgozott óra a jellemző 8 órás bérért.
A szakszervezeti, munkajogi mozgalmak fejlődése során azt gondolták, hogy idővel majd egyre több ember fog majd egyénenként egyre kevesebb időt dolgozni. Na, ez épp fordítva történt.
Amit te írsz, az lenne a jobb verzió.
@adam idős korodban lehet, hogy már nem utazgatsz, viszont nagyon megdobja a költségeket, ha ápolásra szorulsz, esetleg akár évekig. Kérdés persze, hogy ezt milyen szinvonalona karod megoldani. Az állami nyugdíjból aligha fog rá telleni, hogy mondjuk az otthonodban valaki ápoljon, és vezesse a háztartást.
Ha jól értem amiket Kiszámoló írt eddig, akkor a lényeg a következő: legyen meg a fél éves családi költségvetés különböző bankoknál kisebb lezárt számlákon 250.000 - 500.000 ha ez megvan úgy h nincs hiteled kikalkulálhatod mennyit kell félretenned ès mire. Innentől viszont össze kell állítanod a pénzügyi portfóliódat lehetőleg belátható távokra lekötni a pénzt és kerülni az olcsónak tűnő kényelmes de k.. va drága pénzügyi termékeket. Innentől csak te tudod h melyik betét mire van félretéve. Unit linked és egyéb késztermékek kerülendők. Alapelv: tegyél félre minél többet és vigyázz el ne lopják.
valamelyik nap volt itt egy lista az önkéntes nyugdíjpénztárak hozamáról. Ott nagyon szép reál hozamok voltak, 15 éves távlatban a 6-8% atlagosnak mondható, a legrosszabb is fölötte volt a 3%-nak. (Én lényegesen rosszabbra számítottam, arra, hogy lesz köztük negativ reálhozamú is)
Ha jól értem, ebben már az alapkezeléssel összefüggő költségek figyelembe vannak véve, ugyanakkor a befizetésből azonnal levont költség, és az állami támogatás nem. Ezek még árnyalják a tényleges hozamot, pozitiv irányba. Miért kell akkor ilyen szerény hozam-elvárással kalkulálnunk?
@adam "Az ember nem akar olyan “nagy lábon” élni pl 80 éves kora után"
Bizonyos igényeket persze le lehet adni a kor előrehaladtával, de bejönnek helyette más költségek. Például a magasabb egészségügyi kiadások.
Én eddig kétféle emberrel találkoztam: valaki vagy azt mondja, hogy nem is fogja megérni a nyugdíjas kort, vagy arra számít, hogy 80 éves koráig dolgozik, mert egészséges lesz, mint a makk. Köztes típus nincs... 🙂
@b-peter
Bevallom én a mostani eszemmel már 21 előtt is elraknék amit csak tudok, a minél korábbi függetlenség miatt. De sajna ez a vonat már elment. 🙂
Későn kezdtem el Kiszámolót olvasni!!
A pénz elfogyása ellen 2 megoldás is lehet.
Az egyik a longevity biztosítás, ami akkor kezd fizetni, amikor elér az ember egy bizonyos életkort, pl. 85 évet. Venni kell egy ilyet, és ami pénz marad, be kell osztani a maradék 85-65=20 évre. Előbb-utóbb nálunk is lesz ilyen biztosítás.
A másik, hogy a statisztikai adatok alapján minden évben újra kell számítani a várható maradék életidőt és újra be kell osztani a pénzt. A várható életkor egyre növekszik, ahogy öregszik az ember. Ezért egyre kevesebb lesz a havonta elkölthető összeg, de soha nem lesz 0.
hemond
Emiatt kéne 70 fölött a választójogot megszüntetni.
Ahogy 18 alatt nincs, 70 felett se legyen. Rögtön nem lehetne a nyugikártyát kijátszva választásokat nyerni.
@crimson
nekem az a célom, hogy 50-60 éves koromig dolgozom (majd meglátjuk hogyan jön össze a pénz rá) utána meg kb 30-50 évet még azért élnék. 🙂
@garry Prémium Magyar Államkötvénnyel? Persze semmi nem garantálja hogy lesz ilyen állampapír 10-20-30 év múlva.
@katell
Én is aggódni kezdenék, ha magánnyugdíjpénztárba tenném a megtakarításaimat.
Onnan könnyen "megmenthetik" a pénzedet. Ha máshol gyűjtöd (pl. egy/több bank értékpapírszámláján), akkor azért jobbak az esélyeid arra, hogy meg is marad öregkorodra. Ahhoz már ultra nagy gebasz kell, hogy onnan is elszedjék a pénzedet.
@b-peter
Azért írtam 20-30-40-50%-ot 🙂 Amikor elkezdtem dolgozni az első helyemen, és 140-150 körül kaptam, akkor el se tudtam képzelni, mit csináljak azzal a rohadt sok pénzzel. Simán félre tudtam rakni 50-60 ezret havonta. Nyilván, aki minimálbérért robotol, az nem fog 20%-ot se félretenni kezdőként. Egyébként itt a munkahelyemen sok embert látok, akik szinte erőszakkal b*sszák el a pénzüket, hónapról-hónapra, és nem marad szinte semmijük fizetésnap előtt. Aztán folyton arra panaszkodnak, hogy keveset keresnek és nem tudnak félrerakni (eleget keresnek, szerintem).
már írtam róla, mennyi minden befolyásolja, hány évig élsz még 65 éves korod után. Röviden: az átlag férfi ma 14,4 évig él még, a nő 18,5 évig, ez évente tovább nő 0,1-0,15 évvel.
Forrás? mert gyorsan utánanéztem a neten és 2012-re 71,5 évet mond a férfiaknak, azóta meg annyival nem nőhetett.
Kritzátor, csak az a gond, hogy rossz adatot néztél, az a születéskor várható élettartam.
Forrás: ksh.hu
@dani Hat, sajnos meg egy darabig aggodhatok, mert 8 evnel tartok a magannyugdij szamlaval, egyellore bukoval sem nyulhatok hozza. Remelem meg legalabb 2 evig nem mentik meg 😉 Amugy amit meg bombabiztosnak erzek az az, hogy mikor hazakoltoztunk Franciaorszagbol fenn tartottunk ott kinn egy szamlat es ott is van egy nagyobb osszeg lekotve
@kivlov
A legtöbb hivatalban, irodában meg lehet csinálni - természetesen ehhez hatékonyabb munkaszervezés kell, no more félórás kávészünet naponta többször, 1 órás ebédszünet, parttalan értekezletek, stb - viszont haza lehet menni 3-kor.
Pénteken egyébként is ebédidőben kb. megáll az élet az egész üzleti világban.
Én úgy számolok, hogy a nettó jövedelem 60 %-ából kell megélni nyugdíjasként (Hitel, gyerektandíj, stb ilyenkor már nincs), a 30 %-ot adja az állam a felosztó-kirovó rendszerből (kaja, rezsi,...), 30 % meg az én részem (ruha, orvos, utazás,...). Arra ne számítsunk, hogy a megtakarításból érdemi jövedelmünk lesz nyugdíjasként (zsiday.hu/blog/takar%C3%A9koskodj-%C3%A9s-nyugd%C3%ADjba-mehetsz , superposition.hu/hu/blog/az-idealis-penzrendszer-3-novekedes-mindorokke).
Sz krisz, helyette lesznek majd gyógyszerek, ápoló és hasonlóak. S nem ám a gyógyszer 10%-át fogod te fizetni, mint a mostani nyugdíjasok, hanem telibe a teljes árat, mert olyan ember sem lesz, aki a nyugdíjasok egészségügyi költségeit kitermelje, mint most.
Mindenkinek aki írt nekem:
Igazatok van!
Nem lehet mindenre felkészülni, de akkor ott a család, a gyerekek (ezért is kell gyereket vállalni).
Ma mo-n hány millió ember van aki 65 éves kora után csak az állami pillére számíthat? Felteszem több millióan vannak.
@gabor :
Es azt mi garantalja, hogy az olcso termekeket mindenki megkapja? Nem lehet az, hogy abbol a vagyonbol csak a felso 10% fog profitalni?
Mibol gondolod, hogy csak ugy szetosztjak? A gyarakert mar most is nagy verseny van, ha az 1ik orszag kevesbe adoztatja a gyarat, akkor oda megy. Innantol egyenes ut vezet oda, hogy a gyar nem fizet adot. Az a par ember, aki egy teljesen automatizalt gyarban dolgozna, nem biztos, hogy eleg adot fog befizetni.
Raadasul a munkaero is mobil, ugyhogy a kisebb elvonassal mukodo orszagok elszivhatjak a jobb munkaerot, ami egy lefele vezeto spiral lehet egy eloregedett tarsadalom szamara.
Ja, es a tolunk 1000 km-re levo jolet nem fog vigasztalni senkit:)
Én nem szeretnék úgy élni, hogy bentlakással ápolnak (konkrét ápolás, tehát nem takkernéni, rendeltkaja, vasalási szolgáltatások, hanem hogy katéter, mosdatás, gyógyszerbeadás és még rosszabbak) több évig.
Utolsó pár hétben esetleg, vagy átmeneti időszakban, de hogy folyamatosan évekig....nem tudom hol tart majd akkor az etika meg a tudomány, hivő is vagyok ugyan, de ezt akkor se kérném, elborulva meg pláne nem, élnék az akkori "living will"-el, hogy ilyen esetben hagyjanak rapid módon meghalni az első szembejövő lehetőségben.
Van nyugdíjmegtakarításom (nem, két gyerekkel nem rakom el a bevételem hetven százalékát, azért élni is szeretnénk...), ingatlanban is van tartalék, megezmegaz, de azzal nem is kalkulálok, mennyibe kerülnék évekig büdös szobanövényként vegetálva....amíg állok a lábamon és eszemen vagyok, egyszerűen ez nem opció és nem motivál.
@kritizator : Bayes-tetel. Nem ugyanaz a P(A) es a P(A|B) ahol A az az esemeny hogy elel valaki 75 evig, es B az hogy elel 65 evig.
Avagy maskepp mondva, HA mar eleltel 65 evig, AKKOR nagyobb a valoszinusege hogy megered a 75-ot, mint enelkul az informacio nelkul, mivel akkor szorzodik annak a valoszinusegevel is hogy magat a 65-ot megered.
Amugy igen, 20onevesen kene elkezdeni felretenni, csak akkor meg nem tud az ember, mert palyakezdo, keveset keres, de epp alapitja a csaladot, utana bejon az asszony, gyerekek, el kell tartani a csaladot, iszonyuan megugranak a lakhatasi koltsegek (addig ugye egy szobat/garzont fizettel, onnantol mar tobbszobas lakast kell), felre kell tenni a gyerekeknek jovore, eletkezdesre, oktatasra...
Egyedul 200ezerbol jobban elnek mint a mostani joval magasabb fizetesembol mert az egymagamra jutna, a mostani meg az egesz csaladra.
...pont egy éve halt meg egy rokonom, ő csak pár hetet töltött egy intézményben, ami számomra egyszerűen minden ott dolgozó viszonylagos igyekezete ellenére elviselhetetlen volt, és láttam embert, aki évek óta ott volt. Én úgy éreztem, normál aggyal kb 3 hét alatt őrülnék és 3 hónap alatt pusztulnék bele, ha 24/7/365-ben ott kellene lennem. Nagyon nehéz a praktikus részleteibe belegondolni, de konkrétan erre valahogy nem érzem, hogy gyűjtögetni kéne, arra igen, hogy visszavonulás után ameddig lehet, emberként funkcionáljak...és szerintem borzasztó látni, amikor az orvostudományt arra használják, hogy a Zsa Zsa Gabor féle roncsokat "életben" (öö, miben?) tartsák, évekig.
Arra meg kíváncsi vagyok, a termelékenység-növekedés, robotika eredményeit mennyire építik be az általános életminőségbe most, és eme életminőség hogy oszlik el, mert most igencsak egyenlőtlenül. A milliom cucc gyártásán túl kéne lépni (minden évben nézem a lomtalanítást, megérne egy cikket) és valódi életminőségre koncentrálni, akkor jutna belőle tán ésszerűen a véneknek is. És tudásból is több kéne a jövő vénjeinek.
Ez nagyon kiábrándító, hogy az ember cask azért dolgozik, hogy legyen nyugdíja. Most komolyan ennyi a perspektívája az embernek?
Amúgy meg hol adnak negatív kamatot? És ki olyan hülye, hogy bent tartja a pénzét ilyen számlán?
Egyebkent meg az addig vilagos hogy "nem lesz allami nyugdij", de azert valami minimalis ellatas lesz, azt egy fejlett tarsadalom nem engedheti meg maganak hogy a tarsadalom harmadat (vagy akkorra mar siman lehet hogy a felet) hagyja ehenhalni az utcan.
Mobilisnak kell lenni.
Sose ertettem miert ragaszkodik annyira a helyhez egy nyugdijas, 100-150ezer forint nyugdijbol vannak olcso orszagokban, olcsobb helyeken tengerparti szallodak is ahol elelhet valaki. Nyilvan problemas lehet az eü szolgaltatast megkapni, ezt ertem, de magyar nyugdijbol el lehet elni ugy pl Bulgariaban mint ahogy egy nemet nyugdijbol Magyarorszagon.
Sokszor azt hiszik a nyugdijasok altalaban olyanok amilyenek, elfelejtjuk, hogy a mai generacio lesz majd nyugdijas, aki mar sokkal valtozekonyabb, mobilisabb, nem ugy elte le az eletet, hogy iskolapadbol gyarba, onnan nyugdijba.
@Janos82: nem szétosztásról van szó. A mesterséges intelligenciának és a robotoknak köszönhetően a fejlesztés és a gyártás egyre olcsóbb lesz. Innentől a többit rá lehet bízni a gazdaság működésére. Ha valami túl drága, pedig olcsón is elő lehetne álítani, egyszerűen lehetőség lesz letorrentezni az új tányért, iPhonet vagy ami kell, és 3D nyomtatóval, vagy intelligens, programozható anyaggal otthon előállítani. Már most is olvasni olyan híreket, hogy művégtagokat meg fogszabályzót nyomtatnak egyetemi oktatók meg diákok a hivatalos árak tizedéért. Az ilyen lehetőségek száma folyamatosan nőni fog.
A mesterséges intelligencia technológiájuk nagy részét a legnagyobb cégek nemrég tették nyílt forráskódúvá. A Google célja, hogy mindenki számára elérhető árú robotokat hozzanak létre. A jövőben akár otthon is kinyomtatható exoskeleton segítségével akkor is fogsz tudni mozogni, ha legyengülsz vagy agyvérzést kapsz és lebénulsz. A mesterséges intelligencia nagy része olyan formában lesz elérhető, mint most a keresők vagy a weblapok - ingyenesen. Az automatizálás nem csak a gyárakról, hanem az otthoni hétköznapokról is szól. Ha kell, főznek neked (vagy nyomtatsz kaját), kertészkednek neked vagy takarítanak helyetted.
Képzetlen munkaerőre nem lesz szükség, mert a robotok olcsóbbak lesznek, a képzett munkaerő nagy része pedig olyan munkát végez, aminek a gyümölcsét földrajzi helytől függetlenül élvezheti mindenki. Már manapság is lehet például távolról műteni a robottechnológiának köszönhetően. Persze kérdéses az is, hogy a képzett munkaerőre meddig lesz szükség. Az IBM Watson nevű szuperszámítógépe már ma is hatékonyabb az emberi orvosoknál olyan területeken, amiket eddig kizárólag ember által elvégezhető, "gondolkodást igénylő" feladatoknak gondoltunk.
Ha a robotok és a mesterséges intelligencia elterjed, akkor természetesen az államnak és az adózásnak is át kell alakulnia.
@gomb : " ki olyan hülye, hogy bent tartja a pénzét ilyen számlán?" Pl a bankok akiknek kotelezo (jegybanki szamla), de nyugi, dolgoznak mar rajta hogy muszaj legyen benntartanod. Egyre jobban ki akarjak iktatni a keszpenzt. Fizetest, jovedelmet mar most is csak utalassal kaphatsz, a nagyobb cimleteket mar kezdik kivonni, elobbutobb meg fog szunni a fizikai penz. Akkor meg nem lesz valasztasi lehetoseg.
Az tenyleg durva hogy lassan egy evtizede megy mar a valsag es nincs jele hogy vege akarna lenni valamikor.
@gabor :
ez a tema itt egy kicsit off, de azert valaszolok.
1, honnan gondolod, hogy azok is profitalni fognak a robotok ternyeresebol, akik nem eleg vagyonosak, vagy nem eleg kepzettek? Eleg csak a most is elmaradott helyen elokre gondolnod, es nem is kell messzire menned. Sot, akar nyugatra is nezhetsz, Nemetorszagban is vannak nyomorgok. Ha nem tudod kifizetni az "elerheto aru" robotot, akkor nem tudsz olyan konnyen profitalni belole.
2, Nem vitatom az alltalad felsorolt ujjitasokat, hanem csak azt, hogy ebbol a szegenyebbek/kepzetlenebbek is profitalnanak.
3, Az adorendszer at fog alakulni, megpedig a kovetkezokeppen:
- A szegenyebb orszagok azon fognak versenyezni, hogy melyikuk ad tobb adokedvezmenyt az odatelepulo gyaraknak, igy a gyarak profitjabol az adott orszag alig reszesul, ellenben a kornyezetszennyezest megkapja ( + lesz nehany ember, aki kap munkat, lasd Kinat )
Dani
Ez igaz is, csak azt felejted el te is, hogy a magyarok 40%-a létminimum alatt él. kb. 20% a lakáshitelével már szintén az alatt él, kb. 20% aki havonta ha félre tud tenni 20E Ft-ot már örül - és azt se nyugdíjra, hanem sokkal inkább a gyerekek taníttatására vagy az "életben" való elindítására. A maradék meg annyit tesz félre amennyit csak akar, vagy még annál is többet.
Egyébként ha havonta legalább 50000 félretehető forintom lenne semmi esetre sem tartanám forintban és még Magyarországon sem - függetlenül az árfolyamkockázattól.
Tibor
A gond ott van, hogy ez nem válság. Csak visszatértünk a realitások talajára, a korábbi rózsaszín felhők közül. Válság majd akkor lesz, ha jön még ide pár millió primitív arab...
Ingatlan tuti befektetés: azt se felejtsd el, hogy a nem is olyan távoli jövőben az épületeket robotok fogják automatizáltan felépíteni akár pár nap alatt. Kínában van is erre már példa, hogy egész emeleteket raknak össze önállóan már most is...
Vagy ha a lakhatás is és az alapjövedelem is állampolgári jogként járni fog.
Persze kérdés, hogyha mindent a gépek csinálnak, akkor mire kellünk mi emberek 🙂
Én is az ingatlanban látom a megoldást, mint nyugdíj megtakarítás. Mert a döntés a tiéd, hogy kiadod, vagy eladod és mindezt mennyiért. (Persze nem likvid, na és?) Addig is passzív jövedelmed van.
A bajt ott látom, hogy az viszont nem a te döntésed, hogy mennyire lesz drága az ingatlanadó, közös költség, rezsi stb adók. Tehát a nagytestvér csak úgy csinál, mintha lenne magántulajdon... de folyton fenntartja a stresszt, hogy gürcölj, hogy fenn tudd tartani esetleg növelni az életszínvonaladat...
@adam "Ma mo-n hány millió ember van aki 65 éves kora után csak az állami pillére számíthat? Felteszem több millióan vannak."
Na de miért vannak ilyen sokan? Mert idős és fiatal, minden ember eleve úgy készül az idős korára és a szülei idős korára hogy majd megoldja egyedül az öreg. Ha teljesülne a célom és megszűnne az állami nyugdíj minden ember úgy viszonyulna a gyerekéhez hogy idős korára is számíthasson rá, és minden gyerek úgy nőne fel hogy idős korában is gondoskodnom kell(ene) majd a szüleimről. Nem úgy hogy az öreg fog támogatni minket a nyugdíjából.