Mit csináljak a nyugdíjbiztosításommal?

Az egyik legjobban fogyó biztosítói termék a nyugdíjcélú unit linked biztosítás. Eladni könnyű, szinte nem is kell, mert saját magát adja el. Ki ne szeretné, ha lenne megtakarítása nyugdíjas korában és ráadásul évről-évre kap ajándékba 20% adójóváírást az államtól is.

Majd az okosabb emberek néhány év múlva, látva az éves kimutatásokat elkezdenek gondolkodni, hogy vajon tényleg megéri-e ez nekik.

A nagy trükk, átverés, titok, hívd ahogy akarod, abban áll, hogy az állam csak az éves befizetésedre ad 20% jóváírást, míg a biztosító a bennlévő pénzedből von le jellemzően évi 3-4%-ot mindenféle költség címén.

Nem kell agysebésznek lenni, hogy leessen a tantusz, hogy amint az éves befizetésed ötszöröse benn van a biztosításban, már több lesz a biztosítás költsége miatti veszteség, mint az állami adójóváírás, ha az éves költséged 4%.

Ez legkésőbb az ötödik évben megvalósul, onnantól kezdve már ráfizetéses lesz a dolog mindenféle adójóváírás ellenére is. 20 év alatt 1,4% éves költséget tud kompenzálni a 20 év összes adójóváírása, 30 év alatt már csak 0,9%-ot. (Minél több idő van hátra, annál több a költség miatti veszteséged.)

(Benn van hárommillió forintod, arra átlagosan mondjuk 3,5% költséget számol fel a biztosító évente, az 105 ezer forint költség. Az éves befizetésed 500 ezer forint, arra 100 ezer forint adójóváírást kapsz. Tízmillió forintnál ez 350 ezer forint éves költség és továbbra is csak 100 ezer forint adójóváírás.)

Mivel nem csak a párnacihába gyűjtheted a pénzt, hanem te ugyanúgy befizethetsz havonta pénzt egy befektetési alapba vagy nagyobb összegnél akár ETF-be is, a hozamod ugyanannyi lesz, hiszen a biztosító sem csinál mást a pénzeddel, mint ugyanilyen alapokba teszik a pénzed.

Az egyetlen különbség a költség lesz, vagyis az X százalék hozamból mennyi lesz a tiéd és mennyi lesz az alapkezelőé vagy a biztosítóé.

Akkor mondjuk fel gyorsan a nyugdíjbiztosítást és bukunk rajta, amit bukunk, az lesz a tanulópénz.

Sajnos nem ilyen egyszerű a válasz. Bár a biztosítás költségét éves szintre lebontva szokták megadni, a költségek nem lineárisak. Az elején az ügynök jutaléka miatt sokkal több a költség, mint a vége felé.

Az igénybe vett adójóváírásokat 20% büntetéssel kell visszafizetned az adóhivatalnak.

S utoljára az alternatív befektetési lehetőségnek is van költsége, legyen az bár befektetési alap vagy ETF.

Akkor hadd segítsek, hogy eldöntsd, melyik a legjobb választás.

Először is olvasd el ezt a cikket, majd találsz benne egy excel kalkulátort, azt nyisd meg.

Nyugdíjbiztosítás kalkulátor

Most jön az adatgyűjtés. Előveszed a unit linked biztosításodat és beírod a Google-be, hogy például Akármi biztosító Nyugdíjterv Pro biztosítás TKM mutatója. (Vagy ha megvan a Feltételek füzet, abban is benne kell lennie.) Ha új a biztosításod, megtalálod a mabisz.hu oldalon is a TKM mutatókat. Ha már pár éves, akkor ott sajnos nem. Ezért kell a Google segítsége.

Fogsz találni egy tól-ig értéket, mondjuk 20 évre a TKM évente 2,34-3,95%. Minden mögöttes alapnak más a költsége, ezért van tól-ig érték.

Ha tudod, milyen alapban van a pénzed, akkor pontosan megtudod a rád vonatkozó értéket. Leginkább a biztosító weboldalán fogod ezt megtalálni.

Egy véletlenszerűen választott példa, ilyet kell megtalálnod:

Mondjuk “Feltörekvő államok részvényei” alapban van a pénzed, annak az éves költsége 3,67% átlagosan. A TKM már minden bónuszt és egyéb parasztvakítást is tartalmaz, ezért azokkal nem kell külön törődnöd.

A TKM-et egy havi fix befizetéshez állapítják meg, de mivel a költségek 95%-a százalékosan kerül megállapításra, ezért csak nagyon kicsi eltérés lehet a te és a hivatalos költségek között. Ha szeretnél hajszálpontosan számolni, derítsd ki, hogy a te befizetéseddel mennyi a TKM fillérre pontosan. 20 évnél hosszabb távra már nincs megadva a TKM, ilyenkor a költségek pontos ismerete segít, ezeket jellemzően valamelyik “melléklet” tartalmazza.

Egy hasonlót keress, mint ez (kattintásra nagyobb lesz):

Amint látod, csak az 1.2.2 és az 1.5 pont költsége együtt évi 2,25% az adott esetben és még ehhez jön hozzá az összes egyéb költség, ezért ennél kisebb éves költséget még száz éves futamidőnél se remélj az adott terméknél.

Keresd elő a biztosítási kötvényedet, mert kell a száma. (Ha még nem kaptad meg, van egy jó hírem, minden pénzt visszakaphatsz, olvasd el ezt a cikket. Ez akkor is így van, ha már öt éve fizeted egyébként a biztosítást. De csak akkor, ha tényleg nem kaptad meg a kötvényt.)

A kötvényszámmal felvértezve hívd fel a biztosítót és kérdezd meg, mennyi pénzt kapnál vissza, ha ma felmondanád a biztosítást. Kérdezz rá arra is, hogy a kötelezően visszafizetendő állami támogatást levonták-e belőle vagy azt még külön kell befizetned. (Valószínűleg nem vonták le, de kérdezz rá.)

Most már mindent tudsz.

Mondjuk most telik le a harmadik év és évi 500 ezer forintot fizettél be, vagyis összesen másfél millió forintot. A biztosító 875 ezer forintot fizetne vissza plusz a háromszor százezer forint állami támogatást, de azt vissza kell fizetned, ráadásul 360 ezret kell visszaadnod az államnak.

Tehát két választásod van: vagy nem csinálsz semmit és továbbfizeted a biztosítást még mondjuk 22 évig vagy felmondod, visszakapsz 825 ezer forintot az állami támogatás visszatérítése után és azt magadnak befekteted.

Azt már tudjuk, hogy az éves költséged 3,67%

Meg van nyitva az excel tábla, töltsd ki a G oszlopot értelemszerűen.

Éves befizetés 500 ezer, a hozam olyan értelemben mindegy, hogy a különbségre vagyunk kíváncsiak, de azért írj be egy szerinted reális hozamot, a költség 1 egy ETF befektetés költsége, a költség 2 egy befektetési alapé, a költség 3-ba írd be a TKM mutatót. (Az ETF-ek éves költsége jellemzően 0,1-0,5%, de van még brókeri vételi költség, éves számlavezetési költség, pénzváltási költség is, ezért számolunk 1%-kal.)

Ha most megnézed a táblázat eredményeit, meglátod, megérné-e most megkötni a biztosítást. (Nem.)

De most arra vagyunk kíváncsiak, mi a helyzet, ha már az első három év befizetésén túl vagyunk.

Megtudtuk a példában, hogy 820 ezer forintot kapnánk vissza, ha ma felmondanánk a biztosítást. Ezt a pénzt vegyük ki és tegyük át az első számú lehetőségbe, illetve a második számú lehetőségbe és nézzük meg, hogyan alakul a következő 22 évben a példánk szerint. (A kamatadómentesség TBSZ számlával könnyedén megoldható, azzal azért nem számoltunk.)

A D oszlopot hagyjuk békén, hiszen azt szeretnénk látni, mennyi lenne a biztosítás hozama, ha nem nyúlunk hozzá.

Írjuk be ezt az értéket a B4 és C4 cellákba, vagyis írjuk felül az ott található eredeti értékeket.

Még 22 év van hátra a példánkban, vagyis 25 évre kötöttük eleve (tehát negyvenéves korunkban).

Azt látjuk, hogy ha semmit nem csinálunk, 20,3 millió forintunk lesz a biztosításban a 25. év végén az összes adójóváírással, bónusszal, mindennel együtt. Ha egy 2% költségű befektetési alapot választunk, akkor nem nyerünk a dolgon, bő 500 ezer forinttal kevesebb pénzünk lesz. (Viszont ha csak 1,5% az alap költsége, már közel egymillió forinttal gazdagabbak leszünk. Sokan rácsodálkoznak, de bizony ennyit számít évi fél százalék költség 25 év alatt a kamatos kamat miatt.)

1% költség mellett már bő 2 millió forint az előnyünk az alacsonyabb költség mellett még akkor is, ha nem kapunk adójóváírást.

Ha forrófejű, bohém fiatalok voltunk és 30 évesen kötöttünk egy ilyen biztosítást, akkor 35 év múlva bármi másban több pénzünk lenne, mintha továbbfizetnénk a biztosítást.

Az összeg egy dolog, a másik a rugalmasság, kényelem és a többi. Ha látod, mennyivel hoz kevesebbet vagy többet az egyik vagy másik lehetőség, tudsz mérlegelni, neked mennyit ér az, hogy nem vagy belekényszerítve egy termékbe 25 évig vagy fordítva, bár kevesebbet fogsz visszakapni, de kényelmesebb az egész a számodra.

Remélem, most már te is el tudod dönteni, mi lenne a legokosabb a nyugdíjbiztosításoddal kapcsolatban.

Szívesen máskor is. 🙂

Online oktatás a pénzügyekről. 15 órányi anyag, nézz bele ingyen.

40 millió forintos életbiztosítás havi 5.990 Ft-ért, életkortól függetlenül.

Új vagy a blogon? Itt találod a fontosabb írásokat összegyűjtve.

Share

84 hozzászólás

  • Pampalini
    Jó lenne belelátni egy pillanatra a döntéshozók fejébe.

    Nem a gombnyomogató droidokéba, hanem akikben felmerül az adóvisszatérítés ötlete, de nem merül fel a termék költségeinek limitálása. Vajon buták? Figyelmetlenek? Netán úgy kalkulálnak, hogy kell egy legális és nem túl feltűnő csatorna a “gonosz bankok és biztosítók” különadóinak kompenzálására?

  • Pampalini
    ” Akkor mi az, ami nem éri meg nekem? Mit nem értek?”

    A bankod zsebre tette a 3 év adójóváírását, a haszon jó részét, és kiszúrta a szemed némi apróval.

  • Kmiki

    Szerintem most hagyjuk a koltsegeket, a kovetkezoket gondold vegig:

    Jon egy uj kormany (vagy a mostani, kabe mindegy) es teszem azt, az szja-visszateritest 10%-ra csokkentik, de max 75k per evre. Lattunk mar ilyet? Bizony. Vagy kivezetik. Volt, nincs. Vagy esetleg beut a tre, es azt mondjak, jovo honaptol az osszes penztarnak 50%-ban allampapirt kell tartania minden portfolioban. Vagy mindjart 95-ben. Vagy egy szep oszi napon azt olvasod a hirekben, hogy te mostantol burzsoa nyugdijas vagy, masnak nem jutott, igy hat leszel kedves a megtakaritasod utan 20% szolidaritasi adot fizetni. Egy nyari reggelen a nyugdijkorhatar 65-rol 68, majd 72 lesz. Neked meg ott figyel a csinos kis vagyonod, csak eppen nem fersz hozza ertelmesen.
    Lehetne ezt meg folytatni.
    Hatalmas kockazat van am az evtizedes roghozkotesben.

  • Hacsi
    Óóóóó, Te Jóóóó Ééééég!!!
    Ez komoly, hogy 2020-ban még azt meri állítani egy biztosítási ügynök, hogy a nyugdíjbiztosítás egy jó termék? Ráadásul azért, mert az embereknek nincs pénzügyi kultúrájuk, tehát ezt kell eladni nekik? Ezeknek tényleg nincs gerincük? Vagy annyira nem értik, mit adnak el, hogy talán még a saját pénzüket is ebbe teszik? Mondjuk az már tényleg gáz lenne. 😀 😀
    (Nem) tisztelt ügynökök! Ha olyan ügyfél ül veled szemben, akinek nincs pénzügyi kultúrája, nem azzal segítesz neki, hogy átvered egy szar termékkel, tudod??? Mit mondanál egy olyan autókereskedőre, aki a hozzá nem értő vevőnek elad egy összetákolt vacakot? G.ci nepper…ezt mondanád, ugye? Na, akkor állj szépen a tükör elé, és mondd magadnak ugyanezt! Mert bizony semmi különbség nincs….
  • Karcsika
    profi
    2020-10-06 at 16:59
    “@Sesshou
    Vedd vissza és mostmár tedd SXR8-ba, amit a tőzsdére tennél. Random Capital, TBSZ. ”

    Nem az a helyzet, hogy te ugyan bejelentheted a NAVnál, hogy azt szeretnéd hogy ez a számla TBSZként működjön, de ettől még nem lesz az?

    Mintha úgy emlékeznék, hogy volt ezzel kapcsolatban precedens is, ahol kiderült, hogy a bejelentés semmit nem ér. Talán pont itt olvastam valahol. Rosszul emlékszem?

  • greenOluve
    picit erős. de egyetértek…
  • Pxx
    Egy rövid, lényegretörő oktatóanyag, nagy kedvencem.. 🙂
    youtube.com/watch?v=8ZWooe5zVY8&app=desktop
  • Nyugdíjtalan Nyugdíjas

    Értem, amit mondasz, de engem ez hidegen hagy. Igazából semmibe sem éri meg pénzt tartani, nem éri meg egészségpénztárt nyitni, állampapírt venni, részvényt venni, tbsz számlát nyitni, mert bármire kitalálhatják, hogy na akkor mostantól így meg úgy. A tbsz számlánál éppúgy megszüntethetik az adómentességet, ahogy azt is bevezethetik, hogy akkor a részvényekből származó jövedelmed után adózz 80%-ot. Szóval semmibe sem éri meg pénzt tenni.
    Engem továbbra is a tkm számok pontos jelentése érdekel 🙂
  • matetoth

    nem mindegy, hogy valami teljesen életképtelen állami támogatás nélkül, vagy az adózása (ami ugye a hozamra számolódik) változhat.

    A TKM-et pedig google-zd le, de nálad valószínűleg a hozamértékek le vannak csökkentve vele. Tehát neked már csak 4% a hozamod a 6 helyett. Illetve csapd fel az általános szerződési feltételeket, ott lesz, hogy havi 200 forint számlavezetési díj, sikerdíj 20% a benchmark felett, etc, etc. Fejből egy kicsit nehezebb…

  • Kmiki

    A tbsz-hez barmikor hozzafersz. Az onyp-hez meg a tobbihez pedig nem.

  • folti
    az MT törvényhozók jó része nem fog 1-2 választási ciklusnál tovább gondolkodni, esetleg még az fenti időszakon belüli következményekre sem gondolva. (Orbánék meg főleg hírhedtek a “majd jövő héten hozunk rá mégegy törvényt” jellegű tákolásra)
  • folti
    Az legjobb emlékeim csak külföldi szolgáltatóknál volt probléma, akik nem biztos bajlódnának hogy az extra bejelentési kötelezettségeket megtegyék a NAV felé-
  • 2cents

    “nekünk jó, hogy muszáj fizetni”
    “ezt a Damoklész-kardot jobb a fejem fölött tudni”

    Akinek erre van szüksége, vegyen ingatlant hitelre, a törlesztőt muszáj fizetni és az legalább nem egy garantált bukó befektetés.

  • cabala
    2cents: honnan tudod, hogy az ingatlanvásárlás nem bukó befektetés? Ez is ugyanolyan spekuláció mint aranyat, rv-t, műkincset, stb. venni. Ki tudja mit hoz a jövő. Inkább diverzifikálj. Legyen részvény, arany, bitcoin, ingatlan, stb. stb, arányaiban ki mit érez a jövőben értékesnek. Vagy költsd el minden pénzedet most, ha úgyis elinflálják. Vagy tanulj. Vagy vásárolj termelő eszközöket. Vagy csak légy boldog és legyen minél több szabadidőd, mert úgyis meghalunk hamar – és akkor már csináld azt, mit szeretnél.
  • Szakértő
    Az előző /kisbetűs/ szakértő nem az a Szakértő! Ne keverjetek össze vele!
    Üdv!
    Az igazi Szakértő
  • UL
    Én is itt olvastam az Allianzos unit-linkedről azért kötöttem meg…
  • a profi

    Random Capital az magyar, kicsit fapados, de jó. Működik a TBSZ rendesen.

    Külföldieknél nem lehet TBSZ rendesen.

  • Kiszamolo
    https://kiszamolo.hu/kulfoldi-tbsz-nav-valasza/

    Nincs külföldi TBSZ számla, legalábbis én nem tudok róla, hogy bármelyik szolgáltató csinált volna.

  • Karcsika

    2020-10-07 at 10:45

    profi
    2020-10-07 at 16:00

    Igazatok van, köszönöm a helyesbítést.

  • Fasianus
    Az ÖNYP-al kapcsolatban had osszak meg egy trükköt: sokan éves díjat fizetnek be az év elején és ezzel letudják a dolgot egy évre. Viszont az ÖNYP-ak is befektetési egységgel működnek, amit nyomon lehet követni. Esetemben 5000Ft a minimális havi tagdíj, ezért januárban befizetek pár 10 000Ft-ot, aztán max. hetente egyszer megnézem az árfolyamot. Amikor esik az egység ár, akkor tolok bele pénzt. (és a 750 000Ft-ot a 150 000Ft-os állami támogatásért mindig befizetem az adott évben, de nem az év elején). Pl. biztosító név nélkül 2,31746 volt az egység ár januárban. Márciusban esett 1,690482-re, akkor toltam bele lét, szept.ben 2,070824 az egységár. Mindig megvan a 10% feletti hozamom, a tavalyi gyengébb évben is megvolt a 8%. Jó termék ez, bár nyilván van jobb megoldás is, de kis trükkel lehet ezt még húzni.
  • a profi

    Ügyesen elkaptad a márciusi beesést és a felívelést, viszont ez szerencse, hiszen sosem lehet tudni, hogy mikor kell belépni, persze a buy the dip működik sokszor, viszont:

    “Timing the market vs time IN the market.”
    A bent tartott idő sokkal fontosabb, mint a befektetési idő. Lehet, hogy várjuk az esést 5 évig, aztán nem jön, közben a tőzsde rallizik.

    Ennek talán egyik bizonyítéka, hogy tavaly az S&P 30%-ot emelkedett (mások szintén sokat), a 2018 végi Trump-Kína esés miatt, tehát a Te 8%-od az elég gyenge, pont január elején kellett volna berakni. (Persze, ha alacsony kockázatú dologról van szó, nem 100% tőzsde, akkor más a dolog, limitált az információm).

    Tehát ez nem igazán “trükk”, hanem simán megpróbálsz időzíteni, azaz kereskedni. Legtöbbeknek ez nem jön be. Statisztika szerint a minél hamarabb buy and hold volt a nyerő. Aztán ki tudja, a jövőben lehet megfordul.

  • Agent
    Sziasztok,

    személy szerint már jópár évet lehúztam Önkéntes Pénztárban és Biztosítónál is.
    Úgy látom, hogy egy pici dolgon csúszik itt el minden és ezért habzik sok ember szája, de megpróbálok rávilágítani.

    A pénzügyi intelligencia nagyon alacsony itthon. Ha másból nem, abból is láthatod, hogy hány ilyen oldal van még aki probál segíteni az egyszerü embernek a pénzügyeiben. Ez nem azt jelenti, hogy nekik drága terméket kell eladni. Ez azt jelenti, hogy ezeket az embereket meg kell keresni és el kell nekik magyarázni, ami itt a blogon evidencia:

    magadról érdemes gondoskodni.

    A baj ott kezdődik, hogy ezek az emberek – (tanácsadók) úgy ahogy te sem – nem dolgoznak ingyen senkinek.
    Én már akkoriban is szorgalmaztam, hogy legyen az UL egy olcsó termék (mert jutalék nélkül az lehetne) és legyen külön díja a pénzügyi tanácsadónak. És pont, onnantól fogva senki nem fog fröcskölödni…

  • a profi

    Igen, borzalmas a pénzügyi tudat.
    Igen, senki nem dolgozik ingyen. Viszont az ingyenes tanácsadó mennyire jól hangzik már?
    Fizetni meg minek, a házát is feltudja építeni magától, meg is tudja műteni magát, minek fizessen tanácsadóért??

    Volt itt már emberke, aki inkább kommentekben kér tanácsot olyan dologban, ahol mondjuk két eset van, dönteni kellene vagy -10 vagy +10 millió az eredmény. Ha nem fizet, akkor 50-50, hogy jól dönt-e, várható érték 0, de volatilitás nagy. Ha elmegy egy rendes tanácsadóhoz, akkor +10 millió. 40 ezer forint marginális befektetésért +10 millió nem rossz.

    Ügynököknél az lenne a fair és transzparens, ha elmondaná, hogy figyelj, ingyen rádsózom ezt az UL-t, de a befizetésed 120%-át meg majd megkapom 3 év alatt. Magyarán ez neked igazából ennyi sok százezerbe került, plusz az elmaradt kamatok. Mindjárt nem kerülne olyan sokba az a 40k.

    Folyt.

  • a profi

    Egyébként nem a jutalék a legnagyobb költség, hanem az alapkezelői díj. Rövidtávon nyilván a jutalék, de hosszútávon a költség, pont ezért van, hogy 2-3 év után is megéri eldobni az UL-t és ETF-be menni.

    Lehet, hogy a 2% nem hangzik soknak, de összeadódik. Nagyon. Kamatos kamat van. Az SXR8 0,07%-hoz képest rengeteg.
    Nem mindegy, hogy 7% vagy 5%, 10% vagy 8% a hozam 20-30 éven keresztül.

    Az biztosítónak is élnie kell valamiből, nemde?

    Az kellene, hogy jönne a Vanguard vagy Fidelity és lenne automatikus befektetés az olcsó index követő befektetési alapjaikba.
    Megoldódna a gyerekvigyázás probléma (hogy nem felejtenek el az emberek befektetni), megoldódna a költség probléma és még a tőzsdére sem kellene kimenni ETF-et venni.

    Tiszta Nyugat lenne.

  • lvjtn
    pár napja volt kivesézve, még nyitóról is elérhető: https://kiszamolo.hu/otp-nyugdijpenztar-akcio-ujra/

    de amúgy én is leírtam a főbb hátrányokat. valószínű nem arról van szó, hogy nem érted, hanem nem _akarod_ érteni a hátrányokat. nincs azzal semmi baj, ha neked bejön az önyp, mint írtam, elfogadható termék, de akkor ne rabold már más idejét fölösleges és őszintétlen álkérdésekkel, ha megvan a saját, megingathatatlan válaszod előre

  • lvjtn
    ja még egy nem is olyan apróság, rengetegen hőbörögnek itt, hogy nem kapnak ingyen és bérmentve “tuti tippet” a pénzük értékelhető reálhozamú és stabil befektetéséhez. tényleg nem akarjátok elhinni, hogy nincs ilyen? rengeteg befektetési forma létezik, különféle _valószínűségű_ hozamokkal és kockázatokkal. olyan, hogy “majd a pénzem magátol fial egyre többet”, csak a mesékben és a különféle hazug ügynökök brossúráiban létezik. vehetsz részvényt, aranyat, bitcoint, ingatlant, határidős olajat, amit csak akarsz, és nyerhetsz nagyot, vagy elúszhat az összes pénzed. vagy tartsd nyeszen, manyupban, önyp-ben, ahol kb. a reálértékét megőrzi, és picike valószínűséggel veszted el, de nagyot kaszálni tuti nem fogsz. vagy keverd a portfóliód, ahogy akarod. de csodát ne várj már. akinek nem inge..
  • Júlisz Zipzár
    Kezdésnek: biztosítási és hiteltanácsadó vagyok.
    Jó a kalkulátor, de van egy lehetőség amivel nem számol (még…). Lehet eseti díjakat is belefizetni ezekbe a nyugdíjbiztikbe. Arra nincs szerzési díj, és a befizetésből is a töredékét vonják le, mint a rendszeres díjból (1% vs 4-6%). Viszont van rá 20%. Azaz ha azt az 500e-et megbontod mondjuk 180e folyamatos díjra és 320e esetire akkor jóval kisebb lesz az “effektív” TKM. Nem számoltam ki soha, de érzésre odafér így már az önyp mellé…
  • rmm
    Egy all world ETF költsége meg 0,25%.

    Hihetetlen, hogy azért “jó” egy nyugdíjbizti, mert az alap 4-5% költségei mellett még tolhatok bele pénzt 1%-os költségen. A hülyének is megéri! 😀
    Ha a lottó a hülyék adója, a unitlinked lehetne a hülyék biztosítása.

  • rmm
    Megjegyzem, fasza tanácsadó lehet az, aki sose számolta még ki az ügyfél számára kedvezőbb lehetőséget. 🙂
  • Zoltánfehérvár
    Jó a cikk, viszont gondolom nem azt feltételezi hogy van már x millió ben a számlán, mert az adójóváirás is halmozódikhozam, a költségek az éves egyenleg értesitöben meg van amit minden évben küld a biztositó, könnyen levezethető.
    A cikk nagyon jó megközelítése annak hogy igen is számít a költség és volt erröl itt számtalan cikk is.
    Viszont azt a félre értést szeretném tisztázni hogy nem más adófizetö pénzét fizetik ki az éves szja-ból amit fizet, ha nem a szerződő éves szja befizetéséből, viszont akinek gyermek kedvezménye van vagy katás vállalkozó az nem tudja kihasználni.Nekem van mind a három nyesz,nyugdijbiztositás és önyup,és igénybe veszem az adojóváirást,igaz nem maximálisan,de nem hagyok ott közel 200 ezer forint adót az államnál.Bonúsztól sem kell félni,tudom a költségek egy része kerül vissza.Csak szolók nem tökéböl ha nem árfolyamból vonnak költséget és minimális kockázatial.
  • Zoltán fehérvár
    -nb-Pont fordítva van, minél több időd van annál többet tudsz nyugdíj tökét felhalmozni és fontos az adójóváirás is,mert nem hinném hogy 10 év alatt annyit tudsz összerakni mint 30 év alatt, és évtizedek alatt igen is nagyon sokat számít az adójóváirás hozam miatt.
  • TLaci
    Hatásvadász és elég egyoldalú cikk. Tudom, hogy most pár önjelölt Warren Buffet-et magamra haragítok, de egy elég fontos dolgon elegánsan átsiklik a cikk írója, ez pedig az “életszerűség”. Pár kérdés felmerült bennem:
    – vajon a lakosságnak hány százaléka képes mindenfajta ösztönző (díjfizetési értesítő, csekk, stb…) nélkül 10-15-20-30 éven keresztül rendszeresen félretenni?
    – akik az első akadályt megugrották, azok közül hány embernek válik TÉNYLEGES nyugdíjkiegészítéssé a felhalmozott tőke? (értsd: nem költi el másra 30 év alatt) Érdemes megnézni pl, hogy az ÖNYP ügyfelek hány százaléka él a 10 év utáni adómentes hozamfelvétel lehetőségével…
    – tfh mindkét pont pipa. Ok. Vajon a lakosság hány %-a képes arra, hogy 15-20-30 éven keresztül jól menedzselje a portfólióját? Az átlagemberek egy része azt se tudja, hogy mi az az ETF, nemhogy azt tudná, hogy melyiket vegye meg és mikor…
  • TLaci
    +még egy “apróság”, amiről a cikk nem tesz említést. Aki nem ért hozzá, az nem fog ETF-eket venni, aki meg ért hozzá, az meg tudja, hogy bizonyos időközönként muszáj lesz változtatni a befektetési összetételen. Ha nyugdíjtervezésről beszélünk, előbb utóbb 10-20 milliós nagyságrendű számlaérték kapcsán kell majd a T. Felhasználónak befektetési döntéseket hoznia. Ha csak ETF adás/vételi költségekkel számolunk és azt feltételezzük, hogy aktívan használjuk a számlát (évi 1-2 tranzakció), akkor a tranzakciók után fizetett költség sem lesz két fillér.
  • Kiszamolo
    Tlaci, :DDDDDDDDDDD

    A hozzászólás, na az hatásvadász. Majd a biztosítási ügynöktől fog tanácsot kapni az ügyfél, aki lehet, annyira sem ért a pénzügyekhez, mint akinek eladta a biztosítást. Mert az sokkal jobb, ha ennyire hozzáértő szakemberek hozzák meg a bölcs döntéseket a felhasználók helyett.

    Meg majd ha egyáltalán pályán lesz még egy év múlva is, majd pont a régi szerződésekkel fog törődni, amin már nincsen haszon.

    Igen, van költsége az ETF-nek, ezért nem 0,2%-kal számoltunk (ami az ETF költsége, hanem évi 1%-kal.)

    Őőőőő, meddig is él az átlagos unitl inked biztosítás? Valami hat és fél évig? Ennyit arról, hogy majd milyen jó lesz ez a pénz 20-40 év múlva.

Vélemény, hozzászólás?

A megadott név fog megjelenni, ezért érdemes nem a valódi nevedet megadni a hozzászóláshoz.

A hozzászólás előzetes moderáció után fog megjelenni.

A hozzászólás párbeszédre van kitalálva és nem monologizálásra. Ezért fogalmazd meg úgy a mondanivalód, hogy beleférjen egyszerre egy hozzászólásba. Senki nem akar téged olvasni 15 hozzászóláson keresztül (rajtad kívül természetesen). Ha cikket szeretnél írni, ajánlom valamelyik ingyenes blog oldalt, azok valók ilyenre.

Minden hozzászólótól elvárjuk a minimális tiszteletet mások felé. Akiknek ez (még) nem megy, azoknak felesleges fáradnia a gépeléssel. Beszélj úgy másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled beszéljenek. Ennyire egyszerű eldöntened, megfelelsz-e ennek a feltételnek.

A hozzászólás nem alanyi jog, hanem egy lehetőség, ha olyat tudsz mondani, ami mások számára hasznos és építő. Köszönjük a megértést.

(Elnézést kérek mindenkitől, a fentiekért, sajnos a félreértések miatt kénytelen voltam leírni ezeket. Természetesen a te hozzászólásodat is szeretettel várjuk.)

Figyelem: FIREFOX böngészővel gondod lehet a hozzászólás elküldésével. Használj másik böngészőt a hozzászóláshoz, amíg ki nem javítják a hibát.

 karakter még felhasználható

A hozzászólás elküldésével hozzájárulsz, hogy az IP címed technikai okokból tárolva legyen. Ha ezt nem szeretnéd, ne küldd el a hozzászólást. Kérésre a hozzászólást töröljük az IP címeddel együtt.