Mennyit tegyél félre nyugdíjra és mikor?
Aki egy kicsit is tud számolni, gyorsan rájön, hogy a mai ötvenéveseknek sem jut már majd olyan sok nyugdíj, mint a most nyugdíjasoknak. Ennek két egyszerű oka van: a nyugdíjrendszer már ma is túl bőkezű és évtizedek óta demográfiai válság van Magyarországon is. Miközben egyre tovább élünk, egyre kevesebb gyereket szülünk, márpedig a jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszer csak akkor lenne életképes, ha minden szülőképes nő legalább 2,1 gyereket szülne élete során. Jelenleg ez az érték 1,3 körül billeg, ráadásul minden hatodik magyar gyerek már külföldön születik meg a kivándorlás miatt.
Erről már sokat írtam, nem is akarom még egyszer kifejteni a témát.
Inkább nézzük meg, mennyit kell eltenned havonta, ha nyugdíjasként is szeretnél normális életet magadnak.
A modell: egyszerű értelmiségi diplomás, aki a példa kedvéért 23 évesen 180 ezer forintos nettó fizetéssel kezdi a nagybetűs Életet, majd 40 éves korára folyamatosan eléri a 400 ezer forintos nettó fizetést és ennyi is marad neki a bére 65 éves koráig. (Ha te ennél többet vagy kevesebbet keresel, akkor értelemszerűen arányosan számolj többet vagy kevesebbet, mert nem ez a lényeg, csak illusztráció. Ne kezdj el szokás szerint a lényegtelen dolgokon lovagolni a hozzászólásokban. )
Az inflációval olyan értelemben nem számolunk, hogy minden értéket mai forintban veszünk, de a hozamokat is infláció felett számoljuk csak.
Első példa: emberünk már az első hónaptól a fizetése 5%-át elteszi nyugdíjra, egy nem túl kiugró, inkább konzervatív 3,5% infláció feletti hozamra. (Vagyis félretesz nyugdíjra havi 9-20 ezer forintot, de már az első fizetéséből.)
Így 18,5 millió forinttal megy nyugdíjba, ami 22 évre picit több, mint 100 ezer forint nyugdíjkiegészítést jelent neki. (Minden mai értéken értendő. Hogy miért 22 év, arról cikk itt). Fontos, hogy a 22 év végére a teljes tőkéjét fel is éli, így komoly gondba kerül, ha ő lesz az, aki felülről alakítaná az átlagot. Márpedig ez az emberek közel felével meg fog történni.
Ha a fizetése 10%-át tenné el, nem meglepő módon ennek a duplájából gazdálkodhatna, havi 200 ezerrel egészíthetné ki az állami ellátást.
Ha a hozama csak 2,5% lenne az infláció felett, 37 millió helyett csak 29,4 milliója lenne, így 159 ezer forint lenne a havi ellátmány. Ha a hozam 4,5% lenne, 46,9 millió lenne a végső megtakarítás 65 évesen, vagyis durván egy százalékpont különbség a hozamban 20% különbséget jelent a végeredményben. (Ugyanennyit nyom a latban az egy százalék plusz költség is a befektetéseidnél, ezért válogasd meg, hol és milyen költség mellett gyűjtöd a pénzed.)
Ha valaki 35 évesen kezd el takarékoskodni, a fizetése 7,5%-át kell eltennie 3,5%-os reálkamat mellett a mostani fizetésének kicsit több mint negyedét jelentő havi nyugdíjkiegészítés miatt.
45 évesen már a 13,3%-át, 55 évesen a 31,5%-át.
Vagyis ha 55 évesen elteszed a fizetésed harmadát, azzal a jelenlegi fizetésed kicsit több mint negyedével tudod csak kiegészíteni a nyugdíjadat.
(Az is remek lehetőség, hogy 5%-kal kezded a megtakarítást, majd a fizetésemelések felét az életszínvonalad emelésére fordítod, a másik felét viszont félreteszed. Így 40 évesen már közel 120 ezer forintot fogsz eltenni úgy, hogy nagyon fel sem tűnik. Bővebben: Az életszínvonalad inflációja)
A tanulság? Ha időben elkezded, nem olyan nagy kihívás a nyugdíjas évekre való felkészülés, azonban ahogy telnek az évek, úgy lesz egyre nagyobb falat még egy kisebb nyugdíjkiegészítés összegereblyézése is. Ne engedd, hogy mindig minden fontosabb legyen a nyugdíjadnál: most vagyok fiatal, most kell élnem, most a lakásra gyűjtök, aztán a házra, majd a gyerek oktatására, most a gyerek lakására és így tovább. Egy átlagos fizetésből 55 évesen már szinte lehetetlen normális mennyiségű pénzt félretenni, ezért ne halogasd a dolgot.
Ebben a cikkben találsz egy nyugdíjkalkulátort, amit pároknak készítettem, itt a paramétereket is állígathatod és számolhatsz az esetleges örökséggel is. (De előtte olvasd el ezt is: Minek számít a várható örökség?)
Én a gyerekeimre is úgy tekintek, mint az egyik fontos lábát az öregkori biztonságnak.
Természetesen ez csak az egyik láb és nem feltétlenül jó csak arra támaszkodni.Mindenesetre én jó példát mutatva támogatom a szüleimet!
Úgy gondolom sokaknál az a probléma, hogy konkrét élethelyzetekre, fizetésre várnának tőled kidolgozott receptet (mibe, mennyit fektessen be, stb.), ráadásul ingyen, mert lusták számolni. Egyrészt ez kivitelezhetetlen, ráadásul van egy fizetős szolgáltatásod is (pénzügyi tanácsadás), tessenek az érdekeltek igénybe venni.
A másik, hogy sokan vannak szerintem, akik havonta eltennének pár 10-100ezer Ft-ot, közben itt olvassák, hogy ETF a tuti, DB-t vettem x árfolyamon, már 500-szoros nyerésben vagyok, stb. és nem tudják ezt akkor ők hogy csinálják, pedig ők is szeretnének ilyen tuti befektetést.
Pedig szerintem nekik egyelőre a havi összegeket kellene gyűjtögetni, pl. cetelem számlán és majd amikor összegyült x millió, akkor gondolkozhat, hogy mit is akar a pénzével. Ennyi fért bele.
A hozzászólásonkénti moderációt meg helyettesíteni regisztráció + (ideiglenes) kitiltás intézményével. Vagy: megbízni valaki mást vele.
Csak sokan számon kérnek, miért nem tűröm továbbra is az okoskodásokat. Azért, mert elég volt hat év alatt. Ez nem egy homokozó, ahová mindenki eljárhat játszani, ha éppen nincs jobb dolga.
Szóval nem kell aggódni, marad a lehetőség. 🙂
En ezt sohase ertettem. Minek? Annak a penznek a toredekebol megtanithatod 2-3 idegennyelvre ( ha szeretne) felsofokon. Segithetsz neki elinditani egy vallalkozast a 20as eveiben. Vagy tamogathatod a reszvetelet szakmai konferenciakon. Ezek mind tobbet ernek egy 15-30 evesnek mint egy lakas valahol( ahonnan lehet, hogy elkoltozne, vagy pont a lakas miatt nem koltozik 200 km-t netto 50ert).
Nyugdijmegtakaritas:
Mi se cimkezzuk a felretett penzt. Es a strategiank Szocske strategiajahoz all legkozeleb ( allami tamogatasok maximalizalasa) Mondjuk mi ugy tervezzuk, hogy kulfoldre is teszunk majd egy kis penzt, hogy legyen olyan vagyonunk, ami teruletileg is diverzifikalt.
S persze, sarkosan fogalmazok, mert másképp nem is lehet, ha több százezer embernek írsz.
Én is tudom, hogy nem könnyű változtatni és hogy vidéken sokkal nehezebb. Onnan tudom, hogy én is onnan jöttem.
//kiszamolo.hu/ha-nem-keresel-eleget/
S igen, ha általánosságban beszélsz, gyakran igazságtalan vagy a kisebbséggel. Ha valaki valami fogyatékossággal él, vagy egy nógrádi zsákfaluba született, stb.
A kritikát pedig illik tűrni, főleg, ha komoly kérdésekben foglalsz állást.
És ha már ennyi embert megmozgatsz, igen is vállald fel a megvilágításukat.
Csakhogy a lakhatasert igyis ugyis fizetsz, ha mas nem hat azert, mert illik az elmaradt hozamokkal is szamolni. Tegyukf el hogy van hazad, igy nem fizetsz lakbert. Igen am, de ha jobban utanaszamolsz, akkor tulajdonkeppen sajat magadtol berled a hazadat, mivel ha masnak adnad ki, akkor lakbert kapnal belole. Ez is egy befektetes, megpedig a hazad/lakasod erteke van ingatlanba “fektetve”, csak epp magad fizetsz magadnak. A lakhatasod koltsege tehat pont az elmaradt lakberednek felel meg, amit kiadas eseten kapnal.
Amivel nem azt mondom, hogy nem erheti meg inkabb venni mint berelni, csak azt hogy amint kiszamolo is joparszor levezette mar, ki kell szamolni.
Fizetni mindig fizetsz, vagy azert mert mas penzet hasznalod (kamat) vagy azert mert mas lakasat (lakber).
Viszont engem is nagyon érdekelne, hogy kifejezetten nyugdíjcélra milyen megtakarítási formát javasolsz. Pl. Kbc equitas-nál nyesz és ott s&p500 etf, nyugdíjbiztosítás, sima tbsz stb…. Egy ilyen független összehasonlítás szerintem nagyon jó lenne sokaknak akik már nem a megtakarítási összegeken lovagolnak.
Tessék szépen időt/pénzt/energiát fektetni a képzésbe akár felnőttként is, hiányszakmát tanulni, felemelni a feneket és elköltözni oda ahol megfizetik a munkát még ha lemondással is jár (akár albérletbe is)! Tudom,ez sem kivitelezhető mindenki számára de akiknek igen azoknak cselekedni kellene! Először a fizetést kell feltornázn, nem a semmiből matekolni hó fégén!!!
PÉNZT PÉNZBŐL A LEGKÖNNYEBB CSINÁLNI!
Egyébként én is a “most vagyok fiatal most kell élni” kategóriába tartozom, de:
Attól, hogy elrakod havonta a fizetésed 5%-át nyugdíjra, bőven tudsz egyéb dolgokra is félrerakni/költeni. Úgy kell tekinteni hogy te ennyivel kevesebbet keresel.
A sok fanyalgónak:
Én totális pályakezdő vagyok 300+ nettó fizetéssel.
A cikknél csak azok a kommentek maradnának, amik
1 a tárgyhoz szólnak hozzá
2 közhasznúak.
A többiből odanemillő témánként egyet át lehetne engedni, és nyithatnál egy új üres cikket: “pl. Vitafórum, hogy miért nem lehet a mai fizetésekből takarékoskodni?”. Egy komment, hogy aki erről akar írni, az legyenszíves tegye meg az új cikk alatt.
Ha valaki ezt nem követi, annak a kommentjét átrakod vagy kitörlöd. Ezeket a kommenteket nem kell részletesen átolvasni csak olyan szempontból, hogy nincs-e benne durva törvénysértés.
Kecske és káposzta.
De keresgélj itt cikkeket, fogsz találni!
Szerintem ebben meg is egyeztünk. 🙂 A komment meg szerintem is nagyon tanulságos, szórakoztató, és ha az ember figyelmesen olvassa, előbb-utóbb meg tudja különböztetni a Münchhausen-szindrómásokat és fotelzseniket a komolyan veendőktől.
Egy gondolat a végére: “A stílus maga az ember.”
Épp ezért az én tervem is az, hogy amint kifizetem a lakáshitelemet (kb. 45 éves koromra), az egész összegét félre fogom tenni. Hiszen ha eddig nem “hiányzott” az életszínvonalamból akkor utána sem fog. Így kalkulálva egyébként nem elérhetetlen az sem, ha csak 45 évesen kezded elrakni a 26,6%-át (13,3*2) feltéve, ha mondjuk ennyit fizettél eddig hitelre és kijöttél belőle. (Na persze előbb kell kezdeni, de mondjuk 35-től 5%, 45-től 5+13,3 = 18,3 és kijön a “dupla”).
Jól látom ezt a saját építkezésemen is.
Persze tisztelet a kivételnek.
Véleményem szerint ez nincs kőbe vésve. 1990 után csökkent a szolgálati idő, a Ratkó-korszak szülöttjei most mennek nyugdíjba és 30 év múlva már nem kell velük számolni. Amiről nem írtál, ha nő a nyugdíjasok száma, akkor nem csökkenhet nagyon a munkavállalók száma, mert piaci rés nem marad szabadon.
Szerintem az alapfeltevés populista, részben hibás.
Ráadásul a megtakarításokat az MNB most inflálja el, nagyon résen kell lenni.
Ha alvállalkozói szerződéssel csinálják, vagy alkalmi munkaként, akkor napi 10 ezer az éhbér. Csak számold ki, még ha tényleg csak napi 8 órában dolgoznak (amit kétlek…), akkor is. Ha össze akarod vetni egy normál alkalmazotti állással, akkor ne szorozd már fel azzal, hogy hétfőtől péntekig, akkor az 5 nap, havi kb. 20 nap, tehát 200 ezres nettónak felel meg. Mert először is, alkalmazottként van szabadságod. Aztán ha alkalmi munkát vállalsz, akkor bele kell kalkulálnod a holtidőszakokat. És akkor ott van ugye az adózás, még ha katás alvállalkozó, akkor is le kell adóznia havonta 50-et, ha mindezt főállásban csinálja.
Szóval az a “nagyvonalú” 10 ezres napidíj nagyjából a minimálbérnek megfelelő szint, ha az alkalmazotti léthez viszonyítjuk. Egy 200 nettós alkalmazott napidíja ennek a sokszorosa lenne. Ha nem vagy hajlandó megfizetni a munkásokat, akkor ne csodálkozz…
“Az meg olyan mindegy hogy 400at keres es 100al egesziti ki a nyugdijat, vagy 200at es 50-el, ket dolgot kell megerteni: aki 400as eletvitelhez szokott annak a 300 ugyanugy nehez lesz eleinte, mint a 150 a 200hoz szokottnak.”
Lefelé egy bizonyos küszöbig mindegy, de a létszükségletek szintjének közelében már nem. Leadni az igényekből nehéz, de lehetséges, ám nem igaz, hogy ez teljes mértékben relatív lenne.
És még mindig nem veszed figyelembe a nem létező szabadságot, a kieső időszakokat (ami akkor is van, ha most épp túl vannak táblázva, hiszen nem lehet mindent 100%-ban optimalizálni az időbeosztásban), a festéken kívüli eszközköltséget, az autóra havi 30 is nagyon kevés, ha munkaeszközként számolod, hiszen naponta megy vele ide-oda, annyiból a karbantartás nem jön ki, nem hogy még a benzin is. Ja, és ugye a kata nem rég óta van, ki tudja marad-e, mit hoz a jövő, erre jövőt építeni meglehetősen kockázatos.
Sztem az első és legfontosabb a diverzifikált portfólió. Hosszú távra olyan 50 akár 100 éves sokat látott vállalatok részvényeit érdemes venni, melyek évtizedek óta folyamatosan emelkedő osztalékot fizetnek. Nem ritka a 3% feletti éves osztalékhozam és akkor a hosszútávú (értsd több évtized) árfolyam nyereségről még szó sem esett.
A portfólió másik lába lehet fizikai arany és ezüst, hosszú távon hálás jószág, bár hozama osztaléka nincs.
Harmadik lábnak pár jó helyen lévő garzonlakás elég jó passzív jövedelmet biztosíthat, bár elég macerás tevékenység. Ellenben az aranyhoz hasonlóan ultimate értékörző. (Ha nem bombázzák le. :))
Kötvényeket a jövőben hanyagolnám.
Remélem, pár év múlva az én 2 fiam is közöttük lesz. 🙂
A kitörés első nehézsége a falusi általános iskolákban keresendő.
Mert mást hibáztatni és szidni a rendszert lehet, és pont ezek az emberek soha nem fognak egyről a kettőre jutni. Amíg mindenki hibás, csak ő-tökéletessége nem, addig felesleges ezeket a cikkeket elolvasni 🙂
ÖNyP: Ez is költséges, de lényegesen jobb mint a fenti, ha más célra nem veszed igénybe az adójóváírást, akkor jó lehet, mert részben kompenzálja\kompenzálhatja a költségeket.
NyESz: ez jó lenne, de nem lehet csak forint alapú értékpapírokat venni rá, ezért Miklós azt tanácsolta, hogy nyissál Nyest és vegyél rá bónusz állampapírt.
Szerintem nyugdíj előtakarékosságnak TBSZ és azon ETF a legegyszerűbb megoldás.
Nekem ÖNyP és TBSZ ETF-el van
Nem kell a nyugdíjra félretenni és arra gyűjteni!
Félre kell tenni a függetlenségedért! Azért hogy ne függj a főnöködtől\államtól\meg a gazdasági helyzettől se. Ezt kell elérni. Ha ezt a megközelítést követed, akkor mellékesen már a nyugdíjad is meg van oldva.
“valós fizetéseket legyen szíves”
“vidéken 70-80 ezer forint az átlag”
“diplomás alap 180 hülyeség” (akkor én hülye vagyok, nekem két és fél éve pont ennyi volt…:( )
“mibül”
Sajnálom, hogy állandóan személyes támadásnak veszed, ha a mondandód más megvilágításba kerül, netán kiderül róla, hogy nem is állja meg a helyét. Ugyanis az, hogy te a 400 nettót általános diplomás fizetésnek veszed 40 körül, az egyszerűen ütközik a valósággal és ami ennél sokkal fontosabb, nem részletkérdés, mivel kiüti az egész cikked mondanivalóját. Többek között pont azért, amit Zabalint is kifejtett és amiért sztem a legtöbben felhozták ezt:
“valaki 400 nettót keres, és úgy tesz félre, hogy 100 lesz neki nyugdíjas korára, akkor összehúzza magát, ellenben ha 150 nettót keresett, akkor 37500-ból éhen hal. ”
Ha ehhez hozzávesszük a másik igen fontos említett tényezőt, miszerint 40-50 éves távon többször is kifordul a világ a sarkából, akkor ott vagyunk, hogy ha mindenki következetesen félretenne, a jelen jövedelmi viszonyok között az sem lenne megoldás a jövőre nézve.
Még egyszer, nem azért, mert nem tesznek félre, hanem mert nem jön ki a matek a medián fizetésekkel.
Ennél sokkal reálisabb forgatókönyveket adhat a technikai fejlődés vagy épp a halálig tartó munkához és a családi támogatáshoz való visszakanyarodás (ami a nyugdíjrendszer előtt volt).
Konkretan most: Premium Magyar Allamkotveny 2021/I: Inflacio + 3,25% (TBSZ-re venni)
(Ha nem hiszed el a hivatalos inflaciot, akkor persze nehezebb a dolog…)
Amit viszont nagyon nem szeretek, az a felesleges okoskodás és a fikázás,aminek semmi köze a kritikához.
Az első megjegyzés:
Mint tudjátok régi mániám, hogy a mi lesz 20 év múlva kérdés most 2017 ben szerintem teljesen értelmetlen, vagy legalábbis sokkal sokkal értelmetlenebb, mint a történelem folyamán bármikor. Már azt sem tudhatjuk mi lesz 12 év múlva…
444.hu/2017/03/16/ray-kurzweil-szerint-2029-re-a-szamitogep-olyan-okos-lesz-mint-az-ember-ha-nem-okosabb
Persze ez nem azt jelenti, hogy akkor aztán innentől egy fillért se rakjunk félre, hiszen nyakunkon az örök élet meg az ingyensör, és ennyit már füstön lógva is kibírunk… de a “jelek” szaporodnak…
origo.hu/tudomany/20170328-letolthetove-tenne-az-emberi-gondolatokat-elon-musk.html
Az exponenciális görbe térdén túljutva egyre meredekebb a gyorsulás…
folyt köv.
Kiszámoltam neked minden matematikai kutymuty nélkül:
A eset: sárga
B eset: kocka
C eset: 42
Kötekedni otthon is tudsz, ezért nem muszáj ám kommentelni.
Százezres jövedelemből nyilván tízezreket lehet megtakarítani, milliósból százezreket.
A “matek” és a kamatos kamat sajnos kemény dolog. Ha keveset raksz félre, és szarul fekteted be akkor kevés nyugdíj kiegészítésed lesz…. Tessék szíves ezzel mindenki megbékélni.
Teljesen egyetértek Kiszámolóval, hogy mindenkinek arra kell törekednie, hogy a jövedelmét fokozza, hiszen ha sikerül “kiugrani” akkor egy felelősen gondolkodó ember akár egy évtized alatt is megfelelő anyagi biztonságot teremthet magának, mindegy milyen életkorban van.
Hozamok:
szisztematikus, de egyszerű portfóliókkal 4-6% reálhozamot lehetett elérni a történeti adatok alapján. A most következő időszakban ez várhatóan alacsonyabb lesz.
Ez a hozam elérhető volt az “átlagbefektető” számára, csak nem érte el. A súlyozott hozamok szerint az átlagbefektető az infláció közelében teljesített. És ez már az a kör, aki egyáltalán befektet és nem egy bankszámlán parkoltatja a pénzét.
Pl.: “keresel 100 tallért, abból 30 tallért kell félretenned”. És az arányokat szépen mindenki magának újra tudná számolni, nem lenne troll cunami. Illetve ehhez mondjuk tök hasznos lenne 1-2 ábra a mért értékek bemutatására.
hvg.hu/gazdasag/20170326_ksh_terkepek_megyei_kulonbsegek
Ezért nem ér semmit az átlag, mint azt már mások is írták. Itt nálunk keleten egy diplomás kezdő fizetésnek 120k nettóval indul, és 40 éves korára fel tud pörögni 160k nettóig. És akkor volt munkája.
Ha már összegyűlt 2-3 millió megtakarítás a pénztárban, akkor csak a lekötésekkel minden évben zsebre lehet tenni a 150 ezer forintos adóvisszatérítést, további pénztári befizetések nélkül.
No és az összegyűjtött megtakarítást is hamarabb ki lehet venni, mint egy nyugdíjpénztárból.